Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

S « PETŐFI NÉPE • 1987. február 18. A moszkvai békefórum nemzetközi visszhangja BONN Az NSZK sajtójának egy ré­sze utal arra, hogy a moszkvai békefórum és Mihail Gorbacsov beszéde jelentős volt a gazdasá­gi-társadalmi megújulást célzó szovjet belpolitika és a békés nemzetközi törekvéseket hang­súlyozó külpolitika összhangjá­nak bizonyítása szempontjából. Több újság mindamellett fenn­tartásokkal, az erősen konzerva­tív lapok pedig fanyalogva fo­gadták a leszerelési javaslatokat. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) szóvivői szerint azonban Gorbacsov nemcsak az atomfegy­verek, hanem a hagyományos eszközök korlátozása tekinteté­ben is újszerű elképzeléseket terjesztett elő. A Süddeutsche Zeitung kom­mentárja érdekesnek és a ko­rábbiakhoz képest továbbvivő- nek tartja Gorbacsov indítvá­nyát, amely szorgalmazza a kül­földi katonai támaszpontok be­zárását, illetőleg, ha ez nem megy, legalább kölcsönös ellen­őrzését. Egon Bahr nyugatnémet szo­ciáldemokrata politikus, az SPD parlamenti frakciójának leszere­lési szakértője, aki részt vett a békefórumon, felszólította Kohl kancellárt, hogy az NSZK-banis rendezzenek hasonló találkozót. BELGRAD A keddi jugoszláv lapok első oldalon ismertették Mihail Gor- hacsovnak, az SZKP KB főtitká­rának a moszkvai fórumon el­hangzott beszédét. A Borba r „Az atomháborúban nincs győztes”, — a Politika: „A csapatokat ki kell vonni”, — a zágrábi Vjesnik: „Az átalakítás kihívás a békés versenyre”, — az újvidéki Ma­gyar Szó: „Gorbacsov: Mindenki rendelje haza katonáit” főcím­mel közölte a beszéd fő megálla­pításait. MADRID A Szovjetunió valamennyi ed­digi leszerelési javaslatát meg­erősítette Mihail Gorbacsov a moszkvai békefórumon — hang­súlyozta a spanyol állami televí­zió tudósítója. A madridi El Pais tegnapi száma úgy fogalmaz, hogy Mihail Gorbacsov a lesze­relés előmozdításával az emberi jogok érvényesülését kívánja erő­síteni. A Diario 16 című napilap a külföldi támaszpontok felszá­molására tett szovjet kezdemé­nyezés fontosságát húzza alá. A spanyol konzervatív jobboldal napilapja, az ABC viszont az fej­tegeti, hogy a Nyugat-Európában lévő amerikai támaszpontok le­szerelése és a nukleáris fegy­verek eltávolítása esetén aSzov- juetunió kerülne fölénybe. NYUGAT-BERLIN „Gorbacsov ismét az atom­fegyverek felszámolását szor­galmazza” címmel a nyugat-ber­lini Der Tagesspiegel című lap vezető helyén, nagy terjedelem­ben ismerteti a szovjet vezető felszólalását. A lap jelentősnek ítéli Mihail Gobbacsovnak azt a kijelentését, hogy a Szovjetunió, nemzetközi leszerelési egyez­mény keretében kész lemondani atomhatalmi pozíciójáról. PÁRIZS A francia sajtó részletes tudó­sításokban és kommentárokban foglalkozott a moszkvai fórum­mal, de a polgári lapok változat­lanul tele vannak kétkedéssel, sőt szándékos bizalmatlansággal. A jobboldali Le Figaro azt írta' hogy Gorbacsov minden elődjé­vel szemben élvezett nagy elő­nye, hogy „a hírközlő eszközök aranyművese”. A nagy látvá­nyosság azonban mit sem érne közönség nélkül, s a lap így azon bosszankodik, hogy Gorbacsov el is érte a sikert, méghozzá nyu­gati segédkezéssel. LONDON Miközben Reagan' amerikai el­nök mindinkább elzárkózik a nyilvánosság elől, Mihail Gorba­csov szovjet vezető veszi át a „nagy kommunikátor” szerepét a nemzetközi politika világméretű színpadán — állapítja meg ked­den a moszkvai békefórumról és az SZKP KB főtitkárának fel­szólalásáról beszámolva n Daily Mirror. A brit „minőségi” lapok egy­behangzóan kiemelik a „nyuga­ti értelmiségiek példátlanul nagy­szabású” összejövetelén elhang­zott Gorbacsov-beszédnek — a The Daily Telegraph szerint — „békülékeny és dogmatikus meg­fogalmazásoktól mentes hangvé­telét”. A brit kormányhoz közel­álló újság ugyanakkor megjegy­zi: „a konferencia jó néhány nyu­gati, liberális részvevőjének csa­lódást okozott, hogy a szovjet vezető, reményeikkel ellentét­ben, nem tett új konkrét javas­latokat a nukleáris leszereléssel, egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban. Kedvező fogadtatásban részesí­tették viszont a szovjet társada­lomban végbemenő forradalmi változásokra vonatkozó megálla­pításait”. események sorokban RIGA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Lett Köztársaság fővárosába, Rigába érkezett. Lá­togatása első programjaként vi­rágokat helyezett el Lenin rigai emlékművénél, valamint a Vö­rös Lett Lövészek emlékművénél. WASHINGTON Shultz külügyminiszterrel kezd­te meg kedden washingtoni tár­gyalásait Samir izraeli kormány­fő. A miniszterelnököt, aki eb­ben a minőségében beiktatása óta először jár az Egyesült Államok­ban, ma fogadja Reagan v elnök. BEJRÜT Az Iránűoarát Hezbollah (Is­ten Pártja) hétfőn cáfolta, hogy fogságában lenne Terry Waite. A Libanonban tárgyaló angol egy­házi személyiség január 20-án tűnt el és sorsáról azóta nincs biztos értesülés. Az An-Nahar című bejrúti lapban megjelent közleményében a libanoni siíta szervezet visszautasította Valid Dzsumblatt ezzel kapcsolatos vád­ját. A Drúz Haladó Szocialista Párt vezetője vasárnap jelentet­te ki, hogy meggyőződése szerint a canterbury-i érsek megbízott­ja, a Libanonban fogva tartott túszok érdekében közvetítő Waite éppen tárgyalópartnereinek, a Hezbollah fegyvereseinek fog­lya. HANOI A Vietnami Szocialista Köz­társaság államtanácsa hétfői ülé­sén jóváhagyta a kormány ösz- szetételének megváltoztatását, s kinevezte a minisztertanács hat új elnökhelyettesét. Személyi vál­tozások történtek 14 minisztérium és állami bizottság élén. A kor­mányátalakítást kedden ismer­tette a VNA vietnami hírügy­nökség. BAGDAD—TEHERAN Az iraki hadsereg közleménye szerint iraki harci gépek hétfőn több iráni várost támadtak, míg teheráni jelentések szerint ez iráni légierő csapásokat mért a front déli részén lévő iraki állá­sokra. Az írna által idézett te­heráni katonai közlemény sze­rint az iráni harci gépek a front déli részén, Bászra város köze­lében lévő iraki állásokat tá­madták, súlyos károkat, illetve emberveszteséget okozva. Az 1 millió lakosú Bászra, Irak má­sodik legnagyobb városa jelen­leg a leghevesebb harcok szín­helye a hetedik éve tartó iraki— irápi háborúban. PÁRIZS Amin Dzsemajel libanoni el­nök kedden délután Párizsba •érkezett. A repülőtéren Jacques Chirac francia miniszterelnök fogadta. A libanoni államfő két­napos látogatása alatt tárgyal Mitterrand elnökkel, Chirac mi­niszterelnökkel és Raimond kül­ügyminiszterrel, Valamint Jean- Marie Lustiger párizsi érsekkel. Moszkvába érkezett az afgán Szultán Ali Kistmand afgán kormányfő hivatalos látogatás­ra kedden Moszkvába érkezik — jelentette be sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov, a szov­jet külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztályának vezetője. Az afgán politikus ma kezdi meg tárgyalásait Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfővel és fogadja őt Mihail Gorbacsov is. A szovjet külügyi szóvivő a sajtótájékoztatón visszatért Ve- lajati iráni külügyminiszter moszkvai tárgyalásaira. Az esz­mecserék építő szelleműek és hasznosak voltak, hozzájárultak a két ország kapcsolatainak fej­lődéséhez — mondotta. A felek egyetértettek abban, hogy a két­oldalú konzultációkat rendsze­ressé kell tenni. Velajati iráni lá­togatásra hívta meg Eduard Se- vardnadze szovjet külügymi­nisztert, amit a szovjet diplomá­cia vezetője -elfogadott; - Kérdésre válaszolva Geraszimov elmondta, hogy Teheránnak az iraki—irá­ni háborúval kapcsolatos állás­pontjában a tárgyalások során semmiféle változás nem volt ta­pasztalható. Gennagyij Geraszimov rövi­den kitért George Shultz ame­rikai külügyminiszternek New Orleansban elmondott beszédé­re. Szovjet megítélés szerint az amerikai külügyminiszter beszé­dét a hidegháborús hangnem és Washington hatalmi törekvései jellemezték. Shultz érveinek alátámasztására megint a „szov­jet fenyegetésre” hivatkozott. Geraszimov emlékeztetett arra, hogy a harmincas években, a Sandino elleni összeesküvés ide­jén, Washington hasonló ürü­gyeket keresett, (Sandino tábor­nok éveken át felszabadító har­cot folytatott Nicaraguában a belső és külső reakció ellen. 1933- ban vereséget szenvedett és az NAPI KOMMENTÁR Bécsi munkareggeli 1MWÉ ,> -T >' '\>'t i' ... • .vy.-;-' Az osztrák fővárosban tegnap nem hivatalos munkareggelin ta­lálkoztak a bécsi európai bizton. sági értekezlet utótalálkozóján részt vevő 16 NATO-ország és a Varsói Szerződés hét tagállama küldöttségvezetői. A kezdemé­nyezés formailag a NATO részé­ről indult el, valójában válasz volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének tavaly júniusi, budapesti felhívására. Annak idején a szocialista orszá­gok vezetői az Uraitól a|z Atlan­ti-óceánig húzódó térségre vonat­koztatva kezdeményezték a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentését. A két katonai szervezet között első ilyen formális kapcsolatfel­vétel persze önmagában jelentős esemény. Pillanatnyilag azonban több a tisztázatlan kérdés, mint amire világos és egyértelmű vá­laszt lehetne adni a tekintetben, hogy miként is valósuljanak meg a tárgyalások a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről föld­részünkön. Több mint egy évtize­de folynak — éppen bécsi hely­színnel — tárgyalások a közép- európai térségben érintett álla­mok között a fegyverzeték, és a fegyveres erők csökkentéséről, ám mind ez idáig érdemi eredmény nélkül. A helsinki biztonsági fo­lyamat utótalálkozóinak kere­tében pedig Stockholmban ta­P« nácskoztak a földrész 33 országa, továbbá az Egyesült Államok és Kanada megbízottai a biztonság megerősítéséről, a katonai tevé­kenységek, hadgyakorlatok elő­rejelzéséről. A stockholmi fórum előrelépést hozott, amelyben köz­rejátszottak a semleges és el nem kötelezett európai államok komp­romisszumos javaslatai is. Az európai bizalom- és biz- tonságerösitö intézkedésekkel és a leszerelés előmozdításával fog­lalkozó stockholmi fórum első fordulójának tapasztalatai arra ösztökélnek, hogy ilyen szélesebb keretben lenne célszerű folytatni a tárgyalásokat a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről. Ez következne a Varsói Szerződés budapesti felhí­vásának logikájából is, hiszen az Uraitól az Atlanti-óceánig terje­dő térség katonai problematiká­ja nem kizárólag a NATO és a Varsói Szerződés tagállamait érin­ti. A keddi munkareggelire vi­szont a NATO brüsszeli indítvá­nya kizárólag a két katonai szö­vetség résztvevőit hívta meg. A szocialista országok képvise­lői azon az állásponton vannak, hogy esetleg a stockholmi tanács­kozás tárgykörének kiszélesíté­sével lehetne megfelelő keretet adni a nagy fontosságú tárgyalá­soknak. Parlamenti választások Írországban • A képen az ellenzéki Fianna Fail vezetője választói körében. (Tele- fotó: AP—MTI -KS) kormányfő amerikai nagykövetség, valamint a Nemzeti Gárda akkori parancs­noka, Somoza utasítására meg­gyilkolták.). Az Egyesült Álla­mok közvetlen katonai beavatko­zással fenyegeti Közép-Amerikát — mondotta a szovjet szóvivő. Hozzátette, hogy ez a beszéd is­mét bizonyította: itt az ideje hoz­záfogni e térség problémáinak békés, politikai úton történő ren­dezéséhez. A szovjetellenes tevékenysé­gért elítélt szovjet állampolgá­rok szabadon bocsátásával kap­csolatban Geraszimov megerő­sítette, hogy a kegyelemben ré­szesített személyek száma növek­szik. Ennek a folyamatnak azon­ban megvan a hivatalos útja, a szabadon bocsátások nem egyik napról a másikra történnek. Hoz­zátette, hogy az amnesztia dátu­ma a hivatalos formaságok in­tézése miatt nem esik egybe a szabadulás idejével. Magyar— csehszlovák tárgyalások Kedden a Parlamentben befejeződtek a magyar- csehszlovák gazdasági tár­gyalások. Marjai József és Pavel Hrivnak miniszter­elnök-helyettesek, a ma­gyar—csehszlovák gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei áttekintették a két testvérpárt vezetőinek és a magyar és a csehszlo­vák kormány elnökeinek legutóbbi találkozóin elért megállapodások, valamint a bizottság előző, 21. ülés­szakán kitűzött feladatok teljesítésének helyzetét. Megállapították, hogy a ha­tározatok teljesítése jól ha­lad, ami elősegíti a két szomszédos, baráti ország előtt álló gazdasági és tár­sadalmi feladatok megoldá­sát. A tárgyalásokon megál­lapodtak abban, hogy az együttműködési bizottság soron következő üléssza­káig kidolgozzák az MSZMP és a CSKP főtitkárai által aláírt, 2000-ig szóló gazda­sági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési prog­ram közös intézkedési ter­vét. A két ország 1987. évi árucsere-forgalmának ala­kulását értékelve megálla­pították, hogy az' ez évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előirányzatai lehetőséget biztosítanak a forgalom bővítésére, egy­idejűleg hangsúlyozták, hogy a kétoldalú fizetési mérleg egyensúlyának ja­vításához a csehszlovák áruszállítások erőteljes bő­vítése szükséges. A miniszterelnök-helyet­tesek áttekintették a gab­cikovo(Bős)—nagymarosi vízlépcsőrendszer közös megvalósításával kapcso­latos munkák helyzetét, és megállapították, hogy a nagyberuházás a közös ütemterv szerint halad. A két kormány elnökhe­lyettesei a gazdasági együtt­működés több folyó ügyét is megvitatták és döntése­ket hoztak azok rendezé­sére. Marjai József Görögországba utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a görög kormány meghívására keddetni hivatalos látogatásra Athénbe utazott, ahol a két ország (közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről folytat tárgyaláso­kat a görög kormány, valamint a gazdasági és üzleti élet vezetőivel. A kormány elnökhelyettesének elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Pantelis Eoonomou, a Görög Köztársaság budapesti nagy­követe. AZ MSZBT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Folyamatosság és megújulás A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saságnak a következő öttéves cik­lusra elhatározott főibb feladatait, Illetve idei munka tervét v irtatta meg és fogadta el az MSZBT Or­szágos Elnöksége, amely tegnap az Országháziban tartotta meg ülé­sét. Az MSZBT vezető testületének tanácskozását Apró Antal elnök nyitotta meg, majd Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője tar­tott tájékoztatót időszerű nem­zetközi kérdésekről. Előadásán ban ismertette a szovjet társada­lom egészét átfogó átalakítás programját, hangsúlyozva, hogy e mélyreható változások részei egy egységes folyamatnak, amely­nek alapját a néhai Juirij Andro­pov főtitkár .munkássága vetette meg. E folyamat főibb állomásai Mihail Gorbacsov főtilttkárrá vá­lasztása. az SZKP Központi Bi­zottságának 1985 áprilisában megtartott ülése, testvérpártunk tavaly lezajlott XXVII. kongresz- szusa, majd Legutóbb az SZKP KB januári plénuma. Az ülés a társadalmi élet min­den területére kiterjesztette az átalakítás 'koncepcióját, fontos feladatként jelölve meg a nyil­vánosság, a szocialista, demokrá­cia átfogó kiteljesítését, érvénye­sülését a pórtéléiben, a nép ak­tív részvételét a társadalom éle­tének alakításában. Kótai Géza hangsúlyozta: az MSZMP teljes mértékben támo­gatja az SZKP jelenlegi politikai vonalát, a XXVII. kongresszus és az SZKP KB legutóbbi ülésének határozatait. Az a véleményünk — folytatta —, hogy ez a politi­ka kifejezi a Szovjetunió népei­nek érdekeit és törekvéseit, s en­nek a politikának az eredményes megvalósítása előbbre viszi a szo­cializmus, a társadalmi haladás, valamint a nemzetközi béke és b! a tons á g megszilárdításának ügyét. Ügy ítéljük meg, hogy napjainkban még teljesebb az összhang az MSZMP és az SZKP törekvései, a feladatok megköze­lítésének és megoldásának mó­dozatai, eszközei között. A testület ezután a munka- programok megvitatásával foly­tatta ülését. Az MSZBT Ügyve­zető Elnökségének írásos .terveze­téhez Bíró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyoz­ta: a mozgalom legfelsőbb fóru­mán, a. tavaly év végén megtar­tott Vili. országos értekezleten el­hangzottakkal összhangban a folyamatosság és a 'megújulás kettős törekvése jellemzi a meg­határozott tennivalókat. A társa­ság az elkövetkezendő időszak­ban arra törekszik, hogy társada­lompolitikai programjaival te­vékenyen elősegítse az MSZMP XIII, kongresszusa és a Közpon­ti Bizottság 1986. novemberi ha­tározatának végrehajtását. Ugyanakko r me gkülön.böztetett figyelmet fordít arra, hogy ha­zánk lakosságának gyors, reális tájékoztatást nyújtson a Szovjet­unió új törekvéseiről, a széles kö­rű magyar—szovjet kapcsola- latok és az együttműködés fejlő­déséről, feltárva a kooperáció távlatait és lehetőségeit. Különö­sen fontos feladatának tekinti, hogy elősegítse a tudományos- műszaki és a gazdasági együtt­működésiben rejlő tartalékok hasznosítását. Ezzel összefüggés­ben még több támogatást kíván­nak nyújtani azoknak az üzemi tagcsoportoknak, amelyek kü­lönösen sokat tehetnek a közvet­len vállalati 'kapcsolatok fejlesz, fáséért, illetve a közös vállalatok céljainak teljesítéséért. Az MSZBT az idén tevékeny részt vállal a nagy Októberi szo­cialista forradalom 70. évfordu­lója' méltó megünneplésének elő­készítéséből, s a hagyományoknaik megfelelően kiemelt feladatá­nak tartja a magyar—szovjet kul­turális kapcsolatok ápolását. Az MSZBT támogatja a Szov­jetunióba irányuló turizmus fej­lesztését; különösen a fiatalok, személyes élményeket gazdagí­tó utazásait szorgalmazza a ba­ráti társaság. A mozgalom továbbra is ki­emelt figyelmet fordít az orosz nyelv népszerűsítésére: ehhez különböző iskolán kívüli nyelv- tanfolyamok, nyelvi táborok szer­vezésével, a nyelvtanulás mód­szertanának gazdagításával kí­ván hozzájárulni. Az országos elnökség a hozzá­szólásokat követően elfogadta az ötéves ciklus főbb feladatait és az MSZBT idei tennivalóit rög­zítő munfcalterveket. (MTI) ISMÉT HAZAI MÉRKŐZÉSEK A TOTÓBAN Blohin az Ű. Dózsába tart „Oleg Blohin az Újpesti Dózsá­ba .tart” — ezzel a bejelentéssel kezdte tegnapi tájékoztatóját Bocsák Miklós, az ÁISH sajtószó­vivője. — Mint ismeretes, az elmúlt esztendőben Marat Gramov, & Szovjetunió Testnevelési és Sportbizottságának elnöke, Deák Gábor államtitkár, az Állami If­júsági és Sporthivatal elnöke hosszú távú, 2000-ig szóló együtt­működési megállapodást kötött. Ezzel kapcsolatban a napokban Moszkvában tárgyalt Aján Ta­más, az ÁISH elnökhelyettese, és — többek 'között — megbeszélé­seket folytatott Marat Gramov- val is. Elvi megállapodás szüle­tett a két ország sportkapcsola- tainlk konkrét fejlesztésével kap­csolatban. A legnépszerűbb sport­ágban, a labdarúgásban szóba ke­rült, hogy a jövőben 30. évüket betöltött neves szovjet játékosok Magyarországra szerződhessenek. Név szerint csupán egyetlen spor­tolóról esett szó, az 1975-ös „aranylabdás”, sokszoros válo­gatott Oieg Blohtmról. A tervek szerint — a két sportszerv már megállapodott, de néhány kérdés még tisztázásra vár — Blohin a lövőben az Újpesti Dózsában sze­repelne. Amennyiben a Dinamó Kijev világszerte ismert csatára való­ban Magyar országon folytatná pályafutását, vele tartana felesé­ge, az egykori tjeiváló ritmikus sportgimnasztikázó, Irina Gyer- jugina is. Az elképzelések szerint edzői képesítését kamatoztatná. A sportvezetők megbeszélé­sén más sportágaikról ás tárgyal­tak. Valószínűleg Magyarország­ra szerződik a jövőben a világ­elsőként elismert szovjet jégko­rongsport egy — de lehet, hogy több — edzője, és néhány játé­kos. is. Az atlétikai együttműkö­dés kiszélesítését csere-, illetve közös edzőtáborozások jelente­nék. A megállapodás szerint a doppingellenőrzések terén is szo­rosabbra fűzük a két ország kap­csolatait. A sajtószóvivői tájékoztató második napirendi pontjaként egy. a totóval kapcsolatos újdon­ságot jelentettek be. A Magyar Labdarúgó Szövetség, valamint a. Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság megállapodása szerint feb­ruár 28-án. — többéves szünetet követően — újra négy magyar csapat is szerepel a totóban. Azon a játékhétén a Zalaegerszeg —Ferencváros és a Rába ETO— Vasas mérkőzésre tippelhetnek a fogadók. A továbbiakban is — egyelőre csak próbaként — két magyar találkozó szerepelne a to­tóban, oly módon, hogy a.z MLSZ négyjöt találkozót javasol a Sportfogadási és Lottó Igazgató­ságnak, és ezekből választják ld a szelvényre kerülő legalkalma­sabb kettőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom