Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1887. Január 15. A VEGYÉSZ PÁLYÁZATÁNAK SIKERE Új ismeretek a szív- és érrendszeri megbetegedések kutatásában íSU SZEREN MAGYARUL — SZÉPEN EMBERÜL A Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottsága Országos Tudomá­nyos Kutatási Alapot — OTKA — létesített. Az alap felhasználásának ■célja az eredeti, időszerű és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő .színvonalú tudományos kutatások feltételeinek megteremtése. Illetve .Javítása, Az alap felhasználása nyílt pályázat útján történik. A pá­lyázatok elbírálását, rangsorolását a Magyar Tudományos Akadémia testületéi végzik, a támogatás mértékéről az OTKA-bizottság dönt, amelynek elnöke a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A VII. ötéves terv időszakában az alap összege 3,8—4 milliárd fo­rint. összesen 1926 pályázat érkezett be, ebből 761 téma kapott támo­gatást. A nyertesek egyike dr. Hesz Árpád, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács Hollós József Kórház-Rendelőintézetéinek dolgozója. Kutatási té­májának címe: Llpoprotein-receptorok vizsgálata. A rcceptoraktlvi­tás szerepe a különböző típusú hiperllpoproteinémlák kialakításában, kezelésében. Az odaítélt támogatás összege: 1 250 000 forint. Dr. Hesz Árpád 1964-ben végezte el a Szegedi József Attila Tudo­— Miért választotta a szív- és ■érrendszeri betegségek kutatását? — Kutatási témámat nem ma­gam választottam. Amikor 1909- ben Kecskemétre kér Öltem, jelen­legi munkahelyemen dr. Lusztig Cabor professzor vezetésével in­tenzív kutatómunka folyt a szív­ás érrendszeri betegségek, első­sorban az érelmeszesedés kiala­kulását elősegítő tényezők Jobb megismerése céljából. A téma megválasztását az Indokolta, hogy a szív- és érrendszeri be­tegségekben elhaltak száma első helyen van a világ halálozási sta­tisztikáiban, A térna aktualitását adja még ma Is az a szomorú tény, hogy hazánkban igen gya­kori ez a betegség, például a fia­talkori szívinfarktusos megbete­gedések gyakoriságában az elsőik között vagyunk a világon. A szé­rum Llpoproteinek szerepe a szív­ás érrendszeri betegségek kiala­kulásában című kutatási témát magam választattam. A téma megválasztáséiban nagy szerepe volt a Münsterben töltött évek­nek. — Azt hiszem, mielőtt tovább folytatnánk a beszélgetést, nem ártana néhány alapfogalmat tisz­tázni. — Valóban. Az élő szervezet egyik fontos tápláléka a zsír, amit szaknyelven lipideknek ne­vezünk. A zsírok a vér útján jutnak el a sejtekhez. Mivel a zsírok vízben oldhatatlanok, a szervezet úgy biztosítja oldódásu­kat a vérben, hogy az oldódást elősegítő anyagokat kapcsol hoz­zájuk. Az így létrejövő képződ­ményt nevezzük Lipoproteineknek. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy apró zsírcseppet aminek a felüle­tén helyezkednek el a zsírok ol­dódását biztosító anyagok — el­sősorban foszíorlipidek és fehér­jék. A llpoproteinek főleg a máj­ban keletkeznek, de a májnak fontos szerepe van a vér llpo- protein-taalalmának a szabályozá­sában Is. A llpoproteinek fehér­jetartalmát apoLlpoproteinnek ne­vezzük. Az apolipoproteinek a fe­lelősek — a lipoprotein oldaláról —- a llpoproteinek és a sejtek kö­zötti kapcsolat kialakulásáért. A kapcsolatért — a sejtek oldaláról —■ egy másik specifikus fehérje a felelős, ezekét nevezzük lipo- proteln-receptoroknak. A lipo- pratein-receptorokat két amerikai kutató, Michael S, Brown és Jo­seph L. Goldstein fedezte fel 1973-ban. Elsősorban az ő muno­kájuk révén vá't ismertté a llpo- proteln-receptorok központi sze­repe a llpoprotetn-anyaecserében. Munkájukért 1985-ben Nobel-dí- jat kaptak. — Hogyan van mindez kapcso­latban a szív- és érrendszeri be­tegségek kialakulásával? — A szív- és érrendszeri beteg­ségeket leginkább az érelmesze­sedés okozza. Az érelmeszesedés kialakulásának egyik tényezője, úgynevezett rizikófaktora a vér zsírtartalmának, pontosabban a vér koleszterintartalmának emel­kedése. A koleszterin túlzott fel- szaporodása a vérben — bár az élő szervezet nélkülözhetetlen al­kotója — érelmeszesedés kialaku­lásához vezet, A koleszterint az úgynevezett low density lipopro­tein — LDL — szállítja, viszont ennek koncentrációját a vérben a máj lipoprotein-receptorainak működése szabályozza A koráb­ban említett két kutató igazolta először, hogy a lipoprotein-recep- torok működésének zavara a vér lipoprotein-tairtalmának mennyi­ségi és minőségi megváltozásához vezet aminek egyik megjelenési formája a már említett vér-ko­leszterintartalom emelkedése, a hiperkoleszterinémia kialakulása. — Visszatérve az OTKA-pályá- zatra benyújtott kutatási témájá­ra, kérem mondja el annak lé­nyegét, főbb célkitűzéseit. — Az eddig elmondottak alap­ján valamennyiünkben felvetőd­het egy kérdés: miért van az, hogy egyrészt ragyogó kutatási eredményeink vannak egy beteg­ség kialakulásának körülményei­vel kapcsolatban, másrészt a be­tegség még mindig a már emlí­tett „előkelő" helyen áll a sta­tisztikákban. Hadd hivatkozzam én is a tömegtájékoztatás külön­böző fórumain számtalanszor el­hangzott megállapításra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában több tényező együttesen hat. Ilyenek a már említett hlpenkoleszterinémía mellett a dohányzás, a magas vérnyomás, a fizikai aktivitás hiánya, a tartós stresszállapot és még sorolhatnám. Ezek megvál­toztatása csak részben orvosi fel­adat, viszont tartós eredményt csak ezek együttes megváltozásá­tól remélhetünk. Hogy egy egy­szerű példát mondjak, a kezelő­orvos nem szokhat le a dohány­zásról a beteg helyett. A dolgot az Is nehezíti, hogy az érelmesze­sedés kialakulása rendszerint ak­kor kezdődik, amikor a betegnek még semmi 'kapcsolata nincs az orvossal, amikor pedig már je­lentkeznek a panaszok, a folya­mat rendszerint igen előrehala­dott állapotban va.rj. A megoldás mindenképpen a megelőzés. — Tudomásom szerint e tekin­tetben más országok előbbre tar­tanak. — A közelmúltban vettem részt a Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság 38. nagygyűlésén, ahol hazai és külföldi szakemberek részvételével vitattuk meg felada­tainkat. Elfogadható az a megál­lapítás. hogy az eddigi kutatási eredmények reális alapot adnak a gyakorlati munka sikeréhez. Egy adat: az USÁ-ban az elmúlt ÍO évben 37 százalékkal csökkent a szívinfarktusban elhaltak szá­ma a megelőző 10 évhez viszo­nyítva, de más országokban is, ahol a megelőzésben előrébb tar­tanak. ielentkeznek már a javu­lás jelei. — Nálunk Is történtek kezde­ményezések? — Az OTKA-támogatás fel­használásával elsődleges célunk olyan új laboratóriumi módsze­rek bevezetése, amelyek segítsé­gével eldönthető, hogy a kiala­kult hiperkoleszterinémia hátte­rében a llpoprotein-receptorok működési zavara, vagy valami más betegség áll-e, A betegek ilyen elkülönítésének szerepe van további kezelésükben. Tudni kell azt Is. hogy a receptorműködési zavarok egy része a szülőktől Is örökölhető. Ennek felismerése, a gyerek Időbeni kezelése — ami az esetek döntő többségében az étrend célszerű megválasztását, a dohányzástól való tartózkodást és Tipográfia, Illusztráció, éa a kötés — a művészi könyv formai megha­tározói, diliéi, ékel. E témákat Jár­ta körül az Országos Széchényi Könyvtár két korábbi, a a mostani, február l«-lg látható kiállítása. A Széchényi Könyvtár anyagából él több múzruml és könyvtári köz­gyűjteményből, egyházi könyvtárból válogatták össze a Művészi könyv­kötések régen és ma című kiállítás egy részét. A másik rész, s ezt a be­mutató alcíme Is közli. Szirmai Já­nos (Hollandia) könyvkötö-művész modern alkotásaiból áll. S ez örven­detes tény, mert Szirmai (aki ma­gyar azármazáaú. és húsz évesen, or­vostanhallgatóként került 1947-ben Hollandiába) nagyszerű művész. Mun­káival először kerülnek hazai közön­ség elé mai. modern kötések. Azok a tárlatok ugyanis, amelye­ket az utöbbl száz évben láthattunk, mind díszített történeti kötéseket so­rakoztattak fel. S legutóbb az Or­szágos Magyar Iparművészeti Mú­zeumban 1982-ben megrendezett könyvklállftáson szerepeltek „jelen­kori kötések*'. A történeti részben 1M válogatot- tan szén kötet vall az elmúlt korok zlfszkötéselnek stflusfrivuiesérfil. A közénkor! kódexek elefántcsont fa­ragást). drágakövekkel ék-*, ezüst öt­vösművészeti táblái védték és díszí­tették az értékes szellemi ki-cseket, t könyveket. A román stflfl. majd később a börmetszéssel és domborí­tással kéazűlt gótikus kötések még egységes motlvumklnccsel rendel­keznek. A nemzeti sajátosságok csak a reneszánsi kötésekben Jelentkez­nek. Ilyen as a Szépművészeti Mú­zeumban Őrzött slenal számadáskönyv (Blccherna), amelynek táhlálán a város kincstárnokának korabeli port­réja látható. A magyarországi reneszánsz köté­sek legszebb példányai Vitéz János könyvtárából. Mátvás iklrály Budán készült Corvinái közül valók, s szin­te az európai reneszánsz könyvköté­szet minden jellegzetes stílusjegyével találkozhat a vitrinekben a látogató. A 17. század legvezfi-dlsz.es kötései Hollandlábfil és Németországból szár­maznak. s nagyon népszerű ez a díszítés ekkor Erdélyben Is. Kolozs­váron valószínűleg fejedelmi műhely működött. Ovflnvörü az a két kötés, amely Teleki Mihály erdélyi kancel­lárnak és feleségének, Vér Julianná­nak készült — leevezff-motlvumok- ból. a néomflvészetbfii vett madár­ka és virág motívumokkal. Aranyozott barokk kötSsek folytat­ják a sort. amelyben különösen gaz­dáé a magyar anvae nagyszombati, pozsonyi, e-délvl mflh-lv»k munkái­ból. Woknkó és klasszicista könyv­borítók Jelzik a kővetkező stllusfor- du’atnt. s l»szl különlegesség a 1*. századtól a 19. század közenóle rí»b- recenben virágzó festett pergamen­kötés. Korabeli meiterremekek, amelyeket vlzagamunkának készí­tettek a debreceni könyvkötök. Be­kötésre a Református Kollégium Könyvtárából kértek kölcsön köny­veket, a a könyvtárol latinul bele la Jegyezte, kinek a mesterremeke vé­di a könyvet. így maradt fenn Túri András, Könyvei Tóth Mihály. Bá­tor! István, Barta István debreceni könyvkötők neve. A gyöngyhfmzéses kötések Is Deb­recen városához fűződnek. Az lgM)-as évek közepén Itt jöttek divatba a gyönggyel hímzett éneket-lmaköny- vek. melyeket asszony- vagy lány­tulajdonosuk saját kezűleg készített. A kompaktorl munka e kötéseken csak másodlagos. Miként a művészetek egyéb ácsi­ban, a könyvkötészetben Is meglele- nlk az eklektika. A hlstortz&ló köté­seket a régi mesterek, régi stílusok másolása Jellemezte. Néhány érde­kes szecessziós kötet zárla az Elmúlt korok szép kötései című tárlatot. Aztán e folytonosság és a moeúlu- lás legyében találkozhatunk Szirmai János ötven kötésével, tizenöt év munkáiéval. A folvamatossáeot a ké­zi munka és a technika Arzl. A meg* útiltást a mester ÚJ formanyelve, a könyv tartalmához Igazodó, de szu- vérén művészete Jelenti. Szirmai Já­nos megfogalmazásában ..a mai kö-vvkötömflvéaz többre tart leénvt. mint hogy pusztán dekoráljon, hogy Gyászklapancia mányegyetem Természettudományi Karának vegyész szakát, 1964— 69-ig ugyanott, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetben dolgo­zott, mint tudományos munkatárs. Közben, 1968-ban szerzett egyetemi doktori címet, 1969-itől dolgozik a megyei kórház patológiai osztályá­nak kutató laboratóriumában, mint tudományos főmumkatárs. Kuta­tási területe a szív- és érrendszeri betegségek témakörébe tartozik. Több mint 50 tudományos közleménye jelent meg, számos hazai és nemzetközi konferencián tartott előadást. Több országban Járt tanul­mányúton, két évet töltött az NSZK-ban, ahol a Münsteri Orvostudo­mányi Egyetem Arteriosclerosis Kutató Intézetében tudományos kuta­tóként dolgozott. 1983-tól a magyar—osztrák műszaki, tudományos együttműködési megállapodás keretében a Grazi Orvostudományi Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetével áll kutatási kapcsolatban. Tag­ja a Magyar Arteriosclerosis Társaságnak és a Magyar Biokémikusok Társaságának. Dolgozószobájában beszélgetünk. a rendszeres testmozgást jelenti — hasznos része lehet a fiatal­kori szívinfarktusos és egyéb ér­rendszeri megbetegedések meg­előzésének. Örömmel mondhatom, hogy nemrég megalakult a Ma­gyar Arteriosclerosis Társaság gyerekgyógyász szekciója, zászla­jára tűzve az érelmeszesedés megelőzésének gyakorlati prog­ramját. — Kialakult-e nemzetközi együttműködés? — Tervezünk alapkutatás jel­legű vizsgálatokat is, elsősorban nemzetközi együttműködéssel. Erre egyrészt a már említett gra­zi ’intézetben van lehetőségünk, de tervezzük a Moszkvai Kardio­lógiai Intézettel való kutatási együttműködést Is. Kutatásaink a máj.sejtek 11 poprote 1 n - receptorai - nak (további vizsgálatára irányul­nak. Várható eredményeink a llpoprotein-receptorok működésé­nek jobb megértésén túl haszno­sak lehetnek a hazai gyógyszer­kutatás számára is. — Milyen további előnyt jelent az OTKA-támogatás elnyerése? — A legnagyobb előnynek ma­gát a pályázati rendszert tartom. A nyílt pályázati rendszer azt jelenti, hogy abban mindenki részt vehet, akár intézményként, akár egyéni pályázóként. A lé­nyeg az, hogy a pályázat időben beérkezzen. Itt elsősorban a té­mák és nem az abban részt ve­vők pályáznak. Előny az is, hogy a támogatás összegével a téma­vezető — ha a pályázó egy intéz­mény, akkor az intézmény — a feladat megoldása érdekében sza­badon rendelkezhet, de övé az egyszemélyi felelősség is. A szám­adásnál derül ki, hogyan teljesí­tette vállalt kötelezettségét, ho­gyan sáfárkodott anyagiakkal, szorgalommal, tehetséggel. Szá­momra ez nagyon szimpatikus. Előnyként említem még azt is, hogy az OTKA-támogatás lehető­séget ad hazai és külföldi kolla- boráclós kutatásokra, kongresszu­si részvételre, és ami külön fon­tos. ehhez némi valutát is bizto­sít. — Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést: Igaz az, hogy elpályázik Kecskemétről? — Igaz. A Semmelweis Osvos- tudományi Egyetem III, belklini­káján egy új laboratórium létre­hozását tervezik a zsír- és szén- hldrát-anyagcsere-betegségek la­boratóriumi vizsgálatára. Ennek vezetői állására adtam be pályá­zatomat. Terveink szerint azon­ban jelenlegi munkahelyemmel sem fog megszűnni szakmai kap­csolatom. Kereskedő Sándor Napilapjaink egyikében, még­pedig ennek gyászrovatában szo­kott megjelenni az alábbi ke­gyeletsértő apróhirdetés. Vala­hányszor áttekintem a halálo­zások szomorú listáját, _ meg­akad rajta a szemem, olvastán kellemetlen érzés fog el. Rájöt­tem, hogy miért. íme a csupa nagybetűvel szedett szöveg: TEMETTETNI FÁJ ES NEHÉZ, GYÁSZ GMK MINDENT IN­TÉZ. Ezután a gmk címe követ­kezik. Megrökönyödésem Oka: ez a hirdetés nem átallott verses for­mát ölteni. Hiszen lám, „sza­bályos” két nyolcszótagos vers­sor, ráadásul sorfélezéssel, azaz mindkét sor négy-négy szótagra oszlik. Látszatra hát valóban verset olvashat az ember, s eb­ben a hitében akikor erősödik meg, ha felfedezi a rímeltérés szándékát is: nehéz — intéz. Su­ita rím, de elég ahhoz, hogy tel­jessé váljék az olvasóban a bán­tó hangulat, a kegyeletrantás visszás érzése. A gyász egyike a megrázó ér­zelmeknek. Értelmező szótárunk szerint a gyász „szeretett sze­mély, főleg hozzátartozó halálán érzett bánat, fájdalom”. Érhet családot és nemzetet, a halál hí­rére pjjdszbo borul a család, a baráti kör, a munkahely közös­sége. A legkomorabb személyes és közösségi érzés tiszteletet paran­csol, vagy legalábbis megértést kíván u közelállóktól, De még attól az intézménytől, hivataltól és vállalattól is, amely — minit jelen esetben — felajánlja szol­gálatát. Ezt teszi a hirdetés fel- adóla Is. csak szerencsétlen for­mában: megjelentetett szövegé­nek stílustalanságával. Pedig legalább az illemtudás szintién felelhetne meg a gyász követelte hangnemnek. Azaz iga­zodnia kellene az aktuális tár­sadalmi érintkezés, a másokkal való visel kedés nyelvben is kife­jlődő lövetetiuónyénez, a be- szédmaguitantás helyhez és alka­lomhoz igazodó módjához. Kény­szerítő közösségi szabály kötele-- zi az együttérzés valamilyen megnyilatkozására mindazokat, akik a szomorú esemény idején személyes, vagy akár üzleti, szolgáltató ajájilkozással kap­csolatot tartanak, vagy kapcso­latot létesíteni óhajtanak az érintettekkel. Miért nem sikerült ez a kö­zeledés a szóban forgó közle. ményben? Mert a választott for­ma meghazudtolja a mondani­való (komolyságát. Teiszl pedig ezt olyan szöveggel, amely játé­kosnak sikerült, és sekély es ér­tékű formai elemeivel ■ méltat­lannak bizonyul egy mélysége­sen emberi érzéshez. Bánattal sújtott embert akar megnyerni az ügyhöz méltatlan, értéktelen reklámfogással, Hatásosnak vélt stílusszándéka visszafelé sült el: csúfot űz a gyászból ahelyett, hogy fölemelkedne legalább a megértés szintjére. Pedig a megértés kifejezése ikorántslncs ellentétben az üz­leti érdekkel. Ellenkezőleg: kellő komolysággal én iil emtud ássál való kifejezése bizalmat kelt azokban, akik a temetés intézé­sével kénytelenek törődni. Semmiképpen sem ajánljuk a verses formát, legkevésbé az Idézetthez hasonló rigmust. Gon­doljuk meg: részvétét senkiinek sem jut eszébe személyesen ki­fejezni efféle egyéni ötlettel, eh­hez az őszinte próza illik. Mint ahogyan ez való a halálozási ro­vat apróhirdetésébe is. Kezdőd­jék hát például így: „Gyászában •osztozva segít...”: „Temetkezési gondjait átvállalja..stb. Ha .már szépre nem sikerül a hir­detés. szóljon legalább emberül. Gondoljuk meg: a halál nem tűrt a klapanciát. Szende Aladár mmmmmmmfflmmmmmmMmm A színek száma hatszázezer A színek világa minden regénynél izgalmasabb, minden tájnál változatosabb, a számunkra sok egyébnél fontosabb, hiszen információink, értesüléseink nyolcvan százalékát a lá­tásunk útján kapjuk. Látásunkkal is előbb a színeket, aztán a formát, majd a vonalrendszeréket fogjuk fel. Szín ott van, ahol fény. A mi színeinket a napfény adja, életünket a nap, ä színek az életünk. A megkülönböztethető színek száma: hat­százezer. Az átlagember szeme ebből százhatvanat különböz­tet meg. , A színek szimbolikus értelme­zését jól ismerjük. A vörös a szenvedély és szeretet színe, kék a megnyugtató végtelené, zöld a termékenységé, újjászületésé, ibolya az öregségé, barna a ke­gyetlenségé. Nem minden kor, nem minden nép tulajdonít azo­nos értelmet színelnkmek. A ba­ranyai Ormánságban fehérrel gyászoltak, Egyiptomban ez az öröm színe. A színek hullámrezgések for­májában érkeznek hozzánk, leg­sűrűbbel a vörös, majd a na­rancs, a sárga, a zöld, legritkább hullámmal a kék, végül az ibo­lya. A gyermek általában a vö­rösre, pirosra, narancsszínre ér­zékeny. A szfnlélektan levonja követ­keztetéseit. A kék Iránti vonzó­• Historizáló kötés (XIX. sz. vé­ge). a kötéstáblán egyszerűen csak utal­jon a kOnyv tartalmára; az a célja, hogy egy kOnyv, egy Irodalmi téma kapcsán saját művészi énjéről vall­jon, a KOnyv tartalmát és szellemét • Bardek-kötés. újra fogalmazza, az alárendeltséget, .csak* bekOt!. és védi”. visszautasítva azt bogy a könyvet a nyomtatványt Kádár Márta dás a befelé forduló ember tu­lajdona, a szürke a hangulati semlegesség mértéke. Amilyen rendkívüli hatással van a szín az emberre, hogy a világban el­igazodhasson, olyan mélységben következtethetünk kedvelt szí­néből személyiségére, jellemé­re, indulataira, ér; Lmelre, gon­dolkodására. A grafológia természetünk sok vonását kihámozhatja írásunk­ból, a színlélektan mélyebbre képes hatolni, s ma már nem csupán depressziós betegeknél alkalmazza az elmegyógyászat, de a munkalélektanban és a neveléslélektanban is nagy fel­adathoz jutott. Nem csupán kultúránk törté­netében van a színek értékének jelentősége, nem csupán az egyes ember tulajdonságaira követ­keztethetünk a színek iránti von­zalmából. (A mozgást igénylő, az életnek a könnyebb, vidámabb oldalát kereső, nem lényeglátó, kiegyensúlyozott és nem kitartó serdülő gyermek kedvelt színe az élénkítő narancssárga, érett kor­ban a nyugalomra vágyó ember az- olajzöldet, a lilát kedveli.) Egyre jobban felismerjük a szí­nek jó vagy rossz közérzetünket befolyásoló szerepét. Ezért az építészet mindinkább igényli a színek helyes alkalmazását. Mi­lyen más hatással van ránk egy sivár, szürke, szűk utca, mint a derűs, eleven színekkel ékeske­dő! Kimeríthetetlen érdekessé­geket nyújthat számunkra a szí­nek vllág^ abban az összefüggés­ben: hogyan válnak anyagi, vagyis fizikai ingerek bennünk hangulattá, hogyan befolyásol­ják a közérzetünket környeze­tünk színei (a természet kékle- zöldje megnyugtatóan. a sötét, szmogos. füstös pára leverően). s hogyan következtethetünk egyé­niségünkre. érzelml-értelmi-aka- ratl világunkra a színek iránti érzékenységünkből. A tudomány gazdag Irodalma él a megfigye­lésekkel, de salát megfigyelé­seinkkel magunk is színesebbé tehetjük ismereteinket. Koczogh Ákos \ MŰVÉSZI KÖNYVKÖTÉSEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom