Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
(QzdQ/ógpolitiho^ munkoy tcljc/ítménijek • PETŐFI NÉPE • I 1981. január 15Budapest Bank Kiskőrösön Nagy esemény színhelye volt .Kiskörös 1952. augusztus 25-én, •amikor a Magyar Nemzeti Bank megnyitotta fiókját. Az azóta eltelt 34 év alatt változó feladatokkal, de csaknem változatlan szervezeti keretek között működött a Bács-Kiskun megyei igazgatósághoz tartozó bankfiók. 1987. január 1-jével jelentős változás következett be életében. A kétszintű bankrendszer szervezeti kereteinek kialakulásával az országban megalakult három új kereskedelmi bank között felosztották a megyénkben működő bankhálózat fiókjait is, mivel mindhárom kereskedelmi bank jelen kívánt lenni az ország legnagyobb területű megyéjében. A kiskőrösi bankfiók szervezetileg a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank RT-hez (rövidített nevén Budapest Bank RT) tartozik, 1987. január 1-jén ezen a néven kezdte meg működését. Szervezet és ügyfélkör A Budapest Bank RT az Állami Fejlesztési Bank budapesti apparátusának egy részéből, valamint vidéki fiókjaiból, a már 1985 óta önállóan működő Budapesti Hitelbankból, a Magyar Nemzeti Bank Pest Megyei Igazgatóságából és fiókjaiból, továbbá a Magyar Nemzeti Bank hat vidéki fiókjából szerveződött részvény- társasági formába. Bankunk alaptőkéje 3524 darab, egyenként •egymillió forint névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. Az alaptőke 20 százalékát vállalatok és szövetkezetek jegyezték, köztük olyan nagyvállalatok, mint a BKV, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Fővárosi Gázművek és a Magyar Villamos Művek Tröszt, és még több jelentős gazdálkodó szervezet. Az Induló ügyfélkör több mint kétezer vállalatból és szövetkezetből áll. Köztük minisztériumi, illetve tanácsi vállalatok, ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek, valamint kisszövetkezetek találhatóik. Tehát nemcsak a jogelődök által finanszíTelex- és telefonszalon • Debrecen után vidéken másodikként, Keszthelyen is átadták a nyilvános telefon- és telexállomást. A felújított, műemlékjellegű épületben 70 négyzetméter alapterületen öt, nemzetközi távhívásra is alkalmas telefon -alamint telexgép várja a keszthelyieket és az üdülőket. rozott gazdálkodó egységeket, hanem az energiaszektor vállalatainak nagyobb részét is bankunk finanszírozza. Kiskőrösön a város vonzáskörzetéhez tartozó ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szövetkezetek számláját Is vezetjük. Hitelezés szélesebb körben Bankunk hasznosítani akarja az eddig is alkalmazott jó módszereket. Célunk az, hogy a lehető leggyorsabban elégítsük ki a szabályozás adta lehetőségek keretei között az üzleti partnereink igényeit. Nagy hangsúlyt kívánunk helyezni a partnereinknél átmenetileg szabad pénzforrások átcsoportosítására, a gazdasági hatékonyság elősegítésére. Mindenekelőtt biztosítani kívánjuk a zökkenőmentes átállást, hogy az év kezdetétől fogva fennakadás nélkül lássuk el számla- vezetési feladatainkat. Változatos bankszolgáltatásokkal állunk üzletfeleink rendelkezésére. Egyebek között új elemekkel bővítjük szolgáltatásainkat: nemcsak a bankunkhoz tartozó, bankszámlaszerződéses viszonyban álló gazdálkodó szervek részére nyújtunk hitelt, hanem minden vállalatnak és szövetkezetnek, és minden gazdálkodó szervtől elfogadunk betételhelyezést is. Ellátjuk a kölcsönbérleti (lízing) szerződések megkötésével összefüggő feladatokat, valamint gazdálkodó szerveink forrásbővítést szolgáló kötvénykibocsátását. A gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolataiban ninljtott kereskedelmi hitelt refinanszírozzuk, illetőleg a kereskedelmi hitelnyújtással párhuzamosan kibocsátott váltókat leszámítolásra átvesszük. A fejlesztési hitelezés terén elsősorban a preferált területek, így az exportárualap növelését célzó beruházások, az energiatakarékosság, a hulladék- és másodlagos nyersanyag-feldolgozás elősegítése, valamint a világbanki programokba történő bekapcsolódás segítése a fő célunk. De bankunk forráslehetőségének keretein belül törekedni fog olyan gazdaságos, üzemi szinten fontos és nélkülözhetetlen, általános célú beruházások hitellel történő segítésére is, amelyek a fenti célprogramokon kívüliek. Célszerűnek látjuk a váltóleszámítolások és a lízingügyietek minél szélesebb körű elterjesztését annál is inkább, mivel területünkön az elmúlt években ezeknek a fizetési módozatoknak az alkalmazása kis mértékű volt. Kötvények adásvétele, a lakosságnak is Mivel a bankok csak a meglevő forrásaik szintjéig nyújthatnak kölcsönöket, elsőrendű érdekünk: forrásaink növelése, elsősorban a tartósbetét-szerzések révén. A lehető legkedvezőbb kamatfeltételeket ajánljuk. Megkezdtük az értékpapír-forgalmazást, a lakossági kötvények másodlagos értékesítését. Bankunk egyik elődjeként az Állami Fejlesztési Bank Kötvénylro- dája ezt a tevékenységet magas szinten művelte, és igen nagy forgalmat bonyolított le. Mint ismeretes, a kötvényiroda a lakosság részére kibocsátott kötvényeket mindenkor a hivatalos árfolyamon visszavásárolja és újraértékesítésre kínálja. Bankunk ezt a tevékenységet minden fiókjára kiterjeszti, Így Kiskőrösön is megnyitottuk kötvényirodánkat a megye lakossága részére. Különféle kötvényeket kínálunk megvételre, illetőleg a lakosságnál levő kötvényeket visszavásároljuk (bárhol vették azokat), ugyanakkor azok kamatszelvényeit és esedékes tőketörlesztő-szelvényeit is beváltjuk. Természetesnek tartjuk, hogy az átmeneti időszakban az egyes üzletágak eltérő intenzitással és ütemben fejleszthetők ki. Kezdetben elsősorban a rövid, közép- és hosszú lejáratú hitelezéssel a beruházások finanszírozásában és lebonyolításában, az értékpapírokkal kapcsolatos tevékenységek szervezésében — ezen belül is különösen a másodlagos piac szélesítésében — kívánunk nagyobb aktivitást kifejteni. Az említett feladatok zökkenőmentes végrehajtásához fiókunk szakmai szempontból is felkészült. Farkas Mlhályné, a kiskőrösi fiók igazgatója Egyensúlyjavító , gyógymódok’ ’ Görögország és Jugoszlávia fogadott éli minap olyan gazdasági tervet, amely az országok megbomlott fizetési mérlegének helyreállítását tűzi ki középtávú feladatként. A fejlődő országok sokasága, de számos szocialista ország is fő feladatának; tekinti, hogy kiigazítási, gazdaságszanálási tervet vigyen véghez, és ezekkel egyensúlyba hozza a külkereskedelmi mérlegét, egyidejűleg biztosítsa a gazdaságoknak tartós, stabil növekedését. Mi az oka annak, hogy a gazdaságok lényegében azonos feladatokat tűznek maguk elé, mégis sokszínűek a megvalósításukra mozgósított eszközök? Hogy az egyik országcsoport főként a költekezések visszafogására, a beruházásokra, fejlesztésekre fordított pénzek megnyirbálására, a másik az ellenkezőjére, a hitelkínálat növelésére, a kamatok leszorítására helyezi a hangsúlyt. Melyik módszer kedvezőbb gyógymód az akut egyensúlyhiányok felszámolására, és egyáltalán van-e biztosíték arra, hogy valamelyik eljárás garantáltan sikerre vezet? Lázcsillapítók I:; Egy mindenesére bizonyos: akárcsak Magyar- % ország, egyetlen más ország sem mondhat le az | alkalmazkodásiról, hiszen ha a külső íizetósek- | ben tartósan elmarad a gazdaság, az romló ver- | senyhelyzetet jelent, és a gazdasági lemaradás, a még súlyosabb eladósodás, a fizetésképte- .. lenség árnyékát vetíti előre. A közgazdászok a j háború utáni, méglnkább az elmúlt évtized gazdaságpolitikai tapasztalatai, a gazdaságsza- ' nálásl programok általánossá vált kidolgozása alapján körvonalazták, mik a jellemzői a szóba jöhető terápiának. A kereslet visszafogása a | hagyományos iskola gyógyszere, amelyet rendszerint azok a latin-amerikai országok alkalmaznak előszeretettel, amelyek azaniniailii „tal- - pon maradást” kívántak elérni. A restriktiv pénzpolitika minden eszközét bevetik, befagyasztják például a beruházásokat bérstop- ■ pót rendelnek el, vagy korlátozzák történetesen I az Importot, a hitelhez jutási lehetőségeket. Az I országok fejlettsége, piaci kapcsolatai, és szá- ‘ mos más körülmény indokolhatja, hogy az adott I ország főként ezzel a megszorítási politikával operál, ezek közül a legfontosabb szempont, hogy mennyire súlyos a gazdaság állapota. Azok az országok, amelyek az elmúlt években átütemezésre kényszerültek, . még ez előtt a rendkívül súlyos konzekvenciával íjárö lépés előtt mindent megtettek az azonnali válság elhárítására, restrikciós intézkedéseket léptettek I életbe. Tudatában voltak persze ők is annak, ' hogy a megszorítások csak az akut válsághelyzet csillapítására szolgáinak, — nem az alkal- ). mazkodás, csak a pillanatnyi veszélyelhárítás- | nak lehetnek az alkalmas eszközei. Közismert az összefüggés: a behozatal erőteljes lefékezésével javítható ugyan a kereskedelmi mérleg, de csak átmenetileg, hiszen Importalkatrészek, a berendezések működtetéséhez szükséges anyagok, félkésztermékek hiányában a majdani ex- I port kerül veszélybe. • Ha csak egy mód van rá — nincs túl nagy bajban a gazdaság —, a vezetők igyekeznek az előbbre tekintő, a kevésbé nagy veszteségekkel járó szanálási módszerek között választani. Szerkezeti változtatások Az azonnali hatást hozó, de sokba kerülő beavatkozás helyett ilyenkor a gazdaság kínálati oldalát befolyásolják. A kiinduló gondolat ez esetben is ugyanaz: megbomlott az egyensúly a pénzkereslet és a kínálat között, csakhogy főként a kínálat, a gyártás hiányosságai miatt. Más szóval a termékek nem eléggé kelendőek, elavultak, vagy minőségileg kifogásol hatóak az exportra kínált gyártmányok. A „kínálatszabályozó" Iskola úgy akarja jobb exportteljesítményre ösztökélni a gazdaságot, hogy szabad utat enged a piaci mechanizmusok érvényesülésének, a termékek, a hitelek, az anyagok árának alakítását a piacra bízza. E megoldás a termelési potenciál fejlesztését, a növekedést állítja az első helyre, egyben a gazdaság nyitottságát fokozza a világpiaci árakhoz és pénzügyi feltételekhez való alkalma/.kodással, A restrikciós módszerek az átmeneti bezárkózás kényszerét vállalják, A szabadpiaci mechanizmusok — akárcsak a többi módszer — persze nem tekinthetők csodaszernek. Éppen a pályamódosításra szoruló gazdaságok a legkevésbé rugalmasak, a termelés szerkezete itt a legkevésbé képes a gyors változásra, a sebezhetőség miatt könnyen előfordulhat tehát, hogy a szabadpiaci mechanizmusok az ellenkezőjét váltják ki, infláció, a hitelek drágulását idézik elő. A legtöbb ország ezért tartja alkalmasabb eszköznek a kínálati oldal szabályozását, a gazdaságszerkezeti változások állami eszközökkel is történő befolyásolását. Ellenőrzik uz árakat, a hitelkamatokat, az árfolyampolltikát sem engedik szabadjára. öszvér módszerek Magától értetődő, hogy nincs olyan gazdaság, amely általában véve rugalmatlan, legfeljebb egy-egy szektora lehet az, és nincs olyan sem, amelynek minden iparága az állam közvetlen beavatkozására szorulna. A megerősödött, versenyeztethető területeken célszerű teret engedni a piaci erők játékának, másutt viszont nem lehet lemondani az állami eszközökről. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint gazdaságkiigazítási programjában a legtöbb ország „öszvér módszert” alkalmazott — egyidejűleg élt valamennyi eljárással. Egymagában az állami gazdaságszerkezet-átalakítási programok sem üdvözítőek, hiszen tartósan nem célszerű a termelőket megkímélni a volóságos piaci helyzet hatásaitól. Az árstabllizálás tehát csak részeleme lehet a szanálási programoknak, hogy azt a későbbiekben a rugalmas árképzéshez való visszatérés követi majd. Nyilvánvaló, hogy e két eljárás szöges ellentétben áll egymással — és ez egyben azt is érzékelteti, milyen nehéz helyzetben van a gazdaságpolitika, amikor igyekszik a lehetséges eszközök közül a legkedvezőbb módszerek kombinációját hadrendbe állítani. Marton János 99 Aratás” az erdőn Az erdő zöld lombtömege oxigént termel, megszűri a levegőt a szennyezésektől, növényzetének gyökérszövevénye megköti a talajt, visszatartja és egyenletesen szivárogtatja a mélyebb térségek felé a csapadékokat, óv a felhőszakadások és a gyors hóolvadások okozta árvizektől, Csömöszlei, az észkombájn Osztályvezetőnk közölte: az idén a rosszabb gazdasági körülmények miatt csak a má. sodik félévben adnak fizetés, emelést. Az első félév ered- ményei biztatóak, így az emelést márciusig visszamenőleg kifizetik. Már megvannak a keretszámok is, minden munkatársra 350 forint jut. Az igazgatóságnak az a határozott kérése, sőt utasítása, hogy azok kapjanak többet, akik jobban dolgoznak, a sereghajtók, a gyengék kisebb arány- ban részesüljenek az elosztásból. Külön felhívták a szakszervezeti bizalmi figyelmét, hogy vége az egyenlős. dinek, a mérsékelt teljesítményt nyújtók kritlkátlan felkar olás áruik. Nem akarom osztályunk minden tagját felsorolni, csupán a két szélsőséges esetet említem. Az egyik: Csömöszlei Imre ügyintéző. Jól képzett, kiváló munkatárs, pon- tos, fegyelmezett. A főnök minden fontosabb tárgyalásra magával viszi, mert Imre mindent tud, a kisujjában van a szakma, esetenként élő lexikonként, jogszabály- gyűjteményként is használható. Irigyet még a háta mögött is mozgó észkombájnként tartják nyilván. Így aztán mindenki esküdni mert rá, hogy kombájnosunk, lm. re legalább 600 forint fizetésemelést kap. Osztályunk legfájóbb pontja: Rekettyés Amália ügyintéző. Még mindig leánykori nevét használja, bár most menekült el tőle sorrendben a harmadik hites ura, mát megközelítésben a hetedik élettársa. Ez a kissé zaklatott életű hölgy ügyintézőként a legsatnyább bányászbéka szintjét sem üti meg. Olyan buta, mint egy számítógép áramszünet idején. Rendszeresen késik, órákig telefonál, a büfében traccsol, a tükörben nézegeti magát, nagy hangú, szemtelen, kötekedő, intrikus, mindenki menekül előle. Behozhatatlan előnye viszont, hogy vállalatunk férfikarának tagjai közül többen — elsősorban osztályvezetői és annál magasabb sár- zsik tulajdonosai — az ügyeletes hódolói közé tartoznak, és szükség esetén szívesen segítik, támogatják őnagysá- gát. Szakszervezeti bizalmink Amáliának mindössze 150 fo. rint fizetésemelést javasolt, nem csoda, hogy ötlete mély feluaborodást váltott ki a magasabb sarzsik tulajdonosai körében. Ennek következtében szakmai vezetőnk és a bizalmi közti egyeztető tárgyalások félbeszakad, tak, de hála a munkahelyi demokráciának, újrakezdődtek. Az ügyben szakértők, tanácsadók véleményét is kikérték, konzultációkat tartottak szakszervezeti és vállalati jogászok részvételével, jogszabályokat szedtek elő, íratlan vállalati szokásokra hivatkoztak, taktikáztak, kértek, könyörögtek, emelt hangon utasítottak, visszabeszéltek, elmarasztaltak, tippeket adtak. Hosszas huzavona után salamoni döntés született. Az igazgatói tartalékalapból Amália szépen megideologizált indokok alapján kapott még 450 forintot, s így utolérte osztályunk legjobb munkatársát, Csömöszleit. Kollégánkat is váratlanul érte ez a méltánytalan döntés. Másnap félórával később jött be, aztán a szakszervezeti irodából elemeit egy nyugágyat, és felment az épület tetejére napozni. Szemtanúk mesélik, hogy délután egy fontos értekezleten a piackutatás adatai helyett totótippékét sorolt, s a partnercég képviselőit arra biztatta, hogy az olasz mérkőzéseket rakják meg kettesekkel, mert csak így lehet nagy pénzt nyerni. Beszélik, hogy Csömöszlei kikezdett az igazgató feleségével, már vacsorázni is elvitte, de ez nem biztos. Ellenben a főkönyvelő húgával többször látták éjjeli mulatókban dorbézolni. Reggelenként újabban elkésik, Munkaidőben sokat lóg, az asztalán elintézetlen akták tömege hever, nagy hangon intrikál, vitatkozik, néha ordít is, és legalább egy félórával előbb hazamegy. A főnökség is értetlenül áll az eset előtt. Már a vállalati pszichológussal is megvizsgáltatták Csömöszleit. A pasas pedig miközben a tesztjeit mérték, először adta a hülyét, majd félreérthetetlen ajánlatott tett a doktornőnek, aki ijedtében abbahagyta a vizsgálatot és kilépett. Mi viszont kíváncsian várjuk, hogy az idén végzett munka alapján jövöre ki kap több fizetésemelést: Rekety- tyés Amália, avagy Csömöszlei Imre, a fellázadt észkombájn? Kiss György Mihály talájpusztulástól. ízletes gyümölcsöket, gombákat érlel, otthonául szolgál az erdei vadaknak, a madaraiknak. Az embent gyönyörködteti, egészséges Időtöltésre, sportolásra, túrázásra és pihenésre ad módot. Mindezek miatt az embernek az az érdeke, hogy minél több legyen az erdő. Am az erdő adja a faanyagot is, amelyhez az ember csak azáltal juthat hozzá, hogy kitermeli az erdőt. A növényállomány védelmét az erdőgazdaságoknak kell összehangolniuk a nyereségben érdekeltségekkel. A hatalmas szálfák kivágása, ledöntése nagy szakértelmet kívánó feladat. A sokszor több t ármány 1 tömegű fa óriásnak pontosan abba az Irányba, úgy és akkor kell „lefeküdnie”, ahogy azt a fakitermelők tervezik. A dőlésirány meghatározásának kulcsa az úgynevezett hajkvágás. Ez a fatörzsbe közvetlenül a földfelszín fölött — alkalmas módon — bemélyített ék alakú bevágás, amelynek az irányába majd dőlni fog a fa. A hajk elkészítése után a fatörzs ellenkező oldalán mélyítik be a döntővágást. A döntővágás és a hajk alsó véglapja közötti szint- különbség a törési lépcső, a két vágás fenékvonala közötti részt pedig törési lécnek nevezzük. Ha a döntés jól sikerült, a törési léc keskeny, így nem hasad fel az eldőlő törzs: a vágás sima és egyenletes lesz. Régebben a haj kot fejszével készítették, manapság szinte mindig motoros fűrésszel nyitják. Az eldöntött szálfák legaly- lyazását, íelaprltását — képünk tanúsága szerint — is motoros fűrésszel végzik, s a fejsze csak segítőeszköz.
