Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
1987. január 10. • PETŐFI NÉPE 4» 3 A munkásőrség rászolgált a párt, a nép teljes bizalmára (Folytatás az 1. oldalról.) méért, bíznak a pártban és a kormányban. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség tömegei nem a szocializmus ellen léptek fel, hanem a hibák, a törvénysértések, a politikai torzulások felszámolását igényelték szocialista alapon. őszinte örömünkre szolgál, hogy körünkben is sok olyan elvtársat üdvözölhetünk a itöbib mint négyezerből, aki a megalakulástól kezdve megszakítás nélkül becsülettel viseli a munkás- őr-egyenruhát. övezze tisztelet minden alapítónak, a néphata- iom valamennyi hű katonájának a nevét, azokét, akik önzetlenségből és hazaszeretetből oly ■szemléletes történelmi leckét -adtak. Jó érzést és tiszteletet vált ki mindannyiunkból, hogy a mai munkásőrök az idősebb nemzedékek által teremtett hagyományoknak méltó őrzői és folytatói, az elődök példájához illő felelősséggel teljesítik önként vállalt kötelezettségüket. Sokat áldoznak szabadidejükből, hogy felkészüljenek és mindig készen álljanak a szocialista vívmányok védelmére. Mindenütt ott vannak, ahol segíteni kell. Helytállnak a munkában, aktív részesei a közéletnek. Példájukkal, magatartásukkal pozitív hatást gyakorolnak környezetükre. A fnunkásőrség nagy ereje politikai egységében, erkölcsi szilárdságában rejlik, s ez nem hagy kívánnivalót maga után. A mun- kásőregységek olyan kollektívák, amelyekben a közérdeket szolgáló tetteknek a mozgatórugója a nép, a szocialista haza és az internacionalista eszmék iránti hűség. Az út, amelyet megalakulása óta a munkásőrség a párttal, a néppel együtt bejárt, azt tanúsítja: volt és van értelme a harcnak, az odaadó, becsületes helytállásnak. A közelmúltban ország-világ nyilvánossága előtt újólag részletesen foglalkoztunk az 1956-os magyarországi ellenforradalommal, annak előzményeivel, történelmi utunk tanulságaival. Ezzel kapcsolatban most a következőket tartom fontosnak leszögezni: minden kétséget kizárva bizonyítható, hogy ellenforradalom zajlott le hazánkban, amely a népi hatalom megdöntését tűzte zászlajára. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága helyesen mutatott rá, hogy négy, egymással szorosan összefüggő ok vezetett az ellenforradalom kirobbanásához: a szektás-dogmatikus politika, a személyi kultusz és annak súlyos következményei, a párton belüli revizionista erők árulása, a hazai ellenséges elemek aktivizálódása és az őket támogató nemzetközi imperializmus aknamunkája. Ez az értékelés történelmi távlatból nézve is megállja a helyét, módosítani rajta nem kell. Az események jellegén az sem változtat, hogy azokba olyanok is belesodródtak, akik a hibák kijavításáért szálltak síkra. Pártunk a történtekért őket soha nem okolta. Kezdettől fogva világossá tette, hogy kész mindenkivel együtt munkálkodni, aki az ország sorsát a szívén viseli, az alapvető szocialista célokat elfogadja, megvalósításukat támogatja. Ezen az alapon jött létre, fejlődött és erősödött meg a nemzeti közmegegyezés hazánkban. Ma is időszerű tanulságok Arról is szólnunk kell, hogy ■olyan tanulságok birtokába jutottunk, amelyek ma is időszerűek, megfeledkezni róluk nem szabad. Maradandó tanulság, hogy a haza felemelkedésének, -.népünk boldogulásának nincs más járható útja, mint a szocializmus, amelynek építésében részt venni egyet jelent a nemzeti érdekek szolgálatával. Ezzel egyenrangú tanulság, hogy nemzell függetlenségünk és békénk megőrzése, társadalmi és gazdasági fejlődésünk csakis a haladás oldalán, a szocialista országokkal szoros szövetségben biztosítható. Ezért politikánk sarkkövének tartjuk, hogy tovább erősítsük szövetségünket, együttműködésünket és 'barátságunkat a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. Közösségi társadalmunkban a párt és a nép együtt úrrá tud lenni minden nehézségen, akadályon, igazi erejük az összefogásban van. Pártunk népünkkel együtt kereste és találta meg a ■kivezető utat a válságos helyzetből, együtt alakítjuk és valósítjuk meg politikánkat a haza és a nép javára. Ez a politika, a vele •párosuló munkastílus, az őszinteség, a nyíltság, a szavak és a tettek egysége volt az alapja a megerősödött bizalomnak, forrása a szocialista nemzeti egységnek, a fejlődő szocialista demokráciának. A Magyar Szocialista Munkáspárt a történelmi tapasztalatok és tanulságok hasznosítását elsőrangú feladatának tartja. A szocializmus építésében és gyakorlatában — a sablonoktól elszakadva — bátran vállalkozott új, előrevivő megoldások keresésé- x re, kimunkálására és alkalmazására. A társadalmi fejlődés változó követelményeit szem előtt tartva ma is a lenini szellemű megújulás útját járja. Fölkarolja az előremutató kezdeményezéseket, kritikusan tekint saját tevékenységére, de fő politikai vonalától se jobbra, se balra nem engedi magát eltéríteni, határozottan fellép a szélsőségek ellen. Eredmények és feladatok Küzdelmes nemzeti történelmünkből — a hibák és a gondok ellenére — messze kimagaslik az elmúlt 30 esztendő, amely országunk, népünk életében minden korábbi időszaknál dinamikusabb anyagi és szellemi gyarapodást eredményezett. Ezt azért is hangsúlyozom, mert gvakran indokolatlanul hallgatunk, vagy csak szemérmesen szólunk arról, hogy a szocializmus építésének minden területén, még a nehéz években is, megbecsülendő eredmények születtek, s hogy országunk és népünk nemzetközi megítélése pozitívan megváltozott. A közös erőfeszítésekből született vívmányokról — amelyekre a jövő is épül — éppúgy oktalanság hallgatni, mint munkánk fogyatékosságairól, az ország életében meglévő gondokról, nehézségekről, társadalmi feszültségekről. Fontos, hogy társadalmi, gazdasági viszonyainkat olyannak lássuk, amilyenek a valóságban. Tartsuk számon tehát az eredményeket, de vegyük észre és javítsuk ki a hibákat, számoljuk fel a hiányosságokat. Ne engedjük felhalmozódni a feszültségeket. A közvéleményben van aggodalom, bizonytalanság és jogos kritika is, de biztató, hogy népünk nagy többsége politikai érettségről és cselekvőkészségről tesz tanúbizonyságot. Megérti, hogy a korábbinál szerényebb eredmények elérése is nagyobb erőfeszítéseiket követel. Aki a jó ügyért cselekszik, annak van igazi jogcíme bírálni — ha még oly élesen is — a vezetésben vagy n végrehajtásban tapasztalható hibákat, fogyatékosságokat, hiszen erre biztat és ezt teszi maga a párt is, Viszont a bírálat ürügyén ne hangoskodhassanak azok, akik a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges külföldi szervezetekkel együttműködve, támogatásukat élvezve, a nehézségeket kihasználva próbálnak bizalmatlanságot szítani, és nincs egy jó szavuk a nép, a nemzet érdekeit szolgáló közös erőfeszítésekről. Jó program a cselekvéshez Nem kevés akadály nehezíti a fejlődést, mégis bizakodással tekinthetünk a jövő elé, mert társadalmi, gazdasági alapjaink szilárdak. A Központi Bizottság múlt évi novemberi határozata jó programot adott a cselekvéshez. Tennivalóink ismeretében erőinket, tudásunkat, szorgalmunkat most az éves népgazdasági terv végrehajtása érdekében kell összpontosítanunk. A múlt évről még nincs pontos elszámolás, de az látható, hogy a teljesítmények elmaradtak a tervezettől. Az összességében elégtelen fejlődés nagy különbségeket takar. A dolgozók többsége becsületesen helytállt, számos üzem, szövetkezet és intézmény kollektívája a nehezebb feltételek között tiszteletet érdemlő erőfeszítéseket tett, jelentős eredményeket ért el. De vannak olyan termelőegysegek Is, amelyek azonos feltételek mellett a tőlük elvárhatónál gyengébb teljesítményt nyújtottak. Az idei népgazdasági terv szerény fejlődést irányoz elő, de megvalósítása jobb minőségű és fegyelmezettebb munkát igényel. Érvényesítenünk kell azt a szigorú, de igazságos követelményt, hogy mind a termelőegységek, mind a dolgozók teljesítményükkel arányosan részesüljenek a létrehozott javakból. Azokat a vállalatokat, szövetkezeteket, kollektívákat kell előnyben részesíteni, azoknak a fejlődése előtt kell a pályát szabaddá tenni, amelyek az össztársadalmi érdeket is szolgáló gazdaságos, versenyképes termékeket állítanak elő. Mindent meg kell tennünk a gazdaságtalan tevékenység visz- szaszorftásáért, s vele együtt a munkaerő-, az anyag- és energiapazarlás megszüntetéséért, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsításáért, a korszerű berendezések, gépek jobb kihasználásáért. A központi gazdaságirányítás kötelessége, hogy ezt ösztönzéssel és szervező- munkával is elősegítse. A megvalósításban azonban a vállalatoknak, szövetkezeteknek és intézményeknek van kulcsszerepük. Sehol sem szabad késlekednünk azoknak a feladatoknak a megoldásával, amelyek tőlünk függnek. A fejlődés feltételei Mindenütt kapjanak zöld utat a termékek minőségének, versenyképességének javítását szolgáló kezdeményezések. Csakis jó minőségű munkával, a tartalékok feltárásával és hasznosításával, az ésszerű, takarékos gazdálkodással, a nagyobb szervezettséggel tudjuk megállítani a gazdasági egyensúly romlását, megteremteni az életkörülmények javításának, a megfelelő áruellátásnak az anyagi alapjait. Honosítsunk meg olyan rendet és közszellemet, amely szerint az a természetes, hogy először termeljük meg a javakat, és csak azután kerüljön sor az elosztásra. A lendületesebb fejlődésnek, a jogos igények kielégítésének, a szociális feszültségek feloldásának, a nehézségekből való kilábalásnak az a legfőbb feltétele, hogy a termelésben és a társadalmi élet minden más területén teljes tudásunkat latba vetve tegyük a‘dolgunkat. Meggyőződésem, hogy a nemzeti összefogás tettekben megnyilvánuló ereje képes lesz átsegíteni az országot a gondokon. A nemzeti érzés, a haza sorsáért viselt felelősség napjainkban is leginkább a közösség javát szolgáló tettekben nyilvánulhat meg. Az ország előrehaladását csakis az emberi tudás és akarat, a színvonalas vezetés, a fegyelmezett munka, az együttes gondolkodás és cselekvés biztosíthatja. Minden közösségben építeni kell az emberek tapasztalatára, igényelni kell a dolgozók aktív részvételét a döntésekben és az ellenőrzésben. Érvényt kell szerezni annak, hogy tartsák tiszteletben az állampolgárok véleményét, legyen rangja az előrevivő javaslatoknak, kezdeményezéseknek. Mindazok, akiket a bizalom vezető posztra állított, tegyenek eleget maradéktalanul ennek a követelménynek. Előrehaladásunknak, mint ahogy az emberiség boldogulásának is, elengedhetetlen feltétele a béke. Ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk érte. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai az elmúlt évben különösen szemléletes példáját adták, hogyan kell, hogyan lehet az atomkorszakban a nemzetközi biztonság nagy kérdéseit felelősen, új módon, kellő önmérséklettel megközelíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság teljes mértékben támogatja a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének rugalmas javaslatait. Ezek a javaslatok, ha az Amerikai Egyesült Államok, a NATO- országok részéről is meglesz a kellő politikai akarat, a megegyezésre való készség, jó alapot nyújtanak ahhoz, hogy korunk nagy kérdéseit békés úton, a tárgyalóasztal mellett rendezzék. Három évtizedes fennállása alatt a munkásőrség rászolgált a párt, a nép teljes bizalmára. Szocialista társadalmi rendünk • fontos intézményét joggal tartjuk számon jelentős vívmányaink sorában. Az idősebb és a fiatalabb nemzedékek, a párttagok és a pártonkívüliek jó egyetértésben dolgoznak, tetteikkel tanúsítják, hogy méltó folytatói nemzeti történelmünk, s benne munkásmozgalmunk legszebb hagyományainak. Tiszta lelkiismerettel, azzal a jó érzéssel állhatnak elvtársaik, dolgozótársaik elé, akiktől a megbízást kapták, hogy becsülettel teljesítették és teljesítik önként vállalt feladatukat. Ez fejeződik ki abban is, hogy a politikai és a harci kiképzésben, az állományépítésben, a szolgálatban és a közéleti tevékenységben elért kiváló eredményért, helytállásért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több munkásőrt magas kitüntetésben részesített. Az alkalmat felhasználva a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében és a magam részéről is szívből gratulálok a kitüntetett elvtársaknak. Viseljék büszkén társadalmunk elismerésének ezt a jelét — mondta befejezésül Németh Károly. • Az MSZMP főtitkárhelyettesének beszédét követően előléptetéseket, kitüntetéseket adtak át. Bozó István, a kiskunhalasi egység törzsmunkatársa a Vörös Csillag Érdemrendet kapta. A kitüntetéseket Németh Károly és Borbély Sándor nyújtotta át. Az ünnepség a Munkásőrség Központi Férfikarának műsorával zárult. ÉLÉNKÜL A VÁLLALKOZÓK KÖZÖTTI VERSENY Az építőipar idei tervei Az építőipar az idén azzal számol, hogy országosan egy százalékkal növeli az építés-szerelési teljesítményt. Az ágazat kivitelező szervezetei a tavalyinál 2—3 százalékkal nagyobb teljesítmény elérését tervezik, s ezen belül a hagyományos vállalatok és szövetkezetek építési tevékenysége a múlt évinek közelében marad. A legdinamikusabban, csaknem húsz százalékkal bővítik termelésüket a kisszervezetek, míg a nem építőipari vállalatok építési részlegeinek munkája némileg csökken. Az előrejelzések szerint az építési piacon tovább erősödik a megrendelők pozíciója, mert az ország több térségében tovább növekedik az építést kínálat, s ezzel élénkül1 a vállalkozók közötti verseny ,is. A vállalati beruházások körében is főleg a gép- beszerzés növekszik, s e fejlesztések építési igénye lényegében a múlt évihez hasonló szinten marad. Az építőiparban (tehát még inkább követelménnyé válik, hogy a kivitelezők rugalmasabban teljesítsék a differenciált építési igényeket. Vállalkozási készségük erősítését több központi intézkedés segíti. így a versenytárgyalások rendjének módosításával javultak a verseny tisztaságának és bővítésének feltételét A közeljövőben pedig megjelenik az az új jogszabály, amely szerint a vállalkozó és a 'beruházó a két félnek egyaránt megfelelő, megegyezéses ár alapján köthet — lakások kivételével — építési szerződéseket. Ezek a megegyezések majd a piaci értékítéletet közvetíti^ és ösztönzik a kivitelezőket olyan munkák elvégzésére is, amelyekre korábban az elavult normatívák alapján csak ráfizetnének, s ezért el sem vállalnák. A szerződéskötések új rendszere többéves távlatban hozzájárulhat a vállalatok gazdasági helyzetének stabilizálódásához. A nem termelési célt szolgáló beruházások az idén mérséklődnek, de ezen belül növekedik a tudományos kutatás, az általános és középiskolai oktatás feltételeit javító fejlesztése aránya. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a színházak rekonstrukciós programja. Mintegy 800 általános iskolai és 500 középiskolai tanterem épül. A kórházi ágyak száma 1100-zal, az idősek szociális otthoni helye 800- zal bővül. A népgazdasági terv az idén 60—61 ezer lakás felépítését, ezen belül hatezer állami lakás átadását irányozza elő. A magánlakásépítés aránya tehát 90 százalékra emelkedik. Az idén meggyorsul a tanácsi lakásállomány felújítása is: mintegy 20 százalékkal több, összesen 28 900 otthon felújítását, s további 13 400 lakás korszerűsítését irányozták elő. A magántulajdonú lakásokkal együtt várhatóan 35 400 lakás felújítása és 15 400 otthon' korszerűsítése valósul meg szervezett kivitelezéssel. Ennek több mint a felére a fővárosban kerül sor. Az építőipari kapacitások hasznosításában a külföldi munkavállalások is jelentős szerepet kapnak. így a terv szerint az építési export, főleg a tengizd munkákkal a tavalyinak mintegy másfélszeresére növekedik. BIOBRIKETT Eredményes próbák után üzemszerű termelés Fellendülőben van a hazad bio* brlkettgyártás; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alatt lévő vállalatoknál 13 helyen folytattak eredményes próbákat, és több gazdaságban megkezdődött az üzemszerű termelés is. Az elmúlt évben összesen 50 ezer tonna biobrikettet állítottak elő, különféle melléktermékekből hulladékokból. Az Idén újabb gépeket szerelnek fel, ezeket a fejlesztéseket — ugyanúgy, mintáz elmúlt évben— különféle kedvezményekkel támogatják. A hazai biobrikettgyártás egy Ideiig holtponton volt amiatt, hogy a vállalatok számára gyakran gazdaságtalan volt a termék előállítása. Az üzemek érdekeltségét a tavalyi árkiegészítés növelte, ezzel tonnánként 1600 forintos támogatásban részesültek a gyártók; akik ezen kívül adó- kedvezményt is élveznek, és a beruházásnál más kedvezmény Is adódik számukra. A műszaki problémák .megoldására olasz, svájci, angol és jugoszláv brikettgyártó gépeket hoztak be kipróbálásra,' ^zek közül kiválasztották a legjobb .típust. A választás az olasz gépre esett; ez a szerkezet négyféle változatban készül, évente 500 tonnától 10 ezer tonnás kapacitással. Az ezzel gyártott biobriikett minősége kitűnő, és mivel az olasz gép ára is -kedvezően alakul, várhatóan ezt a típust alkalmazzák majd széles körben a magyar brikettüzemek. A .gyártás felkarolására közös vállalat alapítását tervezi három erdőgazdaság, egy állami gazdaság, több termelőszövetkezet, a TSZKER, a Boscoop, valamint a Debreceni Építőipari Szolgáltató Vállalat. A szervezethez kapcsolódik majd az Aerip, amely részbeni finanszírozásra vállalkozik, és a Technoiimpex Külkereskedelmi Vállalat. A közős vállalat dolga lesz a gyártás és az értékesítés .megszervezése, valamint a brikettgvári segédberendezések hazai előállításának biztosítása. Térségi kooperációkat is szerveznek majd, javítva a termelői érdekeltséget. A hazai biobrikett előállítása az eddigi tapasztalatok szerint ott kifizetődő, ahol korszerű műszaki berendezéseket alkalmaznak, illetve helyben keletkezik nagyobb mennyiségű mezőgazda- sági, Illetve erdészeti hulladék, melléktermék. ISKOLAPÁRTOLÓK A Duna menti falvaikban az elmúlt években több intézmény is épült bravúros gyorsasággal', közösségi segítséggel. Apostagra budapesti kollektívák jártak segíteni, nagyobb munkáknál, hétvégenként a szomszédos települések szövetkezeteinek, vállalatainak brigádjai is segítkeztek. Hasonlóan Szalkszentmártonban is. ahol a tanácselnökkel az élen, munkával telitek a hétvégék — az iskoláért. Most Kissolton és Hartám építenek iskolát a tanácsok. A lakosság lelkesedése, áldozatvállalása ezeken a településeken sem kisebb, mint az étszaki szomszédoknál. Kitett magáért a Kossuth, a Szikra, a Leninről és az Erdei Ferencről elnevezett termelőszövetkezet. Kedvezményes fuvarokkal, készpénztámogatásókkal siettetik a munkát. De a nagyvállalatok községi telephelyeinek kollektívái is megtalálták a módját,- miiként használhatnak az alapítóknak. A legmeghatóbb azonban az egyének csatarendbe állása. Nemrég a kissolti építkezésnél találkoztam két nyugdíjas bácsival. Mint megtudtam, nem az építővállalat alkalmazottjai. De segíteni akartak. Pénzük nem sok van, így naponta eljárnak az épülő iskolához, hogy munkát kérjenek. „Ha csak vízhordást, deszkaszögtelemítést bíznak is ránk — mondta egyikük — akor is segítünk. Nem akad meg a folyamatos munka. Ha iskolánk lesz, él ez a község, s éltet is... ” Mit tehetünk ehhez: Jól számítanak, úgy hiszem, az iskolapártolók. F. P. J. FÜST ÉS PÁNIK A FOLYOSÓN Kigyulladt a Heliosz — Ég a tévém! Segítség! Ég a tévém! — kiabálta a bérház folyosóján egy női hang. összefutottak a lakók és látták, hogy a lakásból hatalmas füst gomolyog. Este kilenc óra volt, mindenki a televíziót nézte. Hirtelen alig fogták fel, hogy valójában mi is történt. Az egyik lakó berohant a szobába és egy pokrócot dobott a Helioszra. — Vigyük ki az erkélyre — javasolta valaki, de alighogy kinyitották az ajtót, a lángok még magasabbra csaptak. Ijesztő látvány volt, Idő azonban nem jutott a ítétlenkedésre. Előkerült néhány vödör víz is — a készüléket ugyanis időközben áramtala- nították! —, de a tűz csak nehezen adta meg magát. A televíziót sikerült kivinni az erkélyre, mielőtt a tűzoltók megérkeztek. Az eset csütörtökön este történt Détár Marianna kecskeméti (Petőfi u. 16.) otthonában. A sors Iróniája, hogy előtte nem sokkal a Híradó első kiadásában a Videoton példáját követve — emlékezetes, hogy szilveszter napján Budapesten egy Color Star okozott lakástüzet — az Orion gyár képviselője bejelentette: február elsejétől száz forint ellenében átvizsgálják a három évnél idősebb készülékeket. Hogy ennek épp itt az ideje, a fenti eset rá a bizonyíték. Détár Marianna a Heli- oszt 1983 nyarán vette..-. Szemtanúja voltam a .kritikus pillanatoknak, hiszen a szomszédban lakom. Marianna lakása csatatérre emlékeztetett. A füsttől mindannyian kormasak lettünk, torkunkat marta. Felbolydult a lakóház, sokan jöttek segíteni, érdeklődni. Détár Marianna aznap este, frissiben mesélte: — Amikor a Híradóban meghallottam a hírt, hogy átvizsgálják az Orion televíziókat, még mondtam is magamban: rááldo- zak egy százast és megnézetem a televíziómat. Sajnos, nem várta meg az elsejét... — Hogyan, történt? — Fél nyolckor kapcsoltam be a televíziót és hamarosan furcsa szagot éreztem, de nem tulajdonítottam ennek semmit, mert alig volt észlelhető. A sorozatfilm közepén vibrálni kezdett a kép, majd kezdett összemenni. A Szerencselovag befejezése előtt nem sokkal sercegés kíséretében a hang Is elment. Kikapcsolt magától a készülék, de a biztonság kedvéért kihúztam a vezetéket. Kimentem a konyhába és néhány másodperc múlva, amikor visszatértem a szobába, megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy ég a tévé. Mellette a függöny és a bútor! Gyorsan vizet öntöttem rá, de nem használt, azért rohantam segítségért. Köszönöm a szomszédoknak, hogy megakadályozták a nagyobb tüzet. (A véletlen, hogy az egyik segítő, aki a lángoló He- lioszt pokróccal letakarta, éppen egy kollégánk, Kisvágó Árpád volt.) A tűzoltóknak nem kellett közbeavatkozniuk, számukra csak a vizsgálat maradt. Nagy Tamás tűzvizsgáló és Tóth László tűzoltó elmondta, hogy a tüzet a televízió nagyfeszültségű részének elektromos hibája okozta. Emiatt kigyulladtak az alkatrészek műanyag szigetelései és a faváz. A lecsöpögő műanyag mintegy fél négyzetméteren a padlószőnyeget is elégette és kormozódott a függöny, a tapéta és a bútorzat. Az első vizsgálatok szerint a kár körülbelül harmincötezer forint. Hogy milyen gyakori Kecskémé, ten az efféle tűzeset, erre a következőket válaszolták: két-három esetben fordul elő évente. Détár Mariannának tehát nem hozott szerencsét a Szerencselovag. Talán csak annyit, hogy nem égett le a lakása ... T cm esi László • A lleliosz m folyosón, vizsgálják a kárt.
