Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

IMI. január «. • PETŐFI NÉPE • * Több mint hetven vegyes vállalat működik már Magyarországon külföldi cegek részvételével. Szá­mú« az elmúlt két év során megduplázódott. Zöm­mel közepes nagyságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de található köztük több nagy világcég is, például az NSZK-beli Siemens, BASF, vagy az egyesült államokbeli ITT cég európai leányvál­lalata. Az új vállalkozások között jelentős számban van- Inak termelő vállalatok. Segítségükkel fejlett tech- hológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az országban. Hozzájárulnak a tőkés export bővítéséhez is. A vegyes vállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka magyar, 49 százaléka pedig külföldi tulajdonban van. 1982-től lehetőség nyílt árra, hogy a pénzügyminiszter engedélyével kül­földi tulajdontöbbséggel is létrehozzanak vállalko­zásokat. Ma már több ilyen vegyes vállalat műkö­dik, köztük a Közép-Európai Nemzetközi Bank és a Citibank, valamint néhány termelővállalat. A ve­gyes vállalatokba befektetett külföldi tőke összege jelenleg megközelíti a százmillió dollárt. A részvé­telben a legaktívabbak az osztrák és az NSZK-beli cégek, de működik már indiai, japán, portugál és görög cég részvételével alapított vegyes vállalat is. A vállalkozási kedv növekedéséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsödött az engedélyezési el­járás, és változott az adózás is. Az adókedvezmé­nyeket a vállalatok ma már nem eseti elbírálás álapián kaphatják meg. hanem, ha teljesítik a jog­szabályban előre megszabott feltételeket. Ennek megfelelően például az árutermeléssel, szálloda­t építéssel és üzemeltetéssel foglalkozó vegyes válla­latok, amelyek alaplőkéje meghaladja a 25 millió forintot, s ebből a külföldi részesedés több mint 30 százalék, az általában érvényes 40 százalékos nye­reségadó helyett az első öt évben csak 20, a hato­dik évtől pedig 30 százalék nyereségadót fizetnek. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágazatokban működő vegyes vállalatokat az első öt évben mentesítik a nyereségadó fizetése alól, s az alapításukat követő hatodik évtől kezdve 20 száza­lékos nyereségadót fizetnek. Ezek az intézkedések számottevő érdeklődést vál­tottak ki külföldön. A Pénzügyminisztérium, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara és más szakmai szer­vezetek több országban előadásokon ismertették a magyarországi vállalkozási feltételeket. így többek között Angliában, Ausztriában. Hollandiában, az NSZK-ban, Olaszországban tájékoztatták az üzlet­embereket. Ez is közrejátszott abban, hogy tavaly a korábbinál több új vegyes vállalat alakult, s mint­egy harmincnak a létrehozásáról tárgyalnak a ha­zai és külföldi partnerek. ^ A magyarországi vegyes vállalatok működésének tapasztalatai összességében kedvezőek, többségük nyereségesen működik, s tartósan veszteséges nincs közöttük. Általában a megalakulást követő egy-két évben — mivel ekkor jelentősek a ráfordítások, s a bevételek csak később jelentkeznek — átmenetileg veszteségesek a vállalkozások. De nem kevés olyan vegyes vállalat van. amely kezdettől fogva nyeresé­gesen működik. NAPKÖZBEN Kulturáltan váltani! TÖRTÉNELEMTANÍTÁS Országos konferencia Országos történelemtanítá­si konferencia kezdődött hét­főn Budapesten. Az Országos Pedagógiai Intézet által ren­dezett tanácskozáson mintegy kétszáz szakember — általá­nos és középiskolai történe­lemtanár, valamint történész — vett részt, hogy megvitas­sa a tantárgy tanításával ösz- szefüggő időszerű tartalmi és módszertani kérdéseket, a tan­anyag fejlesztésének tenniva­lóit. A kétnapos tanácskozást Sza­bolcsi Miklós, az OPI főigaz­gatója nyitotta meg, majd Clatz Ferenc, az MTA Törté­nettudományi Intézetének igazgatóhelyettese tartott be­vezető előadást a történelem- tudomány és az oktatás kap­csolatáról. A hétfői eszmecse­rén szó volt a történelem tan­tárgynak az iskolai oktatás- ban-nevelésben betöltött sa­játos szerepéről, a komplex történelemtanítás gyakorlásá­ról, arról, hogy a történelmi ismeretek miként hasznosít­hatók más tárgyak oktatásá­ban. Az előadások, s az azt követő viták egyebek között elemezték a korszerű tanár­képzés és az újabb történelmi Ismeretek feldolgozásának ösz- szefüggéseit. * Az eszmecsere mai program­jának középpontjában a tör­ténelemtanítás jelenlegi gya­korlata áll majd: így a tan­anyag kiválasztása, a tan­tárgy fejlesztését szolgáló új elképzelések, valamint a ha­zai és külföldi törekvések a történelemtanítás metodiká­jának megújítására. Tágas, de szerényen berende­zett szobájában ül a fél éve ki­nevezett igazgató és egymás után bontja a postával frissen érkezett borítékokat. Mi tagadás, néme­lyiket legszívesebben visszakül- dené a feladónak: minisztéri­umnak, a harmadik megye ha­sonló vállalatának s egyéb szer­veknek, ahonnan változatlanul a nyugdíjba vonult, korábbi igaz­gatónak címezték a küldeményt. Ez rosszul esik neki, és azon töp­reng, vajon szándékosan bosz- szantják azzal, hogy nem veszik tudomásul a változást, vagy csu­pán figyelmetlenségről van szó? A fenti példa természetesen kitalált, de a jelenség nagyon is élő. Mint ahogyan sajnos élő az a gyakorlat is, hogy ha valaki nyugdíjba rpegy, vagy más ok miatt válik meg korábbi tisztsé­gétől, még akkor is megindulnak a találgatások, ha nincs semmi találgatnivaló. Közvéleményünk, de jó néhány vezető is hajlamos arra, hogy a személycserében minden esetben „leváltást” szi­matoljon, s aki éppen távozik a posztjáról, bizony még hosszú ideig ki van téve a találgatások­nak: mit csinált, illetve mit nem csinált. Pedig a „váltás” nagyon is ter­mészetes velejárója életünknek, munkánknak. Az idő mindenki fölött egyforma gyorsasággal suhogtatja szárnyait, s bizonyos fokú kulturáltság kell a tények tudomásul vételéhez, hogy a nyugdíjba vonuló ember helyé­be más, fiatalabb ember kerül. Olyan, aki jól ismeri a munka­kört, s alkalmasnak látszik a fel­adatok elvégzésére. Az ilyen vál­tozás többnyire csak a közvetlen vállalati közösséget, esetleg egy kisebb város lakosságát „mozgat­ja” meg időlegesen, ám arra is volt példa, hogy a megindult szóbeszéd végül is egymásra ha­ragította a régi és az új vezetőt — az elődöt és az utódot. Pedig a váltást is lehet kulturáltan, emberségesen, mindkét félhez méltó módon megrendezni. Erre is van példa. A napokban egy ízléses, nem hivalkodó levél tájékoztatott a következőkről. Érdemes talán az egészet ide másolni, mint ná­lunk is követendő módszert: „Ér­tesítés vezetőváltozásról. Ked­ves Barátom! Kérésemre a MÉM vezetői hozzájárultak 1987. ja­nuár 1-jével történő nyugdíjazá­somhoz. Ebből az alkalomból ké­rem, fogadja hálás köszönetemet az együttműködésünk során munkámhoz nyújtott támogatá­sáért. Nyugdíjasként továbbra is kutatóközpontomnál dolgo­zom tanácsadói munkakörben. (Keserű János)”. Ez a szöveg található az össze­hajtható lap egyik oldalán. Vele szemben a másik oldalon a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Kedves Barátom! A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium illetékes vezetője 1987. január 1-jével kinevezett az Állattenyésztési és Takar­mányozási Kutatóközpont fő­igazgatójává. Kérem, felelősség- teljes munkámban támogatni szíveskedjék, (d?. Holdos Sán­dor)”. Szóval így is lehet. Sőt azt hí-' szem, így kell! — fii — CSÖVEK — BAZALTBÓL Városi rádió Szolnokon Hétfőtől városi rádióként je­lentkezik a Magyar Rádió szol­noki stúdiója. Az alföldi megye- székhelyen és vonzáskörzetében élő hallgatóknak sugároz mű­sort. A helyi rádió hétfőtől pén­tekig minden reggel fél 7-től 7 óráig: Jó reggelt Szolnok! cím­mel zenés információs műsort ad. A félórás adásban beszámolnak a legfrissebb reggeli eseményekről és a nap folyamán várható törté­nésekről. A kereskedelmi, közle­kedési és egyéb közérdekű infor­mációk mellett rendszeresen szó esik majd a város lakóit foglal­koztató kérdésekről, és a vonzás- körzetben lévő települések min­dennapi életéről. Szombaton és vasárnap délelőttönként kétórás szórakoztató magazinműsort su­gároznak. A heti program zárá­saként vasárnap este a helyi sporteseményekről tudósítják a hallgatókat a városi stúdió mun­katársai. Durica — külföldre is A tavalyinál 300 tonnával több, összesen ezer tonna Durica már­kanevű, különleges száraztésztát készítenek kemény, azaz durum- búzából, valamint különleges ku­koricaőrleményből a Fejér Me­gyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat székesfehérvári tésztagyárában. A Durica tojás nélkül készül, tehát koleszterin- és állatifehérje-mentes. Gyártói húsz országban jelentették be sza­badalmi oltalomra. Az idén vár­hatóan a külföldi vásárlók is meg­ismerik, a mintaszállítmányokat már elküldték az érdeklődő nyu­gat-európai cégeknek. A tennék előállításához szükséges külön« leges búzát a legjobb keményga- bonatermő vidékeken termelte- tl Tneg a vállalat, a speciális ku­koricát pedig az MTA martonvá- sári mezőgazdasági kutatóinté­zete termeszti. Már a régi korok építői is tud­ták, hogy a bazaltot jól felhasz­nálhatják burkolóanyagként. Az Ukrán Tudományos Akadémia Anyagtechnológiai Kutatóintéze­tének munkatársai a bazalt más területeken történő hasznosítá­sával is végeztek kísérleteket. Kiderült, hogy speciális feldolgo­zás után elemi szálakat lehet ké­szíteni belőle, amit a textilipar­ban dolgoznak fel. Különféle ipari szöveteket, bazaltgyapotot és hőszigetelő anyagokat gyár­tanak. Kiderült az is, hogy bazaltból csöveket is lehet gyártani, ame­lyek sikerrel helyettesítik az ön­töttvas csöveket. A bazaltcsövek magas hőmérsékletet és nagy nyomást is kibírnak. Kilencven éve született Veres Péter Kilencven éve született Bal­mazújvároson Veres Péter (1897—1970) kétszeres Kos- suth-díjas író, ismert politi­kus és publicista. Nagyszülei pásztorok, ura­dalmi cselédek voltak. Csak négy évet járhatott iskolába szülőfalujában, 1909-től már dolgoznia kellett; volt —egye­bek között — kisbojtár, nap­számos, részesarató, 1913-tól a vasútnál pályamunkás. 1914- től vett részt az alföldi agrár­szocialista mozgalmakban. Tagja lett a helybeli Földmí- velő Egyletnek, s annak könyv­tárában szerezte meg művelt­ségének alapjait. A Tanács- köztársaság idején a balmaz­újvárosi földosztó bizottság, a munkástanács és a községi direktórium tagja volt, s ezért a Tanácsköztársaság vér­(Pintor Zoltán felvételei) befojtása után egyévi fog­házbüntetést szenvedett Deb­recenben. Kiszabadulását, kö­vetően mezei munkásként és pályamunkásként igyekezett eltartani ötgyermekes csa­ládját. Első jelentős műve az Al­föld parasztsága című szociog­ráfiája volt, amely 1936-ban jelent meg könyvalakban. A népi írók táborán belül a fa­lusi szegénység szószólója­ként lépett fel. A felszabadu­lást követően különösen sok­rétű politikai és irodalmi te­vékenység jellemezte. Kényes kérdésekről is bátran szólt, példát adva az elkötelezett közéleti, írói magatartásból. Hatalmas levelezést is folyta­tott; jó néhány művét idegen nyelvekre is lefordították. A BÍRÓ TOLLÁBÓL: ’ ' ' * ..*..."......8.....-• . K orszerű termeltetési forma — buktatókkal A termelés hatékonyságának követelménye korábban nem alkalmazott gazdasági együtt­működést tett lehetővé az állami és szövetkezeti mezőgazdasági üzemek és az egyéni termelők között. Ennek megvalósulási for­mái többek között ez állatte­nyésztés és -hizlaláa területén je­lentkeznek. A szerződések álta­lában a mezőgazdasági terme­lőszövetkezet keretében műkö­dő szakcsoport és a szakcsoport tagjai, vagy állami gazdaság és magánszemélyek között jönnek létre. A szerződésekben a gazdaság általában libát, sertést vagy bor­jút ad ki tartásra, nevelésre, hiz­lalásra. Biztosítja a takarmányt, valamint meghatározott időben és ellenértékért az állatok átvé­telére és értékesítésére kötelezi magát. A másik fél vállalja az átvett állomány szakszerű el­helyezését, • gondozását, tartását és a vállalt határidőn belüli át­adását. A termelés növelésének ez a formája hasznos, szükséges, to­vábbi bővítése is indokolt, mert növeli az export és a belső fo­gyasztás árualapját. A nagyüzem képes a piaci igényeknek megfe­lelő alapanyag, a leghatéko­nyabban értékesülő takarmány biztosítására, s ez értékesítési biztonságot jelenthet, emellett megfelelő nyereséghez juthat. Termelői oldalról kihaszná­latlan épületek kerülnek hasz­nosításra, jelentős töredékmun­kaerő áll a termelés szolgálatá­ba és komoly jövedelmet jelent a vállalkozóknak. Számos ilyen kölcsönös előnyökön nyugvó szerződéses kapcsolat jött létre és hozott, vagy alapoz meg je­lenleg is jó eredményeket. A kétségtelenül hasznos termelési formáknak azonban szinte kelet­kezésükkel egyidejűleg jelent­keztek az árnyoldalát. A kellő körültekintés hiánya, a szerve­zetlenség, gyakran a jogtalan haszonszerzésre irányuló törek­vés e területen is létrehozott ne­gatív jelenségeket, amelyek többnyire polgári vagy munka­ügyi vita formájában, esetenként büntető eljárás keretei között kerülnek a bírósághoz. A polgá­ri perekben a szövetkezeti vagy állami szektor és magánszemély között keletkezett ilyen vitákat bírálják el a bíróságok. Célom nem az egyes perek konkrét ér­tékelése, hanem inkább a már befejezett perek olyan általá­nosítható tapasztalatainak köz­readása, amelyek elősegíthetik az ilyen viták megelőzését. Körültekintés és szakértelem A szerződéskötés előtt lénye­ges, hogy a szerződő felek kellő körültekintéssel járjanak el. Vizsgálják meg, hogy a szerző­déskötésre vállalkozó szakcso­porttag vagy magánszemély rendelkezik-e a szerződés teljesí­tésének feltételeivel. A legtöbb vitának ugyanis éppen az a ta­nulsága, hogy a körültekintés nél­kül kötött szerződésből keletkez­nek károk és kártérítési perek. Szükségesnek tartom a szer­ződéskötés megkötése előtt meg­vizsgálni azt, hogy van-e a szer­ződő használatában az állatok elhelyezésére és tartására alkal­mas istálló, ól vagy egyéb helyi­ség. Előfordult ugyanis, hogy a per során derült ki: az állattar­tásra vállalkozó ezzel az alap- vétó feltétellel sem rendelke­zett, de ezt előzetesen a másik szerződő fél nem vizsgálta. Fontos nz is, hogy aki ilyen szerződéskötésre vállalkozik, az bizonyos szakmai ismeretekkel és jártassággal rendelkezzen a nagyobb mennyiségű állattartás és -hizlalás területén. Gyakran ugyanis éppen a szakértelem ele­mi hiánya miatt keletkeznek igen jelentős károk. Emögött az hú­zódik meg, hogy a vállalkozó szeme előtt a szerződéskötéskor csak a végcél, a számára jutó nyereség lebeg és nem számol azzal a munkával és felelősség­gel, amelynek teljesítése vezethet csak el a megérdemelt haszonhoz. A termelés biztonságáért Az állatkihelyezések alkal­mával gyakran több százezer fo­rint értékű állat és takarmány kerül átadásra, megfelelő anyagi biztosíték nélkül. Kétségtelen, hogy az Ilyen szerződések kocká­zattal járnak, de az alapvető óvatosság nem nélkülözhető. Azt tanácsolhatom, hogy a szerződő fél hitelképességéről, megbízha­tóságáról a szerződés megkötése előtt kell megfelelő információt szerezni, nem pedig akkor, ami­kor a baj bekövetkezett. Számos probléma adódik a szerződésben vállalt takarmány késedelmes szállítása miatt. Esetenként elő­fordul az is, hogy a romlott táp vezet elhulláshoz, vagy a táp összetételének önkényes megvál­toztatása következtében marad el a várt takarmányhasznosítás, ami miatt kár keletkezik. Gyakran adódik Jogvita az át­adásra kész állatok átvételének elhúzódása miatt. Az átvevő Ilyenkor arra hivatkozik, hogy tőle a felvásárló vállalat nem tudja átvenni az állatokat, ez állattartót pedig jelentős veszte­ség éri. A népgazdaság is káro­sodik, mert a túltartásból feles­leges takarmányfelhasználás Is keletkezik. A termelés bizton­sága feltétlenül megköveteli a szerződési fegyelem betartását, ezért a teljesítési határidőt a szerződésben konkrétan és pon­tosan kell meghatározni, mert ehhez mindkét félnek komoly érdeke fűződik. Nem helyes az a gyakorlat, amikor a teljesítési határidőt hozzávetőleges időben határozzák meg. Ez nem felel meg a termékértékesítési szer­ződésről szóló jogszabály előírá­sainak sem. Mivel a teljesítési határidő a szerződés lényeges eleme, ezért ennek a szerződés­ben pontosan meghatározottnak kell lennie. Hosszadalmas eljárás Gyakran gondként vetődik fel az állattartási szerződésekből eredő perek elhúzódása. Ennek főként az az oka, hogy egy-egy perben gyakran több szakmai te­rületről kell szakértőt kijelölni, szakértői véleményt kérni és ez hosszadalmas eljárást igényel. Az utóbbi időben a gazdaságok többségében, már van olyan ki­jelölt személy, akinek feladata többek között az állattartási szer­ződéskötés. A megfelelő anyagi érdekeltség jól segíti e szervező- munka eredményességét. A gaz­dálkodó szervek korábban a megkötött szerződések száma után premizálták az üzletkötő­ket. Ez gyakran vezetett megala­pozatlan szerződések kötéséhez. A bíróságok jelzései nyomán 1984 végére a gyakorlat döntően úgy alakult, hogy a premizálás az állattartás eredményétől, tehát attól függ: a kihelyezett állatok­ból hányat adnak le a termelők. Ez egyidejűleg arra ösztönzi a vállalat megbízottját, hogy a szerződéskötés után is megfelelő figyelmet fordítson a szerződés teljesítésének segítésére és el­lenőrzései során tárja fel az eset­leges hiányosságokat. Ne maradjon el az ellenőrzés Korábban és kisebb számban még jelenleg is éppen az ellen­őrzés elmaradása vezetett az állatkihelyezésekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetéséhez. Előfordult, hogy a szerződő fél szabadkézből eladta a kihelye­zett állatokat és saját céljaira fordította a kapott ellenértékét. Még súlyosabb cselekményként történtek olyan esetek, amikor az állatokat is. az átvett takar­mányt is eladta a szerződő fél és a tartásra átvett előleget Is elsikkasztotta. Tekintette! arra. hogy a kihelyezett állatállomány a mezőgazdasági üzemek tulajdo­nában marad, az ilyen bűncse­lekmények elkövetőit a bíróság sikkasztás bűntette miatt vonj» felelősségre és tekintettel a kár­érték nagyságára, általában vég­rehajtandó szabadságvesztés büntetést szab ki, melynek mér­téke 6 hónaptól 4 évig terjed. Bíráságaink minden esetben kötelezik a vádlottakat a kár megtérítésére is. Ennek azon­ban nincs mindig kellő eredmé­nye, mert az ilyen személyek nem rendelkeznek olyan anyagi fedezettel, amelyből a károsult állami gazdaság vagy termelő- szövetkezet jogos igénye kielé­gíthető lenne. Néhány olyan büntető ügy la volt, amelynek vádlottjai a gaz­dálkodó szervek üzletkötői vol­tak. Az utóbbi időben mind a büntető ügyek, mind a polgári perek száma az ál latki helyezé­sekkel kapcsolatosan némileg csökkent. Ennek az a magyaráza­ta, hogy a megye politikai és ál­lami szervei megfelelő intézke­déseket tettek a megelőzés érde­kében és a gazdálkodó szerveze­tek Is körültekintőbben járnak el ezekben az ügyekben, mint korábban. Meggyőződésem, hogy nagyobb körültekintéssel, a szerződéses fegyelem következetes betartá­sával és hatékonyabb ellenőrző munkával minimálisra lehet csök­kenteni az állatkihelyezéssel kap­csolatos Jogvitákat és akkor ezek a kapcsolatok még eredménye­sebben tudják szolgálni gazda­sági előrehaladásunkat. Dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke Vegyes vállalatok Magyarországon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom