Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
házunk tája NEM ÖRDÖNGÖSSÉG Az almafa metszése S okan a kertészkedés legbonyolultabb munkafázisának a metszést tartják. Nem ördöngösség ez, könnyen megtanulható. Aki maga gondozza a fáit és figyeli egész évben, hamar rájöhet arra, mit, s miért vágott le. Azt azonban nem árt tudni, hogy melyik a termőrész. Az alábbiakban azokra a legelterjedtebb koronatípusokra adunk metszési receptet, amelyek megtalálhatók a kertekben. A termőfelület kialakításának munkájával most nem foglalkozunk. A termésszabályozási eljárások — ezek közé tartozik a metszés is — alkalmazásával azt a megfelelő gyümölcs—levélzet egyensúlyt igyekszünk elérni vagy megközelíteni, aminek következményeként sok éven keresztül gazdaságosan termelhetünk gyümölcsöt. Felvetődhet a kérdés, hogyan állapítsuk meg a legnagyobb termésmennyiséget nyújtó ideális terhelést. Más szavakkal azt a fajlagos gyümölcsmennyiséget, amelynél akár kevesebbet, akár többet „termelnek” a fák, a termés súlya nem lesz kisebb. Nagy tapasztalatú kertészek véleménye szerint meg kell mérni a törzs körméretét, és a „kapott” centimétereket be kell szorozni — a fa kondíciójától függően — 25 —30-cal, ennyi gyümölcsöt kell meghagyni. Mielőtt a metszőollóhoz nyúlnánk, nem árt tudni, a gyümölcskötődésnek számos feltétele van. Angol kutatók megállapították, hogy a kötődés szempontjából a virágcsokrok mellett megjelenő első, fiatal lomblevelek döntő fontosságúak, vagyis sokat számít a tavaszi, jó ki- lombosodási erély, ugyanígy a harmonikus virágzás, a kielégítő nitrogénellátottság, a virágzást követő két hét kedvező hőmérséklete és a harmonikus hajtásnövekedés. Azt hiszem, a fáit szeretőt vagy a terméstől hasznot várót arra nem kell figyelmeztetni, hogy csak jó, eles metszőollóval és fűrésszel kezdjen a munkához, mert a tépett, nagy sebek lassan és rosszul hegednek, ugyanakkor kapui lehetnek a fertőzésnek. A sudaras és kombinált koronájú almafák hatodikhetedik évben már elérik a négyméteres magasságot. Ekkor érdemes eltávolítani a sudárhajtást, ezzel a koro- nát kikatlanozzuk, így mérsékelhetjük a további növekedését. Az első ágcsoport vázágaiból előtörő vesszőket vagy tőből eltávolítjuk vagy hagyjuk metszetlenül, hogy minél előbb termést hozzanak. A ritkító metszéssel elsősorban a külső részeket kell gyéríteni, hogy elegendő napfény jusson a korona belsejébe. Azzal, hogy az elsűrűsödött külső koronafelületet rendszeresen ritkítjuk, az almafa termést hozó régiója kívülről befelé, mélységi irányban nő. Először az elhalt, letört és fertőzött ág-, illetve gallyrészeket kell eltávolítani, majd lefűrészelni azokat az ág- és gallyrészeket, amelyek túl közel állnak egymáshoz vagy keresztezik egymást. A termő korú fákat évről évre rendszeresen kell metszeni. A vázágakat és a térkitöltő elágazások vezérvesszőit a növekedési erélynek megfelelően kell vágni. A szatmári és nyírségi tájegységben elterjedt a Nagy Sándor-féle módszer. Eszerint a rövid dárdák és a sima termőnyársak kivételével lényegében az összes vesszőt gyengén visszametszik. így a hsztharmattal fertőzött hajtáscsúcsokat eltávolítják. Ez egyébként munkaigényes, de elősegíti — különösen a jonatán-fajtáknál — a lisztharmat elleni védekezést. Megint más módszer, de követhető az úgynevezett vékony vesszős módszer. Ennél a 6 milliméternél vékonyabbakat minősítik „ki- dobandónak” és a 12 milliméteres vagy annál vastagabb vesszőket tartják értékesnek. A 6—12 centiméter közöttieket pedig a fa növekedési erélye, termőrész- berakódása alapján hagyják meg, illetve távolítják el. A fák koronájából a legyengült vékony vesszőket, illetve a többszörösen elágazott, satnya termőrészeket a koronaritkító metszés során eltávolítják. Az orsófák koronája szellős és laza szerkezetű legyen. Rendszeres termőrészritkí- tással a jó kötődést és a darabos gyümölcshozást segíthetjük elő. Sok kertben megtalálhatók az almasövények. A vízszintes irányban rögzített vázkarokból függőleges irányban növekedő vesszőket tőből kell eltávolítani, az oldalt növekedőket és a vízszintes helyzetet megközelítőket pedig ajánlatos ritkítani. A sövényfal mindkét irányban 50—70 centiméter- . nél szélesebb ne legyen. Ha a fa magassága a 2,5—3 métert eléri, akkor 4—5 ágemeletet lehet kialakítani. A metszéssel még nem fejeződött be az optimális egyensúly kialakítása. A legrégebben alkalmazott és a kiskertekbe javasolható eljárás a kézi gyümölcsritkítás. Ez körülbelül ugyanannyi időt vesz igénybe, mint maga a szüret és június elejéig kell elvégezni. Legkésőbb ekkor korrigálhatjuk a metszés idején elkövetett hibákat. Célszerű a virágcsokrokból kialakult, már kötődött apró gyümölcskezdemények felét, harmadát eltávolítani. így a megmaradtak szebbek, jobban színeződ- tek, egészségesebbek lesznek. Czauner Péter • A KERTBEN A AZ UDVARBAN ess. mm jen, Házikertekben érdemes a retek hajtatásával foglalkozni, mert hőigénye igen alacsony, így a leghidegtűrőbb növények közé tartozik. Éppen ezért nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hajtatás során, különösen a csírázást követően, a fóliasátor levegőjének váratlan fel- melegedése következtében a gumókezdemények megnyúlnak, s az ilyen növények elvesztik fajta-jellegzetességeiket. Fényigénye alapján hosszú nappalos növény, a gumóképződés csak erős fény hatására tökéletes. A retek sok vizet kíván, ezért jó termés eléréséhez gondoskodni kell elegendő talajnedvességről. Száraz talajban a retek gyorsan pudvásodik. A savanyú talajokat nem kedveli, a gyengén lúgos talajokban fejlődik szépen. A megfelelő gumóképzödés érdekében laza szerkezetű, jó minőségű, tápanyagban gazdag talajt kell biztosítani számára. Hajtatásra hónaposretek-fajtákat érdemes használni, így jól hajtatható például a Korai legjobb, a Korai piros, a Piaci piros, a Szentesi hajtató és a Saxa. Házikertekben fűtés nélküli fóliasátrakban is lehet hajtatni, de 30—40 centiméter vastag melegtalpon még biztonságosabb, még sikeresebb a termesztése. Idős, tapasztalt kertészek megfigyelései szerint úgy kell időzíteni a talpkészítést, hogy az istállótrágya melegtartó képessége biztosítani tudja a január végi vagy február eleji vetést. A vetéshez lyuggató deszkát célszerű használni, mert így biztosítható legegyszerűbben a 10x5 centiméteres sor- és tőtávolság! A magvakat 1—1,5 centiméter mélységbe vessük, de a biztonságos kelés érdekében két szem magot helyezzünk egy-egy lyukacskába. Kelés után az erősebb növénykét kell meghagyni, a gyengébb növekedési erejűt el kell távolítani. Szikleveles állapotban a retket alacsonyabb hőmérsékleten kell tartani, mert különben megnyúlik. A növénykék fejlődésével párhuzamosan a hőmérséklet már növelhető. A gumók fejlődése kezdetén 13 Celsius- fokot, később 16 Cesius-fokot kell biztosítani a retek számára. A gumóképződés kezdetéig csak mérsékelten öntözzünk, később a gumóvastagodás kezdetével ajánlatos növelni a vízadagokat. A retek harmonikus fejlődése érdekében egy-két alkalommal 0,05 százaléknyi Wuxált is tehetünk az öntözővízbe. Ha szakszerűen ápoltuk növényeinket, március közepéig- végéig akár két alkalommal is szedhetjük a tetszetős színű és egyöntetű megjelenésű, ízes gumókat. A nyúltartás egyik kritikus pontjának tekintjük az elletőládát. Az a követelmény, hogy legyen meleg, lehetőleg zárt és sötét, hiszen a nyúl szereti a búvóhelyet. Ugyanakkor kívánalom, hogy tudjuk jól tisztítani, fertőtleníteni. A leggyakrabban furnérelemből készítik a ládákat, de használnak farost lemezt, deszkát is. Ezek melegek, kellemes helyet adnak, de nem sok fertőtlenítést bírnak ki. A gyárilag készített ládák 4—5 alapos fertőtlenítés után szétesnek. Áruk így alaposan megterheli a szaporítás eredményességét. Régebben sokan használtak el- letotálcákat. Ilyen esetben csak peremmel ellátott tálcákat helyeznek be, a nyúl nincs zárt „üregben”. Csak akkor javasolható, ha ketreceinket zárt épületben tudjuk elhelyezni, ahol a levegő is meleg. Szabadban semmiképpen sem használhatók. Hidegebb időben pedig az elletések eredménye kétséges lesz. A fittónia, más néven hálós levél Peru csapadékban gazdag és páradús esőerdőiből került Európába. Kevés fényben is jól fejlődő, de a közvetlen napsuÚjabban műanyagból készítenek elletőládákat. Kezdetben minden oldala műanyag volt. Később rájöttek arra, hogy a műanyag lap csúszós, így az anya könnyen agyonnyomhatja a szopós fiókákat. Ezért módosították és a láda alapját farostlemezzel helyettesítették. Ugyanígy kivehető és cserélhető alappal készítenek újabban fém elletőládákat. Ezek aránylag jól beváltak, tartósak, csak a poz- dorjalemez alapot kell időnként újra cserélni. Az elletőládát korábban a ketrecbe helyezték. Ezért a ketrec méreteit úgy alakították, hogy a láda betehető és kivehető legyen és előtte még szabad térség is legyen. Ma már ennek fölöslegességét jól látják és kívülről felakasztható ládákat használnak. Ezzel csökkenthető a ketrec belső tere. 120 x 60 centiméter helyett elegendő a 100 x 60 vagy*90 x 60 centiméter is. gárzást nem tűrő meleg- és páraigényes növény. Legjobban a 18—20 Celsius-fok körüli hőmérsékleten érzi magát. Elfekvő növekedése miatt célszerűbb az A SZOBÁBAN átültetéskor nem cserépbe, hanem alacsony növénytálba ültetni. így az elfekvő hajtások is belegyökeresednek a talajba. Dugványról szaporíthatjuk. Könnyen gyökeresedik. Levelei a páralecsapódásra érzékenyek, s ezt a szaporításnál is figyelembe kell venni. A piros fittónia — a Fittónia verschaffeltii — levelei zöldek, az erei viszont kárminpirosak. Szép díszes leveleinek a belső szerkezete figyelemre méltó, ugyanis a levelek színén rendkívül sok, parányi, csak mikroszkóppal látható, fénygyűjtő lencseként működő, kova anyagú képződmény van. Ezek a parányi lencsék az összegyűjtött fényt bejuttatják a bőrszövet alatti klorofilltestecskét tartalmazó sejtekbe. A többszörös koronaszintű trópusi esőerdőben a talajra jutó fény nagyon kevés. A szórt fényből ez a növény ilyen különleges módon biztosítja magának a szerves- anyag-készítéshez szükséges energiát. művelődés HATVANI DÁNIEL* Téli madárvonulás Téli estében felvijjog északi madárcsapat röpülik létem útját torkukban halál dagad Mely csillag nyomát követik merész meteor-ívben vagy várja őket egy régóta jéggé dermedt napisten Szárnyuk veri a levegőt szívemen mázsás tollak ragyognak mint sarkkörön túli temetetlen holtak * (Köszöntjük a most 50 éves Hatvani Dánielt, a Forrás főszerkesztőjét!) Csáky Lajos: Gondolatok a palánkon (grafika). BESZE IMRE Január Ott fönn alvó fák árnya s lent az égi álmok fátyla leng. Ott fönn pihen a fájdalom s itt lenn, a földön, születik már a csend, mint anyák ölében a rend. Ott fönn, a nap képzelt helyén valami tiszta hangselyem lebbenti földre fátyolát — nem ismerem a végtelent, csak sejthetem, mint a hóban isten lábnyomát. BACS-KISKUN MŰVÉSZETI DÍJASAI Ülést tartott a napokban Bács-Kiskun Megye Tanácsa. Napirendjén szerepelt egyebek mellett, az 1986. évi művészeti díjak átadása is. A végrehajtó bizottság határozata alapján, ez alkalommal Tornai Endre építész és Gyalai Béla festőművész részesült e rangos elismerésben. Tornai Endre A harminckilenc esztendős fővárosi születésű építész a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát. Jelenleg a Budapesti Középülettervező Vállalatnál dolgozik, mint építész-tervező. Legjelentősebb munkája a bajai zsinagóga 1845-ben emelt épületének rekonstrukciós terve. A ma már Ady Endre Városi Könyvtárként funkcionáló létesítmény felújítását, átalakítását építészetileg magas színvonalon, az eredeti forma és az új rendeltetésének teljes összhangjával valósította meg. Vagyis a műemlékvédelmi elveket mesz- szemenően szem előtt tartva teremtett otthont az egykori zsinagógában a városi könyvtárnak, s ezáltal a klasszicista építészet e nagyszerű alkotását megcsodálhatják majd a jövő generációi is. Gyalai Béla Tiszavárkonyon született, 1951-ben. Rajztanári diplomát szerzett, s azóta pedagógusként dolgozik. 1978 óta él es tanít Tiszakécskén. Az utóbbi évti• Tornai Endre zedben egyre intenzívebben foglalkozik a festészettel; kifejezés- módja, képi világa figyelmet érdemlő fejlődést mutat. Kétségtelen, hogy ma már a megye legeredetibb stílusú képzőművészeinek egyike. Valódi értékeket teremtő alkotómunkája, illetve tanári hivatása mellett, jelentős energiát fordít évek óta Tiszakécske művészeti életének szervezésére. Képzőművészeti szakkört vezet, s az utóbbi időben a Tisza-parti város képzőművészeti alkotótáborának művészeti vezetését is ellátja. • Gyalai Béla Tíz éve rendszeresen szerepel a megye kollektív kiállításain és megannyi önálló bemutatkozásán győzte meg már tehetségéről a festészet kedvelőit. Négy esztendeje tagja a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alapjának. „Nem tartozik az olcsó sikereket mindenáron kergetők, sem a megemésztetlen irányzatok szolgai utánzói közé —; írták róla nemrég. — Festői gondolatai a XX. századi városi ember legsajátabb feszültségeit, életérzéseit fogalmazzák meg.. KÖNYVESPOLC Sükösd Mihály: Halottak napja: feltámadás Már megint egy besorolhatatlan könyv! Regény, amely ön- és közéletrajz; markáns—olykor ugyan elbizonytalanodó, érzékenységre hajlamos — szellemi arcéi; egyedi (tehát: egyetemes) ön-(tehát: köz-) érzet történet. Történelem a XX. század második felének magyar értelmiségéről. Sorsmormoló: református erdélyi'ősökkel, feleségekkel és élettársakkal, egy lázadásra hajlamos fiúgyermekkel, no és természetesen a maguk kiszabott kálváriáját járó barátokkal. Sükösd regénye — akár a pók mozaikszeme — egyenként rakja össze a jelentékenyt, s látszólag jelentéktelent, hogy ráláthasson a neki kimért időre. Az időre, lévén az szubjektív és intuíciókból építkező, amelyben egyformán megfér a kizárólagosan csak regényíró példakép, Kemény Zsigmond, K. elvtárs, a „hatalom” szelíd és intelligens gyakorlója, az aleppói temető, Murad Tev- fik pasa, azaz Bem apó sírjával, az „események” 1956 októberében, Karesz, a de- billé vert állami gondozott fiú esettanulmánya . .. Az időlabirintusba való kalandozás támaszpontja 1981. november másodika, halottak napja. Akár Dante Vergiliusa, a kételkedés pokoli bugyrait járja meg az írói öntudat. Az értelmiségi létforma „örök” kérdéseivel szembesül és szembesít, kudarcokat vesz számba, a szüntelen kereső-készenlét állapotába avat be e jelenből fakadó, s a múltat idegsejtjeiben „életben tartó” odüsz- szeia. A hatalom és a cselekedni akaró individuum konfrontációja is ez a regény. A „szabad lebegését” feladni nem akaró, azt öntudattal vállaló, ám elkötelezettség nélkül hitehagyottá váló. önmagával könnyen megha- sonló réteg kibékíthetetlen sorsanalízise. Sükösd könyve a mindannyiunkban benne élő kételyből született, a tudás és a morál elbizonytalanító bizonyosságából. Abból az emberi igényből, hogy megmérjük magunkat. Nyugtalan, akár értelmiségi „hőse”, szorongató, akár a korszak, és kikerülhetetlen, mint a halállal való szembenézés. Temető, az ősszülékkel, az erdélyi Márkodon, temető Budapesten, az első feleség urnájával, temető Bem József megdőlt, kétnyelvű (francia, lengyel —: magyarul nem!) sírkövével a sziriai Aleppóban, temető a Halál Angyalának hatalmas fekete márványtömbjével Iowa City-ben. Temetők; az emlékezet felkavaró-megnyugtató azí- liumai. A tudat, az érzelmek mindannyiszor titkot rejtő fekete dobozai. Erőterek a túléléshez, laboratóriumok az önvizsgálatra. (Magvető Könyvkiadó — 1986.) T. J. 1987. január. 31.
