Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

művelődés TARDI GABOR A sors ezer rejtelem .. . Aranyéletük volt az öregeknek. Naphosszat ott ültek az önkiszolgáló étterem márványasztalánál, s amikor kiürült a vizeskancsó, a leszedőasszony máris másikat tett eléjük. Naponta egyszer főzelé­ket ettek szafttal, az ínyencek olykor még egy adag gránátoskockát is megengedtek maguknak. Esze­gettek hát, kortyolták a vizet, beszélgettek; sze­mezték napjaikat. A legszebb öregasszonyt Mariankának hívták. Bár nagyon öreg volt már, de a ráncos bőr alatt a csontozat egykor finom metszésű arcról, tartása arányos termetről árulkodott. S belüt sem ronthat­ta meg az öregség és a magány, hiszen többször kijelentette, hogy igazán harmonikus családi életet él a férjével, aki egyébként jónevű állatorvos, no és a lányával, meg az unokáival. — Akkor pediglen miért nincs azzal a népes családjával, ha szabad érdeklődnöm? — bökte felé sebhelyes, sárgászöld árnyalatokban játszó állát Sárdi tata, az örök kötekedő. Sárdi tata sérülését saját bevallása szerint a lakásában szerezte, mikor kilépett a fürdőkádból, és a hirtelen vérnyomásvál­tozástól elvágódott. A rossznyelvek viszont azt re­besgették, hogy a saját fia ütötte meg egy szóváltás során, minek előtte az öreg kölcsönért folyamodott hozzá; utóbbit látszik igazolni, hogy Sárdi tatának, elmondásával ellentétben nem volt lakása, követke­zésképpen fürdőkádja sem lehetett. — A férjem rendkívül elfoglalt, ha tudni akarja — húzta ki magát egy kicsit Marianka. — A lá­nyom dolgozik, az unokáim pedig óvodában van­nak. — Mariankának tökéletesen igaza van — je­gyezte meg Pálos úr, egy halk szavú, finom modorú férfiú. — A szabadidejét mindenki ott tölti el, ahol kedve tartja. — Magától sem kérdezi senki, miért nincs a drága fiacskája mellett — hallatszott az asztal másik feléről. — A fiamat kitagadtam — közölte Sárdi tata, amivel nyíltan beismerte vereségét. — Aztán miből tagadta ki?— évődött a narancs- sárga mellényes utcaseprő, aki csak húszpercekre ült le az öregek asztalához; igaz, azt sűrűn megtet- te. — Miből, miből, hát a vagyonomból! — vágott vissza Sárdi tata. — Vagyonából? — kérdezett vissza fölényes áb­rázol tál az utcaseprő. — Legfeljebb a bolháiból. . . Sárdi tata megvető pillantást küldött az utcasep­rő szorosra gon:'-- át,'kétes tisztaságú ingére, mely­nek gallérja n: :j t l -csíny szarv meredt előre. — - Jobban te :'. t.irtja a száját — vetette oda. — Maga a pari ,1, u pádon. — Honnan veszi ezt az arcpirító hazugságot? — kiáltotta az utcaseprő. — Láttam. — Aztán mikor látta? — Az egyik éjszaka. — Mit keresett volna maga éjszaka a parkban? — A menyasszonyommal sétáltam, ha olyan ki­váncsi ... — Méghogy menyasszonya! — Az utcaseprő hátravetette a fejét, és felnevetett; hangja csikorgó lánckerék zörejéhez hasonlított. A nevetés hörgésbe fulladt, majd egy kis csönd telepedett az asztal köré. — Habókos vénember. . . — Ne bántsuk egymást, kérem — szólt közbe Pálos úr, s megigazította kopottas kézelőjét. — Sárdi tata talán nem is az úttisztító urat látta abban a parkban aludni, miközben üres padot keresett magának . . . — Oly lényegtelen az egész — bólintott Marian­ka. — Magának könnyű, szép otthona van — mondta az utcaseprő. — Fűtött szobája. — Agyban alszik, ha úgy akarja ... — toldotta meg Sárdi tata. A leszedőasszony hófelleg-köpenye suhant mö­göttük, egy pillanatra elnémidtak, megvárták, amíg néhány gyors mozdulattal tisztára törli előt­tük az asztalt. _— A múló idő változást hozhat, biztosan sok szép vár még mindannyiunkra — mondta Marianka. —- A sors ezer rejtelem ... — fűzte hozzá finom mosollyal. Az öregek egyszerre bólintottak, mint gyertyák lángjának sora, ha szellő éri. * Az önkiszolgáló éttermet váratlanul bezárták, átalakították, és magánkézbe került. Sára asszony, a tulajdonos sajátkezűleg hordta ki az asztalokhoz az egytálételeket, s miközben a tálcával a vendégek fölé hajolt, elnehezedett keble sürgetően meg- megdöfködte az étkezni vágyót. Marianka volt az első visszatérő a régiek közül. Beóvakodott az üvegajtón, körülnézett: a fényesre dörzsölt asztalok mellett rendben sorakoztak a szé­kek, csillogott a pult is, mely mögött katonásan álltak a különböző nagyságú tányérok. Szokása szerint kissé felszegett fejjel, büszke tartással tipe­gett a helyére. Főzeléket rendelt, és kivételesen egy szelet sültet is kért hozzá. Lassanként aztán visszaszivárogtak a többiek is, egy héttel a nyitás után már valamennyien ott ültek a hosszú asztalnál. Sára asszony először nem szólt, csak a pult mel­lől pillogott feléjük súlyosakat. Később hozzájuk lépett, s fennhangon tudakolta, hogy szolgálhat-e még valamivel; Sárdi tatának az üres tökfőzelék után desszertet ajánlott, az utcaseprőnek egy jó erős feketekávét tejszínnel, míg Pálos úrnak primőr gyümölcsöt. Az öregek lesütött szemmel rázták a fejüket. Ezek után más módszerrel próbálkozott: — A főzelék elfogyott —jelentette ki. — Ajánl­hatom helyette a bélszinszeletet tükörtojással, vagy a rántott borjúlábat... — A fogak, asszonyság ... — nyögte Sárdi tata kínban. — Baj van a fogakkal. — Akkor miért nem csináltatják meg a fogaikat! — csattant fel Sára asszony. — Vagy vegyenek maguknak protézist! — Ennek elsősorban anyagi akadálya van — mondta halkan Pálos úr, és megigazította vékony nyakkendőjét. — Mégiscsak hallatlan ... — dohogta Sára asz- szony, s ahogy megpördült, keblével kishiján leso­dorta az utcaseprő fejéről a svájcisapkát. A pulthoz kacsázott, félhangosan beszólt a tálaló-ablakon: — Itt ülnek naphosszat, és nem zabáinak ... Következtek az egész helyiséget betöltő kifaka­dások: — Nem forog a placc! Foglalják a helyet a fogyasztó vendégek elöl! Azután a vizeskancsók tűntek el az asztalukról, mit tehettek, tanácstalanul tapogatták, forgatták az üres poharakat, míg Sára asszony föl nem kap­kodta előlük, mint száradófélben levő virágok közül a gyomot. Marianka bizonytalanul felemelte mutatóujját. — Mit akar? — förmedt rá Sára asszony, mi­közben nyakán kidagadt egy ér. — Egy gránátoskockát, ha szabad kémem — mondta Marianka. — A krumplistészta elfogyott! — De hiszen a szomszéd asztalnál... — Nincs! — A pulton is ... A kistányérokon ... — Nincs!!! Marianka az ordításra még kissé hátrább húzó­dott, majd az arcán ellazultak az izmok, feje oldal­ra csuklóit — annyi történt, nem több. * Pálos úr hajolt fölé először, felemelte a tehetetlen csuklót, várt néhány másodpercet, azután kijelen­tette: — Nincs többé . . . — Szegényke ... — sóhajtotta valaki. — így végezzük valamennyien ... — hallatszott másfelől. — Neki legalább szép temetése lesz —jegyezte meg egy harmadik. — Az állam fogja eltemetni — mondta Pálos úr, és végignézett az asztaltársaságon. — Magányos volt, mint valamennyiünk. Megérkezett az orvos, s rövid vizsgálat után te­hetetlenül széttárta a kezét. Sára asszony nyomakodott előre. — Egyik pillanatról a másikra történt — ma­gyarázta. — Éppen a rendelést vettem volna fel, amikor váratlanul bevégeztetett. — A többiek felé vetett egy lapos pillantást. — Maguk is láthat­ták . .. Az öregek nem szóltak, félrenéztek. A tetemet elszállították, Sára asszony kiszellőz­tetett, aztán bekiáltott a tálalóablakon: — Az összes gránátoskocka rendel! Nyitott közgyűjtemények Iskolai óra, video-mozi, ismeretterjesztő előadássorozat, előadói est a múzeumokban. Sokasodó levéltári kiadványok. Filmvetítés, játszóház, divatbemutató és hangverseny a könyvtárakban. Egyre inkább életközeliség, nyitottság jellemzi a korábban inkább elefántcsonttoronyhoz hasonlító zárt és csöndes in­tézményeket. Számos megyénkbeli példa is bizonyítja: köz- gyűjteményeink egyre nagyobb jelentőséget kapnak közmű­velődésünk egészében, a legváltozatosabb művelődési for­mák kapnak helyet falaik között. Segítik társintézményeiket, az iskolákat, a művelődési házakat is. Fontos szerepük van közgyűjteményeinknek, ha a jelenle­gi művelődési szokásrendszert nézzük. Ma már talán csak a múzeum, az egyetlen olyan „művelődési-ház”, amelynek a látogatása családi programként is szerepel az emberek sza­badidős terveiben. Nemcsak a tárlatlátogatók száma nőtt az utóbbi időben, hanem — örvendetesen — a gyűjteményeké, a bemutató termeké is. A gond az, hogy a lelkesedés és az erő addig tart csak, amíg létre nem jön, s meg nem nyílik nagy hírveréssel egy gyűjtemény. Azaz a folyamatos gyarapí­tás, fenntartás, gondozás, kezelés sok helyen még nincs kielé­gítően megoldva. Az ilyen „felfedezett” majd elfelejtett intéz­mény nem tudja betölteni azt a szerepet, ami jellegénél fogva elvárható lenne. Elgondolkodtató például, hogy több olyan kisgyűjtemény van Bács-Kiskunban, amelynek látogatottsá­ga még az évi 500-at is alig éri el. Az, hogy múzeumainknak több szerepük, feladatuk is van — a gyűjtés, a gyűjtemény gondozása, a kiállítások rendezé­se, a tudományos munka, a közművelődési tevékenység — gyakran nehézségeket okoz az intézmények házatáján. Ezek a szerepek, illetve közülük néhány, ugyanis — igen helyes logikával — sokszor ugyanazoknak a muzeológusoknak, szakembereknek adnak munkát. A többféle lekötöttség vi­szont gyakorta azzal jár, hogy a kutatók a szükségesebbnél kevesebbet tudnak foglalkozni olyan témával, amiben a leg- járatosabbak, s amivel a legjobban tudnák kamatoztatni a nagyközönség hasznára tudásukat, tapasztalataikat. A me­gyei múzeumi igazgatóság vezetői keresik annak a lehetősé­gét, hogyan lehetne a kiemelkedő teljesítményre képes szak­embereket részben tehermentesíteni. Az elmélyültebb feltáró munkához, nekik több időt, alkalmasabb körülményeket biztosítani. Könyvtárainkban fontos feladat, hogy mielőbb és mind nagyobb mértékben általános információs központokká is váljanak. Ez a folyamat már megindult, s jól halad: Erősöd­tek a kisebb és a nagyobb intézmények kapcsolatai. A falusi és a városi bibliotékák gyűjtik, rendszerezik a helyi informá­ciókat, tanácsi jelentéseket, beszámolókat, műsomaptára- kat. A „minden információ együtt” jegyében az országos könyvtári hálózat is ezeket a törekvéseket segíti szolgáltatá­saival. Gyarapszik a könyvtári videotékák, lemeztárak szá­ma is. Az intézménytípus egyre inkább a helyi közélet fóru­mává válik. Amint az a magyar levéltárosok egyesülete decemberben megtartott alakuló ülésén elhangzott, a levéltár munkatársai megpróbálnak aktívabban munkálkodni, a szélesebb töme­gek művelődését, informálását segítve. Hogy miként? A módszerek kialakítása, kikísérletezése jel- ' .v is tart. Le­véltári bemutatók, praktikus, jól használható, népszerű is- meretteijesztö formában megfogalmazott kiadványok már ma is jelzik: kedvezőek a változások. De az intézményháló­zatban ma is súlyos gond a zsúfoltság, az anyagok tárolása sok esetben alkalmatlan helyen történik. Tanulók, pedagógusok, kutatók, helytörténetírók foko­zottan érdeklődnének a rendezett, jól feltárt, szocialista kor iratai, a közelmúlt dokumentumai iránt. De ezekkel — rész­ben önhibáján kívül — máig adós az intézményhálózat. Sok esetben ez az anyag még be sem került a levéltárba. A Ma­gyar Levéltárosok Egyesülete most azt szeretné elérni, — még a levéltári törvény módosítására is gondolva —, hogy a mai iratanyagnak a vállalatoknál, intézményeknél, szerve­zeteknél is olyan becse legyen, úgy őrizzék, mint fontos, pótolhatatlan történelmi dokumentumokat. ’ A kulturális igazgatás milliókat áldoz évente a közgyűjte­ményekre. A jól érzékelhető tömegigényekre is figyelő válto­zások. a nyitott intézmények arra utalnak, hogy az intéz­ményhálózatokban tevékenykedő tudományos kutatók, népművelők méginkább fontossá, hasznossá kívánnak válni társadalmunkban. Farkas P. József szabad idő OTTHONUNK VESZÉLYES „ÜZEM" A villamos áram használatának aranyszabályai AZ ORVOS VÁLASZOL Olvasóink kérdezték Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a véletlen sze­rencsétlenségek száma keve­sebb lenne, ha otthonunk­ban is fegyelmezettebbek, körültekintőbbek lennénk. Hiszen a háztartási balese­tek legnagyobb része nem tárgyi, műszaki, hanem em­beri mulasztások következ­ménye. Új sorozatunk célja, hogy olyan biztonsági szemlélet, magatartás elsajátításához nyújtsunk segítséget, útmu­tatást, amely lehetővé teszi a mindennapi veszélyforrások felismerését, megelőzését, el­hárítását. Elsőként a Délmagyaror­szági Áramszolgáltató Vál­lalat kecskeméti kirendeltsé­gének művezetőjétől, Nyúl Józseftől kértünk útmuta­tást a villamos energiával kapcsolatos tudnivalókról. — A téma időszerűségé­nek bizonyítására néhány tényt idézek az Állami Ener­getikai és Energiabiztonság­technikai Felügyelet értéke­léséből: „ ... hajszárítás közben beleesett a hajszárí­tóval együtt a vizzel teli für­dőkádba. A készülék fe­szültség alatti részei a vízen keresztül azonnali halálos áramütést okoztak .. kempingszéken ülve, sérült szigetelésű villanyborotvájá­tól olyan súlyos áramütés érte, hogy a helyszínen meg­halt; gépkocsiját porszívóz­va törött hosszabbítót hasz­nált, véletlenül megérintette a szabaddá vált feszültség alatti részt, áramütés érte és a helyszínen meghalt.. Visszatérve a tragédiák megelőzéséhez. Nyúl József elmondta, hogy a világítás segít megelőzni az elesést, vagy a nekiütközést valami­lyen tárgynak. De a közpon­ti fényforráson kívül érde­mes helyi világítótesteket is elhelyezni. Az égőkre — ezek lehetőleg mattak legye­nek — tegyünk burát, er­nyőt, vagy fedőrácsozatot. Mindezeknél is fontosabb, hogy ahol kisgyermek van, ott az elektromos dugaszo­lóaljzatokba műanyag záró­dugókat helyezzünk el, ame­lyek villamossági szaküzle­tekben kaphatók. Ezek után nézzük, mit ajánl a szakember az elekt­romos készülékek használa­tához. íme az alapszabá­lyok, amelyek teljesen ter­mészetesnek tűnnek, mégis ezek megszegéséből adódik a legtöbb háztartási baleset. — A nedves anyag, padló, fal, ruha, átázott cipő, a vi­zes kéz jól vezeti az áramot. Ezért ilyen körülmények kö­zött ne éljünk elektromos berendezésekhez, amelyek feszültség alatt vannak, illet­ve üzemelnek. Valamennyi vezetéket vé­dőcsőben kell elhelyezni, az elosztók pedig lángmente­sen záródóak, jó hőszigetelő anyagúak legyenek. Mindenütt olyan teljesít­ményű égőt használjunk, ami nem okoz túlmelege­dési, és védőburkolat is ráte­hető. A legtöbb baleset általá­ban a konyhákban fordul elő, a különféle darálók, grillsütők, kenyérpirítók, szeletelőgépek, kávéfőzők használatakor. A legalapve­tőbb szabály: csak azután dolgozzunk velük, ha előtte a használati utasítást átta­nulmányoztuk és csak asze­rint helyezzük üzembe. Legnagyobb az áramütés veszélye a fürdőszobákban, mert az ott levő berendezé­sek — és az emberek is — időszakosan nedves környe­zetben vannak. Minden vil­lamos berendezést valami­lyen érintésvédelmi móddal kell ellátni és csak ezután szabad üzembehelyezni. Ügyelni kell arra, hogy a villanykapcsoló, a dugaszo­lóaljzatok, lámpák legalább 1,2 méter magasságban le­gyenek úgy, hogy azt a kád­ban fürdő személyek ne ér­jék el. Vegyük figyelembe a kü­lönféle dugaszolóaljzatokon lévő feliratokat (pl. villany­borotvához) is! A rögzített gépek földelé­séről gondoskodni kell, azo­kat időnként ellenőriztessük szakemberrel. Célszerű figyelmeztető lámpával felszerelt villany­vasalókat használni, ame­lyek jelzik, ha a készülék áram alatt van. Az elektromos vízmelegí­tők biztonsági szelepeit rendszeresen ellenőriztetni kell. A szárítóberendezések nem rögzítettek, szabad ve­zetékkel kapcsolhatók az áramkörbe, és hasonló elven működnek, mint például a hajszárító. E berendezések biztonságos működésének alapfeltétele, hogy előbb a ventillátoruknak kell mű­ködni, utána a fűtőtestnek. Ellenkező esetben túlhevül- nek, ami égéshez, gyulladás­hoz vezet. \ A mosógépekkel, centri­fugákkal és egyéb háztartási berendezésekkel is biztonsá­gosan dolgozhatunk, ha be­tartjuk a használati utasí­tást. Ide tartozik, hogy ezek­ben sem benzint, sem más gyúlékony oldószert hasz­nálni nem szabad, mert a gőzök a levegővel robbanó keveréket alkothatnak, s ezek a készülékek bekapcso­lásakor elektromos szikra hatására felrobbanhatnak. Valamennyi készülék ki­kapcsolására vonatkozik: sohasem a csatlakozóvezeté­ket húzzuk meg, hanem a dugaszt! A fenti aranyszabályok betartásával óvhatjuk ma­gunk és mások épségét, csökkenthetjük a háztartási balesetek számát. Fogadjuk meg a szakem­ber tanácsát! P. S. Komoly zene VÍZSZINTES: 1. A 17. szá: zad korszakalkotó jelentőségű olasz zeneszerzője, az operairo­dalom egyik legnagyobb géniu­sza (Claudio, 1567—1643.) 9. Egyik ~operája. Operaházunk műsordarabja. 13. Jószívű. 14. Szándékosan megtévesztő. 15. A Fülöp-szigetek fővárosa. 16. Ex sakk-világbajnok. 18. Kiej­tett betű. 19. Angol sör. 20. Csakhogy. 21. Mókus. 22. Mo­hamedán előimádkozó. 24. De- getben van! 25. Atom központi része. 26. Szekér jelzője lehet. 28. Egy kevéssé. 29. Rangjelző. 30. Kerek szám. 31. Fanyar gyümölcs. 33. Fekete István írá­sa egy rókáról. 34. Kiegészítés. 36. Plútó.birodalma a római mi­tológiában. 38. A molibdén vcgyjele. 39. Leirat része! 40. Odaát. 4L Az angol légierő név­jele. 43. Kilovolt rövidítése. 45. Szinte ragad. 47. Mikulás. 49. Bach—Seregi balett. 51. Elrejt. 52. Idegen mozi. 53. Megelégel. 54. Tengerkék. 55. Gyógyszer- tár. 57. Épületasztalos (ford.). 58. Zsíroz. 60. Várának falába falazta nejét Kómíves Kelemen. 61. Érzékel. 62. Megszólítás. 63. Ábrázat. 65. A mélybe. 67. Pa­pírra veté. 68. Magas és sovány. 70. Megkövetel. 73. Kertimun­kát végez. FÜGGŐLEGES: 1. Számtan. 2. Ott a helye. 3. Egykori cím­zésrövidítés. 4. Somerset Maugham híres novellája. 5. Határozói igenév-végződés. 6. Férfinév. 7. Szomszédos nép. 8. Fohász. 9. Tetőfedő anyag. 10. ... step, régi tánc. 11. A Lu- dolf-féle szám. 12. Szellemi al­A közelmúltban egy fiatalem­ber reggel hasfájással ébredt. Aznap vakbéllel meg is műtöt­ték, hozzátéve, hogy „az utolsó pillanatban jött”. Reális-e, hogy ilyen gyorsan romoljon, kriti­kussá váljék egy vakbélgyulla­dás, illetve, hogyan lehet azt megelőzni? A vakbélgyülladás gyorsan kialakulhat. A gennyes vakbél átfúródása a hasüreg felé — hashártyagyulladást okozva — sem igényel több napot. Azon­ban nem kizárt, hogy időben, konzervatív kezeléssel el lehet hárítani a nagyobb bajt, sót a műtét is elkerülhető. Oka: a he­lyi pangás és fertőzés. Rostos táplálkozás mellett azért kisebb a valószínűsége a vakbélgyulla­dás kialakulásának, bár garan­tált megelőzésére biztos recept nincs. * Egy dohányos kérdezte: miért ez a nagy hűhó ellenük, amikor régen is dohányoztak, szivaroz­tak, pipáztak? Ez valóban igaz, és az is, hogy a dohányzás elleni küzdelem napjainkban kiteljesedőben van. Ennek pedig az a magyará­zata, hogy régen gyalogoltak, lovas kocsin, esetleg lovon köz­lekedtek. Sokat voltak szabad­ban az emberek, s nem volt ur­banizáció, azaz alkalmazkodás a közlekedéshez, időpontokhoz, személyekhez; levegoszennyező­kotás eltulajdonítása. 17. A fel­sőfok képzője. 22. Zamatos. 23. Kopíroz. 24. Princípium. 26. Aszalódik. 27. Számos. 30. Női név. 32. Gleccserkő. 35. Mint a 65. számú sor. 36. Régi orosz súlymérték. 37. Az Ys királya című opera szerzője. 40. Nem ismer el semmit. 42. Tüzelő. 44. A testben kórosan felgyűlt fo­lyadék. 46. A hát kinövése. 47. Női becenév. 48. Mosoda, vegy­tisztító. 50. Bankpánik (angol eredetű szó). 52. Halljuk. 54. A vízszintes I. francia stílusban alkotott balettje. 56. A pusz­ta.. . (Petőfi). 57. ... Lanka. 59. Kártékony mezei rágcsáló. 63. Művészet, franciául. 64. dés az utcán, stb. Egyszóval nőtt a stresszhatás. Nem voltak dohányfüstös munkahelyek, s az utóbbi idők „vívmánya” a passzív dohányzás is. Régen a dohányzás mellett legfeljebb a túlsúly jelentett rizikófaktort, veszélytényezőt, ma pedig a sok feszültség mellett a dohányzás csak egy, de lényeges tényező. Azért is folyik ellene hadjárat, mert mellőzése egyszerű, ráadá­sul spórolást is jelent, míg a fe- szültségi tényezők kiküszöbölé­se sokkal több időt vesz igénybe és több feltétele is van. ♦ Egy éve szükségem volt nyug­tatóra. Tizercinettát szedtem, jó hatással. Most újra elővettem, de inkább izgatott. Létezik ilyen? Létezik. Lehetséges, hogy szervezete érzékennyé vált a ko­rábban előnyösnek ítélt nyugta­tóval szemben. Ilyenkor az úgy­nevezett paradox reakció jön létre, vagyis az eredeti, tehát a rendeltetésszerű hatáshoz ké­pest azzal ellentétes — a jelen esetben izgató — hatás jelentke­zik. Természetesen ennek az a feltétele, hogy a szervezet im­mun (védekező) rendszere meg­változzék. Megváltozhat külön­böző betegségek, balesetek, gyógyszerek, mérgezések és megrázkódtatások következté­ben. dr. Honfi Géza nek jele. 66. A Balaton ügyeit intézi. 69. Az egykori Babilónia fővárosa volt. 71.0 meg ő. 72. A tetejére. Beküldendő: a szerző neve és két művének ríme. E. B. Az elmúlt héten közölt ke­resztrejtvény megfejtői kt /ül könyvutalványt nyertek: Kiss Jánosné, Tiszaalpár; V 'u Jó­zsef, Felsöszentiván; M< Er­nőre, Kecskemét; Gál I * anne. Pirtó. A január 24-cn közök tvcoy helyes megfejtése: MOST JÁRJA BE N Y BI­RODALMÁT A ORD FAGY A TÉLI VE? A hőmennyiség mértékegységé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom