Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

Párbeszéd az olvasókkal JANUÁR 31.: XI. országos békekonferencia A XI. országos békekonferen­cia előkészítéséről és program, járói tartott nemzetközi sajtótá­jékoztatót az Országos Béketa­nács tegnap Budapesten, a Fó­rum Szállóban. Amint az újság. Íróknak elmondották: a békekon­ferenciát január 31-ére hívták össze az építők székházába. A dél­előtti plenáris ülést követően 8 munkabizottságban folytatódik majd a tanácskozás. A szekció­ülések főbb témái: gazdaság, bé­ke, nemzetközi együttműködés; a biztonság és a leszerelés idő­szerű kérdései, fejlődés, béke, szolidaritás. Az elmúlt két esztendő béke­mozgalmi tevékenységét érté­kelve Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke elmondotta: A béke­mozgalom a társadalom, a köz­élet részévé vált, s hozzájárult a nemzeti közmegegyezés erősí­téséhez. Az eredmények ellenére több hiányosság is felfedezhető ma még a békemozgalom tevé­kenységében: például az egyete­misták és a mezőgazdaságban dolgozók aktivitását nem sikerült növelni — emelte kJ ag OBT el­nöke. Végezetül arról szólt, hogy a már bevált delegálási elv szerint megválasztották az Országos Bé­ketanács tagjait. Üzemek, szövet­kezetek, társadalmi és kulturális intézmények, békeklubok kollek­tívái küldtek az OBT-be tago­kat. Az új Országos Béketanács (Folytatás a 2. oldalon.) Jó hagyományt akarunk te­remteni azzal, hogy évről év. re újságíró-olvasó találkozó- kát szervezünk Bács-Kiskun megye különböző települé­sein. Nem új elhatározás ez, mert az utóbbi esztendőkben, ha nem is rendszeresen, de gyakran hívtak bennünket fal­vakba, városokba, ahol könyv, tárak meghitt klubszobáiban, pártszékházakban, iskolákban, termelőszövetkezetekben, TIT. nél jöttünk össze, újságírók és olvasók. A Petőfi Népe szerkesztői, munkatársai sokat tanultak, rengeteg hasznosítható, fi. gyelemre és továbbgondolás­ra érdemes ötletet, kívánságot, javaslatot „gyűjtöttek be" az elmúlt évek ilyen találkozóin. Talán azt is remélhetjük, hogy mi szintén tudtunk újat, elő­remutatót, az olvasói szándék­kal találkozó elgondolást mon­dani törekvéseinkről. így a találkozók kettős haszna vitat­hatatlan. Ha most mégis hagyomány­teremtésről beszélünk, an­nak egyedüli oka, hogy 1987- től rendszeressé, évenként visszatérő alkalommá akar­juk tenni ezeket a találkozó, kát. Az sem véletlen, hogy ja­nuár végétől február végéig tervezzük megtartani azo­kat. Ilyenkor — még ha nehe­zebb is a közlekedés — hama­rabb lehet alkalmas időpontot találni a néhány órás eszme­cserére. A tél alkalmasabb a társas összejövetelekre. Ter­mészetesen oda is szívesen megyünk, ahová tavaszra vagy éppen a nyári időszak­ban hivnak bennünket. Az idei, 1987-es újságiró-ol. vasó találkozók már megkez­dődtek. Január 16-ára Bugáé­ra terveztük az elsőt, de „tél tábornok" visszaparancsolt bennünket, s majd egy más időpontban tartjuk meg. Ja­nuár 19-én délután Tiszakécs- ke város vezetőivel, a Petőfi Népe ottani olvasóival, elő­fizetőivel találkoztak a megyei pártbizottság lapjának mun­katársai. A sort ma Kunszent- miklőson folytatjuk, de ér­vényes meghívásunk van a már említett Bugacra. Kiskun- majsára és Bácsalmásra is. Más településeken — a Duna menti községekben — előre­haladott a tervezés. Elégedettek is lehetnénk, ha arra gondolunk, hogy a Petőfi Népe immár na­ponta több mint 75 ezer példányban jut el az olvasók­hoz. Tudjuk azonban, hogy ez nem elég, még akkor sem, ha egy újságot általában kát ember „forgat" meg. A tovább­lépéshez feltétlenül szüksé­ges az olvasói igények alapó. tabb ismerete, hogy olyan új­ságot készítsünk, amelyet vár­nak, keresnek és érdeklődés­sel olvasnak az emberek. Ami­ben választ, eligazítást, elvi, erkölcsi erősítést, bátorítást kapnak előremutató törek­véseikhez. . De nemcsak erre van szük­ség. Javítani, tökéletesíteni kell a terjesztést, azt a mun­kát, amelynek eredménye­képpen a Petőfi Népe eljut az olvasóhoz. Nem könnyű ez a feladat, és minden megbecsü­lést kiérdemelnek azok, akik naponta becsülettel és lelkűi- meretesen elvégzik. Szeret­nénk velük is — a lapkézbe. sitőkkel, kézbesítőkkel, -ter­jesztőkkel — szorosabbra fűzni kapcsolatainkat. Szán­dékunk, hogy a Petőfi Népét fél évre, egész évre előfizető olvasók kedvezményt kapja­nak. Bízunk abban, hogy erről hamarosan kedvező döntés születik. Tudjuk, hogy vannak olyan települések — elsősorban kisebb falvak, a megyeszék­helytől távol eső községek —, amelyeknek lakóiról, az 6 örö­meikről'.A gondjaikról sajnos ritkán lehet olvasni a Petőfi Népében. Pedig ott is „törté­ni fc” az élet. Magyarázhatnánk ezt a megye nagyságával, az­zal, hogy kevés az újságíró, nem tudunk mindenhová el­jutni. De az olvasó nem ma. gyarázatot, hanem cikkeket, jó tájékoztatást, az élet hite­les, gyors és lehetőleg teljes bemutatását várja. A most újra megkezdődött, folytatódó párbeszéd azzal a haszonnal kecsegtet, hogy személyesen találkozva, sok olyasmiről is szót válthatunk, ami csakis ilyen szemtőlszem. be társalgásokon jöhet elő. Nem azért, mintha titkaink lennének, hanem mert az in­formációcserének közvetle­nebb. s ezért gazdagabb lehe. tőséoe élő beszéd, a szemé­lyes találkozás. GM Sándor A gazdasági munka megja­vítására az elmúlt év novem­berében hozott határozatot a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága. Az ebben foglaltak megvalósítá­sa társadalmunk továbbfej­lődésének legfontosabb zálo­ga, indokolt tehát, hogy a dolgozók minél szélesebb körben ismerjék meg, s vitas­sák meg a dokumentum cél­kitűzéseit, s tisztában legye­nek az eredményes végrehaj­tás feltételeivel. A napokban ezért széles körben munkás­gyűlésekre és pártnapokra kerül sor, amelyek már teg­nap elkezdődtek a Parketta- gyártó Vállalatnál Kecske­méten, valamint Baján, a Kismotor- és Gépgyár 5. szá­mú gyárában. Kecskeméten a gyűlés szónoka Somogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter volt, aki Szalókiné Kiss Katalinnak, á vá­rosi pártbizottság titkárának, va­lamint Sándor Bélának, a megyei tanács osztályvezetőjének társa­ságában kereste fel a parketta- gyár kollektíváját. Beszédében elsőként az ország konvertibilis adósságaiból adódó helyzetet elemezte. Elmondotta, hogy gondjainkat nem további kölcsönökből, hanem saját erőből kell megoldani. A szelektív ipar- fejlesztési politika várható követ­kezményeiről szólva kilátásba he­lyezte néhány tartósan rosszul gaz­dálkodó vállalat felszámolását, ki­térve az ezzel kapcsolatos ellátá­si, foglalkoztatási és egyéb köve­telmények szükséges betartásá­ra. A kereseteknek a hatékony­ság javulásával arányos növeke­dését (vagy csökkenését) elsőren­Szűrös Mátyás látogatása Bács-Kiskunban Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. A vendéget a megyei pártbizottság székházában Kö­mény Pál, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára fogadta, jelen voltak: dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke és a megyei pártbi­zottság titkárai. Az első titkár tájékoztatójában szólt a megye politikai, gazdasági életéről, ki­tért az év eleji munkásgyűlések tapasztalataira, a megye gazdál­kodó szervezeteinek feladataira, a most induló pártnapok jelen­tőségére. Elmondta, hogy az el­múlt napok Időjárási viszontag­ságaiból eredő gazdasági, okta­tási kieséseket pótolják a megyé­ben. Elismeréssel beszélt a dol­gozók, a magyar és a szovjet fegyveres erők helytállásáról a munkahelyeken, a szállításban, az úthálózat tisztításában, az energiarendszer biztonságos üze­meltetésében. A megyei pártbizottság első titkára tájékoztatóját Bács-Kis­kun nemzetközi, testvérmegyei kapcsolatainak értékelésével fe­jezte be. Kiemelte az Ukrán Kom­munista Párt Krím Megyei Bi­zottságával kialakult eredmé­nyes együttműködést, majd a lengyel, jugoszláv, román és olasz testvérmegyékkel való sokszínű kontaktusról szólt. Ezek a kap­csolatok — hangsúlyozta — az élet nagyon sok területére kiter­jednek, jelentős a tudatformáló erejük, s nagymértékben hozzá­járulnak a másik nép, ország jobb megismeréséhez, az ott fo­lyó munka megbecsüléséhez. Ezt követően Szűrös Mátyás — vendéglátói társaságában — a Hazafias Népfront megyei bi­zottságát kereste fel, ahol Far­kas József megyei titkár adott tájékoztatást a mozgalom elmúlt évi munkájáról, szolidaritási ak­cióiról, békerendezvényeiről. A véleménycserében rész vett' Bo- dóczky László, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság első titkára, Dobos László, a HNF megyei el­nöke és F. Tóth Pál, a megyei Béke és Barátság Munkabizottság elnöke is. A Központi Bizottság titkárá­nak programja a Ráday-gyűjte- mény megtekintésével folytató­dott, majd a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Válla­latnál tett látogatást. Itt a ven­déget Balázs Sándor akadémikus, főigazgató és Halász Károly, a pártalapszervezet titkára fogadta és tájékoztatta. Hangsúlyozták, hogy a megye tudományos éle­tében, eredményességüket tekint­ve, meghatározók az agrárkuta­tások. Tudományos eredmé­nyeikkel megteremtették a ha­zai zöldségkutatás külföldön is elismert bázisát. Azt a munkát folytatták, amelyet Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikus veze­tésével négy évtizede kezdtek el. Tudományos, intézményi-vállala­ti kapcsolatot tartanak fenn bol­gár, csehszlovák, kubai, lengyel, NDK-beli, román, szovjet, vala­mint angol, francia, holland és indiai partnerekkel. Balázs Sándor elmondta, hogy dolgozóik közül hatvanhárman végeznek kutatómunkát. Kiemel­te, hogy az intézet vezetősége nagy jelentőséget tulajdonít az idegennyelv-tudásnak, -tanulás­nak, az ez irányú és szakmai to­• Kecskeméten, a parkettagyárban tartott munkásgyűlésen Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter beszél. (Pásztor Zoltán felvétele) dű szempontként értékelte, s hangsúlyozta, hogy a vezetőknek vállalniuk kell az e téren jelent­kező népszerűtlen feladatokat is. A termékek minőségének javítá­sával kapcsolatban azt tartotta fontosnak, hogy minden eladó érezze magát egyben vásárlónak is. A vitáknak a jövőben ne az le­gyen a témája, hogy mit hol hi­báztunk el, hanem az, hogy mi­ként találjunk orvosságot baja­inkra. Az eddigi eredményeinkről és szociálpolitikai vívmányaink­ról szólva hangsúlyozta, hogy a kormány ezekben visszalépést nem tervez, az elért színvonal meg­tartása a cél. Somogyi László az előadását kő­vetően a hallgatóság kérdéseire válaszolt, amelyek elsősorban az építőipari szakmában várható fejleményekre vonatkoztak. Tegnap délután pártnapot tar­tottak a Kismotor és Gépgyár 5. számú gyárában. Vedelek János, a pártvezétőség titkára köszöntöt­te a megjelenteket, köztük Her- czeg Károlyt, az MSZMP Köz­(Folytatás a 2. oldalon.) • A zöldségtermesztés! kutatóintézetben Balázs Sándor otadénUm főigazgató tájékoztatta a vendégeket. • A ttszakécskei pártbizottságon megtartott aktívafilés résztvevőinek egy csoportja. (Straszer András felvételei) vábbképzésnek, amely a tudo­mányos kutatómunkához, a nem­zetközi eredmények megismeré­séhez, a kapcsolatok fejlesztésé­hez nélkülözhetetlen. Huszonöt- ezer kötetes könyvtáruk több mint ötven ország 460 intézmé­nyével tart fenn kapcsolatot. Szűrös Mátyás délután Tisza- kécskére látogatott, ahol először a Mezőgép Vállalat helyi gyárát kereste fel. Itt a vendéget Tóth Sándor, a városi pártbizottság első titkára és Miskó István or­szággyűlési képviselő, városi ta­nácselnök köszöntötte, majd Kuczik István vezérigazgató szá­molt be a nagyvállalat tevékeny­ségéről. Húsz év alatt a terme­lésüket ötszörösére, nyereségü­ket tízszeresére, eszközállomá­nyukat háromszorosára növelték, miközben dolgozói létszámuk 200 fővel csökkent. 1986-ban — a ke­rekegyházi leányvállalattal együtt — árbevételük mintegy 2,2 mil­liárd, a nyereség pedig 300 mil­lió forint volt. A vállalat gabo­natárolóit, zöldség-gyümölcsfel­dolgozó sorait, talajművelő gé­peit itthon és a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK-ban jól ismerik. Gabonatárolóik Észak- és Nyugat-Afrikában épp­úgy megtalálhatók, mint a Kö­zel-Kelet és Délkelet-Ázsia orszá­gaiban. Ezután Dudás Árpád, a helyi gyár igazgatója számolt be tevé­kenységükről. Tervüket 20 mil­lió forinttal teljesítették túl az elmúlt évben. Az általuk előállí­tott termékek értéke csaknem 200 millió forint volt. Konzerv­ipari gépekből huszonötfélét gyártottak; az osztályozó-, mosó-, tisztító- és szállítóberendezések 60 százalékát szovjet exportra szállították. A tőkés országokba irányuló exportjuk értéke 10 millió forint volt. Elmondta továbbá, hogy jelentős technológiai fej­lesztést is végeztek a gyárban. Tavaly állították üzembe az an­gol Abrazive Developments Li­mited cég üveggyöngyszóró be­rendezését, mellyel az acélból és alumíniumból készülő alkatré­szek felületét kezelik, teszik esz­tétikusabbá. A gyárlátogatást követően Szű­rös Mátyás a városi pártbizottsá­gon találkozott a dolgozókkal. Aktívaülést tartott, amelyen tá­jékoztatót adott időszerű gazda­sági és nemzetközi kérdésekről. (Folytatás a 2. oldalon.) IDŐJÁRÁS Előrejelzés u ormit területére ni estist Változóan felbös, er Seen páráé, sokfelé kódó» Wő lese zúzmarára!, helyenként hószállinsózással. A szél gyenge marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában minőse I fob Ürül, • kSdSe helye­ken minőse I áe mínusz Jt fok k{tz0tt várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AX MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII, évi, 17. szám________Ára: 1,80 Ft 1987. Január 81. szerda Ma ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa A végrehajtó bizottság a kedvezőtlen időjárás miatt módosított idő­pontra, január 21-én, szerdán délelőtt 9 órára a megyeháza tanácster­mébe összehívta Bács-Kiskun Megye Tanácsát. Az ülés napirendjére a következő témák megvitatását javasolja a testület: — Tájékoztató a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről. — Előterjesztés az 1987. évi tervre és költségvetésre. — Beszámoló a végrehajtó bizottság 1985—86. évi tevékenységéről. — Előterjesztés a megyei tanács 1987. évi munkatervének megálla­pítására és tájékoztató a vb munkatervéről. — Különfélék. — Interpellációk. Várkonyi Péter Norvégiába utazott Dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter Knut Frydenlund norvég külügyminiszter meghívására ked­den hivatalos látogatásra Oslóba utazott. Kovaljov Pakisztánban ISZLÁMÁBÁD Iszlámábádban tegnap folyta­tódtak Anatolij Kovaljovnak, a szovjet külügyminiszter első he­lyettesének konzultációi. Kovaljov ismét találkozott Szabhibzada Jakub Han pakisz­táni külügyminiszterrel. A meg­beszélésen egyebek között sző volt a szovjet—pakisztáni kap­csolatok javításáról a jószom­szédság alapján és az afgán kér­dés politikai rendezését szolgáló lehetőségekről. Az érdemi nézet- eltérések ellenére is nyilvánvaló, hogy a két fél álláspontjában vannak azonos elemek, s ez ked­vezőbb távlatokat nyit a szovjet —pakisztáni párbeszéd előrevi- telében. Kedden Mohammad Han Dzsu- nedzso pakisztáni kormányfő is fogadta Anatolij Kovaljovot Megbeszélésük tárgyszerű lég­körben zajlott le. Nem kölcsönökből — saját erőből! Gazdasági feladatainkról munkásfórumokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom