Petőfi Népe, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1987. január 17. • PETŐFI NÉPE • * KÖLTÖZIK A HIVATAL — IRODA A PADLÁSON — LAKÁS EGYSÉGCSOMAGBAN Építkező KISZ-fiatalok Nagy fába vágja a Fejszéjét az idei esztendőben a KISZ Kecskemét Városi Bizottsága. Hagyományos mozgalmi fel­adatai teljesítése mellett ki akarja alakítani új székházát —, mely a tervek szerint több ifjúsági szabadidős létesítménynek is helyet ad majd — és mihamarabb szeretné megtenni az el­ső lépéseket a tavaly .elhatározott KISZ-lakásépítési akció gyakorlati beindításában. A két kiemelkedő célkitűzés rész­letei felől a városi KISZ-bizottság első titkárától, Dudás Fe- renctől érdeklődtünk. — Kezdjük az időben köze­lebbivel. Ügy tudom, a KISZ .zászlóbontásának 30. évforduló* ját már az új helyen szeretnétek megünnepelni. Hol tart az épít­kezés? — Az Erkel utca 1/a. alatti épü­let egyik szárnya felújításra, a másik újjáépítésre szorul. Az előző feladatokat az IKTV vál­lalta — mivel a ház a tanács tu­lajdona —, az utóbbival kapcso­latos teendők pedig ránk, KISZ- esekre hárulnak. A nagy hideg elmúltával azonnal hozzáfogunk az építkezéshez. A szakipari .munkák elvégzéséhez várjuk az ifjúsági brigádok, KlSZ-szerve- zetek, szakmunkástanulók se­gítségét. össze kell fognunk, ha azt akarjuk, hogy március 21-éig •átköltözhessünk. — Mennyivel tud majd többet az új székház, mint a mostani KISZ-hivatal? — Pontosan annyival, ameny- nyivel egy ifjúsági központ töb­bet tudhat egy hivatalnál. Itt, a Szabadság téri sajtóházban né­hány irodánk volt csupán, amit a lapkiadó vállalattól béreltünk. Ráadásul a második emeleten, túlságosan magasan ahhoz, hogy valaki „csak úgy” beugor- jon hozzánk az utcáról, megnéz­ni, mit csinálunk, kicsit beszél­getni. Igaz, hogy hely sem na­gyon lett volna a pezsgőbb élet­hez. A Kamaraszínházzal szem­közti KISZ-es házat szeretnénk igazi ifjúsági közösségi házzá tenni. A főépület háromszintes lesz: pince, földszint, tetőtér­beépítésű. A pincében egyebek között klubok működnek majd, a földszinti társalgóban külön­böző rendezvényeket lehet tar­tani, egyedül a „padlás” lesz csak az irodáké. A melléképületben pe­dig konyhát, sportolásra alkal­mas helyiségeket alakítunk ki. — Mindezt mennyiből? — A jóváhagyott költségvetés­ben 6 és fél millió forint szere­pel, csak az építkezésre. Mi azonban társadalmi munkákkal igyekszünk ebből lefaragni — a majdani berendezés javára. Mert arra egyelőre nincsen pénz. Ezért szívesen fogadunk a városbeli fiataloktól bármilyen jellegű fel­ajánlást, amivel segíteni tudnak a KISZ-székház — nem ez lesz a neve, arra is várjuk az ötlete­ket — kialakításában. — Több, mint fél éve tartjá­tok a tűzben a vasat egy másik épitkezős témában is. Hol tart e pillanatban a KISZ-Iakások ügye? — Mindenekelőtt hadd mond­jam el: előbb tartana, ha erede­ti elképzelésünket — a Műkert­város Dutép mögötti területének beépítéséről — alaposabb tájé­kozódás (tájékoztatás) előzi meg. Már megterveztettük a házakat, amikor megtudtuk: iszonyúan magasak lennének a telekárak. 1986 végén írásbeli megegyezés született a városi tanács és a KISZ-bizottság között lakásépí­tési akciónkról. Ebben pontosan le van fektetve: mit vállalunk mi az akció sikeréért és hogyan segíti kezdeményezésünket a ta­nács. Egyebek között újabb be­építhető területeket ajánlott fel, méghozzá igen kedvező áron, tel­kenként 100—120 ezer forintért. — Döntöttek már az új hely­színről? — A legkiválóbb lehetőség a felkínáltak közül a Vízmű ut­cai, mintegy 300 lakás felépítésé­re alkalmas terület, a jelenlegi baromfitelep környéke. Egy iga­zi ifjúsági városrészt lehetne itt kialakítani, sok zöldfelülettel, sportpályákkal. De nem ülhetünk ölbe tett kézzel, míg ezt a terü­letet alkalmassá teszik az épít­kezésre, hiszen az éveket is igénybe vehet. Még az idén sze­retnénk elkezdeni az első 30 la­kás építését a másik két felaján­lott helyszín valamelyikén: a Mérleg utcában vagy a Széche- nyiváros külső részén. Ha minden a tervezett ütemben halad, 1990- ig háromszáz fiatal családot se­gítünk végleges otthonhoz. — Milyenek lesznek ezek az otthonok, s mennyibe kerülnek? — Nem véletlenül használtam az előbbi kifejezést: végleges la­kásoknak szánjuk. Alapterüle­tük — a földszint és a tetőtér együtt — 90 négyzetméter. Áruk az előzetes költségvetés alapján — idei árszinten — akkor is alul­marad az egymillión, ha az ösz- szes szakipari munkát mesterem­berrel végeztetik el. Ezekből a költségekből azonban saját ügyes­ségükkel, szorgalmukkal sokat megtakaríthatnak a fiatalok. — Hogy zajlik majd az épités menete? — A Dutép szenkezetszerelt ál­lapotban adja át a lakásokat a tulajdonosoknak. Ez annyit je­lent, hogy állnak a falak, fenn van a tető, zárhatók az ajtók, ab­lakok. Ettől kezdve mindenki saját, kedve — no és fizikai meg anyagi ereje szerint — folytat­hatja. A Dutép KISZ-szervezete vállalta, hogy egységcsomagokat állít össze, amelyben a csaptele­pektől kezdve a pontos, méretre vágott szőnyegpadlóig minden megtalálható, amire a lakásban szükség van. Természetesen ha valakinek különleges igényei vannak, nem kell ezt elfogadnia, maga is bevásárolhat. — Kik vehetnek majd részt a KISZ-lakásépítési akcióban? — Nem titkoljuk: elsősorban a fiatal házasak otthonaiban la­kók belépését támogatjuk. ök egy átlagos nagyságú családnak elfogadható méretű lakáshoz jut­nak, megürülő garzonjuk pedig úiabb fiatal házaspárnak adhat otthont. De mások is jelentkezhet­nek; KISZ-szervezetük jellem­zését és egyéb feltételeket ve­. szünk figyelembe igényük elbí­rálásánál. • — Mik ezek az egyéb feltéte­lek? — Például: mióta élnek vagy dolgoznak a megyeszékhelyen, van-e ifjúsági takarékbetétjük, mennyi készpénzzel rendelkez­nek? Tudom, ez utóbbi a legiz­galmasabb: nos, számításaink szerint a „beugráshoz” körülbe­lül 100—150 ezer forintnyi kész­pénz szükséges. Senkit sem aka­runk abba a tévhitbe ejteni, hogy majd a KISZ „szerez” vagy „épít” neki lakást — ingyen! Sok mindent magunkra vállalunk: megszervezzük a lakóközössége­ket. tárgyalunk az OTP-vel, a VÁFI-n keresztül szakemberek biztosításával segítjük az építési munkálatokat — de a saját ott­honát ebben az akcióban min­denki magának építi fel. Szabó Klára A 30, SZÜLETÉSNAPON Kis lottótörténet Ki többnek, ki kevesebbnek gondolná (aszerint, hogy mennyi szerencséje volt vele), az egykorú köz­lemények azonban azt bizonyítják, hogy éppen har­minc. esztendős a lottó'. Mármint a jelenlegi, ma­gyarországi, amelyen oly sokan próbálgatjuk meg­nyerni Fortuna istenasszony kegyeit. A genovaiak a XVI. században öt személyre fo­gadtak. Ennyit választottak ki kilencven közül éven­te a köztársaság nagy tanácsába. Később már nagy­tanácsi választás sem kellett hozzá, egyszerűen a játék öröme miatt zajlott a fogadás. No meg — s ezért honosították meg a lottójátékot Franciaor­szágban, Németalfölden, s később Angliában, Auszt­riában és Poroszországban is — jó bevételi forrás­nak bizonyult az állam számára, méghozzá különö­sebb befektetés nélkül. Kissé később megérkezett Magyarországra is. Má­ria Terézia — akinek nemcsak az uralkodáshoz, de az üzlethez is volt érzéke — 1762-ban engedé­lyezte ezt a játékot „életüket és vérüket” * érte ad­ni hajlandó magyar alattvalói számára. Akkor még lutrinak hívták, s első húzását a budai Bomba té­ren (ma Batthyány tér) tartották meg 1770. szep­tember 2-án. A maitól lényegesen eltérő szabályok szerint ren­dezték a lutrihúzásokat (még egy találattal is lehe­tett nyerni), s a számok kihúzási sorrendjének is volt jelentősége. A múlt század végén győzött a lóversenyfogadás rendszere, a lósport mögött szártios arisztokrata és más nagybirtokos állt. így a lutri megszűnt, s kere­ken hatvan év telt el, amíg újjászületett — lottó né­ven. Az erről szóló rendelkezés 1957. január 17-én jelent meg, az első lottóhúzást pedig két hónappal később, március 7-én rendezték, igen nagy érdek­lődés mellett, a MEDOSZ budapesti szék házában.. Az első nyerőszámok: 16, 81, 71, 77 és 89. ötta- lálatos szelvény nem volt, mégytalálatos is ' minid, össze hét darab, nyereményük egyenként — a nye­reményadó levonása után — 128 600 forint, míg a hármasokra 660, és a kettesekre 17,60 forintot fize­tett az új játék. Másfél millió szelvény vett részt az első heti sorsolásban. Csütörtökön tartották az első lottósorsolást, ké­sőbb péntekre tették át a húzás napját, s most van szó arról, hogy ismét visszaállnak a csütörtöki „szerencsenapra”. Elsősorban technikai okokból, mert a beérkezett szelvények „sorba állítása”, majd értékelése kézzel történik, s ez tetemes időt vesz igénybe. Jóllehet 1986. szeptember 1., a lottószel­vények árának százszázalékos emelésé után némi visszaesés volt a lottózásban, mostanában is 7 mil­lió körül jár a beérkező szelvények száma. Érdekes viszont, hogy az eddigi legnagyobb lot­tónyereményt éppen a legutóbbi szelvényáremelés utáni hetekben .fizették ki: az 1986-os 48. játékhé­ten, amikor — természetesen ugyancsak az adó le­vonása után — 6 381 547 forint ütötte az öttalálatos • A lottó első hcli sorsolás» a MEDOSZ Móricz Zsigmond Kultúrházának színháztermében. szelvény boldog tulajdonosának markát. (Egyéb­ként az elmúlt évben összesen 604 926 357 darab szel­vény vett részt a játékban^ s 30 év alatt jóval több mint 11 és fél milliárd.) Ám a lottószelvények útjának „túlsó végén” Is vannak gondok. Az egyik a játék megindulása óta mindig abból eredt, hogy a szelvények feladásakor a fogadó nem kap semmiféle igazolást. S a másik gond: a kézi munka. Hétezer ember végzi a szelvények feldolgozását, s köztük is — mint oly sok más helyen — nagy a fluktuáció. Ál­talában másfél év a’att cserélődik ki a gárda. Pénz volna a gépesítésre — de egyelőre megfe­lelő gép nincs. Gyártanak ugyan szelvényfeldolgo­zó gépet svéd, angol és nyugatnémet cégek — de éhhez devizát kellene adni. Egy horvát cég is je­lentkezett, májusra ígérte működésképes gép be­mutatását. De mozdul már a hazai ipar is! Egy gmk. amely most van átalakulóban kisszövetkezet­té, 2 millió forintot kért a prototípus elkészítésé­hez. Itt még vannak műszaki problémák — nem az elektronikai, hanem a mechanikai résszel —, de remélhető, hogy ezeket is sikerül megoldani, s ak­kor magyar gyártmápyú gépekkel dolgozzák fel (talán jövőre) a lottószelvényeket. Mi lottózók pedig reménykedtünk tovább: hátha az meahozza a szerencsénkét. S talán nem Is kell rá újabb harminc évet várni... V. E. DÖNTÖTT A MINISZTERTANÁCS Űj kormánybizottságok alakultak A gazdasági életünkben zajló reformfolyamatok az irányítástól is új módszereket, új összetételt kívánnak. Az államigazgatás kor­szerűsítésének egyik alapvető célja éppen a vezetés hatékony­ságának növelése. A kormányzati szervek köz­vetlen feladata a koordinálás, az ágazati és szakmai érdekek egyez­tetése, a kitűzött célhoz vezető legrövidebb út. E feladatok ellá­tása során a Minisztertanács a kormánybizottságok véleményé­re. javaslataira., előlkészítő és ellenőrző munkájára támaszko­dik. Az Állami Terv bizottság fel­adatait újra szabályozta a kor­mány. A gazdasági életben vég­bement folyama tokihoz rugal­masabban kell alkalmazkodni. Ennek egyik sarkalatos pontja a népgazdasági terv. A külpiaci és a belföldi gazdasági folyamato­kat figyelembe vevő, azok alapos elemzésén nyugvó, reális lehető­ségeinket mérlegelő tervek so­kat segíthetnek abban, hogy gazdasági életünket dinamizál­ják. Az ÁTB feladata egyebek között a kormány gazdaságpoli­tikai, valamint a népgazdasági tervekre vonatkozó döntéseinek előkészítése, irányelvek kialakí­tása, intézkedések kezdeménye­zése. E bizottság foglal állást — épp úgy. mint korábban — a kor­mányzati* döntést igénylő fej­lesztési, beruházási javaslatoik ügyében. Tagjainak összetétele és kiterjedt kapcsolatrendszere is jelzi, hogy ebben a bizottság­ban folyik ~a legfelsőbb szintű népgazdasági tervegyeztető műn­ka. A bizottság elnöke, dr. Ma- róthy László, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Az állandó meghívottak és a feikért tagok között ott vannak az országos főhatóságok vezetői és a SZOT titkára is. Ez is jelzi a tervezés demokratizmusát a népgazdasági tervező-fejlesztő munkában, A megszűnt gazdasági bizott­ság helyébe lépő gazdaságfel­ügyeleti bizottság nevében is job­ban. kifejezi a kormány és a vállalatok, a gazdálkodó szervek között kialakult új viszonyt. El­nöke: Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. A bi­zottság hatásköre azokra az ügyekre von.tkozik, amelyek ága­zatok közötti egyeztetést, vitás kérdésekben való állásfoglalást igényelnek. A bizottság legfőbb feladatai közé tartozik a nép- gazdasági terv és a költségvetés teljesítésének figyelemmel ki­sérése, a gazdasági élet folya­matainak tervezése, a terv meg­valósulásának útjában álló aka­dályok elhárítása. Gazdasági éle­tünkben tehát központi szerepet játszik, de határozatai csak ak­kor válnak hatályossá, ha azo­kat a Minisztertanács megerősí­ti. Ebből az is következik — és valamennyi kormánybizottságra vonatkozik —, hogy a bizottság nem helyettesíti a kormányt, nem csökkenti sem a miniszte­rek felelősségét, sem a vállalatok és szövetkezetek törvényben rög­zített önállóságát. Az a minisz­ter vagy országos főhatóság ve- 'zetője, a.ki a bizottság határoza­tával . nem ért egyet, a vitatott kérdéssel a Minisztertanácshoz fordulhat, de a módosított döntés is a Minisztertanács határozata­ként lát napvilágot. A gazdaságfelügyeleti bizottság feladatává tette a kormány azt is, hogy bírálja el és*'készítse elő a vállalatokra vonatkozó szaná­lási javaslatokat. A részletes sza­bályozásból ezt azért is érdemes kiemelni, hogy érezhetővé vál­jék a gondos, több szempontot mérlegelő gazdasági irányító munka, amelybe ezentúl — meg kell szoknunk a gondolatot — a tartósan rosszul gazdálkodó vál­lalatok megszüntetése is beletar­tozik! A nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságának elnöke Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A bizottság fel­adata három nagy csoportba fog­lalhatók: hazánk képviselete a KGSTnben, lehetőségeink elemzé­se és elvi irányítása; a kétolda­lú nemzetközi gazdasági szerző­dések, illetve más nemzetköd gazdasági szervezetekkel köten­dő államközi egyezmények elő­készítése. Az új kormánybizottság létrehozása jól tükrözi gazdasá­gunk nyitottságát. Azt, hogy nagy súlyt helyezünk külkapcsola- tainkra. Készen állunk arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapo­dásokat kössünk, hogy közös vál­lalatokat hozzunk létre itthon és •külföldön. Ugyanakkor számít a kormány arra is, hogy az új bi­zottság munkálkodása folytán ja­vul majd vállalataink, és így az ország külpiaci tevékenysége is. MA ESTE: PREMIER A KAMARÁBAN T. Williams: A villamosa Éppen negyedszázada mutatták be Magyarországon a Madách Színházban Tennesse Williams világsikerű darabját, A vágy vil­lamosát. Azóta számtalan előadást ért meg a hazai színpadokon, jól ismertek filmadaptációi is. Horváth Jenő rendezőtől azt a választ kapom: nem szereti elő­re beharangozni darabját, befo­lyásolni a közönséget, mindenki­nek azt ajánlja, jöjjön el a kecs­keméti kamaraszínházba, s sze­mélyes benyomásokat szerezzen, így előzetesen csak annyit: ezt a remek színművet nagyon sokan ismerik és szeretik, jó szerepe­ket írt a szerző, emiatt a színé­szek körében is közkedvelt mű­nek számít. Williams kiváló instrukciókat ad a színpadi meg­jelenítéshez, nagyszerű drama­turg volt. Azt játszák, amit a szerző meg’rt, de az elmúlt 25 év némi változtatást követel a megfogalmazásban ... Blanche szerepében Lőrinczy Évát láthatja a kecskeméti kö­zönség. Blanche mindig az álmaim kö­zé tartozott. Egyszer már fellép­tem A vágy villamosában, Stella szerepében. Nagyon kemény csa­pat. és egyéni munka áll mö­göttiünk. W:,!Kams színmüve cso­dálatosan szép és költői, de ugyanakkor rendkívül nehéz is. Az elmagányosodásról:, a dolgok elérhetetlenségéről szól. Tipiku­san amerikai darab, de ezzel együtt örök emberi problémáikat bonedtsrt. A z'iláOt, önsorsronltó Blanche a mindennapi nehézsé­gek fölött lebegő költészetet kép­viseli. ami jóllehet, a hétközna­pokban hazugságnak tűnik, még­is varázslat, nrrrwt egy szép vers. Nagy boldogsággal és persze ugyanekkora izgalommal várom a bemutatót... A kamaraszínházban tehát a jövő héttől A vágy villamosa cí­mű amerikai drámát láthatja a •közönség. Stellát Tallós Rita, Star.ley-i Hci’lsi Kálmán. Mitch-t Kiss Jenő, Eunice-t Jablonkay Mária alakítja. (Itt hívjuk föl az érdeklődők • Pillanatkép egy próbáról: Blanche szerepében Lőrinczy Éva. figyelmét, hogy a nagysikerű Marica grófnő már csak egy hé­tig megy az Erdei Ferenc Műve­lődési Központban.) H. K. E. Pékár Imre emlékplakett REKONSTRUKCIÓ A BAJAI HÜTÖHÄZBAN IS Mirelitkülönlegességek Az elmúlt évhez képest jelentősen, mintegy 16 százalékkal növeli a termelést az idén a mirelitipar, és egész sor új ké­szítménnyel is igyekszik alkalmazkodni a piaci igényekhez — erről tájékoztatta Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársát. Az ipar mindenekelőtt a zöld­ségfélékből növeli a készleteket. Az áru beszerzésére a szerződé­seket termelőpartnereikkel jó­részt már megkötötték. A hűtő­üzemeket 54 állandó mezőgazda- sági nagyüzemi partner szolgálja ki az Idén .is, mellettük azonban — a korább'n-ál nagyobb mérték­ben — o kistermelők áruját ifi fogadják, a téeszek, illetve az áfészek közreműködésével. A kis­termelők adják 1987-ben a fel­dolgozott gyümölcsnek több mint a felét, a zöldségféléknek pedig mintegy 10 százalékát. A terme­lők ösztönzésére az iipar, a tava­lyihoz képest, átlagosan 3—4 szá­zalékkal emelte a termelői ára­kat. Mindenekelőtt a legkelen­dőbb kertészeti termékekért kap­nak többet a gazdaságok, kister­melők; közöttük olyan cikkek vannak, amelyek újabban kere­settek a világpiacon, mivel egy- némelyikük igazi csemegének, különlegességnek számít. A hagyomámvrs cikkek m?''ett jó piaca van külföldön a zöld­spárgának. ennek termelésé* az idén megháromtszoirozzóik. Üidon- ság a minikukorica, ezt főleg a skandináv piacra szán iák. A m^vrende’ésmtek másfél o'-őm hoz­zálátnak az úgynevezett korong- répa fagyasztásához — ezt a ha­gyományostól eltérő fo-mában, ko-one a’akúra íze’Te’'k — és kínálják majd a miniréDát Is, amely alig krsujjnví ho^zú-ágiú. A hűtőiparban folytatódik a rekonstrukció és több üzemben korszerű gépeket, berendezéseket szerednek fel. Székesfehérvárott befejeződik a 300 millió forintba kerülő üzembővítés, korszerűsítés. A győri és a bajai hűtöház re­konstrukciója az idén is munkát ad. Az ípa.r új elosztó hűtőház építését tervezi a fővárosban, a régi létesítmény ugyanig elavult, felújítására — jelenlegi formájá­ban — nincs lehetőség. A gépé­szeti újdonságok közüli javítja az értékesítési lehetőségieket a duna­keszi üzem új brokkolivonala, valamint a 'békéscsabai hűtőház komplett spárgafeldolgozó gép­sora. Korszerű csomagológépeket is beszereznek, ezekkel például a kisebb ad ágú készítmények arányát növeVk, alkalmazkodva a fogyasztói igényekhez. Automata mérlegeket szereznek be, ezekkel a szabványok minden eddiginél pontosabb betartó sót érik el. A hűtőipar tavaly »ázkrcimstosrátot vásárolt a j*enmékek veevelemzé- sének gyo-rttárára, a képzü.'éket az idén különböző berendezések­kel egészítik ki. A Magyar Hűtőipar üzemei 1987-ben a kere-'etnek megfele­lően 'á’Uók el a be’kere-kedelmet á-uval. Üj cikkek egész sorával jelentkeznek, mindenekelőtt a tésztafélék választékát bővítik. Ilyen lesz például a Ravioli — a hússal töltött tésztaféle —, továb­bá a milánói makaróni, a császár­morzsa és az újabb házias réte­sek. Pékár Imre kiváló malomipari szakembernek sokat köszönhet a magyar élelmiszer-feldolgozás. A rozsnyói születésű gépész 1863- ban Budapesten gépészeti iro­dát nyitott, majd 1864-ben a deb­receni István gőzmalomban tech­nikai felügyelőként dolgozott. Tervei alapján a malmot teljesen korszerűsítették és teljesítményét néhány év alatt több mint két­szeresére emelték. A malomipar­ban szerzett tapasztalatai alap­ján született meg a lisztek szí­nének vizsgálatát segítő talál­mánya, amelyet világszerte ma is alkalmaznak és róla emlékez­ve külföldön is pekározásnak neveznek. Hazai és külföldi ta­nulmányai alapján jelent meg 1881-ben Földünk búzája és liszt­je című korszakalkotó műve, amely tudományosan bizonyítja a gabonavertikum jelentőségét. Nevéhez fűződik a budapesti közraktárak megszervezése és a nagy gabonaelevátor alkalma­zása. Nyolcvanöt éves korában 1923-ban halt meg. A Gabonatröszt 1986-ban Pékár Imre emlékplakettet alapított, ezt az elismerést azok kapják, akik áldozatkész munkájukkal jelentős eredményeket értek el a szakma fejlesztésében. A bronz­veretű emlékplakettet a közel­múltban a megyei gabonaipar dolgozói közül hárman kapták meg nyugdíjba vonulásuk alkal­mából. Mátrai Béla, a halasi kör­zeti üzem kereskedelmi vezetője, Mezei Jenő malomszerelő cso­portvezető, mindketten 34 évet töltöttek a szakmában és Ha­vasi János, aki különböző beosz­tásokban dolgozott 24 esztendeig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom