Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-12 / 292. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területén estig: Országszerte borult, párás, sok­felé küdOs idd várható, néhol ónoz szitál ássál, hószálllngózással. Ménként kissé felszakadozik a felhő­ért, és kevesebb helyen — Inkább csak délnyugaton — lesz kőd. Elszórtan fordul elő futó hózapor, hószálllngózás. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2 és plusz 3 fok között várható. > VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ex A Szakszervezeti Világszövetség küldöttsége az ENSZ-ben AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xn. évi. 292. szám Árail,80 Ft 1986. december 12. péntek WASHINGTON Szerdán New Yorkba érkezett a Szakszervezeti Világszövet­ség küldöttsége, Gáspár Sándor. nak, az SZVSZ elnökének veze­tésével. A küldöttség találkozik Javier Pérez de Cuéllarrál, az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek főtitkárával, hogy átnyújtsa neki a szeptemberben Berlinben megtartott szakszervezeti vi­lágkongresszuson elfogadott bé- kefelhivást. A küldöttség tagja Henri Kra- sneki, a CGT francia szakszerve­zeti szövetség főtitkára, az SZVSZ alelnöke, Ibrahim. Zakaria, az SZVSZ főtitkára és Harry Tisch, az NDK-beli Szabad Német Szak- szervezetek Szövetségének el­nöke. Mint emlékezetes, a békeüze­netet a kongresszus határozatá­nak megfelelően az SZVSZ veze­tői már átnyújtották Mihail Gór- bacsovnak, az SZKP KB főtitká­rának, aki még október végén fogadta a világszervezet küldött­ségét. A MOSZKVAI RÁDIÓ MAGYAR BARÁTAI Egy évtized a mérlegen Klubtalálkozó a megyei kórházban 1932. szeptember 6-án sugároz­ta első magyar nyelvű adását a Moszkvai Rádió. Ettől kezdve fo­kozatosan nőtt a hallgatottsága, annak ellenére, hogy a történe­lem ezt követő sötét időszakában ez tiltott dolognak számított. A felszabadulás után, a kibővült le­hetőségek birtokában, tovább te­rebélyesedett az adások ideje, közvetlenebb lett azok hangvéte­le, tartalma. Közel másfél évti­zede pedig olyan mozgalom kez­dett kibontakozni hazánkban, amely azóta tömegeket hódított meg. Komárom megyében ala­kult meg az ország első olyan baráti klubja, amelynek tagjai rendszeresen hallgatták a Moszk­vai Rádió magyar nyelvű adá­sait. Példájukat követve az or­szág legkülönbözőbb helyein alakultak újabb és újabb klubok, bogy tovább mélyítsék a ma­gyar—szovjet barátságot. Kecskeméten 1976 decembe­rében kilenc magyar—szovjet ba­ráti társasági tagcsoport összefo­gásával jött létre (az országban tizedikként) a Moszkvai Rádió 'baráti klubja. Bázisa a Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyá­rának MSZBT-tagcsoportja volt. De ott szerepelt az alapítók kö­zött a megyei kórház MSZBT-tag- csoportoja is. Bács-Kiakun njegyé­ben rajtuk kívül aktív klubok működnek Szabadszálláson, Kis­kunhalason, Kiskummajsán, Kun- szenitmiklóson. Tiszakécskén, Kis­kunfélegyházán és Baján. Tagjaik közül sok levelező tart közvetlen kapcsolatot a Moszkvai Rádió magyar osztályának szerkesztői­vel. A kecskemétiek javaslatára került sor Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Országos nyomdásztanácsko* zást rendeztek csütörtökön Kecs* kemóten, a Tudomány és Tech­nika Házában. A szimpozionon, amelyet a svéd Industrial Deve­lopments AB és az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohászati Egyesület fémkohászati szak­osztálya rendezett, külföldi és hazai szakembereik tartottak előadásokat. Kiás Lundqvist, a világhírű Dainippon Vállalat európai fej* lesztésá főmérnöke a japán - cég által gyártott nyomdai fotorep* redukciós berendezéseket mu­tatta be. Peter Keller, az ugyan­csak japán Kimoto cég európai vállalatának műszaki igazgató* ja Ismertette az új montírozófó­liákat és • maszkfilmeket, majd a baráti klubok első országos ta­lálkozójára, amikor közösen em­lékeztek meg a klubok első öt­éves tevékenységéről. Ugyan­csak itt kezdeményezték . négy évvel ezelőtt a nagyszabású or; szágos megemlékezést a Moszk­vai Rádió magyar nyelvű adásai beindulásának ötvenedik év­fordulója tiszteletére. A kecske­métieknél már az induláskor ki­alakult egy jónak bizonyult el­képzelés, amely napjainkban már hagyományosnak is tekinthető. Minden negyedévben összevont klubtalálkozókat rendeznek más­más MSZBT-tagcsaport szerve­zésében, ami lehetőséget ad a résztvevőknek egymás jobb meg­ismerésére. Ezek a találkozók al­kalmat adnak egyben közvetlen tapasztalatcserékre, szovjet ven­dégek fogadására, művészegyüt­tesek fellépéseire is. A Moszkvai Rádió kecskeméti, valamint Bács-Kiskun megyei baráti klubjai a mai napon nem­csak az év végi számvetést ké­szítik el, hanem számba veszik az elmúlt egy évtized barátságá­nak eredményeit is. A mai esemény megrendezését a tiz évvel ezelőtti alapítók egyi­ke, a Hollós József Megyei Kór­ház-Rendelőintézet MSZBT-tag­csoportja vállalta magára. Az in­tézmény Nyíri úti új épülettömb­jének ebédlőjében délután három órától ünnepi beszámoló hang­zik el az elmúlt időszak legfon­tosabb eseményeiről, majd ju­bileumi kiállítás nyílik az össze­gyűjtött fotódokumentumokból. Végül egy szovjet esztrádegyüt= tes műsora zárja az ünngpi klub- találkozó programját. T. B. ezek alkalmazási lehetőségeiről beszélt. Ezt követően Kerekes Gyula, a Kőbányai Könnyűfém­mű kecskeméti gyárának üzem* vezetője diaképes vetítéssel szí­nesített előadásában' mutatta1 be a Dainippon tói vásárolt berende­zések alkalmazását, az alumí* niumfóliák mélynyomó henge­relnek készítéséhez. A program a KÖBAL megye­székhelyi gyárában a tavaly át* adásra' került új fotoreproduk- ciós üzem megtekintésével ért véget. Itt a vendégek működés közben is megismerhették a ha­zai üzemben felszerelt .első és legkomplettebb Dainippon-beren* dezéseket Képünkön : a szakem­berek érdeklődéssel figyelik az automata szinrebontót. ÖSSZEFOGÁS GÁZVEZETÉK Elkészült az első szakasz 1 I Elkészült az „összefogás” gázvezeték első szakasza. A beruházást tegnap a Hajdúszoboszló határában rendezett ünnepségen ad­ták át a rendeltetésének. Az „összefogás” táv­vezetékrendszer feladata az államközi szerződés sze­rint érkező szovjet földgáz szállítása, a hazai gázellá- 1 tás biztonságának foko­zása. A vezeték az endrő- di végponton csatlakozik - az országos távvezeték- hálózathoz, innen a szovjet határ mellett lévő Bereg- darócig 205 kilométer hosszú, nagy átmérőjű csővezeték épül. A most átadott első ütemben End­réd tői Hajdúszoboszlóig 82 kilométer 800 milliméter átmérőjű, 64 bar nyomású gázvezeték készült el a tar­tozékokkal együtt, s meg­kezdődött a Hajdúszo­boszlótól az országhatá­rig terjedő szakasz építése is. Az idei télre elkészült el­ső szakasz a teljes rend­szer kiépítéséig lehetővé teszi a hajdúszoboszlói föld alatti tárolóból a gáz kivételét, és Endrődön át eljuttatását a városföldi ■kompresszorállomásra, ahonnan különböző irá­nyokba, többek között a Dunántúlra irányítják. A beruházó és üzemelte­tő siófoki Gáz- és Olajszál­lító Vállalat által készítte­tett vezeték 12 utat, 5 vas­utat és 84 vízfolyást ke­resztez. ' A nyomvonala mentén újabb települé­seket kapcsolhatnak be a gázellátásba. A gáz- és olajszállító vál. lalat a vezeték próbaüze­melését még a kemény hi- -1 degek beállta előtt meg­kezdi. Megalakult a Magyar Hitel Bank Rt. Tegnap Budapesten megtartot­ta’ alakuló közgyűlését ‘a Magyar Hitel Bank Rt. Az ülésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc,, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára és Hetényi István pénz­ügyminiszter is. Az új kereskedelmi bank 9 mil­liárd forintos alaptőkével jött létre. Több mint 2800 ügyfél — szövetkezet, vállalat — számára biztosit teljes körű kereskedel­mi banki szolgáltatásokat. A bank tulajdonképpen az MNB ipari hitelfőigazgatóságából jött létre, s budapesti, Szabadság té­ri központján kívül öt fővárosi kirendeltséggel éá 23 vidéki iro­dával rendelkezik. Elsősorban az iparvállalatok finanszírozásába kapcsolódik be, de általános fel­hatalmazás alapján valamennyi ágazat pénzellátásával, hitelezé­sével foglalkozhat. Az induló hi­telállomány 180 milliárd forint. A pénzintézet vezérigazgatója és az igazgatótanács elnöke Dem- ján Sándor. A bank 1 főrészvényese az ál­lam, az alaptőke több mint há­romnegyede, 6.9 milliárd forint állami tulajdonban van. A többi részvényt — 2.1 milliárd forint értékben — vállalatok és'szövet­kezetek jegyezték. Nyomdásztanácskozás PÁL LÉNÁRD LÁTOGATÁSA Középpontban a műszaki fejlesztés Kommunista aktíva Kecskeméten Bács-Kiskun megyébe látoga­tott tegnap Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Imre Miklós, a KB tudományos, közoktatási és kul­turális osztálya helyettes vezető­je társaságában. A vendégeket Romany Pál, a Központi Bizott­ság tágja, az MSZMP Bács-Kis­kun Megyei Bizottságának első titkára fogadta. A megyei párt- bizottságon tartott tájékoztatón — amelyen részt vett dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács el­nöke, a megyei pártbizottság tit­kárai és Magyar Ferenc, a MTESZ megyei Szervezetének el­nöke — Román j* Pál szólt a me­gye politikai, társadalmi és gaz­dasági életéről. Említést tett ar­ról, hogy a megye pártszerveze­tei a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság novembe­ri határozataiból adódó helyi gazdasági feladatok meghatáro­zásával foglalkoznak. A hatá­rozatokat a megye lakossága, a szövetkezetek, vállalatok dolgo­zói nemcsak kedvezően fogadták, hanem már hozzáláttak a gazda­ságélénkítő cselekvési progra­mok kidolgozásához is. A me­gyei gazdaságpolitikai célok elérése érdekében az elkövetke­ző időszakban még nagyobb fel­adat hárul a műszaki és agrár- értelmiségre, amelyek eddig is fontos szerepet töltöttek be Bács- Kiskunban, sőt, ebben az alföldi régióban is. A véleménycsere so­rán a tudományos-technikai fej­lesztések útjairól és lehetőségei­ről, a műszaki előrehaladás, meg­újulás szükségességéről szóltak a jelenlévők. Ezt követően Pál Lénárd fel­kereste a Gépipari és Automati­zálási Műszaki Főiskolát, ahol Kelle György, a kecskeméti vá­ros! pártbizottság titkára, dr. Kulcsár Béla, az intézet főigaz­gatója, Alter Róbert, a pártalap­szervezet titkára és az intézmény vezető oktatói beszéltek,,a főisko­lán folyó tudományos munkáról, a fiatalok felkészítéséről, az iparvállalatokkal kialakított együttműködésekről. Pál Lénárd kifejtette: a magyar gazdaság jö­vője szempontjából meghatáro­zó jelentőségű, hogy milyen fel­készültségű fiatal szakmérnökök kerülnek a vállalatokhoz. Szük­ségesnek mondottá, hogy elsősor­ban ebben a régióban tevékeny­kedő üzemekkel elmélyüljön kapcsolatuk, az itteni szellemi bázis integrálódjon a termelés­hez. Belátogatott az oktató- és kutatótermekbe. A robottechni­kai laboratóriumban az itt ki­fejlesztett és számítógéppel ve­zérelt eszközöket, a műanyag- kutató laboratóriumban az elő­állítási és gyártási folyamatokat, műveleteket mutatták be a ven­déglátók. A Központi Bizottság titkárá­nak programja a Pannónia Film­vállalat kecskeméti műtermében folytatódott, ahol dr. Matolcsy György vállalatigazgató és Mi­kulás Ferenc, a kecskeméti mű­terem vezetője ismertette az el­múlt 15 év művészeti, szakmai eredményeit. Beszámoltak arról, hogy több nemzetközi fesztivá­lon értek el sikereket. Legutóbb egy portugáliai versenyen. „Ha­zánk utazó nagykövetei az ani­mációs filmek” mondotta Miku­lás Ferenc, majd megemlítette, hogy most a magyar történelmi mondák feldolgozása folyik a műtermekben. Pál Lénárd gra­tulált a kecskemétieknek, s meg­jegyezte: a további előrelépéshez feltétlenül szükséges a komputer- grafika alkalmazása, s az ezzel kapcsolatos feltételek megte­remtése. Az MTA Regionális Kutatások Központjának kecskeméti tele­püléskutató csoportját kereste • A kommunista aktíván Pál Lé­nárd mondott beszédet. fel ezután Pál Lénárd. Itt dr. Csa­tári Bálint kandidátus, csoport- vezető ismertette az öt évvel ez­előtt létrehozott csoport eddigi tevékenységét, amely átöleli az alföldi régiót. Beszámolt arról, hogy Bács-Kiskun megye vezetői igénylik munkájukat, a területi fejlesztési programok kidolgo­zásához felhasználják eredmé­nyeiket. A késő délutáni órákban a megyei pártbizottságon megtar­tott kommunista aktíván Pál Lé­nárd beszélt arról, hogy a Köz­ponti - Bizottság novemberi ha­tározatának, a gazdasági építő­munka felgyorsításának valóra- váltásában kiemelkedő szerepe van a műszaki értelmiségnek és a szakmunkásoknak, elengedhe­tetlenül szükség van a műszaki fejlődésre. Nemzetközi összeha­sonlításban mutatta be jelenlegi helyzetünket. Hazánk a tudo­mányos kutatásban a világrang­listán 15—25. helyek között van, azonban az eredmények alkal­mazásában a műszaki színvonal­ban ez nem tükröződik. Szüksé­ges olyan társadalmi és közgaz­dasági környezet kialakítása, amely a műszaki fejlesztés fel- gyorsítását szolgálja a Központi Bizottság határozatának szelle­mében. Fő tennivalók között említette a technológiai korsze­rűsítést és a műszaki infrastruk­túra jelentős javítását, a fejlesz-* tések felgyorsítása érdekében pe­dig a vállalatok érdekeltségének megteremtését, egyebek között a szabályozórendszer megfele­lő módosításával is. A kommunista aktíván a részt, vevők közül többen mondták el véleményüket, tették fel kérdé­seiket, amelyre a Központi Bi­zottság titkára válaszolt. A ta­nácskozás Romány Pál zársza­vával ért véget. Pél Lénárd az esti órákban visszautazott Bu­dapestre. Cs. L Az elmúlt esztendőkbe n nemcsak az aszály, az időjá­rás nehezítette a termelőszö­vetkezetek gazdálkodását. Nö­vekedett a különbség az ága­zatban felhasznált ipari ere­detű eszközök és anyagok, valamint a mezőgazdasági felvásárlási árak között, az utóbbiak rovására: emelke­dett a költségvetésbe befi­zetett összeg is. Jóllehet, a gazdálkodást nehezítő tér­beknek van elfogadható ma­gyarázata, hiszen• a népgaz­dasági egyensúly javítását szolgálták, ám a mégoly ész­szerű érvelés sem enyhít a termelőszövetkezetek helyze­tén. A közös gazdaságok a tényt veszik tudomásul: 1981 —85 között 60 milliárd forint­tal növelték árbevételűket, ta­valy meghaladták a 262 mil­liárd forintot; s eközben a nyereségük mindössze 2 mil­liárd forinttal emelkedett, éppen csak túllépve a 17 mil­liárd forintot. Minderről — minden bi­zonnyal — részletesen szó lesz a mezőgazdasági- szövetkeze­tek ma kezdődő V. kongresz- szusán.-S miután a közös gaz­daságok képviselői ötéven­ként tanácskoznak, a kong­resszuson voltaképpen tiz esztendőről kell szólniuk, öt évre visszatekintenek, s ugyan­ennyi időre határozzák meg a legfontosabb tennivalóikat. Mit mondhatnak a küldöt­tek? Mindenekelőtt megál­lapíthatják, hogy a termelő- szövetkezetek változatlanul fontos szerepet töltenek be a magyar népgazdaságban. Hatmillió hektár földet mü­veinek, az összes mezőgazda- sági termelésnek a' kéthar­madát adják, nélkülözhetet­len a szerepük a hazai élel­miszer-ellátásban és az ex­portban egyaránt. A termelő­szövetkezetekben 840 ezer em­ber talál biztos megélhetést, s közvetve kétmillió család életvitelére vannak hatássaL 'Ha csupán ennyit állapít­hatnának meg a küldöttek, már az sem volna kevés. Si­kereik felsorolását azonban folytathatják: a VI. ötéves tervidőszakban a növekedés évi üteme 2,2 százalékos volt; a növénytermelésben 12 szá­zalékkal, az állattenyésztésben 13 százalékkal nagyobb érté­ket hoztak létre, mint az azt megelőző ötéves tervidőszak­ban. S a termelés mennyiségi fejlődéséhez a hatékonyság javuló mutatói társultak. Am példák sokaságát lehet felsorolni a nehézségek érzé­kéltetésére is. Ez utóbbiakról sem szabad megfeledkezni, hiszen csak együttesen adhat­nak valós képet az ágazat teljesítményéről, helyzetéről. Kiváltképpen most igaz ez, amikor a szakemberek sze­rint a gazdálkodást feszítő körülmények vannak több­ségben. A legutóbbi kongresszus óta a nagyüzemi zöldség- és gyü­mölcstermesztés helyzete kri­tikussá vált. Csökkent a ker­tészeti kultúrák területe, a zöldségtermelés értéke pedig — változatlan áron számolva — egymilliárd forinttal lett kevesebb. Az állatlétszám in­gadozása közismert: a ser­tésállomány mennyisége „hul­lámzott”, a tehénlétszám 33 ezerrel, a juhok száma pedig 500 ezerrel csökkent. A mezőgazdasági alaptevé­kenység mérséklődését egy ideig az ipari, szolgáltató te­vékenység gyors bővülése ké­pes volt ellensúlyozni, de a > tervidőszak második felében ennek is csökkent a teljesít­ménye. A sokirányú és. kedvezőt­len hatás végső következmé­nye az lett, hogy a' kelleténél kevésbé növekedett a gaz­daságok nyeresége. Mostaná­ig az 1270 termelőszövetkezet között 450—500 gazdaság jö­vedelemtermelő képessége ala­csony, s a jelenlegi gazdasági környezetben az egyszerű új­ratermelés feltételei is bizony­talanok. A termelőszövetkezetek te­kintélyes hányada teherbíró képességének határához ér­kezett. Tűrőképességük nem áll újabb próba előtt, hiszen a már meghirdetett szabá­lyozóváltozások szerint jövő­re kedvezőbb helyzetbe kerül a mezőgazdaság. Növekednek az állami támogatások, emel­kednek a felvásárlási árak, s végeredményben a különfé­le csatornákon kapott össze­gek nagyobbak lesznek, mint a befizetések és az áremelke­dések. Ennek élénkítő hatása vi­szont csak akkor érvényesül­het igazán, ha a termelőszö­vetkezetek belső tartalékai­kat is feltárják. A kétirányú cselekvés kiegészíti egymást, közös feltétele a kibontako­zásnak. V. Farkas József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom