Petőfi Népe, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1986. december 16. KODÁLY EGY KÖLTŐI NAPLÖ TÜKRÉBEN „Nemzedékek bölcsessége" A Válasz utolsó, Kecskeméten nyomott számában jelent meg Fodor András Az énekmondó cí­mű, „az emberség dalára” ügye­ld Kodályt megváltó költemé­nye. Válogatott verseiben Illyés­hez és Fűlep Lajoshoz írt versei­vel Három eskü gyűjtőcímmel közölte a „szikár, ősz zenészt” mint az egyik példaképet föl- ragyogtató versét. A nagy életműben a muzsikust és a. nemzetnevelőt egyaránt megbecsülő, európai műveltségű könyvtáros-költő, számtalan jó ügy számadója rokonérző szere- • tettel, de lényéből adódó tárgyi­lagossággal íigyelte Kodály utol­só évtizedeit is. Az Ezer este Fü- lep Lajossal címmel kiadott, a címmel jelzett szempont szerint válogatott naplórészletekben is ,sűrűn találkozhat Kodály nevé­vel az olvasó. A változó kor és a szemlélet költői kettős sugár­törésében a zeneszerző, a népze­nekutató egyéniségének más-más vonásai kapnak fényt. Az 1950. március huszonhar- madikán papírra vetett sorokban említi először Fodor András a Psalmus szerzőjét. Búslakodik: betegsége miatt lemaradt egy Kodály-hangversenyről. „Kárpót­lásként kollégista elődöm, Szöl- lősy András Kodály-könyvét ta­nulom”. 1968. október 24-én írta le utoljára e csaknem negyed- századot átölelő naplóban a ze­neszerző nevét. A felejthetetlen barát, az angol zenetudós Colin Mason társaságában csodálta meg — harmadszor, negyedszer? — a kecskeméti énekes-iskolát. „A harmadik gimnazisták órá­jára megyünk.^ Csupa lány. Há­tul néhány fiú. Kodály-triciniá- kat ^szolmizálnak remekül. Ta­nárnőjük (Párdányi Jutka) hang­ja, logikus mozdulatai, idővel gazdálkodása hibátlan... Na­gyon meg vagyunk hatva, akár­csak később a hangszeresek szo­bájában ... Colin arca csupa elé­gedettség, szívesen dönt úgy, hogy ebéd után visszajövünk”. A h zeneszerző száznegyedik születési évfordulóján az 1967-es kecskeméti Kodály-emlékünnep- szónokának, Fodor András* nak a naplójából mazsolázott po­rokkal emlékezünk a város nagy szülöttér#. (A tájékoztató alcímek e bevezetést író és válogató H. N.-től származnak.) elragadtatással ÜNNEPEIK Kodály-hangverseny a Zene- akadémián ... • A terem teje van ünnepi lelkesedéssel. Az Esti dal még csak fokozza az áhítatot A Mátrai képek „Két tyúkom tava- li -jábol viszont olyan fergete­ges jókedv árad, hogy minden bánatomat elfelejtem. Szép a Nyári este is. Most hallom elő- sajr. Bizony Kaposváron, híres kórusunkban nem tudtuk elérni “fezt a hatást. A már ismerős Ga­lan tai táncokat nagyszerűen ve­zényli Ferencsik. A magyar tánc, tetszik, a verbunkos apo- teozisa tölti be az egész képze­letemet. . Elragadtatással ünnep­ük Kodályt. Föl áll ok a székem-: re, hogy az erkélyről is lássam (1950. december 16.) „MENNYI HUMOR” A tegnapi Kodály-díszhang- verseny után most a Háryval ta­lálkozhatott. Izgalmas alkalom, merthogy még nem láttam, nem hallottam. A nyitányt hosszúnak, helyenkint unalmasnak talá­lom, de ami a színpadon törté­TARLAT.N-áFL(> • Gyakran meglátogatta Kodály a kecskeméti énekes iskolát. Képűnk az 1960-as évek elején készült. A zeneszerzőtől balra Barabás János megyei osztályvezető. nik, első perctől fogva tetszik. Mennyi humor, mennyi jó íz! Palló a főszerepben elragadó. (1952. december 16.) „A BUDAVÁRI TEDEUM” A Zeneakadémián Lisztet, Ko­dályt hallgatok. A Faust-szim- fónia közben majdnem elalszom a fáradtságtól, de a Budavári Tedeum most is fölvillanyoz. Re­mek a csúcs felé törő férfias, szinte vad pátosz és az átvezető részek általános finomsága. .(1953. március 4.) „AZ ÉNEKTANÍTÁS VISSZAÁLLÍTÁSA” Véghetetlen értekezlet az is­kolán a párt propagandamunká­jának megjavítására hozott ha­tározatról és kívánatos alkalma­zásáról. Kiderült ismét, hogy a marxizmus tanítása az irodalom­hoz képest rosszul megy. Dog- matizmussal vádolják magukat az elvtársak, a terhek szükséges könnyítését emlegetik. Márvá- nyi György ezt úgy képzeli, hogy meg kell szüntetni az ének­tanítást. Több se kell nekünk! Rádics a zsebéből húzza elő a Magyar Nemzetnek azt a szá­mát, amelyben Kodály szépen, okosan, ellentmondást nem tűrő logikával követeli az énektaní­tás visszaállítását a középisko­lákban. (1953. december 2.) . „FEJE ŐSZEBB, SZIKKADTABB” •Kodály-hangversenyen va­gyunk ismét. Ritkán hallott fér­fikórusokat énekel a néphadse­reg együttese. Az Isten csodája, az Élet vagy halál! kicsit bi­zony Sajó Sándor-os sorainál... egy előttünk ülő, jól megtermett nőnek könnyek gyűlnek a sze- . mébe. Alig fejeződik be a szám, kigyúlnak a Zeneakadémia csil­lárai, s megjelenik Kodály. Most érkezett az operából, a Háry elő­adásáról. Mögötte kullog Tóth Aladár és az egyik tagbaszakadt torzonborz bajszú jegyszedő. Ö is éppen olyan meghatott, mint •körben mindenki, a fölállva tap­soló közönség Kodály pedig csak jön előre, megfontolt, de határozott léptekkel. Feje őszebb, szikkadtabb,- mint korábban, ha­ja is kissé ernyedtebb rendetlen­séggel hull vállára, de most is érzem egész lényéből a muzsi­kust, a megfellebbezhetetlen ve­zéregyéniséget, akire egy-két em­beröltő múltán úgy fognak em­Bronzarcok Kisplasztikák és rajzok láthatók ezekben a na­pokban a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Köz­pont kamaratermében. Alkotójuk, Kalmár János, a szobrászok fiatal nemzedékéhez tartozik. Tanulmányait 1978-ban. fejezte be a Képzőmű­vészeti Főiskolán. Első önálló kiállítását az Óbudai Pincegalériában 1982.-ben rendezhette. Egy évre rá második díjat nyert a pécsi kisplasztikái bienná- Ién, s megkapta a Derkovits-ösztöndíjat. Bemutat­kozott már a nemzetközi porondon is: Párizsban és Londonban. Két köztéri szobra áll, közülük az egyik — Vörösmarty portréja — Bácsalmáson. Ezúttal az elmúlt nyolc év terméséből váloga­tott. A kiállított művek időrendi sorrendben látha­tók: követhető rajtuk a művészi önállósulás, a fo­kozatos elszakadás az iskolás- formázástól. Követ­kezetesen ugyanazt a témát járják körül. Az em­ber. mindenekelőtt az emberi arc ábrázolására tesz kísérletet térbeli formákkal a szobrász. A véglete­kig egyszerűsített brenzportrék egy-egy emberi ka­rakter jellegzetes vonásait sűrítik magukba. Nem figurális alkotások: arányaikban, finoman kidolgozott felületeikben élnek. Érződik rajtuk az éremkészítéssel is szívesen foglalkozó művész ap­rólékossága. Ám nem egy esetben érződik a letisz­tult, nagyvonalú megformáláson: alkotójuk na­gyobb méretekben gondolkodott, a kompozíció köztéri szoborként is megállná a helyét. Kalmár János legszívesebben bronzzal dolgozik. Amint két szépen megmunkált fa- és márványal­kotása is bizonyítja, nem idegenkedik más nemes anyagoktól sem. GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Tudósítóink jelentik lékezni, mint ahogyan mi Arany Jánosra vagy Kossuth Lajosra.- (1954. december 16.) BEZZEG A GALÁNTAI TÁNCOK A XV. sor széléről, ismeretlen arcok iközt figyeljük a Concertót. Szép, de minden kvalitásával együtt sem jelentékeny mű. Bez­zeg a Galántai táncok, igen. Fe­rencsik elemében érzi magát, ki. vált a fergeteges befejező rész­nél. A közönség felállva, átszel- lemülten tapsol. Kodály kicsit öregesebben, hajlottabban bal­lag a csellók között. Haja csak­nem teljesen szürke. Arca is be­lemosódik ebbe a szürkeségbe, ahogy határozatlan nézéssel, lát­szólag minden érzés nélkül fél­refordítja. A lelkesedés engem nem ragad el úgy, mint pár év­vel ezelőtt, de jólesik osztoznom az ünneplőkkel. (1957. december 16.) „A TANÍTVÁNYOK SZERVILIZMUSA” Durkónál a magyar zeneszer­zés áttekintésével folytatjuk. Petrovics, Szokolay után jutunk Kodályhoz. Örömmel tapaszta­lom, nem elvakult vele szemben, minden szarkazmusa mögül is érzi az érdeklődést. Egyik zene- hallgatáson a fiatalok műveire ő hívta fel a külföldiek figyelmét; — Van ilyen is! A Kodály-tanítványok szervi- lizmusát a mester szuggesztivi- tásából vezeti le. (1966. február 17.) „METSZŐ PONTOSSÁGGAL FOGALMAZOTT” •Kezet mosni megyek, amikor Iszlai ajtót kinyitva utánam szól: — Meghalt Kodály! A tíz­órás hírekben bemondták. — Ki gondolta volna? Sáros! - Bálint, szegény, a legkevésbé, amikor tegnap a volt Kodály-lakásban beszélt a mesterről. Mekkora űr tátong máris a kidőlt nagy ember mögött! Sok­szor végiggondoltam: ízlésben, igényben milyen sokat jelent Ko­dály élete. És most elment, ilyen hirtelenüL Azt hittük, legalább kHlencvem évig él. Szellemi épsé­gét, atlétaeleganciáját sokszor csodáltam... S milyen metsző pontossággal fogalmazott min­dig, mint akire nemzedékek böl­csessége és igazságtétele van bízva. (1967. március 6.) Kiskunhalasról, az Alsóvárosi Általános Iskolából Dudás Kati és Cserkó Rózsa jelentkezett. Beszá­molójuk példamutató úttörőkről szól. „Az elmúlt napokban úttörő- csapatunk egy napot dolgozott, a munkabért a terv szerint a csapatpénz tárnak ajánlottuk fel. Azután megtudtuk, hogy váro­sunkban, a Szilády Áron utcában épül az öregek napközi otthona. Ezután keresetünkből négyezer forintot ennek az építéséhez ajánlunk fel! Azt szeretnénk, hogy mielőbb elkészüljön az idős nénik és bácsik társaságot, hasz­nos elfoglaltságot kínáló otthona. És abban is reménykedünk, hogy mások is követik példánkat!..' Kecskeméten, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a kö­zelgő fenyőünnep alkalmából Káka Rozália mesemondó talál­kozott a kisdobosokkal és úttö­rőkkel. Mindkét bemutatkozása nagy síként aratott a gyerekek és a pedagógusok körében. A bajai úttörők kitűnnek' ha­gyományápolásukkal. Erről szól a szorgalmas tudósító, tSlezák Vanda beszámolója. • „A bajai Jelky András úttörő- csapat a város valamennyi'úttö­rőcsapatának tagjait esztendők óta vetélkedőre szólítja: ki isme­ri legjobban városát, városának világjáró fiát, Jelky Andrást?! A csapatoktól három-három jól felkészült úttörő érkezett az idén is a „mérkőzésre”. Az eseményen követtük Jelky András útját, remek szituációjá­tékokkal elevenítettük fel moz­galmas életének egy-egy epizód­ját. A bíráló bizottság tagjai, Vedelek Pálné Rózsa néni veze­tésével a legjobb helyezést a mi csapatunknak ítélték, második he­lyezett a Széchenyi István, har­madik pedig a József Attila út­törőcsapat Igtf. Valamennyi részt­vevőt megdicsérték, miért hallha­tó és látható volt, hogy mindenki készült, a versenyen tudása leg­javát adta!” Kecskemétről, a Tóth László Általános Iskolából két fiú (!) küldött levelet: Meggyes Károly 'és Herczeg Miklós. Náluk az a hagyomány, hogy érdekes foglal­kozású embereket hívnak meg beszélgetésre. „Legutóbbi vendégünk Keresz­téi y Gyárfás hajózó-pilóta volt. Elmondta, hogy pályafutása az MHSZ-nél kezdődött, 16 ’évesen próbálta ki a vitorlázórepülést. Azután a Szovjetunióban tanult, és most hivatásos pilóta. Renge­teg kérdést tettünk fel neki, amire örömmel válaszolt, felpró­bálhattuk a különféle sisakokat is. A beszélgetést ötórai teával zár­Kecskeméti papírgyűjtők (Tóth Sándor felvétele) HÁTIT KOHKYPC no pyccKOMy H3biKy Orosz nyelvi vetélkedő Hatodik forduló mm KOHKyPC HO FTCCKCMy flaPCY (®IH mKOJTLHEKOB) 3 a j a h h a 7. üpoTOTaü paocaas. UpHuyuafl kohsh paccKa3a. ifag óh th nocTymw Ha moots Cepexz? EPEI Hó D.EpuoaaeBy • Egy jellegzetes Kalmár-rajz: arcok egyetlen vo­nallal. A kiállított rajzok a térbeli kompozíciókat értel­mezik, ^magyarázzák. Magukon viselik a szobrász látásmódját. Gyakran egyetlen vonallal megfogal­mazott szoborvázlatok. Nem hiányzik belőlük az ötlet és a játékosság sem. A Mágikus vonalak pri­mitív népek hieroglifáit idézik, a Fiú virágokkal című rajzon pedig lepréselt valódi virágok ellen­pontozzák a fekete Vonalak egyszerűségét. Érdemes időt szánni a rejtettebb hatások, finom megoldások felfedezésére. Egy tehetséges, nagyobb művekre készülődő szobrászművész világába pil­lanthatnak be a látogatók a december 28-áig nyit­va tartó kiskőrösi kiállításon. Lovas Dániel Oreu ödémás synHTB Cepeze $0ToannapaT. Cepeata nőmön b uarassB, vtoőh hocmotpstb, Kaitze sotb foToannapaTH. B uarasBHe Cepösa yBanen M&UBTOKa, KOTopufl bckm hto-to he noay. "HaBepHoe h6hbth noTepaa", - nonyMan Cepema n onpoenn:- %o th mnemB?- BnneT Ha noesji,- 0K83an ManBHHic, - SI may sa ropogoM. 7 Mena yxe őlui óbjiot homoB, a a erő noTepan.- A th Kyna eme ohhh ŐHJieT.- y M0HH őojiune hot ne Her. fl 3höob b Marasime Min Kynan,- 0TB9T2JI MaUBTOK. - BOT, BHÄHIUB? Cepösa nocMOTpeji Ha mhh, uojtyusui h cKasan:- Torna nofinöM ko mhs jtomoű. H nonpomy y oina neHer.- HeT, cnacEőo. Mhs homoA exaTB Hano.- A K8K se th noeneinB des őnnsTa? - cnpocwi Cepesa.- Ecjih KOHiponep őyneT npoBepHTB őhjmth, a eisy boö pao- cKasy, Kan ówio,- osasan mxqmK. UanBHHK Binnen H3 Mara3HHa. Bnpyr Cepesa ysanen oKono saooH Ha nony őaneT. ... A Puskin Orosz Nyelvi Intézet budapesti kihelyezett tagozatával közösen hirdetett; vetélkedő hato­dik fordulójához érkeztünk. To- ~ vábbra is kérünk benneteket, hogy a megoldásokhoz külön la­pon mellékeljétek neveteket lak­címeteket, Iskolátok, osztályotok és orosztanérotok nevét. A meg­oldásokat továbbra is a követke­ző címre küldjétek: Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Puskin Orosz Nyelvi In­tek. és arra gondoltunk, hogy kö­zülünk akad-e majd valaki, aki az 6 nyomába lép ... ? Nagyszerű sikerek születtek a kisegítő iskolák tanulói számára rendezett rajzversenyen. Az ese­ménynek a bajaiak adtak otthont. A gyerekek magyar népmesékhez készítettek illusztrációkat külön­féle technikaii megoldásokkal. A két — kisdobos és úttörő — kategóriában tartott versenyen a következő eredmények születtek Úttörők közül első a halasi Nyitrai Agnes, második a kecs­keméti Lakatos István, harmadik a 'bajai Peity,G. Zoltán lett. A kisdobosok közül az első he­lyezett; a dunavecsei Béleczki István, a második az ugyancsak dunavecsei Rácz Tibor, a 'har­madik a 'halasi Kolompár Tünde. Megálakult a DSK Lajosmizsén — írta levelében Józsa Adrienn. A csaknem kiliencszáz tagot számláló egyesület — hivatalos nevén a Lajosmizsei Diáksport­kör — vezetője Móra Ferenc testnevelő itanár lett. Terveik megvalósításához sok erőfeszítés kell. viszont ha összefognak, si­kerülni fog: lesz teniszpálya, tan- f uszoda, egyelőre pedig jó néhány pingpomgasztal. A csapat tagjai ugyancsak tüs­ténkednek, az idén Is túl vannak már a csapatnévadó tiszteletére rendezett szavalóversenyen, ame­lyen Ady Endre költeményeit sza­valták. Kimagasló eredményt ért el a hatodikos Jópsa Agnes ‘ és a nyolcadikos Telek Anita, Megyei mesemondó­verseny A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban rendezték meg a megyei mesemondó ver­senyt. A Magyar Úttörők Szövetsége Bács-Kiskun megyei elnöksége és a Katona József Megyei Könyv­tár szervezésében rendszeresen találkoznak a területi mesemondó verseny győztesed. < Tizenkét kisdobos és kilenc út­törő mondta el meséjét az idei találkozón. A kisdobosok közül Csibri Krisztina íeüsőszentiváni és Vizeli Katalin tassi pajtások meg­osztott első díjat kaptak. Második Kollár Róbert lajosmizsei, har­madik Gmóser Agnes kiskőrösi pajtás lett. Az úttörők mesemcmd'ása ki­emelkedően magas színvonalú volt. Az első helyezett Tóth Anita kecskeméti pajtás, a második Ti- sóczki Melinda kiskumajsai és Endre Mihály kiskunfélegyházi pajtás. A zsűri tagjai között itt kö­szönthettük Kóka Rozália nép­művészt, aki a legjobbaknak de­dikálta új nagylemezét. tézet budapesti kihelyezett ta­gozata. HADI KOHKYPC no PYCCKOMY JBMKY 1052 Budapest V., Semmelweis u. 1—3. A beküldési határidő a megje­lenéstől számított két hét. Érde­mes! folyamatosan beküldeni a megoldásokat, mert amint azt ko­rábban is közöltük: értékes dijak várományosai vagytok! Közös zsákmány ARAB MESE Az oroszlán, a róka és a farkat együtt mentek vadászni. Zsák­mányul ejtettek egy szamarat, egy tiyulat éa egy rénszarvast. — Osszuk el Igazságosan ... — Javasolta az oroszlán. — Nagyon egyszerű a dolog — mondta a farkas. — A szamár a tiéd, a nyúl a rókáé és a szarvat az enyém. Az oroszlán dühbe gurult. Nem tetszett neki ez az osztozkodás. Rávetette magát a farkasra, szét- tépte, hnajd a rókához fordult: — Most te folytasd az osztozko­dást... — Hát ez Igazán kOnnyd dolog — kezdte a róka. — A szamarat megkapod ebédre, a szarvast uzsonnára és a nyulat vacso­rára . .. Ez a Javaslat tetszett az orosz­lánnak. Meg Is kérdezte a róká­tól: — Hol tanultad ezt a bölcs osz­trákod ást? — O, hatalmas oroszlán — vá­laszolt a róka —, abban a pilla­natban tanultam, amikor a farkas bebizonyította a butaságát. Oroszból fordította: Antalffy István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom