Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

1986. november 12. Q> PETŐFI NÉPE • 3 NEGYEDMILLIÓ SZÖVETKEZETI TAG KÉPVISELETÉBEN PÉLDAADÓ A CSALÁD ÉS A MUNKAHELY Kongresszusi küldöttek November 14—15-én összeül a fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa. A jelentős esemé­nyen a megye negyedmillió sző. vetkezeti tagját 45 küldött képvi­seli, az általános fogyasztási és értékesítő, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetek részéről. Fi­gyelemre méltó, hogy szövetkez­nek a diákok is, 31 iskolaszövet­kezet alakult a megyében, ebből egy takarékszövetkezet. A kong. resszuson egy küldöttük vesz részt. Az alábbiakban a fogyasz­tási szövetkezetek ágazataiból egy-egy küldöttet mutatunk be. Döntő a biztonságos értékesítés Wittner Istvánná, a mélykúti áfész szakcsoportjának elnöke az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezeteket képvise­li. Nyolc éve van ebben a beosz­tásban. Akkoriban egyesült a község hét kisebb szakcsoportja, és elhatározták, hogy az elnöki teendők ellátásával Wittner Ist- vá.nmét bízzák meg, aki már 1970 óta van a mozgalomban. Elmondja, hogy a sertéstenyész­tés a legjelentősebb a kisgazda­ságokban. Tavaly mintegy 300- zal csökkent a hízóállamány. A központi intézkedések hatásá­ra talán megszűnik ez a folya­mat. — Az utóbbi években a háztá­ji termékek értékesítési lehetősé­ge bővült. Több konzervgyárral vagyunk kapcsolatban. figye­lembe véve, hogy melyiknél ked­vezőbbek az értékesítési feltéte­lek. Mélykúton sokan termeszte­nek paprikát. A tartósítóüzemek gyakran többet kínálnak az áruért, mint a zöldiért. Érthető, hogy szívesebben szállítják á gazdák a konzervgyáraiknak a zöldségféléket. A korrekt ver­senynek mi is hívei vagyunk, elő­segíti a jobb minőségű termékek előállítását. Továbbra is fontos célunk a kormányprogrammal összhangban ;— a 'kisgazdaságok termelésének növelése. Ehhez megadunk minden segítséget azonban ez nem elég. A bizton­ságos értékesítésről is gondolkod­ni kell, amely döntő feltétele an­nak, hogy az embereknek legyen kedvük termelőd a kisgazdasá­gokban — hangoztatja. Hozzáteszi: ezit azért emeli ki ínért1 gyakran előfordul, hogy a vállalatok^ nem gondoskodnak a zökkenőmentes átvételről: Nagyobb hatáskör A Kerekegyháza és Vidéke Ta­karékszövetkezet kongresszusi küldötte Németh Imre igazgató­sági elnök, aki társadalmi mun­kában végzi feladatát. Egyébként a Kiskunsági Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság műszaki vezetője. Negyedszázad óta a községi párt­vezetőség tagja, mozgékony, köz­életi ember. — Az idén • jelentősen bővült a takarékszövetkezetek hatás­köre. Megjelentünk a megyeszék­helyen is. A kerekegyházi pénz- . intézetnek hét községben és Kecskeméten mintegy 8 ezer tag­ja van, a részjegyalap 16 millió forint. Szolgáltatásaink köre egyre bővül. A mezőgazdasági hi­telek között előkelő helyet fog­lal el az állattenyésriés segítése, a szakcsoportok szőlő, és gyü­mölcstelepítésének támogatása. Néhány változtatásra azonban szükség lenne, gondolok itt a szö­vetkezetek összefogására. Olyam együttműködés is lehetséges, amely a pénzügyi alapot növel­né. Gondolok itt egy szövetkeze­ti bankra, amelynek megvalósítá­sa mindinkább érlelődik .— mondja. A lakókkal összefogva Nyolc éve társadalmi elnöke a kecskeméti Népfront Lakásépí­tő és -Fenntartó Szövetkezetnek Ropos Károly, á konzervgyár szállítási osztályvezetője. Ez a szövetkezet az országban elsőként kezdeményezte az úgyneve­zett félkész-akciót, ami annyit je­lent, hogy a lakás építését a tu­lajdonos fejezi be a saját ízlésé­hez igazítva. Több mint ezer csa­ládi otthont létesítettek Ily mó­don. Kész lakásokat is átadtok a szövetkezeti tagoknak, a Dutép 240-et. A kongresszusig befejezik 25 új lakás építését, a hozzájuk tartozó garázsokkal együtt. Arról tájékoztat, hogy jelenleg 1300 lakás tartozik a szövetkezet­hez, majd így folytatja: — Tapasztalataim szerint, le­het szót érteni az emberekkel. A lakók hozzájárulnak a felújítási költségekhez a lakás nagysága szerint. Szerencsére kevés javí­tásra volt szükség, néhány he­lyen a tetőt kellett helyrehozni. A lakásokon kívül jelenkező költ­ségek például a Villanyhasználat a lépcsőházban és a szemét el­szállítása. A takarékosság jegyi­ben a lakók maguk végzik a lép­csőház és a közös helyiségek ta­karítását saját beosztás szerint, ezzel is jelentősen csökken a ki­adás. A saját takarításnak neve­lőhatása is van, mert jobban vi­gyáznak a tisztaságra. Tudom, hogy sok gondjuk van a lakásszövetkezeteknek. Ne­künk is akad bőven problémánk, de igyekszünk ezeket a lakokkal összefogva megoldani. Először képviseli a szövetkező diákokat kongresszusi küldött. A tiszakécskei Móricz Zsiigmond Gimnázium III. B. osztályos ta­nulója, Brezányi Klára, az isko­lai szövetkezeti csoport intézőbi­zottságának elnöke kapta ezt a kitüntető megbízatást. Az isko­laszövetkezetnek 250 tagja van, a tagsági részjegy 20 forint. Talpraesett kislány az elnök. Lelkesen magyarázza feladatai­kat. — • Szövetkezeti tagjainknak, diáktársainknak a tanítási idő alatt gondoskodunk taneszkö­zökről, tízórairól, üdítőitalról. Ez utóbbiakat az áfész 2. sz. ABC- áruházából szerezzük be, amely­nek vezetője Bordás Zsigimondné. ö a felügyeleti teendőket is el­látja. Boltunk forgalmát 220 ezer forintra tervezzük. A forgalom arányában kapott 4 százalékos jutalékot 50 százalékban a jól dolgozó boltosok kapják meg, a többit tartalékalapba helyezzük, új iskolabolt berendezéséhez. Elmondja azt is, hogy szeret­nék tovább növelni a taglétszá­mot. Nagyon jónak tartja az is­kolai szövetkezést, és azt, ‘ hogy a diákok gyakorlatot szereznek a bolti eladásban, különösen azok, akik a kereskedelemben kíván­nak majd elhelyezkedni összeállította: Kereskedő Sándor ŰJ NEMZETI ATLASZ KÉSZÜL A tervezett ütemben készül Magyarország új Nemzeti At­lasza: több évi kutató, szervező, szerkesztő munka eredmé­nyeként 240 térképoldala közül 176-ot már átadtak kivitele­zésre, s 20 oldalt ki is nyomtattak — próbaként. Az atlasz előreláthatóan 1988 végén jelenik meg, 18 fejezetet, mintegy 400 térképet, s az azokat kiegészítő színes szelvényeket, gra­fikonokat, ábrákat, valamint magyar és angol nyelvű magya­rázatokat tartalmaz — mondotta Pécsi Márton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének igazgatója, az atlasz szerkesztőbizottságának elnöke. — Az új atlasz az 1980. évi sta­tisztikai felmérések eredménye­it, a 80-as évekbeli gazdasági- társadalmi helyzetet ábrázolja. Kiadásának az volt a célja, hogy. bemutassa az ország természeti adottságait és erőforrásait, tár­sadalmi termelését és a munka- megosztás szerkezetét. Ugyanak­kor adjon áttekinthető informá­ciót a nemzeti vagyonról és an­nak megoszlásáról, a népesség lakó- és életkörülményeiről, az igazgatási és településrendszer­ről. Segítse elő a népgazdasági és a területi tervezést, az ágaza­ti döntések hatásának felméré­sét, az oktatást, a közművelődést, hazánk megismertetését külföl­dön — nyilatkozta az igazgató. Régi hiányt szüntet meg ez a mű. Hazánk első nemzeti atla­szának munkálatait még az 1960-as évek elején kezdték meg és 1967-ben fejezték be, az 1960 —1964. évi adatok alapján. Ké­sőbb — 1974-ben — hat kötetben kiadtak egy tematikus atlaszmű­vet Magyarország tervezési-gaz­dasági körzeteiről, az 1970. évi adatokat hasznosítva, ez azonban már nem kapható. Egyébként is, az utóbbi húsz évben nagymér­tékben átalakult hazánk gazda­sági-társadalmi arculata. Az iparra nagy hatással volt az új gazdasági mechanizmus és a de­centralizáció. Dinamikusan fej­lődött a mezőgazdaság, főleg a termelési rendszerek és agrár­ipari egyesülések révén. Változá­sok következtek be a környezet állapotában, a közigazgatásban, a népesedésben, a közművelődés­ben, a közlekedésben és hírköz­lésben. Nagymértékben növeke­dett az idegenforgalom, a jármű­vek száma. Újabb ismereteket szereztünk az ország természeti adottságairól. Szükséges volt tehát napjaink gazdasági-társadalmi helyzetének szemléltetése is. Ezért kezdemé­nyezte a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az új atlasz megjelentetését. Határozatát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Földügyi és Tér­képészeti Hivatala, minisztériu­mok és más főhatóságok, intéz­mények jelentős, mértékben — szellemi munkával s anyagilag — támogatják. Munkásőrök lesznek Szombat reggel nyolc óra. Hűvös szél seper végig a lőtéren, maga előtt terelve a hajnali ködöt. Alig pár perccel később fényárban úszik az egész táj. Már nyoma sincs a zord időnek, csupán a gyér füvön csillog itt-ott még egy kis harmat muta­tóban. A kanyargós homokúton acélszürke ruhás csapat tűnik fel. Előképzős munkásőrök érkeznek lövészetre. Kis csopor­tokra oszlanak, megkezdődik a helyszíni elméleti felkészülés. A mai lövészet vezetője Újvári Ferenc, a Szalváy Mihály munkásőregység parancsnoka. A felkészülés egyik rövid szü­netében váltunk vele néhány szót. — Bár tes­tületünk . már harmincéves, csak 1964-től kezdtük meg az előképzést, ak­kor mondta ki egy politikai bizottsági ha­tározat, hogy múnkásőres- küt' csak elő­képzés után le­het tenni — tájékoztat a szikár, baju­szos parancs­nok. — Fontos döntés volt ez, mert azóta a jelöltek a felkészülés során olyan alapismeretekhez jutnak, melyek eredményeként zökkenőmente­sen bekapcsolódhatnak a - soros kiképzési feladatokba és a szol--» gálatukat is szakszerűbben el tudják látni. Pár hónap alatt be­pillantást nyerhetnek a munkás­őr-szakismeretek valamennyi ágába. Az eltelt idő alatt szer­zett élmények hatására megala­pozottan dönthetnek: vállalják-e az ezzel a pártmegbízatással já­ró terheket. A mostani előképző- sök 1987 januárjának végén tesz­nek esküt — mondja végezetül Újvári Ferenc. Az elméleti ismeretek felfrissí­tését követően megkezdődik a lö­vészet gyakorlati része. Határo­zott parancsszavak hangzanak. Mindenki pontosan, fegyelmezet­ten követi az utasításokat. Eldör­dülnek az első lövések. A Kis­kőrösi Petőfi Sándor munkásőr- egyság előképzősei éppen a géppisztoly használatát gyakorol­ják. A rajnak négy hölgytagja is van. Figyelem, miként boldo­gulnak a fegyverekkel. Megle­pően ügyesen, magabiztosan. Az egyik sudár, barna hajú fiatal leány. Kollarik Judit, máit a töb­biek közül is kitűnik. Talán az ő kezében szelídül meg legin­kább a géppisztoly. — Ügy látom, nem ijed meg a fegyvertől — mondom a lőlap értékelését követően. — Nem bizony — feleli mo­solyogva —, mert alaposan felké­szítettek bennünket. — Elég kevés hölgy vállalja ezt a pártmegbízatást. Mi adta az in­díttatást, hogy nő létére magára öltse az egyenruhát? —: Édesapám húsz évig mun­kásőr volt — válaszolja a húsz- esztendös ápolónő. — Sokat me­sélt a testület életéről, s mi, La­ci bátyámmal együtt már kisgyer­mekkorunkban elhatároztuk, hogy követjük példáját. Édes­apánk örült ennek, de sajnos nem érhette meg. mert idén, év elején, súlyos betegség elragadta tőlünk. A vígkedélyű leány szava itt elakad, lehajtja fejét, szeme meg­telik könnyel. Majd néhány má­9 Kajtár Antal sodperc múlva csöndesen ennyit tesz hozzá: — Anyu szerint is úgy helyes, ha bátyámmal együtt vállalom a szolgálatot. — E rajban is többségben van­nak a férfiak. Hogy érzi magát köztük? — Jól. Mind nagyon udvaria­sak, segítőkészek. Tudják, hogy mi lányok most találkoztunk iga­zi fegyverekkel először. Ök leg­többen katonaviseltek, s ezért gyakorlatot szereztek ezen a te­rületen. Nem mindenki. Az előképzősök között ugyanis akad pár fiatal­ember, aki nem volt még kato­na. Kajtár Antal, az Izsáki Sár- fehér Tsz 20 éves varrógépmű­szerésze például még csak jó ■másfél év múlva számít a kato­nai behívóra. Az egyenruha azon­ban nem ismeretlen számára. — Édesapám huszonkét esz­tendeje munkásőr — mondja. — Jómagam pedig már általános is­kolás koromban tagja voltom egy úttörőmunkásőr-rajnak.« Akkor­tájt sok gyakorlatot végignéz­tünk. Láthattuk, miként fog­ják el a munkásőrök a „diver- zánsokat”. Tudtuk, hogy csak gyakorlás az egész, de valameny­/yr Kiscsák Péter • Kollarik Judit nyiünket megfogott, mennyire ko­molyan, fegyelmezetten hajtják végre a feladatot. Később, ami­kor szakközépiskolába kerültem, jelentkeztem az ifjú gárdába. Ezek után természetesen követ­kezett az újabb állomás: követ­tem apámat a munkásőrségbe. — Hogy sikerült a lövészet? — Pisztollyal most lőttem elő­ször, s ez gyengébben ment, mint ahogy szerettem volna. A gép­pisztollyal már jobb eredményt sikerült elérnem. Már délután három óra is el­múlik, mire befejeződik a lövé­szet. Most a testületnél haszná­latos egyéb fegyverek és piro­technikai eszközök ismertetése következik. Rakéták röppennek a magasba, ködgyertyák vará­zsolnak különböző színű- felhőt a lőtér lankái közé, majd hang­jelző töltények durrannak fülsi­ketítőén. Aztán megint jelzőtöl­tény emelkedik a táj fölé siste­regve. A kiképzők mellett néhá­nyat egy-két előképzős is elindít óvatosan. Köztük Kiscsák Péter, a Tiszakécskei Solohov Tsz 32 éves szállításvezetője. Miként került ő a munkásőrök közé és hogy érzi itt magát? Erről kér­dezem, miután kiürült az utolsó jelzőtöltény indítótokja is. — öt1 éve vagyok párttag — mondja Kiscsák Péter. — A szö­vetkezetünk párttitkára régóta tagja a munkásőrségnek és meg­keresett, hogy vállaljam ezt a pártmegbízatást. Mivel a munka­helyemen több munkásőr kollé­gám is van, tudtam, mennyi el­foglaltságot jelent, de vállaltam. Nagyjából ismertem a testület életét, de így belülről azért egész másképp látom a dolgot. Tetszik, hogy ebben a szervezetben mi­lyen bará{i hangot használnak az emberek. Alkonyodik, mire gépkocsiba szállnak, s hazaindulnak a mun­kásőrök. Az utazás közben jó al­kalom nyílik arra, hogy megbe­széljék: kinek hogy sikerült a mai lövészet. (A hivatalos érté­kelések szerint több kiváló ered­mény született). Valamennyien elfáradtak egy kicsit, de újabb élményekkel gazdagodtok. Még néhány foglalkozás következik és a jövő év elején, a munkásőrség megalakulásának 30. évforduló­jával egyidőben következhet az eskütétel. Gaál Béla ZENÉLŐ KÚT Szekszárdon, a liszt Ferenc téren elkészült Kis Ildikó és Fusz György keramikus iparművészek alkotása, a ze­nélő szökőkút. A kút minden páratlan órában Liszt 8. magyar rapszódiájának azt a részét játssza, amelyet Szekszárdon írt a művész. Az elektromos szintetizátort —, amely a zenét szolgáltatja — Kovács László villamos- mérnök készítette.--------------------------------------------------------------------------------­S zezonvég a MÉM-répülőknél Befejezéséhez közeledik az idei légi növényvédelem. A MÉM Repülőgépes Szolgálat eddig a tavalyinál 130 ezer hektárral na­gyobb területen, összesen 4,8 mil­lió hektáron végzett permetezést és műtrágyázást. Mint az össze­sítésekből kiderül, ezen belül visszaesett a műtrágyázás, viszont jóval több növényvédelmi mun­kát végeztek. A légi talajerő- utánpótlás iránti igény csökke­nése azzal magyarázható, hogy szerényebbek a mezőgazdasági nagyüzemek erre fordítható anya­gi eszközei. • Növényvédelemre azért kaptak több megrendelést, mert I tavalyi enyhe tél és az idei szárazság . kedvezett a kár­tevők elszaporodásának, így töb­bet kellett áldozni irtásukra. A helikopterek és repülőgépek egy része még most is dolgozik. Legfontosabb feladatuk az úgy­nevezett redentinezés: mérgezett kukorica kiszórása a száraz idő­ben mértéktelenül elszaporodott pockok, mezei egerek ellen. Ezek a jó étvágyú rágcsálók milliós károkat okoznak, főként az Al­föld és a Tiszántúl vetéseiben, lu­cernásaiban. A méreg hatóanyaga más állatokra nem veszélyes. Emellett tart még az őszi perme­tezés, és néhány száz hektáron hátra van a talajerő-utánpótlás is. Ugyanakkor a munkából már kivont eéoeknél megkezdődött a ■teli nagyjavítás. (wViIrnrlafné «vAMinnb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom