Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-06 / 262. szám

1986. november 6. ® PETŐFI NÉPE • 3 A TAGCSOPORT MEGTALÁLTA FELADATÁT Tanárnő a magyar—szovjet barátságért — Reális képet szeretnénk ad­ni diákjainknak a mai Szovjet­unióról. Ebben látom munkám és társadalmi megbízatásom lé­nyegét — kezdi a beszélgetést dr. Sztanojev Györgyné, a kecskemé­ti Bányai Júlia Gimnázium ta­nára, az iskola Magyar—Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) tagcso­portjának ügyvezető elnöke. A tanárképző főiskolát Pécsett vé­gezte el 1960-ban. Szerbhorvát és magyar szakos általános iskolai tanár lett. Később a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetemen középiskolai orosztanári képesí­tést szerzett. Kezdettől fogva orosz nyelvet és irodalmat ta­nít. — Előző munkahelyemen, a kecskeméti Petőfi Sándor Álta­lános Iskolában 1980-ban meg­alakult az MSZBT-tagcsoport. Engem bíztak meg az ügyvezető elnöki feladatok ellátásával — folytatja a tanárnő. — A 'követ­kező évtől azután a Bányai Jú­lia Gimnáziumban tanítottam. Kezdetben ez a tagcsoport is csak a tájékozódásnál, ötletgyűj­tésnél tartott, hiszen rövid idő telt el a megalakulás óta. A tag­csoport ügyvezető elnöke 1983 óta vagyok. Már túljutottunk az útkeresés gondjain, megtaláltuk a számunk­ra megfelelő feladatokat. Fontos, hogy tanulóink érdeklődését felkeltsük az orosz nyelv és iro­dalom iránt. Ezt indokolja nyelv- oktatásunk mai helyzete is. Két éve szervezünk pontszerző orosz­háziversenyt, s örömmel tapasz­taljuk, hogy idén iskolánk min­den harmadik tanulója részt vesz a közös játékban. Levelezési szakkörünk nemcsak a nyelvta­nulást, hanem a két nép közti barátság ápolását. is segíteni igyekszik. Az orosz klasszikusok­kal ismerkedhetnek meg azok a diákok, akik részt vesznek rend­szeres budapesti opera- és szín­házlátogatásainkon. — Tavaly hirdettük meg elő­ször a békenapi szavalóversenyt, melyen orosz és magyar nyelven hangzottak el a versek. Nyaran­ta 10—15 diákunk tölti el szün­idejének egy részét a tiszakécs- kei idegen nyelvű táborban. Kö­zülük a legügyesebbek a Szovjet­unióba is eljuthatnak. Ez lesz az úticélunk a tavaszi szünetben. — Az idén Budapesten ren­dezték meg az orosznyelv-taná- rok kongresszusát. Részt vettem ezen, és sok tapasztalatot, anya­got gyűjtöttem, melyet egy kiál­lítás keretében diákjaimmal is szeretnék megosztani. Ide min­den érdeklődőt szívesen várunk. Egyébként valamennyi rendez­vényünk nyitott, s ez nagyban elő­segíti a • város MSZBT-tagcso- portjaival kialakult jó kapcsola­tunkat. Sokat várok a mostani tanév­től az iskolában. Izgalmas fel­adatnak, és egyik legszebb mun­kámnak ígérkezik az idén indí­tott speciális orosz tagozatos osz­tály tanítása. Az idejáró gyere­kek különösen vonzódnak e nyelvhez. Remélem, közülük so­kan lesznek olyanok, akik a Szov­jetunióban folytatják majd ta­nulmányaikat, hogy minél ala­posabb tudással térjenek haza. így is tovább mélyíthetik a két nép közti barátságot. • A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság ez év november 22-én tart­ja VIII. országos értekezletét. Bács-iKiskun megye tagcsoportja­it tizenegy küldött képviseli, köztük dr. Sztanojev Györgyné, akit a megyei konferencián az országos elnökségbe is delegál­tak. Farkas Andrea TORNACSARNOK TATAHÁZÁN • Tataházán az általános is­kola telkén 9,6 millió forint költséggel 12- szer 24 méter alapterületű tornatermet építenek. A Dunaújváros­ban gyártott vasszerkezet­ből kialakított — jövőre elké­szülő — csar­nok megoldja az iskolai test­nevelés gond­ját, s helyet kapnak majd itt a község sportolói, a tö­megsport ked­velői is. (Stra- szer András felvétele.) Közélet munkaidőben? isimét divatba jöhetne a munkanap-fényképezés. Min­denesetre jó lenne 'tudni, hogy mit csinálunk munkaidő alatt, amikor nem dolgozunk. Ma­gánügyet intézünk, telefonon vagy személyesen „házon kí­vül”. Gyakran anyagra, szer­szóimra, feladatra várunk, s előfordul, hogy értekezünk, közéletet élünk. Miért gyakoriak a társadal­mi rendezvényeik, az értekez­letek munkaidő alatt? A fele­let kézenfekvő: felértékelő­dött a szabadidő és leértéke­lődött a munkaidő. A szabad­idő ára forintban is kifejező­dik a vállalati gazdasági mun­kaközösségek mintegy 2,5-sze- res bérszorzóival. Sok család rákényszerül különmunkák végzésére, hogy korlátozott jövedelemforrásait ezáltal bő­vítse. Mindenki rohan mun­kaidő után. Magas és „nyomott” ár A szakemberek mind hatá­rozottabban felvetik, hogy a munkaerőnek nem lehet ket­tős ára: egy magas szabad­piaci, és egy nyomott „állal­mi”. A főidiős munkabérek fel kell hogy zárkózzanak a vgmk-k, a kisvállalkozások és más különmunkák színvona­lára. Csak így lehet — állít­ják — rendet, fegyelmet, tel­jesítményt követelni, a „vat­ta” munkaerőt kiszorítani. Bizonyos felfogások szerint a munka és a politizálás ele­ve kizárják egymást. Van­nak, akik az erőteljes ösztön­zésben, valamiféle bérmun­kás mentalitás kialakításá­ban látják a megoldást. Pe­dig a közéletiség problemati­kája, az értekezések ügye ném rendezhető automatikusan a főmunkaidő és a munkaerő felértékelésével. A japán ta­pasztalatok, az élenjáró kül­földi üzemek próbálkozásai, példái, tapasztalatai félreért­hetetlen módon bizonyítják, hogy a magas színvonalú, igé­nyes munkához az anyagi ösztönzésen túl olyan erkölcsi mozgatórugók, érzelmi moti­vációk is szükségesek, mint amilyen a munkával', az üzem­mel, , a dolgozó kollektívával . ivaló azonosulás. A szocialista gazdaság nem mondhat le a dolgozók magas- fokú tudatosságáról, érzelmi, politikai elkötelezettségiéről. A gazdasági fejlődés élénkíté­séhez ugyanis nem elég a fe­gyelmezett végrehajtás, hanem •minden szinten' öntevékeny; kezdeményező, felelős maga­tartás szükséges, olyan veze­tők és beosztottak kellenek, akik megértik és vállalják ko­runk parancsoló követelmé­nyeit. Nem véletlen, hogy * a vállalati 'kollektívák túlnyo­mó többsége éppen napjaink­ban önkormányzatra, az igaz­gatók megválasztására, nagy horderejű ügyek eldöntésére kapott lehetőséget. A demok­ratizmus érvényesítése pedig minden munkahelyen és min­den politikai-társadalmi tes­tületben idő- és fórumigényes. Legyen lényegretörő! Ha érdemi eredményeket akarunk elérni, nemcsak a gazdaságot, hanem a közéletet is új fejlődési pályára szük­séges állítani. Itt is szakítaná kell a mennyiségi szemlélet­tel, a rendezvényoentrikus- sággaíl és mindennemű önoé- lúsággal, merevséggel. A köz­élet legyen lényegretörő, von­zó, ne általában segítse az országos politikai célok meg­ismertetését, elfogadtatását, hanem a helyi politikával szoros egységben úgy, hogy a közvetlen feladatok megol­dásának is tevékeny részesé­vé váljon. Eleve a politikai, társadal­mi rendezvények, értekezle­tek kritikája, ha rájuk mun­kaidőben kerül sor, mert más­kor nem jön össze a kellő számú résztvevő. Komolyta­lanná válik minden jószán­dékú érvelés például a fegyel­mezett, szervezett, hatékony munka mellett, ha az valami­lyen munkaidőt rabló rendez­vényen hangzik el. A tájékoztatás, állásfogla­lás, a demokratikus vitafórum nélkül elképzelhetetlen. Ilyen­kor viszont az izgalmas, köz­érdekű téma, az érdekes elő­adásmód legyen a munkaidőn •kívüli tanácskozásra a közön­ségcsalogató. Természetes dolog, hogy la­kógyűlést, tanácstagi, képvi­selői beszámolót nem lehet szervezni, csak akkor, ami­kor az államipolgár ráér. Volt idő, amikor lasszóval fogták az embereket. Mostanában már egyre gyakoribbak érdek­lődést felkeltő, felelősséget, beleszólási igényt-" felébresztő lakóhelyi összejövetelek. Az idő pénz — tartja a szólás­mondás, s a szabadidős ren­dezvényt joggal aszerint ér­tékelik az emberek, megérte-e rá elmenni vagy ^em-? Az idő pénz Sokfelé mégis mintha az idő nem . lenne pénz. Feles­leges tanácskozások sorát ren­dezik házon belül és kívül, kizárólag munkaidőiben, tehát ott és akkor, amikor az idő bérköltségekben, teljesítéski­esésben mérhető. Kimutat­ható törvényszerűség: a hie­rarchia szintjével, a beosztás nagyságával egyenes arány­ban nő az értekezletek száma és haszna. Érdemes egy-egy tanácskozáson gyorsfényké­pet, .kasszát” csinálni, össze­adni a jelenlevők egy órára vagy egy percre jutó kerese­tét. í gy mechanikusan mér­hetővé válik,- hogy miibe ke­rül a tanácskozás, egy-egy fel­szólalás. (Azért csak mecha­nikusan, mert az, időveszteség okozta teljesítménykiesés ha­tása pontosan nem mutat­ható ki.) Országos és megyei rendez­vényekre már sor került né­hányszor hétvégi szünnapo­kon. A munkahelyeken, szak­mai körökben az ilyen gya­korlat ma még nagyon ritka, ha olykor találkozni is társa­dalmi-politikai összejövete­lekkel munkaidő előtt vagy után. „A szakmai, a hivatali tanácskozás az munka, így beleszámít a nyugdíjba” — mondják. A társadalmi és a szakmai munkát általában könnyű megkülönböztetni egy­mástól. A szembeállítás, az értekezletek igényszintjének egyoldalú leszállítása árra hi­vatkozva, hogy az egyik „mun­ka”, a másik társadalmi el­foglaltság, nem szerencsés. Nemcsak azért, ment a végig­gondolatlan és haszontalan szakmai értekezéseknek szin­tén van bérköltség- és vesz- teségvonzatuk, hanem azért, mert a követelmények lazítá­sával 1 akasztják a társadalmi aktivitást, az értelmes áldozat­vállalást hiúsítják meg. A munka és a közélet szo­ros egységben léteznek, csak egymást segítve, erősítve,. a negatív hatásokat kölcsönö­sen nyesegetve fejlődhetnek. K. J. Bővülő társadalmi szereppel Az Imre Gábor Nyugdíjasklub közgyűlésén Évről évre érdeklődéssel figyeljük a kecskeméti Imre Gábor Nyugdíjasklub munkáját. így teszünk most is, abból az alkalomból, hogy tagjai, százki- lencvenöten, eseményekben gazdag egy esztendőre emlékeztek kedden Kecskeméten, az SZMT székhá­zában tartott idei közgyűlésükön, amelyen — több más tisztségviselővel együtt — ott volt dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára, Fischer István, Kecskemét Város Tanácsának elnökhelyettese és dr. Kalmár Sándor, a városi tanács egészségügyi osztályvezetője. Nádas János klubelnök a tagság sokszínű prog­ramjáról adott számot. Jártak a szarvasi arboré­tumban, a gyulai gyógyfürdőben, ellátogattak a Du­nakanyarba és a Tősendőbe. Orvosi előadásokat hallgattak a daganatos betegségekről, zenedélutá­nokon, filmvetítéseken, sakkversenyen, jogi tanács­adáson, ki mit tudón és különböző szórakoztató rendezvényeken vettek részt. Voltak kiállításokon és szoboravaitásokon. A páhiakon kívül ismeretsé­get kötöttek szentendrei nyugdíjasokkal is. Meg­hívták őket, jöjjenek el Kecskemétre. Abban, hogy a Szilády Károly utcai klub az idő­sek'legtöbbjének már szinte második otthona lett, az intézmények és az üzemek — elsősorban a Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a BRG magnetofongyá­ra, a Habselyem Kötöttárugyár megyeszékhelyi üze­me, s a Kecskeméti Textiltisztító Kisszövetkezet — anyagi és erkölcsi támogatásának is része van. En­nek köszönhetően pingpong- és tekejátékkal bővült a sportolási lehetőség. Új vonása a klubnak, hogy már nyolc nem nyugdíjas .tagja- is van. Őket — mérnököket és más műszaki dolgozókat — meghív­ják a rendezvényekre, ahol tájékozódhatnak a se­gítségnyújtás formáiról. Ajtó-, ablak-, pingpongasz­tal- és vezetékjavítás dicséri eddigi munkájukat. A klub sajátos érdekvédelmi feladatokra is vál­lalkozik. A Megyéi Társadalombiztosítási Tanács megbízásából környezettanulmányt végeztek tíz olyan idős személy otthonában, akiknek indokolt­nak tartották a nyugdíját október 1-jével 200—400 forinttal felemelni. Ezenkívül a gyógyszersegély-ké­relmek elbírálásához szükséges javaslatokkal, áru­vásárok megrendezésével (mint ez az októberi szak- szervezeti napok alkalmával is történt), s nem utolsósorban a Kecskeméti Szakszervezeti Művelő­dési Központnak a tagság kulturális tevékenysé­géhez nyújtott támogatásával erősödik a klub tár­sadalmi elismertsége, nő munkájának hatékonysága. A közgyűlés végén a legjobban dolgozó klubtagok ajándékokat kaptak. K — 1 A nagyüzemekben kezdődik Az egészséges sertésállományért A Minisztertanács határozatá­ra-. az ország sertésállományá­nak egyes fertőző betegségeiktől való mentesítésére központi prog­ram kezdődik. Az intézkedéstől egyfelől az állattartás vesztesé­geinek csökkentése, másfelől a külpiaci értékesítési feltételeik, illetve a 'hazai ellátás javulása várható. A hazai állategészségügy siker­rel számolta fel a jelentős vesz­teséget okozó Brucellózis-beteg­séget; a program keretében to­vábbra is fenn tartják ezt az ál­lapotot. A felszámolás követke­ző két állomása: az úgynevezett Aujeszky-betagség és a Leptospi- rózis. Mindkét betegség jelentős számú vetélést okoz a telepeken, és 'magas a halvaszületések szá­ma, és a fiatal állomány elhullá­sa is. A betegséggel fertőzött állományban, a csökkent teljesí­tőképesség miatt, az indokoltnál nagyobbak a feLnevelési költsé­gek. A program keretében fokoza­tosan lecserélik az állattelepek fertőzött állományát, helyükre egészséges utódok kerülnek. A gazdaságok számára jó lehetősé­get kínál, hogy máris 50 ezer anyakoca mantes a Brucellózis­tól, az Aujeszky-ihetagségtől, il­letve a Leptospiróziis.tól. A kor­mány jövőre 150 millió forintot fordít a mentesítési program tá­mogatására, természetesen ma­guk a gazdaságok is jelentős ősz- szegeket áldoznak e óéira. A mentesítési program 1987. január 1-jén kezdődik. Mindazok a mezőigazdasági nagyüzemek, amelyek vállalkoznak a szakmai teendők ellátására, fertőzött ko­cáik egészségesekkel történő cse­réjéhez, állatonként 2500 forint támogatást kapnak. Mindazok az üzemek, amelyek betegségtől mentes hízóállománnyal rendel­keznek, az értékesítésre leadott vágósertések minden kilója után 1 forint felárat kapnak. ■ A mentesítési program a te- nyészamyag előállításában fő sze­repet vállaló nagyüzemekben kezdődik meg. Várhatóan 1989- től terjesztik ki a háztáji gazda­ságokra. . Borpancsolásból él a Duna—Tisza köze népe? Kedvelem a Magyar Nemzetet. Havi — egy-egy időszerű közügyet megvi­tató — mellékleteit összefűzve gyűjtöm. Nagyra becsülöm dr. Buda Béla pszicholó­gust. A Hazafias Népfront kitűnő napilapjának tematikus mellékletei közül az alkoholizmus pusztításait, a védekezés, a megelőzés, a gyó­gyítás lehetőségeit összefoglaló, a közvéle­ményt, a hatóságokat riadóztató legutóbbi mellékletét különösen fontosnak érzem. Döbbenetesek az italozó társadalomról nyi­latkozó tudós megállapításai, következtetései: „Társadalmi mintaként ivódott be az alkohol az emberek kultúrájába. Alkalom az ivásra minden: az öröm, a bánat, a temetés, a szü­letés, az ‘esküvő, a névnap. A feszültségekkel teli inger- és örömszegény életből a kimene­külés ideig-óráig üdvözítő eszköze az ivás. ... kialakultak olyasfajta esélyegyenlőtlensé­gek, hogy az egyik ember meggazda'godhat, a másik pedig állandó megélhetési gondokkal küzd.” Bármennyire megalapozottnak érzem a tár­sadalmi veszély által erjesztett, a társadalmi tehetetlenség miatt keserű indulatát, tiltakoz­nom kell torzítóan általánosító kijelentése mi­att. Dr. Buda Béla sem gondolhatta komolyan-, hogy „az egész Duna—Tisza köze borpancso­lásból él”. Idetartozónak érzem magam, de soha egy pohárnyi bort sem pancsoltam. Szomszédaim se. Három-négy család gondoz kis szőlőt ab­ban a nagy társasházban, ahol lakom. Ezren és ezren élnek Bács-Kiskun megye falvaiban, akik boltban vásárolják a szőlőt, esetenként a bort, pálinkát. Olyan gazdákat is ismerek szép számmal, akik indokoltan büszkék jól kezelt, tiszta borukra. Örömre és bánattá címmel közölte a tudós nyilatkozatát a Magyar Nemzet. Elismerő örömmel szólnék az interjúról, ha a- bántó általánosítás helyett azt mondta volna: sokan élnek borpancsolásból a Duna—Tisza közén. Még szerencse, hogy nem tartozom azok közé. akik a pohár után nyúlnak igazságta­lanságot, önérzetrongálást tapasztalván. Ket­tővel is lehajtanék mérgemben. H. N. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Kawasaki és gyermekélet A Kecskeméti Városi Bíróság egy nem szokványos közlekedési baleset ügyének tárgyalásába kezdett tegnap. A vádlottak pad­ján egy 32 éves bajai fiaitalem- ber, Bednárik István ül, aki ta­gadja, hogy bűncselekményt kö­veteti; volna el. Ö csak motoro­zott a Kawasaki gyártmányú, drága japán gépcsodáján. Arra, hogy miként került május 2-án a járműve elé egy kislány, a bí­róságnak keli megkeresni a vá­laszt. Mindenesetre az ügyészség a helyszíni szemje adataira, a szakértői véleményekre, valamint a tanúvallomásokra támaszkodva, halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolja a fiatalembert. Mégpedig azért, mert Baján, mintegy 100—110 'ki­lométeres sebességgel haladva, elütötte az úttesten tőle jobbról haladó kislányt, Kochl' Beátát, aki a -balesetben olyan súlyos sé­rüléseket szenvedett, hogy május 3-án a kórházban életét vesztette. Halálát az agy durva roncsoló­dása okozta. A vádirat azt is tar­talmazza, hogy az elszenvedett sérülések és a halál beállta kö­zött közvetlen okozati összefüg­gés állapítható meg. A tegnapi és a mai tárgyalás eredményéről, valamint a-z első fokú bíróság ítéletéről tájékoz­tatjuk olvasóinkat.­T. B. KÉPERNYŐ Műtűz és műhalál Amikor a vasárnap esti ítévé- krimiben a rendőrtisztnek szánt -bcmbacsomag a szomszéd kislány kezében, felrobbant, s az áldozat­tal szirénázva elindultak a men­tők a képernyőin, eszembe jutott: helyénvaló-e a filmbeld izgalmak fokozásáért egy gyermekmisk — még ha jelképesen is — sérülést okozni. A film készítőd azonban nem álltak meg itt. A kislánynak — a nagyobb hatás kedvéért — sze­münk láttára kellett meghalnia a kórházi ágyon. Két nappal később pedig jött Isaura, ,a soros folytatás. Nem mesélem el, mi történt, hisz majd’ mindenki látta. Egyszerre két szimpatikus főszereplőt pusztítot­tak el szemünk láttára a dél­amerikai filmeseik. Ráadásul az egyik legikegyeltenebb halálne­met, a tüzet választatták. Sem a brazil, sem az NSZK- beli filmkészítők szakmai hozzá­értését nem vonom kéltségbe. A Magyar Televíziót sem hibáztat­hatom, amiért műsorra tűzte eze­ket az alkot ásókart. Hisz amit láttunk, műtűz volt és műhalál. Mégsem vagyok nyugodt. A televízió, ha áttételesen iß, tükröt tart elénk. S látjuk, ta­pasztaljuk, mennyire természetes­sé, hétköznapivá vált mindennap- jainikban is az alig leplezett erő-, szak. Elég,' ha a közlekedésre gondolunk. Ijesztő, hányán szá­guldanak nap mint nap — ki jó­zanul, ki ittasan — 'mindenféle szabályt felrúgva. Nemcsak saját testi épségüket kockáztatják — másak életét is. Egy idős embe­rét. Vagy éppen egy gyermekét... Az élet értékének lefokozását nem tudom elfogadni. Filmen, képernyőn csak olyan halál tör­ténjen — miág ha jelképes is —, aimiiyet a 'helyzet valóiban indo­kol. Ne váljon tömegcikké, tucat­áruvá. Maradjon meg kivételeles, az embert- felkavaró esemányhefc. S persze az életben is. A tévésorozatok logikáját is­merve látok esélyt, hagy még ta­lálkozunk a hátralévő folytatások­ban Xobdiasszal és Malvina asz- szornyal is. Bizakodhatunk. A műhaloi írtak legalább időnként feltámadnak a képernyőn. De miig ott sem mindig... Lovas Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom