Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1986. november 6. Szovjet filmművészet — szocialista alapokon mkp • ' A küszöbön álló forradalmi évfordulóval egyidős az orosz—szovjet filmművészet. Az új társadalommal együtt született, amely elsők között ismerte fel a XX. századi kultúra új reprezentánsát, annak politikai jelentőségét, tömeghatását. Október vezetői azt a művészeti ágat fedezték fel és vonták be a propagandába, amely újszerűségében, hatásában is legalább oly megdöbbentő volt, mint ábrázolástechnikájában. A film nemcsak ábrázolója, kifejezője volt a korszaknak, hanem a társadalmi folyamatok progresszív kibontakozásának segítője is.egyben. Az első politikai filmek, az agitkák megszüntetésével tudatosult csak, hogy a celluloidművészet — addigi — alig két évtizedes történetében egy merőben más töltésű orosz film született, amely mint a „század népművészete” gazdagította az egyetemes filmnyelvet, iskolát teremtett, felkeltve a világ érdeklődését. A nagy októberi szocialista forradalom idején és utána is a film a politikai kultúra részévé vált, hiszen nemcsak a politikusok, de i művészek is felismerték különös jelentőségét, küldetését. Például Majakovszkij, aki futurista művésztársaival már a tízes évek derekán kísérletezett az új médiummal. Ma már nagy szónak tűnik, de akkor ők rakták le az -egyetemes filmnyelvre oly nagy hatású orosz— szovjet filmművészet alapjait. É mozgóképek agitatív és kifejező erejének hatását nem pótolta a szó, az egyszerű nép előtt egy más .dimenzió bontakozott ki a valóságról, az elnyomásról, a . szabadságról, az értelmes emberi életről, amelynek méltó tükörképét a filmvásznon látták viszont. Korántsem lehet még ezeket az alkotásokat igazi művészeti értékű műveknek nevezni. Mégis, akarva- akaratlanul az altató elme — politikusok és művészeit — segítségével új minőséget, más alternatívát teremtve, létrehozták a mo- nológikus, a meggyőző, közlő-informáló filmet, amelyben itt-ott más stilizáció is jelen volt. A mondanivaló pedig az új ember, az új életforma, az új társadalom létjogosultságát, győzelmét hirdette. „Ha érzést tudunk ébreszteni a közönségben — nyilatkozta Eizenstein Hollywoodban —, ha rá tudjuk venni, hogy- megérezze az eszmét, úgy hiszem, a jövőben lehetőségünk lesz arra, hogy a nézők gondolkodását is irányítsuk.” — Ez a nyilatkozat nemcsak a nemzetközi viszonyok között helyezi el az orosz— szovjet filmet, de vállalja, hirdeti is, hogy az új szovjet médium szocialista, humanista és demokratikus. ' A nagy hatású politikai kultúrában született Dziga Vertov, Lev Kulesov, Szergej Eizenstein, Szergej Pudovkin, V. Dovzsenko máig ható filmpoétikája. A korszak műalko• Grigorij Csuhraj Ballada a katonáról című filmje az 1960-as cannes-i fesztivál díjazott produkciója volt. • Láttam az új világ születéséit címmel Szergej Bondarcsuk rendezett filinet, John Reéd nagy sikerű könyve nyomán.. (Tíz nap, mely megrengette a világot.) tásait a húszas évek közepén vetítették először Magyarországon. Hevesy Iván lelkendezve írta a Nyugat 1927. januári számában: „1926. december 23-a emlékezetes ünnepnapja volt a magyar filmkultúrának, mert ekkor jelentek meg Budapesten az első orosz filmek, hogy új színt, új levegőt és új tartalmat hozzanak az eddigi filmek sablonjai és unott- ságai után. Ezek a filmek — folytatja — nemcsak új hangot fognak jelenteni, hanem ... a giccs és megalkuvás nélküli tiszta művészetet, tiszta és mélyen emberi hatások keresésére való becsületes törekvést.” Az Eizenstein és Pudovkinék által teremtett kettős — esztétizáló és dokumentarista — vonulatra épültek aztán a humanista szellemű, a történelmet a művész szemszögéből láttató, a hőskultuszt tompító alkotások. Csuhraj Ballada a katonáról, A negyvenegyedik; Bondarcsuk Emberi sors vagy Kalatozov Szállnak a darvak című filmjei említhetők e sorban, amelyekben a köztünk élő ember kapott fő szerepet — összes tulajdonságával. A 60-as évektől jelennek meg a napi politikáról, a társadalom makró- és mikromozgá- sairól hírt adó, a formanyelvet is befolyásoló filmek, a többi között M. Húcijev Mi, húszévesek, A. M. Koncsalovszkij Az első tanító, L. Sepityko Szárnyak, G. Panfilov A tűzön nincs átkelés, V. Zsalakjavicsusz Senki sem akart meghalni, A. Mitta Ragyogj, ragyogj, csillagom, Suksin Vörös kányafa, Tarkovszkij Tükör, O. Joszeliani Lombhullás, Rosztockij Csendesek a hajnalok stb. E filmekben a természetről, az emberről, az erkölcsről, a generációk együttéléséről és vitáiról ugyanúgy .szó van, mint az új eszmények kereséséről, a pátoszról, vagy a „negyedik nemzedék” műveiben az individuum-központúságról. A közélet súrlódásait, az emberi együttélés szabályait és visszásságait boncolgató alkotások mondanivalójukkal nem kis vitát kavartak. A régi és az új merőben más szemlélete tükröződött e művekben. Az effajta film fórumot követelt magának. Többet, mint a puszta megjelenést, a filmvásznon. IVfert ezekben a filmkép politikai mondanivalóval lett teljesebb, lett megrázóbb, felka-varóbb és cselekvőbb értékű. Megszűnik ekkorra már, hogy „minden, szovjet filmrendezőnek meg kell a maga háborús filmjét csinálni I” Helyébe a szolgálat lép, s a. társadalmat feszítő ellentmondások kendőzetlen bemutatása kerül középpontba. * . „ Ma már megtámaóhatatlan tény, hogy, • „a szovjet filmművészet nemzetközi pozíciójának megszilárdulása — ahogy Sztanyiszlav Rosz- t'ockij írta -r- a kezdeti.időszakban az.új, forradalmi tartalmú művek, a szó szoros értelmében vett politikai filmek megjelenésével kapcsolatos.” Amikor a szovjet filmről beszélünk, nem nélkülözhetjük nemzetközi küldetéstudatának funkcióját, mert a Szovjetunió nemzetközi tekintélyének növeléséhez Eizenstein és kortársai, a második világháború alatt felnőtt rendezőgárda, az ötvenes évek végén e művészeti ágat megújító művészcsoport, vagy a mostaniak, a ^negyedik generáció”, nagymértékben hozzájárultak. A szovjet filmhét évtizedes történelmében van egy azonos vonás: arról az emberről szólnák az alkotások, aki a különböző körülmények között is meg tudott maradni embernek. Ez a mélységes humanizmus hatja át az orosz —szovjet filmművészet történetét, ezáltal tudott mint művészet mindig is igaz segítője lenni a politikának. És' ez nem kevés! Kovács István Negyvenéves a hercegszántói horvát-szerb iskola November 8-án ünnepid az Ivó Andiié Nobel-díjas íróról elnevezett hercegszántói horváti—szerb tannyelvű általános iskola fennállásának 40. évfordulóját. Az ünnepet az ántízr/nátny kibővítve, kivül-belül megszépítve várja. Cyurity Józseftől, a (község párt- titikárából és Gyurity Maríntól, az iskola igazgatójától tudtuk meg az alábbiakat. Hercegszántó 1944. október végién szabadult fel. A helybéli ellenállók megalakították a Délszláv Antifasiszta Frontot, amely-, nek tagjai — közöttük sok szökött katona — azonnal szorgalmazni kezdték ai miam-zatdségi hagyományok és az anyanyelv ápolását. Tanítók nem voltak, ezért kiválogatták azokat a hazafiakat, akiket rövid tanfolyamiam tanítóvá képez tök. Ilyenen végzett az iskola első két tanítója, Vélin István és FUáibovúty Márk. A do- kumenituímck tanúsítják, hogy 1946. (november 6-án kezdődött a tanítás. Az egész magyar nevelésügy történetének új fejezetét jelenti 1948, az iskolák államosítása. Hercegiszántán ettől kezdve a tanulók és a nevelők száma folyamatosan növekedett. A reáltárgyakat — matematikát, fizikát, kémiát, 'bdodóg' át — 1962 óta két nyelvein oktatják, A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének kezdeményezésére az Iskola körzeti intézménnyé vált. A hétközi kollégiumiban most huszonhárom tanuló lakik, akik Goráról, Vaskútról, Bajáról, Csá- volyról, Bácsbokodról, Katymár- ról és Csikériáról járnak Ide. Gyurjty József maga is az iskola növendéke volt, s elmondta, hogy nagyon -alapos, színvonalas képzésben részesültek a tanulók, akik az élet minden területén megállják a helyüket: a szocialista brigádvezető, párftitkár főiskolai tanár került ki a padok közül. A tehetséggondozásra mindig nagy súlyt fektettek az intézmény nevelőd. Az is természetes, hogy a község életében az iskola mindenütt jelen van. Már az óvodában megkezdik a nemzetiségi táncegyüttes utánpótlásának nevelését. A kicsinyeket azután átveszi az iskola, majd a felnőttek közé kerülnek. A .tánccsoport — amely a Hazafias 'Népfront délszláv klubja keretében működik — most érkezett vissza egyik háromnapos turnéjáról. A községi pártvezetés • szívén viseli az intézmény sorsát. Sokat segít a Lenin Tsz, a Fiinompo&ztó Vállalat helyi üzeme és a Gemenc! Erdő- és Vadgazdaság ki- rendeltsége. Közösen használják a magyar iskola tanulóival a támogatásukkal vásárolt tizenegy számítógépet. As iskola felújítását és 'bővítését a termelőszövetkezet fejezte be. Amint Gyurity József elmondta, élénk kapcsolatban állnak a jugoszláviai Back!—Breg iskolájával: közös sporteseményeket, kulturális rendezvényeket szerveznek rendszeresen, s a két tantestület szakmai tapasztalatcserék keretében találkozik. Megszervezték az oktató-szemléi tető eszközök cseréjét. Nem kétséges, hogy az Ivó Andric Horvát—Szerb Tannyelvű Általános iskola jól szolgálja a ikét nép barátságát. Gál Zoltán Amatőrök berriutatkozása Baján Évről évre megrendezi a Sugovica-parti város szakszervezeti művelődési háza az amatőr képzőművészek kiállítását. A tárlat jellegzetessége, hogy mám csak bajaiak, hanem a város környékién élő alkotók bemutatkozásának is teret ad. A tizenkilenc kiállító között van például vaskúti (Duba János), szereltei (dr. Varga János), ccávolyi '(Zöldági Péter), Igen változatos a foglalkozásuk: vasutas, szobafestő, ’orvos, kereskedő egyaránt található közöttük. Egyben azantoam mindannyian megesyen-'jik: Kedvtelésük és ceimegvalósítáouk eszköze a művészi alkotás. A falakon grafikák, ákwaréllek, olajképek, tűzzománcok és szőttesek láthatók. Első pillantásra megállapítható, hogy a zsűri szigorúan válogatott: a 97 beküldött műből mindössze 45-öt ítéltek nyilvános megmérettetésre. Külön említést érdemel Katymári Antal önarcképe, Ger- gelyné Békéi Irén Zátony, Jenei László Tanyavilág és Schweitzer Ján^s Havai» udvar című alkotása. A tárlat november 10-ig tekinthető meg délelőtt 10—12 és délután 3—6 őrá között. G. Z. Magát ki ajánlotta? A kisvárosban futótűzként terjedt el a hír, hogy végre megérkeztek a BX 2001 le-' mezjátszó kiegészítő berendezései, a hangfalak és az erősítők. Eddig ugyanis csak magát a lemezjátszót lehetett megvenni, de azt is természetesen csak „pult alól”. Wágner úr is azok közé tartozott, akiknek már volt lemezjátszójuk, de használni egyelőre nem tudták. Erre a napra vártak; hiszen csak azok kaphattak a kiegészítő berendezésekből, akik igazolni tudták, hogy már rendelkeznek a szükséges alapkészülékkel. Már hatalmas tömeg várakozott az üzletben, ahol az eladók szakszerűen megvizsgálták az emberek papírjait, nehogy illetéktelenek hozzájuthassanak ezekhez a drága berendezésekhez. Közvetlenül Wágner úr előtt a sorban egy férfi azt kérdezgette, hogy ki tudna egy 100 márkást felváltani két ötvenesre. Nem segített rajta senki, mindenkinek kellett a saját ötvenese. Egy barna kalapqs úr, mielőtt a pulthoz ért volna, aktatáskájából írást vett elő, s_ azt nyújtotta át az ellenőrzést végző egyik eladónak. Az megnézte és csak mosolygott, de szólni nem szólt semmit.- ■ Wágnef úr egy házaspár vitájára figyel fel. A hölgy arro- ■ gáns hangon felrótta férjének,- hogy nem hozott megfelelő száihú ajánlást magával, s így bizonyára nem kapják meg a várva-várt készülékeket* A férj nagy nyugalommal jegyezte meg, nem az ajánlások száma a mérvadó. hanem hogy milyen szintről ajánlják az embert. S nekünk nem kell félnünk — tette hozzá mosolyogva. ’ Wágner úr belegondolt abba, mennyi szidást kap ő is a feleségétől. Mindig a szemére veti, hogy nincsenek befolyásos ismerőseik. így nem sok estélyem lehet ,— merengett tovább —, engem nem ajánlott senki. Bár borravalót mindenképpen kell adnom, de nem biztos, hogy célravezető lesz. Amíg így gondolkodott, addig az előtte álló út került sorra. Kérem, én Otto úr ajánlására jöttem — mondta —, s baráti üdvözletét kell önöknek átadnom. A szakavatott eladó bólintott, s csak. éppen úgy mellékesen megnézte a férfi papírjait, majd udvariasan közölte, szólítani fogják, ha itt lesz az ideje. Végül Wágner úr is eljutott a pulthoz. Átnyújtotta ,á papírjait. Neki sem mondtak semmi különösebbet. Helyét foglalt, s várt. Egy kis idő múlva az üzletvezető kijött az irodájából, s sajnálattal közölte, hogy különböző okok miatt csak egyetlen egy komplett- berendezés érkezett. 9 ■ Mindenki izgalomba jött, vajon ki kapja meg? Ezt követően Wágner urat’ a l pénztárhoz szólították, s kérték, fizesse be a megfelelő összeget, mert ö viheti haza a hangfalakat és az erősítőt. Wágner úr úgy érezte, hogy álmodik. Ilyen szerencse nem érheti. Még hazafelé az utcán is teljes kábulatban volt. Egyszercsak lihegést hallott a háta mögött. Felnézett, hát az a férfi volt, aki Otto úr ajánlásával jött az üzlet- ■ be. — Ne haragudjon, csak egy nevet mondjon, hogy a legközelebbi alkalommal én kapjam meg az árut. Tehát ön nem Otto úr ajánlásával jött. Dehát akkor ki ajánlotta? Talán Friedrich úr? —r kérdezte nagy izgalommal'. Wágner úr hozzáfordult, majd így szólt: — Megkérdeztem az üzletvezetőt, hogy miért pont én kapom meg a berendezéseket. — Ez nagyon egyszerű — hangzott a válasz. — Valamilyen módon csak ki kellett választanunk, hogy kinek adjuk a hangfalakat és az erősítőt. S ön volt az egyetlen, akinek nem volt senkitől ajánlásai A férfi hitetlenkedve nézett Wágner úrra. Eddig úgy gondolta, ismeri az életet, s biztos volt abban, hogy meglepetések már nem érhetik. De most igazán meglepődött! Hartmut Berlin (Fordította: Szabó Béla) A világjáró karnagy Kézdi Zoltán Pál elégedett ember. Lényéből fakadó derűvel, fiatalító mosollyal jár-kel a világban. Mintha reggeltől estig, otthonában, bevásárlás közben, ügyeit intézve is mindig a vad indulatokat megszelídítő, aranyló színekben csillogó operettvilágban élne, mintha csak az volna a dolga a világban, muzsikáljon. Miért is búsulna? Az erdélyi származású fiatalember gondolkodás nélkül írta az érettségi előtt kiadott pálya- választási nyomtatvány kérdésére: karmester. Már 4—5 évesen a zene rit- musáibain dirigálta a rádióban, muzsikáló együttest Diákközösségben valahogyan mindig tőle várták az irányítást, hallgattak rá. Két-három hangszeren is játszott. Azonnal fölvették az akadémiára. Szervánszky Edénél, majd Szabó Ferencnél tanult. Miért ne lenne jóikedvű?. Kedvére való állást kapott a diploma megszerzése után. Az ifjúsági színháznál kedvelte meg a kulisszák világát. A Faluszínháznál kezdte a világjárást. Zalaszentgr úttól Kis- várdáig,, Gyöngyöstől Bajáig bu- szozott • az együttessél. Pécs következett, öt boldog év. Alapító tagként került a budapesti József Attila Színházhoz... Persze, hogy igent mondott az újonnan alakult Jégrevű hívására, Űj környezet, új feladat. i965-ben a bécsi Jégrevű szerződtette. Most pótolhatta, amit fiatalkorában elmulasztott: bejárta a fél; világot. Harminc országban kísérte" együttesével a táncosakat, a híres sztárokat. Csodálatos tájakon hajolt meg a zenekart köszöntő tapsok után. Az osztrák főváros híres revű- jét egy szép napon megvásárolták amerikai .üzletemberek. így került az Egyesült Államokba. Felléptek.a Táyol-Keleten Is. Szép volt,'érdekes voll de már nem látott . újulási lehetőséget Kézdi Zoltán Pál a lényegében azonos feladatok ismétlődő megoldásában. SaiPDOrróban maradt, amikor meghívták -az egyik városi zenekar karnagyának. Négy évig dolgozott a szigetországban. Szívesen tanulták , az európai és amerdkad könnyűzenét., Féléves dél-koreai munkavállalással fejezte be ázsiai turnéját. Kellemes hónapokat töltött Helsinkiben. — Gyere Kecskemétre, újjá kell szervezni a színházi zenekart. Nehéz dolgod lesz, mert évek óta nem játszottak hagyományos operettet. A Sybille! kezdünk. Megörvendeztette a bizalom. Gyorsan megkedvelték a zenészek, érezték: nagyon-érti az operettmuzsikát, nagyon érti a muzsikusokat. Maga is ült kottaáll- vány mögött, tudta, miként hathat a zenészeikre. Bevallható, áz első héten olykor meg-megráásztotta a veszély. Túlságosan nagy fába vágta fejszéjét? Benyomásai, tapasztalatai kámforként tüntették el aggodalmait. ■ Tehetséges, gyakorlott muzsikusok segítették az énekes és a zeneiskolákból. Jó néhányan a városi szimfonikus zenekarban szereztek rutint. Igaz, túlzott elfoglaltságuk miatt a kívánatosnál többen hiányoztak a próbákról, de tudomásul beillett vennie, hogy egyik-másik jó muzsikus többféle munkát kénytelen, vállalni. Szerencse, hogy jól alakulnak a színház és a zenei intézmények 'kapcsolatai. Mindez éleszti a reményt: közös rendezvényekben, intézményesített együttműködésiben Is kamatozhat a felismert' szükségszerűség és a jó- szándék. Talán így elkerülhetnék, hogy valaki ötfelé szaggassa magát. Könnyebben megtalálhatnák a színházi kórusból még hiányzó embereket. Már beszélgetett a városi szimfonikus zenekar karnagyával — ahogyan mondani szokták —, mindkét fél, de leginkább a város kulturális életére hasznos terveket szövögetnek. Még derűsebb talán Kézdi Zoltán Pál, mint első kecskeméti napjaiban. Kényelmes lakást kapott és hetente hat- szor-hétszer zsúfolt, vagy majdnem telt nézőtér zenekart köszöntő tapsa igazolj á: néhány hét alatt összeállt az együttes. Jól élt, sokat' tapasztalt, de már nagyon vágyott haza. A Vidám Színpad tárt barokkal várta. Lendvay Ferenccel már Pécsett együtt dolgozott. Izgatta ajánlata. összeállt, és olyan hévvel dalolja az operettes szenvedélyeket, ahogyan azt a karnagy kora ifjúságától szerette, kívánta. Heltai Nándor • I I' I ö f > E i t t i > f i f p k E I A SYBILLEL MUTATKOZOTT BE
