Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

1986. november 5. • PETŐFI NÉPE • 3 A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT Átérezni a múltat, megbecsülni a jelent! Ország Sugár Benő 1922. november 9-én született. Szegény, napszá­mos családból származik. Hat elemit végzett, majd cselédnek szegő­dött. 1943. október 4-én bevonult a Horthy-hadseregbe Kolozsvárra, s 1944 tavaszán került ki a szovjet frontra. Pontosan emlékezik az elsó Ütközet napjára, 1944. május 12-re. Két hónappal később Kólómea tér­ségében fogságba elsett. Eljutott a kijevi partizániskolára, abol szovjet tisztek képezték ki. Az iskola parancsnoka Nógrádi Sándor és Révész Géza volt. 1945 februárjában kaptak parancsot a hazatérésre. Ütirá- nyuk Debrecen volt, majd Budapest. Jánoshalmára 1946 májusában tért baza... — 1952-ben léptem be a helyi Petőfi Termelőszövetkezetbe — emlékezik Ország Sugár Benő. — Bekapcsolódtam Jánoshalma po­litikai életébe is, több éven át dolgoztam a párt és a tanács vezető testületében. A téeszbon tizenöt esztendeig voltam a párt- alapszervezet titkára. Innen men­tem nyugdíjba. — Kérem, idézze fel az 1956- os ellenforradalom jánoshalmi eseményeit! — Ebben az időszakban újra fegyvert fogtam és részt vettem az ellenforradalom felszámolá­sában. Október 27-én Földi Já­nos, az akkori községi párttitkár segítségével jutottam fegyverhez. Rasztig Sándorral ketten áll­tunk helyt a téesz szétforgácso- lásának megakadályozásában. Uugyanis az ellenforradalmárok üzentek nekünk, hogy délután le­jönnek és feloszlatják a szövet­kezetét. Elhatároztuk, ha kell, fegyverrel is megvédjük a téeszt. Szerencsére, erre nem került sor. 1984. november 14.: Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ akkori fő­titkára Kiskunmajsán a nagy­község, a megye vezetőinek tár­saságában a sportpálya melletti üres telken elhelyezte annak az épületnek az alapkövét, amely ma nemcsak a kiskunmajsaiak, hanem a környékbeliek büszke­sége is. Kezdjük az elején. A városi jogú nagyközség MHSZ-vezetősé- ge éár’,-kltilb'jáí részéről elindult egy életrevaló kezdeményezés: jaVítóUk meg' a hazafias, höhvé- delmi nevelés feltételeit! Ehhez azonban egy új, korszerű, nem­csak a jelen, hanem a jövő igé­nyeit is kielégítő kiképzési köz­pont kellene, ahol helyet kapná­nak a községi és a környékbeli fiatalok is. Bognár Ferenc ezre­des, az MHSZ akkori megyei tit­kára felismerte e javaslat jelen­tőségét. Számbavették az anyagi eszközöket, lehetőségeket, a nagyközség és vonzáskörzete ál­lami, gazdasági, társadalmi szer­veinek felajánlásait, s ehhez meg­nyerték a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az MHSZ Orszá­gos Központja támogatását is. Megkezdődött a munka. A tel­ket, a közművesítést, a székház berendezését a nagyközségi ta­nács állta. Az MHSZ Országos Központja 5, a megyei tanács 1, az MHSZ megyei vezetősége szintén 1 millió forintot adott, s mintegy 2 milliót az a társadal­mi munka képvisel, amelyet a különböző szervezetek végeztek. A terveket például Várkonyi Pé­ter tervező a BACSTERV kollek­tívájával közösen készítette el, értékük majdnem 200 ezer forint volt. A lebonyolítást eszmei dí­jért a BÁCSBER végezte. A ki­vitelező Kunép Vállalat rugal­masan elfogadott sok-sok társa­dalmi munkát, türelmesen együtt munkálkodott különböző gazda­sági egységekkel, s még így is dicséretre méltóan, határidőre teljesítette építési kötelezettsé­gét. A teljesség igénye nélkül szeretnénk felsorolni azokat, akik sokat dolgoztak itt: a kiskun­majsai Jonathán és a Petőfi Tsz, a Cipőipari Szövetkezet, a Szan- ki Haladás Tsz, a Petőfi Nyom­da kiskunmajsai telepe, a víz­gazdálkodási társulat, a Mezőgép Sajnos, a jánoshalmi laktanya az ellenforradalmárok birtokába ke­rült. Még Mélykútra is vittek au­tóval fegyvereket. — Mi történt később? — November negyediké után a karhatalomban teljesítettem szolgálatot a rend fenntartása érdekében, majd visszakerültem a téeszbe párttitkárnak. — Hogyan indult újra az élet? — Különösebb problémák nem voltak, a parasztság nem zavar- gott. Normális kerékvágásban folytatódott az élet, az események nem hatottak a munkánkra. Min­denki becsületesen dolgozott, ve­tettek, szántottak az emberek. Ak­kor még úgynevezett munkaegy­séget kaptunk, takarmányt, ola­jat, cukrot és egyebeket osztot­tak a téeszben. Bőven volt min­denből. Persze a boltokban azért nem kaptunk annyiféle árut, mint ma. Ország Sugár Benő a munkás­őrség helyi parancsnokságának szervezésében is részt vett, 1957 kiskunmajsai gyáregysége, a -költségvetési üzem, a Dózsa György Gimnázium tanári kara és tanulói, a BRG kiskunmajsai üzemének KISZ-szervezete, a Vö­rös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett kiskunhalasi munkásőr- egység és kiskunmajsai szakasza, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kollektívája, és még le-- hetne folytatni. Kiskunmajsán és vonzáskörze­tében tizenkét MHSZ-klub mű­ködik 24 szakosztállyal és 900 tag­gal. Ebben az.újonnan átadott ki­képzőközpontban tanulhat, dol­gozhat Csólyospálos,, Kömpöc, Jászszentlászló, Móricgát, Szánk fiatalsága. A modern épületben minden szakágnak külön tanter­me, s nagyon gazdag eszköztára van. Például a gépjárművezetők részére KRESZ-, hibaelhárítási, műszaki tanterem, a híradók szá­mára rádiótávírász-, telexkeze­lői szoba, a lövészeknek jókora terem, oktató- és bemutatótáblák állnak rendelkezésükre. S mind­emellett az épület otthonos. A hétfői avatás után főleg tizenévesekből álló csoportok — a klubtagság 60 százaléka 20 éven. aluli — szinte .elfoglalták az őket érdeklő szobákat, bir­tokba vették a technikai eszkö­márciusában. Azóta is tagja a testületnek. Tevékenységét 1970- ben Munkásőr Emlékéremmel is­merték el. Ha már kitüntetései kerültek szóba, említsük meg va­lamennyit: Magyar Partizán Em­lékérem (1955. január 28.), Mun­kás-Paraszt Hatalomért Emlék­érem (1957, október 14.), Magyar Szabadsáp Érdemrend (1957. no­vember 4.), Felszabadulási Ju­bileumi Emlékérem (1970. április 4.), Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozata (1968. má­jus 30.). Két fia, négy unokája van. Ne­kik, és más fiataloknak is gyak­ran elmondja, igyekszik meg­győzni őket: érezzék át a múlt nehézségeit, becsüljék meg a je­lent. Életük ezáltal még szebb, boldogabb lesz... Borzák Tibor zöket. A lövészek tantermében még tartott az ünnepség, de a rá- diótávírászok már mozgatták uj- jaikat a morzebillentyűn, a gépjármű iránt érdeklődők üzem­be helyezték a videomagnót, amely közlekedési helyzeteket mutatott be, kopogtak a telexgé­pek, egyszóval: .megkezdődött az élet az MHSZ új, kiskunmajsai székházában. G. G. Nem sok idő telt el azóta, hogy Tiszakécske városi rangot kapott, ■ átrendeződtek a város és kör­nyéke pártszervezetei. A városin kívül pártbizottság dolgozik La­kiteleken és a Solohov Tsz-ben, amelyek rövidesen tagfelvételi és fegyelmi jogkört kapnak; pártve­zetőség működik Nyárlőrincen és a városban, a Vegyépszer gyár­ban. A harminckét alapszervezet több mint 1200 kommunista mun­káját fogja össze. S hogy ezek az alapszervezetek jól tevékenyked­nek. azt mutatja: ebben az esz­tendőben eddig negyvenkét új párttagot vettek feL Erről, a vá­rossá válás folyamatáról, a me­zőgazdaság, az ipar fejlődéséről, a város és környékének kulturá­lis felemelkedéséről beszélt teg­nap Tóth Sándor városi első tit­kár az idős kommunisták előtt. — Miért hívták öisze az 1945- ös párttagokat? — kérdeztük a pártbizottság első titkárát. — Sok minden történt 1945 óta, de az elmúlt (harmdnc évben is. Jó találkozna idős elytársaiinkkak beszélgetni velük, elmondani eredményeinket, gondjainkat, I meghallgatni az ő véleményüket, Nagy port vert fel nemré­giben az egyik üzem termelés si főosztályvezetőjének kor- engedményes nyugdíjaztatása. Betegségről senki nem tu­dott, a főosztályvezető szem­re erőteljes, az 58. életévét ta­posó férfi. Az' ilyenre mond­ják, hogy alkotóereje teljében van. Az üzem vezetői közül sen­ki nem vette a fáradságot, vagy talán a bátorságot ah­hoz, hogy a közvéleményt őszintén informálja az igaz­ságról. Nevezetesen arról, hogy az évtizedek során kitű­nően helytálló, a vállalat fel­virágoztatásából oroszlánrészt vállaló szakember lelkileg, szellemileg igencsak elfáradt az utóbbi években. Lendüle­tét, kezdeményezőkedvét fel­őrölték a növekvő gondok, és azon a poszton, ahol állt, már képtelen volt újat nyújtani, pedig a felgyorsuló élet ezt kívánta volna. Az illetékesek egészségi ál­lapotára való homályos uta­lásokkal, gyorsan, és remé­nyük szerint szép csendben nyugdíjazták. Mondani is felesleges, hogy éppen ez a feltűnés nélküli sietség tűnt fel mindenkinek. Az üzem régi munkatársai ér­tetlenül és nyugtalansággal látták a közülük indult szak­ember sietős távozását. A fia­talok is berzenkedtek, bár előbb gyakran bírálták a fő­osztályvezető bizonytalanko­dásait. Miért nem lehet őszin­tén megmondani az igazat? — tették fel a kérdést. Miért szé­gyen az, ha valaki a szíwel- ■ lélekkel, és becsületesen vég­zett munkába belefárad? Mi­ért volna megalázó a tisztes­meggyőződni arról, hogy jó irányba megyünk. Az idős kom­mun istáknak alkalom ez arra, hogy egymással is 'találkozzanak, 1 imegismerjék azokat a nagy horderejű feladatokat, amelyek előttünk állnak, ök 1945 óta ke­ményen, kommunistához méltóan dolgoztaik. iA .baráti, elvitársi találkozón, 'amelyre sok veterán kommunista jött el, részt vett Horváth Ignác, a megyei párt-véferehajtóbizattság tagja, aiki emlékeztetett a Forra­dalmi Munkás—Paraszt Kormány megalakulására^ a harminc évvel ezelőtti eseményekre. Horváth Ignác két kommunistának — akik negyven éve tagjai a pántnak — emléklapot nyújtott át. Az MSZMP Baja Városi Bi­zottsága találkozóra hívta meg azokat, akik az ellenforradalom idején és azt követően tevéke­nyen részt vettek a munkááha- talom megvédésében és megszi­lárdításában, tagjai voltak a párt-, illetve a .tanácsi apparátus­nak. A találkozón részt vettek az MSZMP városi bizottságának tit­kárai is. Az SZOT elnöksége minden esztendőben május 1-jén SZOT; díjban részesíti a kiemelkedő eredményeket elért írókat, mű­vészeket, tudósokat, a művelő­désben tevékenykedőket. A szak- szervezetek ezzel is kifejezik a szocialista eszmeiségű művésze­tek és alkotók támogatását,-« a munkásosztály művelődését szol­gáló alkotói tevékenység meg­becsülését. A SZOT elnöksége felhívja az irodalmat és művészetet értő és szerető, a művelődéspolitikáért felelősséget érző dolgozókat, üze­mi és intézményi kollektívákat^ szocialista brigádokat, szakszer­vezeti tisztségviselőket és akti­vistákat, hogy tegyenek javasla­tot az 1987. évi SZOT-dijasokra. SZOT-díjra javasolhatók az irodaiam, a filmművészet, a fo­tóművészet, a rádió, a televízió, a színházművészet, a képző- és iparművészet, a zeneművészet, a táncművészet, az artistaművészef, a társadalom- és természettudo­mány, az oktatás és I közműve­lődés, a munkahelyi művelődés“ területén az utóbbi években, va­lamint egész életművel kiemelke- _dő sikereket elért személyek, il­letve kollektívák. SZOT-díj adományozható mai témájú, szocialista eszmeiségű, & ■ munkásosztály, a dolgozó nép Papp György, az MSZMP Ba­ja Városi Bizottságának első tit­kára köszöntőjében elmondta, hogy méltán illeti hála és meg­becsülés a bátor helytállásért mindazokat, akik ha kellett, fegy­verrel a kézben védték a népha­talmat. Megemlékezett azokról, akik életüket áldozták a nehéz napokban a dolgozó nép ügyéért. A harminchét veterán párttag nevében Szabó István mondott köszönetét a meghívásért, majd szólt a november 4-i fordulat je­lentőségéről és felelevenítette a közös élményeket. Ezt követően a résztvevők meg­koszorúzták Lenin emlékművét és küldöttséget delegáltak Soltra, amely elhelyezte a kegyelet vi­rágait a Baján mártírhalált szen­vedett Zeleszkó Benjámin emlék­táblájánál. * ! Az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának első titkára, Bo- dóczky László november 4-én a pártszékházban fogadta és kö­szöntötte Fekete László, Lakos Gáspár, Molnár István, Tompos Sándor pártveterónokat és az MSZMP Városi Ideiglenes Intéző Bizottsága tagjait: Szecsei Terézt, özv. Varga Ferencnét, Papp Fe­rencet, Mogyoródi Sándort. életét tükröző, magas színvonalú irodalmi és művészeti alkotások létrehozóinak; a szocialista kul­túra megszerettetésében, a dolgo­zók világnézetének és érzésvilá­gának alakításában, esztétikai él­ményeinek gazdagításában, a ne­mes szórakoztatásban kitűnt elő­adóművészeknek; a tudományos és művészeti elméleti munkássá­gával, a korszerű világképet ala­kító publikációs közéleti tevé­kenységével, a dolgozók művelő­désének segítésében kitűnt sze­mélyeknek; a közművelődés, az oktatás területén elméleti és gya­korlati tevékenységben, az iroda­lom és művészet megszeretteté­sében, a. dolgozók szocialista életmódijának ■ alakításában, a művelődés feltételeinek fejleszté­sében kitűnt személyeknek. A szakszervezeti alapszerveze­tek javaslataikat 1986. december 1-jéig küldhetik el az iparági- ágazati szakszervezetek kulturá­lis, agitációs és propagandaosztá­lyára. A szakmaközi művelődési in­tézmények, valamint a művelő­déspolitika irányításában, végre­hajtásában érintett megyei, fő­városi állami és társadalmi szer­vék javaslataikat ugyancsak 1986, december 1-jéig a szakszerveze­tek megyei tanácsához, illetve a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsához juttathatják el. • A szakosztályok tablókon matatják be eredményeiket. KÁBELTÉVÉS JEGYZET . .t'"-TM A tények mellékesek? Szombati cikkem után szin­te elárasztottak a .telefonok: az olvasók egymás után pa­naszolták ek-őJe is elégedetle­nek a kecskeméti távfűtéssel, többen levélben nyomatékosí­tották jegyzetemet. Ezek után többszörös érdeklődéssel ül­tem hétfő este a városi televí­zió képernyője elé, hogy meg­hallgassam az IKTV illetéke­seit. Csalódnom kellett: vála­szaikból — tegnap délelőtti telefonok szerint: nemcsak szerintem — hiányzott a hely­zet reális megítélése. Szerin­tük ugyanis minden rendben van. Ha mi nézők mást nem is, annyit mindenképpen meg­tudtunk a fórumból (vitave­zető dr. Szombathy Zoltán volt), hogy a száznál több te­lefonáló között egyetlenegy elégedett sem akadt. Még sze­rencse, hogy az IKTV két il­letékese az volt. Az azonban nem szerencse, hanem bizonyítható tények kérdése, hogy milyen válaszo­kat adtak. Sajnos, hogy nem a valóságnak megfelelőt. — Este 10-től hajnali 4-ig két fokkal csökkentjük a fű­tést, nem értem, honnan vettek más adatokat — mondta pél­dául az IKTV igazgatója. Mi, nézők, egyrészt tapasz­talatból tudjuk ezt, másrészt abból a tájékoztatóból, amely — az igazgató aláírásával — 10 ezer példányban jelent meg. E füzet 2. oldalán közli az IKTV, hogy 20 fokot reggel 8-.tól este 8-ig biztosít, 3. ol­dalán írja, hogy a 20 fokot 4-gyel csökkenthetik éjszaka. Az IKTV igazgatója és a fűtőmű vezetője az adásban minduntalan rendeletekre hi­vatkozott. Kötelességem az ol­vasók tudomására hozni, a hivatkozás nem minden eset­ben jogos. Például: a hőfok- mérést — az IKTV szerint — 1,5 méter magasban kell el­végezni. A 2/1986. (II. 27.) ÉVM. számú rendelet 139. pa­ragrafusa 3. bekezdése azon­ban úgy intézkedik, hogy a hőt a tartózkodási zónában kell mérni, szék-, illetve ágy­magasságban, 100 vagy 50 cen­timéter magasban. Ami azért mindezek ellené­re kiviláglott áz -illetékesek válaszaiból, az önmagáért be­szél: évről évre kevesebb energiát fordíthat lakásaink fűtésére a vállalat, melynek távfűtéssel foglalkozó dolgozói prémiumukat a spórolás ará­nyában is kapják. (Aki ugyan­annyi pénzért kevesebb szol­gáltatást nyújt, az nem követ el árdrágítást???) E sajnálatosan. aktuális jegyzetet — utólagos vitát — folytathatnám, ám nem sok értelme van. A tények nem beszélnek mellé. B. J. HAT TELEPÜLÉS FIATALJAIT VONZZA A hazafias-honvédelmi nevelés központja • A fiatalok büszkén olvassák az új MHSZ-székház tábláját. TISZAKÉCSKÉN, BAJÁN, KECSKEMÉTEN V eteránok találkoztak Tisztességben visszavonulni séges visszavonulás? Vagy, ha ez megalázó, akkor az micso­da, ha valaki képességét _ te­kintve alkalmatlan, személyi­ségét tekintve pedig érdemte­len, mégis foggal-körömmel kapaszkodik rangjába, beosz­tásába, amelynek nem tud megfelelni? Egyszóval a főosztályvezető visszavonulásának ezzel a módjával senki nem volt elé­gedett, talán csak az a né­hány profi intrikus, aki min­dig szívesen terjeszt mende­mondákat. Népgazdaságunk mai álla­pota, a mind súlyosabbá váló terhek gondolkodásra intenek mindannyiunkat. Ma már bi­zonyos, hogy a kilábaláshoz sok mindent meg kell tanul­nunk, amit már elfelejtet­tünk, vagy meg sem tanul­tunk. Egyebek között az érde­mek' és az emberi méltóság •nagyobb tiszteletét. Szép sza­vakban nincs is hiány, de a gyakorlat minden szinten sor­ra kínálja a közvélemény igazságszeretetét sértő példá­kat. A szocialista társadalom jö­vője a megbecsült sokaság helytállásától függ, és ne fe­ledjük, hogy helytállást csak valóban megbecsült emberek­től várhatunk. A történelem során még egyetlen társada­lomban sem volt ennyire erős a fejlődés és a megbecsülés kölcsönhatása. Ha a kapitalista társadalom­ban például egy közéleti em­ber valami okból otthagyni kényszerül posztját, fogja ma­gát és visszavonul a magán­életbe. Ha szerencséje van, vagy olyanok a képességei, ott is karrier várja. Ha viszont mi megbuktatunk valakit, az nagyon nehéz helyzetbe kerül. A mi társadalmi rendünk em­berének — aki a szocializmus építésére vállalkozott — min­den erkölcsi, anyagi és szelle­mi tőkéje ebben a vállalko­zásban fekszik. Nincs és nem is lehet birtoka, bankja, gyá­ra, ahová visszavonulhat. Ha önhibájából vall kudarcot, az más dolog, hiszen maga tette kockára értékeit. Ha viszont méltatlanul kerül ilyen hely­zetbe, elveink csorbulnak sú­lyosan, és kár is ér mindany- nyiunkat. Nagy felelősség ez, és akik visszaélnek vele, nemcsak hu­manizmusunk ellen vétenek, hanem közös érdekeinket is veszélybe sodorják. Hiszen ma minden erőre, minden jó­szándékra szükség van ah­hoz, hogy a bajokból kigázol- hassunk. Az élet ma egyre nagyobb sebességfokozatra kapcsol, új látásmódot, az eddiginél' kor­szerűbb felkészültséget, gyors alkalmazkodást követel, a tar­talékenergiák teljes mozgósí­tását igényli. Nem mindenki tud versenyt futni az idővel, dolgozzon bár munkapad mel­lett, hivatalban, vagy vezető beosztásban. Szükséges meg­jegyezni, hogy aki eddig be­csülettel végezte dolgát, de akár kora, egészségi állapota vagy egyéb okok miatt már nem bírja a futást, az nem bukott ember. Kijár neki mindannyiunk tisztelete és megbecsülése, megszolgálta, hogy tisztességben, értékes tapasztalatait kedve és ereje szerint hasznosítva vonulhas­son vissza. K. Gy. Felhívás az 1987. évi SZOT-díjasok jelölésére »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom