Petőfi Népe, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

1986. november 4. • PETŐFI NfiPE « 3 A KONSZOLIDÁCIÓ MEGTEREMTÉSÉÉRT DR. MOLNÁR FRIGYES: Sikerült levonni a helyes következtetéseket Amikor azon a november elejei vasárnapon, 4-én hajnalban a Kos­suth Rádió hullámhosszán elhangzott a Kádár János által vezetett Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívása, sokan voltak az or­szágban olyanok, akik már vártak valamiféle jelre. Bács-Kiskun me­gyében dr. Molnár Frigyes játszotta a főszerepet a kibontakozó kon­szolidációban. — Kecskeméten, a városi pártbizottság Nagykőrösi ut­cai székházában már novem­ber 2-án megalakult az MDP utódjaként létrejött Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága, melynek elnökévé önt választották. Ho­gyan emlékszik erre vissza? — Amint erről egy dokumen­tumkötet szerkesztőjének már Írásban nyilatkoztam: sok, szá­momra a mai napig furcsának tűnő polémiát lehet a 30 eszten­deje történtekről hallani. Hadd idézzem csak a kérdéseket: me­lyik dátum tekinthető az MSZMP megyei vezető testületé „igazi” megalakulásának, s mindez „csak utóvédhárc” volt-e? A kér­dés alapja: a sajtó csak novem­ber 9-én számolt be az IIB meg­alakulásáról. Firtatják azt is: a forradalmi központtal való köz­vetlen kapcsolat nélkül lehe­tett-e az MSZMP politikáját kép­viselni a november elejei napok­ban? Akik ezt teszik, elfelejtik, hogy 1956 októberére már maga az MDP vezetősége is szembené­zett a múlt sok hibájával. Az 1953-as központi vezetőségi hatá­rozat, majd pedig az 1956. júliusi határozat országos méretekben jelölte ki az új utat, ám ez nem azt jelenti, hogy a párt alsóbb szervei nem gondolkoztak a jö­vőn. A tsz-elnökök konferenciá­ján például ml úgy vélekedtünk: szükség van a tanyákra is. Sorol­hatnám tovább a példákat, de azt hiszem, felesleges. A lényeg: hamis' az a kép, mely szerint csak ellenforradalmárok voltak e ké­ső őszi napokban. Természetesen voltak igazi forradalmárok is, akik a párt korábban kidolgo­zott programjára tudtak támasz­kodni. Ily módon tehát az IB megalakulása-megalakítása ter­mészetes, logikus lépés volt. — Ahhoz, hogy megértsük az ideiglenes intéző bizottság munkájának jelentőségét, jó lenne, ha vázolná a november 4-e előtt kialakult helyzetet. — Ezt nagyon egyszerűen, csak a lényegre koncentrálva úgy le­hetne megfogalmazni: végve­szélybe került a népi demokrati­kus rendszer. A sorsunkról volt már szó, hiszen Mindszenty má­sodik rádióbeszéde — jól emlék­szem — kilátásba helyezte a „he- tedíziglen való” felelősségrevo- nást. — Tehát Kádár Jánosék felhívása a legjobbkor hang­zott el. — Sokunk számára ünneppé vált az a nap, valóban. — ón személy szerint mit tett ekkor? — Az egyik legelső Intézkedé­sem a közvélemény tájékoztatá­sát szolgáló eszközök fölötti be­folyás megszerzése volt, ezért — fél 8 körül — miután a megyei lapot az MSZMP Ideiglenes In­téző Bizottsága lapjává nyilvá­nítottuk, megbíztam Weither Dá­nielt — az IB tagját — a főszer­kesztői teendők ellátásával. A vezetés nélkül maradt rendőr-fő­kapitányság élére a pártfőisko­láról akkor visszaérkezett he­lyettest, Szalóki Lászlót nevez­tük ki. Mivel a pártapparátust feloszlatták, ide, a rendőrségre irányítottunk át kipróbált kom­munistákat. Kevesen tudják ma már, hogy volt rádiónk is: Me­gyeri Károly, a kecskeméti tisz­tiklub századosi rangban szolgá­ló parancsnoka vezette. A Kato­na József Rádió a 485 méteres középhullámon egész november végéig működött. I — Milyen elvi alapon kezd­tek hozzá a konszolidációhoz? — Az MSZMP Ideiglenes Köz­ponti Bizottsága november 6-ai fölhívása útmutató jellegű volt. Mi a napi munkában elvártuk, hogy aki megbízatást kapott, az önállóan dolgozzon. Megszüntet­tük az úgynevezett „forradalmi bizottságokat”, s visszaállítottuk helyükbe a néphatalom helyi szerveit, megtisztítva azokat az ellenforradalmároktól. Én, Simó Tibor kíséretében, november 7- én Szolnokra utaztam, fölvenni a kapcsolatot Kádár Jánosékkal, ám ők akkor már Pesten vol­tak, így csak néhány nap múlva, 12-én sikerült a. találkozás: Kiss Károlyt tájékoztattuk a mi érté­kelésünkről a megyében kiala­kult helyzetet illetően. I — Következtek azután a rendteremtés hétköznapjai. — Ez egyáltalán nem volt könnyű, hétköznapi feladat. A megbolygatott tömeget meg kel­lett újból győzni céljainkról, rá­adásul olyan körülmények kö­zött, amikor anyag, energia hi­ányzott. Nem azért voltunk azonban vezető poszton, -hogy ne próbáljunk meg mindent. Így pél­dául — alighanem elsőkként az országban — a Vajdasággal köz­vetlen árucserére szövetkeztünk. Szenet és olajat szereztünk elfek­vő Dongó-motorokért — aki em­lékszik még rá: ezeket a kerék­pár hátsó kereke fölé lehetett sze­relni, segédmotorként — a kon­zervgyár ennek alapján tudott munkához kezdeni. Jugoszláv elvtársaink nagyvonalúak és pre­cízek voltak: később, az elszá­moláskor kiderült, hogy többle­tünk van, nos, ezt az összeget itt­hagyták, legyen miből helyreál­lítani a megrongált szovjet em­lékműveket. — ön 1956-tól 1968-ig volt a vezetője a megyei pártbi­zottságnak. Mit tart a legna­gyobb eredménynek ebben az időszakban? — Ami a kezdeti időket illeti: azt, hogy sikerült konszolidálni a politikai helyzetet, a MŰK jel­szava Bács-Kiskunban nem ta­lált termékeny talajra. Talán azért sem, mert sikerült levon­nunk a helyes következtetéseket a történtekből. Így például sze­mély szerint is elégedett vagyok a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének Bács-Kiskun me­gyei megoldásával. Nemcsak ter­melőszövetkezet, hanem szakszö­vetkezet és termelőszövetkezeti csoport — tszcs — is alakulha­tott, pontosan igazodva a helyi sajátosságokhoz. Ügy gondolom, hogy mi, akkori vezetők, haté­konyan tudtunk dolgozni, ami­hez az is hozzájárult, hogy köz­ben folyamatosan továbbképez­tük magunkat. A megyei tanács elnökével a jogi egyetemet vé­geztettük el, én magam a homo­ki szőlőtermelés korszerűsítéséről írtam — akkor úttörő jelentősé­gűnek' számító — disszertá­ciót. Büszke vagyok arra, hogy nívódijat kaptam érte, de arra még büszkébb, hogy Bács-Kiskunban e koncepció sze­rint hajtották végre a szőlő- és gyümölcstelepítés máig ható programját. Megjegyzem egyéb­ként, hogy nemcsak én foglalkoz­tam ilyen kérdésekkel. Sorol­hatnám a munkatársaimat is. Nem lehet említés nélkül hagy­ni a községfejlesztésben elért eredményeinket sem — erre egyébként mi már 1955-ben ha­tározatot hoztunk. A begyűjtés eltörlése után a falusi emberek­nek is több pénzük lett, és szí­vesen adtak belőle például jár­dára. E munkában élenjáró sze­repet vitt Bruncsák András, a megyei tanács osztályvezetője. — Milyen tanulságokat vont le 1956 tragikus eseményei­ből? — Számomra sokszorosan be­igazolódott, hogy a szavaknak és a tetteknek egységben kell len­niük; az emberek ugyanis csak azt az eszmét követik, amelyet a magukénak tartanak és ebben a saját maguk érdekét fölismerik. Hiszen — ahogy közmondásunk tartja — akaratán kívül senkit sem lehet boldogítani. Igen jó, hogy napjainkban sem az embe­rek ellenére és nélkülük, hanem értük és velük együtt törekszünk megvalósítani szocialista építő­munkánk soron le\jő tennivalóit. Ballal József VÉG YESVÁLL ALA TO K, KERESKEDÖHÁZ Az Industrial- export a külpiacokon A gyárak és komplett beren­dezések exportjával foglalkozó Industrialexport tovább szélesí­ti fővállalkozói tevékenységét, s újabban a gyárépítéshez szükség ges szolgáltatások, kiegészítő áruk külföldi értékesítésére is vállalkozik. Ehhez a vállalat a közelmúltban kapta meg az en­gedélyt a Külkereskedelmi \ Mi­nisztériumtól. Az Industrialexport elsősorban a Szovjetunióban, Indiában, Kí­nában, Nigériában értékesíti ter­mékeit. Az exportálandó beren­dezések jelentős hányadát a ma­gyar ipar gyártja, de egyes fon­tos technológiai részegységek csak a fejlett ipari országokból szerezhetők be. Azt tervezik, hogy ezeket nemcsak megvásárolják, hanem hazai gyártásukat is meg­szervezik. Már megkezdték az ehhez szük­séges külföldi piacszervezet ki­építését. A közelmúltban Bécsben megalakították első külföldi ve­gyesvállalatukat Wienna Trade néven. Az új cég kereskedelem­fejlesztési tevékenységet folytat. Ausztriában és Magyarországon egyaránt támogatja a műszaki együttműködést, fővállalkozói megbízásokat közvetít. A vegyes­vállalat bekapcsolódik a termelés­fejlesztés finanszírozásába is; te­vékenységét harmadik piacra ki­terjesztve már hozzálátott ilyen vállalkozások előkészítéséhez. Törekvéseinek eredményeként az Industrialexport bekapcsoló­dik osztrák fővállalkozásban ké­szülő beruházások kivitelezésébe. A hazai iparfejlesztést elősegí­tő vegyesvállalat alapításáról kezdtek előkészítő tárgyalásokat az Egyesült Államokban is az In­dustrialexport képviselői. A ter- 'vek szerint a vegyesvállalatba hazai és külföldi bankokat is be­vonnának, hogy az üzlet felfutá­sához szükségessé váló tőkét így biztosíthassák. Távolabbi elkép­zelés, hogy a harmadik külföldi vegyesvállalatot Japánban hoz­nák létre. Az exportjog kiszélesítésével a vállalat lehetőséget kapott arra. hogy kifejlessze kereskedőházi tevékenységét. Elsősorban olyan cikkek külkereskedelmével kí­vánnak foglalkozni, amelyek kap­csolódnak a nagyberendezések exportjához. Így például külföl­di cégektől igénybe vesznek szol- gáltatásokat, s a vételárat ma­gyar termékekkel kívánják kifi­zetni. A vállalatnál az áruexport szervezésére új irodát hoztak lét­re. Korszerűsítik a kiküldötti háló­zat munkáját, is. Először csupán egy esztendőre küldik ki külföldi állomáshelyükre szakemberei­ket. Munkájuk eredményességé­től függően hosszábbítják meg kinttartózkodásukat. Kiválasztá­suknál pályázati rendszert vezet­tek be.' Robotok szovjet megrendelésre • A KGST-együttműködés keretében a Tungsram RT. robotfejlesztési osztályán — szovjet információk alapján — a fejlesztő mérnökök egy­éves munkával elkészítették a Béta-robot elektronikus vezérlőszekré­nyét. A nemzetközi munkamegosztás keretében készülő új robot al­kalmas autókarosszériák ponthegesztésére, autóipari szerelésre, és munkadarabok átcsoportosítására. A sorozatgyártásra a Tungsram RT. kaposvári elektronikai gyára készült fel, és 5 év alatt több mint ezer darabot készítenek szovjet megrendelésre. Betonfüvesítés Levelet kapott a tanács. Jobb sarkában, ahogy kell, feltüntetve a levél tárgya: „Hiányosság megszüntetését előíró munkavédelmi határo­zat.” Jogszabály, fejezet, pa­ragrafus, bekezdés. Maga a hiányosság: nincs a helyi általános iskolának be- ‘ tonozott(i) játszótere. Tantér- , ménként legalább ötven négy­zetméter. Az a helyzet, hogy — szerencsére — semekkora sincs: a falusi iskolaudvart fű, másutt finom homok borítja, hátsó részében szépen gon­dozott gyakorlókért fekszik. A május végén kapott felszólítás októbert jelölte meg a hiány­pótlás határidejéül. Igen ám, de a tanács még év elején betáblázla minden fillérjét, ilyesmire elfelejtett tartalé­kolni. Űjabb levél, immár a hatóságnak. Nem lehetne-e kitolni a betonozás határide­jét? Válasz — kelt július 1- jén —: lehet. De nem ez a hepiend. Az érthetetlen és értelmetlen jog­szabályt ugyanis július l-jével megszüntették. Erről a hiva­talos közlöny már február­ban részletesen beszámolt. A felügyelő szervnek azonban ez bizonyára elkerülte a figyel­mét. Az iskolát fenntartó ta­nácsnak — meg a többinek, amelyik hasonló felszólítást kapott — mostmár csupán annyi a dolga, (de ezt meg kell tennie, ha nem akar betonoz­ni), hogy újabb fellebbezést ■nyújtson be. Egy olyan hatá­rozat ellen, melynek megho­zatalakor a hatóságnak már tudnia kellett (volna), hogy az rövidesen — a teljesítésül sza­bott határidő előtt — érvényét vesztő rendelkezésen alapszik. Azon így már nem is érde­mes háborogni, milyen meg­fontolásból születhetett a ko­rábbi jogszabály, melynek köszönhetően cementgyöppel borítottak be sok-sok iskola­udvart. Sok helyen azonban már az ezután következőtől tartanak, ami majd a lebeto- noztatott játszóterek újrafü- vesitéséről rendelkezik... — bók — VAGYONVÉDELEM KÉRDŐJELEKKEL Az én házam nem erőd Még akkor sem, ha sokan vallják: az én házam, az én vá­ram. Már a középkori erődöket is igyekeztek bevenni azok, akik fosztogatni akartak. Na, de ők ritkán jöttek csellel. A mai betörő csendben érkezik és gyorsan távozik. És gyakran jön. A lakásbetörések száma 1981 és 1985 között több mint 74 százalékkal emelkedett. 1981-ben 2 óra 21 percenként, ta­valy 1 .óra 21 percenként követtek el egy-egy betörést ha­zánkban. Az okozott kár a kétszeresére szökött. Hűtőgépek, szifonok Jászberényből • A Jászberényi Hűtőgépgyárban az elmúlt évben mintegy ötmilliárd forint értékű terméket gyártottak. Az idén több mint 10 százalékkal növelik a főprofilt jelentő hűtőszekrények, fagyasztószekrények és -lá­dák, valamint a szifonok gyártását. Az év végéig 570 ezer hűtéstech­nikai berendezés és 750 ezer szifon összeszerelését tervezik. Termé­keikkel sikerrel szerepelnek az európai országok mellett az USA, Ausztrália és Kína piacain is. A képen: Suba Zsuzsa a gyártósor végén ellenőrzi a hűtőszekrénye­ket. A „vagyonvédelmisek” egyik osztálya az Országos Rendőr-fő­kapitányságon a társadalmi, a másik a személyi tulajdon védel­mével foglalkozik. Az utóbbi osz­tály főnöke jelentette ki: „Ná­lunk nincs alvilág, a bűnözés vi­szont szervezettebb lett.” Az al­világ kifejezés századeleji zsar­gon!’Tudományosan és a gyakor­latban sem jelentett, semmit, ta­lán némi ..betyárromantikát”. Bűnözőkről beszélünk, olyan em­berekről. akiknek létformájuk a lakásbetörés. Az elkövetések mód­ja azonban szervezettebb lett. Természetesen meg kell külön­böztetnünk kisstílű betörőket és a „nehézfiúkat”. Az utóbb ;ak je­lentik a rendőrség számára a nagyobb gondot. Száz-százötve­nen vannak az országban. Hang­súlyozni kell azonban azt. hogy csak a bűnüldözés szempont iából keménv fiúk ők. hiszen akihez betörtek, annak teiiesen mindegy, hogy ..melyik műfaihoz” tartozó tette. Mégis a közvéleménv jog­gal kiváncsi arra. hogy milyenek ők: a kemény mag, a nehézfiúk. A kemény mac — feltörve Magától értetődő, hogy minden úi. felderített betöréses bűncse­lekmény tapasztalatokkal gaz­dagítja a rendőröket. Íme néhány: a nyolcvanas években minőségi változás volt e „szakmában". Egyre nehezebb lett a társadal­mi tulajdon megdézsmálása, s egyre inkább kis kockázattal nagy hasznot hozónak látszott a lakás- betörés. Megjelentek a mened­zsertípusú bűnözők. Életkoruk ál­talában 35—40 év. többszörös visszaesők — kijárták tehát a ..börtönegyetemeket”. Nagyon sok gondot fordítanak lelki és fizikai erőnlétük karbantartására, ami­re a jó fellépés, a határozott meg­jelenés s az állóképesség miatt van szükségük. Általában napi tevékenységük egyharmadát | a fizikai erőnlét fejlesztésére for- d‘\5ák. Menedzsertipusúak. tehát ők a szervezők. Első lépés a váloga­tott csapat felépítése. Előszere­tettel szerveznek be olyan sze­mélyeket. akik jól kereső orvo­sokhoz. kisiparosokhoz, televíziós személyiségekhez és színészekhez b^'Aratosak. Gyakran az előbb említettek- gyermekeit vagy kö- z"'i hozzátartozóit környékezik meg. Komoly gondot fordítanak a felderítésre. Nem besurranok: v.„i„k!g. hónapokig figyelik az áldozat mozgását, szokásait. Pon­tosan kiszámít iák a betörés idő­pontját, gondoskodnak az értékek, a pénz „tisztára mosásáról”. Egy­re több információja van a rend­őrségnek arról, hogy butikok­ban, zöldségesüzletekben, s első­sorban szórakozóhelyeken „csen­destársak”. Az ilyen nehézfiú _a ..hátát” ugyanilyen körültekintő­en biztosítja: ügyvédet tart, rej­tekhelyekről gondoskodik — s felkészül az ország elhagyására is. Lebukása esetén a börtönből is szervezi kapcsolatait, s szaba­dulásakor — néhány nap pihenő után — már egy .odabent előké­szített újabb bűncselekménybe kezd. Tevékenységük sokszor nem korlátozódik Magyarországra. A vagyonvédelmisek felderítettek már olyan kapcsolatot is, amely­nek végpontja Los Angelesben volt. Legszívesebben azonban a Német Szövetségi Köztársaság­ban élő. oda menekült, vagy oda- kinn bűnözővé vált magyarokkal tartják a kapcsolatot. Például egy felbecsülhetetlen értékű egyházi műkincset levélben rendelték meg az NSZK-ból, s az itteniek határidőre „szállították”. A kép riasztó, elsősorban a bűnüldözési szakemberek szá-- mára. Hangsúlyozták azonban, hogy a betöréses lopások kis szá­zalékát követik el a kemény maghoz tartozó bűnözők. Rutinmegoldások helyett A rendőrségnek nagyon gyor­san kellett választ adni erre a „minőségi ugrásra”. Természete­sen szükség van továbbra is az eddigi módszerekre; a járőrözés­re, az igazoltatásokra a szóra­kozóhelyeken. Ezzel együtt a kri- I minalisztika legújabb eredmé-. " nyeit is mielőbb a gyakorlatban kellett alkalmazni, s az. eddig felderített eseteket tudományos módszerekkel vizsgálni. Mindeh­hez járul — vagy még inkább összefogja ezeket — a modern szervezés. Ma még hazánkban a helyzet nem olyan rossz, hogy a „kemény maggal” szemben egy kemény rendőri csoport — erre szakosodva — vegye fel a har­cot. Az erők ókos és gyors át­csoportosításával is meg lehet ol­dani a feladatokat. Az elmúlt esztendőkben több olyan na­gyobb szabású akciója is volt a rendőrségnek, amelyek követ­keztében rács mögé került a ne­hézfiúk néhány képviselője. Színvonalemelés A lakásbetörések károsultjai nem vonhatók felelősségre. Ez alaptétel, még akkor is, ha gyak­ran hallani tőlük: „csak egy percre szaladtam le a közértbe”, „csak a szellőzőablakot hagytam nyitva a nyaralás alatt”. A má­sik alaptétel: nem szabad meg­tanulni együtt élni a bűnözéssel. Mi akkor a teendő? Vagyonvé­delmi kultúránkat kell sokkal magasabbra emelni. Vagyis: meg kell tanulnunk védekezni. Ennek van egy technikai olda­la. Házaink, lakásaink zárát át kell vizsgálnunk. Az elavultakat, a gyengéket cseréljük ki. Mit ér azonban a sok zár. ha a garázs felől, a WC szellőzőablakán át könnyűszerrel be lehet menni. A rendőrségnek van vagyonvédelmi tanácsadása, bárki igénybe ve­heti. Az én házam az én váram — tartja az angol mondás. Ahová a betörőt könnyelműségemmel vá­rom — mondhatnánk akasztófa­humorral. A humor azonban ma­radjon a miéiik, a büntetés — ha nem is az akasztófa — a betörő­ké legyen. R. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom