Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-30 / 256. szám
4 © PETŐFI NEPE • 1986. október 30. HARMINC ÉVE TÖRTÉNT • • Ütött a cselekvés órája! A szolnoki Kossuth rádió műsorkrámhájából Kilenc évszázadot meghaladó múltja során Szolnok több ízben volt történelmi sorsfordulók színhelye. 1849-rben Damjanich tábornok g^ráj^ek győzelme a dicsősé Ti?‘r,Mzi hadjárat nyitányát jelfenMle,' 1919-ben a tanácsi ormány utolsó hídfőjeként állt ellent a magyar komm unt eltipró antant intervenciósoknak. Harminc éve, 1956 novemberében pedig: „töirténelmL tény, hogy a szorongatott Magyar Népköztársaság forradalmi erői innen hir- datheJÄc meg az ellentámadást a szoc^*A Magyarország győzelméért. W város népe büszke lehet erre.” Kádár János szavaival, melyeket 1969. október 30-án mondott a „szolnoki Csepel”, a MÁV-jár- mű javító nagycsarnokában, a megyei tanácsháza épületében elhelyezett márványtáblán olvashatók. Ez a patinás épület, több más objektummal együtt a budapesti Köztársaság téri pártszékház véres ostroma után a Szolnokon megszerveződő új forradalmi központ megalakulásának, első intézkedéseinek és működésének színterévé vált. S ezért e városból indulhatott el a Magyar Rádió második s újjászületése — olvashatjuk az 1958-as Rádióhallgatók ■ könyvében, miszerint november 4-én véget ért az éter kalózainak pünkösdi királysága is. Rendkívüliség a rendért Budapesten még harcok dúltak, amikor a szolnoki stúdióból elhangzott a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány, Kádár János felhívása a néphez. A stúdió azóta már nyugalomba vonult technikusa, | Kövér Gyula és a szerkesztőség megbízott vezetője, Demcsák Katalin (később évekig a rádió levelezési rovatának vezetője) kapta kézhez illetékes helyről azt a magnótekercset, Eimslymslk tartalmát — a kormány nyílt levelét és felhívását a magyar dolgozó néphez — addigra már részben megismerhette az ország népe, ugyanis az először a hajnali órákban hangzott el. A szolnoki szerkesztésű Kossuth - műsor, vagyis az országos főmű- sor az 539 kilohertzes frekvencián az esti óráktól Jelentkezett az éterben, majd hmsjk napon át ez volt a kormány TtoÄöve és legfontosabb kommunikációs eszköze. A műsor'xróniika fennmaradt dokumentumait tanulmányozva megállapítható, hogy rendkívüli időkben a program is rendkívüli volt. A kormány sűrű felhívásai, közleményei, a sok száz üzenet közvetítése viszont épp azt célozta, hogy a rend helyreállhasson, az élet a normális kerék- vágásiban megindulhasson. Az új pánt, az MSZMP lapját továbbra is Szabad Nép elnevezéssel szerkesztették Szolnokon november 13-ig, terjesztését a szovjet csapatok segítették repülőgépről, a munkákat Andics Erzsébet, Berai Andor és Friss István irányították. A szolnoki Kossuth rádió is az általuk szerkesztett és ellenőrzött híranyagot kapta, ezeket olvasta be Demcsák Katalin és Varga Viktória (az utóbbi a Szolnok Megyei Néplap közelmúltban elhunyt pártrovat- vezetője). Kádár János levele E három nap alatt a stúdió napi húszórányi adást sugárzott, ami kemény próbatétel volt fizikailag is. Az erkölcsi helytálláshoz erőt adott legalábbis két momentum. Az egyik: a szolnoki munkálok máig is történelmi ereklyeként őrzik 'azt a kéziratos levelet, melyet Kádár János — még mint Nagy Imre kormányának tagja — 1956. október 30-án, a tomboló ellenforradalom közepette küldött a Parlamentből Szolnokra: „Kedves szolnoki Dolgozó Testvéreim! Egy nehéz korszak utolsó és egy új fejlődési korszak első napjain találkozva Szolnok város küldöttségével. Bujáid Ferenc elvtárssal, üdvözletünket küldjük önöknek. Fogjanak össze minden őszinte, jó szándékú magyar hazafival a rend helyreállításában, az élet alapját képező munka megindításában. Megszabadulva a múlt salakjiától, bízzanak a kommunista eszme hívei a jövőben. Az igaz eszmét tiszta eszközökkel fogjuk szolgálni és a szocialista Magyarország győzni fog! Kádár János.” Ez a levél a szocializmushoz hű, és a nehéz napokban is helytálló emberek körében nem maradt titok, erőt és bizalmat kölcsönzött a jövőhöz. A másik: miután a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány november 3-án Szolnokon megalakult, annak elnöke november 4-én, vasárnap az esti órákban a városi pártbizottság Beloiannisz u. 22. sz. alatti szák- házábami egy viszonylag szűk körű pártaktíván találkozott a forradalmi fellépést támogató és az együttműködést vállaló kommunisták csoportjával, köztük Kálmán István megyei első. Szekeres László városi másod,titkárral. (Utóbbi szervezte meg a pártőrséget, s vált annak parancsnokává.) Erről a résztvevők személyes vallomásai alapján Berecz János így ír Elleniorradalcm tollal és fegyverrel című könyvében: ..Kádár János tájékoztatta' a résztvevőket a kialakult helyzetről. az új kormány megalakításáról, céljairól, és ekkor szinte hihetetlennek tűnő optimizmussal beszélt a kibontakozás lehetőségei,rőL Az oldott légkörre, az elvtársias hangulatra jellemző. hogy a részt vevő kommunisták sok-sok feltett kérdése közijj^ jó néhány Kádár János elvtárs-*^ nak az ötvenes években elszenvedett meghurcoltatására és börtönéveire vonatkozott. Ezekre is nyíltan válaszolt, hangsúlyozva: az egyéni sére'méket is csak a szocialista törvényesség és rend helyreállításával lehet orvosolni” Másnap, amikor a rádió időről időre ismételten közölte: Nagy Imre kormánya, amely megtisztította az utat a reakció, az ellenforradalom erőinek, szétesett és megszűnt létezni, a népi Magyarország szocialista erői pedig az általuk segítségül hivott szovjet csapatokkal együtt önféláido- zóan teljesítik azokat a feladatokat, amelyeket a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elé- bük állított. Akkor a Nyíljon ki a szem! című publicisztika arra utalt, hogy az új kormány programjában teljesíti mindazokat a követeléseket, amelyekért népünk bátran kiállt, amelyekért harcolt. Ez a kormány meg akarja szüntetni a vérontást, építeni akar, dolgozó népünket a helyes úton akarja tovább vezetni. Azt akarja, hogy boldogan, szabadon lélegezzen mindenki, hogy felszá- radjanak a könnyek, hogy felejtsük el ezen idők borzalmait, hogy jólét legyen mindenki számára ebben a hazában. Nyíljon ki a szem, nézzen tárgyilagosan, tudatosan. Szükség van most erre mindenkinél, mindenhol. Térjen észre nemzetünk, álljon talpra egységesen. Fogjon össze mindenki, kommunista, pártonkívü- li, munkás, paraszt. Jelentés a Duna—Tisza közéről Az ellenforradalom fegyveres leküzdésének nymaiban a rádió szinte már a któ jjf megformu- 1ázott politikai aMjpelv — aki nincs ellenünk, az velünk van — szellemében hívott fel a nemzeti egységre, összefogásra, a munka felvételére, az élét rendjének fokozatos helyreállítására. Megkezdődött a párt — új névvel, de változatlan elvi alapokon — történő újjászervezése, a hatalomgyakorlás új módszere, a kétfron- tos harc meghirdetésével, egy máig sikeres egyensúly-tartó, igaz eszméket tiszta eszközökkel képviselő politika első lépéseinek egyértelmű és határozott kimunkálásával. Fellapozva a november 6-i műsorborítékot, íme néhány cím a napi adás egvre gazdagabb tartalmú anyagából: Jövőre is kenyér kell az országnak. Ne engedjük meg a spekulációt, üzérkedést! KJammentár a kormányprogram 10. pontjához, a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a kötelező beszolgáltatások megszüntetése, az egyéni dolgozó parasztok megsegítése tárgyában. Jelentés a postaforgalom beindulásáról. Kezdjük meg a munkát! — a Magyar Szabad Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának felhívása, csatlakozva a • Kövér Gyula stúdiótechnikus, a szolnoki szerkesztésű Kossuth-műsor helyi munkatársa. © A „Velünk élő történelem” című televíziós sorozat stábja a szolnoki rádióstúdióban. Az asztalnál Demcsák Katalin, aki 1956. november 4-én is a stúdióban teljesített szolgálatot, mint bemondó. Szakszervezeti Világszövetség Magyarország és az egész világ dolgozóihoz szóló felhívásához. A külföldi jelentések között fő helyen közli'k a kormány segélyfelhívására érkezett válaszokat, a szocialista országok kormányaihoz intézett szöveg alján Kádár János ceruzával rögzített jól ismert aláírása. (Ez is szerepel a tv A velünk élő történelem című 6x60 perces politikai dokumentumműsorának a szolnoki eseményeket feldolgozó 3. részében, a Kövér Gyulával, Demcsák Katalinnal, Szekeres Lászlóval és másokkal készített interjúrészietek mellett). A belföldi hírek között egyre gyakoribb az olyan, mint amit a Duna—Tisza közéről jelentettek: „Kecskemétén megindult a munka, helyreállt a rend, a lakosság hangulata nyugodt, az üzletek nyitva vannak. Megindult az autóbuszforgalom. A megye vezetői nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a békés építőmunka előfeltételeit megteremtsék, a lakosság ellátását biztosítsák.” A kormány gyors, konkrét és határozott intézkedései nyomán (szinte óránkéit hangzott el egy- egy tárca vezetőjének „napiparancsa” a termelő munka feltételeinek megteremtésére, a gazdaság és a társadalom működ ő- képtfts ágének biztosítására) a kiboiijfe jn konszolidáció folya- matátmi^vállati fontos és nélkülözhetetlen feladátot a rádióstúdió az új forradalmi központ ideiglenes és átmeneti székhelyének számító Szolnokon. Amikor november 7-étől ismét megszólalhatott a budapesti Kossuth rádió a parlamenti szükség- stúdióiból, a szolnoki egy ideig Damjanich-adó elnevezéssel folytatta napi egy órában a helyi műsorsugárzást és a Magyar Rádió. városi és közreműködő stúdiójaként folytatja ma is abban a szellemben és meggyőződésben, ahogy azt november 4-én megkezdték. Három évtizede rendkívüli helyzetben rendkívüli cselekvési lehetőséghez jutva tisztességgel teljesítette az új erők és az idők szabta új követelményeket. A szolnoki rádiósok krédójában ezért is van kitüntetett helye Kádár János ENSZ-közgyű- lésen elmondott szavainak: „Az ember hibázhat, tévedhet is. de én úgy érzem, igaz ügyet szolgálok, és büszke vagyok rá, hogy a történelem egy súlyos órájában, hű társaimmal együtt munkás- osztályomért és sokat szenvedett magyar népemért kiállva ott voltam, ahol lennem kellett, és azt tettem, amit tennem kellett.” Pálréti Ágoston POLITIKAI FILMNAPOK Minőségi csere Az október közepétől november végéig tartó megyei politikai filmnapok a programról is valló Korunk kérdései címet. Iviseli. Ha végignézzük a sok nemzetiségű — magyar, szovjet, lengyel, kubai, argentin — mezőnyt, feltűnik, hogy a vetítésre kerülő filmek jelentős része egészen új, s a mai politikai, gazdasági valóságról szinte kivétel nélkül közvetlenül, áttételek nélkül szól. A Minőségi csere című színes kubai produkció egyike azoknak, amelyeknek aktualitását — például a mi Visszaszámlálás, A nagy generáció, Falfúró, vagy Idő van című filmjeinkhez hasonlóan — nem irodalmi vagy történelmi allegóriákból kell felfejtenünk. Külön érdekesség, hogy az új kubai filmet, mint hazája — nálunk szinte teljes egészében ismeretlen — filmgyártásának egyik legelső képviselőjét is üdvözölhetjük. Rendezője Juan Carlos Tabio, akinek dokumentum- és rövidfilmek után a Minőségi csere az első nagyjátékfilmes bemutatkozása. Az évi körülbelül tíz produkció finanszírozására képes nemzeti. filmgyártás . keretében született alkotás érthetően többféle igény kielégítésére is törekszik. A szórakoztatást nyíltan is fölvállaló szatíra központi kérdése, a minőségi lakáscsere nálunk sem tartozik az érdektelen témák közé. Nemcsak Kubában, hanem például itthon is kiváló lehetőségül szolgálhatna egy széles társadalmi tabló felvázolásához. A rendező egy agilis mamát és eladósorban levő leányát használja eszközként céljai eléréséhez. Glória, a mama döbbenten fedezi föl, hogy II. éves építészhallgató lánya megmásíthatatlanul felnőtt, s hogy a párválasztás nehéz gondjai előtt áll. Hogy az esélyeket a maga elképzelései szerint növelni tudja, ahhoz elengedhetetlen feltételnek látszik egy többszörös lakáscsere, amely a főváros legelőkelőbb negyedébe juttatná az anyát és leányát. Glória nem ismer lehetetlent, ám nyugalma a beköltözést követő napon máris oda: úgy tűnik, megtalálta ugyan az ideális vöt, csakhogy a lakás hármuk számára kicsi, újabb csere- sorozat-akcióba kell fognia. Eközben leányát a mama által választott divatos, fontos pozíciót betöltő vőlegény sem tudja meggátolni abban, hogy egy egyszerű munkásból mérnökké lett férfi, Pepe képében megismerkedjék a valódi szerelemmel. Mire Glória valószerűen fantasztikus furfangokkal megszerzi az ötszobás lakást, már egészen más a családi helyzet... Hogy mi mindenre képesek az emberek a jobb lakáshoz jutás reményében, arról nem most fognak a nézők először látni s hallani... Bár a trükkök paragrafusszerűen pontos menete a magyar nézők előtt homályban marad, alighanem mindenki megérti a gyakorlat lényegét. A film felszínén csupán igényes szórakozást kínál, ám szinte észrevétlen fedi fel a néző előtt eredeti szándékát:' érdekfeszítő társadalmi körkép bontakozik ki előttünk a mai kubai valóságról, melyben a lakás milyenségét a státusszimbólum eszközeként tartják számon. A Minőségi csere izgalmai közben rádöbbenhetünk ismét, hogy az emberi természet mennyire azonos a világ minden táján. Károlyi Júlia Ipartörténeti kiállítás \ A századeleji iparosok és kereskedők életét bemutató kiállítás nyílt Veszprémben a Bakonyi Múzeumban. A múlt század 70-es éveitől a felszabadulásig terjedő időszakot felölelő tárlat korabeli eszközök, berendezések segítségével idézi a régi iparosok munkáját, életét. így látható eredeti tárgyakkal berendezett szatócsüzlet, cipészműhely, iparosegyleti szoba is. Képünkön : Cipészvarrógép Október 31. és november 9. között Budapesten és Kecskeméten vendégszerepei a Sota Rusztaveli Grúz Drámai Színház. A magyarországi vendégjáték jó alkalom arra, hogy a színMzuerető közönség megismerkedhessen a világhírű grú^^j^Qat kiemelkedő produkcióival. Szturua totális színháza Magyarországon A Sota Rusztaveli Grúz Drámai Színház a közelmúltban ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. A tbiliszi színházból azonban tekintélyes kora ellenére is hiányzik az idejét miúlt akadémizmus. Nem kísérleti színház ugyan, de a 48 éves Robert Szturua rendezései felborítanak minden akadémiai szabályit és hagyományt Fesztiválvárosi sikerek A társulat világszerte híres, nevét jól ismerik a színházi fesztiválok városaiban. Tapsolt már az együttesnek Avignon, Edinburgh, Firenze. Nyugat-Berlin, Mexikó, Belgrád, Varsó, Szaloni- ki közönsége. Az idén tavasszal óriási sájjgjrt aratott a szovjet színház az ausztráliai adelaide-i és perth-i fesztiválon; s ugyanitt meghívást kapott a mslbourne-i és a sydney-i fesztiválra, amelyeket 1988-ban rendeznek meg, az ország megalakulásának 200.' évfordulóján. Számos jelző forog közszájon a társulatról, de a leggyakrabban azt hangoztatják, hogy „totális színház”. Szturua, a rendező és társai, Georgij Meszhisvili, a díszlettervező, Mihail Csavcsavadze, a neves grúz forgatókönyvíró, s egészen a közelmúltban bekövetkezett haláláig Jurij Zareddj, a balettmester. s legelsősorban persze, a kiváló színészek, például Kahi Kavszadze nem ismeretlen a maigyár közönség előtt sem. Az utóbbi szerepelt már magyar filmben is. Lenyűgöző színpadi mozgás A Rusztaveli Színház előadásai grúz nyelven folynak, de ha a magyar néző megtekinti darabjait, a Pesten és Kecskeméten bemutatásra kerülő Kaukázust krétakert Brechttől, a III. Ri- chardot Shakes peare-től vagy Csavcsavadze Szerep kezdő színésznő számára című művét, ne siessen felvenni a fülhallgatót, és a tolmács segítségét kérni. Hallgassa az ismeretlen nyelv dallamát, a művészek gazdag, finoman árnyalt intonációját — azt a különös, egyedi hanglejtést, ami már-már zenébe hajlik. Érdemes követni a gesztusokat, a mozdulatokat. Így tolmácsolás nélkül Is szinte érthetővé válik az elhangzó szó. Szturua rendezéseiben a tiszta szépség, a forma c-iszoltsága ötvöződik a politikai színház pla. kátiszerűoégiével. a vásári komédiáik har.sányságával. A színészi temperamentum ereje, a színpadi mozgás kötetlensége lenyűgöző. Az előadások stílusa kibékíthetetlen ellentmondásokból alakul. Például a III. Richard zeneileg egymásnak tökélete-en ellentmondó stílusokra épül. Meg- szó’al benne ragtime (Mert én londoni, vagyok címmel hangzik fel a harmincas évek népszerű angol dallama), korái, keringő, beatzene, 'Bach- és Czemy-mű, és egy modern grúz szerző; G. Kancseli szimfóniája is. Az előadás szmioadkópében a Hyerond-' iTV-is Bosch vásznaira- való utalások békésen megtérnek a vidéki cse.pűrágék, váindortársulatok kellékeivel. A napóleoni háromszögletű kalapnak csak látszólag mond ellent a náci katonaköpeny, s mindemellett ott lobog a Brit Birodalom megfakult zászlója is. Felébreszteni a nézőben az alkotót Igazi humanista színház. Szturua arra ösztönzi közönségét, hogy úgy lássa a valóságot, ahogy eddig még nem látta! Szerinte a művészet legfőbb hivatása:' minden egyes nézőben felébreszteni az alkotót, s megtanítani arra, hogy ismét rácsodálkozzon az életre, éppen úgy, mint gyermekkorában. Művészi átélést kíván nyújtani történelmi, mitológiai és kulturális asszociációkkal. Nem kötelező, persze mindegyik feladott rejtvényt megfejteni, de mindegyik talány megoldásával maga a közönség gazdagodik, mélyül gondolkodásban és bölcsességben. A színház a maga több ezeréves történetével együtt mindennap újjászületik és meghal — mondja a rendező. Ezért nincs nála különbség a klasszikus _ és modem darabok megközelítési módjában. Mindig a saját verzióját kínálja a közönségnek. Tulajdonképpen Brecht híres aforizmáját vallja a maigáénak, miszerint a klasszikusokat meg lehet változtatni, csak tudni kell' a módját! Sajnos, technikai okokból a magyar közönség nem láthatja Szturua legújabb rendezését, Tamaz Gpdezdzisvili ítéletnap című darabját, amely a nürnbergi perről szól. Ugyancsak a technika az akadálya, hogy a mostani vendégjátékra -nem hozhatták el a Versenymű két hegedűre és keleti hangszerekre című produk. ciót. Ezt a rendező társszerzőként írta Aminar Csicsinadze íróval. Amint a társulat visszatér hazájába a magyarországi vendégjátékáról, Szturua színpadra állítja Shakespeare Lear királyát, Csthiikvadzéval a címszerepben. Ezzel az előadással nyitja meg kapuit a felújított színház Tbilisziben a Rusztaveli sugárúton.
