Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

Ez már történelem! Kecskemét 1956 októberében — Sajtószemelvények — — Ankétot tartottak a hegy­községek újjászervezéséről. Készt vett több száz szőlősgaz­da» és felszólalt Katona Jó­zsef, a minisztérium Kerté­szeti, Szőlészeti Igazgatóságá­nak vezetője. Vitaindító elő- &dáiSt Petőfi Sándor, 3 megyei pártbizottság osztályvezetője tartott. Ismertette, hogy Bács megyében 104 000 hold szőlő es gyümölcsös van, amely az ország' szőlőtermelésének több mint negyven százalékát ad­ja. Innen kerül ki tavasszal az első cseresznye, az ország kaj- sziexportjának 90 százaléka. Ezek a tények sürgető feladat­ként állítják elénk a nagy töme­gű árutermelés fejlesztését, világhírű homoki kultúránk felvirágoztatását. Petőfi Sán­dor a továbbiakban a »égi hegyközségek szerepéről, je­lentőségéről beszélt. Nagy részük van az 1900-as évek­ben megindult telepítések si­kerében, a homok sajátos jel­legének kialakításában, híres csengődi, izsáki, szikrai stb. szőlőtelepek létrehozásában. — A Hazafias Népfront vi­taestet tartott, amelyen részt vett Sántha Ferenc író és no­vellista. Ez az utóbbi időben szokatlan jelenség az író és az olvasó közvetlenebb kap­csolatát segítheti elő. Mert ha Csoóri és Sántha nem is elő­adóművészek, mégis az ő szá­jukból hallva, műveik élőb­beknek, valóságosabbnak ha­tottak, élményt szereztek. — A Hírős Hét keretében nagy érdeklődéssel várt anké­tot tartottak a homokjavítás problémáiról. A megye terü­letén mintegy 300 000 hold ho­mokterület van, amelynek két­harmada laza futóhomok, 10 000 hold pedig teljesen hasz­navehetetlen állapotban van. Az ankét résztvevői felszólalá­sukban igen sok hasznosítha­tó javaslatot terjesztettek elő. Szóba került például a kom- pexszttrágya alkalmazásának lehetősége is. Javasolták azt is, hogy a homokos területe­ken, szélfogónak fenyőt kelle­ne telepíteni. — Városunkba érkeztek a Hírős Hét alkalmából Erdei Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese, megyénk or­szággyűlési képviselője és felesége, hogy szabadságukból négy napot megyénk lakossá­ga között töltsenek el. Először a kiállítást tekintették meg: a városi tanács dísztermében kiállított szebbnél szebb gyü­mölcsöt. Később a kisgépkiál­lítást nézték végig. — Az értelmiségi ankétot a megyei tanács kultúrtermé­ben tartották meg. Már több mint ötszáz értelmiségi szo­rongott a teremben, amikor Tóth László, a kecskeméti nép­frontbizottság elnöke megnyi­totta az ankétot és felkérte Mód Aladárt, a TIT országos főtitkárát, hogy tartsa meg vitaindító előadását. Az elő­adást követő vitában részt vettek: Ember János, a kísér­leti gazdaság vezetője, Len­gyel Zoltán, a megyei bíróság elnökhelyettese. Dr. Toponá- ri Ferénc járási állatorvos, Kardos János megyei bíró, Kovács Lajos, a Nemzeti Bank területi irodájának főnöke, dr. Magócsi Géza, a megyei bíróság elnökhelyettese, Sza­badi Sándor református lel­kész, Kozári Gyula, az Építő­ipari Vállalat tervosztály-ve­zetője, Erdei Ferenc, a Mi­n'' ertanács elnökhelyettese. — A megye képviselői meg­állapodtak abban, hogy a la­kossággal való szorosabb kap­csolat érdekében a jövőben nem az egész megyében, ha­nem az egyes jáfásokb«« es városokban fejtenek ki tevé­kenységet. Kecskemét város­ban és járásban: Erdei,Ferenc Fekete Miklós és Dudog Pál képviselők, a bajai járásin, a bácsalmási járásban és Ba­ja városban: Iván Istvánná és Varga Ferenc képviselők, Kis­kunhalas város és iárá® fü­leién: Sztankovics Mátyás és Mészöly Gyula képviselők, a kalocsai járásban: Rigó Já­nos és a kiskunfélegyházi já­rásban Agó János és Papp Já­nos képviselők, a kisk®r°*í járásban: Kukucska János és Guba Mihály képviselők a dunavecsei járásban pedig Kancsár Sándorné és Bíró Mi- hály képviselők tartanak a jo- vőben fogadónapokat és kép­viselői beszámolókat. _ A Népújság 1958. októ­ber 24-ei száma rendkívüli kiadásban közölte az MDP megyei bizottságának felhívá­sát, amely a többi között ezt mondja: „A megyei Pártbizott­ság felhívja pártunk tagjait, megyénk lakosságát, hogy tartsa be a kormány rendele­téit, őrizze meg nyugalmát es eddig tanúsított szilárdságát, akadályozzon meg minden rendbontást és kártevést, tá­mogassa népünk hatalmát és javait védelmező katonasá­gunkat és belügyi szervein­ket Legyünk éberek, védjük még megyénkben a törvényes rendet és a zavartalan mun­ka folytatásának biztosítékait és így segítsük elő pártunk és kormányunk elszánt törek­véseit a nép jólét emelésére, a szocialista demokrácia fej­- Az október 24-ei rendes kiadásban is volt egy felhí- vás, amelyet a párt megyei végrehajtó bizottsága adott lu. Ebben ilyen pontok szerepel­telei A Központi Vezetőség nyíl­tan tárja fel egész népgazda­ságunk helyzetét és tegyen in­tézkedéseket gazdasági éle­tünk rendbehozására, hazánk viszonyainak, gazdasági erő­forrásainknak megfelelően, valóban tudományos alapon. Falusi politikánkat vizsgál­ja felül és következetesen al­kalmazza sajátos viszonya­inkra az önkéntességen ala­puló szövetkezeti politikát. Vizsgálja felül a begyűjtési és adópolitikát. Átgondolt in­tézkedésekkel tegye lehetővé a paraszti termelés tényleges fejlesztését, ezzel a lakosság jobb ellátását. _ A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága október 28-án közzétett • állásfoglalásában többek között leszögezte: „cso- portosulási tilalmat rendel el a nap minden órájára, este 18 órától reggel 5 óráig kijárási tilalmat foganatosít, a tanítás az iskolákban szüneteltendő. Korlátozza az üzletek nyitva- j tartási idejét, a szokásos'he­tipiac megtartását engedélye­zi. Elismerjük és üdvözöljük az üzemekben megalakult mun­kástanácsokat, egyben fel­hívjuk a figyelmüket hogy felelősek az összes dolgozók előtt a közös tulajdon meg' védéséért, a helyes _ gazdálko­dásért és az állam iránti kö­telezettségek teljesítéséért W. u* ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1986. OKTÓBER „MOST MÁR NYUGODTAN ALHATUNK” Véget ért a kémény háború A Széchenyivárosi Lakásfenntartó Szövetkezethez tartozó nyolc épü­let 642 otthonának tulajdonosát a tavasz végén érte a kellemetlen hír: a fürdőszobai gázkéményeik életveszélyesek. Napok alatt valóságos kéményháború kezdődött, melyről a Népszabadságtól a Híradón át a városi televízió, s persze a Petőfi Népe is rendszeresen tudósított. A legkönnyebb helyzetben most van az újságíró, hiszen győzelmi jelen­tést írhat: a kéményháborúnak vége. — Százhetvenkilenc gyűjtőké­ményt kellett rendbehozatnunk —. készít leltárt Tóth Sándor, a Lakásszövetkezet ügyvezető igaz­gatója. —\ Le a kalappal az illetékesek lelőtt: mind-mind a legnagyobb segítőkészséggel intézkedtek ügyünkben — teszi hozzá a kö­szönetét a szövetkezet gazdálko­dási kérdésekben illetékes elnök- helyettese, dr. Kovács László. — Az OTP például az első szóra en­gedélyezett 90 százalékos hitelt számunkra, enélkül komoly ne­hézségek elé néztünk volna. — Három kivitelező között egy- harmad-egyharmad arányban osztottuk fel az elvégzendő mun­kákat — összegzi intézkedései­ket a Filantróp Környezetvédel­mi és Fűtéstechnikai Vállalatot képviselő Oberst Béla kirendelt­ségvezető. (0 egyébként neves szakember, tagja az Országos Kéményseprő és Tüzeléstechni­kai Társaság műszaki fejleszté­si bizottságának is). — A mi cé-t, günk 60 kémény béléscsövezését október 15-ére vállalta, ám már augusztus elejére elvégeztük. Ek­kor derült ki, hogy a másik két javítószervezet — az Uniszolgics és az Extravisz — nem képes tartani a határidőket. Újabb öt­vennégy kéményt vettünk gond­jainkba — a Stádium utcában, illetve az Akadémia körúton — s 1 október vége helyett október 10-ére ezeket is átadtuk. Szeren­cse, hogy hamarabb végeztünk, mert a Világ utcában az Extra­visz került bajba 11 kéménnyel — ezek javítása végül szintén ránk hárult. Örömmel mondha­tom, hogy itt is sikerült lefarag­nunk a határidőkből. — Tehát: minden jó, ha a vé­ge jó? örülhetünk? Dr. Kovács László: — Kemény csatát kellett meg­vívnunk, de megérte. Most már nyugodtan alhatunk, senkit sem fenyeget életveszély a szövetke­zeti lakásokban. Oberst Béla: — A szükség olyan szervezési intézkedésekre kényszerített ben­nünket, amelyek nélkül nem tud­tunk volna határidőt tartani. Azt gondolom, hogy cégünk kiállta a próbát, bár erről nyilván a la­kóknak kell nyilatkozniuk. Tud­ni kell például, hogy 20 százalé­kos felárat fizettünk az általunk beépített anyagokért, ellenkező esetben ugyanis csak az utolsó negyedévre vállalták volna a szál­lításukat — ezt mi nem érvénye­sítettük az árainkban. A minisz­tériumtól 213 ezer forintos adó­mentes bérkeretet kaptunk: eb­ből fizettük vidéki dolgozóink szombat—vasárnapi munkabé­rét. Tóth Sándor: — Továbbra is meggyőződé­sünk, hogy az életveszélyes álla­pot kialakulásában szerepe volt ■ a kémények szabványtól eltérő építésének, ezért perbe hívtuk a Dutépet. Reméljük, költségeink egy részét vissza tudjuk nyerni így. — A szövetkezetieken kívül működnek _OTP-s és IKTV-s la­kásokban is gyűjtőkémények. Biztos, hogy kifogástalan álla­potúak? Balázs István, a Filantróp újon­nan létrehozott gázkéményvizs- gáló-javító részlegének vezetője: — Az é lényben lévő rendele­tek félévente kötelezővé teszik a folyamatos üzemelésű gázké­mények ellenőrzését és tisztítá­sát, négyévente pedig a műszaki felülvizsgálatot, melyet az üze­meltetőnek lehetővé kell ten­nie és el kell tűrnie. A közvetlen életveszély elhárítására dolgo­zóink jogosultak leplombálni, elzárni a gázkészüléket. Mi en­nek a miniszteri rendeletnek a szellemében járunk el, és min­den kéményt folyamatosan felül­vizsgálunk, ehhez kérjük a lako­sok megértő támogatását. Oberst Béla: — Annyit mindenesetre le kell szögezni: tömeges kéménylezá­rás soha többé nem lesz, ezt igyekszünk elkerülni. Helyesebb­nek látjuk egy-egy háztömb vizs­gálatát, és, ha kell, javítási mun­káit elvégezni, és utána folytat­ni az ellenőrzést. Nagy segítsé­get jelentene, ha sikerülne bir­tokolni az NSZK-beli Arens cég hidegzománcos kéményfelújítási eljárását, mellyel már több mint egymillió kürtőt javítottak meg. Méterenként alig 80Ö—1000 fo­rintba kerül csak, ami á jelenle­gi költségeknek éppen a fele. Az írás végére lakók vélemé­nye kívánkoznék: mit szólnak ők mindehhez? De kit emeljünk ki a csaknem kétezer érintett kö­zül? Akárkit kérdeznénk is, ugyanazt mondaná: ha már így történt, örül, hogy vége van a kéményháborúnak, melynek azon­ban, sajnos, nem a hibás munkát végzők, hanem a lakók fizetik meg az árát. De ez már egy kö­vetkező csata „tárgya” lesz, mely harc a bíróságon fog eldőlni. B. J. BEFEJEZŐDÖTT A TÉLI FELKÉSZÜLÉS Itt a só, jöhet a hó! 'UL Hol van már a tavalyi —, s hol van még az idei —, hó? A város­gazdasági vállalat szakembereit mégis az eltakarítás jövendő gondja foglalkoztatja, hiszen minden eshetőségre fel kell készülni. Arra is —, aminek a mezőgazdászok örülnének igazán —, hogy csapadékos tél lesz, s nem kis erőfeszítésbe kerül majd az utak tisztítása. Két válla­lat — a városgazdasági, valamint az építési költségvetési üzem —, unkáját minősítik majd a közlekedési állapotok, de az előbbi cég a ládát első számú, felelős gazdája. Az előkészületek állásáról szolgál­tatási ágazatvezetőjük, Seres József adott tájékoztatást. FEKETE SAROK A Széchenyivárosban, a planetárium mögött, évekkel ezelőtt sok-sok tucat teherautónyi földből afféle gyerekvámak alkalmas dimbes-dombos tájat alakítottak ki, emlékszünk rá, több hetes munkával. Tavaly, a fagyok beálltával, amikor jóval több energiát kíván a föld megvésése, egy önjáró dózer éjt nappallá téve elhordta a helyéről ezt a rengeteg dimbet-dombot: négy-öt méterrel ar-. rébb épített fel egyetlen „hegyet”, mely azontúl a szánkózás céljait szolgálta. Most, hogy ismét jönnek a hidegek, pótkocsis traktorok és önjáró markolók jöttek ugyanide. A szánkózódombot —, s ez a környék sokat próbált lakosai számára aligha újság — energiát nem kímélve megsemmisítették, anyagát pótkocsikra rakták és elvitték. Jó messzire: mintegy tizenöt-búsz méterre. Ott — merőlege­sen a domb eredeti felállására — ismét felépítették. Lehet ennek az egésznek, ha lehetetlen is, valami ésszerű oka. Olyan, amit épeszű ember, közönséges földi halandó talán kép­telen felfogni. Talán lehet: itt és most néha a lehetetlen dolgok Is lehetségesok. Itt, a Lóverseny utcában, csak egy a biztos: a Lánchíd utcai iskola sportpályájából mindeddig annyi készült el, amennyit a szülők egy vagy két szombat-vasárnapi nekidu- rálással megcsináltak. Ott meredezik a körpálya széle a sivó homokban, befejezetlenül. Errefelé — lakunk már biztosan vagy kétezren — nincs játszótér. Es egyáltalán nem jó érzés arra gondolni, hogy az akarat akár hegyeket is képes megmozgatni... — A napokban tartottuk meg a szokásos téliesítési gépszemlét, a városi tanács műszaki osztálya, 'valamint a rendőrség közremű­ködésével. Négy szórógép, nyolc hóeke és hat különféle terepren­dező erőgép segíti majd a mun­kát, ezek megfelelő műszaki ál­lapotban vannak. Kihelyeztünk a város különböző pontjaira 50 da­rab 1,1 köbméteres sótartályt, amelyek feltöltése jelenleg fo­lyik. Felhívjuk a lakosság figyel­mét. hogy a közismert rózsaszín tartályok tartalma (fele só, fele homok) csak a vállalat által fel­ügyelt területek szórósára ele­gendő, egyéb helyekre felhasz­nálni abból nem szabad, úgyszin­tén kérjük a kecskemétieket, 'hogy a még üres tartályokat sze­méttárolásra ne használják. Vállalatunk feladata egyébként ni. a Közlekedési Minisztérium ke­zelésébe tartozó utak, valamint a körutakon belüli közterületek és a buszok útvonalának tisztítá­sa. A három nagyobb busz­megállóban a hó eltakarítását a Volán végzi majd, velünk kötött szerződés alapján. A körutakon kívüli közterületeknek a hótól való megtisztítása az építési költ­ségvetési üzem feladata, ők fel­ügyelnek a kisebb buszmegál­lókra is. Utóbbi munkát a mi megbízásunk alapján végzik. Az ingatlanok mentén húzódó jár­dák takarítása a tulajdonosok, így az IKTV, a lakóközösségek, vagy magánszemélyek feladata. Az összegyűjtött havat a Matkói úti szeméttelepen, a Bajnok ut­ca város felőli oldalán és a Lőtér mögött lehet díjmentesen lerak­Ezen a télen is számítunk az alkalmi hómunkásokra. Levél­ben kerestük meg a műszaki és a kertészeti főiskolát, mert a hallgatók tavaly is sokat segí­tettek. Ha 5 centiméteresnél na­gyobb hó esik, vállalatunk Thö­köly úti telepén és a Csokonai u. 2. szám alatt várjuk a jelentke­zőket, akik személyi igazolványt feltétlenül hozzanak magukkal. Tavaly nappali időszakban 34 fo­rintos órabért fizettünk, éjszaká­ra többet. A mostani díjazásról még nincs döntés, az érdeklődők falragaszokról időben megtud­hatják majd a tarifát. November 1-jétől tartunk 24 órás hószol­gálatot. vállalatunk nyolc veze­tője váltja egymást az éjszakai ügyeletben. Ha kell, akár éjfél­kor is beindul a „hóeltakarító gépezet” — fejezte be tájékoz­tatását Ser Tózsef. A télre ás építési költségveté­si üzem is készül. Feladataik el­látásához még tavaly megrendel­tek 500 mázsa sót, amelyet két szórógép juttat majd az utakra, öt. saját tolólapos járművük mel­lett 5—7 hasonlóan felszerelt kis­iparos segítségét is igénybe ve­szik majd. B. F. L Ismét kötvény — ismét iskolaépítésre Kecskemét VII. ötéves teryében 1988—1989-es be­ruházásként szerepel 12 tantermes általános isko­la felépítése a Felsőszéktóban. Az intézmény régi hiányt pótolna: a városrész egyre újabb házakkal bővül, ám az itteni lakosok kénytelenek máshová buszoztatni-autóztatni általános iskolás gyermekei­ket. Hogyan lehetne valamiképp megteremteni a beruházás meggyorsításának feltételeit? A tanács vezetői ismét a kötvénykibocsátás mellett döntöt­tek. — Az Állami Fejlesztési Bankkal megállapodtunk már a részletekről' is — tájékoztatott a hírről dr. Fáy Ferencné ’’"nA-rSelnríc-helveittes. — összesen 49 millió forint Műikben bocsátunk ki 10 ezer forint névértékű kötvényeket. A viguafizetés — a hazai értékpapírpiae'történetébcrn először — a harmadik és a negyedik év végén, két egyenlő -1— hét-hétezer forintos -— részletben történne, így 10 ezer helyett 14 ezer forint kerül vissza a kötvény tulajdonosá­hoz. A városi tanács végrehajtó bizottsági termében két nápon, december 16-án és 17-én árusítják a köt­vényeket. Tanulva az év elején kibocsátott közép­iskolai kötvény eladásának tapasztalataiból, most sorszámot kapnak majd az érkezők, sőt, előzetesen is jegyezhetnek az értékpapírból. A befolyó pénz ugyan nem teljes mértékben fedezi a 12 tantermes iskola építéséhez szükséges, 70 millió forintra rúgó anyagiakat, ám igen jó lehetőséget ad a munkák megkezdésére. A napokban már közzé is teszik a versenyfölhivásokat, melyek alapján további tár­gyalások kezdődhetnek. Siker esetén talán már 1988- ban, azaz szűk két év múlva „becsöngethetnek” az új felsőszéktói általános iskolában. HOLNAP: ÚNNEPI TANÁCSÜLÉS A Városháza dísztermében hol­nap délután 3 órakor együttes ünnepi ülést tart a városi párt- bizottság, a tanács és a népfront­bizottság, Kecskemét felszabadu­lásának 42. évfordulójáról meg­emlékezni. Szokásosan ekkor ad­ják át a Kecskemét városért ki­tüntető érmeket is. Az évfordu­lón rendezik meg (az Otthon mo­ziban) a Kecskemét című film díszbemutatóját is. A húszperces film vetítése délután négykor kezdődik. KÉPZŐMŰVÉSZETI GIMNÁZIUM? A városi tanács 1985-ben vég­zős építészmérnököket diploma- terv-pályázatra hívott fel: ké­szítsék el egy 8 tantermes kép­zőművészeti gimnázium terveit a Bajcsy-Zsilinszky—Horog—Ilo­na utca által határolt területre. (Ha így egyszerűbb a „beazono­sítás: a Horváth Döme utcai szö­vetkezeti lakások mögötti rész­ről van szó.) A pályázatra a Bu­dapesti Műszaki Egyetem három végzőse jelentkezett, terveik kö­zül a zsűri Túri Juditét jutal­mazta az 5 ezer forintos első díj­jal. A. frissdiplomás tervező a. környezetbe illő, a szakosodásnak megfelelően sok műhellyel, sőt, kollégiummal ellátott intézményt képzelt el. A kérdések kérdése: megvaló­sul-e valami a szép elképzelé­sekből, ha igen, mikor, s lesz-e rájuk pénz? A válasz nem köny- nyű, hiszen önmagában már az megfeleld vizsgálatot érdemel, hogy egyáltalán érdemes-e kép­zőművészeti gimnáziumot alapí­tani Kecskeméten (van Szege­den és van Pesten is). Sok érv szól amellett, hogy igen: a Nem­zetközi Kerámia Kísérleti Stúdió, a Nemzetközi Zománcművészeti Stúdió, a kecskeméti grafikusok országos és nemzetközi hírű tel­jesítménye, a rajzfilmstúdió itt­léte mind-mind nyomós indok önmagában is. Egyelőre annyi csak a biztos: a város fenntartja ezt a területet, ahol tehát akár művészeti gimnázium is épül­het ... OMNIA DELIKAT November második felében nyitják meg a Konzum és a Compack Kereskedelmi Válla­lat 160 négyzetméter alapterüle­tű, négymillió forintos költség-' gél kialakított új üzletét a Dobó körúton. A tervek szerint a bolt­ban a Compack-termékek teljes édesség-, kávé-, tea- és italvá­lasztékát kínálják majd. Kialakí­tanak egy presszót is, ahol a ká­vé mellett márkás italokat árusí­tanak. stüdiöávatAs November 3-án, hétfőn délután 4 órakor kerül sor a Kecskemé­ti Városi Televízió stúdiójának ünnepélyes avatására. Ezután rög­tön adás kezdődik: este 7 órakor a távfűtésről rendeznek fórumot, az IKTV vezetői válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre, amelyet személyesen, illetve a 24- 315-ös telefonszámon lehet fel­tenni. ÁLLATI NAP — HARMADSZOR! Az Erdei Ferenc Művelődési Központban november 8-án har­madik alkalommal rendezik meg az átütő sikert aratott trAllati na­pot”, amelyre most is főként a kisállatkedvelő gyerekeket vár­ják. Macskával, hörcsöggel, ak­váriummal, terráriummal, sőt bá­ránnyal, kecskével együtt, hogy minél több résztvevője legyen az állat-szépségversenynek is. Az eseményen fellép a Kaláka együt­tes, lesz állatfigura-készítés, sor kerül a Süni-újság vetélkedőjé­re, ahol Süni-dijat lehet majd nyerni. . . ‘ IRATMÁSOLÁS az Alföldben Január elsején alakult meg a Városföldi Dózsa Termelőszövet­kezet irodagéptechnikai szolgál­tató részlege, mely nemrég az Al­föld Áruházban kezdte meg irat­másoló tevékenységét. Az áruház nyitvatartási idejében — szom­baton is — bármilyen nyomtat- ványról normál papírra készíte­nek a helyszínen megvárható másolatokat (száz példány fölött árengedménnyel). A gépük ki­csinyít és nagyít, sőt. és ez ta­nároknak jelenthet pluszt: fóliá­ra is dolgozik, azaz, ily módon írásvetítőben is használható. ILLEMHELYZET A közeli hetekben jelentős változá­sok következnek be az lllemhelyhely- zetben. A turistabuszok parkolására kijelölt. Domus Aruház melletti terü­leten készül nyilvános WC. Elvben két-két személyes női és fértfeza kaszt alakítanak ki (megtoldva 3 piszoár­ral), ám mindezt úgy, hogy a pilla­natnyi Igényekhez rugalmasan tud­ják hozzáigazítani (például egy asz- szonykórus érkezésekor). A felügye­leti rendszerű Illemhely építésének költségei mintegy egymillió forintra rúgnak. A városközpontl buszállomá- máson is nyűik nyilvános WC. A Vo­lán helyiségei közül alakítanak át é kommunális célra néhányat — ta­vaszra. Addig konténereket fognak alkalmazni. ■ Szerkeszti: Ballal József A TÍZEZERÉRT CSERÉBE HÉT PLUSZ HÉTEZER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom