Petőfi Népe, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország termetére ma estig: Eleinte borult Idő lesz az egész országban, Ismétlődd esővel, majd felszakad a felhőzet és felhőátvonulás várható futó záporokkal. Átmenetileg megerősödik, helyenként viharos lesz az északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet csupán I és U fok kö­zött várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA -----■ ______________________ X LI, év/. 251, szám______Ár#: 1,80 Ft 1986. október 24. péntek K ISKUNFÉLEGYHÁZÁN, KISKUNHALASON Megemlékezések a felszabadulás évfordulóján A város felszabadulásának 42. évfordulója tiszteletére együttes ülést tartott a kiskunfélegyházi tanács és az MSZMP városi bi­zottsága a városháza dísztermé­ben. Dr. Dobos Ferenc tanácsel­nök Üdvözölte a megjelenteket, majd Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Emlékez­tetett a 42 esztendeje történtek­re. a felszabadító harcokra, a helyi kommunista pártszerve­zet megalakulására. A város az­óta elért eredményeiről szólva egyebek között az atomerőművi berendezéseket is gyártó Április 4. Gépipari Művek, a főleg ex­portra termelő Kiskun Cipőgyár, s az új fejlesztések előtt álló. Villamosszigetelő és Műanyag­gyár dolgozóinak tevékenységét méltatta. Ezt követően Pro Űrbe Kis­kunfélegyháza kitüntetést ve* hetett át a város fejlesztéséért végzett áldozatos munkájáért dr. Korom Mihály országgyű­lési képviselő és dr. Marschalek György belgyógyász főorvos. Ha­sonló elismerésben részesült a 608. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet. Szabó Béla, a Le­nin Tsz építési részlegvezetője Kiváló Társadalmi Munkáért ki­tüntető jelvényt kapott. Ez alka­lommal adták át a Településfej­lesztésért emlékérmet is a ki­emelkedő munkát végzett városi polgároknak és kollektíváknak. * A 42 esztendővel ezelőtt felr szabadult Kiskunhalason, a Le­nin téren levő szovjet hősi em­lékműnél tegnap délután koszo­rúkat helyeztek el a helyi párt-, az állami, a társadalmi és tö­megszervezetek vezetői, az üze­mek, a fegyveres testületek, az iskolák képviselői. Az esti órák­ban városi ünnepséget rendeztek az MSZMP belvárosi szerveze­tének előadótermében, ahol Ka­tona István pótképviselő, a kis­kunhalasi pártbizottság tagja mondott ünnepi beszédet. A település sorsfordulójára emlékezve visszatekintett a fel­szabadítás eseményeire, amelyek eredményeként lehetővé vált a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtése. Is­mertette a városnak az elmúlt több mint négy évtizedben tör­tént fejlődését, hangsúlyozva, hogy Halas népe szorgalmas, dol­gos. Az MSZMP Kiskunhalasi Vá­rosi Bizottsága 1984-ben Októbe­ri Díjat alapított, amelyet évente azok kaphatnak meg, akik hosz- szabb ideig elkötelezett közössé­gi .munkát végeztek. A tegnapi ünnepségen dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára nyújtotta át az idei Októ­beri Díjat Horváth Cz. György­nek, a kelebiai általános iskola igazgatójának, Pétek Oli­vérnek, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság osztályvezetőjének, Szurok Istvánnak, a Tompái Sza­badság Tsz személyzeti vezetőjé­nek és Takács Mihálynak, az Ikarus kiskunhalasi gyára igaz­gatójának. Bozó Istvánnak, a he­lyi Fa- és Építőipari Szövetkezet nyugdíjasának, betegsége miatt,a díjat később adják át. Sz. K.—V. Z. Magyarok a világ zenei életében A jövő esztendő közepén rendezik meg hazánkban a Magya­rok a világ zenei életében című nemzetközi találkozót, amelynek egyik helyszíne — Budapesten kívül — Bács-Kiskun megye székhelye: Kecskemét lesz. Az itteni program előzetes megbe­szélése céljából tegnap Kecskemétre látogatott Randé Jenő, a Magyarok Világszövetsége főtitkára és Havasi Zoltán, a Magyar Fórum elnöke, akik Romány Pállal, a megyei pártbizottság első titkárával tanácskoztak. A megbeszélésen részt vett dr. Geri Ist­ván, a megyei tanács elnökhelyettese és Kisné dr. Csányi Anikó, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A program megbeszélése után Randé Jenő és Havasi Zoltán találkozott a város vezetőivel, majd megtekintették a városi ta­nácsházát és a Kodály-intézet épületét. A NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLTÁK: Parlagterületek hasznosítása Bács-Kiskun megye több mint 836 ezer hektár földterületének jelentős része gyenge adottságú. Néhány terület olyannyira, hogy a nagyüzemi gazdálkodás alig, vagy egyáltalán nem kifizetődő. A községek külterületének arcu­lata az elmúlt két és fél évtized­ben megváltozott. A lakott terü­lettől távolabbi parcellákat idős tulajdonosaik elhanyagolták. így jó részük parlaggá vált, míg a kö­zelebbi részek zöldövezetté, zárt­kertté, virágzó hobbitélekké alakultak. Éppen ezt á törek­vést segítendő, egyre több helyen élnek a tanácsok, a szövetkeze­ti és állami gazdaságok a lehető­séggel: haszonbérbe, tartós hasz­nálatba, illetve részes művelésre adják kihasználatlan földjeiket. Ennek jogi oldala, szabályozása eléggé bonyolult. Ezért is vizs­gálta a Bács-Kiskun megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság a közel-' múltban kilenc tanács és tizen­három termelőüzem bérbeadó tevékenységét. Ahogy tegnap a Bács-Kiskun megyei NEB ülésén For ezek And­rás, a vizsgálat vezetője beszá­molt róla, az üzemi és a tanácsi földek kiadása — összesen 32 ezer 680 hektáron — az eredeti elképzeléseknek megfelelő. Az itt folytatott szakcsoporti tevékeny­ség jogszerű. így az eredeti célt, a korábbinál lényegesen jobb hasznosítást elérték. A vizsgálat fényt derített Visszásságokra is. Ellentmondásos, orvoslásra váró helyzetet tártak fel az apostagi és a szalkszentmártoni horgász­telkeknél. Szvorény János, a megyei bi­zottság elnöke beszélt az elmúlt ülés óta végzett munkáról is. Ebben az időszakban a zöldség-, gyümölcsfeivásárlás és -értéke­sítés néhány időszerű kérdésé­ben tájékozódtak. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKÁRÓL JELENTJÜK Napirenden a családjogi törvény módosítása Tegnap 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. (Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke betegsége miatt nem vesz részt az őszi ülésszak munkájában.) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. Bejelentette: dr. Horváth Mária Anna, Budapest 16. számú választókerületé­nek képviselője — férje tartós külföldi kiküldetése miatt — mandátumáról lemondott. Az Országgyűlés tudomásul vette dr. Horváth Mária Anna lemondá­sát. s az Országos Választási Elnökség javaslata alapján a budapesti 16. számú választókerület eddi­gi pótképviselőjét. Orosz Adélt országgyűlési képvi­selőként igazoltnak jelentette ki. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését. Sarlós István közölte, hogy Király Zoltán Csongrád megyei kép­viselő kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: mi a véleménye a Celladam-ról, Kovács Adám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről. A kér­désre az egészségügyi államtitkár ad majd választ az ülésszak végén. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgy- sorozatáról: 1. A házasságról, a családról és a gyámságról szó­ló, 1952. évi IV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfele­lően — dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. MARKÓJA IMRE EXPOZÉJA — Családjogi törvényünk, az 1952. évi IV. törvény több mint harminc éve van hatályban — mondta a miniszter. — Alapvető elvéi időtállónak, helyesnek bi­zonyultak. A módosítást a csalá­di kapcsolatok további erősítése, a. gyermekek fokozottabb védel­me, valamint a jelenleginél diffe­renciáltabb, a társadalom igaz­ságérzetét jobban kielégítő jog- alkalmazási gyakorlat kialakítá­sa teszi szükségessé. A családi otthon megteremté­se, a tisztességes megélhetés, a gyermeknevelés, az idősebb ge­neráció segítése azonban — az ál­lam gondoskodása, növekvő erő­feszítései mellett is — fokozódó áldozatokkal jár a családok szá­mára. Ezek a körülmények a csa­ládi életvitel, a családi munka- megosztás megszervezésében, a családi funkciók betöltésében bi­zonyos nehézségeket okoznak. Az, hogy a terhek az igények ob­jektív szintjéhez képest egyen­lőtlenül oszlanak meg egyrészről a társadalom és a család, más­részről a családtagok között, meg­nehezíti a családtagok alkalmaz­kodását egymáshoz és a megszo­kott, hagyományos feltételektől eltérő körülményekhez, és konf­liktusokat is kiválthat. Ezt a részben negatív hátást csak fo­kozza a családi élettel kapcsola­tos szemlélet megváltozása, ■ az értékrend elbizonytalanodása, amelynek következtében számos esetben kedvezőtlenül alakulnak a családok belső, erkölcsi-érzel­mi kapcsolatai. Házasság és egyéni sors A családot összetartó erőknek ez a meglazulása mindenekelőtt a válások magas számában nyilvá­nul meg, amely tíz év alatt, 1975- töl 1985-ig ezer lakosonként 2,2- ről 2,7-re emelkedett. A válással érintett kiskorúak száma is je­lentős: az 1985-ben felbontott mintegy 29 ezer házasság csak­nem 30 ezer gyermek életére ha­tott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések száma 20 száza­lékkal csökkent, főleg az újrahá- zasodások elmaradása következ­tében. Az elvált férfiak újrahá- zasodása 1970 óta több mint fe­lével, az elvált nőké pedig több mint egyharmadával esett visz- sza. Az elváltak száma így évről évre nő, s 1985-re körülbelül fél­millió lett. Köztük mintegy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsé­ge új házasság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az el­vált nők nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. Így a családok 13 százaléka egyszü- lős család, s ezekben a gyerme­kek 15 százaléka nevelkedik. Ezek a körülmények az egyéni sorsokra is rendkívül kedvezőtle­nül hatnak. Az elváltak általában hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mind az anyagiak és a tehervise­lés egyéb formái, mind pedig az érzelmi kiegyensúlyozottság te­rén. Ez is hozzájárul esetenként házasságkötési esélyük csökke­néséhez. Gyakori az elváltaknak a vagyon miatti és a gyermekek­kel kapcsolatos, nyugalmukat fel­dúló, sokszor évekig tartó perle­kedése. Egyesek — főleg az ott- hontalanság és a tartási terhek következtében — a társadalom perifériájára sodródnak. Mégis a gyermekek azok, akiknek zöme a legtöbbet veszíti szülei válása következtében. Életszínvonaluk, nevelkedési feltételeik romla­nak, érzelmileg megviseltté vál­nak, sokuk személyiségfejlődésé­ben zavar keletkezik. E nehézségeket csak fokozza, hogy mivel a házasságban élők a nem házasokkal szemben bizo­nyos korlátozások alá esnek a tulajdonszerzés, a lakásjog, az özvegyi nyugdíj terén, előfordul­nak e hátrányok elhárítása érde­kében látszatválások, sőt valósá­gos érdekválások. Ugyanezek a körülmények a házasodási szán­dékot is — főleg az elváltakét és az özvegyekét — visszafogják, s házasságkötés helyett lazább pár- kapcsolatra, rövidebb-hosszabb ideig tartó élettársi viszonyra késztetnek. Beilleszkedési zavarok A továbbiakban a miniszter a családbomlások társadalmi kö­vetkezményeiről szólt. Egyebek közt elmondta: — A születések számának ked­vezőtlen alakulásában a válások magas száma is közrehat. Nem­csak azzal, hogy a fiatal elvált nők újraházasodásának elmara­dása következtében több tízezres nagyságrendben maradnak el születések, hanem azzal is, hogy a családtervezésben szerepet ját­szik a válás eshetőségének koc­kázata, amely a többgyermekese­ket hátrányosabb helyzetbe hoz­za. Vitathatatlan, hogy a születé­sek számának kívánatos növeke­déséhez — az egyéb feltételek mellett — a házasság szilárdsá­gára, tekintélyének növekedésé­re, az iránta való nagyobb biza­lomra is szükség van. A házasság szilárdsága a gyer­mekek eredményes felnevelésé­nek is a legbiztonságosabb fel­tétele. Természetesen a túlzó ál­talánosításoktól is óvakodnunk kell. Nem szabad azt állítani — mert nem így van —, hogy min­den kétszülős család kiválóan neveli a gyermekét, ezzel szem­ben az egyszülős családban, vagy szülő nélkül nevelkedő gyerme­kek mind veszélyeztetettek, hely­telenül neveltek. Mindamellett gondolni kell a bírósági statisz­tika adataira. A gyermekek ve­szélyeztetettségének legdrámaibb mutatója a fiatalkorúak bűnözé­sének statisztikája. E statisztika szerint a gyermekek 15 százalé­ka nevelkedik egyszülős család­ban, illetőleg szülők nélkül. Kö­zülük kerül ki — arányukat két és félszer meghaladóan — a fia­talkorú bűnözők 43 százaléka. Az évente állami gondozásba kerülő, mintegy 4800 gyerek közül csak 1800 való olyan családból, ahol a szülök együtt élnek. Statisztikai adatok támasztják alá azt a tényt is, hogy a társa­dalmi beilleszkedési zavarok ál­talában összefüggnek a családi viszonyok kedvezőtlen alakulá­sával. így: 1982-ben a férfi bűn­elkövetők közt az elváltak szá­ma, mely évről évre nőtt, több mint négyszerese volt a házaso­kénak; a női bűnelkövetők között az elváltak a férjesek háromszo­rosát tették ki. Az öngyilkosok között 1984-ben két és félszer annyi elvált volt, mint házasság­ban élő. A nyilvántartott iszáko­sok között háromszor annyi az elvált, mint az együttélő. Vitat­hatatlan tehát, hogy a kiegyen­súlyozott házasság védelmet nyújt mind a társadalomnak, mind az egyénnek a deviáns kész­tetésekkel, magatartásokkal szemben, a felbomlott családi élet viszont fokozza a veszélyt. A szemléletformálás szerepe Az előbbiekben is körvonala­zott nyomós okok . — társadalmi és egyéni érdekek — elkerülhe­tetlenné teszik államunk, kormá­nyunk számára, hogy a családi viszonyok védelme és az ifjúság fejlődésének elősegítése terén ed- (Folytatás a 2. oldalon.) FESTIK A BAJAI DUNA-HIDAT • A MÁV Sze­gedi Igazgató­sága kezelésé­ben és tulajdo­nában levő, közúti és vas­úti forgalmat egyaránt szol­gáló bajai Du- na-hid festése a befejező sza­kaszába érke­zett. A munká­latok 85 száza­lékát — kiváló minőségben — elvégezték az encsi Zója Ter­melőszövetke­zet dolgozói. Az öt rétegben — két minium és három fedő — felvitt szürke festék hosszú évekig védi sí híd vasszerke­zetét. A hozzá­vetőlegesen 50 millió forintba kerülő munka jövőre fejező­dik be. Terve­zik a híd ártéri részének a fes­tését is. (Pász­tor Zoltán fel­vétele) KÜLFÖLDIEK RÉSZVÉTELÉVEL Szakmai nap kertészeknek Az idei paradicsombajtatást ér­tékelő munkanapra gyűltek ösz- sze tegnap Budapesten a Kerté­szeti és Élelmiszeripari Egyete­men az ezzel foglalkozó szakem­berek, s hazai és csehszlovák kis­termelők. Az előadások azt céloz­ták, hogy a következő évben ne következzenek be azok az idén tapasztalt hibák, amelyek vissza­vethetik a termesztést. Az idei para dics ómba jtatással kapcso­latos termesztési tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen a palánták nevelésében vétenek hibát a kistermelők. A paradicsom növényvédel­mének fejlesztésével foglalkozó szakemberek a betegségek, kár­tevők fellépése előtti teendőkre hívták fel a figyelmet Arra, mennyire fontos a növényeket és környezetüket olyan állapot­ban tartani, hogy a kártétel mi­nél kisebb mértékben jelentkez­zék. Szó esett a melegházak és fóliasátrak gazdaságos fűtési lehetőségeiről és a feketefólia- takarás előnyeiről is. Az NDK- ban dolgozó kutató a paradi­csom terméskötésének vegysze­rekkel történő szabályozásáról beszélt, igaz. előadását nagy ér­deklődés kisérte. mégsem való­színű, hogy a kistermelők köré­ben e technológiai elem a közel­jövőben elterjed. Hajtatásra külföldi és hazai fajtákat ajánlottak a termesz­tőknek a Sluis en Groot, a Royal Sluis, a Van den Berg cégek kép­viselői, valamint a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat nemesítője. A -magyar faj­taválaszték lassan újul. E szak­mai nap jó lehetőség volt arra, hogy az új fajtákat a termesztők szélesebb köre megismerhesse. A Módi, a Tini, a K—3, a Gála és a KP—10—5 jó tulajdonságairól szóltak. Az előadássorozat egyik leg­nagyobb érdeklődést kiváltó része a fonálféreg elleni ragadozó gomba felhasználási lehetőségei­ről szólt. Ezt a hurokvető gom­baként is ismert növényt kísér­letben szerepeltetik a ZKI-ban, és nagy jövőt jósolnak néki a nö­vényvédelemben. A termesztés feltételeit, lehe­tőségeit biztosító szaktárcák kép­viselői is szót kaptak. Beszéltek a többi közt a jövő évre terve­zett hajtatottparadicsom-import nagyságáról, a zöldséghajtatás- ban használható újabb növény­védő szerekről és az 1987. január elsejétől érvényes jövedelemadó módosításáról is. G. E. A kapcsolatok erositese, a gyermekek vedelme a cél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom