Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

^1986. szeptember 23. © PETŐFI NÉPE • 3 0 A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat által gyártott, dara­bolt Citomat kacsamell és -comb főleg a tőkés vevők érdeklődésé­re számíthat. • Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi leányválla­latának, a Kiskun Cipőgyárnak California eljárással készülő varrott cipői sűrűn magukra vonják a láto­gatók figyelmét. 0 A kecskeméti Asztalos Kisszövetkezet koloniálbútorai állják az idő próbáját, továbbra is sikereseik. (Tóth Sándor félvételei) © A Habselyem Kötött­árugyár nagy díjas Szirom, Ciklámen és Hajnal hálóruhái. A termék szabása és varrása a vállalat kecskeméti gyárában történik majd. Kulturáltabban! Sok a panasz köznapi visel­kedésünkre, magatartásunkra. Sajitó, rádió, televízió teli van az emberi hanyagságot, le- zserséget, trehánysáigot bámu­lt aitó, ostorzó szövegeikkel, riasztó példákkal. Ezeket hall­va, olvasva, látva időmként szégyeiiljüik is magúinkéit, s goimdolatban fogadalmat te­szünk, hogy vtálltoztatulnlk a jtoggial kifogásolt dolgokon. Megjavulunk, kinőjük, lenye- s egeitjük a jePileimlbelii göcsör- töket. Például!, nem dobjuk el a cigameótavétgleit a llépcsőház- ban, a bolt ajtajában és a buszmegállóban^ nem sönöri.ük a szemetet a parkoló földjére, a tatarozásból származó tör­meléket rtem öntjük, még tii- fofvtan sem. a városszéli árok­ba — és így Itaváibb. Az orrunkig látunk ? ! Mert vétke'mik vannak szá­mosaik, és bizony egyre soka­sodnak Ahogy nő a zajkeltő eszközök száma a környéken, úgy lesz egyre haragosabb a hajnali lárma is, ébresztője- ■ként sok pthami váigyó em­bertársunknak. Csemeténk délutánonként ereszti teljes hangerőre a magnóját, 'ame­lyikre sztereo hangfalat is kapcsol természetesen, nehogy ■a szomszéd niéniit túlságosan elnyomja la délutáni ezen der­ít és. De még a h-nbbi-földön is bcmibcótetjük a rádiót, hátha elriasztja a szőtőcsipedő ma­darakat. Azck persze vígan"- repd esnek a Bach-szonáta vagy egy üvöltő pop-sziám haragjaira, de a csendre vágyó szomszédiunk majd megőfüí az ide is követő h arg orkántól. Útközben hazafelé tapossuk a gázpedált, s csúnyákat muito- gsitunk az előnyszabályt be nem tantó „mazsoláiknak”, ak'ik felMegesfltsraek bennüinH fceit. Másnap a hivatalban és egyéb munkahelyeken alig várjuk, hogy kissé kipihenjük magunkat. Köziben egyik ciga­rettáról a másikra gyújtunk, s észre sem vesszük, hogy már vágni lehelt a füstölt a szobá­ban, Csodálkozunk, hogy né­mely szaktársuirJk miint a szá­razra dobott hal, kapkod leve­gő ultién, de má csak mosoly­gónk. ázom, hegy mennyire nem bírják a dohányfüstöt egyesek. Kötelező tapintat Panaszolja az irodalmi lap cikkírója, hogy érettségi ban­ketten — lehetett volna másutt is — lesték a fiatalok, hogyan is _ kell enni a feltál'ailt étket, imivel késsel—villával csak kevesen tudtak bánni közülük. Hol is tanulták volna', amikor a menzán csak arra van idő, hogy bekapkodják a „kaját”, a bizonyára odahaza sem in­tette őket senki az étkezés il­lemszabályaira. Hányán és hányszor megírták már, hogy a játszót ereken, de járműve­ken utazóknál is divat a mos- datlan, trágár beszéd, s nincs aki figyelmeztesse őreit. A statisztikák is arról adnak számot, hogy növekszik a köz­útiakon az agresszivitás, s ta­gadhatatlanul terjedőben az alkoholfogyasztás normáikat messzi túllépő mértéktelen él­vezete, az egyéni narkotiku­mokról nem is beszélve. Mind­ez együtt jár az emberek visel­kedésének eldurvulásával, a kötelező taipintaf teljes hiá- nytáival. Cukorbeteg Ismerősünk rosszul lett a buszmegállóban, de senki sem sietett a segít­ségére, azt hitték, hogy 'részeg, akit kikerülni érdemes, s méltatlan a támogatásra. Sze­rencse, hogy egy ismerőse arra vetődött, s tudita a baját Hányszor látjuk, hogy a bu­szon a figyelmetlen utasok csalk felszólításra adják át a helyeit a terhes asszonyoknak, öregeiknek, a begipazelit lábú, kórházból jövő betegnek:. Mindenki tud sorolni ehhez hasonló eseteket — naponta látunk, hallunk hasonlókat. De hát vajon tényleg ennyi­re kétségbeejtő a helyzet? Nincs menekvés az ilyen je­lenségeik — nem csupán ná­lunk fellelhető — tünetei elől? Azt hiszem, hogy valóban tor­zít az a tükör, amelyik össze­gyűjtve mutatja .meg a bajo­kat, s nem villantja fél a ked­vező képet is, legyem az bár­milyen szerényen megbújó is az említették között. Való igaz. ma még színig zavarba jövünk az udvariasság gesztusait ta- paszitalvai. Bevásárlásiból jöttem, sza­tyorral mégipakdj/a, amikor egy kisfiú ugrott az ajtóhoz és szélesre ítánta azt, a inevát is elifieDedtem megkérdeni öröm- fiseCii zavainőmben. Egy focutban hangosain rámköszöntek, s azt hiititem, tréfálkozik valaki ve­lem. Megállít a buszvezető a 'neltez járművel, amikor két idős néni íratott neki jóval a jelzőtábla uháh... Ilyen esete­ket is látunk, szerencsére. Kezdés: az alapoknál Ami pedig a kulturálatlan- ságcit illeti, azt hiszem, az ala­poknál kellene kezdeni. Egé­szen az alapoknál: a család­ban. az iskoláiban legelőször. Aztán a munkahelyen, a köz- hiveéailoklban, a társas összejö­vetelek, értekezletek helyszí­néin, s nem keivár.bá az utcán. És a rádiiólbani, televízióban, az. újságok hasábjain, az iroda­lom,' a művészet eszközeit se­gítségül híva, igazi rendelte­tésükéit felidézve. Vagyis az egyén jeniemének kialakuláséikor, s a normák felállítása, megkövetelése ide­jén. Ment valljuk be, valahol alaposan elhibáztuk. Üjra kel­lene kezdeni, nem sietve, nem kapkodva, de módszeresen. Valahol ott, ahol még a példa, mutatás érvényesüli. Amíg miam késő, amíg hat a példa egyáltalán. F. Tóth Pál Pályázat bekötőút-építésre HÁROM KILOMÉTER A felmérések szerint az országban 1500 kilomé­ternyi bekötőút kiépítésére lenne szükség az évez­red végéig. Jó néhány olyan település van ugyanis hazánkban, amely mindössze egy főúthoz csatlako­zik szilárd burkolatú úttal. Sok apró falu lakóinak nehezítette közlekedési gondjait az is, hogy a já­rások megszüntetésével több falut összevontak, így egyes területektől távolabb kerültek a közigazga­tási intézmények. Mindezek különösen indokolják a bekötőút-építési program fontosságát, sürgősségét. A szükséges bekötőutak megépítése azonban — a mostani árak szerint is — 7—8 milliárd forintba kerülne. A Közlekedési Minisztérium saját erőforrásai mellett más anyagi eszközöket is igyekszik bevonni az országos közúthálózat fejlesztésébe, bővítésébe. A mezőgazdasági tárcával közösen úgy határoztak, hogy pályázati rendszer segítségével próbálnak ja­vítani a kisebb települések közlekedési feltételein, s ezzel egyúttal az aprófalvakban lakók életkörül­ményein. A sikeres pályázók minisztériumi támo­gatást kapnak a bekötőutak építéséhez. Az első pályázati felhívás ez év elején jelent meg, erre 12 vállalat, szövetkezet és intézmény je­lentkezett. A Közlekedési, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei­ből álló közös bírálóbizottság nyolc pályázatot fo­gadott el. Az elbírálásnál elsősorban azt mérlegel­ték, hogy valóban indokolt-e az adott körzetben az új út megépítése, ennek milyen gazdasági hatásai lehetnek, mekkora forgalom várható a megépítendő úton, s milyen helyi anyagi forrásokra lehet szá­mítani. A pályázati kiírás szerint a létesítendő be­kötőút beruházási költségeinek 50 százalékát mező- gazdasági intézmények: a MÉM, valamint a helyi termelőszövetkezetek, mezőgazdasági üzemek vise­lik, a másik felét pedig a KM, továbbá a helyi ta­nácsi szerveik adják össze. A sikeres pályázatok alapján több helyen már meg is kezdődött a munka. Például Bugac és Bu- gacpuszta között 27 millió forintért 3 kilométeres út épül, a jövő év végén itt már közlekedhetnek a járművek. i Ebben az évben a MÉM 32 millió forintot, a Közlekedési Minisztérium pedig 26 millió forintot adott a pályázatokat elnyert bekötőutak építéséhez, amelyek összes idei beruházási költsége eléri a 81 millió forintot. Ugyanerre a 8 útra jövőre 75 millió forintot fordítanak, az 1988-ra áthúzódó építések pedig további 16 millió forintot igényelnek. A be­kötőút-építési pályázatot ezentúl minden évben meghirdetik, a jövő évi építésekre szóló igényeket szeptember 30-ig kell benyújtani. Tévéüzlet az operabálon A Szegedi úttól Battonyáig • Kecskeméti kommunikátor karrierje • Érdemrendek több országból Sokan felfigyeltek A Héit második szeptemberi számában Ferenczy József bejelentésiére: „Szeretném, ha a második magyarországi S. O. S. gyermekfalu Kecskeméten, szülővárosomban épülne fel”. Vitray Tamás televíziós portréi rímjéből, a Magyar Nemzet több cik­kéből tudható: a magyar származású Josef vom Ferenczy, a Multi- Media-Enterprise tulajdonosa a világ egyik legismertebb tömegkom­munikációs vállalkozója, szakembere. Kevés szó esett kecskeméti kö­tődéseiről, nöha a München mel­letti grünwaldi, parkszerű kert­tel övezett fehér villájának dol­gozószobájában a Pusztát ábrá­zoló festmény került a főhelyre, noha ritka személyes vonatkozá­sú nyilatkozataiban mindig öröm­mel hivatkozott kecskeméti ősei­re. Vatóban, több Ferenczyvel ta­lálkozhat az . érdeklődő a hírős város jelesei között. Ferenczy József , adta ki 1844-ben Pest-Pi- lis-Solt vármegye, valamint a Kiskunság „leghívebb és tökéle­tességig iparkodva” elkészített leírását. Ferenczy László (1797— 1881) ügyvéd, a szőlő- és gyü­mölcstelepítés, a növénynemesí­tés fáradhatatlan előharcosa, vá­rosi főibíró. Ferenczy Gergely (1795—1879), a király személyes ismerőse, közügyek bajnoka. Lá­nya, Ferenczy Ida (1839—1928) Erzsébet királyné bizalmasa vo]t. Az első‘városi levéltárost is ez a család adta, az 1803-ban született és fiatalon elhunyt Ferenczy Mó­ricot. Más írás tárgya lehetne a csa­lád története, a rokoni kapcso­latok kibogozása. A battonyai gyermekfalu javára rendezett — az üzletember szervezői talentu­mát és tekintélyét dicsérő — leg­utóbbi- koncert után maga Fe­renczy József tudatta dr. Mező Mihály tanácselnökkel: rokona volt Erzsébet királyné immár fél évszázada a kecskeméti temető­ben porladó udvarhölgye. Kö­vetkezésképp: távoli familiáris szálak fűzik néhai Kada Elekhez és családjához. Ki ez a magyar ? Az 1919. április 4-én, a Szege­di út 12-es számú házban, akkor ikisbérlő apától és háztartásbeli anyától született Ferenczy József négy reáliskolai év után — fel­tehetően családi problémák, meg­élhetési gondok miatt — a fővá­rosban fejezte be tanulmányait Magyar Lászlónénak a Hazafias Népfront napilapjához beküldött olvasói leveléből is tudható: „1944-ben részt Vett a budapesti antifasiszta ellenállásban”. Azt is hallottam: Keleti Mártont rejte­gette. 1948-ban távozott külföldre, in­dítékairól eltérőek a vélemények. 'Nevével 1976-ban találkoztam először. Josef von Ferenczyt ke­reste föl Kreisky kancellár újjá- választása után első, félhivatalos külföldi útján. Annál kíváncsibb lettem a nem mindennapi magyar életútjára, minél többet tudtam meg róla. Ki lehet az az ember, akit — mint hamarosan értesültem róla — egy szuperfilm világpremier­jén megkülönböztetett tisztelettel fogadtak, nevét az újságok világ­sztárok, politikusok előtt em­lítették. A Milliomosok című sorozat­ban készített portréf'Um kapcsán, egy évtizede így írtak róla: „Ez ag ember ismeri milliók vágyait”. Alcím: Josef von Ferenczy, aki ellátja regényekkel és sorozatok­kal a képes újságokat „Hivatásom c " a szenvedélyem” A cikk hangvétele különbözik a nálunk megszokottól, de érzé­sem szerint szemléletesen ábrá­zolja Ferenczyt és a róla kialakí­tott, kialakult képet. ,.Németország legdrágább elő­városának, Grünwaldnak egy fehér villájában dolgozik feltű­nés nélkül. A bejáratnál rézből kovácsolva áll a név: Ferenczy. Mintha szellemkezektől nvílna az ajtó. Az udvaron a Dunai-Mo­narchiának lehelete simogatja körül a látogatót: nehéz szőnye­gek, öreg bútorok ... A háziúr ezzel adózik származásának, a szülői háznak. ... A jól öltözött, jól ápolt, kes­keny bajúszú ötvenest hajlamai nem tartják vissza nagyon is mai üzletektől. Nyolcvan' szerző ír Ferenczy számára. Könnyed, szó­rakoztató olvasmányai valameny- myi szerkesztőségben kívánato­sak. Kerüli a nyilvánosságot, nem tulajdonít fontosságot önmaga bemutatásának. Most azonban a televízió fénybe tartja őt: a mil­liomos-sorozat bemutatja azt, aki milliók álmáról és szórakozásá­ról gondoskodik. Sikere és befolyása nagy árat követel. Josef von Ferenczy napi 16 órát dolgozik. .Hivatásom a szenvedélyem’, mondja. Míg a bécsi operabálon mindenki a lágy keringő ütemére forgott, ő ke­mény üzleti tárgyalásokat foly­tatott a kormány képviselőjével. És elérte célját: az osztrák tévé­üzletet.” A Jókai regényhőseiihez hason­lítható, szinte páratlan karrier- történet talán 1954-ben kezdő­dött. Elsőként ismerte föl: a kép­ernyőn látható focimeccs orszá­gokat, földrészeket hozhat ösz- sze alkalmi, jelképes, óriási sta­dionba. Milliók beavatása révén vált a labdarúgás olyan közvéle­ményformáló, üzleti vállalko­zássá, mint aminek tanúi lehe­tünk. Megvette az 1954-es nyugat­német—magyar világbajnoki dön­tő filmfelvételének forgalmazá­si .jogát, amelyet hamarosan többszörös áron adott tovább. Ebből a pénzből fejlesztette saj­tó-, film- és televíziós ügynök­ségét. Arra is rájött, hogy a te­levízió, századunk új hatalmas­sága csillapíthatatlan mohóság­gal nyeli a műsorokat: írókat, filmeseket szerződtetett, akik közvéleménykutatói által gyűj­tött adatok ismeretében soroza­tokat, film- és tévéjátékokat, ka­landos, romantikus elbeszélések százait írták. Egyik-másik bedol­gozója azóta világirodalmi ténye­zővé vált. Bedolgozója? Mond­hatnám persze azt is; megbízá­saival fiatal tehetségek kibonta­kozását . segítette, megélhetését könnyítette. Üzletember lévén, vállalati döntéseit ‘ elsősorban értékesíté­si szempontok irányították, mo­tiválják. Kereskedett a romanti­kával, háborús visszaemlékezé­sekkel, sztárok magánéletével, a leghíresebb kortársak visszaem­lékezéseivel. „Én kezdeményez­tem a szexhullámot”, nyilatkozta eev újságírónak, ö rendelt első­ként érzelmes történeteket is, ki­puhatolva a közízlés, a piaci szükséglet várható változását. Kazetták, programok Nem volna az, aki, ha nem ke­resné a tömegkommunikációs üz­let új lehetőségeit. Csaba és András fia segítségével nagyha­talom az információ-ipar, -keres­kedelem szinte minden ágaza­tában. Átfogóan is feldolgoznak egy-egy időszerű témát, közölte a Magyár Nemzet munkatársával. Legutóbb az egyedülállók gond­jaival, megsegítésük lehetősé­geivel foglalkoztak. („Az embe­rek életében fontosnak tetsző kulturális, tudományos, társadal­mi tényeket kutatjuk, ezekről számolunk be.”) Egy évtizede műsoros kazettákat is gyártanak, információs programokat is ké­szítenek. Számos kitüntetéssel ismerték el felelősen tájékoztató szolgála­tát. Becsben a kancellár adta át a magas osztrák érdemrendet. Vállalata negyedszázados fennál­lásakor személyesen köszöntöt­ték kormányfők. Az NSZK állam­elnöke a „Német Szövetségi Köz­társaság legkiválóbb magyarjá­nak” nevezte. Tudjuk, más a tömegkommu­nikáció feladata, szerepe, társa­dalmi környezete Ferenczy mű­ködési területén, mint hazánk­ban, de természetesen örülünk sikereinek. Tanulunk, tanulnánk tőle módszereket, szakmai tapasz­talatai is nyilván hasznosítha­tók nálunk. Becsülünk mindenkit, aki olyan nemes célokért fáradozik, mint például a battonyai gyermek­falu. Ezért örvendeztek oly so­kan a lapunkban is közölt hír­nek: az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval díszített Csillagrendje kitüntetés­sel ismerte el a Békés megyei gyerekparadicsom létrehozásához nyújtott jelentős hozzájárulását. Örömmel tudósítanánk kecs­keméti látogatásáról. HelUi Nándor Vásári séta ’86 ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom