Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
házunk tája ÚJRA VIRÁGZÓ, DRÁGA NÖVÉNYEINK Szeptember és október sok munkát ad a kertekben. Az évelők elvirágzott, elszáradt részeit távolítsuk el. Talajukat pedig takarjuk. Erre a legjobb az érett trágya, vagy a komposzt. Ha ilyet nem tudunk szerezni, beérhetjük fekete fóliával is. A kétnyáriak telepítését — árvácska, százszorszép, nefelejcs — fejezzük be. Szebben díszlenek majd jövő nyáron, ha talajukat műtrágyával dúsítjuk. Erre a drága Plantosan mellett alkalmas az olcsóbb Buviplant A műtrágya is. Ebben az időszakban kell hagymásvirágokat is a földbe ültetni. Ügyeljünk a jácint, nárcisz, tulipán, krókusz ültetésének mélységére. Az utóbbit nagyobb gyepterületen szórjuk szét, majd a kis hagymákat körülbelül nyolc centiméter mélyre nyomjuk a gyepbe. Tavasszal már gyönyörködhetünk a színek szerint különböző időpontban virágzó növényeinkben. A sárga krókusz virágzik először, ezt követik a fehér árnyalatok, majd legutoljára a lila-fehér csíkosak. Sokan szeretik a gyöngyvirágot. Ennek termesztéséhez nem mindig kell bonyolult üvegházi berendezés. A különböző méretű rizó- mákat csoportosítsuk. Hajtatásra a legéletrevalóbbakat jelöljük ki. Januárig mínusz öt, mínusz hat Celsius- fokos fagyhatásnak kell kitenni a 10—20-as kötegbe kötött rizómákat. Ezt én a szabadban vermelve, homok között, négy-öt centi- méteres fedő földréteggel csinálom. E nélkül nem bízhatunk a sikerben. Január elején a hajtatás megkezdése előtt a vermelés „piszkát” mossuk le és a rizómákat 12 —24 óráig áztassuk 30 Cel- sius-fokos vízben. Ezt követően ajánlatos egy ezrelékes Chinoin Fundazol oldatban újra áztatni 8—10 óráig, mert így elpusztíthatjuk a később rothadást okozó gombákat. Cserepenként öthat rizómát rakjunk a fűrészporos — kétszer szitált sóderes — tőzegkeverékbe. Árnyékolt, 22—24 Celsius- fokos hőmérsékleten tartott cserepekből két hét múlva megindulnak a kis virágok. Ha száruk eléri az öt-hat centiméteres magasságot, ettől kezdve langyos vízzel rendszeresen öntözzük. A víz permetezését akkor hagyjuk abba, ha az alsó virágharangocskák megjelennek, mert a vízcseppek helyén a szirmokon folt keletkezhet. Aki nagyobb meny- nyiségben akar lakásában f yöngyvirágot nevelni, az ajtatóládába is ültetheti. Sokan kapnak drága, szép virágot hajtó növényt. Nekik szokott gondot okozni, hogy az elvirágzás után csak a növény zöldje marad. Az amarilliáz virágjának szárát, ha már elszáradt, vágjuk le, és a növényt hetente kétszer 2,5 ezrelékes — tíz liter vízben 2,5 dekagramm — Volldünger- oldattal locsoljuk. Április végéig tartsuk világos helyen, május elején kihelyezhetjük a szabadba, félár- nyekba, vagy az erkély alsó traktusába, ahol közvetlen napfény nem éri. Október végétől, ha a levelek elhervadnak, távolítsuk el, utána a hagymákat hűvös, sötét helyre tegyük legalább két hónapig. Ezt követően húsz- huszonkét Celsius-fokon hozzákezdhetünk a hajtatáshoz. Először a növény csak kevés vizet kapjon, azt is akkor, ha már kiszáradt a földje. Ha túlöntözzük, akkor a virág kertésznyelven „ülve marad”, érdekes, de nem bújik ki a hagymából. Mostanában vált kedvelt- té a gyöktörzses clivia. Az amarilliszhez hasonlóan kell öntözni, illetve tápoldatoz- ni. Október végétől januárig alig kapjon vizet. Március közepétől árprilis végéig kezdhetünk hajtatáshoz. Sokan kedvelik a broméli- ákat. Ez a változatos alakú növénycsalád igen jól érzi magát a szárazabb lakásokban. Ügyeljünk arra, hogy a cserepek földje mindig és csak nyirkos legyen, a levéltölcsérbe pedig töltsünk állandóan szobahőmérsékletű vizet. Ezeket a fajokat árnyékolni kell. Óvjuk a tűző naptól. 20—25 Celsiusfokon érzik jól magukat. Végezetül ajánlom a növénybetegséggel bajlódók- nak, hogy kisebb cserepű virágukat vigyék el ismerős kertészhez, vagy virágboltba, ott kérjenek tanácsot a betegség gyógyítására. Ha nagyobb a növény, akkor elég egy levelet leszakítani. Az átültetéshez ősszel csak a legszükségesebb esetben fogjunk, mert a növények megsínylik. Ennek a munkának az időszaka a tavasz. Az új cserépben az új földdel néhány hétig védjük kedvenc virágainkat, huzat, napfény ne érje. A vegyszerekkel történő lakásbeli permetezéskor óvatosan járjunk el, különösen akkor, ha kisgyermekkel lakunk egy fedél alatt. Az úgynevezett domboságyas kertészkedést azoknak ajánljuk, akiknek kertjük (hobbijuk) kicsi, de a háztartásban szükséges zöldségféléket célszerűen, olcsón, jó minőségben és permetezés nélkül akarják megtermelni a jövő év tavaszától. A domboságy megépítésének most van az ideje. Észak-dél irányú hossztengely mentén jelöljük ki a helyét, ahol a másfel-két méter széles és 3—8 méter hosszú domboságyat elkészítjük. Az említett méretben kiássuk a földet, igy legalább 30 centiméter mély árkot készítünk. A földet az árok mellé halomba rakjuk. Az árok közepére 50—60 centiméter szélesen és magasan 15—30 centiméter hosszúságúra vágott különféle fenyő- és lom- bosfagallyakat, zöldség- és virágszárakat halmozunk. Erre gyeptéglákat teszünk, füves részükkel lefelé fordítva. Meghintjük földdel és jól megdöngöljük. Erre 25 —30 centi magasságban különböző nedves, korhadó levelet halmozunk — időnként egy-egy lapát földet is közé dobunk — majd az egészet egyenletesen öt centiméter vastagon befedjük Kis hely- és takarmányigénye, valamint városi udvarok épületének hasznosítása miatt is javasoljuk a japán fürj tartását. Súlygyarapodása minden haszonállatnál nagyobb, három földdel és megdöngöljük. Erre ismét öt centiméter vastagságban, lehetőleg földi gilisztákban gazdag kom- posztot szórunk, ezt 10 centiméter vastagon megnedvesített tőzeghulladékkal lefedjük és végül 15 centiméter hét alatt tízszeresére nő. Az állatok 5—6 hetes korukban már ivarérettek. A tojástermelést 40 —50 napos korukban elkezdik, és évente 300 tojást tojnak. A fűlj húsa ízletes, 40—50 napos korban eléri a 120—160 grammot, s ekkor vágható. Egy négyzetméter alapterületű ketrecben 200 naposfürj helyezhető el. Az állatok hőigényesek, inf- ralámpával az első héten 35—36 Celsius fok hőmérsékletet kell biztosítani részükre, majd a hőmérsékletet öthetes korukig fokozatosan csökkenteni kell 19 fokra. Már a harmadik héten csak 100, az ötödik héten pedig 50—80 fürj tartható egy-egy négyzetméter alapterületű ketrecben. Takarmányra a fürj igényesebb mint a tyúk, fehérje- és A-vitamin-szükséglete nagyobb, ezért pulykatáppal, vagy indító baromfitáppal kell kiegészíteni a tyúkféléknél alkalmazott takarmányt, sőt az első hetekben még reszelt főtt tojást is adjunk. A fürj ízlelőképessége fejlett, előnyben részesíti a cukrozott és a ^savanyú takarmányt, a keserűi illetve a sós ízűvel szemben. A kifejlett állatok naponta 20 gramm takarmányt fogyasztanak. Tojása nemcsak étkezésre alkalmas; a sárgája kozmetikai célra, elsősorban arcpakolásra kitűnő. vastagon komposzttal kevert földet teszünk rá és enyhén megdöngöljük. Ezzel mintegy meter magas ovális alakú domboságyunk elkészült, amelybe tavasszal palántázhatunk és vethetünk. Szép dísze a szobának az úgynevezett palackkert, amelyhez 30—50 literes, fehér színű üvegballon szükséges. A tisztára mosott és száraz palackba papírtölcsér segítségével aprószemű folyami kavicsot, fertőtlenített, tőzeges komposztföldet szórunk, majd pálcára kötött kiskanállal ezt elegyengetjük. A kis növényeket papírtölcsérbe fogva betoljuk a palack nyílásán, majd ismét a pálcikára erősített eszközzel a növényeket helyükre igazítjuk, a gyökerüket a földbe nyomjuk. Gumicsövet vezetünk a növények tövéhez és megfelelő mennyiségű vízzel beöntözzük. Páraigényes, apró növényeket telepítsünk. E célra ajánlható a Pilea cadierei, Pilea nummlarifolia, Peperomia obtusifolia, Variegata, Fit- tonia verschaffeltii, Selagi- nella apoda stb. 15c*]. fgrtArelgzj 10 cin, necMpb íAze^-tkorpűt iszop __ 5 can komposíi___ 5 cm. -jbtd___________ 30tni korhadó lomb. 15 an Q-jeptégla___ 55 cm. cptiffc .o&vdnLy szárak A KERTBEN AZ UDVARBAN A SZOBÁBAN
