Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

művelődés * h Avatás előtt ESKULITS TAMÁS ÚJ TÉRPLASZTIKÁJA „Érzékletes hangulatteremtésre törekszik, érzékeny jellemábrázo­lásra, Unom formai megoldásokra. Plasztikájának fő erénye a jó invencióval, lendületesen mintázott felület” — olvasható egyebek mellett Eskulits Tamás szobrászművészről, a kortárs magyar képző­művészek életrajzát ismertető kötetben. Sóskúton született, 1947-ben. Tizenkét esztendeje szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, Pátzay Pál növendékeként. Több hazai kiállításon, továbbá Kölnben és Firenzében mutatkozott be eddig szobraival. 1977-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott. Tagja a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének. Kisteleken látható Petőfiről, Dunave- csén pedig Vikár Béláról készített térplasztikája. Ez év májusában avatták fel Győrben Vénusz című, kitűnő alkotását. 1983-ban telepe­dett le Kecskeméten. Liszt-szoborraI gazdagodik Kalocsa — Pesten egy parányi pincé­ben dolgoztam, ahol nagyobb méretű szobrot csinálni egysze­rűen lehetetlen volt — magya­rázza Eskulits Tamás. — Ezért gyakran lejártam ide, Kecske­métre, a művésztelepre, ahol ideális feltételek mellett, nyu­godt körülmények között alkot­hattam. Itt hallottam, hogy rendbehozzák a műkertvárosi művészlakásokat, s pályázat út­ján döntik el, kik kaphatják. Él­tem a lehetőséggel. Szerencsére, hiszen nagyon jól érzem itt ma­gam. A családommal, természe­tesen. _ — Állítólag festőnek készült, s csak később cserélte vésőre az ecsetet. — Ennek eléggé furcsa, vé­letlenszerű története van. An­nak idején, az egyik festő bará­tomnak támadt az az ötlete, hogy szobrot farag. Mondtam neki, hogy menjünk el Sóskút- ra, a nagymamáékhoz, ott leg­alább lehet erre alkalmas követ találni. Találtunk is, de a bará­tom hasztalanul vesződött vele; az elképzelt női torzó nem akart formát ölteni. Gondoltam egyet, s elkértem tőle a vésőt. Mitagadás, nemcsak ő, de én is meglepődtem, hogy milyen könnyedén, gyorsan sikerült ki­faragnom ... Hát, így kezdő­dött, s nem sokkal később, már tudatosan készültem a szobrászi pályára. A müvészlakás melletti pázsi­ton, csonkult gipszminták, kü­lönböző szerszámok, csiszoló­gépek mellett magasodik Liszt Ferenc egész alakos bronzszob­ra. — Ez kerül majd Kalocsára? — Igen, az érseki palota előtt lesz felállítva. Igyekeznem kell az utómunkálatokkal, hiszen október elsején avatják. — Ki a megrendelője? — Kalocsa Város Tanácsa. Van egy Lisztről készült kis­plasztikám, amely évekkel ko­rábban szerepelt egy kollektív kiállításon Bács-Kiskunban. Az idén tavasszal kértek fel a kalo­csaiak, hogy a Liszt-évforduló alkalmából, csináljam meg vá­rosuknak — melyhez a nagy ze­neszerző kötődése közismert — életnagyságban ezt a kis­plasztikát. — Első ránézésre is megálla­pítható, hogy nem csak méretei­ben változott közben ez a szobor. Azaz, nem puszta nagyításról van szó. — Ez egyrészt azért van, mert a mennyiségi — méretbeni — változás szükségszerűen kö­veteli a minőségi módosításo­kat. Szakzsargonnal élve; „rá­szól a szobor az emberre”, ma­gyarul: ami húszcentis nagyság­ban természetes, az nem biztos, hogy annak hat kétméteres vál­tozatban. Másrészt a térplaszti­ka esetében meghatározó maga a környezet is, amely körülve­szi. A harminc-negyven éves Liszt Ferencet idézi Eskulits Ta­más új köztéri alkotása. Jelleg­zetes orr, haj, kicsit hátravetett fej, csukott szem, talpig hullám­zó köpeny, nyakba kötött ken­dő ... — Az ábrázat, a tartás és az öltözet egyaránt a romanti­kára utal. — Nemcsak a zenei világát, egész életét próbáltam minél jobban megismerni Lisztnek, s természetesen tanulmányoztam a róla készült képzőművészeti alkotások fotóit is — meséli az új Liszt-szobor megálmodója. — Kétségtelen: nagyszerű egyé­niség volt. S nagyon remélem, hogy mindazokat a gondolato­kat, amelyek — a könyvek, al­bumok, lemezek társaságában, illetve a Liszt életéről sugárzott tévésorozat hatására is — meg­fogalmazódtak bennem, sikerül sokak számára érthetően el­mondanom ezzel a szobrom­mal. Koloh Elek ZALÁN TIBOR Soltvadkert, 1986 -— nyár (Dóra Ferencéknek) Vége hót ennek is — a nyárnak — a táj fölött mutatóujj suhan s itthagyja a jelet A Jókról lassan lefoszlik a jelmez mint lányok hullámzó csípőjéről a napszagú simogatás Közhelyesen egyszerű: az ősz itt suhog fölöttünk hűvösek a szelek s dermedten csillognak fű között a hajnali kövek. Húzódjunk összébb Barátaink lehet utolsó nyarunk ez — ne csapjunk tenyérrel az asztalra ereszkedő darazsak közé. Övék lesz minden itt mikorra a fű zúgva benövi a keréknyomot gyermekek kiskacsa-lépteit. Poharainkban még sárgállik a fröccs s a buborékokkal fölszállnak augusztusi csillagaink is az égre; elmúlhatunk csodáink ittmaradnak. Mint bokoralj krumplit a villa — szerteguríthat minket a betakarító idő. De a mustszagú levelek visszahoznak majd de a nyaraló teraszára már mindörökre értünk száll le a hó. Tudjuk és előre emlékezünk. Délelőtt a tónál jártam elnéztem hogyan játszik a vízzel a semmi és nyugalom fogott el és megérintett az öröm: hazaértem. Pipacs utca 15 — itt sem voltam boldogtalanabb mint máshol, bár meglehet itt voltam boldogabb, és rázzák kint a szelek a fenyőfákat És a kihalt utcán nyárról ittfelejtett kutya szűköl panaszkodik s az alkonyat felé rohan Petőfi a képzőművészetben A Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége és'Kiskőrös Város Tanácsa ebben az évben is meghirdette a Petőfi a képző­művészetben című pályázatot. Ez alkalommal témaként nagy költőnk Alföld című versét jelöl­ték ftieg. Pályázni még lehet, a határidő: október 31. Az elfoga­dott alkotásokat szilveszterkor. Petőfi születésnapjának előesté­jén tárják közszemlére Kiskőrö­sön. A zsűrizett műveket a jövő­re kialakításra kerülő Petőfi Képtárban helyezik majd el. A következő hónapban Pá­pán rendezik meg a Petőfi- emlékhelyek képviselőinek or­szágos találkozóját. A külön­böző emlékhelyeken már javá­ban folyik a Petőfi-hagyomá- nyokat feldolgozó, helyi kép­anyaggal szemléltetett, jelentős irodalmi értékekkel bíró írások, dokumentumok gyűjtése, ame­lyekből a Petőfi Társaság által kijelölt szerkesztők önálló kiad­ványt szerkesztenek jövőre: Pe- tőfi-emlékhelyek topográfiája cimmel. 1986. szeptember 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom