Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

1986. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE © 3 BEFEJEZŐDTEK A HÍRŐS NAPOK Díjkiosztás a nemzetközi agrárfilm- és videoszemlén Vasárnap Kecske­méten eredményhir­detéssel ért véget a II. nemzetközi agrár- film- és videoszemle. A megyei tanácsház­ban tartott értékelé­sen dr. Vágó József, •az Agroinform fő­igazgatója. elmondot­ta, hogy a húsz or­szágból érkezett 90 alkotás jól bemutatta az embernek a ter­mészettel vívott küz­delmét az élelemért. Egyúttal a rendez­vény több évre szóló tapasztalatdkat nyúj­tott a részt vevő szak­embereknek és alkal­mat adott arra, hogy gondjaikat megvitas­sák, egymás vélemé­nyét meghallgassák az ember és a kör­nyezet napjainkra létrejött kapcsolatá­ról. A záróünnepségen dr. Papp Sándor, a Filmtudományi Inté­zet nyugalmazott igazgatója átadta a díjakat a falufejlesz­téssel, a falu szocio­lógiai kérdéseivel, az új tudományos ered­ményekkel, a környe­zetkímélő termelési eljárásokkal, az okta­tó műsorokkal, a szarvasmarha-ta­karmányozással és más fontos kérdések­kel foglalkozó kate­góriában első, máso­dik és harmadik he­lyezést elért külföldi és hazai alkotóknak. A Bács-Kiskun Me­gyei Tanács különdí- jával jutalmazták a Korai termesztés — zöldséghajtatás című magyar filmet. A szemlén bemutatott Káli örökösök című magyar filmet Kecs­kemét Város Tanácsa fődíjjal ismerte el. A kékek születése angol videoműsorért a Ma­gyar Televízió külön- díját dr. Medyeczky László főszerkesztő adta át. Tartalmas program, elismerést érdemlő rendezés Lezárult a rendezvénysorozat. Az első összefoglalóra Romany Pált, a megyei pártbizottság első titkárát kértük. — Hogyan értékeli a Hírős Napok rendezvénysoro zatát ? — Hármas célja volt a rendezvény- sorozatnak. Egyrészt árubemutató, amely egyben alkalom a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, és újabbaik ki­alakítására. A másik az, hogy adjon módot találkozásokra és szórakozásra. A harmadik cél — amelyik az utóbbi rendezvényen is már előtérbe került, most pedig erősödött —, hogy nyújt­son tanítási és tanulási lehetőséget, ad­jon alkalmat tapasztalatcserékre kis­termelők, háztáji gazdák között, épp­úgy, mint az elméleti és nagyüzemi szakemberek között. Ez utóbbinak adott keretet az Országos Kertészeti Napok tanácskozássorozata és a nemzetközi agrárfilm- és videoszemle. Az idei ren­dezvényen mindhárom célt sikerült el­érni, ám most különösen fontosak vol­tak a tanácskozások, amikor is haladá­sunkhoz, a fejlődéshez szükséges új im­pulzusokhoz jutottak a résztvevők. Megismerték a legkiválóbb gazdaságok módszereit, a kertészet és az élelmiszer- gazdaság gondjait, valamint az előrelé­pés lehetőségeit is megvitatták. ízt igen jól szolgálta a nyitóelőadás, a kül­kereskedők fóruma és a többi informá­ciótovábbító eszmecsere. — Az előkészítés, a rendezés, a szer­vezés megfelelően szolgálta-e a célo­kat? — Jónak bizonyult az a választás, hogy a városközpontban legyen vala­mennyi kiállítás (a szabadtéri is) és • egyéb rendezvény. Mindenütt szemet­* gyönyörködtető árukat, kertészeti ter­mékeket lehetett látni. A rendezésről , annyit: a szervezők nagy munkát vé­geztek, minden elismerést megérdemel­nek. A megyei szervek nevében meg­köszönöm munkájukat, külön azokét is, akik az elmúlt napokban (sőt he­tekben), talpon voltak; „felépítették” a kiállítást, a pultok mögött a vendéglá­tóhelyeken árusítottak, tájékoztatták az érdeklődőket, friss árukról gondoskod­tak, ellátták az állatokat... szóval mindazokét, akik a rendezvénysorozat sikerét elősegítették. Azért, hogy az említett célokat el lehessen érni, gya­korlott, kitűnő szakemberek dolgoztak — előkészítő munkájuk hónapokra visz- szanyúlik —, s a dicséretet érdemlő, szervezésért nekik is gratulálunk. A mostani Hírős Napok rendezése, és tel­jesített programja azt bizonyítja, hogy Kecskemét képes arra, hogy Erfurthoz hasonlóan állandó kertészeti kiállítás­nak adjon otthont. — A jövőt említette. Vannak-e olyan tapasztalatok, amelyeket a következő rendezvénysorozatnál érdemes figye­lembe venni? — A kertészet közgazdasági elemzé­sét kell a következőkben is előtérbe állítani. Szükség van arra, hogy megfe­lelően bemutassuk a feldolgozó- és élel­miszeriparunkat; Tamássy István aka­démikussal, a Petőfi Népében megjelent nyilatkozatával, ebben a vonatkozásban is egyetértek és megszívlelendőnek tar­tom. Ügy gondolom, a következő al­kalommal érdemes jobban figyelembe venni a fiatalokat (a legkisebbeket is), és részükre megfelelőbb programot szervezni, ami egyébként nemcsak kö­zönségvonzó, hanem egy közép-európai rangú kiállításnak része is. Csabai István TERVEK, FELADATOK A KÖVETKEZŐ ÖT ÉVRE MHSZ-vezetök országos tanácskozása A Magyar Honvédelmi Szövet­ség hivatásos és társadalmi ve­zetőinek V. országos tanácskozá­sát szombaton tartották Buda­pesten, az Építők Rózsa Ferenc Székházában. A megyei, városi szervezetek, szakosztályok és klu­bok vezetői, küldöttei áttekintet­ték az előző tanácskozás óta el­telt öt év alatt végzett honvé­delmi nevelő és felkészítő tevé­kenységüket, valamint a honvé­delmi technikai tömeg- és ver­senysport-szakosztályok munká­ját. A tanácskozáson részt vett Varga Péter, az MSZMP KB osz­tályvezetője, az MSZMP KB tag­ja, Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi állam­titkár, az MSZMP KB tagja, párt-, állami és tömegszervezetek, va­lamint a társ fegyveres erők több képviselője. Az MHSZ országos vezetőségének értékelését Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára összegezte beszámolójá­ban. A szövetség a korábbinál ma­gasabb színvonalon teljesítette feladatait: az egészséges életmód­ra nevelést a honvédelmi-techni­kai sportágakkal, a fiatalok hon­védelmi oktatását, technika irán­ti érdeklődésük felkeltését, vala­mint a sorkötelesek általános képzését. Így gyarapodtak a ka­tonai szolgálathoz szükséges is­mereteik is, és ez elősegítette be­illeszkedésüket a katonai életbe. Szólt a főtitkár a szakosztályok munkájának eredményeiről, gond­jairól. A repülő-, könnyűbúvár-, modellező-, rádiós-, lövész-, gép- járművezető-, híradós-, hőlégbal- lonos- és sárkányrepülő-Szakosz­tályokban, klubokban minden évben sok százezer fiatal sajátít­hatja el az alapismereteket, vagy bővítheti tudását. Részt vesz az MHSZ az iskolai honvédelmi ne­velésben is, biztosítva a feltéte­leket az oktatáshoz. A megyei, városi szervezetek újabb, a fia­taloknak vonzóbb formák, mód­szerek bevezetésével is próbál­koznak. Több tanintézeti MHSZ-klubot szerveznek, színesebb propagan­dát és személyre szólóbb nevelő­munkát fejtenek ki a lakosság, különösen az ifjúság körében az elkövetkező években. Az újabb versenykiírások, előadássoroza­tok, honvédelmi napok és kiállí­tások szervezése mellett sparta- kiádszerű tömegsport-mozgal­mat is szerveznek a KISZ-szel, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal­lal és a SZOT-tál közösen. Üj szakosztályokat alakítanak, s » video- és a számítástechnikát na­gyobb arányban alkalmazzák a klubokban. A mozgalmi jelleg erősítését szolgálja, hogy az ál­talános iskolák után most a fel­sőbb fokú tanintézetekben a la­kóterületen és az üzemekben is gyarapítani kívánják az MHSZ- klubok számát. A főtitkári beszámoló után a hozzászólók példákkal erősítet­ték meg a beszámolót, és javas­latokat tettek a feladatokhoz szükséges újabb módszerekre. A hozzászólásokat követően ki­tüntetések átadására került sor. Eddig végzett munkájukért el­ismerésképpen összesen 48-an kaptak különböző kitüntetéseket és dicsérő okleveleket. (MTI) Látványos felvonulás A Hírős Napok rendezvényso­rozatának fináléja kezdődött el vasárnap délután három órakor Kecskemét központjában. A Pe­tőfi Sándor utcában és a Dobó körúton, illetve a Kossuth téren több mint tízezer érdeklődő gyö­nyörködhetett a látványos szüreti felvonulásban. Bugaci és kiskun­sági csikósok vágtattak, majd lo­vaikat fektették és az ostorokat pattogtatták. Ezután a néptánc­együttesek és zenekarok menet­tánca, hangulatos produkciója következett. Ott láttuk az Érsek- csanádról, Kalocsáról, Tápéról, Ge- relyegyhévízről, Hartáról, Bajáról, öregcsertőről érkezett együttese­ket. Majd ismét a lovak vették át a „terepet”. A határőrök zász­lókat tartva lovagoltak végig, a patkódobogástól csak úgy harso­gott a beton ... Hát még amikor a kettes, négyes, ötös, s végül a puszta-tízes elvágtatott! A nagy kunsztokért a megérdemelt taps­ból bőven kijutott, nem kevésbé a póni-ötösfogatnak, majd pedig a csikósok zárófelvonulásának. Azok, akik e feledhetetlen lát­ványt nyújtották, a Kiskunhala­si Határőr és a Hetónyegyházi Egyetértés Sportklubok, a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barát­ság és a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ek, Ja Kecsteemét-Szikrai Ál­lami Gazdaság, az orgoványi Egyetértés és a lajosmizsei Alma- virág Szakszövetkezetek tagjai, s egyben reprezentálták is a me­gyében folyó lótenyésztői mun­kát, a lovassport értékét. A vidámság, a jó hangulat ké­ső estig tartott: népi együttesek táncoltak, énekeltek, muzsikál­tak színpadon, tereken egyaránt, majd utcabállal fejeződött be a Hírős Nap tik eseménysorozata. • A nagybaracskai ternószoknyás táncegyüttes a bácskai táncokból adott ízelítőt. (Méhest Éva felvételei) VÉDJEGY ÉS MÁRKAJEL Cégér az áruknak — útmutató a vásárlóknak A Hírős Napok rendezvényei­nek sorában egyre gyakrabban szerepelnek a különböző bemuta­tókon és kiállításokon kívül szak­mai tanácskozások és tapaszta­latcserék — mondta Tohai László, a megyei tanács általános elnök- helyettese azon az összejövetelen, melyet a mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek védjegyei­ről, árujelzőiről tartottak. Iványi István, az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnökhelyette­se megnyitójában arról szólt, mennyire időszerű a márkajelek­kel foglalkozni. A világpiaci ver­senyben igen nagy szerepe van az árak megjelenésének, a meg­különböztető jelzések alkalmazá­sának. Egy megszokott jellel el­látott terméket a vásárló — ha jó tapasztalatokat szerzett — új­ra és újra keresni fog. Dr. Bognár Istvánná, az Orszá­gos Találmányi Hivatal főtaná­csosa előadásában gyakorlati kér­déseket vetett fel. Hasznos ver- senyeszközmek, a „vállalatok arcá­nak” nevezte a bevezetett védje­gyeket, melyek oltalmáról, kizá­rólagos használhatósági jogáról ma már törvény, valamint jog­szabályok is intézkednek. A tanácskozáson dr. Szigeti Éva, a Danubia Szabadalmi Iroda véd­jegy osztályának vezetője arról szólt, hogy a hasonló védjegyek milyen gazdasági és jogi gondo­kat okozhatnak. Megemlítette azt is: a külföldi vállalatok éberen őrködnek azon, hogy márkajeleik ne formális értékeket takarjanak és mások ne használhassák saját termékeiken. Dr. Szentpéteri Adám, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara Véd­jegy Bizottságának elnökségi tag­ja, a védjegy mindennapi keres­kedelemben betöltött szerepéről, a reklámban elfoglalt fontos he­lyéről beszélt. A tanácskozás résztvevői az elő­adások után filmről is megismer­kedhettek' a magyar mezőgazda- sági és élelmiszeripari védjegyek­kel, valamint megtekintették az Erdei Ferenc Művelődési Központ Szalvay termében rendezett kiál­lítást, amely szintén ezeket mu­tatja be. G. E. ÖTEZER ADAG HALÁSZLÉ, 18,5 MILLIÓ FORINT ÁRUHÁZI FORGALOM Jól vizsgázott a vendéglátás és a kereskedelem Felkészülten várta a fogyasztó­kat és így hozzájárult a Hírős Napok sikeréhez a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat is hat kite­lepült üzletével. Szaporán szedték a lábukat a felszolgálók a nagybaracskai Ha­ladás Tsz és az Árpád söröző együttműködésével nyitott Ha­lászkertben, hogy a baracskai gombás és rántott pontyon, sült keszegen, vörösboros marhapör­költön és házi tepertős túróscsu­szán kívül, 5 ezer adag halászlét is az asztalokhoz vigyenek. A nád­dal körülkerített kertben Csiz­madia Sándor mesterszakács és a pincérek így sűrűn kívántak jó étvágyat a halászléhez is, ame­lyet Farkas-Sobri József, Ma­gyarország tizenkilencszeres hal­főzőbajnoka készített. A vendé­geknek — köztük osztrák, szov­jet, csehszlovák, német és len­gyel látogatóknak — ízlett a fi­nom halászlé. Többen kétszer kértek, és megjegyezték: Milyen jó lenne, ha a Hírős Napok el­múltával sem „vonulnának ki” a városból a nagybaracskai izekkel! Vajas-, sajtos-, tepertős pogá­csa, káposztásrúd, hurka, kolbász, nyolcféle üdítő, megyei és táj­jellegű borok, s harmincfajta sör, köztük csapolt Wemesgrüner is; csoda-e, hogy a Kiskunsági Vendéglátó Vállalat sörözőjében Gyulai Sándor kecskeméti lakos elragadtatással bészélt a látot­takról? Végül is ilyen alkalom a bemutatkozásra — de méginkább az értékesítésre — nem minden­nap adódik. Ezzel a lehetőséggel éltek a kiskunságiak, amikor a nagybaracskai tsz-szel immár 14 éve meglevő kapcsolat mellett to­vább' keresik, sőt meg is találják a társakat az értékesítésben a kí­nálat szélesítésére. Ezt mutatta a helyi baromfifeldolgozóval közö­sen nyitott grillpavilon. a Kecs­keméti Borgazdasági Kombinát Márka-üdítőinek hordóbüfés áru­sítása, hogy csak néhányat em­lítsünk az együttműködés jó pél­dáiból. De nemcsak szeszes itallal — az egészségesebb táplálkozásban szerepet játszó áruk forgalomba- hozatalával is lehet jövedelme­zőséget javítani. Ha nem így len­ne, a Rózsa eszpresszó hétközben nem árusítana gyümölcsöt, nem települne ki minden hét végén a Kossuth térre, s két eladója, Téti Sándorné é;s Madi Edit nyilván a Hírős Napokat is elkerülte vol­na. Ám nem így történt; eljöttek a borgazdasági kombinát, pavi­lonjába, és vasárnap estig, a ven­déglátóipari termékeken felül, el­adtak 600 kilogramm csemegesző­lőt, 150 liter mustot és nyolcfaj­ta üdítőt. A vendéglátás mellett az álla­mi, a szövetkezeti és a magánke­reskedelem is részt vett a hírős napi áruforgalmazásban. A Cent­rum és az Alföld Áruház (ez utób­bi utcai árusítással is) csütörtök­től vasárnapig 18 és fél millió fo­rinttal növelte bevételét. K—I. Tartósabb elemek készülnek Az idén 50 millió forintot for­dítanak az elemek minőségének javítására, gyártásának fejleszté­sére az Akkumulátor- és Száraz­elemgyárban. Az üzem rekonst­rukciójakor, tavaly új gyártóso­rokat állítottak munkába, az idén pedig az elemek előállításá­hoz szükséges — korábban koo­perációban készült vagy külföld­ről vásárolt — alkatrészek gyár­tásával bővítették tevékenységü­ket. Megkezdték az elemek fém­házának hazai gyártását is. A fémházakért eddig évente csak­nem 15—20 millió forintot fizet­tek külföldi szállítóiknak. Maguk állítják elő ezután azokat a ko­rábban kooperációban készített horganyhüvelyeket is, amelyek az energiát szolgáltatják az elemek­ben. Így az elemeknek most már minden fontosabb alkatrészét a vállalaton belül készítik el, s ez­zel lehetőség nyílik arra, hogy a jövőben komplex módon fejleszt­hessék ezt a gyártmányukat. Mindezzel javul a termelés jöve­delmezősége is, mert ezeket az alkatrészeket a szállítóknak fize­tett árhoz képest olcsóbban állít­ják elő. Az előzetes számítások szerint a korábbi kiadások egy részének megtakarításával 6—8 százalékkal növekszik a vállalat nyeresége. Az elemek gyártásának korsze­rűsítése egy új,, automatizált masszakeverő berendezés munká­ba állításával fejeződik be az idén. Próbaüzemeltetését novem­berben kezdik meg, s ezzel vált­ják majd fel a régi, még kézi irányítású gépeket. Az új auto­mata berendezéssel biztosítani tudják, hogy minden elembe egyenletesen jó minőségű aktív töltőanyag kerüljön. Ezzel a mos­tani 6—8 hónapról előrelátható­an 12 hónapra meghosszabbítják azt az időt. amíg az elemek meg­őrzik eredeti teljesítményüket, * minőségük romlása nélkül tárol­hatók. A harmadik oldalon a tizenkettőről * * Mi az olvasó véleménye, az újságárus tapasztalata a Petőfi Népe szombati számáról? Arról, hogy szeptember 6-án első alkalommal, s ezentúl minden hét végén négy oldallal bővebb terjedelemben jelenik meg lapunk. Ter­mészetesen gazdagabb tartalommal, több, sokrétűbb in­formációval. S bár az utcai árusoknál 2,20 forintért — előfizetőknek viszont változatlan áron! íme, villámkör­képünk. A kecskeméti Arany János utcai újságospavilon elárusító­ja Horváth Ferencné: — Na­gyon jól vitték a lapot. A ko­rábbi 280—300-nál többet, 370- et rendeltem, s mintegy 50 ma­radt vasárnapra. De ez kell is, mert a' rádióműsor miatt még a hét elején is keresik az új­ságot. Igaz, néhány vásárló meglepődött azon, hogy 2,20 forint, de miután elmondtam az okát, természetesen vitték. S még a borravalóban sem volt visszaesés! Olvasva a lapot ajánlani is tudtam — a téli hónapokra pedig biztosan még növelni kell a rendelést. Kerekegyházán Faragó Sán- doréknál a vő, Járási László vette fel a telefont: — Buda­pesten lakom, s a hét végén járunk le a szülőkhöz. Ilyen­kor természetesen a Petőfi Né­pét is elolvasom. Most különö­sen kíváncsian vártam, mert a Népszabadságból' értesültem a nagyobb terjedelemről. A családfő, az erdészet nyug­díjas mérnökének véleménye: — Jó ez a többlet, hisz így ma­rad még hétfőre is olvasnivaló. Ez egyébként a feleségem véle­ménye is, aki mindig az újság­gal kezdi a napot. Az pedig külön öröm, hogy az előfizeté­si díj nem változik, bár mi el­lenkező esetben sem lettünk volna hűtlenek. A kecskeméti kertészeti fő­iskolán vasárnap Pólyák Jó­zsef né portás volt szolgálatban: — Az újság vastagságáról rög­tön feltűnt a változás. De lát­tam azt is, hogy több az em­bereket bemutató, megszólal­tató írás. Én ezeket szeretem. Na persze Bálint gazda taná­csai is érdekeltek, bár én ma­gam nem vagyok nagy ker­tész, csak kapálni tudok. Egyéb­ként szeptember 1-től vagyok újra előfizető. Az újságot gyak­ran hozom magommal, itt a portán akad idő alaposan át­böngészni. Tűd ja, mi, nők nem úgy vagyunk mint a férfiak, hogy hazaérünk, és rögtön az újságot vesszük elő. V. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom