Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI, évf. 211. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 8. hétfő BÁNYÁSZNAP Fejlődésünk alapja a jobb munka Havasi Ferenc beszéde Szombaton az ország bányavi­dékein nagygyűlésekkel, ünnep­ségekkel folytatódott a bányász­napi programsorozat. Mindenütt tisztelettel köszöntötték a szén-, olaj-, ásvány- és bauxitbányá­szokat, méltatva helytállásukat, melyre továbbra is nagy szüksé­ge van az országnak, a népgaz­daságnak. Munkájának elismeré­seként ezen a napon több bá­nyász részesült magas kitüntetés­ben, hűségjutalomban. Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára szomba­ton, a bányásznap alkalmából Salgótarjánba, majd Bátonytere- nyére, a nógrádi szénbányászko­dás mai központjába látogatott. Részt vett a bányászváros fel- szabadulási emlékművénél ren­dezett koszorúzási ünnepségen, jelen volt az ötvenmillió forintos költséggé^! teljesen felújított bá­nyász művelődési ház ünnepélyes megnyitásánál. Az intézményava­tó után a művelődési ház zsúfo­lásig megtelt színháztermében nagygyűlést tartottak. Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd átad­ta a szót Havasi Ferencnek, az ünnepség szónokának. Bevezetőben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a kormány üdvözle­tét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, s minden magyar bányásznak, akiket, mint hangoz­tatta, az ország dolgozóinak fi­gyelme, elismerése, tisztelete és szeretete övez. Megemlékezett a bányászok forradalmi erővé szer­veződésének mozzanatairól, küz­delmeiről, s e küzdelmek mártír­jairól, majd napjaink gondjairól, feladatairól szólott. — Sem a világ történései, sem gazdasági változásai, sem a ter­mészet nem kedvez nekünk az utóbbi években. Ezek hatásaiból eredő veszteségeinket egyrészt azért kell megemlíteni, mert ezek jelentősek, másrészt pedig azért, hogy a magúig helyén le­gyenek kezelhetők, ne vegyülje­nek el munkánk tőlünk függő hiánvainak következményeivel. A világra és az időjárásra nem vagyunk hatással, de az, hogy az általuk okozott károkat, vesztesé­geket hogyan minimalizáljuk és pótoljuk, az már jórészt rajtunk múlik. — Lassan itt az éves számadás elkészítésének ideje. Korai még véleményt alkotni, mert értékes hónapjaink vannak hátra, de az már látszik, hogy kiadásaink ez évben is meghaladják a bevéte­leinket. — Helyzetünk megítélésében a közvélemény, a közgondolkodás érthetően nem egységes. Egye­sek — „valahogy mindig volt” alapon — bagatellizálják, elbiza­kodottan szemlélik gondjainkat, másokat a kilátástalanság, a ki­úttalanság hangulata tart hatása (Folytatás a 2. oldalon.) Siker — több sportágban • A Ü5 kg-os súlycsoport ünnepélyes eredményhirdetése a Kecském Judo Kupán. Felvételünkön Besenyi István, a KSC cselgáncsszakos talyanak elnökhelyettese gratulál a versenyzőknek. A dobogó legfel okán _E. Kovács Janos, a kecskemétiek válogatott versenyzője. (Ba czik István felvetele) Az elmúlt hétvége gazdag volt sporteseményekben. A Hírős Nar rendezvénysorozatában két Hírős Kupa röplabdatomára is bor kér a megyeszékhelyen. A kecskeméti röpösök felkészültségét dicséri, h< a nők (Duitép SC) és a férfiak (KSC — eredményeikről keddi Számúi ban tudósítunk) is tomagyőzelemmel büszkélkedhetnék. A Kecskemét Judo Kupa rangos nemzetközi mezőnye is a meg szélmelyen vetélkedett. A kétnapos verseny kecskeméti sikereket hozott. Ha kecskeméti győzelmeknek nem is, de Bács-Kiskun meg beírnék tapsoihabott több ezer néző Keoeűen, ahol a kettesfogathaj: döntötték el az országos bajnoki cím és az érmes helyezések sor Nem volt kisebb (kevesebb) a .tét Budapesten, a Duna margitszií szakaszán sem, ahonnan két bajai motorxagóiniakos is magyar bajm ként térhetett haza. Részletes sporttudósításainkat lapunk hetedik oldalán, a sportrovat­ban találhatják meg olvasóink. EMLÉKEZETES BEMUTATOK — SZÁZÖTVENEZER LÁTOGATÓ — DÍJKIOSZTÁS — SZÍNPOMPÁS SZÜRETI FELVONULÁS Befejeződtek a Hírős Napok 0 A Kiskunhalasi Határőr Sportklub pusztatízesével Sze­gedi Gábor. Kegyes volt az időjárás is Kecskeméten a csütör­töktől vasárnap estig tartó Hírős Napok rendez­vénysorozatához. Napfény, kitűnő hangulat, látvá­nyosság és sokféle szakmai tanácskozás töltötte be a négy nap minden óráját. Szombaton az Erdei Fe­renc Művelődési Központban díjkiosztó ünnepségre jöttek össze a kiállítók, ahol dr. Gál Gyulának, a megyei tanács osztályvezetőjének megnyitója után dr. Zsitvai Attila, a MÉM főosztályvezető-helyettese mondott összefoglalót. — Meghatóan szép kiállítás és rendezvénysorozat volt —■ állapította meg az előadó, majd így folytat­ta: — Értékes szakmai „mondanivadó” is kitűnt a bemutatókon, melyek a termelés színvonalát, a fej­lődést, az üzemekben folyó munkát egyaránt repre­zentálták, a kiállítások megrendezése pedig a gaz­daságok igényességét, gondosságát tükrözte. A kuta­tástól a fogyasztásra előkészített, feldolgozott ter­mékekig a teljes kertészeti vertikumot átfogták a bemutatók, amelyből a gépi, technikai eszközök és a vegyszerek sem maradtak ki. © Milyen a konzerv választ ék? Ezt is megnézték á kiállításon a vendé gek. Felvételünkön balról a második dr. Kovács Imre, mellette dr. Dé. nes Lajos. Pest, Szolnok, Csongrád és a rendező Bács-Kiskun megyék­ből hetven nagyüzem, ipari vál­lalat és kutatóintézet, több száz kistermelő két és félezer körüli termékét látta a négy nap során a mintegy százötvenezer látoga­tó. S hogy kinek melyik nyerte meig a tetszését? A választás «a bírálóbizottságnak jelentette a legnagyobb gondot és feladatot. Végül is háromszáznál több dí­jat, plakettet osztottak kL Arany-, ezüst- és bronzérem­mel 11 élelmiszeriipari üzemet, 33 szőlő-, gyümölcs- és zöldségter­melő szövetkezetei, 9 állami gaz­daságot, 15 kutatóintézetet, il­letve virágkertészetet, 20 gép- gyártót és -forgalmazót tüntet­tek ki. A kisállattenyésztők kö­zül 19-en, a kistermelők közül 35-en vettek át 'különböző foko­zatú érmeket, valamint 103-an kapták meg a Kiváló Kisterme­lő plakettet. A Bács-Kiskun megyei Tanács elnökének különdíját > kapta a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát, a Kecskeméti Városi Ta­nács elnökének különdíját a Kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz érdemelte ki. A Bács- Kiskun Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak különdíjait a szabadszállási Lenin Tsz, a Kecskeméti Agro- ker, a Mezőgazdasági Ügyvitel­szervezési Iroda és a Tiszakécs- kei Afész Hegedűs István Szak­csoportja, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának különdíját a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz, a Pest • Sokan tapsoltak vasárnap dél­előtt a szlovákiai katonaegyüttes­nek. A városközpontban a Kos- süth téri színpadon a „Kassara” táncosai színvonalas produkció­jukkal arattak sikert. Iskola és közművelődés SZEDIK A KALOCSAI PAPRIKÁT Hétvége a földeken A kedvező időjárást kihasznál­va országszerte felgyorsultak a kora őszi mezőgazdasági mun­kák; ezen a hétvégén is nagy erőkkel dolgoztak a gazdaságok és a szövetkezetek az új vetések magágyának előkészítésén, a zöld­ségfélék és a gyümölcsök betaka­rításán, hogy a közelgő hajnali fagyok kártevését megelőzzék. Pest megyében vasárnap is nyúj­tott műszakban dolgoztak a szán­tásokon a traktorok. Az elmúlt hetekben lehullott csapadék ugyan némileg lazított a talajon, de a gépek így is nehezen halad­taik, s a még mindig kemény föld­ben sokszor tört az eke. Ennek ellenére ezen a vidéken a hét vé­gére több száz hektárnyi terüle­ten végeztek az őszi talajmun­kákkal. A Csongrád megyei gazdaságok­ban még most is öntözik a má- sodvetésű növényeket, és a leg­több helyütt ezen a hétvégén is ügyeletet tartottak az öntözőbe­rendezések mellett. A megye vö­röshagymájáról híres makói kör­zetében vasárnap utol iára men­tek ki a földekre az idei termést felszedni. Szedik a kalocsai fű- szerpaprikát is, amelyből a mos­tani hét végén 300 vagonnyi őr­leménynek való került le a bok­rokról. A szárazság miatt az idén rövidebbek lettek a csövek a szo­kásosnál. ezért hosszú őszt vár­nak a termelők, hoev a „kormo­sodó” csövek beérésével még ja­vulhasson a termés hozama. Ki volt Tímár Erzsébet? Anyám lánykori tanítónője Kurjantó-pusztán. Mennyi jót hallottam, s hallok róla! So­se láttam, nem beszéltem ve­le, mégis jól ismerem. Tudom, hogy szívesen énekelt a gye­rekekkel. Operettet, nótát, népdalt, zsoltárt — mikor mi kellett. Szerette a színjátszást. Ha nem volt már előadható műsor a tankönyvben, maga irt vidám mese darab okát. Megjelenése tükrözte ízlését. Szerette az egyszerű, szép ruhákat, szolid hajviseletet. Megkövetelte a rendet, a tisz­taságot. Szép virágoskertet is gondozott növendékeivel. A könyvtárát is ismerem. Gaz­dagabb — és rendezettebb — volt, mint sok rangos iskoláé. Tímár Erzsébet jutott eszem­be most, hogy szeptember lé­vén, mindenki az iskoláról, tanévkezdésről beszél. A kurjantói iskolában ugyan­is nemcsak nevelés-oktatás folyt, hanem közművelődés is, a szó legkorszerűbb értelmé­ben. Komplex intézmény volt, hogy ne mondjam: „általános művelődési központ" az a sárga falú, hosszúkás, nagy ablakú intézmény: iskola és művelő­dési ház harmonikus egysége. Ma, amikor úgy tűnik, igen nehezen barátkozik e két szak­terület, érdemes lenne tanul­nunk a Tímár Erzsébetektől. Hazai művelődésünknek ma talán nincs is fontosabb fel­adata ennél. Az elméleti ösz- szekapcsolás, úgy tűnik, jóval könnyebb, mint a megvalósu­lás! Az eltérő hagyományok, a feltételek különbözősége, a műveltség szerkezete, s a mű­velődési szokások változásai csak részben szolgáltak kö­zös célokat és érdekeket. Pe­dig, ha elfogadjuk a jeles ter­mészettudós és gondolkodó, Szent-Györgyi Albert véle­ményét az iskoláról, a tudás­ról, megérthetjük: a közokta­tás és-a közművelődés csakis egymásra épülve, egymást fel­tételezve és kiegészítve, a köl­csönös érdekek szem előtt. tartásával töltheti be hivatá­sát. Hogy is írta az egykori szegedi professzor? „Az isko­la feladata elsősorban az, hogy megtanítsa nekünk, hogyan kell tanulnunk, hogy felkeltse a tudás utáni étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömé­re és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson■ arra, hogy szeressük, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálnunk azt, amit szeretünk csinálni.” Ezek a gondolatok érvénye­sek lesznek, míg lesz iskola. A vélemény logikája pedig rávilágít: nem szabad feléget­ni a hidakat a közoktatás és a közművelődés között. Vannak már példák arra, hogy e gon­dolat új típusú intézményt szervezett. Veszélyezteti azonban a próbálkozásokat, az együtt­gondolkodást, hogy a rendel­kezések nem tükrözik dekla­rált elveinket. A hetvenes években napvilágot látott ál­lásfoglalások, határozatok a két területet — közoktatást és közművelődést — egyenrangú­nak nyilvánítják. A gyakorlat azonban nem követi minden­ben az elvet. Például: 1977- ben még egyszerre emelték a pedagógusok és a népművelők fizetését, tavaly már elfeled­keztek a közművelődés „nap­számosairól”. És hídégető — sok más mellett — az a meg­megyei MÉSZÖV különdíjait a Nagykőrös és Vidéke Áfési, a Dél-Pest megyei Afész, a Rácke­ve és Vidéke Afész, valamint a Nagykőrösi Afész Orbán László Szakcsoportja kapta meg. Kiosztották a kirakatverseny díjait is. A Petőfi Sándor utcai ABC-bolt kirakatával a Konzum Kereskedelmi V általat dolgozói nyerték az aranyérmet. Ezen kí­vül két ezüst- és két bronzérmet adott át az értékel őbizottság. A Magyar Reklámszövetség külön- díját az Óra-Ékszerkereskedetmi Vállalat dekorációs csoportja nyerte el. Vasárnap országos vezetőket, politikusakat, tudósokat, szak­embereket fogadtak a kiállításo­kon. A látogatók között volt dr. Kovács Imre és dr. Látos István, a7. MSZMP KB asztályvezetőhe- lyettesei, dr. Dénes Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes. Bercsényi Bo- tond, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnökhelyet­tese, dr. Korom Mihály, Kiskun­félegyháza országgyűlési képvi­selője, dr. Szakmári István, a budapesti XI. kerület pártbi­zottságának első titkára, Máriáiig Marin, a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetségének főtitkára, S. Hegedűs László, a HNF főtitkárhelyettese és Kul­csár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese. A ven­dégeket Romány Pál, a meigyel páriibézciTság első titkára és dr. Gajdócsi István, a imagyei tanács elnöke, valamint a megyei tanács, a társadalmi szervek vezetői ka­lauzolták. bélyegző rendelkezés is, amely a művelődési házat — az is­kolától eltérően — kihagyja az alapellátást nyújtó intéz­mények sorából. A nevelési központoknak, általános és középiskoláknak csak akkor lehet hatékony a munkájuk, ha az oktatási lé­tesítmény színvonalas műkö­désére alapozva, a helyi ha­gyományok felhasználásával a közművelődési intézmé­nyekkel együtt gazdag kultu­rális életet képesek szervezni. A szakembereknek el kell sa­játítaniuk a szélesen értelme­zett kultúrafölfogást és ezt kell alkalmazniuk a nevelő­oktató munkában és a min­dennapokban. A mindkét szakterületen munkálkodók erőfeszítései csak akkor le­hetnek eredményesek, ha gyer­meknek, felnőttnek egyaránt megteremtik a művelődés le­hetőségeit. Közös programok, közös szemlélet, egyeztetett, az adott település egészét fi­gyelembe vevő közös tervezés szükséges ott is, ahol esetleg az objektumok messze van­nak egymástól. Az a népművelő, aki a gyermekműsorra való jegy- árusításon kívül nem foglal­kozik az iskola ügyeivel, prob­lémáival, vagy az a pedagó­gus, aki csak a farsangi bál­kor néz be a művelődési ház­ba. alkalmatlan a pályára. Művelődésünk alapvető fon­tosságú ügye a két terület tár- - sadalmilag hasznos illeszke­désének szorgalmazása. Az útkeresésben forduljon na­gyobb figyelem az oktatási, közművelődési és sportintéz­mények tervszerű együttmű­ködésére. Amit a Tímár Er­zsébetek megvalósítottak az összevont csoportos, zsúfolt tanyasi iskolákban, valósul• jón meg nagyban, intézmé­nyek, intézményrendszerek összefogásában. Farkas P. József ■■BBMBBMMEMBHBflHHSHBMBÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom