Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

1986. szeptember 30. • PETŐFI NÉPE • *r ||ö|| " jf §1 |||j||§| f4&' y" HH ' ' S^JIÉII ^~v ' i-- •>'-'

ÜNNEPSÉG, KITÜNTETÉSEK A FEGYVERES ERŐK NAPJÁN

'' - - V?o íb ?b&f?, j» t t ^^w'ő’V & sby^^*. '>&< .S-Mr-'-^''^-"*

(Folytatás az l. oldalról.)

Bognár Ferenc ezredes, az MHSZ főtitkárának első helyettese és Tringer Gyula ezredes, főtitkár, helyettes helyezte el az emlékmű talapzatán.

A fegyveres erők napja atkáiméból a Parlament kupolacsarnokában ünnepséget rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács. Az ünnepségen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Maróthy László, a Minisztertanács elnök- helyettese, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Horváth István, az MSZMP KB titkára, Czi- nege Lajos miniszterelnök-fhe- lyettes, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Petrovszki István és Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetői, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kamara János belügyminiszter, valamint Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka. 4

Pontiban 12 órakor a kupolateremben Elkán Károly vezérőrnagy, a Budapesti Helyőrség parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, aki ezután ünnepi beszédet mondott. Elöljáróban az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében köszöntötte a Magyar Néphadsereg, a BM Határőrség, a rendőrség és a munkásőrség tagjait, majd így folytatta:

— Néphadseregünk katonái, hazánk határainak őrzői, rendőrségünk állománya, a munkásőrség tagjai példás helytállással, nagyfokú hivatástudattal végzik feladatúikat. A haza fegyveres szolgálata mellett áldozatkészen részt vesznek á népgazdaság, a társadalom előtt álló feladatok megvalósításában.

Nemzetközi kérdésekről és a fegyveres erők szerepéről szólva Losonczi Pál kifejtette:

— Szocialista építőmunkánk alapfeltétele, hogy immár több mint négy évtizede békés körülmények között dolgozhatunk. A Szovjetunió és a szocialista országok közösségének fő célja továbbra is a béke megvédése, a biztonság megszilárdítása. Az elmúlt évek eseményei sajnos olyan, jogos aggodalmat keltő változásokat hoztak az emberiség számára, amelyek könnyen végzetes veszélybe sodorhatják a világot. Ezért a nemzetközi politika központi feladatává kell tenni a békés egymás mellett élésre való törekvést, illetve a nukleáris háború elkerülésére irányuló erőfeszítéseket A Szovjetunió, szövetségeseivel együtt, békeszerető külpolitikájával, az erők egyesítésével, a béke megvédésének érdekében összefogásra szólítja fel az emberiséget.

— Hazánk, a testvéri szocialista országokkal együtt, a korábbinál bonyolultabb nemzetközi helyzetben is azt vallja, hogy a párbeszédnek folytatódnia keli, és a két világrendszer országainak szükségszerűen békében kell egymás mellett élniük.

A szocialista közösség, mindenekelőtt a Szovjetunió, újabb és újabb békekezdeményezésekkel válaszol a szélsőséges imperialista körök nem egyszer provokációs lépéseire. Ugyanakkor nem engedhetjük veszélybe sodorni vívmányainkat. Pártunk és kormányunk honvédelmi politikánknak, szövetségi kötelezettségeinknek megfelelően biztosítja honvédelmi képességünk szilárdítását, gondoskodik annak feltételeiről, s dolgozó népünk támogatásával mindent megtesz szocialista hazánk védelméért. /

— A haza, az állam- és köz- biztonság védelme kiemelkedő jelentőségű feladat. A fegyveres erők és testületek helytállásának igen nagy szerepe van ab-^ ban, hogy dolgozó népünk ma békében él, s nyugodt viszonyok között alkot. Pártunk legutóbbi kongresszusának határozatait valóra váltva a fejlett szocializmus építésén munkálkodik; társadalmi életünk a szocialista demokrácia elmélyülésének jegyében fejlődik.

— A honvédek, a határőrök, a rendőrök és a munkásőrök abban a tudatban végezhetik felelősségteljes munkájukat, hogy a feladataik teljesítéséhez szükséges korszerű eszközökről és az emberi feltételekről a haza ma és holnap is gondoskodik.

Losonczi Pál ezután kinevező okiratokat és kitüntetéseket adott át.

Az Elnöki Tanács a fegyveres erők napja alkalmából, eredményes munkájuk elismeréseként dr. Kovács Jenő vezérőrnagyot és Tóth Tibor vezérőrnagyot al- tábornaggyá; Annus Antal, dr. Csatári Sándor, dr. Fábián Gyula ezredeseket, Gál Ferenc rendőr ezredest, Gáspár Ferenc ezredest, dr. Ilcsik Sándor rendőr ezredest, Karácsony Imre ezredest, dr. Lehel Ferenc rendőr ezredest, dr. Léka Gyula, Mázán Pál, Orbán Károly, Oszlács Mihály, Pordán János és Zsemberi István ezredeseket pedig vezérőrnaggyá nevezte ki.

A ihazia védelmében rájuk háruló feladatok ellátásában, a közrend biztosításában, valamint, a stzaligáilat teljesítésében elért kimagasló eredményeik elismeréseként a Szocialista Magyar- országért Érdemrendet kilencen vehették át, közöttük Gál Mihály munkásőr alezredesi, a kiskunhalasi Briinkus Lajos munkásőregység parancsnoka.

A Magyar Népköztársaság kardokkal díszített CsiHagrend- jét nyolcán kapták, közöttük: dr. Fehér Géza rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője.

A Magyar Népköztársaság Csiillllagrendje kitüntetést ketten, aiz Április 4. Érdemrend kitüntetést húszán, a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést pedig hu- sízonketten vehették át.

A Kiváló Szolgálatért Érdemrendet negyvenhármain kapták, köztük: Bálint István, a kiskun, féle gy házi Miáirtanffy Ernő munkásőregység századpiamancs- ndka, Fekete József rendőr alezredes, Kassai József rendőr alezredes, Szűcs Mária kiskunhalasi munkásőr.

A ihonvédelmd miniszter, a belügyTnlinliszter, a Munkásőrség országos parancsnoka, az MHSfc főtitkára a testületekben végzett kimagasló tevékenységük, a szolgálat teljesítésében, elért eredményeik éli s méréseké ppen kitüntetéseket adományozott.

A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta: Fekete József rendőr őrnagy, Horváth Sándor munkásőrparancs- nok. Janik József, dr. Kristóf András, Menczel Imre rendőr őrnagyok. Mohácsi Béla munkásőr, Nagy József rendőr zászlós, Né- medi Miklós tsz-elnök. Palikán Mihály munkásőr. Paór Ödön rendőr őrnagy. Simonies József- né. Németh Károly őrnagy és Vágó György.

E kitüntetés ezüst fokozatában részesült: Bálái Antal, Czeglédi Jenő, Csizovszki Imre rendőr törzsőrmester, Dobrovszki Miklós, Kasza István rendőr főtörzsőrmester, Koller , János munkás- őrparancsnok, Madár Ferenc munkásőrparancsnok, Mondovics László rendőr törzszászlós, Németh Béla munkásőr, Németh Attila őrnagy, Pilcsuk Sándorné pártvezetőségi titkár, Szabó Ist- vánné munkásőr, Terecskeiné Csekő Katalin, Varga Sándor százados, Vízhányó Péter munkásőr.

Bronz fokozatát kapta: Almási József rendőr alhadnagy, Andriska Pál rendőr hadnagy, And- rovics Ferenc határőr zászlós, Asztalos Ferenc, Balogh József rendőr főhadnagy, Békési Sándorné, Bognár Imre munkásőr, Borbély Lajos, Csányi Mihály rendőr törzszászlós, Dezsöfi Alajos rendőr zászlós, Endre István munkásőr, Haskó János határőr százados, Hriazik Pál határőr zászlós, Károly József rendőr őrnagy, Kovács József rendőr százados, Kör- möczi István, Kiss István, Kecskés Zoltán munkásőr, dr. Lucza Szabolcs rendőr százados, Lajos István rendőr főtörzsőrmester, Sevaracz Máté, Szabó Lajos munkásőr, Szőnyi István rendőr zászlós.

A Közbiztonsági Érem arany fokozatában részesült: Balaton Lajos rendőr főtörzsőrmester, Bánkuti László határőr zászlós, Báránkó István rendőr hadnagy, Borsos Mihályné rendőr alhadnagy, Bognár Pál rendőr főhadnagy, Fekete László rendőr zászlós, Horváth János rendőr zászlós, dr. Kastyják János rendőr százados, Keserű István határőr százados, Korognai Pál rendőr törzszászlós, dr. Lekrinszki Ferenc, dr. Sümegi József, Szabadi István rendőr főtörzsőrmester.

A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatát kapta: Bakonyi Benedek rendőr hadnagy, Berki István rendőr százados, Bozóki Péter rendőr hadnagy, Bagó István rendőr főtörzsőrmester, Dézsik István rendőr főtörzsőrmester, Ferentzi Gyula, Gyuris Mihály, Hurtony Mihály rendőr törzsőrmesterek, Horváth István rendőr főhadnagy, Hegedűs Mihály határőr zászlós, Kurdics Mihály rendőr alhadnagy, Ledenyák János rendőr hadnagy, Mészáros János rendőr hadnagy, Molnár József határőr százados, Obor- nyák Péter rendőr főtörzsőrmester, Perjési Pál rendőr százados, Posztobányi József rendőr törzs- őrmester, Sauer Zoltán határőr főtörzsőrmester, Szakács Zoltán határőr főtörzsőrmester, Szent- péteri István határőr százados, SzáZdi Baíázsné rendőr hadnagy, Sinka Béla rendőr főhadnagy, Szabó László rendőr törzsőrmester, Tapodi Pál rendőr főtörzsőrmester.

E kitüntetés bronz fokozatát tizennégyen kapták meg.

'Honvédelmi Érdemérem (30 év után) kitüntetést kapott: Tohai László, Pesir István, SzurcSik István, Tóth Ferenc, Nagy János, Rácz István, Thuránszki Béla, Szabó Béla.

25 év után: Bárkai Istvánná, Felföldi Lajos, Járai György, Jesztl Károly, Korsós Péter, Kris- tó Imréné, Lajos Ferenc, Rácz Szabó Mihály és Szabó József.

Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott: Bene Antal, Csík Józsefné, Farkas Mihály, Figura Balázs, Fekete Vilmos, Gyimes János, Hódi Lajos, Horváth József, Ivánná dr. Borscho- va Mária, Mihalovics Mihály, dr. Matejka Zsuzsanna. Nagy István, Mészáros Sándor, Szabó András- né, Takács János.

KONGRESSZUSRA KÉSZÜLNÉK A SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK

A szövetkezeti szövetségek a negyedik negyedévben rendezik meg országos kongresszusaikat. Az ipari szövetkezetek küldöttei október 10—11-én, a fogyasztási szövetkezetek képviselői november 14—15-én, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek küldöttei pedig december 12—

13-án adnak számot az elmúlt kongresszus óta eltelt időszak eredményeiről, elemzik ar felmerült gondokat és meghatározzák a soron következő feladatokat.

Hol tartanak a kongresszusi előkészületekkel? — erről kapott tájékoztatást az MTI munkatársa a három szövetkezeti központban.

Az OKISZ-ban elmondták, hogy az ipari szövetkezetekben ez év első negyedében tartott mérlegzáró és küldöttválasztó közgyűlésekkel kezdődött a kongresszusi felkészülés időszaka. Június—júliusban a budapesti és a megyei szövetségekben a küldöttválasztó gyűlésekre került sor. Ezeken a kongresszusi küldötteken kívül az országos tanács tagjainak többségét is megválasztották. Az elmúlt kongresszus óta a 730 hagyományos ipari szövetkezetét felölelő mozgalom mintegy 1000 kisszövetkezettel gyarapodott. A küldöttek számát azonban nem növelték, a szövetkezetek számának és a foglalkoztatottak létszámának arányában képviseltetik magukat a kisszövetkezetek is. A megyei

és a fővárosi küldöttgyűléseken 651 küldöttet és 110 országosta- nács-tagot választottak, a kongresszuson további 24 küldött és 15 tanácstag kap bizalmat.

A fogyasztási , szövetkezetek kongresszusának előkészületei májusban kezdődtek; a SZÖ- VOSZ elnöksége akkor vitaanyagot bocsátott ki, amelyet időközben megtárgyaltak valamennyi szövetkezetben. A júniusban és júliusban tartott, kibővített testületi üléseken több mint 50 ezren voltak jelen. Minden negyedik résztvevő hozzászólt: elmondta véleményét példáid a gazdálkodás javításának és a szövetkezeti önkormányzat erősítésének lehetőségeiről. A megyei küldöttértekezleteket augusztusban és szeptemberben tartották. Az az országostanács-ta- gok többségét a legtöbb helyen ezúttal már kettős jelöléssel választották meg.

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a decemberi kongresszusra májusban irányelveket adott ki, amelyek nagyüzemi vitájában egyebek között a gazdálkodás hatékonyságánák növelését, a pénzügyi helyzet megszilárdítását, valamint az érdek- képviseleti szervek munkájának erősítését szorgalmazták a hozzászólók. A vitában felvetődött az is, hogy tovább növekedtek a szövetkezetek között a termelésben mutatkozó különbségek. A kedvezőtlen adottságú térségekben működő gazdaságokban tovább romlott a jövedelmezőség, amihez az is hozzájárult, hogy az elmúlt három évben aszály sújtotta a nagyüzemeket. A termelőszövetkezetek megyei szövetségeiben október 4. és november 15. között tartják a küldöttközgyűléseket, amelyeken előreláthatóan 600 küldöttet választanak. Az országos tanácsba 107 tagot delegálnak a megyék, a további 18 tanácstagot a kongresszuson választanak meg.

A közgazdászok segítségével

Nagy figyelem kíséri napjainkban a gazdaságpolitika cél- és eszközrendszerének változásait, amely-— a remények szerint — a reformfolyamat felgyorsulását, teljesebb kibontakozását szolgálja. A fokozott érdeklődés gazdasági helyzetünkből, s a hazánkra igen jelentős hatással levő világgazdasági környezet változásából adódik. A magyar gazdaság teljesítőképessége elmarad a várttól, amelynek többféle magyarázata lehetséges. Mindenekelőtt az, hogy a munka hatékonysága nem javult, a szabályozórendszer késedelmes módosítása is már többször „eső után köpönyeg” helyzeteket eredményezett, sőt, a célok és az eszközrendszer összehangolatlanságára is vannak példák. A politikai, illetve állami határozatok, döntések végrehajtása pedig esetenként szubjektív okok miatt lassú. Mindehhez hozzátartozik, hogy a külső feltételek a számítottnál kedvezőtlenebbül alakultak.

Ugyanakkor figyelemre méltó kedvező folyamatod is jellemezték az elmúlt éveket. A demokratizálódás (önálló vállalatok alakulása, a vállalatirányításban történt változások stb.) újabb lendületet adhat az elkövetkezendő esztendőkben gazdaságunknak, kibontakozhat a kezdeményezőkészség, előtérbe kerülhet a kockázattal is járó vállalkozói magatartás. Ma már rádöbbenhet mindenki, hogy az

államot nem lehet a jövőben „fejőstehénnek” nézni, vagyis a rossz munka, a nem kielégítő szervezés, piackutatás, minőség miatt veszteségessé váló vállalat egyre kevésbé számíthat arra, hogy központi pénzből „megsegítik”. Az ilyenekre a felszámolás, a megszüntetés vár, ami nem jelenti, hogy a munkások utcára kerülnek, hanem azt, hogy jövedelemtermelő munkahelyeken, piacképes termékek gyártására, más szervezeti keretek között lesz módjuk.

I A bankrendszer módosítása — több és különböző funkciójú bankok létrehozása — ugyancsak a reformeszme alapján valósul meg, szolgálva a célt: a gazdaság egészében növekedjen és fokozódjon az „oxigéndús véráramlás”, az intenzitás, javuljon a produktivitás és a piacérzékenység.

Az elméletek kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában ma a főszerep a közgazdászoké. Ez nem jelenti azt, hogy csakis rajtuk múlik minden, mert sokszereplős, millió embert érintő országos produkcióról van szó, amit csak jól és eredményesen lehet kivitelezni. Valamennyiünk érdeke ezt kívánja, s még akkor is vállalkozni kell rá, ha ez minden korábbinál nagyobb erőfeszítést igényel.

A Bács-Kiskunban élő közgazdászok a napi munkájukon túl, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság

tagjaiként is sokat tesznek az- említett célok eléréséért, az ennek megfelelő szemlélet és cselekvési magatartás általá- * nossá válásáért. Az SZVT megyei szervezete, valamennyi szakosztálya, városi és üzemi csoportja az elmúlt években is több előadássorozaton, fórumszerű tanácskozásokon törekedett arra, hogy felkészítse tagjait a jövő feladataira, erősítse a közgazdasági szemléletet és gondolkodásmódot, föltárja a hibák és gondok hátterét, valamint a megfelelő következtetések levonásával segítsen a célok felé vezető út megtalálásában.

Ilyen elhatározás vezette most is a megyei szervezetet a közgazdasági és üzemgazdasági hetek megrendezésével. Az eseménysorozat ma 15 órakor kezdődik Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, ahol dr. Nyitrai Ferenc- né államtitkár, a KSH elnöke tart előadást. Október végéig ezt meg hét követi, s valamennyi a jövővel, a teendőkkel foglalkozik. Nemcsak a közgazdászokhoz szólnak az előadók, hanem mindazokhoz, akiknek fontos a magyar gazdaság fejlődése, akik új szellemben akarnak és tudnak cselekedni, akik átérzik: az ország helyzetének javítása az egységes, célratörő — a szubjektív elemeket is háttérbe szorító — magatartás erős függvénye.

Csabai István

/

FALUHÁZTÓL A VARRODÁIG

Épülő Borota

• A faluház novemberben nyitja meg kapuit.

• A termelőszövetkezet szeptembertől üzemelteti új felvásárlótelepét.

\

• A magángazdaságokban megtermelt jövedelem egy része a településfejlesztési célok elérését segíti. A Hudi-portán idősebb és fiatalabb is részt vesz a prltaminpaprika szeletelésében. A több mázsa „piros arany” a háztájiban termett.

"Dorota kétezer lakosú, település Jánoshalma és Csávoly között. A felszabadulás utáni első népszámlálásikor, 1949-ben még öltezer ember élt ott. Igaz, többségük külterületen, a dzsidái és az antallaposi tanyavilágban. Amint a nagy mező- gazdasági üzemek telepítései okán szűkült a hagyományos tanyai gazdálkodás élettere, csökkenni kezdett a lakosság.

A belterületi fejlesztések is kedvezőtlenül alakultak. Amikor a központi támogatások pénzeszacskóira VlZMÜ-t írtak, Borotán éppen művelődési házat építettek. Amikor viszont közművelődésiin- tézmény-építésekhez adtak központi támogatást, vezetékes vízhálózat készült ott. Néhány éve a még élő, de sorvadó kistelepülés benyomását keltette a falu.

Ha valaki ma látogat el az észak-bácskai településre, mást érez. Mindenfelé építkezések indultak. Nemcsak magánházakat és ezekhez tartozó gazda• 1987-től félizáx asszony és leány talál munkát a varrodában.

sági épületeket emelnek. Nagyon sok a közmunka. A településfejlesztés egyik motorja a helyi termelőszövetkezet. A közös gazdaság hozta közel a faluhoz a vezetékes gázt; egyelőre igaz, csak saját létesítményeiben használja az olcsó energiát, de jövőre talán már lakossági célokat is szolgál a fővezeték. Szintén a község legnagyobb termelőegysége építtette a korszerű, nagy tározókapacitású felvásárlótelepet. Szeptembertől a gazdaság szervezésében vásárolják fel a kertekben termett javakat. A közeljövőben adják át a községi tanáccsal közösen épített modern faluházat. A 16 millió forintos beruházás elkészülte után új üzemi konyhával, tágas étkezővel és többcélú hasznosítású klubteremmel gazdagodik a lakóközösség. A faluközpontban sorjáznak az új középületek. A nemrégen átadott takarékszövetkezeti irodaház mellett tágas postahivatal épül. A borotaiak remélik, hogy 1987- től már ott adhatják fel leveleiket, távirataikat. A bajai Nett Konfekcióipari Vállalat varrodát alapít, a faluban. A berendezések felszerelése után több mint félszáz lány és asszony kap immár helyben. Ipari jellegű munkalehetőséget. Nagy igény van erre, hiszen Borotán ma még sok az ingázó. Négyöt bajai vállalat is kiküldi ide munkásbuszait.

A községi tanács VII. ötéves tervében meghatározó feladat a járda- és az útépítés. 1985-ben egy- kilométeres szakaszt borítottak be szilárd burkolattal. Az idén újabb fél kilométerrel gyarapszik a portalanított úthálózat.

Szépül, gazdagodik a falu. A fejlődés itt sem olcsó mulatság. A kistelepüléseket támogató, felzárkóztató központi támogatásokat a lakosság sok-sok áldozattal társadalmi munkával toldja meg. Vállalásaik eredménye, hogy az 1985-ös megyei településfejlesztési. versenyben, kategóriájukban első díjat nyertek. Az elismeréshez járó 150 ezer forint is a közösségi célok gyorsabb elérését segíti.

Farkas P. József