Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
1986. szeptember 24. • PETŐFI NÉPE O 3 AHOL ÖSSZEFOGNAK AZ EMBEREK CSEMEGEUBORKA NÉGYTAGÚ CSALÁDNAK, HÍRŐS SÜTŐIPARI ÁRUK látóiig exportjával jelentős mértékben részt vesz a külpiaci eladásiban. Nem 'messze a konzervgyáriétól a Kecskeméti Sültó- és Édesipari Vállalat mapicikked. Annak következtében, hogy kapcsol aitibair»- álinaik az ország összes füszént- j éveli, sokféle tartós édesipari terméket hoznak forgalomba. Saját készítésű 'áruikból, a Hírős- piskótából és tallérból az idén 25-26, jövőre pedig már 32—34 tonnát szállítónak az üzletekbe — tájékoztatott Bagi Árpád anyaig- és áruforgalmi osztályvezető, aki elmondta még: 1987-ben mégy új termékkel kívánják bővíteni a vállalat édesi parcilkk-ikíraálaitát. A vásárlátogató fogyasztó, szemével is nézve a sütőipari kiállítást, feltűnik: a zsemilsimorzsia, a kerekegyháza lebbencs- és eper- 1 evőit] ész ta, kenyér, kalács és zsemle mellett ott a sóskifli is, elérthető távolságban. Bár ilyen közel lenne hozzánk hétköznapokon, minden életaüszenboltbairn, mint itt, a BNV-n! A könnyűipar egyéb (területedről is jöttek kiállítók. A félegyházi Asztalosipari Kisszövetkezet négy és ifié1 méteres rusztikus szekrénysorát, a kecskeméti Asztalos Kisszövetkezet pedig kolóniái könyvesfalát, könyv-, tv*- és fehérneműsszekrényét. Harmónia fotelját, puffját, dohányzóasztalát és nekamiiéját hozta el bemutatni. Részt vesz a BNV-n a féleigyházi Kiskun Cipőgyár is, amely a Világpiacon keresetit varrott, kényelmes, könnyű lábbelikkel hív- ta föd magára a figyelmet. A Sancrispinó technológiával készült fénfifélcipő mindössze 30 dekagramm; utcai 'haszbálaitra és sporthoz egyaránt megfelelő. A gyár Prowoiker tipuisú, hátul támasztott kérgű félcipőjét az Ortopéd Világkongresszus láb egészség ügyi szempontból kiválónak értékelte. Kohl Antal / Befejezéshez közeledik a takarékszövetkezet új irodaházának építése. 0 Délelőtti terefere a csólyosi főutcán. Az önfenntartó kisközség, Csólyospálos Osztozva a BNV-n vásárdíjas áruval jelen lévő megyei kiállítók örömében, más termelők bemutatóját ás felkerestük. A Kecskeméti Konzervgyáréit az éppen ott tartózkodó Hantos József igazgatóval együtt tekintettük meg. A gazdag választékú, 40-ifajita bébiétel és tízféle -ital mellett arról, is képet kaptunk, hogy hol tartá/hak a Ikínálatbőví- téslben. Újdonság a világpiacom könnyebbem értékesíthető kisebb, lapos dobozos csemegekukorica és az a másfél literes üvegbe iböL- tötbt uborka, amely például egy négytagú család szükségletét elégíti ki. A 0,20—15 kilogramm közötti paradicsomsűrítmény-fccin- zeeveikkel a kis- és nagyfogyasztók eltérő keresletét veszi alapul a gyár, amely a kukoricás salátáktól, gyüm^lcsl evektől, a para- dicsomportól a dzsemek bő kínáJAVÍTÁS NÉLKÜL Egymillió 150 ezer kilométer Kiemelkedő teljesítményt értek el Rába-mo- torral a Balaton Volán ajkai üzemében. Egy Ikarus 226-os autóbuszba beépített 200 lóerős Rába szériamotorral főjavítás nélkül egymillió 150 ezer kilométert tettek meg 11 év alatt. Rába-motorral gyártásuk megkezdése óta még nem értek el hasonló teljesítményt. Az elmúlt években jó néhány autóbusz és kaúiion 60Ű—800 ezer kilométert is futott Rába-motorokkal, anélkül, hogy azokat alaposabban javítani kellett volna. A rekorder motorral, illetve autóbusszal három gépkocsivezető járt, Töreki Ernő és fia Töreki György, valamint Tóth Vendel. A nagy teljesítményhez nyilván az is hozzájárult, hogy a motort mindig kímélték és gondosan karbantartották. A szakszerűen vezetett és karbantartott motorral negyedévenként 800—1000 liter üzemanyagot takarítottak meg. A 11 évi összmegtakarítás elérte a 35 ezer litert. Segíts magadon... — Nem túl nagyok — mondja Kiss Zoltán, a csólyospálosi tanács elnöke —, de reálisak. Szeretnénk még az idén megépíteni n községi temetőhöz vezető szilárd burkolatú utat. Javítani kívánjuk az oktatás, a közművelődés, a tömegsport feltételeit. Folytatjuk a gázhálózat bővítését, és — a kömpöci tanáccsal közösen — ide próbálunk csábítani egy főállású fogorvost is. Jelentkező lenne, csak engedélyt nem kaptunk még az alkalmazására. S ami a távlati elképzeléseink között szerepel: pályázatot nyújtottunk be a Csólyospálost Kömpöccel összekötő út építésére. Éhhez azonban állami támogatásra is szükségünk lesz. Máshoz ilyet nem kérünk, nem is kapnánk. A megyében is ritka „önfenntartó” községek közé tartozunk. — A felsorolt célok némelyike egymagában többet visz el, mint a tanács összes bevétele. Honnan teremthető elő a különbözet? — Sok-sok forrásból — mosolyog a tanácselnök, majd összeráncolt homlokkal teszi hozzá: — Ha ma egy kistelepülésen nem fog össze mindenki mindenkivel, az a falu elveszett. Mi például együttműködési megállapodásban rögzítjük a gazdálkodó egységekkel, intézményekkel, szervezetekkel: ki, hogyan, mivel járul hozzá a község fejlesztéséhez, s mit nyújt ennek fejében a tanács. — Mondana néhány példát? — A legszélesebb körű együttműködést — érthetően — a helyi lakosság többségét tömörítő Kunság Szakszövetkezettel alakítottuk ki. Csak a legfrissebbek közül: a szövetkezet építőbrigádja — szabad időben és hétvégeken — már megkezdte a munkát a felsőpálosi tanyai iskolánál, ahol egy tanyaklubot alakítunk majd ki. Azután: a Kunság volt irodaházában működik a művelődési házunk — a régit eladtuk vendéglőnek, mert egyetlen nagyterme lévén, teljesen alkalmatlan volt kiscsoportos foglalkozásokra —, ők fizetik az üzemeltetési költségeket, az esetleges tiszteletdíjakat, a tanács mindössze évi 30 ezer forinttal járul hozzá a fenntartáshoz. Ugye, nem kell mondanom; ennyiből nem lehetne közművelődést csinálni... Röplabdapálya és számítógép Kétezerszáz lakosú település a megye délkeleti csücskében. Tehetős ember,ek lakják Csólyospálost, látszik ez a falu frissen bepucolt és épülőfélben levő házain, a takaros udvarokon. A tisztes jómódnak persze ára van: nemcsak a szakszövetkezetben dolgozó többség, hanem a tanár, a boltos, a tanácselnök is a földeken tölti „szabad” ideje jó részét. A helyi tanács pénztárcájában ennek ellenére is alig van több, mint némelyik gazda bankbetétjén: nem egészen hét és félmillió az idei bevételi tervük — a tehóból befolyó 380 ezer forinttal együtt —, ami jószerivel saját intézményeik fenntartására sem lenne elég, nemhogy a község fejlesztésére. Pedig a falunak nagy tervei vannak ... Ami nem is csak olyan tessék- lássék módon megy Csólyospálo- son; a kultúrházban filmvetítéseket, ismeretterjesztő előadásokat tartanak, itt működik az ifjúsági és az asszonyklub, s itt tartja próbáit a megyehatáron túl is gyakran fellépő citeraze- nekar. De nemcsak a szellem építésére figyelmeznek a faluban: a község sportegyesülete a tömegsport-mozgalom kiszélesítését tartja legfőbb feladatának. Meg is van a látszatja: a csólyosiak mindig jó eredményekekl térnek haza a falusi dolgozók spartaki- ádjairól. Mondhatnánk, könnyű ezt elérni olyan községben, ahol — például — öt(!) röplabdapálya van. Csakhogy ezeket — szinte kizárólag társadalmi munkában — meg is kellett építeni. Ahogy a közös érdekeken alapuló összefogás kézzelfogható példája az iskola új számítógépe és színes televíziója is. — A tévé a szakszövetkezetünk, a számítógép pedig a jász- szentlászlói takarékszövetkezet ajándéka — mutat az iskolakönyvtár félreeső zugában még dobozban pihenő masinára Dobos László, az általános iskola igazgatója. — A matematikaszakkörben használhatják majd a gyerekek. Igaz, egyelőre még a szakkörvezető kolléga is csak tanulgatja a programozást. Hiába — tárja szét kezét a negyven körüli igazgató —, a mi időnkben még nem oktattak ilyesmit. — Mindkét ajándék együttműködési megállapodás gyümölcse, saját erőből egyikre sem lett volna az idén pénzünk — folytatja megkezdett beszélgetésünket, már a falu árnyas főutcáján ballagva, a tanácselnök. — Milyen érdeke fűződik a jászszentlászlói takaréknak ahhoz, hogy az itteni gyerekek számítógéphez jussanak? — Kirendeltségük működik nálunk, épp most épül az új irodaházuk. Mii elengedtük nekik a gázbekötési hozzájárulást, ők pedig cserébe vállalták, hogy évente 15 ezer forintot adnak az ifjúsági alapunkhoz. De vannak nekünk más, nem falubeli támogatóink is. És már sorolja is: a szanki Haladás Tsz — amelynek üzemegysége' van a községben — évi 25 ezerrel segíti a helyi célok elérését. A jövő esztendőben lép a megállapodók közé a majsai Mezőgép-gyár — évi 20 ezer forintos támogatással —, ahová viszont nagyon sok csólyospálosi jár el dolgozni. És ez a titok nyitja: a gazdálkodó szervezetek voltaképpen saját dolgozóik jobb életfeltételeinek, kényelmének megteremtésére áldoznak. Okos, megtérülő befektetés: mennyivel nyugodtabban dolgozik az az édesanya, aki tudja, hogy gyermeke kellemesen, biztonságban — barátságos óvodában, korszerű iskolában — tölti a napot. Maradt a tisztító A község kereskedelmi ellátottságának szinten tartása — ahol lehetséges: javítása — a tanács és a kiskunmajsai áfész között létrejött együttműködési megállapodás lényege. Hat helyi üzlete közül a Kossuth utcai vegyesboltba térünk be. Déltájban bőven van még kenyér — a majsai pékségből hozzák — kapható minden, a háztartásokban legszükségesebb árucikk. Ám mintha túl kevés lenne a húsfelhozatal... — A jégszekrényben tartjuk a többit — tájékoztat Maróti Nán- dorné boltvezető. — A hűtőpultban csak kiszáradnak, megbar- nulnak. De van elég — erősíti-, hiszen most már minden másnap kapunk friss húst. Méghozzá fél sertéseket és negyed marhákat — tudom meg a részleteket —, melyek a három törékeny eladónő bárdesapásai alatt válnak karajjá, vesepecsenyévé. Itt rendeli meg napi hűsszükségletét az óvoda és az iskola napközije, valamint a helyi közétkeztetést is megoldó kisvendéglő. — Egyébként nemcsak az üzletek ellátottsága, az egyéb szolgáltatások is jónak mondhatók — állítja Kiss Zoltán, akivel tovább folytatjuk falujárásunkat. — Jól felszerelt egészségházunk, orvosi, fogorvosi rendelőnk van, utóbbiból, mint már említettem, csak egy főállású fogorvos hiányzik. Igaz, a patikánk csak kisegítő gyógyszertár — mentegetőzik, látva, hogy az épület előtt elhaladván megakad a szemem a „cégéren” —, de a majsai központban másnapra elkészítik a készen nem kapható orvosságokat. A szépülni vágyó lányok, asszonyok pedig nemcsak fodrászhoz, kozmetikushoz is járhatnak. Az említett szolgáltatók bizonyára meg is élnek a forgalomból, nem így a Kiskunhalasi Ruhatisztító Szövetkezet kihelyezett részlege. — A falusiak inkább otthon mosnak — hallom a magyarázatot. — Olyan kicsi volt a forgalom, hogy meg akarták szüntetni a telephelyet. A tanács ezért május óta havi ezer forinttal járul hozzá a fenntartáshoz. Saját intézményeink szennyesének tisz- títtatása még ezzel a különkiadással is olcsóbb, mint az al- kalmazottainkkal mosatni. Arról nem is beszélve, hogy megmaradt a faluban ez a — lassan mégiscsak teret hódító — új szolgáltatás. A jövőben a ruhatisztító szövetkezetét is szeretnénk bevonni a tanáccsal együttműködő partnerek sorába. Bővülő melléküzem Utolsó úticélunk a szakszövetkezet egy éve létesült melléküzemága, a Szegedi Ruhagyárnak dolgozó varroda. — Elég szűkén vagyunk — mutat körül a helyiségben Gyuris Vencelné varrodavezető —, de már készül az új épületünk. Most húsz asszonyt tudunk foglalkoztatni, ha felépül az új szárny, legalább negyvenet. Biztos lesz elég jelentkező, a kisgyermekes anyukáknak nagyon vonzó, hogy itt csak egy műszakban kell dolgozni. S ha jól „ráhajtanak”, a számításukat is megtalálják. A tanácselnök szavai jutnak eszembe: ha egy kis faluban nem fognak össze az emberek, az a település elveszett. De mert a csólyosiak ismerik ezt az igazságot — itt mindenki megtalálja a számítását. Szabó Klára • Látogatók a Kecskeméti Konzervgyár termékeinél. (Tóth Sándor felvételei) • A tejipari áruk közt jó néhány Bács- Kiskun megyei található. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Felmondás létszámcsökkentés miatt • A Kunság Szakszövetkezet átvevőtelepére szállítják a környékbeli gazdák, téeszek a fűszerpaprikát, mely innen „utazik” tovább a KAGE feldolgozóhelyeire. (Méhest Éva felvételei) Egy intézmény tisztviselőjének azzal az indoklással mondtak fel, hogy munkakörét megszüntetik. Kérelmére a munkaügyi döntő- bizottság a felmondást hatálytalanította és a munkaviszonyt helyreállítatta.. A határozat ellen az intézmény a munkaügyi bírósághoz fordult, de elutasították. Az ítélet szerint az intézmény nem tudta bizonyítani: a felmondás időpontjában valóban tett-e intézkedéseket az adminisztráció átszervezésére. A legfőbb ügyésznek a jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság döntését megváltoztatva, a felmondást érvényesnek mondta ki. A határozat indoklása rámutat arra, hogy az intézmény az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés érdekében elhatározta: szervezeti felépítését megváltoztatja,. Rövid idő alatt három munkakört megszüntetett, és ellátásukat a többi tisztviselő között elosztotta. Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felmondás idején az átszervezés még nem kezdődött meg, tehát a tisztviselőt nem emiatt bocsátották el. A munkakör megszüntetéséhez nem volt szükség különösebb előzetes átszervezési intézkedésekre; ahhoz csupán a munkáltató elhatározása kellett, ezt pedig a felmondólevélben közölte. A felmondásnak ugyanis nem feltétele, hogy a megszüntetett munkakör átadása már az elbocsátás időpontjában befejezett legyen, főképpen, mert a tisztviselőnek a munkakörét, az az alól történt felmentéséig, el kellett látnia. A felmondás okául a munkaerőnek az eddiginél hatékonyabb és célszerűbb kihasználására irányuló gazdasági, társadalmi és politikai célkitűzések szolgáltak. A munkaügyi vitát elbíráló szerveknek nincs joguk vizsgálni, vajon az átszervezés célszerű volt-e vagy sem. Ennek eldöntése kizárólag a vállalatvezetésre tartozik. Elhullott lovak A perben a megyei bíróság megállapította, hogy egy vállalat az egyik tsz-nek nagy mennyiségű zabot szállított, amit a lovak etetésére használnak fel. Néhány napon belül három ló elhullott. Az Országos Állategészségügyi Intézet, valamint a körzeti állatorvos megállapította; az állatok mérgezés következtében fellépett heveny vérömléses bélgyulladásban pusztultak el. A vállalat által szállított zab, és a tsz által az almozáshoz használt szalma, valamint a megetetett széna fertőzött volt a betegséget okozó méreggel! A méreganyag mennyiségét azonban egyik terményben sem lehetett elkülönítve kimutatni. Azonban, amint a vállalattól kapott zabbal a lovakat többé nem etették, megbetegedések nem fordultak elő. Ebből a megyei bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az állatok a nagy mennyiségben fogyasztott zabtól hullottak el, ezért az azt szállító vállalatot a tsz 150 ezer forintot kitevő kárának megfizetésére kötelezte. A vállalat fellebbezésére a Legfelsőbb Bíróság isimét szakértőt hallgatott meg, és ennek véleménye alapján nem osztotta a megyei bíróság álláspontját, amely szerint az elhullást kizárólag a mérgezett zab okozta. Az Állategészségügyi Intézet lelete szerint ugyanis nemcsak a zabban, hanem a szalmában és a szénában is elhullást okozó mérget találtak, de ennek mennyiségét már nem lehetett külön- külön megállapítani. Ebből következik: nem mondta fei egyértelműen, hogy a lovak kizárólag a zabtól pusztultak el. A tsz tehát a kára bekövetkezéséhez maga is hozzájárult ahhoz, hogy fertőzött szálastaikarmányt használt almozásra, illetve etetésre. Ezért közrehatása arányában a maga okozta kárát viselni tartozik. Ennek arányát a felmerült teljes kár egyhanmadábam állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a vállalatot csak 100 ezer forint megfizetésére kötelezte. Megyei ízek a BNV pavilonjaiban
