Petőfi Népe, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1986. szeptember 22. Ma díszbemutató Kecskeméten ITIACSMAPOGÓ SAJTÖPOSTA A Pannónia Fiimváüalat - és a Bács-Kis- •kun Megyei Moziüzemi Vál­lalat között létrejött meg­állapodás eredménye­képpen ma dél­után a Városi moziban újabb egész estés rajzfilmbe­mutatót lát­hatnak az ér­deklődők. Hár­mas kopro­dukcióként, a Pannónia, a •Sefel Pictures International LDT és az IN- FAFILM GmbH—Manfred Korytowski kö­zös vállalkozásában született meg a Macskafogó. A film rendezője Ternovszky Béla, aki a hazai leg­népszerűbb animációs filmek egyik alkotójaként már évtizedek . óta közismert. Társrendező volt az Artúr, a Méza, a Bubó és a Gusztáv sorozatokban. Munka­társaival jelenleg a Bajor Tele­vízió által rendelt, már jelentős nyugat-európai sikert is magáé­nak mondható Pumuckl-sorozat újabb epizódjain dolgozik. Mozi- rövidfilmjei — Modern edzés­módszerek, Tartsunk kutyát — több nagy nemzetközi fesztivál díjazottjai. Első önálló, egész estés rajzjátékfilmje a Macskafo­gó, melynek első nyilvános vetí­tését ma délután tartják Kecske­méten. (Országos megjelenése október 2-án, a képzőművészeti világhéten lesz.) Ebből az al­kalomból kértem meg Ternovsz­ky Bélát, válaszoljon néhány kérdésre. — Milyen előzmények ' után jött létre a magyar—NSZK—ka­nadai koprodukció? Nem volt túlságosan riasztó, hogy párhu­zamosan két fél kívánságaira kell majd figyelniük? — Én hiszek a szerencsés vé­letlenben. Éppen elkészültünk az NSZK által rendelt Pumuckl cí­mű film első sorozatával, itt áll­tunk tétlenül a kettes műterem •nehéz, összetett munkákon ed­zett, teljes alkotói gárdájával, amikor Nepp József (valameny- nyi eddigi forgatókönyvem írója) jelentkezett egy figuráimra sza­bott ötlettel. Gémes József is éppen rátért ez idő tájt, így hát könnyedén sikerült megnyerni vezető tervezőnek. Stábbal, idő­vel rendelkeztünk tehát, úgy tűnt, minden összejött, már csak egy hiányzott: a pénz. Kanadai part­nerünktől érkezett a segítség, és beszállt a német fél is. Két év alatt készült el a Macskafogó. A lendületes, mindenki ötleteire építő 'munka hangulata a legel­ső hazai animációs film, a Já­nos vitéz készítésének hittel, jó­kedvvel inspirált légkörét idéz­te. Elmondhatom, hogy a film­ben egészen minimális partnere­ink befolyása. Nagyjából mind­annyian tudtuk, mire vállalko­zunk, hiszen több éves kapcsola­tunk alapján ismerték, mi az, amit nyújthatunk, a vázlat pedig az első pillanattól kezdve min­denkinek nagyon tetszett. — Az bizonyos, hogy erőteljes a produkció — már-már a ma­gyar animációs film egyik nem­zeti sajátosságaként is emleget­hető — fekete humora. De pár­huzamosan szövi a történetet a „rózsaszín" humor egy vékonyabb szálával is. Nem minősítés, de a mai ínséges időkben talán még­sem epészen mellékes körülmény, hogy párhuzamosan több korosz­tály többféle ízlésű rétegét vonz­hatja. Részben a téma, de sok­kal inkább a feldolgozás módja miatt minden eddig készült rajz­játékfilmnél közönségközelibbnek érzem. A sok áttételes stilizálás, archaizálás és képzőművészke­dés után jólesik egy kis „mai ‘levegő”... E közönségcentrikus- ság az ötlet természetéből ered, vagy inkább a közönségnek, eset­leg a partnereknek tett enged­mény? — Erénye, hogy talán több nézőre gondol, csak részben meg­kötés eredménye. Már első pil­lanattól határozott szándékunk volt, hogy ezúttal olyan produk­ciót csináljunk, amilyet mint né­ző is élvezni szeretnénk. Ügy gondolom, sikerült elkerülnünk a — Romhányi—Nepp szerzőpáros által „meghonosított” — verbális humor túltengését. A Macskafo­góban a humor forrása jelentős mértékben az, hogy saját mese­szövése mellett más sikerfilmek paródiája. Fejlelhető benne a sci- fi (konkrét utalással a Csillagok háborújára), a horror, de egyes részletei a James Bond-filmeket idézik, míg mások a kata&ztrófa- és a’KCiö'filmeket. De parodi- zálás közben mindvégig érezhető hozzáállásunk, hogy hasonlóan érzünk, mint Mikszáth a dzsent­rikkel: Szívünk mélyén vonzó­dunk hozzájuk. — Ez a macskákra-egerekre komponált, minden eddiginél eklektikusabb „erőszak és vég­pusztulás” — túl azon, hogy ele­meiként is használja őket — en­gem meglehetősen emlékeztet a kortárs video- és játékfilmgyár­tás legújabb tendenciáira. Egészen egyedi ez a jelenség, vagy elő­fordulnak a nemzetközi fesztivá­lokon más, a nagyközönség szá­mára is tjonzó, a mai játékfilm­művészetből levont rajzfilmes, de „műfajtiszta” tanulságok? — A Macskafogó ilyen szem­pontból, azt hiszem, a nyugati piacon is ritkaság. A produkciók zömét a nálunk is ismerős, káp­rázatos technikával megcsinált infantilis történetek képezik. Ter­mészetesen él mellettük a minő­ségi igényű és értékű rajzfilmek egy másik vonulata is. (Szá­munkra is akad közöttük isme­rős, például a Sárga tengeralatt­járó.) Ezek hatottak is másságuk­kal, de éppen ez a hatás szűkí­tette be hatásterületüket. Saját filmjeim mindig is igényelték a közönség tetszését, leggyakrab­ban sikerült is elnyerniük. S ha már egy ilyen kép alakult ki, megpróbáltam vigyázni arra, hogy maradjon ilyen lehetőleg a jövőben is. Károlyi Júlia. PESTY FRIGYES KÉZIRATAI MEGYÉNKRŐL Tudósítások helynevekről, áradásokról, gazdászatról Remélhetően megyénk nagyobb -könyvtárai megrendelőik a Pest ■megyei téka 6. kötetéit, a Pest- Pilis-Solt vármegye és kiegészí­tések című, Pesty Érigyes kéz­iratos helynévtárát részben pub­likáló kötetet. Ismeretes, hogy 120 esztende­je kezdte meg hivatalos támo­gatással hazánk földrajzi nevei­nek gyűjtését a jeles tudós. Ada­tokat kérő körlevelére például — mint ezt most sokan megtudhat­ják a Bognár András által köz­zétett, a Pest Megyei Művelődé- •fli Központ és Könyvtár kiadá­sában megjelent kötetből — Így válaszolt Zeleszkó József bíró és Varga István jegyző 1864. feb­ruár 3-án: „A, Helynév eredeté­ről. hagyományból, vagy Írott emlékekből misem tudatik, régi mondákból állítják azonban, hogy: ezen név Akasztó onraan vette volna eredetét, — roisze- rént: -annak környéke átialjóban mocsáros, különösen pedig a Du­na kiöntése alkalmával, mely in­nét 1V2 órányi távolságra folly, csak nem minden töltésék és hi­dak járhatatlanná tétetvén —■, az utas Itt fen lakiad és tovább nem mehet.” Az adatközlők ér­tékes információkkal szolgáltak a gyűjtőnek; az utókornak a köz. eég benépesedéséról, lakosságá­nak összetételéről, földjeinek minőségéről, a termelési szoká­sokról, a település történetéről. Hasonlóan gazdag Aposiag le­írása is. „Veszedelme a határ­nak az itt csaknem semmi elterít , álló parttal és gáttall ellátott, s így nem korlátolt Duna — melly gyakori kiöntéseivel nevezetes és sokszor igen érezhető kánokat okoz.” Olvashatunk Érsekcsanádról, Császártöltésről, Dunaegyházáról, Fehérből tarka lett... Fehér hússertést hizlalok, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a súlyán túl a minőségéért is pénzit kapjak. Eddig azt gondollitam, hogy a gondozóján kívül csak az áUaton. múlik, hogy megfeleljen az átvétel követélményeinek. Augusztus 27-e Óta tapasztalatból tudom: intem ilyen egyszerű a képiét. Mi is .történt? Az említett napon hét darab fehér hízott röfit szállítottam a helyi áfész vágóhídjára. Fogalmam sincs, milyen okból, de kétszer mázsál- ták meg őket. Az első alkalommal polratos adatok kerültek a felvásár­lási jegyre, így a következő mérlegelésnél már nem figyeltem túlságo­san. Pedig itt dőlt el a sertések minősítése, ugyanis egyiküket sem je­lölték meg, hogy fehér. Minderre akkor jöttem rá, amikor az éntük járó pénzt felvettem, ami kevesebb volt, mint amennyire számítottam. Bár másnap reklamáltam, hiába, mert azt mondták az illetékesek: az élszámoláson nem lehet változtatni utólag, s nyugodjak bele, hogy a fehérből tarka lett. E furcsa színváltozás nekem több száz forintomba került, hiszen ennyi lett volna az a bizonyos felár, 'ami megilleti a fehér hússertés hizlalóját. Az ösztönzés híjáin azért gazdagodtam egy tanulsággal: leg­közelebb kétszer is megfontolom, melyik felvásárló szervvel kötök hiz- lalási szerződést... — panaszolja a Kiskunhalas, Alsó telep 5. szám alatt lakó Dávid Sándor CIKKÜNK NYOMÁN Felelősségre vonták a mulasztókat Szeptember 1-jei Sajtóposta ro­vatunkban közreadtuk Bencsik- né Bórák Katalin sérelmét: leg­alább 45 percig várt a bajai vas­útállomás nyitott pénztárablaka előtt, míg. végre — kerestetés után — megérkezett a pénztáros, aki udvariatlan, sőt goromba volt, mikor kiderült, hogy csu­pán elővételi jegyet kell kiszol­gálnia. A történteket a panasz­könyvbe is feljegyző levélírónk megkereste az állomás vezetőjét, de hiába, mert az semmit sem tett. Cikkünk nyomán vizsgálat in­dult — erről a MÄV Szegedi Igaz­gatósága vezetőjétől, Lovász Lá­zártól és Hazafi Márton bajai ál­lomásfőnöktől ‘ értesültünk —, melynek során az alábbiakra ke­rült sor: Megengedhetetlen magatartá­sáért, szolgálati mulasztásáért fegyelmileg vonták felelősségre Urbán Lászióné személypénztá­rost, aki büntetésül csökkentett alapbért kap három hónapig. Egyidejűleg a pénztár valameny- nyi dolgozóját kioktatták arra, hogy munkájuk maradéktalan és pontos elvégzése mellett mindig legyenek udvariasak az utasok­kal. A panaszos egyébként nem az állomásfönökkel, hanem Mágiái László málházóval találkozott, aki azáltal, hogy az esetet nem jelezte a forgalmi szolgálattevő­nek, munkaköri kötelezettségé­nek nem tett eleget, amiért szi­gorú írásbeli figyelmeztetésben részesült. A szerű, megjegyzése: Köszönjük a korrekt és gyors In­tézkedést, mely remélhetőleg elejét veszi a hasonló kellemetlenségeknek — s nemcsak Bajáin! FOGYASZTÓI PANASZOK Válaszol a vezérigazgató Dunapatajról, Dunavecsén egye­bek között Borbély kopolyia dűlő, Nagyszók, Kanaihegy, Csionlka dű­lő, Marton szélke, Daniits dűlő és más elnevezésű dűlőket is­mert Matolcsi József jegyző. Bő­séges tudósítást 'kaphat a kötetet lapozgató érdeklődő Dusnokról, Fajszról, Hajósról. Hart a, Izsák, Kecel, Kiskőrös, Miske (Nemes)- Nádudvar illetékes vezetője is válaszolt az adalgyűj tőknek. Hi­telesnek látszó történelmi anek­dotákat is közölt Ordas jegyzője. A solti Értékes János bíró azt is megtudakolta: Miért nevezték Ebédlesúnek a szőlőhegy egyik dombját. Sükösdi, szalkszent- mártoni, bajaszentistváni, sze- remlei, tassi, (solt)vadkerti ada­tok is bőven tailáíha'tófc az Or­szágos Széchényi Könyvtár kéz­irattárában őrzött Pesty Frigyes- féle gyűjtemény 33. ■ kötetének publikált fejezeteiből. H. N. Az elmúlt hónapokban több­ször szóvá tették olvasóink, hogy kívánnivalót hagy maga után a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat különféle termékeinek tisztasága, minősége: gyakran ta­lálható toll a tasakokban forgal­mazott szárnyasokon, s foltos máj is kerül a fogyasztókhoz. Másik észrevétel: a cég legnagyobb kecskeméti (Petőfi Sándor utcai) szaküzletében körülbelül egy éve nem árusítják a közkedvelt li­balábat. A Reiszmann Sándor u. 4. szám alatt lakó Kovalcsik Fe­rencé így kesergett a szerkesztő­ségünkhöz eljuttatott levelében: „A termelő ügyesen növeli az árait, például a csirkeaprólékba beletesz egy combot és máris fuccsba ment az olcsó vásárlás. Pedig akinek aprólék — szárny, zúza stb. — kell, nem vágyik drágább húsra .. E közérdekű panaszokat felké­résünkre kivizsgálta a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Válla­lat, s a megállapításokról, intéz­kedésekről így tájékoztatott ben­KORSZERŰ KÖNYVTÁR A Dunakeszi Városi Könyvtára* 4 millió forintos költséggel felújf- ;Uk. A létesítmény *6 ezer kötetes felnőtt könyvtárába, gyermek- nyvtárába videóval, számltiógéppel ellátott fanotékájába és kultur­Tűébe várja a látogatókat. Ki kell használni a munkaidőt A trolibusz, amellyel Nye­zabudkin munkába ment, úgy vánszorgott, mint a teknős­béka. Megint el fogok késni — idegeskedett Nyezabudkin —, pedig a főnök már tegnap is felfigyelt rám. Végre ott volt az irodaépü­let előtt, és az óráján látta, hogy még 10 perc van kilen­cig. Amikor kifulladva felért a saját emeletére, a folyosón az ablaknál megpillantotta kollégáit, Cvirkint és Pihalát, akik lustán dohányozlak. Ez azt jelentette, hogy a munka már elkezdődött, és Nyeza­budkin elkésett. Meggyorsí­totta a futását, de sajnos, a főnök ajtaja nyitva volt, és 6 észrevette hősünket. — Mit somfordálsz, mint a macska, gyere ide! — mond­ta a főnök. — Jó napot, elnézést, de az a helyzet, hogy ... — Mennyit késtél? — sza­kította- félbe a főnök. — Másfél percet — suttog­ta óráidra nézve Nyezabud­kin. — Esküszöm, hogy tz volt az utolsó. — Hányszor mondod még ezt? Elegem van a késéseid­ből. — De én... — A késéseid rossz fényt 'vetnek az egész osztályra, a dolgozókra, akik a lehető leg­ésszerűbben, legtakarékosab­ban akarnak kihasználni min­den percet. Vegyél példát Cvirkinről és Piháláról. Pon­tosan kilenckor mindig ott ülnek az íróasztaluknál. — Igen... — Te pedig állandóan meg­sérted a fegyelmet. Ez rossz fényt vet az osztályunkra. Na, eredj dolgozni. Nyezabudkin bement a szo­bájába. táskáját az íróasztalra hajította, majd kiment a fo­lyosóra és odament az ab­lakhoz. — Megmosta a fejedet? — kérdezte Pihala. — Másfél percet késtél. Na itt van, gyújts rá. 1— A főnök nem tűri a ké­sést — mondta Cvirkin és tüzet adott. Nyezabudkin leszívta a füs­töt és megjegyezte, hogy 'az idő pénz, és takarékoskodni kell vele. — Igen — mondta egyet­értőén Cvirkin és Pihala. És mind a hárman békésen szívták cigarettájukat, mi­közben unott arccal néztek ki az ablakon. Valincina Suszt (Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia.) nünket dr. Tobak István vezér- igazgató: — Magas színvonalú, gépesített technológiával dolgozzuk fel az úgynevezett élő árut. Ennek el­lenére sajnos előfordul, hogy egy- egy csirkén, kacsán, libán toll marad. Az ilyen termékeink ará­nyának csökkentése érdekéiben anyagi ösztönzéssel serkentjük ha­tékonyabb munkára minőségel­lenőrzést végző dolgozóinkat. A feldolgozott baromfi belső­ségét — például a májat — ható­sági állatorvos ellenőrzi darabon­ként, ami kizárja, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan kerül­jön a kereskedelemnek szánt cso­magokba. Ha mégis bekövetkezik efféle eset, a nem megfelelő bol­ti tárolási körülményekkel ma­gyarázható. A libaláb valóban keresett, ám a „gyártása" rendkívül munka- igényes, s tekintve nehéz munka­erő-helyzetünket, csupán kisebb mennyiségű láb tisztítására vál­lalkozhatunk. Ezt az árut azon­ban — előállításának magas költ­sége miatt — az exportálandók közé soroltuk és a belföldi érté­kesítését továbbra sem tervezzük. Az árdrágítást sejtető észrevé­tel minden alapot nélkülöz, ugyanis a termékeink rögzített értékűek, központi szabályozás alapján kerülnek a fogyasztói piacra. A combos aprólék — ez a belkereskedelmi minisztériumi rendelkezés értelmében 1—1 da­rab nyakat, májat, szívet, fejet, zúzát, far-hátat, csirkecombot és 2—2 szárnyat, illetve lábat tar­talmaz — kilónkénti 41 forin­tos árát is az országos árhatóság állapította meg. ÜZENJÜK Botosnénak, Kecskemétre: A mun­kaügyi rendelkezések értelmében a szülési szabadság tartamára, vala­mint a gyes Idejére — legfeljebb azonban egy évre — megilleti az anyát az évi 15 nap alap-, s a mun­kaviszonyban töltött háromévenként 1 nappal növekvő pótszabadság. E kedvezményt akkor veheti igénybe, ha visszamegy dolgozni, amire általá­ban a gyes lejártát, vagyis a gyer­mek 3 éves kora betöltését kővető napon kerül sor. Fontos azonban tud­nia: lehetőség van arra, hogy a cég ne a munkába visszatértekor, hanem később adja ki a gyessel összefüggő szabadságot. Aki — mint például ön — ezzel ellentétes gyakorlatot tapasz­tal, helyesen teszi, ha a munkaadó felügyeleti szervéhez, esetleg a szak­szervezetek Megyei Tanácsához for­dul segítségért. Gimesl Jánosnénak, FUlöpszáUái­rs: Hazánkban Intézményes a gyer­mek- és Ifjúságvédelem, ami annyit Jelent, hogy például a családi-kör­nyezeti hátrányok (szülők alkoholis­ta életmódja, rossz lakás- és anyagi körülmények stb.) következtében mód van arra, hogy a böidcsődés, óvodás FOGADÓSZOBA Egy évvel ezelőtt magánsze­mélytől vásároltam családi házat. Baján. Borsos vételárában benne- volt a 220 ezer forintos OTP-hi- teltartozás, melynek törlesztésé­re vállalkoztam. Éppen készül­tem berendezni otthonomat, ami­kor rádöbbentem, hogy komfor­tos rendeltetésének kevésbé fe­lel meg, hiszen a csapokból alig folyik víz, s emiatt a mellékhe­lyiség egyáltalán nem használha­tó. Először hálózati zavarra gya­nakodtam, ám a segítségül hí­vott mester hamar kiderítette: a beépített vízvezeték keresztmet­szete csupán félcolos, tehát a szükségesnél jóval kisebb mére­tű, ami végül is a gyenge víznyo­mást okozza. Ezek után megren­deltem a belső vezetékrendszer teljes cseréjét. A 3/4-es nagysá­gú csövek rövidesen a helyükre kerültek, s ez örömmel töltött el, de az már nem, hogy a felhasz­nált anyag költsége, valamint a szerelési és az ilyenkor nélkü­lözhetetlen kőművesmunka díja jelentősen megterhelte pénztár­cámat. Többen mondják, s én is úgy vélem, ezt az összeget va­lakitől be kellene vasalni. Csak­hogy az ilyesmi nem túl egysze­rű dolog. Az eladó — ő volt az építtető is — tehet bizonyára arról, hogy a házban minimális lett a víz- nyerési lehetőség, mégpedig a szakszerelő „jóvoltából”. Persze, aki a lakhatási engedélyt kiad­ta, annak is meg kellett volna előzetesen vizsgálnia, hogy a la­kóépület közmű-felszereltsége megfelel-e a szabályoknak. És hát igaz: nekem sem kellett vol­na zsákbamacskát vennem. A nyüvánosság elé tárt esetóm fel­tehetően arra jó, hogy mások okuljanak-tanuljanak belőle ... (Elmondta: Mudri Tibor bajai olvasónk.) Érdeklődésünkre megtudtuk az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságán, hogy a kölcsön se­gítségével készülő családi házak kivitelezését esetenként ellenőr­zik a pénzintézet szakemberei, akik, ha indokolt, figyelmeztet­nek a műszaki tervek pontos be­tartására, de egyéb felddatuk nincs ezzel kapcsolatosan. A ma- gánügyletű adásvétel esetén is csupán annak megállapítására szorítkoznak: az anyagi helyzete alapján képes-e az új tulajdonos a vállalt hitel-visszafizetési kö­telezettség teljesítésére. Más a helyzet, ha az OTP értékesít la­kást (családi házat), hiszen ilyen­kor szavatossági felelősséggel tar­tozik az épület állagáért, közmű- vesítettségéért. Beszéltünk a tanács építésügyi hatóságával is, ahol közölték: a lakhatási engedély kiadásának feltétele, hogy építészetileg, tehát az erre vonatkozó tervhez viszo­nyítva rendben legyen az új ott­hon. Ami a belső vezetékháló­zatot illeti (víz, villany stb.), an­nak milyenségéért, működéséért a kivitelező felelős. Summa summárum: a szóban forgó esetben is a vízvezeték­szerelő „lelkén szárad” a hiba. Csakhogy a kijavítási költség megtérítése mégsem tőle, hanem az eladótól követelhető, mert 5 köteles garantálni a ház rendel­tetésszerű használatra való al­kalmasságát. E szavatossági ügy­ben bíróság dönt. te Iskolás korú gyermeket. Illetve, a 18 éven aluli, de még önálló kereset­tel nem rendelkező kiskorút állami gondozásba vegye a gyámhatóság. Aa Ilyen döntésről írásos határozat ké- ízül, melyet természetesen megfelleb­bezhet a szülő. Javasoljuk, hogy kér­je ügyének felülvizsgálatát a megyei tanács Igazgatási osztályától! Horváth Emilnének, Orgoványra: ön panaszolja — mások' nevében 1» —. hogy a nagyközségben csütörtök délutánonként egyetlen élelmiszer- bolt sem tart nyitva, s ez aligha van összhangban a lakosság érdekeivel. Mivel a nyitvatartási Időről s annak módosításáról a helyi tanácsnak vám Joga határozni, bejelentését e ható­sághoz címezzük. Szerkeszti:. Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom