Petőfi Népe, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

JÓTÉKONYAN HATOTT A SZOCIALISTA ORSZÁGOK JAVASLATA Előrelépés Stockholmban Tamássy Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: MOSZKVA A szocialista országok július 18-án előterjesztett javaslata óta előrelépés tapasztalható a stock­holmi értekezleten, javult a lég­kör, lehetőség nyílott az értekez­let sikeres befejezésére — jelen­tette ki Moszkvában Oleg Gri- nyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője az európai biztonsággal és bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó értekezleten. A szovjet diplomata a helsin­ki záróokmány aláírásának 11. évfordulója alkalmából tartott sajtókonferencián adott értéke­lést az európai folyamat szerves részét képező konferenciáról. Grinyevszlkij külön kiemelte, hogy sikerült haladást elérni a lé­gierők hadgyakorlataiból való ér­tesítés kérdésében, oly módon, hogy az érintett államok a szá­razföldi hadmozdulatok kapcsán információkat szolgáltatnak a lé­gierők tevékenységéről is, vala­mint a partraszállási és légide- szant-gyakorlatokról is. Ez a meg­állapodás jelenleg a légierőik te­vékenységének 90 százalékát érin­ti. A kompromisszum jelentősé­gét méltatva utalt arra, hogy ez a jövőben a flottagyakorlatokkal kapcsolatban is megvalósítható lenne. Kitért arra, hogy a szocia­lista országok javaslata értelmé­ben már a 18 ezer főnél nagyobb létszámú hadmozgásckról is érte­sítést kellene küldeni, a NATO azonban erre nem adott konkrét választ. Nem született még megállapo­dás arról, hogy az érintett álla­mok tájékoztatást adjanak a más kontinensekről Európába történő csapatszállításokról, valamint hadgyakorlatok további létszám­beli korlátozásáról. A szovjet diplomata hangoztat­ta, hogy a bizalomerősítő intéz­kedések betartásának szigorú és következetes ellenőrzése meg­oldható, s ennek kapcsán utalt a budapesti felhívásra, amelyben egyebek között javasolják a hely­színi ellenőrzés megszervezését is. Grihyevszkij végezetül szólt arról, hogy az érintett államok felelősségteljes politikájára van szükség, kölcsönös engedmények­re, hogy jelentős megállapodások megkötésével záruljon az értekez­let első szakasza. Viktor Tatarnyikov vezérőr­nagy, a szovjet fegyveres erők vezérkarának képviselője kije­lentette: a stockholmi értekezle­ten további bizalomerősítő in­(Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Xu. évi. 180. «im Ars; 1,80 Ft me. »uguixtu« i. péntek HÉTMILLIÓS PELTON-KERÉK, SZIVATTYÚK EGYIPTOMBA ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Több tőkés export a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyárából • Szivattyúház megmunkálása horizontál esztergán a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárában. (Gaál Béla felvétele.) Utasítás a munkaidőalap védelmére A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács tegnapi üié- ftém — figyelemmel az Országgyű­lés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigaz­gatási szerveknek milyen módon kei’ segítséget nyújtaniuk a kép­viselői feladatok ellátásához. En­nek keretében részletesen szabá­lyozta az államigazgatási szerviek tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettségét., a képviselők által tett javaslatok, bejelentések elin­tézésének rendiét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidőalap védelmére és a munkafegyelem javítására az utóbbi években, tett Intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javuiit, de az előre­haladás nem kielégítő. Ezért to­vábbi, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intéz­kedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak az épí­tőipar eredményesebb működése érdekében teendő intézkedések­re vonatkozó határozatát. Ennek értelmiében rendezni kell a vesz­teséges és alaphiányos vállalatok helyzetét, az alacsony hatékony­sággal működő vállalatoknak pe­dig programot kell kidoligozniok gazdálkodásuk megjavítására. (Háttérinformációnk a 2. oldalon.) Másodvetésű zöldbab Dusnokon B A dusnokJ Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben szépen fejlődik * másodvetésű zöldbab. Várhatóul augusztus végén kezdhetik meg a betakarítást. A korszerű francia permetezővel 250 liter vegyszert Jut­tatnak egy hektárra, és naponta 10 hektáron végzik el vele a munkát. (Pásztor Zoltán felvétele) Hitelkamat-fizetési kötelezettségeinek felfüggesztése nyomán a Ganz- MÁVAG tavalyi nyeresége meghaladta a 200 millió forintot, amihez a kiskunhalasi gépgyár 89 millióval járult hozzá. A nagymúltú vállalat Bács-Klskun megyei gyára ebben az esztendőben nem számít ilyen szép eredményre, ám a kollektíva előtt álló feladatok sikeres teljesí­tése esetén az előző évinek várhatóan háromszorosa lesz majd a tőkés exportja. A dollárelszámolású kivitel elsősorban Egyiptomba irányul, ahova szivattyúkat szállítanak, de a legfontosabb célok között szere­pel egy Indiában összeszerelendő turbina Pelton-kerekének elkészíté­se is. Csányi József igazgató és Mó­nik Katalin főkönyvelő elmond­ták, hogy a gyár kapacitását je­lenleg 26 százalékkal kötik le a vállalatom belüli kooperációs munkák. Ezekkel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy a motorvo­nat-alkatrészek és hegesztett váz­szerkezetek időben a vasúti jár­műgyár rendelkezésére . álljanak. Kötelezettségeiknek 1986 első fél­évében maradéktalanul eleget tettek a kiskunhalasiak. A külső felhasználók részére végzett mun­(Folytatás a 2. oldalon.) A TERMÉSZET ADÓS A CSAPADÉKKAL A kapásnövények megérzik a szárazságot A július végi szárazság immár olyan mértékű, hogy az ország számos vidékén a termésátlagok csökkenésével fenyeget A kapás­növények, amelyek a nyár dere­kán igen erőteljes vízutánpótlás­ra szorulnak, nem tudják fölven­ni a talajból a szükséges nedves­séget. Sokfelé senyved a hőség­től a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa. Azokban a kertésze­tekben, ahol nincsen lehetőség az öntözésre, a fák, a növényék is mindinkább érzik a szárazságot. Már júniusban is csapadékadós- sáigbam volt a természet, és a jú­liusi előzetes összesítések sze­rint is lényegesen kevesebb esőt kaptak a földek, mint amennyi az évnek ebben a hónapjában dukált volna. Július 20. táján vol­tak esőzések, ezek eloszlása azon­ban nem volt egyenletes, és vi­szonylag kevés helyen oldották meg a mezőgazdák gondját. Az agrometeorológiai méré­sek szerint különösen rossz a helyzet, igen nagy a szárazság Győr-Soipron, Komárom, Pest, Hajdiú-Bihar, Veszprém megyé­ben és Békés mejgye egyes vidé­kein. Ezeken a területeken a ta­laj felső 50 centis rétegében mindössze 35—50 százalékos a nedvességtartalom. Kecskemét környékén július 21-én 40 száza­lékos volt. Ez az érték, amely a legutóbbi összesítésiek alapján mutatkozik, a növények számára jóformán felvehetetlen vízmeny- nyiségét jelent. Az alig valami­vel 30 százalék feletti érték ugyanis lényegében a kiszáradt talajra jellemző, ennek a víz­készletnek a hasznosítása olyan nagy energiát venne el a növé­nyektől, aminek leadására nem is képesek. Különösen rossz a helyzet például Mosonmagyar­óvár, Győr, Vác, Martonvásár és Budapest körzetében, itt 35 szá­zalékos telítődést mértek. Másutt az országban 50—60 százalék a felső földréteg nedvességtartal­ma, mivel azonban ezeket az ér­tékeket mintegy tíz nappal ez­előtt mérték, s azóta csak tovább romlott a helyzet, megállapítha­tó: szinte alig van az országban olyan hely, ahol ne lenne szük­ségük a növényeknek az azonnali esőre. (Néhány kivétel azért akad; nagy záporok voltak korábban Békéscsabán, Polgáron, Homok- szentgyörgyön. Siklóson, Sziget­váron, itt 40—80 milliméter csa­padék hullott, és a nedvesség­utánpótlás átmenetileg éltető erőt ad a kapásoknak.) Nem sokkal jobb a helyzet a talaj mélyebben fekvő rétegeiben sem, már ami a vízkészletet Il­leti. A 0,5—1 méteres szelvény­ben ugyan valamivel nagyobb százalékos értékeket mértek, de az itteni víztömeg is lényegesen kevesebb a szükségesnél. Hogy ez így van, jelzik a gyümölcsö­sök és a szőlő; a mélyebb gyö- kérzetű ültetvények sem találnak nedvességet az alsó rétegekben, pedig naigy szükségük lenne a vízre a termés érleléséhez. ■ Vajon csak önáltatás, vagy valóban igaz a mondás, hogy Helsinki él? Csak jelszó-e, amelyet hamis remények táp­lálnak, vagy politikailag helytálló megállapítás? Ez utóbbi felel meg a való­ságnak. De hogy mi se essünk az indoklás nélküli jelszavak hangoztatásának a hibájá­ba, okoljuk meg a fenti állí­tást: miért érvényes máig is az a részletes — politikai, gaz­dasági, kulturális, emberi kapcsolatokat szabályozó — vastag okmány, amelyet har­minchárom európai ás a két észak-amerikai állam leg­magasabb rangú vezetői írtak alá jó egy évtizeddel ezelőtt, s miért lenne kívánatos a to­vábbi hasznosítása. Nézzünk körül ma a nem­zetközi terepen a tanácskozá­sok sikeressége szempontjá­ból. Vagy zsákutcába jutott, vagy kínos-keservesen húzódó, megállapodást nem, vagy alig hozó üléseket látunk. Az 1975- ös helsinki záróokmány alá­írása azonban azt bizonyítja, hogy ez nem eleve elrendeli valami, nem a nemzetközi el­lentétek elkerülhetetlen ve­lejárója. Meg lehet egyezni, mégpedig nemcsak valamely részletben, hanem a világkap­csolatok átfogó, békésen együttműködő rendszerét il­letően is. Helsinki tehát bizo­nyíték, érv, hogy ami egyszer megtörtént, az másodszor is bekövetkezhet, s tt2 okmányban foglaltak ismét uralkodóvá le­hetnek a kelet-nyugati vi­szonyban. Rhmhhbhhhhhbmh * A harmincöt magas rangú vezető azért ülhetett össze akkoriban olyan jelentős ün­nepélyes alkalomra, mert elő­zőleg nyilvánvalóvá lett, hogy a két tábor között erőegyen­súly van, a kétségtelenül meg­lévő problémák, ellentétek fegyveres megoldása lehetet­len, az erőszak csak kataszt­rófához vezethet. Ennek a lo­gikai sornak a végén "tehát csak ez állhatott: ha így van, akkor a másik változatot, a békés együttműködés útját kell választani. S ha ma van­nak is olyan politikai , erők, amelyek meg szeretnék vál­toztatni ezt az erőegyensúlyt, és ebből politikai, gazdasági, ideológiai hasznot húzni — tévedésük nyilvánvaló, a pi­ros nyíl megint az egyetlen józan változat: ,rHelsinki” fe­lé mutat. Ne felejtsük el azt se, hogy ,,Helsinki” nemcsak egyet­len nagy aláírási aktus volt, amelynek emlékét most őriz­getjük, hanem folyamat. A harmincöt aláíró kormány ki­sebb rangú küldöttei azóta sokszor összeültek már a zá­róokmány egy-egy fejezeté­ről, egy-egy témakörének tel­jesüléséről, s a további teen­dőkről tárgyalandó. Igaz, sok haladásról nem számolhat­nak be. De ezek a mindig új­ra és újra összeülő szakérte­kezletek maguk is jelzik: a dokumentumba foglalt po­litikai, gazdasági, kulturális, emberi együttműködési prob­lémák napirenden vannak, to­vábbfejlesztésüknek, megva­lósításuknak újra és újra ne­kirugaszkodunk. Volt olyan nemzetközi mélypont-időszak — például a nyolcvanas évek elején —, amikor az egyetlen fórum, ahol Kelet és Nyugat képviselői egyáltalán asztal­hoz ültek, egy-egy ilyen „Hel­sinki utáni" konferencia volt. Gondokkal terhelten szem­léljük a nemzetközi állapoto­kat, de azért tudjuk, és jó ér­zéssel számításba vesszük, hogy Európa még a nyolcva­nas évek elejének lehűlési idő­szakában sem esett vissza a hidegháborús állapotba. Azok a kapcsolatok, amelyek a föld­rész államai között a hetve­nes években — s Helsinki je­gyében — kialakultak (gon­doljunk a. kereskedelmi csere fellendülésére, a turistaára­datra, a politikusok sűrű uta­zásaira) lényegében nem gyen­gültek. Egyetlen területen azonban — igaz, a rendkívül fontos katonai problémakör­ben — nem sikerült lépni, sőt a_ helyzet rosszabbodott. A zá­róokmány ugyan nem foglal­kozik a fegyverkezés kérdései­vel, de ha a fegyverkezési haj­sza a mai tempóban folytató­dik, tönkremennek Helsinki gyümölcsei és távlatai is. Ezért lett ma a békés együtt­működés fejlesztésének, meg­őrzésének kulcsa az atomfegy­verek és a hagyományos esz­közök felszámolása — minde­nekelőtt pedig a szovjet—ame­rikai viszony megjavítása. S ha ma a fegyverkezés korlá­tozása áll is a követelmények első helyén, a példa, amelyet Helsinki a nemzetközi megál­lapodások lehetőségére nyúj­tott, nem halványul el. Tatár Imre Iránban nő a feszültség nyilvános kivégzések KABUL A TASZSZ szovjet hírügynök­ség az afgán fővárosba érkező je­lentésekre hivatkozva tegnap ar­ról számolt be, hogy folytatódnak a fegyveres összetűzések a be- ludzs nemzetiség és a kormány­csapatok között az iráni Sístan és Beludzsisztán tartományokban. Mirjaveh térségében a beludzs nemzetiségi törzs tagjai és az „Isz­lám Forradalmi Gárdisták’’ nevű szervezet csapatai közöit voltak összecsapások. A harcokban a „gárdisták” kilenc fegyverest ve­szítettek. Zahedán térségében a beludzsok katonai teherautót tá­madtak meg. A rajtuk tartózkodó csendőrök közül kettő életét vesz­tette, többen megsebesültek. Az iráni hatóságok — válaszul a beludzs akciókra — Zahedán- ban nyilvános kivégzést rendeltek el. Tizenöt embert felakasztottak. 'jU .... ...L-.: Negyvenév es a forint (3. oldal) Család — otthon — szabadidő (4. oldal) Létérdek a szerkezet- váltás (5. oldal) klflrejelxéi ax orzzág területén ma VnAlÍD IO estfe: Elsőaorban ■ nyugati él ax ÍUHJAKAS éixakl orazágréazben — mér többfe­lé erőien megnövekzzik a gomoly­.__ felhőzet. Több helyen várható zápor, z ivatar. A legnagazabb nappali hőméraéklet ézzaknyugaton n éz M fok, aaáxutt ti éa II fok küzStt alakul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom