Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

1986. július 11. © PETŐFI NÉPE © 3 I Kitüntetés Az Elnöki Tanács Dóra Dezsőnének, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága politikai munka­társának a Magyar Nép- köztársaság Csillagrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetett több mint három évtizedet dolgozott a megyei pártbizottság al­kalmazásában. Az érdemes és eredmé­nyes munkát elismerő ki­tüntetést Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára adta át. Jelen volt Domonkos László, a Köz­ponti Bizottság osztályve­zető-helyettese. Kísérlet VlZITAXl MOHÁCSON magyar ékszíjjal A Taurus Gumiipari Vállalat nagy erőfeszítéseket tesz az ék­szíjgyártás fejlesztésére. A me­zőgazdaság 120—150-féle gumi alapanyagú meghajtószíjat hasz­nál fel, ezekből 70—80-at itthon állítanak elő. Közülük mintegy ötvenet használnak az aratás­nál, és mindössze 2—3 olyan mé­ret van, amelynek utolsó tétele­it — ezek kivétel nélkül úgyne­vezett pótmegrendelések — július 15-ig adja át a Taurus. A gaz­daságok gépészei 50—60-féle, tő­kés importból származó ékszíjjal dolgoznak, ezeknek mintegy fele szükséges a búza aratásához. A külföldi gépek ilyen tartozékai döntő többségükben szintén ren­delkezésre állnak, néhány típus azonban immár hosszabb ideje hiánycikknek számít, flyen pél­dául az úgynevezett többpályás meghajtószíj, amely különleges gyártmány, előállításával itthon nem is. foglalkoztak. A Taurus, látva az igényeket, kísérletet in­dított ezekkel az ékszíjakkal. © Munkába állt az első vízitaxi a Dunán, a mohácsi folyószakaszon. A vízitaxi hét személyt szállíthat egyszerre. Ha az utas kívánja, vízisí- vontatásra is vállalkozik. Módosuló családjogi törvény A magas szintű, új jogszabályok előkészítéséért is felelős Igazságügyi Minisztériumban már javában dolgoznak a csa­ládjogi törvény tervezett módosításának szövegezésén. A pa­ragrafusok tör vény javaslati megfogalmazásánál és a kapcso­lódó végrehajtási rendelkezések előkészítésénél egyaránt hasznosítják azokat az észrevételeket, javaslatokat, indítvá­nyokat, amelyek a törvény módosításának elveiről rendezett társadalmi és szakmai vitákon hangzottak el az elmúlt he­tekben, hónapokban a Hazafias Népfront, a KISZ, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Jogász Szövetség kibővített ülésein és az Országgyűlés illetékes bizottságainak tanácsko­zásán. A törvény újjáformálásának okairól, társadalmi hátteréről és a módosítással érvényre juttatni kívánt elvekről, törekvé­sekről érdeklődött az MTI tudósítója a minisztérium illeté­keseitől. NÉZZÜNK A TÜKÖRBE! Szigorúbb elbírálás — a közösség érdekében Mindenkire veszélyes az ittas vezető A bűnüldöző szervek rendszeresen és eredménnyel kérik a lakos­ság segítségét a különböző bűncselekmények elkövetőinek felderítésé­hez. Sok rabló, betörő, gyilkos került így rendőrkézre. Az emberek természetes reflexe ilyenkor a hatóság támogatása, hiszen a büntető­jog a többség védelmét szolgálja. Okkal lehet tehát számítani arra?, hogy a büntető igazságszolgáltatást a lakosság támogatja, vagyis egyetért a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásával. Ez többnyire így is van, de egyes bűncselekményeknél at jogalkalmazók értetlenül állnak a közvélemény hozzáállása előtt. Konkrétan most .az ittais vezetésről és az ittas állapotban okozott balesetekről lesz szó. Bács-Kiskunban az elmúlt évben 1172 személy ellen indítottak bün­tetőeljárást ittas járművezetés miatt, ez a megyében ismertté vált ösz- szes bűncselekmény csaknem 12 százaléka. Országosan több mint 13 ezer embert vontak felelősségre ittas vezetés miatt. De senki előtt sem titok, hogy a ténylegesen ittasan vezetők száma ennek sokszorosa. Az is tény, hogy minden ötödik balesetnél az ittasság vadamilyen szere­pet játszik. Változatlan az alapelv — mond­ták —, s ebben a társadalmi- szakmai viták résztvevői is mesz- szemenően egyetértettek, hogy a társadalom meghatározó alap­egysége a család. Alapvető fel­adata, a gyermekekről való gon­doskodás, a fiatalok nevelései a közösségi magatartás formálása, a különböző nemzedékek össze­tartása. . . A házasság és a család intéz­ménye hazánkban alapvetően be­tölti rendeltetését, de a család működési zavarai jelentős társa­dalmi problémát is okoznak. Évek óta tapasztalható a családi kap­csolatok lazulása, a felbomló csa­ládok számának növekedése. 1974 és 1984 között 25 százalékkal csökkent a házasságkötések szá­ma. A válásoké viszont ugyan­ezen idő alatt az évi 24,5 ezerről csaknem 29 ezerre emelkedett, s ez például 1984-ben csaknem 30 ezer kiskorú gyermeket érintett. A családok 13 százalékában ma csak az egyik szülő él együtt gyermekével. Ez a tény pedig ál­talában hátrányosan hat a gyer­mekek sorsára és nevelkedési feltételeire. Az elvált szülők életviszonyai nehezebbé válnak, így újraháza- sodási esélyeik is csökkennek. Házasságkötés helyett sokan in­kább az élettársi kapcsolatot vá­lasztják. Ebben bizonyos jogsza­bályi előírások is szerepet ját­szanak, mint például az özvegyi haszonélvezet elvesztése vagy az ingatlanszerzési korlátozás. Ugyanezen okok látszatválások­hoz is vezetnek. A családi élet zavarai számos kedvezőtlen tár­sadalmi jelenséget váltanak ki, vagy azokkal szoros összefüggés­ben, kölcsönhatásban jelentkez­nek. Különösen a népesedési helyzet kedvezőtlen alakulása, a gyermekek neveltetési fogyaté­kossága, veszélyeztetettsége, s egy sor társadalmi beilleszkedési zavar — köztük az alkoholizmus, a bűnözés — függ össze a csalá­di élét problémáival. A közvélemény is gyakran bi­zonytalan a házasság szerepét, je­lentőségét illetően. A hagyomá­nyos családkép helyébe még nem lépett egy korszerűbb, a gyakor­latban is jól működő családmo­dell. Elterjedt a házasságnak „szerződésként” való felfogása, amely szerint az államnak nincs joga a házasságba beavatkozni, a válás két ember „magánügye”. E nézetek ellen fel kell lépni. A há­zasság és a család intézményé­nek védelme érdekében többrétű állami-társadalmi intézkedése­ket kell tenni. •Mindenekelőtt szükség van az állam és a család közötti harmo­nikusabb teherviselés kialakítá­sára. Számos, korábban hagyo­mányosan a család által vállalt feladat ma már a társadalom ak­tívabb támogatása nélkül nem oldható meg. Gazdasági lehető­ségeinkkel összhangban indokolt növelni a gyermekes családok­nak nyújtott támogatásokat és kedvezményeket. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a társadalmi tudatformálásnak, a családi élet pozitív elemei bemutatásának. Erősíteni kell a fiatalok szocia­lista szellemben történő nevelé­sét, felkészítését a családi életre. A törvényelőkészítők ugyan­akkor tisztában vannak azzal is, hogy a házasság- és a családbom­lás társadalmi-gazdasági okait csak jogi eszközökkel neríi lehet kiküszöbölni, de a házastársak magatartásának és döntéseinek befolyásolása ilyen módon is le­hetséges és szükséges. Ezért a csa­ládi kapcsolatok erősítése, a gyer­mekek fokozottabb védelme érde­kében kell korszerűsíteni a csa­ládról és a gyámságról szóló tör­vényt, valamint a kapcsolódó jogszabályokat. Várható, hogy a jogszabálymódosítással lehetőség nyílik a jelenleginél differenci­áltabb, a társadalom Igazságérze­tét jobban kielégítő jogalkalma­zási gyakorlat kialakítására is. Elítélni vagy sajnálkozni? Ahogy a rablót, betörőt elítéli, megveti környezete, az ittas ve­zetőnél szinte sajnálattal emlí­tik: „elkapták szegényt”. Jobb esetben is csak mosolyognának az olyan rendőrségi felhíváson, hogy jelentkezzenek azok, akik látták ekkor és ekkor iksz ipszilont, hogy mit és mennyit ivott. Még azok sem hajlandók emlékezni, akik együtt ittak az illetővel. Az ittas vezetést bocsánatos bűnnek tékintők, közömbösen szemlélők magatartására több­féle magyarázat lehetséges. Meg­győződésem, hogy nagy részük teljes mélységében, valamennyi következményével együtt nem is gondolta át véleményét. Sokan nem hiszik el, hogy az ittasság szükségszerűen befolyásolja a vezíetést. Az, hogy történik-e bal­eset, s főleg milyen következ­ménnyel legtöbbször a véletlen műve. Gyakran emlegetik — mintegy mentségként — más or­szágok gyakorlatát, ✓ elfelejtvén az ottani közlekedési kultúrát, útviszonyokat stb. Vajon erkölcsileg kit kell job­ban elítélni? Azt a személyt-e, aki a keze ügyébe kerülő eszköz­zel agyonveri a családját évek óta zaklató részeges házastársát, vagy pedig azt a járművezetőt, aki ittassága miatt a járdára fel­hajtva gyalogosokat gázol halál­ra. Említhetném azt a buszveze­tőt is, aki a közelmúltban egy másik megyében iskolás gyere­keket szállítva menet közben is ivott, s végül súlyos balesetet okozott. A közlekedés önmagában, op­timális feltételek mellett is te­le van veszéllyel. Az ittas veze­tők ezt sokszorosára növelik, s kiszámíthatatlan manővereik miatt szinte lehetetlen ellenük a védekezés. Nem tudom, hogyan lehet ezzel kapcsolatban bárki is közömbös. Van azután egy olyan réteg, amelyik, ha másról van szó el­ítéli a dolgot, de saját maga szá­mára mindig talál felmentést. Hányszor halljuk „csak a szom­széd utcába akartam menni, csak a hobbiról vezettem hazáig, csak kismotorral voltam” stb'. Egy­részt a KRESZ rövid távon sem engedi meg az ittas vezetést, más­részt a balesethez nem feltétle­nül kell hosszabb távot megten­ni. Mentséget természetesen min­denki talál. „Névnapot köszön­töttünk, nem tudtam kitérni a kí­nálás elől, kitüntetést ünnepel­tünk, protokoll vendégek voltak, muszáj volt koccintani.” Pedig jobb lenne, ha a magyarázko­dás, hamis önigazolás helyett tu­domásul vennék: az alkohol és a járművezetés kizárja egymást. Zaklatás és protekciózás? Akadnak azután — szerencsé­re nem ez a jellemző — sajnos olyanok is, akik úgy vélik, hogy beosztásuk, foglalkozásuk, funk­ciójuk miatt rájuk bizonyos tör­vények nem vonatkoznak. (Aki­nek nem inge...) Ügy vélik, őket úgysem szondáztatja a rend­őr, vagy majd „elintézik vala­hogy a dolgot”. Személyes sér­tésnek, zaklatásnak vesznek min­den intézkedést, s ahelyett, hogy magukba szállnának — a rendőrt fenyegetik. Magatartásuk erköl­csi romboló hatását fel sem mé­rik, pedig a környezet egyhamar felismeri azokat, akik vizet pré­dikálnak és közben bort isznak. Szólni kell azokról is, akik elv­telenül megpróbálnak közben­járni az ittas vezetők érdekében. Nem tudom, akkor is így tenné­nek-e, ha a családtagjukat ve­szélyeztette volna az illető. A büntető eljárás lassan „ki mit tud” verseny lesz az ilyen ügyek­ben, s szinte végtelen a felelős­ség alóli kibújást célzó „ötletek” száma. Meggyőződésem, hogy az ittas vezetés, illetve annak megítélé­se csak egy tünete valaminek, és­pedig a fegyelmezetlenségnek, a jogszabályok semmibe vételének. Általában az állampolgári fegyel­met szokták kifogásolni, de nyu­godtan beszélhetünk fegyelme­zetlenségről a termelésben, a gaz­dálkodásban, s még az élet szám­talan területén. A fegyelmezet­len társadalom saját magának ellensége, mert teret enged a kis­kapuknak, a protekciónak, s más- olyan tényezőknek, amelyek a dolgokat, eseményeket kienge­dik rendes medrükből, s ennek következtében az értékek zava­rossá válnak. Nem tudom más­nak tekinteni, mint az érték- rendszer torzulásának azt, ami­kor a zavarosban halászók sikert érhetnek el. társadalmi presz­tízst szerezhetnek, amikor sikk­nek számít a szabályok felrúgása, kijátszása. Kissé eltértem az eredeti té­mától, de meggyőződésem, hogy kevés önmagában az ittas veze­tés ellen harcolni. Azt a közeget kell megváltoztatni, amely kö­zömbösen vagy cinkosan szemlé­li az előírások semmibe vételét. Akit nem zavar az ittas vezetés, arról azt is fel lehet tételezni, hogy saját magával szemben is ilyen elnéző. S amit az ember ma­ga is megcselekszik, azért való­ban nincs erkölcsi alapja máso­kat elítélni. Lehet, hogy innen fúj a szél? A bűnsegéd és a felbujtó is büntetendő Végezetül egy szorosan vett büntetőjogi témáról néhány szót. Bármennyire is meglepő sokak számára, az ittas vezetésért nem­csak a jármű tényleges vezetőjét lehet felelősségre vonni. A Bün­tető Törvénykönyv a tettessel azonos módon rendeli büntetni a bűnsegédet és a felbujtót is, vagy­is azokat, akik a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segít­séget nyújtanak, illetve akik mást bűncselekmény elkövetésére szán­dékosan rábírnak. A dolog lé­nyege tehát az, hogy ha valaki szándékosan előmozdítja azt, hogy más ittas ^állapotban jár­müvet vezessen, bűnsegédi mi­nőségben követi el az ittas jár­művezetés vétségét. Akik pedig rábeszélik a jármű vezetőjét az ivásr.a, illetve az ittas személyt a jármű vezetésére, felbújtóként fe­lelnek. Sajnos, gyakran tapasztalható, hogy szeszes itallal kínálják a járművezetőket, arra hivatkozva, hogy „egy pohárral nem árt meg”, illetve más módon teszik lehetővé, vagy könnyítik meg az ittas vezetést. Nem állítom, hogy a hatóságok eddig mindent megtettek a felbújtók, a bűnsegé­dek felelősségre vonása, illetve bűnösségük bizonyítása érdeké­ben. Célom is csupán a figyelem ráirányítása erre a területre, mert meggyőződésem, hogy az ittas vezetés elleni széles körű társadalmi összefogásnak része az is, ha a társaságban nem eről­tetik a sofőrt, hogy a többiekkel együtt igyon, nem nevetik, nem gúnyolják ki azt, aki arra hivat­kozva nem iszik, mert járművel van. Azon is lehet gondolkodni, hogy saját életét, testi épségét teszi ki a veszélynek az, aki felül az ittas személy motorjára, beül autójába. Az ittas vezetések, illetve az ilyen állapotban okozott balese­tek számának alakulása arra kényszeríti az ügyészséget, hogy szorgalmazza — miként eddig Is tette — az ilyen bűncselekmé­nyek, illetve szabálysértések el­követőinek szigorúbb felelősségre vonását. Dr. Konkoly Csaba megyei főügyészhelyettes PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK A Bács-Kiskun Megyei Tanács Múzeum Igazgatósága pályázatot hirdet ikislkutnmajsai gyűjíteményvezetői állásira. Képesítési előírás: néprajzos, régész vagy egyéb szakirányú egye­temi végzettség. Bérezés: az érvényes utasítás szerint, szolgálati időtől függően. Szolgálati lakás megoldható. A pályázatihoz csatolni kell az eddigi szakmai munkáról írt rövid összefoglalót, melyet a Bács-Kiskun Megyei Múzeum, 6000 Kecs­kemét, Postafiók: 6. címre a közzétételtől számított egy hónapon belül kell megküldeni. A pályázatok elbírálása a beérkezési határidő után két héten be­lül történik. A Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya vezetője pályázatot hirdet az alábbi állásokra: ORSZÁGOS PEDAGÓGUS GYERMEKOTTHON 6000 Kecskemét, igazgató. Képesítési előírás: tanári képesítés és minimum 5 éves gyakorlat (lehetőleg nevelőotthoni). Személyi alapbér: 13/1984. (VIII. 22.) ÁBMH. sz. rendelkezés alap­ján. Nevelőotthon-igazgatói pótlék: 1500 Ft. Működési pótlék: 500 Ft. Diákotthon-vezetői díj: 500 Ft. Állás elfoglalásának határideje: 1986. augusztus 1. NEVELŐOTTHON 6328 Dunapataj, igazgató. Képesítési előírás: az előzőek szerint. Személyi alapbér: fentieknek megfelelően. Nevelőotthon-igazgatói pótlék: 1200 Ft. Állás elfoglalásának ideje: 1986. szeptember 1. FOGLALKOZTATÓ ISKOLA ÉS NEVELŐOTTHON 6000 Kecskemét, Juhar u. 23. sz., igazgató. Képesítési előírás: gyógypedagógiai tanári képesítés és minimum 5 éves gyakorlat. Személyi alapbér: előzőeknek megfelelően. Foglalkoztattóiskoia-igazgatói pótlék: 1400 Élt. Nevelőotthon-vezetői pótlék: 400 Ft. Állás elfoglalásának ideje: 1986. augusztus 1. i KISEGÍTŐ iskola és nevelőotthon 6087 Dunavecse. igazgató. Képesítési előírás: gyógypedagógiai tanári képesítés és minimum 5 éves gyakorlat. Személyi alapbér: az előzőek szer int Kdsegítőislkala-igazgatói pótlék: 800 Ft. Nevelőotthon-igazgatói pótlék: 400 Élt. Állás elfoglalásának ideje: 1986. augusztus 1. A pályázatcikat a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya vezetőjének, 6000 Kecskemét, Május 1. tér 3. címre kell benyújtani. A Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. Múzeum Igazgatóság pályá­zatot hirdet a KISKUNHALASI GYŰJTEMÉNYEK HÁZÁBAN be­töltendő történész, illetve gyűjtő-kutató állásra, tanár szakos vég­zettséggel. Bérezés: szolgálati időtől függően a 24/1983. (XII. 17.) ÁBMH. sz. rendelkezés szerint. A pályázatot a megjelenéstől számított 30 napon belül kell benyúj­tani a Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. Múzeum Igazgatósághoz. 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 75. sz. Állás elfoglalásának ideje a pályázat elbírálását követően azonnal. A pályázat elbírálása a határidőt követő 30 napon belül történik. ADY ENDRE VÁROSI KÖNYVTÁR 6500 Baja. Pályázatot hirdet olvasószolgálati könyvtáros állásra. Képesítési előírás: tanárképző főiskolai könyvtár szakos képesítés. Bér: 3800 Ft. Állás elfoglalásának ideje: 1986. augusztus 1. A Bács-Kiskun Megyei Tanács V. B. művelődési osztály vezetője pályázatot hirdet a következő állásra: RADNÓTI MIKLÓS GIMNÁZIUM 6440 Jánoshalma igazgató. Képesítési előírás: középiskolai tanári képesítés és minimum 5 éves gyakorlat Személyi alapbér: 13/1984. (VIII. 22.) ÁBMH. sz. rendelkezés sze­rint, a szolgálati időtől függően. Vezetői pótlék: 1500 Ft. Szolgálati lakás megoldható. Állás elfoglalásának ideje: 1986. augusztus 1-től. Városi Jogú Nagyközségi Tanács V. B. művelődési, egészségügyi és sportosztálya, Kiskunmajsa pályázatot hirdet könyvtárosi állásra. Képesítési előírás: főiskolai végzettség, vagy könyvtárkezelői tan­folyamon szerzett képesítés a 2/1980. (III. 14.) KM. sz. rendeletben meghatározottak szerint. Személyi alapbér: a 24/1983. (XII. 17.) ÁBMH. sz. rendelkezésnek megfelelően. Állás elfoglalásának ideje: 1986. augusztus 1. Pályázati határidő: a közzétételtől számított kát hét A pályázathoz a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyít­ványt és önéletrajzot kell csalódni. 1629

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom