Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

1986. július 5. <0 PETŐFI NÉPE » 3 Dr. Filius István köszöntése a megyei pártbizottságon K orábban már közöltük, hogy a Minisztertanács a Kertészeti Egyetem új rektorává a következő öt évre dr. Tamássy István akadémikust, egyetemi tanárt nevezte ki. Ez­zel egyidőben a Budapesti Ker­tészeti Egyetem Kecskeméti Fő­iskolai Karának igazgatóját, dr. Fitius István egyetemi tanárt, a mezőgazdasági tudományok dok­torát 1986. július 1-től a Kerté­szeti Egyetem rektorhelyettesévé nevezték ki. Tegnap Kecskeméten, a párt­székházban Romány Pál, a me­gyei pártbizottság első titkára fogadta dr. Filius István rektor­helyettest, a megyei pártbizottság tagját. Méltatta a Bács-Kiskun- ban eltöltött évek alatt végzett munkáját és új beosztásához si­kereket kívánva átadta a megyei pártbizottság köszönőlevelét és emlékérmét. A találkozáson részt vett Kisné dr. Csányi Anikó, a megyei pártbizottság osztályveze­tője és Jávor János, az MSZMP Központi Bizottságának munka­társa. Filius István 1971-től — ala­pítása óta — vezette a Kertészeti Egyetem Kecskeméten meg­szervezett főiskolai karát. Mé­szöly Gyula akadémikust köve­tően, aki egyidejűleg a felsőfo­kú technikum igazgatója is volt, vette át ezt a posztot. Eredmé­nyesen munkálkodott a főisko­lai oktatás, nevelés tárgyi és tartalmi követelményeinek ki­elégítéséért, a feltételek javítá­sáért. Több ciklusban a megyei pártbizottság végrehajtó bizott­ságának, illetve a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja­ként a megye politikai közéleté­ből is kivette részét. Tudományos tevékenységével jelentős eredményeket ért el Fi­lius István és elismerést szerzett mind magának, mind az általa vezetett intézménynek. Kutatási eredményeit a mezőgazdasági nagyüzemekben és a kistermelés­ben országosan alkalmazzák, amivel hozzájárult a korái zöld­ségtermesztés, a fóliázás és az ágazat egészének fejlesztéséhez. Számos tanulmánya megjelent külföldi szaklapokban, több ha­zai szakkönyv és tankönyv szer­zője, illetve társszerzője. Másfél évtizede, mint az egye­temi tanács tagja, tevékenyen részt vesz a Kertészeti Egyetem irányításában, vezetői munká­jában. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület országos és helyi szervezetében, valamint a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) megyei szervezetében vezető tisztségeket töltött és tölt be. Filius Istvánnak, mint az egyetem oktatási ügyeket fel­ügyelő rektorhelyettesének szo­ros kapcsolata marad továbbra is Bács-Kiskun megyével és, az egyetem Kecskeméten működő főiskolai karával. Újjáalakult MESZÖV-bizottságok (Tudósítónktól.) A MÉSZÖV új­jáválasztott ifjúságii és nőhizattsá- ga a napokban tartotta alakuló ülését. A négi és az új bizottsági tagakat Bedő Tibor, a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte, majd tájékoztatta az időszerű szövetke- zetpolitákaii kérdésekről. Felhív­ta a figyelmet a fogyasztási szö- ■‘vetkezetek X. kongresszusát elő­készítő vitaanyag fontosabb ja­vaslataira. iA bizottságok ezután -megtár­gyalták és elfogadták második félévi munkatervüket. Kovács Irma, az MSZMP megyei bizott­ságának nőfelelőse ismertette a XIII. pártkongresszus határoza- taiiiből adódó nőpolitikád fel­adatokat, és szólt a nők foglalkoz­tatásának várható helyzetéről. Javasolta: az utóbbi témával je­lentőségéhez méltón foglalkoz­zon a szövetkezeti nőbdzottság. Végül Borka László, a KISZ megyei bizottságának munkatársa időszerű ifjúságpolitikai felada­tokról beszélt a jelenlévőknek. Hangyási Józsefné ,,Jobbra hajts!” Két hadijelentés között a legfontosabb hír a ma­gyar rádióban így hangzott: „Figyelem! Figyelem! Szókjuk meg, hogy amikor lelépünk a járdáról, előbb balra -nézünk, az úttest közepétől pedig jobb­ra!” Egy félórával később újra elhangzott ez a szö­veg, aztán megint, reggeltől estig. (Majdnem any- nyiszor ismételte ezt a rádió, mint az alig egy hét­tel előbb kezdődött háborúról kitalált „hősi” je­lentéseket.) Volt is köze a baloldaliról a jobboldali közleke­désre áttérésnek a háborúhoz. 1941. június 27-én üzent hadat a magyar királyi kormány a Szovjet­uniónak, július 6-án vezették be vidéken a „Jobb­ra hajts !”-ot. A Parlamentben Bajcsy-Zsilinszky Endre ímeg is mondta: a jobboldali közlekedés a né­metek érdeke, -mert így még könnyebben átvonul­hatnak Magyarországon. Különben is — emelte fel hangját — nálunk a balra hajtásnak -történelmi gyökerei van-fiak: a -magyar katona az út bal oldalán lovagolt, hogy jobb kézre kapja az ellenséget, a gya­lognémetet. iHa volt is ebben sok igazság, a jobbra hajtást előbb-utóbb be kellett vezetni. Akkor -már Euró­pában csak Svédország és Nagy-Britannia terüle­tén jártak az úttest bal oldalán a gép- és lovasko­csik, -no meg az akkor még igen nagy számú ke­rékpárosok. (Svédország a 70-es évek elején -tért át a „Jobbra hajts !”-ra,* Nagy-Britanniában mind a mai inapig bail oldalon köztelkednek.) Nagy kavarodás A nevezetes nap — 1941. július 6. — reggelén nagy kavarodásra ébredt az ország. Voltak, akik hajnalban keltek ezen a nyári napon, csak azért, hogy -megfigyeljék: hogyan válik be a gyakorlat­ban a jobbra hajtás. Előző éjszaka a vidéki nagy­városokban kicserélték a villamos- és autóbusz- megállók tábláit: az úttest jobb oldaláról a bal ol­dalra vitték át, ami néhol bonyodalmakat is oko­zott. A főútvonalak forgalmának megfordításával ugyanis más mellékutcák váltak fontossá a közle­kedés szempontjából, mint amelyek korábban vol­tak, így a megállókat egyes helyeken többszáz mé­terrel előbbre vagy hátrább kellett helyezni. Ez vi­szont nem minden városatyának tetszett, napirend­re kerültek — és sokáig maradtak — a viták a vá­rosi kis- és közgyűléseken a villamos- és buszmeg­állókról. Nem sok autó közlekedett akkoriban még a ma­gyar városok és — különösen — falvak utcáin. (Ha­marosan ezek száma tovább csökkent, mert a nél- külözhetőnek minősített gépkocsikat „behívták” a hadsereghez.) A taxisofőrök és az úrvezetők már az átállás előtti hetekben szorgalmasan magolták az új szabályokat, amelyeket egyébként számos napilap is ismertetett. így aztán az autók nem sok galibát okoztak az áttérés napján, -még kevesebbet a kö­vetkező hetekben-,hónapokban, amikor már meg­szokták az új közlekedési rendet. Dobszó útján Annál több baj volt a lovaskocsikkal. Rádiója kevés parasztgazdának volt, újság is ritka házba járt falun, így a jobboldali közlekedésről csak dob­szó útján értesült a legtöbb lovaskocsi-tulajdonos. Igaz, hogy a falusi kisbírók nem kímélték dobjai­kat. és torkúkat, heteken át naponta — volt, hogy többször is — végigjárták a fál-ut és hangos szóval figyelmeztették a lakosságot, „közhírré tétetett”, hogy 1941. július 6-tól az eddigivel ellentétesen, az úttest jobb oldalán kell közlekedni. Főleg az idősebbek szoktak hozzá nehezen. No meg azok, akik amióta az eszüket tudták, hazafelé menet mindig elbóbiskoltak a bakon, rábízván a további utat a ló ösztönére. A kocsihúzó állatok pe­dig — amint a gyeplő engedett — visszaballagtak a bal oldalra. Lett is nagy „hóházás”, káromkodás, amikor szembetalálkozott velük egy-egy szabályo­san közlekedő kocsi. Voltak viccek Hanem az igazi kavarodás Budapest környékén volt! A jobbrahajtást ugyanis júliusban csak vidé­ken vezették be, a fővárost és környékét kihagyták — novemberig. Ezt pedig úgy hajtották végre, hogy amikor az ország más tájairól érkező szekér vagy autó úgy ötven kilométernyire megközelítette Bu­dapestet, hatalmas figyelmeztető táblával találko­zott: „Vigyázat, 30 kilométerre Balra hajts!”. Az­tán ugyanez 25, 20, 10 kilométerrel a budapesti zó­na előtt, s végül újabb táblák parancsolták át az út túlsó oldalára a jármüveket. Mi tagadás: ha mostanáig'fennmaradt volna a balra hajtás, sokkal nehezebb lenne az átállás, mint akkor volt. Akkoriban ritkán fordult elő ugyanis, -hogy két, egymással szemben jövő jármű ugyan­akkor ért volna a túloldalra térést rendelő táblá­hoz, s ha elő is fordult ilyen, legalább az egyik volt olyan udvarias, hogy átengedje a -másakat, elkerül­vén a koccanást. Voltak viccek a jobboldali közlekedésről, a két­féle időpontról nemkülönben. Pedig azt nem olyan okból rendelték el így — -mint a korabeli kabarék­ban tréfálkoztak róla —, hogy előbb a vidékieken akarják kipróbálni, mennyi lesz a baleset, s aztán a pestieket megvédik ettől, és maradnak a bal ol­dalon. Hanem: Budapesten sokkal több előkészü- tetet igényéit az átállás. « Feljegyezték a krónikák, hogy még évek múltán is akadt, aki eltévesztette az irányt, s a régi meg­szokás szerint a -bal oldalon vezette autóját, de in­kább csak szekerét. Az ilyen hírek azonban egyre ritkultak, s nem csak azért, mert minimálisra csök­kent az ebből eredő balesetek száma. Elsősorban azért, mert az ilyenfajta hírek helyét mindinkább a hadijelentések, a háborúról, harotérről szóló tu­dósítások foglalták el. Hiszen 1941-et mutatott a naptár! V. E. Repülő meggy • A lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet fia­tal meggyeséből — második éve terem — 150 tonnát exportáltak. Mócza István cipőfelsőrész készítő „vendégmunkásként” szedte a Moszkvá­ba szállítandó meggyet, ugyanis a szövetkezet cs az Alföldi Cipőgyár már 15 éve kapcsolatban áll Ilyenkor, míg a kecskeméti gyárban nagyjavítás miatt áll a termelés, a dolgozók zöme a mizsei kertekben tevékenykedik. 4» Az egyik feladó a dunavecsei Zöldért kiren­deltsége. Az 500 tonnából 41 tonnát, vagyis 6900 ládát innen indítottak útnak. Jaucsovics József targoncavezető a hűtőkamrából hozza mérni, címkézni a helyi Béke Tsz-ben termett gyümöl­csöt. • Ferihegyre érkezeit a meggy. A rakodás pontban 9 órakor kezdődött. • A gyümölcs a levegőben az első néhány* mé­tert még szállítószalagon teszi meg. • A törzsben minden centiméter helyet ki kell használni. Jánossá Zoltán — balra —. a Hunga- rofruct képviselője utoljára ellenőrzi a csoma­golást. (Czauner Péter felvételei) A TÚRÁI GALGAMENTI MAGYAR—KUBAI BARÄTSÄG MGTSZ kiárusítást szervez jó állapotú ászokhordókból összes tárolókapacitás: 2000 hl (méret: 5—100 hl között). Értékesítésre kerül továbbá: 200 hl-es műanyagtartály, a szőlőfeldolgozás és borkezelés eszközei. MTZ—50 típusú erő­gépek, H—149/W szecskázógép, KAM—5-ös metszőgép, vető­gépek, egyéb eszközök. A BÖRZE IDŐPONTJA: 1986. JÍÍLIUS 11-ÉN, PÉNTEKEN. A lebonyolítás módja: 8—11 óráig árverés keretében, 11 órá­tól kölcsönös megállapodás alapján, aftníg a készlet tart. Helye: Túra, Haraszti-major. (Túra, Vácszentlászló közötti út mentén.) Minden érdeklődőt szeretettel várunk.- í 1533 Karlovy Vary-i filmfesztivál Kalovy Varyban, a fesztiválpa­lotává alakult Thermal szálloda nagytermében csütörtök este ünnepélyesen megnyílt a XXV. Nemzetközi Filmfesztivál. A két­hetes program során négy tucat­nyi ország összesen százötven filmjét vetítik. Magyarországot Gyarmathy Lívia Vakvilágban című alkotása képviseli a feszti­vál fődíjáért, a Kristály Gló­buszért folyó versenyben. A ren­dezőnőn kívül a magyar küldött­ség tagjaként a fesztiválon részt vesz Szabó István Oscar-díjas és Kossuth-díjas filmrendező, aki­nek Redl ezredesét a kereskedel­mi vetítések keretében mutatják be, valamint Fábri Zoltán film­rendező, mert Hannibál tanár urát a korábbi Karlovy Vary fesztiválokon játszott emlékeze­tes alkotások között retrospektív sorozat keretében elevenítik fel a jubileumi fesztiválon. Az -ünne­pélyes díjkiosztás július 16-án lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom