Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-28 / 176. szám

I

4 Ö PETŐFI NÉPE • 4986. Július 28.

KECSKEMÉT ÖSZTÖNDÍJASA: HEGYI FÜSTÖS LÁSZLÓ

„Húzzunk egy vonalat”

falán még vannak, akik emlékeznek rá. Mokány, barna fiatalember. tépett ki a színpadra és rajzolt. Mások szavaltak, énekeltek, volt aki kardot egyensúlyozott az álián. 0 csak rajzolt. Szemünk láttára formálódott a vonalból ember, a körből nap. Hegyi Füstös László első lett kategóriájában az 1972-es Ki mit tud?-on. Hosszú idő telt el azóta, de egyszerű, jelekből álló rajzstílusának az egykori győztes ma is apostola. A Gyomron született művész idén lett Kecskemét ösztön, díjasa, s tavasztól szellemi szabadfoglalkozásúként igyekszik megvalósítani elképzeléseit.

Panelház tizedik emeletén nyitja az ajtót. Beázik a lakás, panaszolja. Bent könyvek uralják a szobát. Szinte rádőlnek a fotelre Dicsekszik: fillérekbe került a polc, barátja készítette. Hátradől a széken kényelmesen.

— Érettségi után felvételiztem az Iparművészeti Főiskolára. Nem vettek fel — meséli. Picit gondolkodik, majd mosolyogva hozzáteszi: — ma már azt mondom, szerencsére. Szakmát tanultam. Nyomdász lettem. Közben rajzolhattam, és a szerkesztőségeket jártam a munkáimmal. Publikáltam a Fülesben, a Ludasban, összesen vagy tizenöt lapban. Idegenvezetői vizsgát tettem, majd felvettek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika—rajz szakára. Mint elő- felvólelis vonultam be Kalocsára. Ott kerültem össze egy lelkes, agilis tiszttel, aki rám zárta a könyvtárajtót. Ha már tudom, mivel indulok a Ki mit tud?-on, kienged, mondta. Hideg téli nap volt, odakinn esett a hó. A többiek lent meneteltek az udvaron. Én ültem, és néztem az. üres papírlapot. Unalmamban kezdtem el vonalakat huzigálni. Aztán ösz- szeállt a vonalból a kép. és akkor már tudtam, mivel lépek ki a színpadra.

— Mi történt azután?

— Szegeden vettem egy kamerát. Rajzfilmeket próbáltam készíteni. Egy amatőrfilmszemlén Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének vezetője megkeresett. így kerültem ide. Legelső munkáim a Vízipók hátterei voltak. Utóbb tervező-rendezőként. a Magyar népmesék sorozatból három filmet rendeztem, s több tévészignált is készítettem.

— A művészi munkát természetesen elismerések is kisérték.

— Igen — válaszol határozottan. Hangján cseppnyi indulat rezgése érzik. — A kitüntetéseket mindig külső tevékenységeimért adták — ad magyarázatot. — Ez fájt. Nívódíjat kaptam televíziós gyermekműsoraimért,

Szocialista Kultúráért kitüntetést nevelőmunkámért. Sokan nem szeretik rajzaimat. Primitívnek mondják. A bírálók maguk is megcsodálják az ősember több ezer éves sziklarajzait. Azok is a létező legegyszerűbb jelekből állnak. Mint az én műveim Vagy itt van a Braille-írás. Egyszerű jelek segítségével emberek gondolatokat. tudnak cserélni. Azt szeretném, ha rajzaim is ezt tennék. Belemagyarázás nélkül gondolataimat közvetítenék másoknak.

— Rajzfilmkészítőként volt alkalmad megismerni a szakmát. Szerinted milyen a \jó rajzfilm?

— Gondolkodásra késztet. Ismered a Menő manót? Valami ilyen stílusú, de kevésbé szerep- játszós filmet szeretnék egyszer csinálni. A néző se passzív részese legyen a történetnek, hanem cselekvő részese. Amellett az ilyen jellegű film olcsó, mégsem találtam stúdiót, melynél elkészíthettem volna.

— És ha egyszer elkészül, ,nem fog zavarni, ha azt mondják: itt van a Hegyi Füstös, aki, lekop- pintotta a Menő manót?

— Nem, mert én ezt a stílust 1972 óta csinálom — vág vissza indulatosan — Ha úgy tetszik: ott, a könyvtárban találtam ki.

— Minek tartod magad elsősorban? Művésznek, tanárnak?

— Erre nem tudok egyértelműen válaszolni. Pedagógiai beütésem biztos, hogy van. Számomra az a legfontosabb, hogy amit tudok, átadjam másoknak. Gyereknek, felnőttnek — mindegy. Legjobb barátaim most mégis a gyerekek. Ók a legfogékonyabbak a rajz, a játékok iránt, csak tisztességgel kell feléjük közelíteni. Nem szabad őket becsapni. Húzzunk egv vonalat

— mondom nekik, — egészítsük ki jelekkel, és gondolatainkat máris ki tudjuk fejezni. Elég egy ceruza, egy kréta, és átváltoztatjuk a világot. Szeretek tanítani. Hogy hol, mindegy. Űttörőház- ban, táborban, a vonaton, ahol éppen vagyok. A rajzon kívül a sárkánykészítésre, a bőrozésre, az agyagozásra, a tűzzománcége- tésre is szívesen tanítanám őket. Azt szeretném, ha a körülöttünk levő világot teljességében, egységében szemlélnék. Művészként azt tartom fontosnak, hogy mindenben saját magam tudjam megvalósítani. Ezért is váltam meg tíz év után a rajzfilmstú- diótól. Most, 36 éves koromban kezdek csak rájönni, mit is kellene csinálnom. Van egy seregnyi ötletem az animáció alkalmazáEzeknék a céloknak megvalósítását segíti a városi művészeti ösztöndíj?

— Igen. Nem tiszteletkörnek mondom: amit eddig elértem, annak nagy részét a városnak köszönhetem. Rengeteg lehetőséget kaptam Kecskeméttől. Türelmesek hozzám, kezdeményezéseimet elfogadják, az ötleteimet véghezvihetőm. Emellett a város nagysága ideális számomra. Többfelé éltem már, de ilyen emberszabású városban még nem. Tíz éve vagyok itt. de ma már bárhol kérdik: kecskemétinek vallom magam.

Nagy Miklós

alura vágyom, most már véglegesen” — jelentette ki a tükörnek Székesi, miután végét vetette városi teker géseinek, felmondta ismeretségeit a Klauzál téri piacon, elfelejtette szerelmét, Orsolyát... Hiszen mindig is tudta, hogy D.-ben a helye, az öreg, fésűsen álló parasztházban, ahonnan csak arra az időre származott el, amíg megutálja a várost és önmagát. De soha nem felejtette el azt az iromba macskát, akit kölyökkorában felakasztott a d.-i erdőben.

Igen, Székesi vidéki életre vágyott. Elképzelte, amint rendszeresen hazatér a munkából, amely valamiféle szorgos kétkezi tevékenység lenne, fatelepítés, facsigák esztergá- lyozása, fafejűek mcgpofozása, satöbbi. Am a riadt észjárás mindig megkontrázta az egészséges terveket, Székesi félt a favágók közé menni, mert: úgyis ráfogták volna, hogy útra kelt fenyőfa, aki kémkedni jött az erdőgazdaságba.

... Ezúttal azonban véglegesen el akarta hagyni a várost; a d.-i házba készült csendes, falusi remetének. A ház állaga éppenséggel megfelelt az ilyesfajta tevékenységnek; vertfal, tornác, hulló vakolat, titokzatos padlás, homokos pince, s a lejáróban a falba karcolt évszám: 1867. Az udvaron orgona,, rózsatövek, gaz és a kút, amelynek ihatatlan a vize; talán még igazi tisztiorvos állapította meg ezt a múlt században.

Odabent a szobákban: vegyes bútorzat. Volt közötte kempingágy, de kétszázéves „nachtkasztli” is; az íróasztal felett Elvis Presley képe, oldalt fafeszület, az asztal végén japán írógép, de mellette pecsétnyomó állt. vörös viasz társaságában. (Székesi, hü- lyéskedésből, pecséttel zárta le a leveleit.) Szóval, a berendezés épp oly elegyes volt, mint Székest, akiben együtt volt a csibész és a papnövendék, a remete és Dolohov, a hős és az áruló, a belvárosi csibész és a szent életű püspök ...

BÓLYA PÉTER:

Tűztalpak

•S' miután mindezeket végiggondolta, Székesi a pályaudvarra sietett, hogy még időben elérje a D. felé induló vonatot. A fővárosból csak papírt, tollat, no meg az emlékeit vitte magával. Talán azokkal is be lehet fűteni, ha végképp kifogy a fa a d.-i ház pincéjéből.

... — A házat ki kell fűteni — jelentette ki Székesi, amikor a hidegtől kongó szobába lépett.

Bedurrantott az olajkályhába, aztán elindult, hogy számba vegye D.-t. Minden megvan, ami tavaly itt volt? — A'leltár első tétele a Duna-ág volt. — Kipipálva — mormolta Székesi, amikor meglátta a fehér, befagyott holtágat, rajta a kellemetlen varjakat. A túlsó parton sárgán zörgött a nádas, és a fatörzsek olyan feketének látszottak, mint maga a halál.

Székesi letelepedett a pádra, a túlpartot nézegette.

— Előbb-utóbb át kell mennem oda — dünnyögte.

És ... Elhatározta, ahogy másnap átkel a jégen a túlsó partra. Nem ö lesz az első (erre nem is vállalkozna); lábnyomok is tartanak a túloldal felé. Holnapig talán csak nem köszönt be hirtelen olvadás, főképp akkor nem, amikor Székesi a túlsó parton üldögél.

Hazaballagott. Leült a melegedő szobában, és azokra az emberekre gondolt, akiket a fővárosban hagyott.

Hirtelen elébe kanyarodott a befagyott Duna-ág.

— Miért nem ma?! — pattant fel Székesi, felkapta a kabátját, kivágtatott a partra.

„Megtűrsz?" — faggatta a jégpáncélt. Hiszen ki tudja, mikor ment át az a szekér a túlsó partra ... Talán egy hete is van már ... Azóta sokat enyhült az idő.,. —„Te gyáva féreg" — tegezte le önmagát Székesi, és a jégre lépett.

Elszánt, ütemes léptekkel haladt. A jég csak a part mellett recsegett, aztán már tompa, kemény hangok hallatszottak Székesi cipője alól. Egyre közeledett a téli nádas és a megdőlt, fekete fatörzsek.

... Vissza is ugyanazon az úton jött.

A szoba már meleg és otthonos volt, mire Székesi hazaért. Levette a cipőjét, vizes zokniját, a díványra feküdt, az olajkályha erős mormogá- sát hallgatta. „Ötösön van, lejjebb kellene venni éjszakára” — gondolta, de érezte, hogy már nem lesz ereje felkelni ...

Azt álmondta, hogy TŰÉBŐL van. Láng a lába, tűz- oszlop a törzse, szikra a szeme, parázs a homloka. Lassan haladt a túlsó part felé, a lába sistergő lékeket égetett a jégbe, lobogva, égve nyomult előre, de a part egyre távolodott, futottak, menekültek a száraz nádszálak és a tűzre való öreg fatörzsek ...

Felébredt. Égette az izzadság. Feltápászokodott, elzárta az olajkályhát, kinyitotta az ablakot, a zsalugátert. A tűz lassan kialudt, Székesi ismét emberré hidegedett. Amikor másodszor is elaludt, már gyerekkori mesékkel álmodott.

Másnap délután Székesi ismét a leltári sétára indult. A hideg, ropogós idő a Duna-ág felé csalta.

... Emberek a parton, feketén álldogáló asszonyok, vitatkozó férfiak, a Duna-ág közepe táján szalmacsomók, idébb csónak a jégen.

— Én még láttam, amikor beszakadt — magyarázta az egyik férfi —, innen indult ni, ettől a kőtől, tolta a biciklijét, aztán egyszer csak eltűnt.

— Pedig tegnap még a szekeret is megbírta a jég _ — mondta Lökösné, a védőnő ...

„De én kiégettem" — suttogta magában Székesi, és megkérdezte Lőkösnét, hogy ki szakadt be a jég alá. Hiszen tudnia kell, kinek okozta halálát.

SAJTÖPOSTJt

Segített az állomásfőnök...

Tanulságban sem szűkölködő magánügyről, s végső soron nagyon szép emberi gesztusról tudósított bennünket, minap a La- kitelek. Béke u. ti. szám alatt lakó Balázs Illés, aki betegsége következtében került rokkantsági állományba. Mivel mozgás,sérült is, nehezen közlekedik, főleg a tömeg'közelekedési járművek

igénybevétele okoz gondot számára. íme a legutóbbi esete:

— Azon a pénteken a kecskeméti szakorvosi rendelőintézetbe kellett mennem. Begördült a kora délelőtti vonat, és máris kapaszkodtam, hogy mielőbb felszállhassak rá. Sajnos, ez nem sikerült, mert magasak voltak a lépcsők. Látta kínlódásomat a községi állomásfőnök, aki nyomban hozzám lépett és felsegített, amiért köszönettel tartozom. Ha

Többek nevében fordult sérelmével lapunkhoz a Kecskemét, Akadémia körút 51, 111/23. szám alatt lakó Magyar Jánosáé;

— Társasházunkban enyhén szólva felizaklatottak a; kedélyek, s pattanásig feszült a hangulat. Az történt, hogy az eddig mindenki által korlátlanul használható babakocsi tároliót az egyik lakótárs váratlanul és önkényesen lezárta, s azt lényegében a saját felségterületének tekinti, így kénytelenek a gyermekes anyukák a kis kocsikat a .kerékpárok részére fenntartott helyiségbe vinni. Annak mindössze 6 négyzetméternyi az álapterülete, nem nehéz tehát . elképzelni, mekkora ott a zsúfoltság.

És a baj nálunk sem jár egyedül, ugyanis az említett bicikli- tárolóban átvezető szennyvízcsatorna nemrégen megrepedt, s tartalmának egy része a padlóra jut. Szóval tűrhetetlen állapot ez, s a javítók késlekednek. A házi fegyelmezettség meglazulá- sának másik bizonyítéka, hogy vannak, kik az alagsorban levő vii'.iianyóraszekrénybe helyezik el a szemeteit.

A sajnálatos tények sorát nem

Legelőször április 23-án jelezte szerkesztőségünknek a Kaposváron lakó, s rövidke ideig a megyénkben vendégeskedő levélírónk, Farkas Béla, hogy meghiúsult képeslap-vásárlási szándéka Baján és Jánoshalmán, ahol sokkal többet kértek a kiadványokért, mint másutt. Akkor 1 forintos árkülönbözetről szólt, június 1-i keltezésű soraiban pedig arról, hogy Bugaccn és Kiskunfélegyházán 7 forintért forgalmazták e papírárut.

Az utóbbi napokban hasonló taoasztalatáról számolt be Király Tímea kalocsai, Szádvári Jánosné laiosmizsei és Váradi Ferenc kecskeméti olvasónk.

Ezek után a kereskedelmi szakemberekhez fordultunk e kérdéssel: változott-e a képeslapok ára, s ha igen. mikortól és milyen mértékben?

A válaszból kiderült, hogy a szóban forgó papíripari termékek előállítási és nyomdai költsége

nem teszi, talán el sem utazhattam volna azzal a szerelvénynyel .,.

MEGJEGYEZZÜK:

N emegy szer 1 áttuk - ha 1 lőttük,

hogy a mozgásukban korlátozott emberek csak üggyel-bajjal tudnak fellépni a vonatok túlságosan magas lépcsőire, ahonnan persze lejutniuk sem egyszerű.

Ha ilyenkor segítőre találnak,

szerencsések, ha nem, maguknak kell megküzdeniük a szinte lehetetlennel. E kellemetlenségek megelőzésére kétféle lehetőség

is kínálkozik: vagy felemelik — ahol szükséges — a' peronok szintjét, vagy ahhoz közelebb

rögzítik a kocsik lépcsőit. Vajon így gondolkodnak erről a MÁV- nál is?

folytatom. Csupán kérdezem: mitől közös az a tulajdon, mely fölött egyesek rendelkeznek ?

Mindenekelőtt leszögezzük: a társnsháznak van úgynevezett belső rendje, melyet részletesen taglal az Elnöki Tanács 1977-ben kiadott U-es számú törvényerejű rendelete. Ez kimondja, hogy az ályen házban lévő lakások külön tulajdont képeznek, az alapító okirat által megjelölt, s nem lakás céljára szolgáló többi helyiség pedig közös használatú. Ebből következik, hogy magáncélú igénybevételükre bármelyik lakótársnak joga van. Kizárólagos birtoklásukra azonban nem sajátíthatják ki. Eredeti rendeltetésük is csak a kollektíva megfelelő arányának beleegyezésével változtatható meg.

Ami ezt az esetet illeti, nem férhet kétség hozzá, hogy a közösségi jogok semmibevevéséről van szó. A jogszabályt sértő ügyben célszerű összehívni közgyűlést. melynek határozata kötelező. Amennyiben a közös helyiségek használata körüli visszásságok továbbra sem szűnnek meg, bíróság jogosult az ügyben «1 járni, dönteni

növekedett, ami óhatatlanul kihatott a fogyasztói árra is. Ezzel (kapcsolatosan központi intézkedés történt, melynek alapján idén május 1-től a 2 forint 50 filléres, valamint a 4 forintos képeslap egy forinttal drágább. (Ezek szerint a már említeti bajai és jánoshalmi árváltozás kissé megelőzte a hivatalos döntést, persze a vásárlók rovására.)

In form át ora ink e 1 mo ndo t tá-k:

vannak (és lehetnek) egv-egy település nevezetességeit, vagy éppen tájegységet bemutató olyan helyi képes kiadványok, melyek ára lényegesen magasabb az átlagosnál. Ez esetben célszerű az eladótól kérni felvilágosítást, s ha az nem tűnik meggyőzőnek, elfogadhatónak, jól teszi a vevő, ha észrevételeit bejegyzi a vásárlók könyvébe. A benne foglaltak kivizsgálására hamarosan sor kerül, s a megállapításról, intézkedésről hivatalos értesítést kap.

Hiányzik: a minőségi felár

Július 14—i Sajt opus ta rovatunkban szóvá, tettük, hogy a dusnolki Penoff Péter az áprilisban átadott 23 hízott sertésért — értékük meghaladja a 199 ezer forintot — máig sem kapott egyetlen fillért.

E közlésünkkel kapcsolatban kiegészítő, pontosító levél érkezett olvasónktól, aki arról tájékoztatott, hogy az állatok súlya utáni összeget idejében kézhez vette, ami hiányzik most is, az a minőségi felár alapján számítol*: összeg. Ez utóbbi pedig döntő eszköze az ösztönzésnek. Azért is tartja furcsának a történteket, mert a felvásárlók éppen a nem kis nyereséget jelentő felár ígéretével szerveznek be sok kistermelőt a szerződésed sertés- programban való ifcöznem üködére.

Panaszosunk is hitt a biztatásnak; állatállománya* kicserélte a keresetit fehér hússertésre, azokat a jó gazda gondosságával hv/laltu. s amikor átvették tőle. egv szó sem esetit a minőség sze. rínti minősítésükről. Erre a csalódásra csak egyféleképpen tud reagálni: a sert ósdijait üresen hagyja...

ÜZENJÜK

„Bizalom" jeligére. Kisszállásra: Elgondolkodtató leveléből megtudtuk, hogy férje röviddel ezelőtt azért kényszerült állást változtatni, mert a községi termelőszövetkezetben — ahol sok éven át dolgozott tagként — alig három és fél ezer forint volt a havi átlagjövedelme, s bár az új munkahelyén jobbak a kereseti _ feltételek, az előző munkáltató „jóvoltából” jelenleg Is oka van keser- gésre. Mégpedig azért, mert a tsz követeli tőle azt a 40 százalékos kó'.t- ségkedvezményt. melyet a házépítéshez szükséges anyag helyszínre fuvarozása során kapott az elmúlt évben, tehát a tagsági viszonya idején. Mi ugyan nem ismerjük a tsz-tas- ság'gal járó előnyök-jut.tatások helyi rendjét, mégis az a véleményünk, hogy a közös gazdaságból szabályosan eltávozótói visszavenni a korábban érdem, vagv egvéb jogalap szerint nyújtott, s feltétéihez nem kötött támogatást. aligha lehet emberséges, humánus cselekedet. Javasoljuk házas- tánsának, forduljon panasszal a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szövetkezetfelügyeleti csoportjához.

Elmer Jánosnénak, Bajára: Soraiból kiderül, hogy — testvérével egyetértésben — nemrégen értékesítette azt az örökölt lakóházat, melynek haszonélvezetéről előzőleg lemondott az édesanyja. Ha a lemondás ellen- érték követelése nélkül történt, nem illeti meg járandóság az idős asz- szonyt, ellenkező esetben viszont Igényt tarthat a hagyatéki vagyonból való részesedésre. Célszerű, ha az ügyet részletesen ismerte-! a munkahelyi jogsegélyszolgálattal, ahol konkrét felvilágosítást kaphat a fontosabb tudnivalókról. Elmondjuk még, hogy ha a keresőképes, illetve jövedelemmel rendelkező gyermeke háztartásában él a semmifé’e saját ellátásban nem részesülő, idős szülő. róla ugyanúgy kell gondoskodnia legközvetlenebb hozzátartozójának, mintha eltartási szerződés kötelezné.

„Gyes" jeligére, Jánoshalmára: Az évi rendes szabadság — vagyis a 15 nap alap- é,s a munkaviszonyban töltött 3 évenként egy nappal szaporodó pótszabadság — a gyed-en, gyesen lévő anyukát is megilleti, legfeljebb egy évre, s e kedvezményt igényelheti az újabb szülése után is. Másik kérdésére válaszolva közöljük, hogy a gyermekgondozási szabadsága megszakítását, lejártát követően — felmondás után vagy átkéréssel — úv munkahelyre is kerülhet a dolgozó nő, aki a még ki nem vett szabadságát e munkáltatónál kaphatja meg.

Kecskés Sándornénak. Kecskemétre: A biztosítottat csupán egy nyugellátás l’leti meg. ami annyit jelent, hogy választhat a saját, vagy az elhunyt házastársa utáni, tehát az özvegyi nyugdíj igénybevétele között- Ez utóbbi jogosultság megszűnik, ha az özvegy hő az “5. évének, vagyis az állandó özvegyi nyugellátáshoz szükséges életkorának betöltése előtt házasságot köt.

Közös tulajdon nem lehet saját felségterület!

FIGYELEM:

Egy forinttal drágább!

FOGADÓSZOBA

Azzal kezdődött a* történet, hogy a közelmúltban tulajdonosa 'lettem egy színes televíziónak. Az NSZK-ban gyártották és csaknem 50 ezer forintot fizettem érte. Kitűnő volt a kép- és hangminősége. Nem túl/.áMként, őszintén mondom: őrömül és boldogságot hozott a családba. Egyszer az.tán beborult az ég. villőmlott. dörgölt, s azóta csak bosszankodunk, kesergőnk. Miiért? Mert a vi'Vám lr>'úiloü a*/, antennára, az onnan vezető kábelen át pedig megrengi',ha jót állásos .tévénké*.

Azonnal hívtam a szerelőt, aki megállapító',’a. hogy néhány _ alkatrész tönkrement. Pótlásához psjyk hazai kész-későt tudott felhasználni. s igv nem is csodálkozom a következményen: é’vez- ho'rtlfo a kén. Az isnv’t lakásra Invitált szakember eí'smerte a h'hát, maid közölte. stabilizator; kell. s ha lesz, soron kívül beszereli.

Fogalmam sincs, milyen változást idéz elő majd az a bizonyos stabilizator, de tudom. hogy ügyem körül több minden nincs rendjén. Például az sem, hogy nagy értékű elektronikai cikkek kerülnek külföldről országunkba, ám a pótalkatrészükkel m’ó ellátás folyamat ossága nem garantált. így a szerviz a javítás helyett javítgatásra 'képes, a raktárában éppen feMhető alkatrész felhasználásával. A tulajdonos pedig csak a röviiddbbct húz. hatja. hiszen fogalma sincs arról, mikor Ich"t (egyáltalán lesz-e valaha) tökéletes a drága televíziója. (Elmondta: Rreznyán Istvánná keceli olvasónk.)

E r—aaszj ismert'-t'h'V a megyei tanács Ina rí eszcályáiWc fő. munkatársával, fínrknert Endrével. .ak‘ "z-V'. v:V":'zolfa:

— Külföldről származó híradástechnika! eszközök alkatrészének folyamatos forgalmazásáról az Importot lebonyolító cég kötrées gondoskodni. A tavitoknak vlszr«i*. .az n te-ndőiük. hogy beszerezzék e termékeket.

Egyébként a konkrét esetet illetően más a megoldási mód. Ha a szerviz nem tudja helyrehozni megfelelően a televíziót, vagyis úgv. hogy kifogástalanul működjön, a tulajdonos -kérheti a készülék cseréjét. Amennyiben erre nincs lehetőség, visszafizetendő részére — a termék visszaszolgáltatása ellenében — a vételár.

Végezetül megjegyzem, hogy nyáron. Ff étve a zivatarra hajlamos egyéb évszakban jól teszi a tulajdonos, ha földel', antennát használ, a kábel végét, red!g kihúzza a tévéből—rádióból, a gyakori és közeli villámlás idejére. Ezáltal minimálisra c-~ök- ken annak lehetősége, hogy az „égibábr-él” okozta ciléktromos kisülés kárt tegyen a készülékekben.

Szerkeszti. Vetkei Árpád

Levélcím 6001 Kecskemét,

Szabadság tér l/#

Telefon 27-611 ___________

1