Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-28 / 176. szám
/ QQzdQ/QQpolitikQ j munko, telje/ítmények • PETŐFI NÉPE • S 1986. július 28, Űj kukoricahibridek • At egyik elismerésre bejelentett hibrid. Június 21-én robbantott a pécsi piacokon a Baranya megyei Zöldért: a vásárcsarnokban és a Felsőmalom utcai piacon a zöldpaprika kilóját 45 forintért, a paradicsomot 32-ért, a kígyóuborkát 7 forintért árusították. Vajon csak egyszeri akcióról van szó, avagy az olcsó zöldség- és gyümölcsárak eljövetelét ígéri a maga részéről a vállalat? — erről kérdeztük a Zöldért vezető munkatársait, Pandúr Józsefet és Takó Ferencet. TANULJUNK EGYMÁSTÓL! A Baranya megyei Zöldért. dója Mozgóárusokat is beállítottak lított két mozgóárust, akik a forgalmasabb piaci napokon árusítják a slágercikkeket. Zöldért-bol- tok vannak még az uránvárosi és a kertvárosi piacokon, továbbá Komlón, az új vásárcsarnokban, és a régi piac mellett. Ezek valamennyien hasonló árpolitikát folytatnak, szolid árakat alkalmaznak. Jó tehát megfogadni a tanácsot: mielőtt a piacon vásárol az ember, először keresse fel a Zöldért pavilonját, s tájékozódjon az ottani árakról, olcsóbbra másutt nemigen számíthat. — Offenzív piacpolitikát kívánunk folytatni, növekvő forgalmat, nagyobb részarányt elérni a zöldség- és gyümölcspiacon. Ennek érdekében folyamatosan rendezünk olcsó zöldáru- vásárokat, a nagy forgalom, kis haszon elvét követve — szögezték le a vállalat képviselői. Kezdődött azzal, hogy a pécsi vásárcsarnokban, annak déli oldalán, a nagy óra alatt újabb, állandó pavilont nyitottak, ahol mindig hosszú sorok állnak. Hogy miért? Mert a többi árusnál mindemkor lényegesen olcsóbban, úgyszólván dömpingáron kínálják az éppen keresett zöldségféléket, gyümölcsöket. Csak egy példa: a szezon kezdetén barack- vásárt hirdettek, 30 forintért kínálva a korai érésű barack kilóját. A vásárcsarnokban most 'megnövekedett az eladóterük, úgyszólván mindenütt ott vannak. Benn két állandó pavilonjuk van, továbbá egy kívül, a csarnok keleti oldalán. Ezenkívül mozgóárusókat is beállítottak, akik mintegy beékelődnek a magán- árusok közé. Az egyik a vásárcsarnokon belül, a másik a csarnokon kívül árusít néhány — azon a napon — slágercikknek számító zöldségfélét, természetesen a maszekoknál jóval olcsóbb áron. Az ár egyébként napközben is változhat, ugyanis a forgalmasabb napokon a Zöldért egyik hálózati ellenőre állandóan a helyszínen van, szüntelenül tájékozódik, s.ha úgy látja, valamiből nagyobb a felhozatal, intézkedik: szálljanak még lejjebb áraikkal, ugyanakkor gondoskodik az árukészletek gyors utánpótlásáról is. Nemcsak a pécsi nagypiacon, de a Felsőmalom utcai kis piacon is jelen van a Zöldért. A két állandó boltja mellett itt is beálSyitott kirakat k Itt a befőzési szezon, a vállalat most újabb akcióra készül: Pécsett. a MÁV-bérházakkal szemben raktárhelyiséget bérelt, ahol olcsó árakon, kis és nagy 1 ételekben is kínálják a téli el- tevésre való zöldségeket, gyümölcsüket, Egyébként van ilyen elárusítóhelyük a Megyeri úti telepükön is, de nyilván sokaknak könnyebben elérhető lesz a MÁV- bérházakkal szembeni raktárhelyiség, mely a 32-es és a 40-es autóbuszokkal jól megközelíthető. Nemcsak a piacokon, de a város más részein is színesedik a Zöldért jelenléte. Ennek egyik jele. hogy nemcsak üzleten belül, de a kirakatokat kinyitva, utcán át is árusítanak. Pécsett, a Bem utcai üzletük nyitott kirakata sok járókelőt állít meg és csábít vásárlásra. Néhány héten belül a Szab: Iság úton levő üzletük poriálját is megnyitják és utcán át is árusítanak, de hasonló megoldást terveznek a Kossuth Lajos utca végén levő üzletüknél is. A Zöldért tehát hadat üzent a drága zöldség- és gyümölcsáraknak, azzal a szándékkal is, hogy az akció hatással lesz a magánkereskedők árpolitikájára is, a fogyasztók örömére mérséklődhetnek az árak. A vásárlók erről személyesen is tapasztalatokat szerezhetnek, ■g csak pillantást vetni a Zöldért-pavilonokra például a !paprika, az uborka, a káposzta, a zöldbab és az újburgonya kínálatára és áraira — érdemes a tájékozódást és a vásárlást itt kezdeni. MUNKA ÉS CSALÁD A Kiskun Növény nemesítő Kutató Fejlesztő és Termeltető Gazdasági Társulás nemesítőjének tenyészkertjébe látogatott a napokban a hazánkban létrehozott és termesztett kukoricahibridek ellenőrzésével, exportjával foglalkozó vezető szakemberek egy csoportja. A szemle során elhangzott, hogy ezen a területen található Európában a Legbővebb genetikai alapanyag, amelyből a szelekcióval, keresztezéssel reményekre jogosító új hibridek állíthatók elő. A több mint húsz minősítésre bejelentett hibrid nagy többsége korai, a vizsgálatok szerint jó beltartalmi értékű, nagy itermöképességű, szárszilárd, betegséggel szemben ellenálló, illetve tolarems. Várható, hogy a Szovjetunióba irányuló exportkukoricák között is helyet kaphatnak. Jól érzem itt magam... A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet építőrészlege Ikülső megrendelésre Is dolgozik. Olyan Jól sikerült beruházások dicsérik munkájukat — másokéval együtt —, mint például a közelmúltban átadott orgoványi egészségügyi (komplexum. Az építésben részt vevő ftsz-brlgád vezetője Pataki Gyula. Szorgalmáról, lelkiismeretességéről, ügyességéről Ismert —■ és elismert kőműves. A nagycsaládosok között tartják számon a községben, mivel három gyereke van. Igaz — teszi hozzá, aki Ismeri —. ők tizenegyen voltak testvérek. Nehéz gyermekkora tehetett. , — Nem volt könnyű — ismeri el . Pataki Gyula, • imikor szóba hozom a feltételezést. — Az ötvenes ivekben voltunk gyerekek. Televízióvétel — műholdról Adóhálózatra van szükség ahhoz, hogy egy közepes méretű ország területét televízióműsorral besugározzuk. Vannak viszont a Földünkön olyan hatalmas területek, ahol adóhálózatot csak óriás költségekkel építhetnének. Ilyen például Brazília, India, Kanada vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Hasonlóképpen nehézségeket okozna Indonézia vagy Japán több ezer szigetének ellátása tv- programmal a hagyományos módon. Pedig ezeken a területeken igen sokan élnek. Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a szakembereket. A feladatra szinte egyedüli megoldást kínált a több mint 15 éves múltra visszatekintő űrhírközlés. Az alap- gondolat: olyan műholdra helyezik a televízióadót, amely úgy kering a Föld körül, hogy mindig ugyanazon pontja felett van (a Földről nézve „áll”). Ilyen műholdról kontinensnyi területet lehet egyszerre besugározni. Már több éve működnek olyan műholdak, amelyek a földi mikrohullámú hálózatokhoz kapcsolódva nagy távolságokra juttatják el a televízióadók modulációs jelét. Ezzel a módszerrel azonban a nagy területek besugárzási nehézségein nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot kell kiépíteni. Ebben a rendszerben a műhold földi állomása drága és bonyolult, nagy átmérőjű antennát igényel. Ahhoz, hogy a földi állomás mérete csökkenthető legyen, növelni kell a műhold kisugárzott teljesítményét. Ezzel viszont rohamosan nő a műhold költsége, és az energiaellátás is problémát jelent. Egyszerűbb, olcsóbb földi állomást használva, a műholdnak 50—100 watt teljesítményt kell adnia, ha szinkronpályán kering. Ez esetben már 5 méter átmérőjű vevőantenna is elegendő egyszerűbb berendezéshez csatlakoztatva. Ezt félközvetlen tvelosztó rendszernek nevezik. Ilyen rendszer már számos országban sikeresen működik. A harmadik — és várhatóan a jövőben szélesebb körben elterjedő — műholdas műsorsugárzást Japánban valósították meg. Föld körüli pályára juttatták a Juri—2a nevű mesterséges holdat, Japán első televíziós műholdját, amelyet a központi televíziós adásoknak Japán távoli vidékeire történő továbbítására használnak. Ezeket több helyen még központi antennával veszik. Japánnak nagy szüksége volt erre a rendszerre, mert 3325 szigetből áll, és a legtávolabbi pontjai 2600 kilométerre vannak egymástól. Területén 250 kétezer méternél magasabb hegy található. Az Egyenlítő fölött szinkronpályán keringő műholdat úgy tervezték, hogy az ország nagy távolságú hírközlését és tv-besugárzását ellássa. Ennek érdekében minél nagyobb kisugárzott teljesítményre törekedtek. Néhány helyen a műhold olyan térerősséget biztosít, hogy például egy-egy háztömb közösségi vevőantennával közvetlenül veheti a műsort. * Képünkön: ez az antenna egy különleges hangolóberendezés segítségével tehetővé teszi a műholdakról sugárzott adások vételét, Átmérője mintegy egy méter. A nem is távoli jövőben megszokott látvány lesz a házak tetején *z ilyen antenna. FIGYELE M! Árengedményes alkatrészvásir a Kecskeméti Alföld Szakszövetkezetben Köziiletek és magánfogyasztók részére 1986. augusztus 1-töl EGÉSZ HÓNAPBAN, MINDEN KEDDEN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN alkatrészárusítást tartunk! ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜLNEK: ZIL 130 dísel tgk-alkatrészek, IFA W 50 tgk-alkatrészek, ROB11R tgk-alkatrészek, ZUK tgk-alkatrészek, AVIA tgk-alkatrészek, Csepel D 340 tgk-alkatrészek. Az értékesítés helye: Kecskemét, Alsószéktó 39. (Izsáki út) ügyintéző: Rapcsányl István, tel.: 23-035. Telex: 20-329. 1Q84 — Éheztek? — Azt azért nem! Arra vigyázott az édesapám! Bognár volt, amellett, hat hold földön- gazdálkodott, volt egy kis szőlője is. Édesanyám időnként varrt., abból pénzelt. Ennivalónk, ruhánk is volt annyi, amennyi nagyon kellett. Saját házunkban laktunk, édesapám a saját műhelyében dolgozott, ahogyan Iparosihoz illett. — Hogyan tudtak a szülei építkezni is az akkori nehéz körülmények között? — Abban az időben sakkal könnyebben építkeztek az emberek, mert nem voltak ilyen igényesek, mint manapság. A puszta földre, döngölt alapra húzták fel a falakat, vályogból. Azok a házak ma is állnak, mert akik építették, tisztességes munkát végeztek. — Mi a vélemélye a vályogról? — Az, hogy olcsóbb és jobb hőszigetelő, mint a tégla. Csak megfelelő anyagból kell készíteni, a falat „rendesen” szigetelni. Ha nádszövetre vakolnak, a maltert sem dórja !e. Magamnak is vályogból építettem, kevesebbet, fűtök, mint mások. — Visszatérve a gyerek- korára: sokat kellett dol- gozniok? — Mindig dolgoztunk, csak a tanulásra hagytak időt a szüléink. Nekünk a munka volt a játék, bennünket úev neveltek, hogy annak fogjuk fel. Ami nem azt jelenti, hogy nem dolgoztunk rendesen. levekvő. munkaszerető felnőttek lettek valameny- tivíen. Ahogyan Pataki Gvula mondja: többre tö- rekvőek. — Közülünk kilencen el is mentek Pestre — folytatja kesernyés iróniával a hangjában. — Laci kezdte, pedig itt. tanulta ki a kovácsmesterséget a Bocza Imre bácsinál. Mégis elment. a többi meg követte. Intézték egymásnak a monkahelvet, a szállást. Idővél gyökeret eresztettek, nem iöttek vissza. Én 1963 óta dolgozom a Lenin Tszben. Mindenben, ami azóta itt épült, benne van a kezem munkája. A szövetkezet irodaházát is mi építettük. Látta? Ugye szép? És a községi tornateremhez mit szól? Abban sok társadalmi munkám van. Hát én jól érzem itt magam. A háztáji jövedelmét is beszámítva anyagilag is megtalálom a számításomat. Igaz, amikor munkából hazamegyek, azt sem tudom, mivel folytassam. Mindennap késő esti.g dolgozom, a szombatokat, vasárnapokat, a szabadságomat is munkára fordítom. Most már azért kell hajtanunk. hogy megtartsuk a színvonalat. — Hogy mire megy el a pénz? — kérdez vissza. — Szórakozni nem járunk, meg nem tudnám mondani, hogy például moziban mikor voltunk utoljára. Sokba kerül a három gyerek. Nekik már mások az igényeik. Minden évben vágunk disznót, de ők nem eszik meg á szalonnát. Az öltözködés? Amire futja, megvesszük. Múltkor azt mondja a lányom: neki Lee farmer kell. Arra nincs pénz, válaszolom, jó lesz neked a Trapp c. Akkor inkább nem l i! — mondja. Ebben maradtunk. Azért ne higgye, hogy megtagadjuk tőlük a jót. A gyógyszervegyész- tanuló lányom az idén Bulgáriában nyaral. Mi felnőttünk anélkül, hogy akár egyetlen osztálykiránduláson részt vehettünk volna. — Azért fogadta ni ed. hogy a gyerekeit elengedi? — Nem fogadtam én meg semmit. A változás hozta magával, hogy most így van. — Annak idején maguk is másként akartak élni, mint ia szüleik? — Legalábbis a saját érdekünk szerint. Emlékszem, amikor a feleségemnek udvarolni kezdtem, nem adtam haza a teljes fizetésemet. Édesanyám szóvá tette, hiszen minden fillér kellett a családnak. Mit tehettem? Attól kezdve még többet dolgoztam, nemritkán éjfél után kettőig. Amellett, hogy haza> lam a fizetésemet, hú forintot is öszsz em egy évben. F agy pénz volt 4 an! Miután volt r Ini, megnősültén: — gyerekei hogyan indulnak majd? — Nekik már nagyon sok pénz kell az építkezéshez. Segítünk majd, amit tudunk .. — Befogják-e őket a munkába? — A fiam Kecskeméten tanul, a lányom Pesten, egész héten nincsenek itthon. Hétvégén fáradtan jönnek haza, a legkisebb általános iskolás, nincs szívünk kiparancsplni őket a háztájiba. De a szezonmunkákban muszáj segíteniük. A kőművestanuló fián •’ pedig együtt, szőkít', lkát vállalni a s n — ismerősökn dolgozni ő is, , :;z-be ... ’ az, amit szeretne elér ! közeljövőben? — Lassanként ki kell cserélnünk a háztartási gépeket, meg a tévét, mert már megöregedtek. fölmondják a szolgálatot. A gyerekek pedig színes tevét akarnak. Pedig szeretnék már leadni a sok munkából. Most vezettük be a gázt a lakásba, teljes a kényelem. De hát alig vagyunk otthon, holtfá- radtan megyünk haza ... Már elköszönni készülök, amikor Pataki Gyula — az előbbi gondolatot folytatva — azt mondja: — Mi még nem voltunk külföldön, jó lenne egyszer eljutni idegen országba a feleségemmel... És aztán tényleg leadok a munkából ... A teljes képhez hozzátartozik, hogy Pataki Gyula eddig kétszer kapta meg a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést, a Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésnek is tulajdonosa, tagja a szövetkezet vezetőségének. Almás! Márta
