Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

t SEMMELWEIS-ÜNNEPSÉG Kitüntetett egészségügyi dolgozók Az egészségügyi minisz­ter Kiváló Munkáért ki­tüntetésében részesült: Apostagi Józsefné körze­ti védőnő (Ballószög), BaLanyi Ferencné élelmezésvezető (me­gyei csecsemőotthon), dr. Bala­toni Balázs röntgenfőorvos (Ka­locsa kórház), Barna Barnabás gyógyszergazdálkodási osztályve­zető (gyógyszertári központ), Barta Lajos egészségőr (Köz­egészségügyi-Járványügyi Szol­gálat Baja), Benséné Gevenda Judit bölcsődei gondozónő (Kis­kunfélegyháza), Bánáti Béláné csoportvezető gyógyszerész (Kecs­kemét), Bodor Lajosné gyógyszer­tári asszisztens (Kecskemét), dr. Borsódy Mária üzemorvos (Kecskemét), Csada Miklósné közegészségügyi ellenőr (Köz­egészségügyi-Járványügyi Szol­gálat, Kalocsa), dr. Csarnai Já­nos ügyvezető körzeti főorvos (Orgovány), Csík Józsefné ápo­lónő (megyei kórház Kecskemét), Csobán Veronika bölcsődei gon­dozónő (Baja), Csőke Aranka körzeti ápolónő (Baja), Dani Zsu­zsanna asszisztens (Semmelweis Kórház Kiskunhalas), Dobos An­na gyógyszertárvezető-helyettes (Baja), Éles Ferencné vezető szü­lésznő (szülőotthon Kiskunmaj- sa), Faldum Zoltánná élelmezés- vezető (szociális otthon Baja), Farkas Lajosné házi szociális gohdozónő (Kalocsa), dr. Far­kas Kálmán körzeti orvos (Kun- adacs), Fekete Sándorné rönt­genasszisztens (megyei kórház Kecskemét), dr. Fórján Ferencné csoportvezető gyógyszerész (Ba­ja), dr. Gebauer József stomato- lógus főorvos (Baja), Gyurkics Jusztina számviteli csoportve­zető (Semmelweis Kórház Kis­kunhalas), Imre Károlyné gyógy­szerész (Kecel), Jávorné dr. Ko­lozsvári Judit pszichológus (Egészségügyi Intézmények Gond­noksága Kecskemét), Harnóczi Erzsébet ápolónő (Baja kórház), dr. Havasi Gyuláné bölcsődei gondozónő (Kiskőrös), Herezeg Mária bölcsődei gondozónő (Kecs­kemét), Horváth Péterné segéd­ápolónő (Baja kórház), Király Lajos ESZI igazgató (Baja), Kiss Antalné gyermekgondozónő (Kis­kunfélegyháza), Kiss József víz­vezeték-szerelő (megyei kórház Kecskemét), Koller Sándorné gyógyszertári asszisztens (Gara), Kormos Miklósné szociális ott­honi ápolónő (Kalocsa), Koszto­lányi Dénes anyaggazdálkodási osztályvezető (Baja kórház), Ko­vács Lászlóné szociális otthoni gondozónő (Kecskemét), dr. Kvasznicska Ilona alorvos (Sem­melweis Kórház Kiskunhalas), Makály Miklósné könyvelő (Egészségügyi Intézmények Gond­noksága Kecskemét), dr. Matej- ka Zsuzsanna megyei főgyógy­szerész (Kecskemét), dr. Nagy Elemér csoportvezető belgyó­gyász főorvos (Kiskőrös rendelő- intézet), Nagy Ferenc gyógyszer­raktári vezető (Gyógyszertári Központ Kecskemét), Nagy Lász­lóné körzeti ápolónő (Kunszent- miklós), Paksi Imréné ESZI ve­zető (Izsák), dr. Pataky László osztályvezető főorvos (Baja kór­ház), Pásztor Lajos betanított munkás szociális foglalkoztató (Solt), Poczkodi Jánosné csoport- vezető (megyei kórház Kecske­mét), Raics Istvánné osztályve­zető ápolónő (szociális otthon Bácsborsód), dr. Rácz Imre szak- felügyelő gyógyszerész (Kecske­mét, Gyógyszertári Központ). Ri­deg Lajosné körzeti védőnő (Rém), dr. Sándor Béláné labor­asszisztens (megyei KÖJÁL Kecs­kemét), dr. Sikari Kovács And­rás körzeti főorvos (Kecskemét), Soltész Lajosné bölcsődei gon­dozónő (Baja), Soós Lajosné kör­zeti ápolónő (Orgovány), Sörös Istvánné ápolónő (megyei kórház Kecskemét), dr. Stuhl Éva veze­tő főorvos. (Közegészségügyi-Jár­ványügyi Szolgálat Kiskunhalas), dr. Szabó Katalin osztályvezető főorvos (megyei kórház Kecske­mét), Szabó Péterné gondozónő (megyei csecsemőotthon Kecs­kemét), Szécsényi Istvánné szo- ciálisotthon-igázgató (Kiskun­félegyháza), dr. Székely Gáborné röntgenasszisztens (Szabadszál­lás rendelőintézet), dr Szili Éva főorvos (megye? kórház Kecske­mét), Szőlősi Zoltánné körzeti ápolónő (Dunaverse), dr. Takács Imre körzeti orvos (Gara), Tin­óik Pál.rté bölcsődei gondozónő (Kalocsa),. Tollas Imréné bölcső­dei gondozónő' (Kecskemét), Tör­tei! Zoltánné bölcsődei szakács­nő (Kiskunfélegyháza), Tupcsia Pál főszakács (Kalocsa kórház). Vanviska Jánosné szociálisott- hon-igazgató (Kiskunhalas),' Vár­szegi, jánosné bölcsődei gondo­zónő (Baja), Vincze Gergelyné körzeti védőnő (Kalocsa), dr. Wal­ter Ferencné ÖNO vezető (Kecs­kemét), Zsivanov Zoltánné sza­kácsnő (szociális otthon Bács­borsód) , Miniszteri Dicséretet hetven- h atan kaptak A Megyei Orvostudományi Bi­zottság javaslatára „Bács-Kiskun megye egészségügyéért.” emlék­veretben részesült dr. Nagy Ta­más szülész-nőgyógyász, a me­gyei kórház osztályvezető főor­vosa. dr. Körmöczy Magdolna igazgatóhelyettes, a Gyógyszer­tári Központ főgyógyszerésze és dr. Kalmár Sándor kecskeméti városi főorvos. A Megyei Orvostudományi Bi­zottság által meghirdetett pályá­zaton első helyezést ért el dr. Katona Zoltán, a kiskunfélegyhá­zi kórház osztályvezető főorvosa. Megosztott második díjat kapott dr. Kádár László kecskeméti se­gédorvos, és dr. Garai István, dr. Tóth Sándor kiskunfélegyházi szerzőpáros. 1986. július 3. * PETŐFI NÉPE f* * „NEVELNI ÉS KIVÁLASZTANI AZ UTÁNPlYH LSI A gyorsírás tanítómestere Határozott megjelenése, jellegzetes mély hangja, parancsoló tekintete ellenére kedvesség sugárzik az arcáról. Ha ehhez még annyit elárulunk, hogy már harminc évvel ezelőtt is ott állt a katedrán és tanította az ördönQösnek tűnő ggorsirásjeleket, meg a vakon-beiűkeresést, még a nagymamakorá egykori diákjai is könnyen ráismernek: Klára né­niről dr. Saskői Ernönéröl van szó. Hivatástuda­tát, szakmaszeretetét ezrekbe ültette át. Milyen utat tett meg Klára néni? 'Valljon erről önmaga. „Régen volt, amikor a középiskoláiban Jobbágy Olga tonítómestorem gyorsírásra oktatott. Szerinte tehetséges voltam... ... A felszabadulás után a budapesti Közgazda­sági Egyetemre jeüerjtkeztam. \ második évet ta­postam, amikor agy táblán megláttam, hogy gyors­írásra, gépírásra tanárképzést vállalnak. Megdob­bant a szívem. Elmentem. Dr. Radnay Béla tette próbára ebbéli képességemet... Teljesen, ,beoltott5 a gyorsírás szeretetével. Még most .is őt tartom példaképemnek. Akkor még volt gyorsíró tanáro­kat vizsgáztató bizottság, előttük kellett megfelel­nem. Közben képesítés nélkül tanítottam. Pesten laktam 1948-ig. Még most is ott élnék, ha nem megyek férjhez. Családi kívánságra hazajöt­tem Kecskemétre. Nem. tudtam mindjárt iskolá­ban elhelyezkedni, elmentem hát titkárnőnek, a közúti vállalat igazgatója mellé. A magániskolák államosításától, 1954. január 1- jétői -.tanítok a közgazdasági szakközép-, valamint a gyors- és gépíró iskolában. Azóta egyhuzamban azt teszem, amit Rádnad tanár úrtói .tanultam: ne­velni és kiválasztani az utánpótlást. 1962-ben el­vállaltam a Magyár Gyorsírók és .Gépírók Orszá­gos Szövetsége helyi csoportjának vezetését, — társadalmi munkában. A csoport taglétszáma negy­ven-—ötVen között váltakozik. Rendszeresen hú­szán, huszonötén járnak gyakorolná. A gépírás már nem annyira „divat", annál inkább a gyorsírás. Egy-egy verseny előtt .nem is elég a csoportos szte- nograor.-gyakoriáí-, ezért -sí általam kazettákra dik­tált szöveget hazaviszik a „diákok’5, öt éve már, hogy a helyi csoportok közötti ..összecsapást” elő­ször megrendezték. Azon nem voltunk ott, viszont a 'többit megnyertük. Évenként általában három verseny van. Ősszel a dolgozók 'országosa, tavasszal a megyei felszaba­dulási verseny, amelyet a Közalkalmazottak Szak­szervezetével közösen már tizenkettedszer rendez­tek meg' az idén, A harmadik szereplési lehetőség a helyi csoportok országos bajnoksága, amelyen legutóbb »-■ gép és gyorsírásból egyaránt. - abszo­lút győztes lett a kecskeméti együttes. Nem dicsek­vésként mondom- de legnagyobb sikernek könyve­lem el hagy egyik csoporttagom, Lestár Éva ta­0 Figyelem: A stopper indul' sokss»v e?lv>r*~ zott mondat a képen látható jelleg".** nwe«lu5»<t- ial (Méhest Év» felvétele) vaJy bajnoki címet. szerzett o ozé-óá*.:. gyorsíró versenyen. Sikerült nagyon jó .csapatot 3srack tenoré. Fsm szeretnék senkit sem kihagy«, de vawssk erőssé- gek a megyei tanácstól, a pártsbizottságlő!, c rsöki • ségtenmesztési kutató Smtésaetf»', r Du tép ’í"?í,r'.: tói, a városi tanácstól, a PM Betétek «'•Signs?**! I- ságtói, a Földhivataltól, és samlhatrí-rr Megvallom, szerencsés is vagyok. ’Hivn’y nil--'/trí öt-hat igazán tehetséges, gyerek ke-'V i r későm Nyomban lie is szerveztem ókat. .? reevet-irbe. Legalább ennyire büszke vagyok r~— ,5a. «agy tál, amióta -gyors- és gépírásból érettségv.teto’-r., • r osüJtályáblagoim mindig négy" -agérz fölött oo-j- r.os, a 3.4 évesek nappali, két éves er.tatí*?*'. K.car.be- méten már több mint tíz éye merpoé t, c rsíín csak a szakközépiskolában tonót’ití:, ér: — y tor­mában. Hatvanéves vagyok, négy éve nyerge íjre. ' c 'vett 18 20 órát még „lehúzok’", a gy«?». lé" ok .dyott. Nem szeretném a tanítást abbahagyni, er/.r ;,z ír- kólának. szüksége lesz rám. A vesrenysken ”>■> szereplések,, az érettségi sreömé yL- .rí *> erőt adnak a munkához. Otthon nem nagyon örülnek, hogy soérrro érek ' rá. A férjem is nyugdíjas, egyedüli jár a bobbira. Sokat emlegeti, is az iskolát— meri yórfe vége előtt én csak a hétvégeken tudok foglciter.r?: c- csa­láddal. De akkor együtt vagywk. ----■? .fyare k ék, az unokák is ., Fwlal Sára ELŐSZÖR KECSKEMÉTEN Kandidátusi értekezések nyilvános megvédése A Magyar Tudományos Akadémia határozata lehe­tőséget ad arra, hogy kandidátusi és doktori nyilvá­nos védésekre vidéken is sor kerülhessen. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága közreműködésével, Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat tanácstermében került sor erre el­ső alkalommal. Marwan Olabi és felesége, Ghaysa YVennes Szíriái aspiránsok védték meg értekezéseiket. A család — két gyerekével — a szíriai Aleppói Egyetemről érkezett. A négyéves tanulmányi idő elején a magyar nyelvvel ismerkedtek, majd a 'kí­sérleti munka és ennek kiértékelése, valamint a disszertáció megírása következett. Munkájuk irá­nyítói, aspiránsvezetői dr. Károly Árpád kandidá­tus, illetve dr. Hamar Norbert kandidátus voltak. M. Olabi: A paradicsomlhaj'tatás eredményességé­re ható fontosabb tényezőik címmel, G Wérmés: A hajtatott paradicsom és paprika vízfogyasztása és tápoddatos öntözése címmel írta meg, és a közel­múltban megvédte kandidátusi értekezését. A disszertációkból, valamint a védésen elhang­zott előadásaikból, a kérdésekre adott válaszokból megtudhattuk, témáik eredményei olyan szempont­ból is hasznosnak bizonyultak, hogy azokat fel tud­ják használni hazájuk zöldségtermesztésének fej­lesztésében is. Természetesen a szíriai viszonyok másak, nemcsak a meteorológiai, éghajlati ténye­zők, de a közgazdasági adottságok is sokban éttér­nek, ám kutatási eredményeiket, kísérleti adatai­kat, matematikai módszerrel, számítógépen fel le­hetett dolgozni, így adaptációja gyorsabb és köny- nyebb, amire a k u tatai intézetben dr. Kecskeméti László segítségével volt lehetőség. Az opponensi vélemények, kérdések után a je­lenlévők hozzászólásával folytatódó védésen a kol­légák is elmondták véleményüket a jelöltekről. Ez megegyezett az aspiránsvezetők állításával: embe­ri magatartásuk, szakmai hozzáállásuk, kétkezi munkavégzésük, szorgalmuk, a magyarországi vi­szonyokhoz való alkalmazkodásuk példa lehet va­lamennyi külföldi aspiráns előtt. Az Olabi házaspár — elsőként az eddig Kecske­méten kutató külföldiek közül, angol nyelvre is le- fordí.ttatta disszertációját, egy magyar és azzal szó szerint megegyező angol nyelvű példányt i^ hagy­tak a képző intézményre, amelyet még arab nyelvű összefoglalóval is kiegészítettek. Mindezt abban a reményben tették, hogy az utánuk ideérkező aspi ­ránsok, külföldi vendégkutatók használni tudják eredményeiket. Az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága, a vé­désre kirendelt bizottság, elnöke dr. Filius István, a mezőgazdasági tudomány doktora értékelte a két aspiráns 'munkáját, s jelenítette be, hogy mindkét jelölt egy pont híján az elérhető maximumot kap­ta, amely kiemelkedő eredmény. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a kecskeméti intézetnek jól felké­szült, segítőkész, aspinantúravezetésre alkalmas kutatógárdája van. A tudomány doktora és kan­didátusa fokozattal rendelkező csaknem húsz ku­tatójának kitartó munkájával tudományos műhely alakult ki a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fej­lesztő Vállalatnál. Két kuriózumot is említhetünk az első alkalom­mal Kecskeméten lebonyolított kandidátusi védés­sel összefüggésben. Több évtizede nem volt hazánk­ban — agrártudományokkal foglalkozó, egy id oben védő — külföldi aspiránsnházáspár, s külön öröm, hogy erre éppen Kecskemét szolgáltatott ismét példát. A másik pedig: az ugyancsak szíriai Hassan Al-Khayer két éve fejezte be tanulmányait az in­tézetben. Így a három szíriai aspiráns a zöldség- hajttatás teljes vertikumát feldolgozta. Ezzel a té­ma kitűnő ismerőivé lettek, és alkalmasakká vál­tak hazájuk zöldséghajtatási adottságainak, lehe­tőségeinek feltárására, a gazdaságos, korszerű ter­mesztés alapjainak lerakására. K. M. © A díjnyertes pomázi ház. Pomázi győztes Immár harmadízben ren­dezte meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az Év lakóháza pályázatot. Felvételeink az egyik nyertes házat, a Nagy Balázs tervez­te és kivitelezte saját pomázi házát mutatják be. Az épület különlegessége a „parasztbe­ton’’ falazóanyag, a vályog. A két és félszobás ház falainak, vastagsága 50 centiméter, fű­tése pedig légbefúvásos. A pa­rasztház jellegű hármas ta­golású. épület jól illeszkedik a falusi környezetbe. • A tetőtérben, a falba beépített polcokon a korsó- és könyvgyűjtemény látható. Főszezon a Balatonnál [ Ne munkaidő alatt A Balatonnál megkezdődött a hivatalos főszezon. A szakszervezeti és vállalati üdü­lőkben már telt ház van, s élénk a fizető­vendéglátó szolgálat forgalma is. Ennek ellenére a tavalyihoz képest csak mintegy 50—60 százalékos a helykihasználás. Kü­lönösen Tassain telítődnek a szállodák, és a kempingek kihasználtsága is elmarad a múlt évitől, A 'következő napokban az ér­deklődés- fokozódására számítanak. Már július 1-jén, a szezon első napján- szembe­tűnően növekedett a külföldi túristatfor- galom. A szezonra az idén is jelentős anyagi befektetésekkel készültek fel az illetékes szervezetek. Az idei fejlesztési alapból a Egyik délelőtt régi ismerő- •sömrael akadtam össze az utcán. Kényelmesen lépkedett, nézeget, te a kirakatokat. A szokásos ud- varíJaisságok után, megkérdeztem: „Szabadságom?” Nem —• tilta­kozott — kilépővel jöttem ki a gyárból, tudja az útuevetemct in­tézem. Hivatalos ügy - - tette hoz­zá mintegy nyomatékként. . Nap mint nap -beszélünk a munkaidő kihasználásáról, a munkafegyelemről, s naponta hagyják ott embereik munkahe­lyüket nem sok időre, „csupán” két--három órára, hogy hivata­los ügyeiket intézzék. Emiatt aztán néha item érkezik időben a géphez az anyag, leáll a sza­lag, és sorolhatnánk tovább az ideg- és pénzőrlő pazarlás kü­lönböző formáit, módszereit. Hi­vatalos ügy — mondta ismerő­söm, holtetit amit intézett, az. csu­pán számára volt hivatalos, a köz szempontjából magánügynek számított. Mert magánügy a la ­káskiutalás, az építési engedély intézése, az útlevél, a deviza kiváltása, a lakásváltoztatás be­jelentése, a személyi adatokban történt változás bejegyeztetése, a tartós fogyasztási cikk . megvá­sárlása, az OTP-kölesön intézése, tehát minden, oiyiain dolog ki ­véve a rendőrségi, bírósági idé­zést - - amelyet munkaidőn kí­vül Is el lehet Intézni. Az egyik nagyközségben a ta­nácsa tisztviselő arról panaszko­dott, hogy minden héten vm egy üres estéje, amelyet honi. tötó hivatalábav Először nem ér­tettem az okát, meg az es­tét, aztán ‘ kapcsol sasa, hisae» minden héten »an ügyiféltfiogaőás rnuntoaádő után.-, s az üres -síérc való utalás azí jelentette, hogy ez. idő alatt senki sen: nyit : á aj­tóit, Délelőtt azonban orten «i;.. ■mák a szobája r-iőtt Nemcsak ok emUített tenácsi tisztviselő mondbeá-já zl -veiket. Valahogy mag ^rakássá vált — erről, '"nennt tó icrotettaf’ú az állainpoígátokcf; - nagy 'gyet intézni, hfwafetíc- i&Sem, és he­lyen csak munkaidő --'te.'-' (Sieg déréi őt 1 lébe ' . Nem teltet hirln#., telsséísíi, mit gondol a művezető, s oí .szak­vezető a műhtíydlőriöite, a kir.~ vétlen ítermelésirányitó, akt 'alá­írja a fellép«’''!:. Á% Sva?" Lv. dán ő mm tud Sncsr. ckstr' kü- lönlbségieif;, tenni.: nrf <& ’íD'jpIr»'» (ami ént el ikell ' ©Jgyrd lé zonj időre e xnwnkaäTua’yct) -b vi « magán- ■ (amit ;iteldő vtán Is él tehet intézni) ügy. pedh. elő­ször neki kéii’enc éCrA.srÁ, c ne* met mondató: Némtet esést, hogy itaer/esiéhlb íeg1.^.-: a iög&v a nana - lka miegrövidí 'ése. Mi. lehelt a mte@AdéaX A%, bogy magánQgye’VBíct at injisséalá® alatt, hanem, az «tűn Irhézzök, s a munjpalhetyi vesKtök bé legyek nek „jóléikűék't hon«a haAéro- ZOttak. Hénzrr fiit-'-?* Lakossági költ fu>t bofsái ki szolgáttaitásofe bővítését 35. a közlekedés fettételeinek javítását 22 millió forinttal támogatják. A kereskedelmi hálózat fejlesztése so ■rán Balatonfüreden felújították a Skála Aruházat és megnyitottak agy új 500 négy zetméteres ABC-t Ojabb ABC-áruházát adnak át rövidesen Fiaiatonaka ratty an és Révfülöpön, míg a déli parton- fíalaton- keresztúron, Boglárlellén. Kőröshegyen és Balatonszárszón új árusítópavilonok kai javítják az ellátást A Balatoninál jelenleg 80 ezerre tehető az állandó vendégeik száma A turizmus nagyobb élénkülését a hét végére várják. 11%-os kamatos kamat mellett tanterem fejlesztésére » Kiskunhalasi Városi Tanács Lejárat 5—6 év. Visszafizetéséért az állam szavatol Vásárolható: Bács-Kiskun megye OTP-fiókjaik* 1580

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom