Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

i • PETŐFI NÉPE © 1833. július S3. IZVESZTYIJA: Reagan két tévedése Rcrnüd Itáajsan elnök két drogban fis tévedett, amikor 8, minap elhangzott «Ädiöbe- széöáfcén űjfcnt védelmébe vette az amerikai űrfegyver­kezési terveket. Egyrészt nem volt igaza abban, hogy a Szov­jetunió az úgynevezett hadá- sspp védelmi kezdemányeaés- her; (SDI) hasonló rendszer programján dolgozik, másrészt téves volt az állítása, hogy az Egyesült Áliiamck csak 1883- basi „ocsúdott fel fcölblb éves álmából”, s látott meid a csii- lagháborús program megvaló­sításához. Ezt Atlekszej Va- sziijev, a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada Intézete katonapo­litikai osztályának vezetője írta az Izvesztyija hétfőd szá- tnában. A Szovjetunió már több­ször közölte, hogy nem dol­gozik az SDI-hez hasonló rendsaerek kiíejleazíésáirt, s felszólította az Egyesült Álla­mokat, hogy ő se tegye ezt. A Szovjetunió — .való igaz — folytat katonai célú tudo­mányos-kutató munkálatokat. Ezdk azonban nem csapásmé- iő űrfegyvenek létrehozására irányúdnak, hanem olyan koz­mikus rendszerek tökéletesí­tésével függnek ötoze, mint a korai olőjpjalsó, felderítő, távközlési & navigációs rend­szerek. Az ország területén r.em hoznak létre sem csapás- mérő űríogyvert, sem pedig rakétevédeltrrá rendszert. A Szovjetunió ugyanis szigo­rúan tartja magát az 1972- ben kötött megállapodáshoz — irta Vasziljev. DÉL-AFRIKA Az ellenzék nem tárgyal a brit külügyminiszterrel A közbiztonsági miniszter kijelentése:,,Ha sikerül elég feketét lelőni, helyreáll a rend” A dél-afrikai fekete ellenzék vezetői hétfőn közölték: nem tár­gyalnak Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel, aki közös pia­ci küldöttség élén kedden érke­zett Dél-Afrikába, hogy közve­títsen a pretoriai kormány és a fekete ellenzék vezetői között. Allan Boesak tiszteletes, az Egyesült Demokratikus Front el­nevezésű apartheid-ellenes szer­vezet egyik irányítója, Nelson Mandela, az Afrikai Nem­zeti Kongresszus (ANC) bebör­tönzött vezetője és Desmond Tu­tu püspök, Nobel-békedíjas pol­gárjogi harcos egyaránt kijelen­tették, hogy bojkottálni fogják a brit külügyminiszter látogatását. o • • WASHINGTON Pretoria hajthatatlansága meg­hiúsította a Nemzetközösség köz­vetítési kísérletét a dél-afrikai fekete vezetők és a kormány kö­zött — jelentette ki hétfőn Wa­shingtonban Malcolm Fraser, volt ausztrál miniszterelnök. Az ausztrál politikus szerint a brit és az amerikai kormány szankció­kat elutasító magatartása Preto­riát az országban uralkodó hely­zet erőszakos „megoldására” bá­torítja, ami polgárháborúhoz ve­zethet. Ezt illusztrálja Fraser el­mondása szerint Louis Le Gran­ge dél-afrikai közbiztonsági mi­niszternek a nemzetközösségi küldöttség előtt tett cihikus ki­jelentése is, amely szerint „ha sikerül elég feketét lelőni, ak­kor helyre lehet állítani a ren­det Dél-Afrikában”. BRÜSSZEL A Közös Piac külügyminiszteri tanácsa kedden befejezte kétna­pos brüsszeli ülését, amelyen el­sősorban az EGK kereskedelmi kapcsolatairól, valamint a nyu­gat-európai szervezet és Dél-Af- rika viszonyáról volt szó. Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter, a tanács soros el­nöke az ülés befejezése után kö­zölte: a tanács úgy döntött, még utoljára felkéri a dél-afrikai fe­hér vezetést, kezdjen politikai párbeszédet a fekete többség kép­viselőivel. Ha a brit külügymi­niszter kedden kezdődött dél­afrikai útja során nem ér el lé­nyeges áttörést a pretőriai apar­theid rezsim politikáját illetően, akkor a Közös Piac elkerülhetet­lennek tekinti a gazdasági szank­ciókat. Nyilatkozatában Howe igen kevéssé volt derűlátó meg­bízatása kilátásait illetően. Ami a nemzetközi kereskedel­met illeti, a miniszterek leszö­gezték: a szervezet nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon az Egye­sült Államokkal a kereskedelmi problémákról, ha azonban Wa­shington fenntartja protekcio­nista korlátozásait a nyugat-eu­rópai exportot illetően, a Tizen- kettek megfelelő ellenlépéseket fognak tenni — jelentette ki egyebek között Howe. Magyar—kubai pártközi megbeszélések A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meg­hívására július 17. és 22. között Magyarországon tartózkodott a Kubai Kommunista Párt kül­döttsége Jaime Crombetnek, a Központi Bizottság titkárának ve­zetésével. A delegációt fogadta Havasi Ferenc, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttség konzultációt foly­tatott a gazdaságirányító szer­vek vezető képviselőivel és lá­togatást tett Veszprém megyé­ben. Tanulmányozta a magyar gazdaságirányítás rendszerét és működését, a tudományos és technikai fejlődés eredményei­nek gyakorlati alkalmazását, az anyag- és energiatakarékosság­ban szerzett tapasztalatokat, a kiskereskedelmi és szolgáltatási hálózát felépítését, felkeresett ipari és idegenforgalmi létesít­ményeket. A kubai pártküldöttség kedden elutazott Budapestről. A delegá­ció búcsúztatásán a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Euclides Vázquez Candela, a Kubai Köz­társaság magyarországi nagykö­vete. Luxemburgi parlamenti delegáció látogatása hazánkban Középpontban a leszerelési kérdések (Folytatás az 1. oldalról.) mondta, hogy a szovjet vezetők­kel összesen kilenc órát tárgyalt, ebből hármat Gorbacsov főtit­kárral, hatot Sevardnadze kül­ügyminiszterrel. Ezék az eszme­cserék konstruktívak voltak, egymás álláspontjának megér-' tésére irányultak. A látogatás igazolta Bonn előzetes várakozá­sait. A nyugatnémet diplomácia ve­zetője a továbbiakban megállapí­totta, hogy az atomkorban a biz­tonság csak együttes erőfeszíté­sek árán szavatolható. Ehhez pe­dig együttműködés szükséges politikai, gazdasági és egyéb té­ren. Leszögezte: az NSZK és a Szov­jetunió egyaránt a vegyi fegyve­rek betiltásáról folytatott tárgya­lások sikeréért lép fel, és elérhe­tőnek tartja e fegyverek általá­nos betiltását. A NATO külügyminiszterei­nek halifaxi tanácskozásával, és a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének buda­pesti felhívásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy vannak egy- becsengésak, melyek alapul szol­gálhatnak az előrelépéshez. Gen­scher kifejtette, hogy noha Bern­ben és a budapesti kulturális fó­rumon nem született összegező okmány, az elért eredmények nem veszhetnek kárba, érvénye­síteni kellene azokat Stockholm­ban és később Bécsben, az euró­pai biztonsági és együttműködé­si utótalálkozón. Léon Boílenidonf írtak, a luxem­burgi képvísellőház elnökének vezetésévé! hétfőtől hivatalos lá­togatásom parlamenti delegáció tartózkodik hazánkban.' A kül­döttség kedden délelőtt megko­szorúzta a Magyar Hősök Em­lékművét a Hősök teanén.. Ezt követően Sarlós István, az Országgyűlés éliníöke és Léon Boiendorff vezetésiével tárgyalá­sik kezdődtek a Paria men,then. A megbeszéléseken Sarlós Ist­ván bevezetőjében kiemelte, hogy a két ország parlamenti küldöttségeinek ez az első ma­gyarországi találkozója; a luxem, burgi vendégek a Magyar Or­szággyűlés :kül döttségémek 1982- es látogatását vi-szónozzák. Ezt követően részletesen szólt ha­zánk politikai ás gazdasági hely­zetéről, a főbb ágazatok eredmé­nyeiről, külpolitikai törekvé­seinkről. Ismertette a magyar törvényhozó testület, az állandó bizottságok működésének főbb elveit. Beszélt az Országgyűlés plénuma elé terjesztett doku­mentumok előzetes vitájának, a képviselői javaslatok, észrevéte­lek megvizsgálásának gyakorla­táról. A luxemburgi képviselők Ma­gyarország pénzügyi helyzete, adórendszere, a költségvetési gazdálkodás, a fogMikaztatáspo- litiika élved és gyakorlata iránt érdeklődtek. Léon Boüenöorff gyakorlatiasnak, hasznosnak ér­tékelte a 'tájékoztatót, s az azt követő eszmecserét. Javasolta1 vizsgálják meg néhány terüle­ten — így a kulturálist a közle­kedési, a szállítási, a bankók kö­zötti együttműködésben, a köz­vetlen kereskedőim! kapcsolatok­ban — á kétoldalú együttműkö­dés fejlesztésének tehetőségeit. A tárgyalásokat követően Sar­lós István a Parlament Gobelin­termében ebédet adott a vendé­gek tiszteletére. A küldöttség programjaiban részt vett Péter János, az Or­szággyűlés áliainőke is. (MTI) KOORDINÁCIÓS IRODÁT HOZNAK LEIRE CIPRUSI ÉVFORDULÓ örőmiinnep és tiltakozógyűlés Rauf DenlktaH, a ciprusi török közösség vezetője hétfőin bele­egyezett abba, hogy szeptember­ben találkozzon Javier Pérez de Cueiiarral, a világszervezet fő­titkárával — jelentették be cip­rusi tisztségviselők. A megbe­szélésen a szigetország egyesíté­sének lehetőségéről, illetve az er­re vonatkozó ENSZ-tervről lesz szó. Szpérosz Kipriiamiu ciprvjsi elnök három nappal ezelőtt szin­tén közölte: hajlandó találkozni Pérez de Cuellarral. A szigetország lakói ugyanak­kor nagyszabású megmozduláso­kon emlékezitek meg a török csapatok partraszállásának 12. évfordulójáról. Míg a török ré­szen valóságos örömünnepet tar­tottak, Nicosiában mintegy öt­venezer görög ciprióta tiltakozó nagygyűlésen hallgaltlta meg Szpi- rosz Kiprianu köztársasági el­nök beszédét. Az államfő kije­lentette: á megosztott szigetor­szág legfontosabb problémáit nemzetközi konferenciám, vaigy a ciprusi görög és török vezetők találkozóján kelti rendezni, de bármiféle megállapodás előfelté­teleként Törökországnak ki kelti vonnia csapatait Ciprusról. GENFBEN Konzultatív bizottsági ülés A TASZSZ jelentése szerint kedden Genfben megnyílt annak a szovjet—amerikai állandó kon­zultatív bizottságnak a rendkí­vüli ülésszaka, amelyet annak idején a rakétavédelmi' rendsze­rek korlátozásáról szóló szerző­dés, a hadászati támadó fegyver­rendszerek korlátozásáról szóló megállapodások, valamint a Szov­jetunió és az Egyesült Államok közötti atomháború kitörése ve­szélyének csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló egyezmény céljai és rendelkezései előmozdí­tására alakítottak meg. A rendkívüli ülésszakot a szov­jet fél javaslatára hívták össze, minthogy az Egyesült Államok elutasította a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásá­ról szóló 1972-es ideiglenes egyez­mény (SALT—I.) és 1979-es szer­ződés (SALT—II.) további teljesí­tését. Nyúgáti hírügynökségek úgy tudják, hogy az első tanácskozá­son a két küldöttségvezető, Vla­gyimir Medvegyev szovjet és Richard Ellis amerikai tábornok eljárási kérdéseket vitatott meg, majd délután teljes ülést tartott a két delegáció. Mindkét részről közölték, hogy csupán az ülések megtartását jelentik be, a tár­gyalások részleteiről nem tájékoz­tatják a sajtót. EGYESÜLT ÁLLAMOK A mérlegelés esztendeje A fejlett tőkés világ vezető hatalmának értékpapírpiacára érdemes odafigyelni. Tör­ténetének legnagyobb árzuhanását élte át a közelmúltban a New Yonk-i tőzsde: a rész­vények árfolyama, amely az elmúlt hetek­ben sorra döntögette a rekordokat, egyszer­re 61,87 pontot zuhant. (A nevezetes „feke­te pénteken”, 1929. októberében az árzuha­nás még negyven pontot sem ért el — mégis súlyos gazdasági válságot robbantott ki.) Hitelek és kamatok A szakértők egyelőre csak igen óvatosan nyilatkoznak az egyedülállóan gyors áresés kiváltó okairól és várható következményei­ről. Korábban több vezető gazdasági szak­ember is rendkívül borúlátóan .nyilatkozott az amerikai gazdaság kilátásairól, s ennek nyomán a részvények értékének alakulásá­ról — általában ezeket a nyilatkozatokat tart­ják az eladási hullám közvetlen kiváltó oká­nak. De ide sorolják a megfigyelők azt is, hogy az Egyesült Államok legfelsőbb bíró­sága alkotmányellenesnek mondta ki azt a törvényt, amely az államadósság automati­kus csökkentését irányozta elő. A Reagan-kormányzat kezdettől fogva egyetértett azokkal a követelésekkel, ame­lyek a költségvetés tetemes hiányát csökken­teni kívánták, hiszen az óriási deficit az ál­lamháztartást arra kényszeríti, hogy kötvé­nyeket bocsásson ki, vagyis hiteleket vegyen föl. A meginövekedett hitelfcereslet azonban olyan mértékben felhajthatja a kamatokat a pénzpiacon, hogy a befektetők számára az ipari beruházásoknál előnyösebb, ha bank­ban tartják a pénzüket. Ennek viszont a gazdasági növekedés látja kárát. Ez év ele­jén az amerikai kongresszus törvényt is ho­zott arról, hogy az Egyesült Államok költ­ségvetését 1991-iig egyensúlyba kell hozni. A Gramm—Rudiman-törvény előírása szerint az idén októberben induló 1987-es pénzügyi évben az állami költségvetés hiányát a je­lenlegi 200 milliárd dollárról 144 milliárd dollárra kell csökkenteni, 1991-i,g pedig lé­pésről lépésre meg kell szüntetni. Az elnök adóreform-javaslata kezdettől fogva úgy szólt, hogy az adókat nem emel­ni, hanem csökkenteni kell. Az államháztar­tás bevételei — így az érvelés — mégis nö­vekedni fognak, hiszen, ha kisebbek az adó­kulcsok, nő a beruházási kedv, megélénkül a gazdaság, s a behajtott adók mennyisége nagyobb lesz, mint amennyi az államkincs­tárba a magasabb adókulcsok alapján be­folyhatott volna. Bizonytalanságok Természetesen ott van a „ha”: ha valóban így lesz... A tőzsde a jelek szerint bizony­talan. A legfelsőbb bíróság említett döntése —, amely e^y hosszú jogi vitáinak nem a vé­gét, maximum a .közepét” jelenti — a fen­tebb említett gazdaságpolitikai programot kérdőjelezte meg. Érthető, hogy az Egyesült Államok elnöke ilyen körülmények között a legfelsőbb bíróság „áramvonalasítására” ké­szül. Csak a jövő mutatja meg, hogy a Bur­ger főbíró helyére lépő Rehnquist főbíró hiánytalanul eleget tesz-e ennek a várako­zásnak, s hogy bizitosíitható-e az elnök utóda idején is a „Reagan nélküli reaganizmus”, vagyis a neokanzervatív eszmények egyed­uralma a kormányzásban. Egyelőre nincs válasz e kérdésre — az „utódlás” ügye egyébként is bizonytalan. A republikánus táborban sok minden eldöntet­len: vajon Bush, a folyamatosság megteste­sítője, a papírforma reprezentása lesz-e a párt jelöltje, vagy netán Kemp, avagy Dole szenátor, vagy a mevadai Laxait szenátor? (Ötőle sökan tartanak a republikánus tábor­ban: Nevada a legalizált játékkaszinók és a megengedett prostitúció birodalma és felte­hető, hogy az állam vezető politikusa válto­zatos politikai pályája során nehezen tudta elkerülni a kapcsolatot az ilyen elemekkel.) Nem kisebb a bizonytalanság a demokrata táborban. Az U. S. News and World Report című hetilap a két párt több mint két tucat szak­értőjét kérdezte meg erről. Számos konzul­táns mindkét oldalon rámutat az „új típu­sú” politikusra, aki egyszerre nyitott az új eszmékre, képes koalíciók kialakítására a szavazókkal és a hasonló tisztségben lévők­kel, s ugyanakkor hatékonyan lép fel a kam­• Tűzijáték a New York-i Szabadság-szobor nál, a július 4-i nemzeti ünnepen. pányokban. Ezek a politikusok sokkal in­kább képesek konkrét problémák megoldá­sára, és kevésbé tekinthetők ideológusoknak. A tőzsde és a fegyverkezés Mindenesetre az időközi választások éve — így az idei is — általában az erők és té­tek mérlegelésének az esztendeje, a sorok rendezésének időszaka. Várható a külpoliti­ka háttérbe szorulása. Pedig még a New York-i tőzsdén történteket is nehéz elválasz­tani a külpolitikai eseményektől — elsősor­ban a fegyverkezési hajszától, amely nem akármilyen szerepet játszik abban, hogy a költségvetési deficit központi kérdéssé vált. Elegendő csak arra emlékeztetni, hogy a tör­vényhozás a következő esztendőre csaknem 300 milliárd dollárt szavazott meg, egyebek közit 3,4 (három egész négy tized) milliárd dollárt a „csillagháborús” programra, há­rom miiliárdot új hadászati támadó fegyve­rekre. Az időszaki választások után kezdődő „igazi” választási harcban nehezen lesz el­kerülhető a kérdés: nem lenne-e elégséges egy kicsit kevesebb is? Vajda Péter Iparfejlesztési feladatok az elmaradt térségekben Tegnap az Ipari Minisztérium­ban sajtótájékoztatót tartottak az elmaradt térségiek iparfejlesz­tési feladataitól. Az Ipari Minisztérium,; a Me­zőgazdasági és ■ Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Bio-In- nocord közös vállalat vezetői bejelentették: megállapodtak, hogy az év végéiig létrehozzák a Területfejlesztési Koordinációs Irodát, amelynek feladata a he­lyi ipartelepítés megszervezése, az ipari és a mezőgazdasági part­nerek kapcsolatainak egyezte­tése. A felmérések szerint jelenleg hét megye 574 települése elmara­dott, s ezeken mintegy félmil­lióan élnek. Több mint négyszáz településen semmiféle ipari te­vékenység nincs, s a terület 160 mezőgazdasági nagyüzeme rend­kívül gyenge adottságú. E hely­ségekben hosszú távon csak úgy lehet megtartani a népességet, csökkenteni az elvándorlást és az ingázók számát, ha az ipar és a mezőgazdaság összefogásával konkrét terveket dolgoznak ki az iparfejlesztésre. Az ipartelepítés természetesen nem valósulhat meg minden te­lepülésen, éppen ezért olyan köz­pontokat jelölitek kii, amelyek a környező településekről is von­zani fogják a munkaerőt, s ahol az iparcikkek termelése gazda­ságosan megoldható. Az Ipari Minisztérium és a MÉM szor­galmazza majd, hogy a különbö­ző háttéripari termékek, hiány­cikkek gazdaságos sorozatgyár­tását az elmaradott területek mezőgazdasági üzemeiben végez­zék. Mindezt a Bio-Innocord kere­téhen működő koordinációs iro­da szervezi majd. A vállalkozást a jövő év végiéig az Ipari Mi­nisztérium és a MÉM közösen finanszírozza, ezután azonban az iroda üzleti alapon Végzi mun­káját. Rövidesen adatbankot is létrehoznak, ahová begyűjtik az liparválliailatoiktóli, mezőgazdasági üzemektől kapott információkat, s ezek alapján hozzák kapcso­latba egymással a teendő part­nereket. Az elmaradott területek ered­ményes iparfej liesiztése érdeké­ben a két minisztérium— együtt­működve a pénzügyi szervek­kel — igyekszik megteremteni annak lehetőségét, hogy az e te­rületekre beruházó vállalatok­nak adó-, hitel- és kamatkedvez­ményeket nyújtsanak, az odaköl­töző és szervezőmunkát vállaló szakembereket pedig nemcsak anyagiakkal, hanem lakással és más kedvezménnyel is támogas­sák. Üzemi étkeztetés (Folytatás az 1. oldalról.) ségek fedezésére nem elég. Ta­valy a vállalat 36 millió forint állami támogatásból 27 milliót használt föl az üzemi étkeztetés­ből származó veszteség ellensú­lyozására. A dotációból megma­radt 9 millió forint volt tulaj­donképpen a „nyereség”. Ennek ellenére, a főzőhelyiségeket bér­beadó vállalatokkal keresik a le­hetőségeket az üzemi vendéglátás feltételeinek javítására. A Kecs­keméti Szerszámgépipari Mű­vek — konyhájának augusztus végéig történő korszerűsítésére — gázzsámolyt és más berende­zéseket vásárol. A Fémmunkás­(Folytatás az 1. oldalról.) rak új „lakóhelyeinek” létesí­tésére, a védett területek őrzésé­re, ismeretterjesztésre és termé­szetvédelmi kutatásokra fordít­ják. A tájékoztatón felhívták a fi­gyelmet: fontos feladat a termé­szetvédelem összehangolása a mezőgazdasági és ipari termelés­sel. Gyakori tapasztalat ugyanis, hogy a termelőszövetkezetek és a bányák nem veszik kellőképpen figyelembe a környezet- és ter­mészetvédelmi előírásokat. Ezért gyár konyhájában ez évben ki­cserélik a tűzhelyet és az üstöket. Huszonnyolc vállalati büfének szintén a vendéglátó vállalat az üzemeltetője. Ezeknek az évi forgalma 50 millió forint. A IV. osztályú árusítóhelyek — a Du- tép Ipari Üzemigazgatóságának munkahelyein, a Kecskeméti Bor- gazdasági Kombinátban, a Kecs­keméti Konzervgyárban, a Hollós József megyei kórházban és más­hol — reggeli-, tízórai- és uzson­navásárláson kívül a dolgozók szükségleteihez igazodó áruellá­tást nyújtanak. Kenyeret, tejet, kávét, mosóport és még sokféle háztartási cikket árusítanak. K—1 az OKTH a jövőben gyakrabban él szankcionálási lehetőségeivel. A hivatal az eddigieknél jobban számít a társadalmi szervekre is a természetvédelmi feladatok megvalósításában. A természet- védelmi értékek őrzésébe, fenn­tartásába fokozottabban be­vonják az alakulóban lévő ter­mészetvédelmi egyesületet, szo­rosabbra fűzik az együttműködést a Magyar Madártani Egyesülettel, és javítják kapcsolataikat a társ­hatóságokkal, valamint a gazdál­kodó szervezetekkel. Újabb tájvédelmi körzetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom