Petőfi Népe, 1986. július (41. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

1986. július 23. • PETŐFI NÉPE 0 3 Mezőgazdasági kisgépek KÉPERNYŐ A Zala megyei Bagód községben működő Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat a mezőgazdasági kistermelők részére munkaeszközök gyártá­sát kezdte meg az 50 lóerőnél kisebb erőgépekhez. Tízféle munkaesz­közt már sorozatban gyártanak és folyamatosan szállítják az Agroker és az Agroszer vállalatok telephelyeire. Többek között egytonnás pót­kocsikat, tolólapokat, rotációs talajmarókat, ásógépet, rotációs kaszát, és sorközművelőt gyártanak. Az idén csaknem kétezer adaptert készí. tenek » kisgazdaságok részére. A képen: Luczu Ferenc és Farkas László talajmegmunkálás közben vizsgálja az ekét. A nemzet doktora? Az Adriai, a Földközi-tenger partján viszonylag könnyen fel­ismerhetők fürdőruhás honfitár­saink. A kívánatosnál, az egész­ségesnél teltebb, túlsúlyos fér­fiak, nők közül meglehetősen so­kan beszélnek magyarul. Kül­földi utazásaimon feltűnt: keve­sen dohányoznak az utcákon, te­reken. Nálunk? Tizenhat-tizen­nyolc éves fiúk, lányok szájából lóg a cigaretta. Sétáltatás köz­ben kisgyerekük arcába fújják a füstöt fiatal anyák. Miért ártunk önmagunknak? Miért kényelmesedtünk el ilyen kétségbeejtően? Változnunk, változtatnunk kell, amíg lehet, amíg nem késő. Mit tehetünk, mit tehetnénk? A televízió csak jelezheti a bajt, mint tette ezt vasárnap es­te. Aligha került véletlenül egy­szerre a Hét műsorába az üdülő­házak megkárosításáról és az el­hízás veszélyeiről készített le­hangoló riport. Mindkettő azel- burjánzó felelőtlenség, az elha­talmasodó önzés és a társadalmi tehetetlenség kórtünete. Miért kerül a bőröndbe a ha­mutartó, a vécélehúzó? Csak! Miért tűrik az illetékesek, hogy az üdülők vezetői vállrándítás­sal beletörődjenek a közvagyon megkárosításába? Csak! A ri­portból sejthetően senkit sem vontak felelősségre a megőrzé­sükre bízott javak elherdálásá­ért? Miért vállaljanak kellemet­len procedúrát, kicsivel több többletmunkát a lopások megelő­zéséért, a károkozók megbünte­téséért, a rongálások kifizetteté­séért? Mindkét riport azt sugallta: könnyebb rendeleteket kiadni, intézményeket szervezni, mint önmagunkat megváltoztatni. Így igaz még akkor is, ha egészsé­günk, életünk a tét. A tévé — mint említettem — figyelmeztethet, jó tanácsokat adhat, ösztönző példákkal buz­díthat arra, amit magunktól is tudnunk kellene. Ritkán láttam annyi derűs, ki­egyensúlyozott embert, mint a vasárnap esti magazin svéd-tor­na riportjában. Szemmel látha­tóan jól érezték magukat a — bocsánat — idősebb svéd ápoló­nő vezetésével végigtáncolt, vé­gigugrándozott testedzés után. önmagunk legyőzésének, a lus­taság, a kényelem legyűrésének a tudományát, örömét kaptuk a csodálatos svéd asszonytól, azt a legemberibb elszántságot, amit megfigyelhettem a nagyszerű svájci játékossal vetélkedő Ta- róczi Balázs minden mozdulatán is. Tudván tudta: akkor is el­vesztjük a mérkőzést, ha netán sikerül legyőznie nagyszerű for- máha lendült ellenfelét. De ő ennyivel tartozik a közönségnek és mindenek előtt önmagának. A bizonyítási vágy vitte előre mindig a világot, óvott a szelle­mi és testi elsatnyulástól. Ez az elszántság hatott meg a mozgás- sérültek pécsi — finom tapintat­tal elnevezett — világbajnoksá­gán. Milyen szívesen sétálnának jó nagyokat, futnának, vigyázná­nak egészségükre, ha tehetnék! De nem adják fel! Hajdanán csak a jobb módúak tarthattak háziorvost. Többnyire hallgattak szavára, mert tudták, hogy a doktor bácsi a javukat akarja, hümmögéssel, fejcsóvá- lással tudtukra adja, ha vétettek a józan ész tanácsai ellen. A már szinte családtag televíziós készü­léket mindenkihez eljutó házior­vosnak is tekinthetnénk, ha időn­ként megpaskolhatná azokat, akik mit sem törődnek a vasár­napihoz hasonló javallataival. Heltai Nándor ŐSZIBARACKBÓL KÖZEPES TERMÉS Az alma és szőlő még várja az esőt Nemcsak a szántóföldi növényeiknek nélkülöz­hetetlen a júliusi eső; egyre inkább rászorulnak a csapadékra a gyümölcsültetvényeik is. Mindenek­előtt az almástermésűek, amelyek fejlődésük je­lenlegi szakaszéiban sóik tápanyagot vesznek fel a talajból, ám az éltető nedvek forgalma csak akikor tökéletes, ha a gyökórzet környékéről nem hiány­zik a nedvesség. A MÉM szakemberei szerint a kajszibarack a vártnál kevesebbet termett, ezúttal is rossz az év­járat. Bekövetkezett az a helyzet, hogy a piacon olyan magasak az árak, mint esetenként a déligyü­mölcsöké. A kajszi megsínylette a téli és a tava­szi fagyokat, amúgy is az idei esztendő, úgyneve­zett kihagyóév. Ez a gyümölcsfaj minden máso­dik éviben ígér csak jó termést, és az idei esztendő éppen a holtpontot jelenti. Pedig most igazán jó a gyümölcs piaca külföldöm is, magasak az árak, úgyhogy ebből a barackból most szinte minden mennyiséget el lehetne adni. Gondot okoz az is, hogy egyre inkább hiányoznak az új ültetvények. Mivel a kajszi az utóbbi években sorozatosan el­fagyott, a termelők nem szívesen kockáztatnak vele, inkább más gyümölcsfajokat választanak he­lyette. Az őszibarack közepes termést hozott. A szakemberek mintegy 60—70 ezer tonnára számí­tanak, ami kielégítő eredmény. Ezt a barackot is megtizedelték a fagyok. Az alma egyelőre jó terméssel biztat, a gyümölcs egészséges, és minősége is megfelelő. Ám a továb­biakban legalább 60 millliméternyi esőre lenne szükség. Amennyiben a csapadék az elkövetkező 2—3 héten elmarad, úgy ez a termésmennyiség csökkenésében is megmutatkozik majd. Ugyanúgy a szőlő is szómjúhózza a vizet. Amint a szakem­berek megfigyelték, a fürtök fejlődése a nedves­séghiány miatt — remélhetően csak átmenetileg — valamelyest lelassult. Mindenesetre a szőlőültet­vények állapota lényegesen jobb, mint tavaly jú­lius második felében volt. Mindig szólni kell? M ost akkor ez annyiba kerül, amennyi rá van írva, vagy töb­be? A férfi épp egy napot várt, hogy a kérdést föltegye. Délutántól dél­utánig gyűjtötte a bátorságot, hogy visszamenjen a boltba, ahol 34 órával azelőtt 6 (hat) üveg sört vásárolt, s -ahol szerinte be­csapták. Van egy olyan érzésem, hogy a válasz tulajdonképpen nem hökkentette meg: — Ott a címkén, láthatja. Csak gondolom, hogy valami ilyesmit mondhattak neki: az ember, ha boltba járó, rendkívü­li precizitással képes életszerű párbeszédeket gyártani, netán elképzelni. A férfi? Lehet, hogy bólintott. Az is lehet, hogy nem. Ami biztos: nem csinált patáliáj, nem kérte a vásárlók könyvének nevezett panaszkönyvet. Az a legvalószínűbb, hogy a férfi csak a tényt akarta biztosan tudni. Hogy alapos-e a gyanú­ja. Igen? Nos, rendben van. ... És hazament, és megírta esetét egy újságnak. Részletesen, akkurátusán, úgy, ahogy volt. Láthatja mindenki, mert hiszen a napnál is világosabb: csúfság esett a becsületen, öt, becsüle­tes magyar állampolgárt, kerek három forinttal károsították meg. Mit szól mindehhez az újság? Hazafias üdvözlettel, aláírás. Tényleg: mit szóljon ehhez az újság? Mondjuk, hogy dörgedelmes cikkben ostorozza a vásárlók be­csapóit. Ám, hiszen nem tegnap nyomták ki az első számát, már óvatos: afféle „elvi alapról” in­dít támadást a három forint el- orzói ellen. Azaz — mert ha egy esetleges perben nem tudja bi­zonyítani az igazságát, helyre- igazításra ítélhetik, azaz erköl­csi vesztessé válhat — név nél­kül, úgy általában helyteleníti a vevők — konkrét — károsítását. A leglényegesebb kérdés: tör­ténik-e változás? Hihető-e, hogy az érintett üz­let vétkes pénztárosa, elolvasván a cikkecskét, magába mélyed, modern bűnbánatot tart, este szatyrába csusszant két üveg Kőbányai Világost, becsönget a férfihez, és lesütött szemmel ígé­ri meg: míg a világ világ, ponto­san számol ezentúl? Ez a megoldás viccnek is rossz lenne, annyira hihetetlen. Marad tehát minden a régi­ben: a boltban továbbra is töb­bet számolnak, ám különös mó­don elégedett a becsapott férfiú, hiszen ő „megmondta, amit kell”, és talán az a bizonyos cikk sem volt olvashatatlan. Ha effélét hallok — nemrit­kán — azon töprengek, vajon miért nem bízunk jobban ma­gunkban? Miért csak utólag vesz- szük a fáradságot, és miért, hogy szívesebben megelégszünk az ilyen félmegoldásokkal? Figyeltem múltkor egy hen­test. Egészen hétköznapi hentest képzeljenek el: se nem vagá­nyabb, se nem nyuszibb a töb­binél. Az abc-k húsóspultjái mö­gött dolgoznak ilyen hentesek. Zsíros kötény, ceruza a fül mö- gö t — ismerős? Az asszony, aki előttem állt, fél kiló combot kért. A hangja olyan volt, mintha a főnökétől kérne valami óriási szívességet, olyat, amit csak szabálytalanság árán lehet teljesíteni. A hentes arca — hasonlóan a teniszezőkéhez a Davis Kupában, ha mondjuk ászt ütnek — meg sem rezzent. Belekanyarított a húsba, levá­gott belőle egy darabot. Azt hiszem, rajta kívül min­denki látta, hogy jóval több fél­kilósnál. Ráhajintotta a mérlegre, a mér­leg nyelve nekilódult, ám a hen­tes — természetesen — nem vár­ta meg, hogy lecsillapodjék. — Nyolcvanöt deka — jelentet­te ki. — Maradhat? És ez az asszony ott előttem nem mondta azt: — Kérem szépen, én fél kilót kértem. Azt sem mondta: — Legyen szíves levágni belő­le, túl sok. Csak annyit felelt: — Maradhat. Persze. Belenyugvó hangon mondta. Mintha a főnökének felelte vol­na, és a főnöke egy rettentő mí- szes, kukacoskodós alak lenne. Akinek csak igennel lehet felel­ni, mert különben lőttek a pré­miumnak. Hogy vannak-e ilyen főnökök? Ilyen hentesek biztosan. Ez a hentes, ott a pult mögött, er e a „maradhat, perszé”-re mon­dott egy számot, egy összeget. Gondolkodás nélkül. És itt megint csak meg kell állni. Magamon is megfigyeltem: amit egy boltos mond, az olyan, mint a TÖRVÉNY. Nem tudom a titkát, de így van. Ügy te­szünk, felnőtt emberek, akik meg­becsülésünket a többi között azon mérjük le egzakt módon, hogy mit és hogyan kapunk a fizeté­sünkért, úgy teszünk, mintha el­hinnénk, hogy ezek a hentesek mind fejszámolóművészek, és egyetlen szempillantás alatt ké­pesek hibátlanul összeszorozni kétjegyű számot egy másik két­vagy háromjegyű számmal. Mikor zsebszámológépen Is több ideig tartana kiszámolni. Mikor meg ráadásul azt is jól tudjuk, hogy általában nem ma­tematikaprofesszorok állnak a pult mögött, hanem jóravaló hen­tesek. Akad persze, aki legalább visz- szakérdez. — Mennyit mondott? — kérde­zi. Csak úgy. mellesleg veti oda a kérdést, mint aki egy pillanatra másfelé figvelt, és nem hallotta meg a számot. Csodák csodája, a trükk az ese­tek igen nagy százalékában be­válik. A megismételt összeg jóval ke­vesebb az előbb mondottnál. Nem hordunk magunkkal zseb­számolót. Azok a francos kvarc­órák, a beépített számolójukkal ugyan ott díszelegnek jó néhány karon, de hogy csak úgy, nyomo­gatni a félmilliméteres bütykei­ket, miközben az ember háta mö­gött ott a sor...? Belegondolni is rossz. Ezért általában elhisszük azt, amit mondanak. Ez az asszony is. Ment a pénztárhoz, kosárjában a fél kiló helyett nyolcvanöt de- kás hússal. Lehet: még örült is, hogy nem túl zsíros. Lehet, is­meri a trükköt, és eleve azért kért fél kilót, mert tudta, így kap körülbelül nyolcvan-kilencven dekát. De nem szólt egy szót sem. Megkapta, kifizette. Nagyon szerettem volna azzal befejezni: És akkor én következtem. „Fél kilót kérek” — mondtam. A hen­tes rávágott vagy 90 dekát a mér­legre, és közölt egy árat. „Sok” — vetettem neki oda. Fölnézett, restelkedve magyarázta: „par­don, megcsúszott a kés”. És le­vágta, úgy, hogy éppen 50 deka lett. Nem 49. Nem 51. Hanem amennyit kértem. Éppen 50. Ahogy kell. Ahogyan — nagyon- nagyon sok országban, ahol a pul­tokon nem kiló-, hanem gramm­árat tüntetnek fel — a legtermé­szetesebb. De nem így történt. Rávágott egy darabot a mér­legre, mondott egy összeget. És gyűjtöttem a szót. Hogy most megmondom neki. NEKIK! De a hentes már a következőre figyelt, a mögöttem állót kérdezte. így aztán beálltam a sorba, és fizettem. Éppen én izéljek ezzel a...? Maid engem pisszegjenek le hátulról? Szólni kellett volna, tudom. Mindig szólni kell. Ballal József Kisiparosok a közéletben Hazánkban a szolgáltatások 56 százalékát a kisiparosok ad­ják. A szolgáltatások helyzetének, fejlesztésének tervezésé­ben és megvitatásában, a megszületett tervek végrehajtásá­ban szükség van kisiparosok megfelelő arányú képviseletére az állami és társadalmi szervekben. Az elmúlt hónapokban lezajlottak a kisiparosok helyi szervezeteiben a tisztségújító és küldöttválasztó taggyűlések, s most folynak az augusztus­ban—szeptemberben rendezendő megyei küldöttgyűlések elő­készületei. A szervezeti beszámolókban az elsőrendű fontos­ságú termelő és szolgáltató tevékenység mellett nagy hang­súlyt kapott a kisiparosok közéleti szereplésének méltatása is. Hazánkban a Kisiparosok Or­szágos Szövetségének kimutatá­sa szeriint 142 ezeír kisiparos mű­ködük, Hetvenötezrein főfoglal­kozás bab dolgoznak, a többiek a munkaviszony, illetőleg nyugdíj mellett fejtik ki tevékenységü­ket. Sokam nem, vagy rosszul is­merők e réteg élet- és munka­körülményeit, a kevés, bár lát­ványos kivételiből ítélnék. A pontos statisztika azt mutatja, hogy a kisiparosok 73 százalé­kának a kisipari tevékenységé­ből származó tiszta jövedelme alatta mar»d a bérből és fize­tésből élőik átlagos jövedelmé­nek. A kisiparosok mintegy negy­ven százaléka fiatal. A mostani kisiparosok közül sokan előző munkahelyükön üzemi, iskolai, intézményi kollektíváiknak vol­tak tagjai, részt vettek a KISZ- és a ipárítimunkábani. A közéleti fórumok, társadalmi és pártszer­vek most is igénylik tapasztala­taikat, nemegyszer társadalmi munkájukat is. A főfoglalkozá­súak között mintegy 6200 párt­tag tevékenykedik, jó részük a 21 önálló párfcalapszervezet Vala­melyikében. Több százra tehető azok száma akik községi, váro­si, megyei pártbizottságokban, s a mellettük működő munkabi­zottságokban végeznek pártmun­kát. Munkásőri megbízatást is egy­re többen vállalnak. Naponta ta­pasztatható — különösen a nagy­városokban —, hogy a személy­es teherszáilih'tó kisiparosok CB- rádióikkal segítik a közbizton­ság, a társadalmi tulajdon vé­delmét. Az 1500 kisiparos tanácstag es ötszáz póttanácstiaig, a területi népfran,«bizottságok kétezernél is több kisiparos tagja tevékeny részt vállal a helyi politika ala­kításában: és ezen túlmenően nagy számmal megtalálhatók a KISZ, az MHSZ, a Vöröskereszt, s az újonnan alakult városszé­pítő, környezetvédő egyesületek tagjainak sorában is. Á kisiparosok termelési moz­galmában a tanácstagok és a népfrontaktivisták a hangadók. Ezt bizonyítja a többnyire az ő szervezésükben megvalósuló tár­sadalmi munka mennyiségé, ‘amelynek értéke 1981-ben 35, ta­valy pedig már 100 millió forint volt. A közéleti tevékenységre, a ta­nácstagi, bizottsági munkára tu­datosan is készülni kell, napra­készen ismerni a társadalmi és politikai folyamatokat. A fcis- litparoscik táiraadalimii vezetőkép­ző j ében ezernél többen szereztek már bizonyítványt. A kisiparo­sok és kiskereskedők politikai fórumán tíz-tizenötezren tanul­nak rendszeresen; behatóan is­merkednek a szervezeti állliásfog- lafásckkal), a politikai határoza­tokkal, a jogszabályokkal VALÓSZÍNŰLEG EGY PLAZMACSOMÓ Kutatják a gömbvillám okát, természetét Júliusban és augusztusban a nyári zivatarok idején jelenik meg leggyakrabban az egyik legrejtélyesebb természeti jelen­ség, a gömbvillám. A világon eddig még senkinek sem sikerült kideríteni aa egyelőre ismeretlen tulajdonságokkal rendelkező világító gömb keletkezésének és megszűnésének okát. Hazánk, bam a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, Egely György fogja össze a gömbvillámra vonatkozó kutatáso­kat. Az MTI munkatársának kérdéseire összefoglalta az eddigi ismereteket. — Hol és mikor jelenik meg a gömbvillám, milyen tulajdonságokkal rendelke­zik? — A borsószemtől öt mé­ter átmérőig terjedő fehér, vagy színes gömb alakú vil­lám többnyire zivataros idő­ben jelenik meg. Legfurcsább tulajdonságai közé tartozik azonban, hogy látszólag min­den előzetes ok nélkül, nap­fényes időben akár zárt tér­ben, például egy szobában is létrejöhet. Egyelőre megma­gyarázhatatlan, hogy egyes göimbvillámok pusztításokat végeznek, mások semmilyen nyomot nem hagynak maguk után. Eltűnésük ugyancsak rejtélyes: vagy nyomtalanul megszűnnek, vagy csípős füst kíséretében szétpattannak. — Az eddigi megfigyelések szerint mi alkothatja a gömb­villám anyagát? — A kutatók abban egyet­értenek, hogy a ritka termé­szeti jelenség valószínűleg egy plazmacsomó, de azt még senki sem tudta kideríteni, hogy mi tartja fenn, akár per­cekig ás. A plazma élettarta­ma a fizika7 eddig ismert tör­vényei szerint nem haladhat­ná meg a másodperc ezredré­szét. Egyes gömbvillámok energiatartalma, romboló ha­tása ugyancsak elképesztő. A Szovjetunióban leírtak egy másfél méter átmérőjű gömb­villámot, amely egy homo­kos .talajon lévő víztócsába csapódott be, és egytized má­sodperc alatt vastag üvegré­teggé égette a .talajt. — A magyar kutatók milyen ismeretekkel rendelkeznek a gömbvillámról? — Mivel a jelenséget mes­terséges úton egyelőre nem le­helt előállítani, csak a leírá­sokból és a gömbvillám ál­tal okozott változások vizs­gálatából tudunk következ­tetni tulajdonságaira. Ha­zánkban eddig 190 leírást gyűjtöttünk össze. A statiszti­ka szerint átlagosan minden 'húszezredik ember látott ilyen jelenséget. Többször előfordult, hogy a közeliben, megjelent, lég- gömibszerűen lebegő gömb- villémot kézzel megérintet­ték. Ez rendkívül veszélyes, mert súlyos égési sérüléseket okozhat. Tudomásunk sze­rint Magyarországon eddig 11 ember halálát okozta a gömbvillám. A megfigyelések szerint többnyire azokat ve­szélyezteti, akiknek vizes a bőre, s ez a gömbvillám elekt­romosságára enged következ­tetni. Azoknak, akik akár a lakásban, akár a szabadban ta­lálkoznak gömbvillámmal, azt ajánljuk, hogy maradja­nak nyugodtan, ne álljanak az útjába. A jelenség több­nyire a nyílásokon kérészi­től távozik a házból. — Világszerte fizikusok, me­teorológusok és más tudo­mányágak képviselői próbál­nak magyarázatot adni a je­lenségre. Sikerült-e már va­lamilyen elfogadható hipoté­zist felállítani? — Eddig több mint száz tu­dományos feltevés született a gömbvillám eredetére, össze­tételére és tulajdonságaira vonatkozóan. Több országban nagy létszámú tudóscsoport próbál fényt deríteni a jelen­ség okára. Eddig azonban egyik megoldás sem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket. Nagy segítség lenne, ha sikerülne mesterséges úton gömbvillámot előállítani. — Hazánkban is kidolgoz­tak feltevést a gömbvillám magyarázatára? — A KFKI-ban 8—10 elmé­leti és gyakorlati fizikus köz­reműködésével próbálunk ma­gyarázatot adni e ritka termé­szeti jelenségre. Kialakítot­tunk egy, a világon létező ösz- szes többi hipotézistől gyö­keresen különböző elképze­lést. Ez a feltevés összefügg a tér dimenzióinak újszerű magyarázatával. Elgondolá­sunk kétségtelenül bonyo­lult, de nem mond ellent a legalapvetőbb fizikai isme­reteknek. — Mikor teszik közzé a hi­potézist? — Még számos megfigyelés­re van szükség ahhoz, hogy állításunkat igazoljuk. Ezért arra kérjük a lakosságot, hogy aki gömbvillámot lát, rész­letesen írja meg tapasztala­tait az MTA Központi Fizi­kai Kutató Intézete címére (Budapest 114. Postafiók 49. 1525).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom