Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

I 1986. június 5. • PETŐFI NÉPE » 3 M A Nyíri úti 12 tantermes új egészségügyi szakkö­zépiskolát szeptemberre átadják. ; " ■■*•' >- <v> ­0 ..... " ’.......... 1 12-VÉL TÖBB TANTEREM Középiskolai fejlesztések Jelenleg Bács-Kiskun középfokú oktatási intézményeiben 19 ezer 700 diák tanul. Ez a létszám várhatóan mintegy négyezerrel emel­kedik 1990-ig, mire a demográfiai hullám te­tőzik a középiskolákban. Éppen ezért, ki­emelt feladat ebben az ötéves tervidőszakban a gimnáziumok, szakközépiskolák és szak­munkásképzők tantermeinek bővítése, illetve ahol erre igény mutatkozik: új szakmák ok­tatásának bevezetése. Baján 18, Kiskunfélegyházán 16, Kiskun­halason 12, Kalocsán és Tiszakécskén 8—8, Kiskőrösön pedig 4 új tanteremmel bővül a középfokú oktatás intézményhálózata az el­következő esztendőkben. A megyei tanács mintegy 361 millió forint céltámogatással 112 új középiskolai tanterem kialakítását segíti a VII. ötéves tervidőszakban. Közülük a bajai német nyelvű gimnázium kivételével, vala­mennyit átadják az 1988 89-es tanévre, az alaposan mérlegelt elképzelések szerint. bővítik a szolgáltatásokat T akarékszövetkezet Kiskunfélegyházán A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet elmúlt évi eredményei alap­ján elnyerte a kiváló címet. Immár negyedszer érdemelte ki az or­szágos elismerést, méghozzá egymás utáni években, amire nincs példa az országban. Kétségtelen, hogy a középfokú (iktatás helyzetének javítására leginkább Kecskemét szorul rá. — Pillanatnyilag 1286 gimna­zistát. szakközépiskolást és szak­munkástanulót számlálunk a me­gyeszékhely intézményeiben — mondja Császár Cirill, a városi tanács művelődési osztályának, vezetője. — Ez a létszám három éverí belül 1960-ra emelkedik. S ha azt nézzük, hogy 1725 kisdiák kezdi meg tanulmányait ősszel az általános iskolák első osztályá­ban,..egyértelműen kitűnik: e hűl* lárn jelentősebb mérséklődése az elkövetkezendő, nyolc évben sem várható a középiskolákban. Ez pedig azt is jelenti, hogy az ál­talános iskolák rovására nem fejleszthetők a középfokú oktatá­si intézmények. — Konkrétan hány új középis­kolai tanterem kialakítását terve­zik Kecskeméten? — Szám szerint 61 tanteremről van szó, ennek egy elenyésző há­nyada, amit megyei támogatás nélkül, csak a város finanszíroz. Sajnos, Kecskemét az ezer lakos­ra jutó középiskolai férőhelyeket tekintve az országban utolsó he­lyen áll a megyeszékhelyek kö­zött. Ezért/ a város párt- és álla­mi vezetése, együttműködve a megyei szervekkel, programot dolgozott ki, amely a gimnáziu­mi helyek mérsékeltebb növelése mellett — az országos irányvonal­hoz és a szülők, diákok 'igényei­hez igazodva — a szakközépisko­lád osztályok gyarapítását szor­galmazza. — Mégpedig? — Évekkel ezelőtt megfogalma­zódott a Kecskemét főiskoláihoz kapcsolódó középfokú szakmai bázis kialakításának igénye. így a Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola mellett egy gép­ipari szakközépiskola, a Kertésze­ti Főiskola mellett pedig egy me­zőgazdasági szákközépiskola kezdi majd -meg a működését a jövő­ben. Ezzel, a jelenlegi hétféle szakközépiskolai oktatás további kettővel gyarapszik a VII. ötéves terv folyamán. — Hol kap helyet az említett két intézmény? — A Zójfe utcai Országos Pe­dagógus Gyermekotthon új hely­re költözik, A felszabadult épü­letben — az átalakításokat, fel­újításokat követően — indul majd a mezőgazdasági szakközépiskola két párhuzamos osztállyal, össze­vonva a mezőigazdasági szakmun­kásképzővel. Ez utóbbi bázisa je­lenleg a 623-as szakmunkásképző­ben van, s ennek a helyén kez­dődhet majd el — várhatóan 1988- ban — a GAMF-hoz kapcsolódó gépészeti szakközépiskolai oktatás. Az említettekhez hasonlóan, már meglévő épületrészek birtokbavé­telével bővül a Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola. Ugyanis a pedagógiai intézet új helyre költözött, s a felszabadult helyiségek — hat tantermet és két előadót alakítanak ki itt — egy éven belül az iskola rendel­kezésére állnak, megduplázva, je­lenlegi befogadóképességét. Az egészségügyi szakközépiskolában ugyancsak megkétszereződhet a diákok száma a tervidőszak vé­géig. a beruházások jóvoltából. — Új gimnázium Is épül Kecs­keméten? — Igen. mégpedig a Széchenyi- városban. Ennek a 16 tantermes intézménynek az átadása 1987 szeptemberében várható. Egyedül a vendéglátóipari szakközépisko­la kialakításához nem sikerült eddig anyagi fedezetet teremte­nünk — ezért a megyei pénztar­talékra apellálunk ... — Ez a fejlesztési program ösz- szesen mennyivel növelné a kö­zépiskolai férőhelyek számát Kecskeméten? — Csaknem kétezerrel. S külön előnye a tervezetnek, hogy ió ré­sze belső átalakításokkal, bővíté­sekkel megvalósítható. Ugyanak­kor a társadalmi szükségleteknek megfelelő beiskolázási arányok alakulnak majd ki, az azonos profilú intézmények összevonása pedig elősegíti a jobb, hatéko­nyabb szakemberellátást. Gondo­lok itt az egészségügyi vagv a mezőgazdasági szakmunkásképző és az ugyanilyen jellegű szakkö­zépiskolák koncentrálására. — Tehát elmondhatjuk, hogy 1990-re — ha a tervek megvaló­sulnak — megszűnik Kecskemét középiskolai hálózatának króni­kus tanteremhiánya? — A vonzáskörzetben élő fiata­lokat még ekkor sem tudják fo­gadni a város gimnáziumai, szak- középiskolái. Vagyis ebben a tervidőszakban csak mérséklőd­nek ezek a gondok — meg nem oldódnak. Kotoh Elek Szimpózium a növényvédelem gépesítéséről A Magyar Tudományos Aka­démia, valamint a MÉM agrár- műszaki bizottsága több agrár- és műszaki egyesülettel, s gyártó vállalattal együtt „A növényvé­delem gépesítésének fejlesztési kérdései” címmel nemzetközi szimpóziumot és gépbemutatót rendez június 10-én és 11-én Debrecenben, illetve a hadház- téglási Bocskai Termelőszövetke­zetben. A magyar gyártók és felhasz­nálók mellett nyolc európai or­szág szakembereit várják a ta­nácskozásra, amelyen elsősorban az anyag- és energiatakarékos, valamint környezetkímélő nö­vényvédő gépeket és módszere­ket ismertetik. Több mint ötven növényvédő gépet és berende­zést. — permetezőt, porozót, csá­vázót, folyékonyműtrágya-ki- szórót — mutat be a két leg­nagyobb hazai növényvédögép- gyártó. a debreceni és a veszpré­mi Mezőgép Vállalat. ALKALOM A TAPASZTALAT- CSERÉRE Cukrász­verseny Jánoshalmán Már hagyománynak számit, hogy a megyei szövetkezeti gasztronómiai társaság meg­alakulása óta évenként meg­rendezi a szövetkezeti cukrá­szok szakmai versenyét. Az idén június 3-án Jánoshal­mán került sor a vetélkedő­re Nyolc áfész tizenegy cuk­rásza adott számot szakmai tudásáról és felkészüléséről, A versenyzők egyik' feladata volt: kétféle, a korszerű táp­lálkozási követelményeknek megfelelő édesség készítése. A résztvevők a legjobb tu­dásuk szerint igyekeztek re­mekelni. a zsűri elnöke Si­monjai János, a Belkereske­delmi Minisztérium vendég­látói pari főosztályának mun­katársa elismeréssel szólt a versenymunkákról. Mint mondotta, az ilyen vetélke­dők jó alkalmat nyújtanak a szakmai tapasztalatcserékre, a tudás gyarapítására. A zsűri értékelése szerint a versenyben első lett Kö­kény Imréné., az Uníver Áfész cukrásza. Második he­lyezett: Laczi Mária, a Bács­almás és Vidéke Áfész, a harmadik helyre került Tóih- né Híz Mária, a'Jánoshalma' es Vidéke Áfész verseny­zője. A Jánoshalma és Vidé­ke Áfész küiöndíját Torgyik Pálnénak, a Kiskőrös és Vi­déke Áfész cukrászának ítél­te oda a zsűri. Az első há­rom helyezett értékes tárgy- jutalomban részesült. A ver­senymunkákból bemutatót és kóstolót tartott a rendezőség a Napsugár étteremben. Tapai Ernöné, a pénzintézet ügyvezető igazgatója élénk moz­gású, temperamentumos asz­szonyka. Tőle kérdezem, hogy miként sikerült sorozatban, or­szágosan is kiemelkedő eredmé­nyeket elérniük. — Működési körzetünk a vá­roson kívül Kunszállásra, Gá­térra és Városföldre terjed ki. Az említett területen 42 ezer ember lakik, közülük 7200 ta­karékszövetkezeti tag. Megjegy­zem, a mi pénzintézetünk a leg­fiatalabb a megyében. Tíz éve kezdte meg működését, ezért tagszervezettségünk a megyei át­lag alatt van. A tagok 80 száza­léka Kiskunfélegyházán lakik. Részjegyalapunk az elmúlt év végén 7 millió 300 ezer forint volt, ami 4 millióval magasabb az előző évinél. Az egy tagra ju­tó részjegyek összege tavaly, az előző évhez viszonyítva, több mint kétszeresére nőtt. Hangsúlyozza, hogy intézetük kezdettől fogva szoros kapcsola­tot alakított ki a tagsággal, a gazdasági döntésekben aktívan közreműködnek a. választott tes­tületek tagjai. Minden egységük­ben a helyi önkormányzat — az intézőbizottság — dönt'az aktuá­lis kérdésekben. — Nálunk különösen fontos a lakossági kapcsolat, a rendszeres takarékosság előnyeinek népsze­rűsítése. Sckat teszünk ennek ér­dekében. Nem véletlen, hogy be­tétállományunk az elmúlt tíz év alatt dinamikusan emelke­dett. Ehhez természetesen szük­ség volt a lakossági jövedelmek növekedésére is. Körzetünkben főként a mezőgazdasági tevé­kenységből származó bevételek erhelkedtek. A háztáji és a kise­gítő gazdaságokkal sokoldalú kapcsolatot teremtettünk. Egy­részt kölcsönökkel segítjük a kisgazdaságokat, másrészt ösztö­nözzük őket, hogy bevételeiket tartós betétekben hasznosítsák — mondja. A jó propagandamunka és a kapcsolatok eredményeképpen tavaly mintegy 30 millió forint­tal nőtt a betétállomány. A be­tétforgalom pedig az előző év­• Reggeltől estig várja tagjait, ügyfeleit a kiskunfélegyházi ta­karékszövetkezet irodája. (Kese­rű Sándor felvétele) hez viszonyítva csaknem 24 szá­zalékkal nőtt. Köztudomású, hogy a takarék- szövetkezetek hatásköre az utób­bi időben számottevően bővült. A hitelezés lehetőségei — külö­nösen az utóbbi időben — ked­vezően változtak. Az elmúlt év október 1-jével a takarékszö­vetkezet is bekapcsolódott az ál­lamilag támogatott lakásépítések kölcsöneinek folyósításába. Me­zőgazdasági célokra megközelí­tően 14 millió forintot kértek a gazdák. A széles körű szolgálta­tó tevékenység nemcsak a be­tétgyűjtés lényeges forrása, ha­nem hozzájárul a kisebb közsé­gék népességmegtartó képessé­gének erősítéséhez is. A felvá­sárlásokból származó lakossági bevételek kifizetése tavaly elérte a 74 millió forintot. Ezek a fo­lyósítások nemcsak a felvásár­lásban érdekelt intézmények munkáját segítik, de biztonságo­sabbá teszik a lakosság pénzgaz­dálkodását is. Itt még lehet előbb­re lépni. A felvásárló intézmé­nyekkel szorosabb kapcsolatot szeretnének kialakítani. Az Állami Biztosítóval közös megállapodás alapján tavaly 2225 biztosítást kötöttek. Segítették az idegenforgalmat, az általuk szervezett társasutazások részvé­teli díja 660 ezer forint volt. Az autóklubbal szerződést írtak alá díjbeszedésre. Az elmúlt évben a DÉMÁSZ-szal állapodtak meg, az áramdíjak átvételére. Jelen­leg tíz intézménnyel van olyan kapcsolatuk, amely elősegíti a különböző szolgáltatások bőví­tését. — Tavalyi nyereségünk az elő­ző évinek több mint kétszerese. Az a célunk, hogy újabb szol­gáltatásokkal erősítsük a ‘ pénz­intézetünk munkáját és szoro­sabbá tegyük a lakossági kötelé­keket — jegyzi meg végezetül Tápai Ernőné. K. S. Gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetkép Kata, a fizetővendég Az utóbbi öt esztendőben even,te átlagosan háromezerrel nőtt az álliami gondoskodásban részesülő kiskorúak száma egyebek között ez derül ki a Tudományszervezési és Infor­matikai Intézet most megjeLent sta tiszt ikai öss zef oglalój ából. Tavaly a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Inézet szervezetében csaknem 61 ezer gyermekkel foglalkoztak. Ezek fele állami gondozott volt, mintegy 46 szá­zalékuk rendszeres nevelési se­gélyben részesült. 1985-ben min,tégy ötezer kiskorú került állami gondozásba: kétharma­duk szülőktől, a többiek pedig hozzátartozóktól, illetve intéze­tekből érkeztek. Ugyanakkor mintegy 4800 kiskorú állami gondozása szűnt meg; közülük kétezren szüleikhez, vagy hoz­zátartozóikhoz kerültek vissza, 46 százalékuk nagykorúvá vált, 11 százalékukat örökbe fogad­ták. A csaknem 5400 nevelőszü­lő közül a többség egy gyerek, 1247 két gyermek, s több mint félezer három, vagy ennél több gyermek elhelyezését vállalta. Rendszeres nevelési segélyben 12120 család — 27 848 gyerek — részesült, összesen 192 mil­lió forint értékben; ez az ösz- szeg a megelőző évit 34,7 millió forinttal haladja meg. Az ön­álló életkezdéshez több mint ezer volt állami gondozott — a nagykorúvá vájtak fele — ka­pott támogatást. Az ország 115 állami nevelő- otthonának tavaly összesen 12 661 lakója volt; kétharmaduk általános és kisegítő iskolai tanuló. 16 százalékuk óvodás, 10 százalékuk középiskolás, illetve szakmunkástanuló. A nevelő- otthonokból eltávozott fiatalok közül négyezren részesültek utó­gondozásiban. Jelentős segítsé­get nyújtanak az otthonoknak a vállalatok és az intézmények mintegy 1240 patronáló brigád 577 gyermekcsoportot támoga­tott anyagi eszközökkel. A Művelődési Minisztérium felügyelete alá tartozó hét ne­velőintézetben tavaly 1040 fia­talkorút helyeztek el Több min* háromnegyedük állami gondo­zott, s mintegy felük cigány származású. Bírói úton 412, ál­lamigazgatási döntéssel 628 fia­talkorú került az intézetekbe, döntő többségben személyi ja­vak ellen, illetve család, ifjúság és nemi erkölcs ellen elkövetett bűntettek miatt. Tavaly 1508 elsőfokú gyámha­tóság működött az országban, a ezek különböző ügyekben mint­egy 185 ezer határozatot hoztak. Harminckét százalékkal emelke­dett a gyámság alatt álló kis­korúak száma — tavaly töíbb miint hétezren voltak —, s hét százalékkal nőtt a veszélyezte­tett kiskorúak és a velük kap­csolatos védő- és óvintézkedé­sek száma. 1985-ben 12 026 csa­lád, illetve 27,7 ezer kiskorú ré­szesült rendszeres nevelési se­gélyben. Kata olyan, mint egy jóságos, szelídlelkű, „mindentelhisz” nagy­mama. Emberséges, tiszta voná­sait csak az elmúlt 62 év rán­cai tépázták meg kissé. S csupán a csillogó fehér hajszálain fut át időnként valami furcsa, ide­ges remegés. Egyszer-egyszer tör­del néhányat hosszú ujjain, majd a szája szélébe harap, aztán egy­kedvűen néz maga elé. Amikor kérdezni kezdem, szipog egyet- kettőt, s mint a hegyi patak az eső után, nekiindulnak a köny- nyei. Ügy tesz, mint aki nem ér­ti saját magát, mint akivel az élet űzött egyszeri, kegyetlen tréfát. Pedig most a látszat csal. Ez az első ránézésre tisz­tességben megőszült, a légynek sem ártó asszony életének közel felét börtönben töltötte. Börtönről börtönre Solymosi Katalinnak, az egy­kori szegedi lánynak nem volt nehéz gyenfnekkora. Talán min­dent megkapott, amit csak kért. Még férjhez is ahhoz mehetett, akit szeretett. A felelős beosztá­sú férje mellett neki is jó mun­kahely jutott. Ám a szép álarc mögé bújt kisördög elcsenetett vele néhány apróságot. 1950-ben messze a szülői háztól, Tatán kapta meg érte az első bünteté­sét, három hónap fogházat. Egy évvel később Kaposvárott ugyan­csak lopásért már nyolc hónap börtön várt rá. Budapesten újabb esztendő múlva pedig két évre emelkedett a szabadságvesztés időtartama. 1956 Székesfehérváron érte. Ahol a helyzet megint megfelelő­nek látszott a lopásra. Emellett még csalásra, sikkasztásra is te­remtődött alkalom. A hatéves börtön után Miskolcra került. Ám 1964-ben a társadalmi tu­lajdon sérelmére elkövetett csa­lások és lopás miatt újabb hét évet szabtak rá. Innen a jó ma­gaviseleté miatt kedvezmény­nyel szabadult, de a lejtőn már nem tudott megállni. Kiskunfél­egyházán néhány apróság eltu­lajdonítása miatt 2 év 2 hóna­pot kapott. Szabadulása után az új élet ígéretét 1971-ben Pécsett mondta ki. De ez is csak úgy járt, mint az előző valameny- nyi. Sikkasztás, közveszélyes munkakerülés, csalás, lopás sze­repelt a pécsi vádiraton, s a büntetés öt év szigorított börtön volt. 1977-ben Siklóson ötrend- béli lopás, kétrendbeli csalás mellett ismét közveszélyes mun­kakerülés miatt mondták ki bű­nösnek. A cselekmények elbí­rálása idején már hatályos volt az új büntetőkódex, így hat év, fegyházban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte őt a bíróság. Hozzá pedig elrendelte a maxi­mum öt évig tartó, szigorított őrizetét. Ez utóbbi büntetésből akkor lehet korábban szabadulni, ha az elítélt jól viselkedik, és leg­alább már két év eltelt az őri­zetből. Solymosi Katalin megfe­lelt a normáknak,, így nyolc év után tavaly júniusban szabadult. Zokogva kérte, higgyék el neki, soha többé nem csinál semmit, ’amiért büntetés járna. Hittek neki Kecskeméten elhitte neki mindezt egy idős rokona, aki egyben vállalta, hogy befogadja a sokszorosan börtönviselt asz- szonyt.' Fél évig a legnagyobb rendben ment minden. Kata fő­zött, mosott, vasalt, s úgy tett, mintha ezentúl mindig ezt akar­ná csinálni. Csak időnként hang­zott el a két nő között egy-két hangosabb szó, aztán lelkűk mé­lyén egyszercsak felparázslott az ellenszenv. Kata még egy ideig türtőztette magát, aztán úgy döntött, elhagyja a házat. Rég­óta fájt már a lába, ezért Gyu­lára utazott, hogy az ottaríi gyógyfürdőben kezeltesse magát. Néhány napra beköltözött az egyik szállodába, s költötte a pénzét. Majd tíz napra kibérelt egy IBUSZ-szobát, s a díjat elő­re fizette. Volt miből. A kecske­méti szállásadójától hétezer fo­rintot vett „kölcsön". A háziak gyorsan megkedvel­ték. Betegségét, elesettségét lát­va minden módon igyekeztek könnyebbé tenni a Gyulán töl­tött napjait. Ha együtt ebédeltek. Kata hálából vállalta a mosoga­tást. Olykor még a vacsoraké­szítésbe is besegített, s az étke­zés után álmairól, vágyairól me­sélt Amikor eltelt a tizedik nap. már barátként hívták újra visz- sza. A házigazdák fölsegítették a vonatra, de még nem tudták, hogy a lakásból négyezer fo­rintjuk már hiányzik. Megszólalt a lelkiismeret ? Idén március 3-án Gyopáros- íürdőn, Kata újabb l'izetővendég- szcbát bérelt, napi száz forintért. Itt is előre fizette a díjat és ugyancsak a háziak bizalmába férkőzött. Könnyedén megtudta tőlük,' hogy hol tartják a kész­pénzüket. Így a távozás előtt még kiemelt a rejtekhelyről, a centrifuga dobjából, négyezer forintot. A jól jövedelmező mód­szer szerint még próbálkozott egyszer Zalakaroson. Ám mind­össze ezer forintot vitt el. Talán azért, mert megszólalt a lelkiis­merete. Amire a vonat Zalaka- rosról Budapestre ért. már tud­ta, hová vezet az útja. Meglepő módon az V. kerületi rendőr- kapitányságra ment. ahol felje­lentette önmagát. Most az utolsó állandó lakó­helye szerint illetékes kecske­méti rendőrkapitányság folytat nyomozást az ügyében. Életében talán most az egyszer nem ha­zudnak a könnyei, mint ahogy Kata sem. a fizetövendég. r. b.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom