Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

2 • PETŐFI NÉPE 0 1986. június 25. Magyar—török tárgyalások „Türelmünk elfogyott” Interjú Winnie Mandelával (Folytatás az 1. oldalról.) állapította, hogy történeti időkre visszanyúló kapcsolataink ma barátiak, azokat semmilyen prob­léma nem terheli. Kapcsolataink a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok jó együtt­működésének példájaként jól fejlődnek. Eltérő szövetségi rend­szerünk ellenére is megtaláljuk a közös hangot a világ fő kérdé­seiben és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük kétoldalú kap­csolatainkat. A magyar küldött­ség vezetője kifejezte meggyőző­dését, hogy Kenan Evren látoga­tása új ösztönzést ad az együtt­működés fejlesztésére. A Török Köztársaság elnöke válaszában örömének adott han­got, hogy első török elnökként látogathatott el Magyarországra. Kenan Evren is hangsúlyozta, hogy kapcsolatainkat nem terhe­lik ma problémák; a különböző területeken megvalósuló együtt­működés szélesedését és elmélyü­lését tanúsítják az elmúlt évek­ben lezajlott magas szintű, mi­niszteri látogatások. Az államfő hangoztatta, hogy — a függetlenség és a területi integritás elvének tiszteletben tartása alapján — Törökország fejleszteni kívánja kapcsolatait a világ minden országával, s nagy figyelmet fordít a török— magyar történelmi kapcsolatok továbbfejlesztésére. • Kifejezte meggyőződését, hogy kölcsönös jóakarattal jelentős eredmények érhetők el. Fedoszejev Afrika gazdasági * felszabadításáról Csak a Mihail Gorbacsov januári nvüatk .vitában ki­tetted, valamint az S/.KP XXV11 kongresszusán meg­fogalmazott külpoátskai kez­detben vezések meg valósi tusa tvven szabadu'.hatna.nak tel olyan jelentős pénzeszközök, amelyek az aftaka; országok gazdásági' elmarad-etsáíian.ak, Attu lie i le Üregének f< *í,s z;«POÍ á* sóhoz .szükségesek — jelen­tette ki'Pjotr Ft’dös/ejev, a Szovjet Tudományos Akadé­mia alelnöki*. Az akadémikus a II. .szovjet—afrikai tudom;«» ny —politkai konferencia megnyitóján beszélt Fedoszejev akadetn kus elvan a:fogó és hosszú távú hatékony intézkedések kidol­gozás i mellett emelt szót, amelyek célja az afrikai gaz- tlas.áüi váhag m’élyerrfekvö Alkatnak felszámolása EV. szo­ros kapcsolatban áll u d s/k- riminació. az. impr-naf ista ha­talmak és r* transznaczonálls társaságok önkényének meg­szűnt *és.‘vei. a nemzetközi, gazdasági biztonsági rend­szer mégtercnitósévei. a . lé- s/ofc'.-s felitztysért" lelsz.«« valóra váltásával •— muta­tott rá Kenan Evren törökországi vi- szontlátogatásra hívta meg Lo- sonczi Pált, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. A plenáris tárgyalásokat köve­tően Losonczi Pál és Kenan Ev­ren — Várkonyi Péter és Vahit Haleíoglu részvételével — szűk körű megbeszélést tartott. A tanácskozás után Losonczi Pál és Kenan Evren jelenlétében magyar—török mezőgazdasági együttműködési megállapodást irt alá a Parlament Kupolater­mében Váncsa Jenő és Hüsnü Dogan. A hosszú távra szóló,* átfogó egyezmény rögzíti a két minisztérium együttműködését a mezőgazdaság több ágában, így a növénytermesztésben, az állat- tenyésztésben, illetve az erdőgaz­dálkodásban, valamint az élel­miszeriparban. Az együtműkö- des részeként a jövőben török szakemberek ismerkednek meg többek közölt a magyar kukori­catermesztési rendszer tapasz­talataival, magyar segítséggel fejlesztik Törökországban a juh- tenyésztést. a baromfi- és a teje- lös zár vas mar ha-tartást. A meg. állapodás közös kutatási terüle­teket is kijelöl, s intézkedik a szakemberek kölcsönös cseréjéről is. Ugyancsak az államfők jelen­létében Czipper Gyula és Ahmet Selcuk a két ország energiagaz­dálkodási együttműködését rög­zítő keretmegállapodást írt alá, amely az energetikai iparban te­vékenykedő magyar, illetve tö­rök vállalatokat ösztönzi kap­csolataik fejlesztésére, a korsze­rű együttműködési formák, így a kooperáció és a harmadik pia­cokon váló közös fellépés kiala­kítására. A tárgyalások befejeztével Kenan Evren és kísérete szállás­helyére hajtatott. Itt a késő dél­utáni órákban Sarlós István, az országgyűlés elnöke felkereste a török államfőt, s szívélyes lég­körű megbeszélést folytattak. Este a török köztársasági el­nök vendéglátója. Losonczi Pál társaságában megtekintette az Operaház előadását. LONDON A londoni ITV televízió mun­katársai a dél-afrikai szükségál­lapot rendelkezéseit kijátszva, egy becsempészett kamerával és az Afrikai Nemzeti Kongresszus aktivistáinak segítségével ri­portot készítettek a külvilágtól elzárt Sowetóban. A riportműsor­ban. amelyet hétfőn este ..Cen­zúrázásán Dél-Afrika” címmel sugárzott az ITV, az apartheid­rezsim rendel kezeseivel dacol­va megszólalt Winnie Mandela, az ANK bebörtönzött vezetőijé­nek felesége fs. — Népemet — kezdte a külvi­lágnak szóló drámai üzenetét Mandela asszony — saját földjén faji börtönbe zárták. Városain­kat megszállták, elvágtak bennün­ket a külvilágtól. Még gettóink­ba sem léphetünk be szabadon, és nem távozhatunk lezárt váro­sainkból. A tömegtájékoztatás eszközeit és tudósítóit kitiltot­ták. Igv próbálják elrejteni a vi­lág elöl az elnvomá.s brutalitását, és az apartheid rendszerének mé­lyülő válságát. — Mindennek — folytatta Win­nie Mandela — pontosan az. lesz a következménye, amit a rend­szer kétségbeesetten megaka­dályozni próbál. Mert türelmünk elfogyott. Bűnös rendszerrel ál­lunk szemben. Ez a terroristák kormánya, amely egy védetlen és fegyvertelen népet terrorizál. — A kormányzat megkísérel­te elhitetni a világgal, hogy re­formok irányába halad. így akar­ták megkönnyíteni a rendszerü­ket támogató kormányoknak, hogy folytathassák az apartheidre­zsim dédelgetését. A reformok meséjére rácáfolt a szükségálla­pot kegyetlen valósága. — Az utolsó békés eszköz, a.mellyel a külvilág segíthet ben­nünket — kötelező erejű szank­ciók elrendelése Dél-Afrika el­len. A szankciókon kívül nincs más békés eszköz, amivel a kül­világ nyomást gyakorolhatna a hazánkban uralkodó erőszak rendszerére. — Mi ismételten felhívtuk, és újra felhívjuk a nemzetek közös­ségét, hogy hozzanak kötelező erejű szankciókat hazánk ellen. Arra kérjük a keresztény és de­mokratikus nemzeteket, hogy szi­gorú szankcióknak vessék alá Dél-Afrikát. Arra kérjük őket, hogy fojtsák meg országunkat a mai mivoltában. Nincs más mód, hogy rádöbbentsék az ország egész lakosságát politikai helyze­tének súlyosságára. A keresztény világnak nincs más eszköze, hogy Pretoriát, rákényszerítse a ha­talom békés átadására egy több­ségi. a lakosság egészét képviselő kormányzatnak. — Nálunk senki sem tudhatja jobban — hangsúlyozta Mande­la asszony —. hogy a szankciókat mi is megszenvedjük. De nem a brit kormány dolga eldönteni azt, hogy mi. Dél-Afrika népe. meny­nyi szenvedést tudunk elviselni szabadságunkért cserében. Mi mar épp elég régen szenvedünk. Számomra érthetetlen, hogy egy civilizált kormány, amelynek demokratikus hagyományai a Magna Chartáig nyúlnak vissza, hogyan lehet olyan rövidlátó a dél-afrikai helyzet megítélésé­ben. mint a mai brit kormány. Tudjuk. a Thatcher-kormány megpróbálja elhitetni a közvéle­ménnyel. hogy a mi népünk szen­vedései aggasztják. Valójában azonban semmi más nem ag­gasztja. mint a dél-afrikai brit érdekeltségek sorsa. — Azt is tudjuk, hogy az apartheidrezsim inkább kész harcolni az utolsó emberig, semmint elfogadni a dél-afrikai helyzet realitását. Mégpedig azt, hogy mi vagyunk a többség, és mi vagyunk hazánk jövendő kormánya. A magyar kultúra éve az NSZK-ban KÜLN A magyar kultúra értékeit az NSZK-ban most bemutató programsorozat a két ország kulturális találkozásának korántsem a kezdete, hanem koráb­bi évek eredményeinek folytatása és az eljövendő évek megalapozása is — jelentette ki Hans Schwier, az NSZK Észak-Rajna-Vesztfália tartományának kultuszminisztere abból az alkalomból, hogy Köln­ben megkezdődtek az idén júniustól 1987 júliusáig tartó magyar kulturális rendezvények. Schwier Kö- peczi Béla művelődési miniszterrel együtt a prog­ramsorozat védnöke. Mint az MTI tudósítójának nyilatkozva hangoz­tatta, e nagyszabású zenei, képzőművészeti, színhá­zi és filmművészeti vállalkozástól azt várja, hogy Magyarország még közelebb kerül az NSZK népé­hez. — Bár Magyarország számunkra vonzó ország is a nyugatnémet turisták egyik legkedveltebb úti­célja. attól tartok, nálunk országukkal kapcsolat­ban még kísért az elcsépelt klisékben való gondol­kodás — mondotta. A magyar programok a többi között éppen azt a célt szolgálják, hogy ezek vég­leg odakerüljenek, ahová valók — az operettek bi­rodalmába. — A mostani magyar rendezvények még-inkább megértetik velünk, hogy Európa — azon túlmenően, hogy országai két különböző gazdasági-társadalmi közösséghez tartoznak — a kulturális sajátosságok, befolyások, viszonylatok változatos tárházát kínál­ja. s ez gazdag tartalék jövőnk kedvező alakítása szempontjából is. A magam részéről mindenek­előtt azt remélem, hogy a jövőben többet találkoz­hatunk a magyar képzőművészet alkotásaival, mert itt még sokat tanulhatunk, s azt is remélem, hogy előmozdíthatjuk a cserét az irodalmi élet terüle­tén is. — Tavaly, amikor beható tárgyalásokat folytat­tam Budapesten, már megállapodtunk abban, hogy ■iskolai csereprogramokat indítunk, s az idén fel­tehetően már az év derekán részleteket is kidolgoz­hatunk. Sort kerítünk diákok és tanárok cseréjé­re. s együttműködési kapcsolatokat teremtünk ma­gyar és nyugatnémet iskolák között. — Kár, hogy a mi iskoláinkban nem tanítják a magyar nyelvet úgy, ahogy például Magyarorszá­gon a németet tanítják, de talán elérhetjük, hogy bizonyos kiszemelt iskolákban választható tantárgy legyen a magyar. Az ilyen iskolák partnerkapcso­latokat ápolhatnának magyar iskolákkal — mon­dotta Hans .Schwier. LENGYEL HÉTKÖZNAPOK I. Az első benyomások Jó néhány év után visszatérve Varsóba, az ember érthető kíváncsisággal járja az utcá­kat, Az üzletek hétköznapi, mozgalmas élete­ben. a kávézók hangulatában tettenérhetö az. amiről az utóbbi időben oly sokat olvastunk és hallottunk: a stabilizálódás útját járó Len­gyelország. Júniusban fölöttébb színes a varsói utca­kép. az üzletek és standok zöldségkínálatát bármelyik főváros megirigyelhetné. Ez az el­ső impresszió, bár az embernek még nem sok fogalma lehet arról, hogy mit jelent a 150 zlotys uborkaár. vagy a több mint há­romszáz zlotyért kínált paradicsom. Más­nap pedig, amikor elújságolom, hogy az egyik standon görögdinnyét is láttam — potom 2400 zlotyért! — az újdonsült ismerősöm fein evet: — A görögdinnye eladója és vásárlója az. aki a hatszámjegyű árcédulát viselő bundát is megveheti. A látogatót természetesen a görögdinnyén kívül egyéb meglepet esek is érik. A presszó­ban csodálkozva néznek a bort kérő idegen­re, a szállodában pedig 1010 zlotyért tesz­nek hét decinyit. az asztalra. S hogy mennyi az az 1610 zloty? A Mar.sz.alkowsz.ka bárme­lyik áruházában kiváló bőrcipdt adnak eny- nyi pénzért. SzombeöUik néhány olyan korábban nem tapasztalt utcakép is, ami olyan érzéssel töl­ti el az embert, mintha Budapesten járna. Egymást érik a hatvan zloty körüli összegért hotdogot kínáló lakókocsik, s a borítékos sorsjegy is legalább olyap népszerű, mint ná­lunk. M>-g valami az első benyomásokból: sphcxl annyi szép es annyira olcsó virág, mint Var­sóban. De bármennyire szép, változatos es olcsó — Varsóban sem a virág a legfonto­sabb. Az Óváros piacterétől egy karnyújtás­nyira, egy néhány négyzetméteres húsbolt­ban tanúja vagyok, amint egy fiatalasszony vásárol. A kép kissé szokatlan, a mutatós combszelet lemérése után — egyébként négy­száz zloty kilója — zöld jegyeket vesz elő a pénztárcájából. Az eladó kezében olló, levág a cédulából. — a hús még jegyre kapható. — Nem olyan tragikus ez az egész *— mo­solyog Anderszewszka asszony. — akinek a férje külkereskedő. — Egyre kevesebb a kor­látozás. a gyerekek fejadagját nem is olyan régen ismét megemelték. Az az igazság, hogv a jegy kezelésének módját, a kapható meny- nviséget már egyre nehezebben tudom kö­vetni is, mert mind több az örvendetes vál­tozás. Mindehhez hozzáteszi: ha kissé drágábban is, időnként, jegy nélkül kapható csirke. A/, ellátási jótékonyan segíti az a rendelkezés, amely lehetővé tette a parasztoknak a sza­badpiaci értékesítést. Meg aztán, egy kis ta­lálékonyságén a lengyel ember sem megy a szomszédba. Egyre több a nagy befogadóké­pességű hűtőgép, mélyhűtő a háztartások­ban. A piacon vagy egyéb helyeken megvesz valaki tíz vagy tizenöt kiló húst, aztán egy darabig nincs gondja. Egy folyóiratban figyelemre méltó adato­kat. olvastam a tavalyi mezőgazdasági telje­sítményről: a megművelt terület hetvenhat százalékát 2 millió 800 ezer egyéni gazdaság birtokolja. A piaci árukínálat kapcsán pedig a LEMP KB mezőgazdasági osztályának he­lyei tes vezetője a következőket közölte 1985- ről: „Viszonylag nőm rossz termést takarí­tottunk be. 23—24 millió tonna gabonát, ami hektáronként 29—80 mázsás átlagot jelent. Megfelelő volt a burgonya- és a céklatermés. Bár a hústermelés a takarmányhiány miatt kisebb volt, az állami felvásárlás növeke­dett. A húshiányt pótolja a tej és a tojás, a hozamok azonban még alacsonyak, évi 2600 —2800 liter tej tehenenként. A hús kivételé­0 Kávézók a varsói Óváros piacterén. vei megszüntettük a jegyrendszert. Az élel­miszer-ellátás egészében javul ". Hogyan tovább? Erről volt szú a/ elmúlt hetekben és hónapokban azokon a rendkí­vüli érdeklődéssel kísért tanácskozásokon, amelyeken a Lengyel Egyesült Munkáspárt közelgő kongresszusának dokumentumairól nyilvánítottak véleményt az emberek, párt­tagok és pártonkívüliek. Kelemen Gábor (Következük: 2. KerteLés nélkül) Hogyan fejlődnek a gyermekek? Humánbiológiai tanácskozás Nemzetközi humánbiológiai ta­nácskozás kezdődött tegnap a Pécsi Akadémiai Bizottság szék- házában. A háromnapos szimpó­zium fő témája: a növekedési adatsorok összeállítása, amelyek egy-egv ország vagy regió gyer­mekeinek testi fejlődését, jellem­zik. A testméretek — magasság, súly. derékbuség stb. — ugyanis nemzedékről nemzedékre vál­tozhatnak és rendszerint változ­nak is. A gyakorlatban nagy je­lentőségük van az adatsoroknak, mivel számos szakterületen és tu­dományágban dolgoznak velük, például a gyermekgyógyászat­ban. a pedagógiában (testi neve­lés). a sportban, továbbá a gyer­mekétkeztetésben vagy a gyer­mekeknek szánt termékek (cipő, ruha. bútorzat stb.) gyártásánál. Hazánkban a múlt század het­venes évei óta folytatnak növe­kedésvizsgálatokat, de ezek rend­szerint csak egy-egy település­re vagy tájkörzetre vonatkoz­tak. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem embertani tanszé­ke először végzett az egész or­szágra kiterjedő — reprezentatív jellegű — kutatást. Az 1981-ben kezdődött munka három évig tar­tott. s ez idő alatt 113 települé­sen több mint. negyvenezer gyer­mek és fiatal testméreteit re­gisztrálták. Jelenleg a vizsgálati adatok feldolgozása történik, ami a mostani tervidőszak közepére készül el. A világon egyedülálló ez az országot átfogó standardi­záló vizsgálat, érthetően nagy érdeklődést váltott ki nemzetkö­zi szakmai körökben is. A konferencián a hazai szak­emberek elmondták, hogy az adatokból etalont kívánnak al­kotni, olyan összehasonlítási ala­pot. amelyhez viszonyítani lehet majd a később évtizedekben, év­századokban folytatandó hason­ló kutatások eredményeit. Az adatokat természetesen már most is hasznosítják, így ezek alapján vizsgálják a gyermekek testi fej» lödését. testnagyságuk változá-. sail egy-egy korcsoporton belül. A tudományos felmérés alátá­masztotta azt a közismert jelen­séget, hogy * a mai gyermekek gyorsabban és magasabbra nő­nek, súlyosabbak, netán kövé­rebbek is, mint. a korábbi nem­zedékek tagjai voltak. Lénye­gesen korábban következik be a nemi érés, a lányoknál már 12,5—Í3 éves korban, a fiúknál pedig 14 év körül. Kiderült a vizsgálatból, hogy például a vá­rosi gyerekek magasabbak és ko­rábban érettek, mint a falun élő társaik. Vizsgálták a gyermekek testösszetételét, a víz, az izom- zat és a zsír arányát., s megálla­pították, hogy nőtt a test.zsir ará­nya. ami a gyakori túlsúly kiala­kulásához vezet. Gyermekeink csak egyszer nő­nek fel — hangoztatták a tanács­kozáson — egyetlen egyszer van lehetőségünk befolyásolni a nö­vekedésüket. A szülők, a neve­lők. az orvosok, a sportedzők, a katonai kiképzők, a humánbio- légusok feladata, hogy javítsák azokat a környezeti tényezőket (életmód, táplálkozás, egészség- nevelés, sport stb.), amelyek közvetlenül vagy közvetve hat­nak a gyermekek testi fejlődésé­re. Erre vonatkozóan ajánláso­kat fogalmaznak meg a tanács­kozáson részt vevő szakemberek. AZ OTP ÚJ SZOLGÁLTATÁSAI Nyugdíj-előtakarékossági betét A takarékbetétek és a hitelek alakulásáról, az OTP új szolgál­tatásairól, s számos más, soka­kat érintő változásról tartott sajtótájékoztatót tegnap a Par­lamentben Tisza László, az Or­szágos Takarékpénztár vezér- igazgatója. Elmondotta, hogy az év a "értsd öt hónapjában 8,8 milliárd^-' fo» rinttal növekedett az OTP-tíén elhelyezett betétek állománya, s elérte u 223 milliárd forintot. A hitelállomány 7.5 milliárd forint­tal emelkedett, s meghaladja a 205 milliárdut. A hitelek túlnyo­mó többségét — 93 százalékát — a hosszú lejáratú, elsősorban la- káslétesílésre nyújtott kölcsö­nök adják. Az új szolgáltatások közül a vezérigazgató elsőnek említette a nyugdíj-el ötakgrékossági betétet, amelyet július 1-jelöl vezetnek be. E betétforma lényege, hogy aki egy tetszés szerinti induló összeget — de legalább 10 ezer forintot — elhelyez a betétben, majd pedig tíz éven keresztül minden hónapban legkevesebb háromszáz forintot fizet be, pén­ze után 9 százalékos kamatot kap. amely kamatos kamatként a tíz esztendő elteltével évi 13.9 szá­zalékos hozadékot jelent. Akik ezt a fajta betétet 35 és 50 éves koruk között váltják, egyúttal 150 ezer forintos életbiztosításhoz jutnak, mert a takarékpénztár az évi 9 százalékos kamat mellett egy százalékot életbiztosítási díj­ként könyvel el. Az új konstruk­ció alapvető célja, hogy könnyít­sen a majdani nyugdíjasok anya­gi helyzetén. Bár a tíz év letel­tével akár egy összegben is ki­lehelik pénzüket, célszerűbb, ha a tovább kamatozó összeget havi egyenletes részletekben használ­ják lel. Így például aki mostan­tól a 10 ezer forintos alaptőke mellett havi 300 forintot fizet be, 10 év múlva, újabb 10 esz­tendeig havi 1000 forintot kap vissza. Ugyanazt a nyugdíj-elő- takarékossági betétformát azok­nak is ajánlja a biztosító, akik 50 évesek már elmúltak, ők vi­szont ezzel együtt életbiztosítást már nem köthetnek. Az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében még az. idei évre ter­vezik a szavatossági iroda meg­nyitását is. Mivel az átadott OTP-lakások minőségével sok a gond, szükségesnek tartják egy olyan szervezet létrehozását, amely kizárólag az új lakások hibáinak kijavíttatásával fog­lalkozik. képviseli az ügyfeleket, tárgyal a kivitelezőkkel, javítók­kal. Az iroda feladatkörébe tar­tozik az is, hogy javítsa a minő­ségi átvételt liz OTP beruházá­sában épülő lakásoknál. Kedve-' ző a lakásépítőknek az is, hogy az OTP az ügyintézésnél több könnyítést tervez. Egyebek közt kevesebb bürokráciával folyó­sítja az építkezéshez szükséges' előleget, s könnyebben hozzáfér­hetővé teszi az építkezőknek a" leadott, vagy eladott lakások után járó saját anyagi fedezetet. Ugyancsak az ügyfelek gond­jait enyhíti, hogy a jövőben be­tétkönyvükből bármelyik OTP- íiókban vehetnek ki pénzt. Bi­zonyos feltételekkel eddig is fi­zettek ki az OTP-íiókoknál a másutt kiállított betétkönyvek alapján meghatározóit összege­ket. de mostantól ezt a gyakor­latot az intézet vezetősége egy­ségesítette és általánossá tette. A fenntartásos betétkönyvből minden korlátozás nélkül, a be­mutatóra szóló takarékbetét­könyvekből pedig oly módon ve­hető ki pénz, ha a tulajdonos igazolja magát. Az OTP vezetői arra is felhívták a figyelmet, hogy. a könnyítések mellett a továb­biakban is szükséges a kellő kö­rültekintés és óvatosság, éppen a betét könyv-tulajdonosok érdeké» ben. A tájékoztatón végezetül be­jelentették: szeptember 1-jétől kétszeresére emelik a totó-és lot­tószelvények árát. azaz 10 fo­rintért vásárolhatjuk majd meg a j át ékszel vényeket. A befolyt összeget változatlanul úgy oszt­ják fel, hogy a nyereményalapba 60 százalék kerül, s 40 százalék a költségvetésé. Mivel a nyere­ményalap összege mindenkép­pen növekszik, egy-egy alkalom­mal nagyobb nyereményhez jut­hatnak a szerencsések. Ezenkívül, a lnttó-tárgynyeremények kö­zött több lesz az értékesebb tárgy, s szándékoznak az eddiginél több gépkocsit is kisorsolni. Bővülő háziipari export IFolytatás a: 1. oldalról.) nerek megrendelésére női ruhát készítenek. A Kalocsai Népművészeti es Háziipari Szövetkezet teljes egé­szében népművészeti tevékeny­ségéi folytat. Az elmúlt eszten­dőben termékeik 97 százaléka zsűrizett volt. Közel kétszáz új terméket dobtak piacra, a 2.5 millió forintos, nem rubelelszá­molású értékesítési tervüket 5.7 millió forintra teljesítették. Hasonlóan a korábbi időszak­hoz. az idén is kiemelt felada­tuknak tekintik a nyugati export növelését. Tőkés megrendelőik görög, francia, NSZK-beli, oszt­rák, amerikai, japán cégek A szövetkezet termékei a népmű­vészeti motívumokkal díszített alátétek, szettek, futók, népmű­vészeti babák, pingált tojások, de igen keresettek külföldön a kalo­csai díszítésű blúzok is. A nem rubelelszámolású ex­portjuk jelentős mértékű növe­lését tervezték 1986-ra is: tizen­egymillió forint, értékű terméket akarnak értékesíteni a tőkés or­szágokban. Tervük megvalósítá­sához reális alapot jelent széles termékskálájuk, s az, hogy a ko­rábbi két értékesítési csatorna mellé az idén harmadik is tár­sult — tekintettel arra, hogy régi kereskedelmi partnerük, az In­tertourist külkereskedelmi jo­got kapot^ A. M. CENZÚRÁZATLAN DÉL-AFRIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom