Petőfi Népe, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

I 1986. június 25. © PETŐFI NÉPE • J NÉGY ÓRA ALATT ELKELT A FELE Rendelőintézeti kötvény Tiszakécskén Tiszakécske Város Tanácsa és az Állami Fejlesztési Bank tegnap 20 millió forint értékben rendelőintézeti kötvényt bo­csátott ki. Az 5000 forintos címletű, 5 éves lejáratú, évi 11 százalékos kamatos kamatozású értékpapírok fele alig négy ára alatt gazdára talált. — Tavasszal városunkba láto­gatott az egészségügyi minisz­ter, s javasolta, minél előbb épít­sük fel az új rendelőintézetet. Ígéretet tett, hogy a tárca vál­lalja a működési költségeket is — tehát már csak az volt a te­endőnk, hogy előteremtsük a hi­ányzó pénzt, húszmilliót — ele­veníti föl az előzményeket Aíts- kó István, Tiszakécske tanácsel­nöke, és országgyűlési képviselő. — Az eredeti terveinkben még másképp rangsoroltuk a hetedik ötéves tervi beruházásainkat: előbb akartuk fölépíteni a gim­náziumot, és csak utána a ren­delőt. Nem sokat gondolkoztunk a lehetőségeken, mert a kötvény már más városokban is bebizo­nyította, hogy gyors és demokra­tikus fejlesztési eszköz, ráadásul olcsó is, hisz a kamata csak 11 százalék, míg a bank 14 száza­lékra ad kölcsön pénzt. Amikor eldöntöttük a kibocsátást, az is a szemünk előtt lebegett, hogy jól járjon Tiszakécske népe is: a helyi lakosság jóval több ka­matot kap ezért az értékpapírért, mintha a pénzét másutt tartaná. Ezért is döntöttünk az 5000 fo­rintos címlet mellett, hiszen így •i kisebb jövedelműek is részt vehetnek az akcióban. A tanácselnök lelki szemeivel már szinte látja is az új rende­lőt, ahol — az ő szavaival — „kisvárosi szinten szinte min­dent” helyben tudnak elvégezni az orvosok. Hogy húszmillióból ki tudjanak jönni, a hagyomá­nyos szerkezet mellett döntöttek, melyet a helyi költségvetési üzem készít majd el. A kötvényből befolyó 20 mil­lió forintos pluszpénzből tehát megépül a rendelő — és nem módosul az eredeti elképzelés sem, mert elkészül a Móricz Zsig- mond Gimnázium 8 tanterme is a szükséges szakelőadókkal. Ed­dig Tiszakécskén a gimnázium az általános iskola helyiségeit használta, most végre saját, ele­ve gimnáziumi célokra szánt épületbe költözhet. Az ország második 11 százalé­kos kamatos kamatú kötvénye iránt (az elsőt, mint emlékezetes, Kecskemét bocsátotta ki), igen nagy volt az érdeklődés. Az első negyedórában hárommillió ér­tékben kelt el — volt, aki két­millió forintot szánt kötvény- vásárlásra. Várkonyi Gellert, az Állami Fejlesztési Bank szegedi területi igazgatóságának osz­tályvezető-helyettese délután ar­ról tájékoztatott, hogy az első nap az értékpapírok fele fogyott el Tiszakécskén és Budapesten. Ki miért vásárolt? — Inkább 11 százalékos köt­vényt veszek, mint hogy otthon tartsam a pénzt — mondta kér­désemre egy tiszakécskei férfi. — Két év alatt megspóroltam 10 ezer forintot, és tulajdonkép­pen most kíváncsiságból fekte­tem be: figyelemmel szeretném kísérni az értékpapír további sor­sát — árulta el egy másodéves egyetemista (kecskeméti lakos), aki egyébként matematika-fizika szakos tanárnak készül. — Az enyém az első számú kötvény, azt hiszem, ez így is il­lik — Miskó István tanácselnök alighanem meg is sértődött vol­na, ha valaki más kapta volna az egyes számút ... Tiszakécs­ke szempontjából persze az a fontos, amit kommentárképpen jegyzett meg: — Az érdeklődést, hogy a főesperes úrtól kezdve a vásárlók között látom a terme­lőszövetkezet kétkezi munkását, a,Okosság bizalmának tartom vámosunk iránt. Erre büszke va­gyok, -és köszönöm. A jó szón kívül a kötvénytu­lajdonosok csinos kis summát is kapnak kamatok fejében: 1991. június 30-a után a most befize­tett 5000 helyett 8425 forintot kapnak vissza. B J VÍZ KÖZELI VENDÉGLÁTÁS (L) Úszunk az árakkal? Széktói strand, széchenyitárosi szabadidőközpont Nyáron nemcsak a verejték, a pénz is jobban „párolog”. Főként vízközeiben, strandoló- és üdülőhelyeken érzik úgy a fogyasztók, hogy úsznak a számukra legtöbb esetben ellen­őrizhetetlen árakkal. „Sokba kerülnek az üdítők, általában az italok”. „Drága az étkezés”. „A gyerekeknek kínált nya­lánkságokért jócskán bezsebelik a hasznot az élelmes keres­kedők”. „Egyes vendéglátók a 10 forintos kávé műanyag po­harán kívül a keverőpálcikát is pénzért adják”. „Az egyszeri használat után eldobott műanyag poharak ára egynegyede a belőlük ivott üdítők értékének!” „.Gyerekek is károsultjai a túlzott áraknak. Nem ritkán becsapják őket”. Június utolján egyre-másra hallunk hasonló problémákat. Már a pohárral kezdődik... Tényleg, mi a helyzet a strand- vendéglátással és annak áraival? A megye egyik legnépszerűbb strandja a kecskemét-széktói. A múlt vasárnap kétezer-nyolcszáz- hatvankilencen keresték fel. Az üzemeltető, az Észak-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat egy­ben a vendéglátó is. Sokat tesz azért, hogy a szép környezetben a íürdőzők jól érezzék magu­kat. Sikerül-e ehhez kereskedel­mével is megfelelően hozzájárul­nia? Elsőként egy fürdővendéget kérdezek. — Egyik estefelé, a hátsó bü­fében azt mondták: most nem érnek rá átvenni az üres üvege­ket, és kávét főzni sincs idejük — újságolja Farkas Rózsa. Fél kiszolgálás az ilyen. A ven­dég talán vigye haza szatyorban, zsúfolt autóbuszon a napközben fogyasztott italok üvegjeit...? Kidobott pénz a strandon nya­ranként megvásárolt sok-sok mű­anyag pohár. Nagyságtól függő­en 90 fillér, 1,20, 1,30, 1,50, 1,60 és 2,60 forint egynek-egynek az ára. Ember (vevő) legyen a tal­pán, aki el tud igazodni: melyik, mennyit ér? Zsebbevágó, hogy egy kis üveg üdítőhöz a pohár ára az italénak 25 százaléka, s ráadásul vissza sem vásárolják. Szemeteszsák vagy kuka a gyűj­tőhelye. Hogyan jutott mégis több száz saras — szemmelláthatóan használt — kétdeciliteres pohár az 5-ös számú Kempingbüfé rak­tárába? — Ezeket az előző kollégám hagyta itt, aki már elment — tá­jékoztat Bravik Gyula vezető. — Én is továbbadom majd az utá­nam következőnek. Biztosan nem örülne á Köjál, ha a hasz­nált poharakat újra felhasznál­nám ... Egyszeri iváshoz drága! Mire való akkor a szennyes po­harak kabalaszerű, de legalább­is rejtélyes őrizgetése? Az biz­tos: a közeli, szintén a vízmű vál­lalathoz tartozó, széchenyivá- rosi szabadidőközpont büféjé­ben 25 ezer új pohár vár forgal­mazásra kartondobozokban, fel- bontatlanul. Legalább félszáz­ezer forintot ér. Mártonná Bakó Katalin büfévezető szerint „Elég drágák a poharak ahhoz, hogy az ember csak egyszer igyék belő­lük'’. Akkor miért nem váltják vissza és mossák el újra, miért nem használják föl takarékosab­ban az ivóedényeket? Végtére a pohárnak is ára van. Vagy úgy vannak vele, hogy a vevőknek semmi sem drága? Pipiskedés a hordónál Az ár ellen úszni a fürdőhe­lyeken amúgy is csak vastag pénz­tárcával lehet manapság. Kátai ■Jánosné, a Kecskeméti Fodrász Szövetkezet dolgozója, két kollé­ganőjével jóllehet nem árszakér­tő, vendég a szabadidőközpont büféjében, mégis össze tudja ha­sonlítani az itteni és a kerekdom­bi árakat: — Ez az egy pár virsli 23 fo­rint volt' — mutatja. — Kerek­dombon 38 forintért két, nagy szelet rántotthúst adnak. Az leg­alább még meleg is. Egy négy­öt tagú családnak sokba kerül itt inni és étkezni? Közel a bejárathoz,, az 1-es hordóbüfében Bozsó János nem­rég rendezkedett be. Nincs mo­sogatóedénye és nincs kávéfőző­je sem. Egyféle üdítőt és három­fajta bort árusít. A bort, ha ki­méri, 38 százalék alaphaszonnal adja tovább, de lehetősége van még 12 százalékot „rátenni”. Ar­ról, hogy mi, mennyibe kerül, be­lül, a hordóban, egy unikumos üveg mögé bújtatott (kézzel írt) árlap „tájékoztat”. Csak legyen a vendégnek kitartása oldalról pipiskedve belesni, hogy az ára­kat úgy-ahogy kibogarássza! A semminél jobb, de a kívána­tostól elmarad a széktói strand Szabó István vezette harmadosz­tályú büféjének az árlapja is. A söntéspult hátterében, a falon vörös kartonlapra ceruzával ír­ták fel az árakat, valószínűleg olvasóművészeknek. Ugyanis rit­ka képesség kell ahhoz, hogy az ide-oda lépő eladó mögött az em­ber az árakig (át)lásson! Ekkora erőfeszítésre sincs szük­ség a Szauna teraszán lévő, presz- szószerű kiszolgálóhelyen. A fagylalt kivételével (2,50 forint) nem kell árakat fürkészni. Annál az egyszerű oknál fogva, mivel nincsenek. Mennyit kérnek két deciliter, kimért kóláért, na­rancs-, citromüdítőért és a ká­véért? Megmondja az árus, ha kérdezik. Megkérdezem. A vá­lasz: — Négy forint 20 fillér az üdí­tő, plusz nyolcvan fillér egy po­hár. A kávé (másodosztályú áron) 11,10. Az árakat a legforgalmasabb helyeken — kevés kivétellel — csak szóban ismertetik. Furcsa, hogy már itt a nyár, ennek el­lenére Schóber Andrásáé gond­nok a szabadidőközpontban azt mondja: — Az ártáblák folyama­tosan készülnek.. . Hogyan fiadzik a pénz? így aztán árak már vannak (a kávé 10 forint, plusz műanyag pohár, plusz műanyag kanál), de kielégítő ártájékoztatás — szé­leskörűen — még nincs. A sza­badidőközpont Aíóló büféjénél, míg a kétdeciliteres üdítők árait noteszomba feljegyzem Vékony Csaba és Túri Imre bemondása alapján, a „Mennyit fizetek?" kérdések több vevőnek megvá­laszolatlanul maradnak. Ki tud­ja, miért, feltűnően halkan cse­rél gazdát áru és pénz. A vattacukor-készítők sem kür­tölik világgá, hogy 6 forint egy adag cukorfúvat. Hat-nyolc gye­rek áll állandóan körülöttük, és várják, hogy sorra kerüljenek. A pénz gyorsan fiadzik: láthattam közvetlen közelről, hiszen a sze­mem előtt emelkedett (fúvódott árban) pár másodperc alatt 1,25 fillér értékű cukor 6 forintos ter­mékké! Kohl Antal (Folytatjuk.) TÁJÉKOZÓDHATNAK A GYÁRTÓK ,, Vevők vagyunk” kiállítás Tegnap az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat bemuta­tóházában „Vevők vagyunk” kiállítás nyílt. A Termeltetők Tanácsába tömörült 26 keres­kedelmi vállalat mutatja be azokat a fogyasztási cikkeket, amelyek gyártására vállal­kozókat keresnek, hogy áru- választékukat bővíthessék, Il­letve csökkenthessék a hiány­cikkek számát. A megnyitást megelőző saj­tótájékoztatón a kiállítás szer­vezői elmondták, hogy az ed­digi tapasztalatok szerint eredményes a kereskedelem termeltetésszervező munká­ja. a vállalatok évről évre több árura tesznek szert ezzel a módszerrel. Az elmúlt évben csaknem 3,5 milliárd forint értékű fogyasztási cikket ter­meltettek, 10 százalékkal töb­bet, mint a megelőző eszten­dőben. A vállalkozók több mint fele állami iparvállalat volt, a szövetkezetek kevésbé érdeklődtek a felajánlott le­hetőségek iránt. A korábbiak­nál lényegesen kevesebb volt uz elmúlt évben a vállalkozó gazdasági munkaközösségek és kisiparosok száma is. a ter­meltetett cikkek előállításá­ban arányuk 20 százalékról 7,5 százalékra csökkent. A Termeltetők Tanácsa az idén információs adatbázist alakít ki annak érdekében, hogy mind a termeltető keres­kedelmi vállalatok, mind pe­dig a vállalkozó gyártók nap­rakész. tájékoztatást kaphas­sanak arról, milyen árucikkek hiányoznak az üzletekből, s körülbelül milyen mennyi­séggel lehet kielégíteni ezek­ből a vásárlók igényeit. Ter­vezik azt is, hogy az országos kiállításokon kívül külön­féle hiánycikk-bemutatókat Is rendeznek, s ezeken egy- egy adott témakörben a hiány­cikknek számító termékek mellett a termelők"megvalósí­tásra váró ötleteit is ismerte­tik. Ilyen lesz például az a ki­állítás, amelyen kizárólag ener­giatakarékos berendezésekre keresnek majd gyártókat. A mostani, három napig na­ponta 10-től 16 óráig nyitva tartó „Vevők vagyunk” kiállí­táson csaknem ezerféle vas­es műszaki cikkre, járműal­katrészre, és -tartozékra, ru­házati termékre, bútorra, já­tékra és papír-írószer árura keresnek gyártókat a vállala­tok. A hiánycikkek listáján változatlanul a kéziszerszá­mok, háztartási aprócikkek, műanyag áruk, szerelvények, különféle 1 vasalások, vala­mint a Járműalkatrészek ve­zetnek, ezekből több mint 560 található meg abban a kata­lógusban, amelyből a gyártók itt tájékozódhatnak, mind a pontos megnevezésről, mind a kereskedelem által igényelt mennyiségekről. Számítógépek a szigeten TANULÓ TÁBOROZOK Vakáció — tanulással. Így is összegezhetnénk a bajai szá­mítástechnikai tábor célját, ötven fiatal tölt tíz napot a Pe­tő fi-szige ten, a KISZ-iskolán, hogy alaposan megismerked­jenek a szakma titkaival, a számítógépek rejtelmeivel. Pon­tosan hét évvel ezelőtt jutott először eszükbe a szervezőknek, hogy Baján ilyen jellegű tábort indítsanak. A kezdetekre Korcsog Tibor, a kecskeméti SZÜV számítógép-műszerésze emlékezik: Családias hangulat — Már az első táborban is itt voltam. Akkor még kevesebb szá­mítógép állt rendelkezésünkre. Mondhatom, az eltelt idő alatt nyomon követhettük a technika fejlődését, a rendszer, a temati­ka gazdagodását. Ma minden tá­borozó előtt látni számítógépet, igaz, a legtöbbet kölcsönkértük. A tíznapos együttlét alatt arra törekszünk, hogy minél több is­merettel gazdagodjanak a diá­kok. Nem engedhetjük meg, hogy űrök tátongjanak a képzésben, hiszen egyre több iskolában van már számítógép. A jövő szem­pontjából fontos, hogy felkészül­tek legyenek a gyerekek. Itt a kezdővel is ugyanolyan lelkiis­meretesen foglalkozunk, mint azokkal, akik már túlnőttek egy bizonyos szinten, — Ügy vettem észre, a tábor­ban a számítógép a főszereplő. Szinte alig van olyan program, ami kikapcsolódást nyújtana. — Valóban kevesebb a kultu­rális és sportesemény. Azért még sem mondanám, hogy merev, szakmai tábor a miénk. Csalá­dias a hangulat. Tudjuk, mit sze­retnénk elérni, s azt el is érjük. A képernyőn: két céltábla A délelőtti foglalkozások tíz­kor kezdődnek. Hét csoportban foglalkoznak a fiatalokkal. Az egyik teremben állami gondozott fiúk ülnek. Ismerik egymást, ta­valy Sükösdön töltötték együtt az időt az életmódtáborban. Most kaptak egy újabb lehetőséget: tíz napon át élhetnek a számítás- technika világában. Aki segít ne­kik eligazodni a számukra bo­nyolult dolgokban: Molnár Péter. a budapesti Számítástechnikai és Alkalmazási Vállalat főosz­tályvezetője: — Minden nyáron eljövök Ba­jára, de állami gondozottakkal még nem foglalkoztam — mond­ja. — Éppen ezért izgalommal készültem a velük való találko­zásra. Kedvező tapasztalatokat, élményeket gyűjtöttem eddig, nem fedeztem fel közönyt. Kedves, jó­szándékú, nyitott gyerekek. So­kan most látnak először gépet, itt írnak programot. Főképp já­tékos formában tanulják meg a „titkokat”. Ágoston Attila Kecskeméten vasúti pályamunkás. A megyei KISZ-bizottság ajánlására lehet lakója a tábornak. — Ismeri a számítógépet? — Tudtam, hogy létezik, de soha nem ültem a közelében. Itt alaposan elmagyarázták a hasz­nálatát, persze csak annyit, amennyi elegendő ahhoz, hogy kisebb programokat készítsünk, rajzokat, ábrákat írjunk a kép­ernyőre. Én házat rajzoltam. — Ez elég nehéz — szól közbe Laczkó József, a Kecskeméti 607. Számú Ipari Szakmunkásképző ácsnövendéke. — Sokáig küszköd­tem, mire helyükre kerültek a vonalak. Egyébként nagyon tet­szik a játék . . . Kecskeméten, az ifjúsági házban szoktunk talál­kozni, a Sükösd-klubban. Láttam, hogy vannak számítógépek a Lo- gi-klubban. Biztosan megenge­dik majd, hogy ott gyakoroljunk a jövőben. Laczi József a kecskeméti Zója utcai diákotthon lakója. Ügyes ábrát varázsolt a képernyőre: két céltáblát. Szobafestőnek tanul, de érdeklik a műszaki dolgok is. & A lány ok precízek .. (Méhesi Éva felvétele) Jól érzi magát a táborban, gyak­ran indul sétára a városban. Fel­keresett egy festékhenger-készí- tő mestert, szakmájára gondolva ötleteket gyűjtött. A női precizitás A lányok a megye középisko­láiból érkeztek. Tóth Eva, a kis­kunfélegyházi Varga Jenő Köz- gazdasági Szakközépiskola má­sodikos diákja: — Az iskola számítástechnikai szakkörében szerettem rneg a programkészítést. A tanórákon főképp főkönyvi számlákkal fog­lalkozunk, itt pedig általános fel­adatokat kapunk. Jut idő a já­tékra is. — Kalocsán nem szerepel a gimnázium tantárgyai között a számítástechnika — veszi át a szót Jéri Erika. — Az osztálytár­saimtól tudtam meg, liogy a szak­körben érdekes, hasznos prog­ramokat lehet írni. Megpróbál­tam, s megtetszett. Azért jöttem a bajai táborba, hogy további is­mereteket gyűjtsék. Lovretity Zoltán, a bajai víz­ügyi igazgatóság számítóközpont­jának vezetője szintén a tábor- alapitók közé tartozik. Arra ké­rem, mondjon véleményt a lá­nyokról. — Sokkal zárkózottabbak, mint a fiuk. Mindig a legjobbra töre­kednek. Jellemző rájuk a női precizitás. Nem úgy, mint a fiúk: „ugorjunk a közepébe, lesz ami lesz”. Olyan programokat, módszereket tanítok meg velük, amiket a későbbiek során fel­használhatnak, s ha egyetemre, főiskolára kerülnek, már tisztá­ban lesznek az alapfogalmakkal. Abban is bízom, hogy „elplety­kálják”: a számítástechnika fon­tos dolog, s barátnőiket is sike­rül megnyerni. Szót fogad a gép? Olyan diákokkal is lehet ta­lálkozni, akik már magasabb szin­ten állnak számítógépes tudo­mányukkal. Czeigler Gábor, a bajai III. Béla Gimnázium tanu­lója például műszaki pályát vá­laszt majd. Angol tagozatos, nem volt neki nehéz, megtanulni a basic-nyelvet. Profinak mon­dott programot még nem irt, idő­hiányra hivatkozik. Miért sze­rette meg a számítástechnikát? Erre így válaszol: — Meg tudom magyarázni a gépnek, hogy mit csináljon. S persze, csak akkor fogad szót, ha helyes instrukciókat adok ne­ki... Ezt, az irányító szerephez szük­séges tudást mélyítik el a diákok a bajai táborban. Évről évre. Borzák Tibor Számítógépes góltotó A főnyeremény: Dácia személygépkocsi A labdarúgó-világbajnokság 3—4. helyiét eldöntő szombati mérkő­zésére, valamint a vasárnapi dönltőre ingyenes számítógépes góltotó- játékot hirdet a Magyar Televízió, a Képes 7 szerkesztősége, a Számí­tástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat, valamint a Hírlapkiadó VálLalatt, ezen belül a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat és a Petőfi Népe szerkesztősége. A számítógép segítségével már 20—25 perccel a mérkőzések vége után eldől — és ezt mindenki iáthaitja a saját képernyőjén, a Hétvég© című műsorban —, .hogy a helyesen tip­pelők közül ki a szerencsés nyertes, kinek juit a színes tévékészülék, az értékes szállítógép, vagy a fődíj, a Dácia gépkocsi. játékszabályok 1. A játékban minden magyar állampolgár a személyi számá­val (név és cím nélkül) vehet részt. Egy mérkőzésre minden­ki csak egy tippet adhat le. Aki­nek a személyi száma kétszer vagy többször fordul elő egy mérkőzés tippjei mellett, azt a számítógép automatikusan ki­zárja a játékosak sorából. 2. A góltotóban a mérkőzés 90 perce, illetve hosszabbítás révén a 120 perc alatt kialakult ered­ményt kell eltalálni. Ez döntet­len is lehet. (120 percnyi döntet­len után a büntetőrúgásökkal kialakult végeredményt már nem veszik figyelembe.) 3. Játszani kétféleképpen lehet. A) írásban: június 27-én, pén­teken a Képes 7-ben, a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzet­ben, »valamint az ország vala­mennyi megyei lapjában — így a Petőfi Népében is — megje­lenik egy tippszelvény, amire be kell írni a kigondolt eredményt, valamint a személyi számot. A kitöltött szelvényeket Bács-Kis­kun megye hat városában egy- egy helyen gyűjtik össze. Kecs­keméten a Sajtóház előtt (Sza­badság tér 1/a.) elhelyezett gyűj­tőládába, Baján, Kalocsán, Kis­kunhalason, Kiskunfélegyházán és Kiskörösön a városi főposta bejáratánál lévő postaládába le­het bedobni június 27-én, pénte­ken 18 óráig. Kivétel a kecske­méti Sajtóház, ahol reggel 7 órá­tól 20 óráig várják a tippszelvé- nyeket. B) Lehet tippelni telefonon is: a 170-333-as budapesti telefon- szám egyidőben 40 hívást tud fogadni. Ez a szám az országból bárhonnan hívható június 27- én, pénteken este 20 órától. Et­től kezdve egész éjszaka és szom­baton 19.30 óráig mindkét mér­kőzés eredményére lehet tippel­ni. Szombat este 19.30 óra után már csak a vasárnap esti döntő eredményére fogadnak el tippe­ket. 4. Mind az újságokból kivágott szelvényeket, mind pedig a te­lefonon bemondott tippeket szá­mítógépen dolgozzák fel és vé­gül egy központi számítógépben összesítik. A gép a mérkőzés után néhány perc alatt kiválo­gatja azokat a személyi számo­kat, amelyeknek tulajdonosa el­találta a végeredményt. Ezt kö­vetően kezdődik a sorsolás, amit szombaton is, vasárnap is a tévé Hétvége című műsora élő adás­ban közvetít. 5. Mindkét mérkőzés után egy-egy színes tévékészüléket és egy-egy számítógépet sorsolnak ki a helyesen tippelők között. Vasárnap este külön sorsolást is tartanak azok között, akik mind­két mérkőzés végeredményét el­találták. A főnyeremény egy Dácia személygépkocsi. A játék szervezői kérik a tip­pelőket: pontosan írják, vagy diktálják telefonba személyi szá­mukat, mert az esetleges elírá­sokért, elhallásokért nem vállal­nak felelősséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom