Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1986. május 16. i A Gorbacsov­beszéd visszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) bacsovnak a reaktorbalesetek nemzetközi megelőzésére vonat­kozó javaslatait. Genscher a Deutschlandfunk rádióállomás egyik csütörtöki műsorában nyi­latkozott az SZKP KB főtitkárá­nak indítványairól. Az NSZK diplomáciájának ve­zetője ikülön kiemelte azt a tényt, hogy Mihail Gorbacsov szerda esti televíziós beszédében el­hangzottak olyan elképzelések is, amilyeneket éppen az utóbbi napokban a bonni kormány is említett. A bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, illető­leg az SZKP KB főtitkára által említett más szervezetek alkal­masak a reaktorok üzembizton­ságának megvitatására, s így a szovjet előterjesztés összeegyez­tethető a bonni véleményekkel. A nyugatnémet külügyminisz­ter rádiónyilatkozatában fon­tosnak nevezte «Mihail Gorba- csovnak az országok kölcsönös egymásrautaltságára vonatkozó gondolatát is. Ez — mondotta — nemcsak az atomenergia békés felhasználásának területére igaz, hanem a nemzetközi együttmű­ködés szélesebb területét is ma­gában foglalja, így például, Genscher véleménye szerint, a fegyverzetellenőrzési megállapo­dásokat. Ugyancsak a kölcsönös­ségen kell, hogy alapuljon az a készség, hogy megtartják a ha­dászati támadó fegyverek korlá­tozásáról megkötött SALT—II. szerződést, valamint 3 rakétael­hárító rakétarendszerek korlá­tozásáról intézkedő szerződést. Az NSZK kormánya — jelen­tette ki Genscher — kész min­den meglévő és leendő fórumon tárgyalni, jelen esetben az atom­energia felhasználásának bizton­ságáról. V * ♦ « LONDON A Nyugatnak el kellene fogadnia Gorbacsovnak azt a javaslatát, hogy hozzanak létre hatékony nemzetközi szervezetet jövőbei i esetleges nukleáris balesetek kö­vetkezményeinek leküzdésére — jelentette ki Denis Healey, a brit Munkáspárt külügyi szóvivője csütörtökön a BBC televízióban. HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOK A NATO álláspontjától függ az előrehaladás A NATO álláspontjának mó­dosulása nélkül továbbra sincs remény a haladásra a bécsi had­erőcsökkentési fórumon. Az oszt­rák fővárosban csütörtökön kez­dődött meg a 12 éve folyó tár­gyalások 39. fordulója. Az ülé­sen André Wieland, az NDK nagykövete hangoztatta: Mihail Gorbacsov áprilisi, berlini javas­latai azzal kapcsolatban, hogy lényegesen csökkentsék a száraz­földi csapatokat, a harcászati lé­gierőt és a nukleáris fegyverze­tet az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben, új lendületet adhatnak a tárgyalásoknak — mindenesetre csak akkor, ha a Nyugat reális álláspontra helyez­kedik, s felhagy azzal az állítá­sával, hogy a VSZ fölényre tö­rekszik a hagyományos fegyver­zet terén. Az a tény, hogy a NATO nyersen és maradéktalanul el-' utasította a VSZ februári szerző­déstervezetét, csalódást okozott és újabb holtpontokat eredmé­nyezett a tárgyalásokon, muta­tott rá a szocialista országok kép­viselője. Bizonyos körök számára a jelek szerint már az is sok volt, hogy az év elején — a genfi ta­lálkozó szellemében — kibonta­koztak egy megállapodás körvo­nalai. A NATO azonban tovább­ra sem akar hallani a fegyver­zet csökkentéséről, ugyanakkor elfogadhatatlan ellenőrzési rend­szabályokat szorgalmaz. A szocia­lista országok kitartanak javas­latuk mellett, amely szerint nem­zetközi eszközökkel, bizonyos ka­tonai tevékenységek előzetes be­jelentésével, információcserével, valamint szükség esetén helyszí­ni kontrollal megfelelően ellen­őrizhető a tervezett megállapo­dás végrehajtása, mondotta az NDK nagykövete. Japánv feláldozza Ausztráliát? A Tckióban tartózkodó Robert Hawke ausztráliai miniszterelnök csütörtökön Nakaszone Jaszuhiro ja­pán kormányfővel és Abe S intaro küíügymin i sater- ral tárgyaik Hawke kifejtette: orszá­ga aggódik amiatt, hogy Japán „feláldozza” Auszt­ráliát az Egyesült Álla­mokkal való kereskedelem oltárán.. Mindennek hátte­rében az a washingtoni követelés áll, hogy Tokió — tekintettel az Egyesült Államokkal szembeni többletére — jelentősen növelje különböző ame­rikai termékek — elsősor­ban a hús és a szén — importját, viszont a szó­ban forgó árucikkek a Ja­pánba irányuló ausztrál export fő tételeit jelentik. Orvosok a csernobili szerencsétlenségről MOSZKVA A csernobili atomerőműben tör­tént baleset legfőbb tanulsága or­vosi szempontból, hogy a nagy nukleáris katasztrófák orvosi szempontból kezelhetetlenek. Ez elsősorban a nukleáris háborúra vonatkozik, amelynek esetén az orvosok sajnos tehetetlenek len­nének. A kisebb, véletlen balese­tek sérültjeinek kezelése még ha­tékony lehet nemzetközi tudomá­nyos összefogással — jelentette ki a csütörtökön Moszkvában tar­tott sajtóértekezleten Robert Ga­le, a kaliforniai egyetem profesz- szora, a nemzetközi szervátülte­tési adatbank csontvelőátülteté- si szakértője. Gale professzor azért tartózko­dik a Szovjetunióban, hogy segít­séget nyújtson szovjet kollégái­nak a szerencsétlenség sérültjei­nek kezelésében. A neves csont­velősebész kérésére a Szovjet­unióba érkezett még a kaliforniai Tarasaki professzor, aki a csont­velőosztályozás szakértője, Champ- lin professzor Los Angelesből, aki az átültetést követő utókeze­lés specialistája és az izraeli Reisner professzor, aki a szüksé­ges laboratóriumi berendezések szakértője. Munkájukat konzul­tációkkal, a megfelelő berendezé­sek kiválasztásával és a Szovjet­unióba küldésével még számos kiváló orvos segíti és 15 külföl­di vagy nemzetközi szervezet is részt vesz a sérültek minél ha­tékonyabb ellátásának megszer­vezésében. A sajtóértekezleten Gale pro­fesszor mellett részt vett Andrej Vorobjov professzor, a szovjet Központi Orvostovábbképző In­tézet hematológiai tanszékének vezetője, a szovjet orvoscsoport irányítója, és Armand Hammer neves amerikai üzletember és tár­sadalmi személyiség, a sérültek­nek nyújtott amerikai segítség megszervezője. Gale professzor hangsúlyozta, hogy a szovjet orvoscsoport mun­káját kiválónak tartja, vélemé­nye szerint a lehető legjobb ke­zelésben részesítették a betege­ket. Már megérkezte előtt is vé­geztek csontvelőátültetéseket, szintén kiváló eredménnyel. Mint mondotta, ma 299-en vannak kór­házban. Az elvégzett vizsgálatok során 35 személy állapotát tartot­ták súlyosnak. Közülük hetén haltaik meg. A 28 életben mara­dott közül 19 esetében végeztek el csontvelőátültetést. A további kilenc személynek vagy nincs szüksége átültetésre, vagy átülte­téssel sem menthető meg. Ez azt jelenti, hogy sajnos lesznek még további áldozatok. Tiltakozó megmozdulások Dél-Afrikában Hamis videofelvétel Kínos helyzetbe hozta az olasz RAI televízióit — majd az ABC és a* NBC amerikai televízióál­lomásokat is — egy hamis video­felvétel. amelyet a csernobili atomerőműben történt szeren­csétlenségről „szenzációs és hi­teles" riporiként sugároztak. A felvételt egy 24 éves jugo­szláv bocsátott a egy -tv-ügynökség rendelkezésére, amely átengedte azt az olasz állami televíziónak, és az. amerikai hálózatoknak. Az illető azt állította: turistaként mintegy 14 kilométeres távol­ságból, gépkocsiban ülve, titok­ban sikerűV lefilmeznie az atom erőmű kör? .‘tét a szerencsétlen­séget követő napokban. A film bemutatása után két nappal az olasz televízió levetített egy má­sik riportfilmet, mégpedig egy trieszti ipartelepről. Ezt követően özönleni kezdtek a nézők levélét, amelyek mindegyike határozot­ton állítatta, hogy a szenzációs .csernobili felvételek nagyon is hasonlítanak a trieszti filmen látható képékhez, azaz mindkét film ugyanott, tehát Triesztben készült. Az ügyiben vizsgálat indult, s szerdán iletartóztaitták Rómában az „alkotót”. Csalás vádjával kerül valószínűleg bíróság elé. A ZONGORISTÁNAK LEVÁGTÁK AZ UJJAIT A „kulturális forradalom” áldozatai Húsz éve annak, hogy. a pekingi egyetem falára (1966. május 16-án) kifüggesztették Mao Ce-tung „körlevelét”, s ezzel Kínában kezdetét vette a „kul­turális forradalom” időszaka. Az ország húsz év­vel később sem heverte ki még teljesen ezt a „for­radalmat" Az 1966-ot követő években kibontako-^ zott „népi mozgalom” az országot a polgárháború szélére sodorva százezrek halálát okozta — írja Bemard Degioanni, az AFP francia hírügynökség pekingi tudósítója. Kínában a „kulturális forradalom” évei (1966— 1976) a legtöbbet az értelmiségnek, az ifjúságnak és az ország gazdaságának ártottak. Húsz évvel a „kulturális forradalom” kezdete után már lehet feláldozott nemzedékekről beszélni. A szóbanforgó időszak közvetlen vagy közvetett áldozatai az ak­kori 15 és 30 év közötti emberek. Többségük csu­pán lelkesedésből és nem meggyőződésből kötődött ebhez az ideológiai mozgalomhoz. Egy névtelenségbe burkolózó kínai író mondta a következőket: A „kulturális forradalom” idején a 20 évnél fiatalabbaknak meg kellett szakítaniuk tanulmányaikat. Az egyetemek és iskolák kapui négy éven át zárva voltak. A hajdani fiatalok több­sége ma szürke hivatalnok, vagy egyszerű kétkezi munkás, ők a „kulturális forradalom” megkesere­dett áldozatai, a becsapott nemzedék. Ki a megmondhatója, milyen árat kellett fizet­niük „a kínai társadalomban mindenki egyenlő” maói jelszóért. Emlékszik valaki arra a zongoris­tára, akinek levágták az Ujjait, mert „burzsoá me­lódiát” azaz klasszikus zenét merészelt játszani? Ki emlékszik rá, hogy abban az időszakban, több mint hat éven át egyetlen könyv sem jelent meg, egyet­len filmet sem forgattak, s ugyanez volt a helyzet más művészeti ágaknál is. Ezzel szemben Mao gondolatainak kicsi piros könyvével elárasztották az egész országot. Csiang Csing, Mao felesége pedig a „nagy szocialista realiz- mus” legyében a rendszer dicsőseget zengő színda­rabokat íratott, ’ Pa Csin a legünnepeltebb kínai irő 82 éves ko- ráhan írt végakaratában egy olyan múzeum felépí­tését javasolta, amely a „kulturális forradalomnak” állít emléket azért, hogy „a jövő nemzedéke soha ne felejtse el ezt a tragédiát”. A „kulturális forradalom” tíz éve alatt egy sort sem tudtam leírni — emlékezett egy másik ismert író, az 51 éves Vang Meng. A kritikus időben Pe- kingből Kína északi részébe telepítették ki, ahol egyszerű parasztként élt és dolgozott. Ezrével vannak azok a névtelenek, sok ezer fia­tal, akiket „burzsoá származásuk” miatt kizártak az egyetemekről. Mao egyenlőségi elmélete szerint ugyanis az értelmiségi tevékenységnek párosulnia kellett a kétkezi munkával. Ezért az értelmiséget szülőföldjüktől, lakhelyüktől távoli vidékekre tele­pítették ki és soikan közülük még ma sem kaptak jogot a visszatérésre. Az oktatást teljesen átitatták Mao eszméi, gyö­keresen megváltoztatva ezzel annak szellemét. Mao — oktatásra vonatkozó — elitmentességet hirdető „tézisei” szerint nem lehetett különbséget tenni jó és rossiz tanuló között. Mindenkinek ugyanazt az ■ eredményt kellett felmutatni. „A tudás nem a tu­dásért van” — ez volt a kor iskolájának jelszava. Ezeknek az eszméknek a jegyében arra törekedtek, hogy megsemmisítsék a gondolkodást, a kultúrát, az erkölcsöt és arra, hogy a régi szokások helyett újakat vezessenek be. Végül Kína gazdasága az, amely ennek az idő­szaknak az elsődleges kárvallottja. Kína gazdasági fejlődése a szóbanforgó tíz év alatt gyakorlatilag leállt. A műszaki értelmiség elvesztette funkcióját. A műszaki szakemberek képzésének, hiánya pedig már a komoly szakemberhiányt eredményezett. Mao szerint a kínai gazdaságnak önellátónak kel­lett lennie. Ez az ötlet 1958-ban a „Nagy ugrás elő­re” idején már egyszer kudarcba fulladt. Jellemző volt a nehézipar önkényes fejlesztése minden más gazdasági ág rovására. Nemkülönben háttérbe szo­rult a parasztok számára létfontosságú állattenyész­tés. A Mao idején „fekete báránynak” számított Teng Hsziao-ping, a párt akkori főtitkára, aki 81 évesen a Mao utáni Kína irányítója, 1978-ban indította el a „nyitás politikáját”. Az eddigi gyakorlattól tel­jesen eltérő gazdaságpolitikával lényegében megnyi­totta Kínát a külvilág előtt. A Dal-afri­kai Köztársa­ság Kwande- bele bantusz- tánjáb m meg­mozdulások robbant ik ki a pretoriai kor­mány azon ter­ve ellen, hogy látszatfüg­getlenséget ad ennek a terü­letnek is. A rendőrség és a tüntetők össze­csapásaiban szerdán öten vesztették életüket. A Brit Nem­zetközösség ne­ves politiku­sokból álló kül­döttsége Fok­városban foly­tat megbeszé­léseket a kormány képviselőivel és az apartheidellenes mozgalom vezetőivel. Arra szeretnék ráven­ni a kormányt, hogy ismerje el a betiltott Afrikai Nemzeti kong­resszust (ANC), és bocsássa sza­badon Nelson Mandelát, a szer­vezet több mint 20 éve bebör­tönzött vezetőjét. Dzsemajel ellenzi az importkorlátozást Amin Dzsemajel liíbainoni el­nök elítélően szólt a gazdasági és egészségügyi minisztériumnak arról a döntéséről, hogy — a csernobili katasztrófára hivat­kozva — ideiglenesen korlátoz­ták a kelet-európai szocialista országokból, így Magyarország­ról származó élelmiszer-betioza- talt. A csütörtöki lapjelentósek sze­rint Dzsemajel elnök több ta­nácskozáson foglalkozott a dön­tés Libanonra hátrányos követ­kezményeivel. Az elnök megbíz­ta a külügyminisztérium főtit­kárát, hogy lépjen érintkezésbe az érintett országok nagyköve­teivel, és kérjen tőlük tájékoz­tatást, mielőtt véglegesítenék a gazdasági és egészségügyi minisz­térium döntését. Az elnök sze­rint a döntésnek semmi esetre sem szabad kárt okoznia azok­nak a jó kapcsolatoknak, ame­lyeket Libanon ezekkel az or­szágokkal fenntart. A közlésiből az derül ki, hogy a libanoni importkorlátozásra vonatkozó rendelkezés nem te­kinthető éld öntöttnek. Magyarország néhány nappal e közlés előtt már tájékoztatta — és tájékoztatja folyamatosan — Libanont arról, hogy milyen a sugárzási szint az országban. E közlésekből kiderül, hogy a libanoni importőröket és fo­gyasztókat semmiféle veszély nem fenyegeti. BÉKE- ÉS BARÁTSÁGI HÓNAP Emlékplakettet kapott a KIOSZ megyei szervezete A béke- és barátsági hónap al­kalmából kitüntetési ünnepsié- get tartottak tegnap az Országos Béketanács székházéban. Az ünnepi eseményen Sebes­tyén Nándorné, az OBT elnöke beszédében szólt a béke- és ba­rátsági hónap jelentőségéről, majd elmondta, hogy az ENSZ Nemzetközi Békeéve a remény és optimizmus jegyében kezdő­dött meg. Az ez alkalomból meg­hirdetett program azt célozza, hogy atomfegyverek nélkül lép­hessük át a kétezredik év küszö­bét. Az Országos Béketanács üd­vözli a Szovjetunió leszerelési kezdeményezéseit, s Mihail Gor- hacsovnak, az SZKP főtitkárának azt a legújabb bejelentését, hogy a Szovjetunió idén augusztus 6- ig meghosszabbítja a nukleáris robbantások egyoldalú, önként vállalt moratóriumát. — A világ valamennyi béke­szerető lakosát egyesíti az a kö­zös akarat, hogy ne legyenek töb­bé a Földön népeket fenyegető atomfegyverek. A béke- és ba­rátsági hónap eseményei is jó al­kalmat nyújtanak ahhoz. hogy minél több állampolgárt meg­nyerjünk a békemozgalom szá­mára — hangoztatta az OBT el­nöke. Ezt követően Sebestyén Nán­dorné kitüntetéseket adott át a békemozgalom legkiválóbb ak­tivistáinak. Az Országos Béke­tanács Kitüntető Jelvényét 69-en kapták meg. Az Országos Béketanács a Bé­kemozgalom Emlékplakettje ki­tüntetést adományozta több kol­lektívának, köztük a KISOSZ Bács-Kiskun megyei szervezete elnökségének. Az OBT emléklap­ját kilenc személy és négy kol­lektíva képviselője vehette át. Első helyen az elektronika Tájékoztató a hazai térhódításáról A Parlamentben tegnap sajtó- tájékoztatót tartottak az elektro­nika hazai elterjesztéséről. Pál László, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság főcsoport- főnöke elmondta, hogy a külön­böző elektronikus megoldások alkalmazásának folyamata a VII. ötéves tervidőszakban felgyor­sul, s az elektronika a gazdasági élet egyre több területén válik fontos termelési tényezővé. Az elektronizáció elterjesztését a számítástechnikai központi fej­lesztési program folytatása, az elektronikai gazdaságfejlesztési program, illetve az ezekkel össze­függő kutatási és fejlesztési prog­ramok is segítik. A számítástechnikai program megvalósítása már 15 évvel ez­előtt megkezdődött, azóta jelen­tős eredmények születtek a be­rendezések fejlesztésében, az ex­port bővítésében és a szakember- képzésben is. A szélesebb érte­lemben vett számítástechnikai ipar ma már évente mintegy 12 milliárd forintért állít elő ilyen termékeket, és ezek háromnegye­dét külföldre szállítják. Eddig 300 ezren vettek részt száttiítás- techmilkai szakemberképzésben; mintegy 50 ezren fejlesztő szak­emberré váltak. Az alapismerete­ket ennél is többen sajátították el tanfolyamokon, szakközépis­kolai oktatáson. Az utóbbi idő­ben rendkívül gyorsan fejlődött hazánkban a számítástechnikai programalkotás, a nagyobb válla­latokon kívül ezer kisvállalkozó is szerepet vállal a szoftverkészí­tésben. Ugyanakkor a számítás- technika alkalmazásában még nem tartozunk az élenjárók kö­zé. Eredménynek könyvelhető el, hogy 15 éve még csak 80 számí­tógép üzemelt az országban, s a géppark 60-féle berendezésből állt, ma viszont már kétezer, többnyire univerzális számítógé­pet, továbbá 20 ezer mikroszámí­tógépet használnak a vállalatok, s magánkézben is mintegy 80— 85 ezer kisgép működik. A hazai gyártás fejlődésével és a szocia­lista országok együttműködésé­vel egységesebbé vált a hazai számítógép-állomány. Míg álta­lában jelentősen fejlődött a ma­gyar számítástechnikai ipar és alkalmazástechnika, az ugyaneb­be az ágazatba tartozó távadat­feldolgozás fejlődése elmaradt a kívánt színvonaltól. Magyaror­szágon jelenleg 550 ilyen távadat­feldolgozó van, amelyek nyolc­ezer terminált szolgálnak ki. Pál László ezután arról mólt, hogy az elektronikus megoldá­sok széles körű elterjesztése; ••tár­sadalmi-gazdasági hasznosításuk érdekében valamennyi KGST- államban nagy erőfeszítéseket tesznek. A szocialista gazdasági közösség komplex programjában is immár az első helyen szerepel az elektronika fejlesztése ás az automatizálás. Együttműködés Bábolnával (Folytatás az 1. oldalról.) leg 11 200. A hizlalási idő figye­lembevételével, évente 18 ezer hízót értékesítünk. A keverőüzem jobb kihaszná­lása és a takarmány minőségé­nek javítása érdekében együtt­működési szerződést kötöttek a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­bináttal, valamint a megyei ga­bonaiparral. A bábolnaiak adják a táptakarmány receptjét, a jó­szágok számára nélkülözhetetlen fehérjét, nyomóelemeket, ásvá­nyi sókat, premixet. A minőséget garantálják, hasonlóképpen a halasi üzem is. Közismert, hogy az elmúlt év végén sok helyen csökkent a sertésállomány jöve­delmezőségi okok miatt, viszont Kiskunhalason és környékén emelkedett. — A kerületünk eredménye évről évre javult, a veszteséges gazdálkodást felszámoltuk, ta­valy 5 740 000 forint eredmény- tervet határoztunk meg és a már említetteknek köszönhetően meg­közelítóleg 10 600 000 forint ered­ménnyel zártuk az évet. A fejlő­dés ütemét az állami gazdaság vezetősége elismerte és a Kiváló Kerület címet nyertük el immár harmadízben — mondja nem kis büszkeséggel az igazgató. Az évről évre javuló eredmé­nyekhez hozzájárult a mindjob­ban kibontakozó szocialista mun­kaverseny. A hat szocialista kol­lektíva közül tavalyi eredmé­nyei alapján egy elnyerte a vál­lalat kiváló brigádja, öt pedig az aranykoszorús címet. A keve­rőüzemben a Dózsa György szo­cialista brigád tavaly csaknem egymillió forintos pótvállalást tett, amelyet teljesített. — A mozgalom nélkül nem tudtunk volna ilyen eredménye­ket elérni és bátran állíthatom, hogy a gazdálkodásban bekövet­kezett fordulatot is jelentős rész­ben e nemes vetélkedésnek kö­szönhetjük — állítja a kerület vezetője. K. S. gítően erősödjék. Elmondta, hogy Kunbaján és más településeken még aládúcolt boltok vannak. Kalmár Pál, a Szigma Keres­kedelmi Vállalat igazgatója az élelmiszer- mellett a vegyes- iparcikk-kereskedelem helyzeté­nek javítását is időszerűnek mon­dotta. Vámos Ferenc, a dusnoki Munkás-Paraszt Tsz elnöke pe­dig rugalmasabb, nagyobb tettre- készséget. kívánó gyakorlatot ja­vasolt kialakítani a kereskedel­mi nyitvatartással kapcsolatban. Külföldön megszokott dolog az esti vásárlás. Ha nálunk a dolgo­zók nem mehetnének el nappal, munkaidőben árut venni, egy idő után a boltokat este is sorra ki­nyitnák, mivel a forgalmazóknak ez volna az érdekük. Végül Pfenning Gyula, a bizott­ság tagja bejelentette, hogy az idén szeptember 4—7-e között rendezik meg a kecskeméti Hí­rős Napokat. ' K—l Hol tart a Duna—Tisza közi kereskedelem? (Folytatás az 1. oldalról.) időíkímélő — nyitvatartási idő megállapítása. Ezután a bizottság tagjai kifej­tették véleményüket a legfonto­sabb teendőkről. Mivel megyénk lakóinak jelentős része falvak­ban és külterületeken él, s a 7,8 százalékos országos átlaggal széna- bén nálunk az emberek 25,7 szá­zalékának a jövedelme szárma­zik mezőgazdasági termékek ér­tékesítéséből, ez a sajátosság is érv a nem városban lakók jobb kereskedelmi ellátása mellett. Még tart az a bolthálózat-fejlesz­tés, amely 1984-ben kezdődött a megyében a SZÖVOSZ elnöksé­gének támogatásával, s amely­nek eredményeként 1985 végére 78 falusi ellátóhelyet építettek. E2 azonban még kevés. Üjabb összefogás lehet a folytatás, hogy — mint Bartus Józsej hangoztat­ta — a megye összes községének és fiatal városainak, köztük Bács­almásnak, a kereskedelme kielé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom