Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

1986. május 16. • PETŐFI NÉPE ® 3 „ Itt milyen sok szép áru van!” Látogatás a Dobó körúti húsáruházban v*rJa vi Kedden múlt két hete, hogy megnyitották Kecskeméten a bajai Bácshús és a Konzum Ke­reskedelmi Vállalat közös üze­meltetésében lévő Dobó István körúti húsáruházát. Ilyen rövid idő nem lenne ok arra. hogy visszamenjünk koráb­bi tudósításunk színhelyére. Mégis kivételt teszünk, hiszen a megye legkorszerűbb és példás összefogással épült húsáruházá­ban az eltelt alig fél hónap ta­pasztalatokat hozott. Az üzletben tisztaság és rend. az árukínálat továbbra is bősé­ges. Április 29-e, a megnyitás óta eladtak 2000 kilogramm tőkehúst és 2500 kilogramm töltelékárut — készít gyors számvetést Mol­nár Ferenc áruház-igazgató. Ba­járól a Bácshús naponta szállít termékeiből. Kedd reggel 180 ki­logramm marha-, csaknem ugyan­ennyi sertéshús, 110 kilogramm sertésláb, -farok és zsirszalonna, 30—40 kilogramm vese és szív, valamint 15 kilogramm lép, »ki­logramm sertésvelő és három mázsa felvágott érkezett. Malac- és birkahús szintén kapható. Vá­lasztékbővítésül, egyben a keres­let további felméréseként, a hét • Jó a tőke- húskínálat. (Méhesi Éva felvételei) nagyobb jóindulattal sem tud­ják a szükségletet teljes mérték­ben kielégíteni. Kedden a Bajá­ról szállított 9 kilogramm ser­tésvelő negyedóra alatt elfo­gyott. Egy-két belsőrésznek akár a 20—30-szorosa is elkelne. Visz- szatérő gondok ezek szinte vala­mennyi húsértékesítő helyen, de bárki könnyen beláthatja: a le­vágott sertések darabonként 15 dekagrammos agyvelejéből küld- hetnek-e „kóstolónál” — alkal­mi csemegénél — többet a Dobó körúti üzletbe? Ennél alapvetőbb a napi tőke­hús- és töltelékáru-forgalmazás, amely rövid fél hónap elteltével • Dolgoznak a húselő- készitőben. A helyiség­ben Gyenes Sándor, Ku- balek Fe­renc és Gaz­dag István húsipari szakmun­kások. végére egy borjút várnak. Öz- húst és halat is árusítanak majd. Május közepén már a vásárlók egyre szélesebb körében népsze­rű áruházról számolhatunk be. Nem véletlenül tesszük, hiszen a Bácshús és a Konzum változatla­nul nagy erőfeszítéssel dolgozik azért, hogy minél sokrétűbben elégíthesse ki a keresletet. Nem­csak a friss húsfélék és a tölte­lékáruk gazdag választéka tanús­kodik erről, hanem az itt ki­egészítő cikkeknek számító egyéb termékeknek — tejnek, ke­nyérnek, a Kecskeméti Konzerv­gyárból való savanyúságoknak, az Univer Áfész konzervüzemé­ben készült ételízesítőknek, ször­pöknek és más élelmiszereknek — az értékesítése. Mindez idő­kímélő, egy helyen történő vá­sárlásra nyújt lehetőséget a csak­nem 400 négyzetméter alapterü­letű áruházban. örvendetes, hogy a bőséges termékválasztékban inyencíala- tokként ismert ritkaságokat is találunk; ám nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül: néhány fajta, ki­sebb mennyiségű áruból a leg­a húsáruház sikeres „rajtjáról'' ad képet. Ha nem így volna, nem mondanák lépten-nyomon a vá­sárlók: — Itt milyen sok szép áru van! Kohl Antal TARTÓSABB A SAVÁLLÓ ACÉLNÁL ________ Mű anyag termálvízvezeték Műanyagból készült termálvíz- vezetékek gyártását kezdték meg a BUDAPLAST Fővárosi Mű- anyagipari Vállalatnál. Termál­vizeink hasznosítására mind több elképzelés lát napvilágot, s az üdülés, a gyógyturizmus fejlesz­tésén túl a meleg vizű források­kal, mint új fűtési lehetőséggel is számolnak a szakemberek. A termálvizek, s különösen a gyógy­vizek elvezetése a forrásoktól azonban sok gonddal jár, mert a bennük lévő ásványi anyagok előbb-utóbb még a saválló acélt is kikezdik. Erről panaszkodnak egyebek között a fővárosi gyógy­fürdők vezetői is. A savaknak, lúgoknak és ásványi sóknak el­lenálló műanyag alkalmazásával elejét lehet venni annak, hogy az agresszív anyagokat is tartal­mazó termálvizek kikezdjék a ve­zetékeket, és ezzel széles lehető­ség nyílik e természeti kincsünk kiaknázására. Az új műanyag csöveket a Fővárosi Fürdőigaz­gatóság már sikeresen kipróbál­ta. Szó van arról, hogy Buda­pest gyógyfürdőiben, uszodái­ban a jövőben ezekkel cserélik ki az elöregedett vezetékeket, de jelentkeztek már érdeklődők az ország más területeiről is. A vállalat fejlesztői megoldot­ták a műanyag vezetékek hőszi­getelését is, így semmi akadálya annak, hogy a források meleg vizét — hőveszteség nélkül — tá­volabbra is elvezessék, és laká­sokat, illetve ipari és mezőgaz­dasági létesítményeket lutsenek vele. Mivel hazánk termálvizek­ben igen gazdag, a saválló acél­nál tartósabb és olcsóbb műanyag vezetékek elterjedésével e ter­mészetes energiaforrásokat a jö­vőben az eddigieknél jóval na­gyobb mértékben lehet majd fűtésre hasznosítani. KAPÁL, KASZÁL, BORONÁL Kisgépek kis­gazdaságoknak Üj típusú kisgépek, munka­eszközök kerülnek ki a legkö­zelebbi jövőben a háztáji gaz­daságok, hobbikertészetek igé­nyeinek kielégítésére szakoso­dott, évi negyedmilliárdos ter­melési értéket előállító Szege­di Vas- és Fémipari Szövet­kezetből. Elkészült és hamarosan az üzletekben lesz az RK-kombi nevű kapáló és fűkaszáló kis­gép első, 200 darabos soroza­ta. A 4—24 centis művelési mélységű kapálógépet, vala­mint a fűkaszát ugyanaz a négylóerős, négyütemű mo­tor működteti, amely percek alatt átszerelhető a másik gép­re. A kombiból az idén mint­egy ötezret, kaszáló nélküli kapálógépből pedig további ez­ret gyártanak. A szövetkezet tervezési osz­tályán már konstruáltak hoz­zá töltögetőt, boronát és kü­lönböző fajta aprómagvakat vető adaptereket. Ezek egye­lőre a kísérleti üzemrészben készülnek és* később kerülnek az üzletekbe. Ugyancsak a cég tervezői­nek a munkája az az egysze­rű, kézi erővel működő beren­dezés, amely lényegében nem más, mint egy hatvan centi­méter átmérőjű keréken gör­dülő, hajlított csővázas toló­kapa. Ez alkalmas magágyké­szítésre, kapálásra, aprómag­vak vetésére, töltögetésre, s végül a tetejére szerelhető műanyag tálca segítségével felhasználható a kert termé­sének összeszedésére, szállítá­sára is. Könnyen kezelhető, összetolva dobozba rakható, és gépkocsi csomagtartójában is elfér. Kétszintű bankrendszer A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság keretében működő Igazgatók Klubja megtartotta soros ülését az Ipari Minisztériumban. Soltész László, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, az Iparpoli­tikai Tanács elnökségének tagja „A vállalatok bankikapcsolatai az új bankrendszer keretei között” címmel tartott vitaindító előadást. Soltész László hangsúlyozta, hogy már a gazdasági reform előkészí­tése során felmerült, de most vált időszerűvé a kétszintű bankrendszer létrehozása, amely közgazdaságilag indokolt egy piacgazdálkodáson alapuló gazdaságban. Az 1987. január 1-tjétől létrejövő jegybank, há­rom kereskedelmi bank. az átalakuló Külkereskedelmi és Értékforgal­mi Bank, 3—4 vegyes tőkéjű bank, valamint 14—16 szakosított pénz­intézet teljes jogosultságú speciális bankká fog válni. Várható, hogy ezzel erősödnek a partnerkapcsolatok, megszűnik a hatósági magatar­tás, fokozódik az üzleti szellem és bővülnek a banki, pénzügyi szol­gáltatások. Valamennyi bank alapvető célja, hogy elősegítse a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdaság valamennyi ágazatának korrekt partnere legyen, így az iparfejlesztési stratégiát is rugalma­san támogassa. ■ A karaván halad Majsán is Képes hetilapunk — a leg­újabb — kétoldalas riport­ban állítja: mérges a tüskös. Az írás visszhangja a megér­demeltnél is nagyobb, ám a véleményekből nemcsak az egyetértés hangja hallatszik. A riport két szerzője gúnyos szavakkal említi a kezdemé­nyezést, miszerint japán na­pokra készülnek Kiskunmaj- sán. Megközelítés kérdése az egész — sugallják. Azaz. ha alkarom, jó az ügy. Ök más­ként akarják, amiben csupán az a zavaró, hogy előre elma­rasztaló véleményt monda­nak valamiről. Ettől talán mindössze fél lépés az, hogy mondjuk a Budapesti Tavaszi Fesztivál is puszta pénzpo- csékolás, a nemzeti kivagyi­ság csúfos példája lenne ugyané logikát követve. A riport szerint a nagyköz­ségbe a bölcsészdoktor vitt kultúrát. Ez így leírva azt su­gallja, mintha kizárólagosan ő vitt volna. De ez nem igaz. Konecsni Györgynek, a Kos- suth-díjas grafikusnak a ne­vét a szerzők is említik, Já- ritz Józsa festőművész mel­lett. De a lista még így sem teljes. Ki állíthatná, hogy a körzeti orvos — akinek gyűj­teményéből mellesleg a böl­csészdoktor is rendezett kiál­lítást — kevesebbet tett a község népéért, vagy ha úgy tetszik a helység kultúrájá­ért? S akkor még nem emlí­tettük á többi orvost, a taná­rokat, mérnököket, közgaz­dászokat és — igenis — a tsz-elnököket, politikai mun­kásokat. A cikk — és ezt, ha Majsá- ról van szó az utóbbi időben már meg is szokhattuk — leg­nagyobb terjedelemben a hon­ismereti gyűjtemény tavaly november 29-iki bezárásával foglalkozik. Nagy port vert fel az ügy. Annak idején a Magyar Hírlap három napon át tálalta a „kiskun krimi” újabb és újabb fordulatait. Az írás volt-e szenzációs, vagy az eset? Ezt sem akkor, sem azó­ta nem kérdezték. Talán lehe­tett volna körültekintőbben is elvégezni az átadást. Az vi­szont nem lehet vitás, hogy a döntés jogosságához kétség nem férhet. Ha ugyanis a tsz alapíthat múzeumot, azt akár át is adhatja, különösen ha terveiben ez már szerepel, s eljött az ideje annak, hogy a szakmai továbbfejlődést ga­rantáló nagyobb múzeumi há­lózat részeként működjön a jövőben. A szelek azóta is innen fúj­nak. Valakik nyilván nem ké­pesek elfogadni a döntést. Et­től azonban a tények tények maradnak. Ilyen tény például, hogy a bölcsészdoktor ellen — noha az idézett cikk ezt rágalomnak minősíti — előző munkahelyén, a gimnázium­ban háromszor fegyelmit indí­tottak, és kétszer kapott is. Az elsőt, még 1973-ban az ad­minisztrációs fegyelem meg­sértése miatt. A másodikat 1979-ben, a határozat indoklá­sa szerint: a szocialista tanár —diák viszony megsértéséért. A harmadikat' pedig 1980 jú­liusában indította ellene a gimnázium igazgatója, szin­tén a szocialista tanár—diák viszony megsértése miatt. De ezt már nem fejezték be, mert a most elmarasztalt tsz veze­tője kikérte, kimentette. Tudjuk, hogy mindhárom fegyelmi közömbös lenne a mostani ügy szempontjából, de ha már egyszer a cikkben emlitik,' akkor ragaszkodni kellett volna a tényékhez. Fő­leg ahhoz a közös gazdaság­hoz méltatlan a tények ilyen lezser kezelése és a becsmérlő hangvétel, amely az ismerte­tett előzmények után is mun­kát, feladatot adott annak, aki mint pedagógus már igen­csak a pálya szélére került. Mi lesz Majsán? Elkezdőd­tek a japán napok. Akinek kedve van és aki az esemé­nyeket akarja látni, meggyő­ződhet arról, hogy a kitekin­tést, a szép kapcsolatteremtést szolgálja-e a rendezvény, vagy rpás, esetleg kicsúfolandó, ne­tán üldözendő ügyet. A maj- sai múzeumban régi lénylfé- pekböl n.yil,t kiállítás. A karaván — ha némelyek­nek az irány nem is tetszik — halad. Az indulatok, az el­fogultságok viszont marad­nak. Sajnos egyik sem jó ta­nácsadó, de úgy látszik, min­dig akadnak olyanok, akik másra képtelenek hallgatni, odafigyelni, s akad fórum, amely „mikrofont” ad hami­san zengő áriájuknak. LEHETŐSÉGEK: CSAK FIATALOKNAK! Otthonteremtés — több lépcsőben Éppen tízéves annak a kezde­ményezésnek az első eredménye, amely a fiatalok otthon teremt ásót a lépcsőzetes lakáshoz jut(tat)ás révén kívánta segíteni: 1976-ban adták át Bács-Kiskun megye el­ső ifjúsági garzonházát. Az ak­kori beköltözők — persze, nem kis anyagi áldozatvállalással — régen túljutottak az első lépcső­fokon, a kecskeméti Széchenyi sétányi fiatal házasok otthoná­ban már a harmadik „generáció" gyűjtögeti a nagyobb lakás be­ugróját. (Körülbelül háromszor annyit is kell félrerakni, mint az első „garzonnemzedéknek".) A megyeszékhelyen azóta két új igarzonház épült, amelyekkel csaknem nyolcszázra emelkedett a városban a — szinte kizárólag „ugródeszkának” tekintett — if­júsági kislakások száma. Hoz­zájuk jutni, s belőlük továbblép­ni azonban lakásfajtánként más és más feltételekkel lehet. Ifjú hámok fészke Az első lépcső legklasszikusabb formája a már említett fiatal há­zasok otthona. A Széchenyi sétá­nyi garzonban eddig 157 lakás tartozott ebbe a kategóriába, a közeljövőben megürülő 30 szí­nészotthon egy részét szintén ha­sonló célra használják majd. (A többit állami gondozásból kike­rülő fiatalok elhelyezésére tartja fenn a tanács.) A Petőfi Sándor utcában 115 garzonlakást jelöl­tek ki fiatal házasok otthonának. Amiért olyan fontos e többször hangoztatott eLnevezés: ezeknek a (tulajdonképpen tanácsi) laká­soknak a tulajdonosai igen ked­vező feltét el ekkel, mindössze 30 ezer forint készpénzzel jutnak otthonaikhoz. Vállalniuk kell azonban, 'hogy öt éven át havi 800, illetve 1000 forintot helyez­nek el ifjúsági takarékbetétben. A városi tanács pedig azt garan­tálja, hogy az öt év letelte után nagyobb lakásra jelöli őket. Ter­mészetesen, ha ifjúsági betétjük és annak külön kölcsöne nem elegendő a minőségi cseréhez — és általában tényleg nem elég — valahonnan elő kell teremteniük a külörvbözetet. Ebben, indokolt esetben, segít a tanács is (ha az igénylő bérlakásra lenne jogosult, de erről lemond), 250 ezer forin­tig terjedő kamatmentes kölcsön­nel. Akik tavaly december 31-i,g kerültek névjegyzékre, ezt még vissza nem térítendő támogatás­ként kapták, ám a jövőben a ha­tóság öt év múlva — az adós ké­résére — felülvizsgálja, valóban megalapozott volt-e a kérelem, s ha igen, részben vagy egészben változatlanul elengedheti a tar­tozást. Figyelemre méltó, hogy jövedelmi kategóriánként 50 ezer forinttal többet ítélhetnek e köl­csönökből azoknak a rászorulók­nak, akik nem kJssz (OTP-)la- kást vásárolnak, hanem építke­zésbe fognak. OTP-s és bérgarzonok Nagyobb a/. OTP-garzonokban lakók továbblépési esélye, hiszen ők a vásárláskor már eleve töb­bet fizettek be, s tőkéjük a havi részletekkel is gyarapodik. Kö­zülük is elsősorban azok számít­hatnak öt év után nagyobb la­kásra, akik — a fiatal házasok otthonának lakóihoz hasonlóan — vállalják ifjúsági betétjük folya­matos gyarapítását. A teljes egé­szében OTP-s Március 15. utcai garzonház 281 lakástulajdonosa közül csaknem másíélszáz, a Pe­tőfi Sándor utcában mind a 90 OTP által értékesített lakás gaz­dája teljesíti ezt a feltételt. Ezek­nek a fiataloknak a takarékpénz­tárral kötött szerződés is zálogul szolgál arra. hogy öt év spórolás után nagyobb lakáshoz jutnak — 4ha addig össze tudják gyűjteni a .szükséges készpénzt. j A városközponti garzonház 50 tanácsi lakásának bérlői sem kis kedvezményt kapnak, ha úgy dön­tenek, hogy OTP-s lakást vásá­rolnak, vagy építenek. Elhatáro­zásukért a lakás-használatbavé­teli díj négyszerese illeti meg őket. A részletesen kifejtett kecske­méti példák modellnek is tekint­hetők, hiszen az elmúlt években a megye több városában épül­tek ifjúsági garzonok; s minde­nütt a lépcsőzetes lakáshoz jutás első fokaként szerepelnek a he­lyi lakásgazdálkodásban. Az elv ugyanaz, legfeljebb a végrehaj­tás apróbb részletei különböz­nek. Kisvárosokban, nagyközségekben is A kiskunhalasi fiatalok például 20 ezer forint befizetése ellené­ben, havi 1500 forintos ifjúsági takarékbetét fenntartásával öt évre nyernek bérleti jogviszonyt a garzon- illetve egyszobás laká­sokra. A langes ennek fejében vállalja, hogy legkésőbb fél év­tized elmúltával kijelöli őket na­gyobb, immár személyi tulajdo­nú lakás vevőjévé. Mint a me­gyeszékhelyen kívül szinte min­den városban, itt is tervezik újabb garzonok építését: 1990-ig össze­sen hetvenet szeretnének átadni. Kiskunfélegyházán a VII. öt­éves tervben újabb 60 lakásos garzont építenek, ám ez is csak enyhítheti a gondokat. Mert bár a meglévő 105 lakásos garzonház­ban folyamatosan ürülnek ki ott­honok, ahová természetesen új­ra fiatalok költöznek, a nyilván­tartott lakásigények szerint ezen felül mintegy 100 garzon- vagy egyszobás lakásra lenne szükség. Baján — talán okulva a nem­rég átadott 87 lakásos garzonház csillagászati áraiból, amikor is hárommillióval kellett a tanács­nak „beszállnia”, hogy a lakások négyzetméterenkénti árát 15 ezer forintra csökkentse, — félkészen tervezik átadni a fiataloknak a tervciklusban felépülő 30 garzon- és másfélszobás lakást. Kalocsán a Petőfi KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet már al­kalmazza ezt a módszert, bár ök nem garzonlakásokat, hanem át­lagos méretű családi házakat épí­tenek, ami azonban a kivitelezés szempontjából mégis csak lépcső­zetes megoldásnak tekinthető. Kiskunmajsán a tervidőszak utolsó éveiben épülnek olyan ta­nácsi bérlakások, amelyek erre a célra fordíthatók, s most ké­szítenek elő egy 48 lakásos OTP- beruházást, amelyben viszonylag olcsó garzonok is lesznek. Tisza- kécskén 1990-ig — folyamatosan — 42 garzonlakást építenek. A továbblépés leginkább kínálko­zólehetősége itt a családi ház épí­tése lesz. Nagyobb lakás — de milyen áron? Az otthonteremtés lépcsőzetes formája tehát — különösen a vá­rosokban, nagyobb települése­ken — az eddigi legjobb megol­dásnak látszik: aki rálép az „el­ső lépcsőre", nagy valószínűség­gel a többi fokra is felkapaszkod­hat. Az első lakásból való to­vábblépés azonban — az évről évre emelkedő árak miatt — egy­re több fiatal számára csupán elvi lehetőség. Pénzügyi szakem­berek, a hitelfeltételek közel­múltbeli kedvező változásairól hírt adó kiadványok számtalan konkrét példával igazolják ugyan, hogy szinte a semmiből elő lehet teremteni a nagyobb lakás be­ugróját (felhasználva az OTP ál­tal adható összes kedvezményes kölcsönt, az ifjúsági betét külön- kölcsönét, a munkahelyi támoga­tást, némi bankkölcsönt is), ez a sok megelőlegezett segítség ak­kora törlesztőrészletet von maga után, amekkorát nem minden fia­tal házaspár engedhet meg ma­gának. Tehát továbbra is keres­ni kell a járható utakat — ter­mészetesen kinek-kinek magá­nak is a fiatalok közül. Szabó Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom