Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
2 • PETŐFI NÉPE « 1986. május 15. Mihail Gorbacsov a csernobili szerencsétlenségről (Folytatás az 1. oldalról.) zük a lakosságot, hatékony segítséget nyújtsunk a sérülteknek. Pár óra alatt kitelepítették az erőmű melletti település lakóit, s később, amikor világossá vált, hogy potenciálisan veszély fenyegeti az emberek egészségét a környező övezetben, ezeket az embereket ugyancsak biztonságos körzetekbe szállítottuk. Ez az összetett munka rendkívüli gyorsaságot, szervezettséget és pontosságot követelt meg. S mégis, a megtett intézkedések több embert nem tudtak megóvni. A szerencsétlenség pillanatában két ember halt meg: Vlagyimir Nyikolajevics Sasénak, az automatikus rendszerek beál- litója, és VaiHerij Ivanovics Ho- gyemcsuk, az atomerőmű operátora. A mai napig 299 embert szállítottak kórházba különböző súlyossági fokozatú sugárbetegségek diagnózisával. Heten közülük meghaltak. A többiek minden lehetséges orvosi segítséget megkapnak. Az ország legjobb tudományos és egészségügyi erőit, Moszkva és más városok szakosított klinikáit vontuk be a munkába. Az orvostudomány legkorszerűbb eszközei állnak rendelkezésükre. Az SZKP KB és a szovjet kormány nevében mély részvétemet fejezem ki az elhunytak családjainak, hozzátartozóinak, a dolgozók kollektíváinak, mindazoknak, akiket érintett ez a szerencsétlenség, akiknek személyes veszteséget okozott. A szovjet kormány gondoskodni fog az elhunytak családjairól és a károsultakról. A legnagyobb elismerést érdemlik azoknak a körzeteknek a lakosai, ahol szívélyesen befogadták a kitelepítetteket. A szomszédok baját sajátjukként fogták fel, s népünk legjobb hagyományainak megfelelően tapintatról, együttérzésről és figyelmességről tettek tanúbizonyságot. Az SZKP KB és a szovjet kormány levelek, táviratok ezreit kapja szovjet emberektől ás külföldi állampolgároktól is, akik együttérzésükről és támog itásuk- ról biztosítják a károsultakat. Sok szovjet család kész arra, hogy gyerekeket fogadjon be a nyári hónapokra, sokan anyagi segítséget ajánlanak fel. Olyanok is szép számmal vannak, akik azt kérik, hogy a baleset térségébe küldjék őket dolgozni. Megismétlem, az embereknek történő segítségnyújtás marad továbbra is első számú feladatunk. i . , összehangolt munka a következmények felszámolásáért Ezzel egyidőben magának az erőműnek a területén és a környező térségben energikus munka folyik azért, hogy a katasztrófa mértéke minél kisebb legyen. Rendkívül nehéz körülmények között sikerült eloltani a tüzet, megakadályozni átterjedését más energiablokkokra. Az erőmű személyzete biztosította a másik három reaktor leállítását és lehetővé tette, hogy azokat biztonságos állapotba hozzák. A reaktorok állandó ellenőrzés alatt állnak. Ebben a bonyolult helyzetben sok függött attól, hogy helyes tudományos értékelését adják a történteknek, mivel enélkül nem lehetett volna kidolgozni és alkalmazni a balesettel és következményeivel folytatott harc hatékony intézkedéseit. Ezzel a feladattal sikeresen birkóznak meg a tudományos akadémia kiemelkedő tudósai, az országos minisztériumok és főhatóságok, Ukrajna és Belorusszia vezető szakemberei. Az emberek — mást nem lehet mondani — hősiesen, önfeláldozóan cselekedtek és továbbra is ezt teszik. Azt hiszem lesz még alkalmunk arra, hogy ezeknek az önfeláldozó embereknek a nevét is ismertessük és hőstettüket méltó módon értékeljük. Teljes megalapozottsággal mondhatom, hogy a következmények minden súlyát figyelembe véve, a kár korlátozott mértékű maradt, s ez döntő mértékben a szovjet emberek bátorságának és szakértelmének, áldozatos kötelességteljesítésének volt köszönhető, annak, hogy összehangoltan cselekszik mindenki, aki részt vesz a baleset következményeinek felszámolásában. A meghozott hatékony intézkedéseknek köszönhetően ma már elmondható, hogy a legrosz- szaibbon túljutottunk. A legkomolyabb következményeket sikerült elhárítani. Természetesen korai .lenne megvonni a történtek végső mérlegét. Még nagy, hosszan tartó munka áll előttünk. A sugárzás szintje az erőmű területén és közvetlen térségében még mindig veszélyes az emberi egészségre. Éppen ezért a mai nap legfontosabb feladata a baleset következményeinek felszámolása. Széles körű programot dolgoztak ki és hajtanak végre az erőmű és az erőműhöz tartozó lakótelep, az épületek és berendezések sugármentesítésére. Erre a feladatra összpontosítottuk a szükséges emberi és anyagi-műszaki forrásokat. Annak érdekében, hogy a vízgyűjtő medencét ne érje sugárszennyeződés, intézkedéseket tesznek mind az erőmű területén, mind pedig a környező térségben. A meteorológiai állomások állandóan figyelik a sugárzási helyzetet a földben, a vízben és a légkörben. Rendelkeznek a szükséges technikai eszközökkel, speciálisan felszerelt repülőgépeket, helikoptereket és földi ellenőrző állomásokat használnak. Teljesen világos: mindez a munka sok időt vesz igényibe, nagy erőfeszítéseket követel. A földet olyan állapotba kell hozni, hogy teljesen veszélytelen legyen az egészségre, és lehető legyen rajta az emberek normális élete. Rosszindulat a nyugati reagálásban A kérdésnek még egy vonatkozásáról kell beszélnem. A csernobili események külföldi visszhangjára gondolok. A világ egészében — s ezt hangsúlyozni kell — megértéssel viszonyult a minket ért bajhoz, és a bonyolult helyzetben tett lépéseinkhez. Mélységesen hálásak vagyunk a szocialista országokbeli barátainknak. akik kifejezték szolidaritásukat a nehéz pillanatban a szovjet néppel. Elismerésünket fejezzük ki más országok politikusainak, közéleti személyiségeinek az őszinte együttérzésért és támogatásért. Köszönetünket fejezzük ki a külföldi tudásoknak és szakembereknek, akik együttműködési készségüket nyilvánították. Szeretnék említést tenni Gale és Taraszaki amerikai orvosok részvételéről a betegek gyógyításában. és köszönetét mondani azon országok üzleti köreinek, amelyek gyorsan reagáltak bizonyos műszaki eszközök, anyagok és gyógyszerek vásárlására vonatkozó kérésünkre. Kellőképpen értékeljük azt az objektív magatartást, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és vezérigazgatója, Hans Blix tanúsított a csernobili atomerőműben történtekkel kapcsolatban. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül és politikai értékelés nélkül azt sem, hogyan fogadták a csernobili eseményeket egyes NATO-országok — különösen az Egyesült Államok — kormányai, politikusai és tömegtájékoztatási eszközei. Ezek féktelen szovjetellenes kampányba kezdtek. Mi mindenről nem beszéltek, írtak ezekben a napokban — „az áldozatok ezreiről”, az „elpusztultak tömegsírjairól”, „a kihalt Kijevről” és arról, hogy „egész Ukrajna földje elfertőződött” stb., stb. Egészében véve a lelkiismeretlen és rosszindulatú hazugságok garmadával találtuk szentben magunkat. Bár kellemetlen minderről beszélni, de szükséges. Szükség van rá azért, hogy a nemzetközi közvélemény tudja, mivel kellett megküzdenünk. Szükséges azért is, hogy választ adjunk a kérdésre: valójában mi is váltotta ki ezt a legmesszemenőbben erkölcstelen kampányt? Szervezőit természetesen nem érdekelte sem a balesettel kapcsolatos hiteles tájékoztatás, sem az emberek sorsa Csernobiliben, Ukrajnában, Belorussziában, bárhol másutt, bármely más országban. Nekik csupán ürügyre volt szükségük, hogy megkíséreljék befeketíteni a Szovjetuniót, annak külpolitikáját, hogy gyengítsék a nukleáris kísérletek betiltására, a nukleáris fegyverek felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések hatását, és egyben enyhítsék az Egyesült Államokkal, és annak militarista politikájával szemben világszerte megnyilvánuló bírálatot. őszintén szólva, egyes nyugati politikusoknak teljesen határozott céljai voltak: felszámolni a nemzeközi kapcsolatók kiegyensúlyozottabbá válásának lehetőségét, elhinteni a szocialista országokkal szembeni bizalmatlanság, gyanakvás új magvait. Mindez világosan megmutatkozott a „hetek” vezetőinek a közelmúltban lezajlott tokiói találkozóján is. Milyen veszélyekre figyelmeztették az emberiséget? Líbiáról beszéltek, amelyet alaptalanul terrorizmussal vádoltak, és még arról, hogy a Szovjetunió — úgymond — „nem adott elegendő tájékoztatást” a csernobili balesetről. Egy szót sem szóltak a legfontosabbról: arról, hogyan szüntethetnénk meg a fegyverkezési hajszát, hogyan szabadíthatnánk meg a világot a nukleáris fenyegetéstől. Egyetlen szóval sem válaszoltak a szovjet kezdeményezésekre, konkrét javaslatainkra, amelyek a nukleáris kísérletek beszüntetését, az emberiségnek az atom- és a vegyifegyverektől való megszabadítását és a hagyományos fegyverzet csökkentését célozzák. A tájékoztatás hitele Hogyan értelmezzük mindezt? Olyan benyomás alakul ki, hogy a tőkés nagyhatalmak Tokióban összejött vezetői ürügyként akarták felhasználni Csernobilt arra, hogy elvonják a világ közvéleményének figyelmét ezekről a valós és fontos problémákról. A csernobili erőműbaleset, az arra való reagálás a politikai erkölcs egyfajta mércéjévé vált. Ismételten két eltérő hozzáállás, két különböző magatartás tárult föl. Az Egyesült Államok uralkodó körei és legbuzgóbb szövetségeseik — ezek közül mindenekelőtt az NSZK-t emelném ki — a történtekben újabb lehetőséget láttak arra, hogy további akadályokat állítsanak az amúgy is nehézkesen haladó kelet—nyugati párbeszéd fejlesztésének, elmélyítésének útján, hogy igazolják a nukleáris fegyverkezési hajszát. Mi több, még azt is megpróbálták bebizonyítani a világnak, hogy a Szovjetunióval nem lehetségesek tárgyalások, még kevésbé megállapodások, és ezzel „zöld utat” akartak biztosítani további katonai készülődésükhöz. Mi egészen másként fogtuk fel ezt a tragédiát. Üjabb riasztó jelzésként, újabb fenyegető intésként értelmezzük, amely arra figyelmeztet, hogy az atomkorszak újfajta politikai gondolkodást és újfajta politikát követel. Ez méginkább megerősített bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy a XXVII. kongresszuson kidolgozott külpolitikai irányvonal helyes, hogy az atomfegyver teljes felszámolását, a nukleáris robbantások beszüntetését, egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtését célzó javaslataink megfelelnek azoknak a kérlelhetetlenül szigorú követelményeknek, amelyeket az atomkorszak támaszt valamennyi ország politikai vezetésével szemben. Ami pedig a „hiányos tájékoztatást” illeti — ennek kapcsán külön kampányt, méghozzá politikai tartalmú és jellegű kampányt indítottak —, erről szólva kijelenthetjük: az adott esetben mondvacsinált kérdésről van szó. Ezt igazolja a következő tény is: mint emlékezetes, az amerikai hatóságoknak 1979-ben 10 napra volt szükségük ahhoz, hogy informálják saját kongresszusukat és hónapokra, hogy tájékoztassák a világot a Thcee Miles Island-i atomerőműben bekövetkezett tragédiáról. Arról, hogy mi hogyan jártunk el, már beszéltem. ■Mindez lehetőséget ad annak megítélésére, ki hogyan viszonyul saját népe és a külföld tájékoztatásához. De a dolog lényege más. Ügy véljük, hogy a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség — akárcsak az amerikai, az angol és más atomerőművekben bekövetkezett balesetek — valamennyi állam szempontjából rendkívül komoly kérdéseket vet fel, amelyek felelősségteljes hozzáállást követelnek. Jelenleg a világ különböző országaiban több mint 370 atomreaktor működik. Ezek a realitások. A világgazdaság jövőjét nehéz elképzelni a nukleáris energetika fejlődése nélkül. Országunkban jelenleg 40 reaktor üzemel több mint 28 millió kilowatt összteljesítménnyel. Mint ismeretes, a békés atom nem kevés hasznot hajt az emberiségnek. Számunkra Csernobil múlhatatlan tanulsága az, hogy a tudományos-technikai forradalom további kibontakozásának körülményei között a technika megbízhatóságának, biztonságosságának kérdései, a fegyelem, a rend és a szervezettség kérdései elsődleges jelentőséget kapnak. A legszigorúbb követelményeket kell támasztanunk mindenütt és mindenben. Az együttműködés elmélyítéséért Továbbá szükségesnek ítéljük, hogy síkraszálljunk az együttműködés komoly elmélyítéséért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) keretein belül. Miről is kellene elgondolkodnunk? ELŐSZÖR. Létre kell hozni a nukleáris energetika biztonságos fejlődésének nemzetközi rendjét, minden atomenergetikával foglalkozó állam szoros együttműködése alapján. Egy ilyen rend keretein belül meg kell teremteni a gyors tájékoztatás és információszolgáltatás rendszerét az atomerőművi szerencsétlenségek és balesetek esetére, különösen, amikor ezt radioaktív kicsapódás kíséri. Ugyancsak ki kell alakítani — mind kétoldalú, mind pedig többoldalú alapokon — annak nemzetközi mechanizmusát, hogy a leggyorsabb kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnak veszélyhelyzetek kialakulása esetén. MÁSODSZOR. E kérdéskör megtárgyalása érdekében indokolt lenne, hogy a NAÜ égisze alatt nagy tekintélyű nemzetközi kűlönértekezletet hívjunk össze Bécsben. HARMADSZOR. Figyelembe véve, hogy a NAÜ-t még 1957- ben alakították meg, s anyagi és személyi feltételei nem felelnek meg a korszerű nukleáris energetika fejlettségi szintjének, célszerű lenne növelni e különleges nemzetközi szervezet szerepét, és lehetőségeit. A Szovjetunió kész erre. NEGYEDSZER. Meggyőződésünk szerint a békés célú nukleáris tevékenység veszélytelen fejlesztését biztosító intézkedésekhez arra van szükség, hogy aktívabban bevonjuk ezekbe az ENSZ-et és olyan szakosított intézményeit, mint az Egészségügyi Világszervezet, (WHO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Mindemellett nem szabad elfelejtenünk, hogy egymástól kölcsönösen függő világunkban a békés célú atom problémái mellett létezik a katonai felhasználású atom problémája is. Ez ma a legfontosabb. A csernobili szerencsétlenség ismételten rávilágított, hogy milyen beláthatatlan következményekkel járna, ha az emberiségre nukleáris háború szakadna. Hiszen a felhalmozott nukleáris készletek a csernobilinél szörnyűbb katasztrófák ezreit és ezreit hordozzák magukban. Abban a helyzetben, amikor a nukleáris kérdések iránt fokozódott a figyelem, a szovjet kormány, mérlegelve saját népe és az egész emberiség biztonságával összefüggő minden körülményt, úgy döntött, hogy meghosszabbítja a nukleáris kísérletek egyoldalúan meghirdetett moratóriumát ez év augusztus 6-ig, azaz addig a napig, amikor — immár több mint negyven éve — Hirosimára ledobták az első atombombát, amely emberek százezreinek pusztulását okozta. Ismételten felszólítjuk az Egyesült Államokat arra, hogy teljes felelősséggel mérlegelje az emberiség felett lebegő veszély nagyságát, és hallgasson a világközösség szavára. Bizonyítsák ténylegesen is az Egyesült Államok vezetői, hogy aggódnak az emberek életéért és egészségéért. Megismétlem Reagan amerikai elnöknek azt a javaslatomat, hogy haladéktalanul tartsunk találkozót bármely európai ország fővárosában, amely kész fogadni minket, vagy mondjuk, akár Hirosimában is, és állapodjunk meg a nukleáris kísérletek betiltásáról. A nukleáris korszak — a pusztító fegyverkezési hajsza megfékezése és a nemzetközi politikai légkör gyökeres megjavítása érdekében — parancsolóan új hozzáállást követel a nemzetközi kapcsolatokhoz, a különböző társadalmi rendszerű államok erőfeszítéseinek egyesítését követeli. Ebben az esetben széles távlatok nyílnak valamennyi ország és nép gyümölcsöző együttműködése előtt. Ebből minden ember nyerni fog Földünkön! Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Albert herceget, belga trónörököst, aki a belga gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozatán tartózkodik hazánkban. A megbeszéléseken részt vett Herman de Croo, belga közlekedési és külkereskedelmi miniszter, valamint Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Jelen volt Willy Tilemans, A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. Értékelte a termelőszövetkezetek decemberre tervezett V. kongresszusának előkészületeit, megvitatta, majd elfogadta a kongresszusi irányelveket. A testület elé terjesztett jelentés megállapította, hogy a szövetkezetek a mezőgazdasági termelésből mintegy 70 százalékkal részesednek, s termelésük értéke 1985-ben meghaladta a 220 milliárd forintot. A VII. ötéves terv időszakára 7—10 százalékkal több termény előállítását irányozták elő, mint amennyit az előző tervidőszakban megtermeltek. Előrelépni azonban csak úgy’ tudnak, ha javítanak a jövedelmezőségen, csökkentik a termelési veszteségeket, mérséklik a termékegységre fordított energiát, és mindezekhez megteremtik a tagok és az alkalmazottak anyagi érdekeltségét. A jelentés kitér arra, hogy — mivel a gépek és az eszközök nagy hányada elhasználódott — a termelés bővítéséhez elengedhetetlen a beruházások növelése a termelőszövetkezet ekbc'n. A tanápskozáson felszólalók — az irányelveket megerősítve — szorgalmazták a szövetkezeti demokrácia erősítését, ,a munkaheA június elsején életbe lépő új vasúti menetrendről, valamint a MÁV gazdálkodásának egyes kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat szerdán Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója. Elmondta: a menetrend szerkezetét úgy alakították ki, hogy az a lehető legjobban alkalmazkodjék a mostanában egyre gyakrabban változó utazási igényekhez, ugyanakkor elősegítse a járműpark gazdaságos, hatékony üzemeltetését. A fontosabb változások elhatározásakor figyelembe vették az elmúlt időszak tapasztalatait, valamint az utasok közérdekű — és megvalósítható — javaslatait is. A nemzetközi vonatforgalom újdonságai közé tartozik, hogy — egyelőre három útvonalon — elindítják az Interexpressz vonatokat. A Hungária Budapest és Prága, a Metropol Budapest és Berlin, a Warsowia pedig Budapest és Varsó között közlekedik. E vonatok közös jellemzője, hogy a határállomásokon a megszokott 40 perc helyett csak 15—20 percet állnak, a hatósági vizsgálatokat menetközben végzik. Rövidítik az út- közbeni megállások idejét is, ezzel rövidül az utazás ideje. Mindegyik Interexpressz vonaton az egész útvonalon közlekedik étkező- vagy bisztrókocsi, s kötelező a helybiztosítás. A későbbiekben egységes típusú, komfortosabb kocsikból állítják össze ezeket a szerelvényeket, és bővítik a rajtuk igénybe vehető szolgáltatások körét. Számos más változás is lesz a nemzetközi forgalomban, így például Nesebar néven naponta új gyorsvonat közlekedik Burgas zba és Várnába. Az új nyári A szakszervezetek és a SZOT 1985. évi gazdálkodásáról tájékoztatta az újságírókan tegnap Pintér György, a SZOT pénzügyi és gaizdasá&L osztályának vezetője. Elmondta, hogy tagdijat az elmúlt esztendőben a tagság 97 százaléka fizetett rendszeresen. A szakszervezetek bevétele 2,3 milliárd forint volt, ennek 86 százalékát a tagdíjak tették ki. A rendelkezésre álló összeg 60 százaléka a vállalati, intézményi aliapszervezetéknél maradt, s ezt szociális, kulturális és sportcélokra, valamint segélyezésre fordították. Ez utóbbi célra felhasznált összeg tavaly 360 millió forint volt, hat százalékkal több, mint a megelőző éva Belga Királyság budapesti nagykövete. * » * Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Robin Leigh-Pem- berton-t, az Angol Bank kormányzóját. A megbeszélésen jelen volt Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Peter William Unwin Nagy-Britannia és Északírország Egyesült Királyság budapesti nagykövete is. lyi közösségek szerepét és a szakszervezeti munka fokozását is. A tanácskozáson célul tűzték ki az idős, nyugdíjas tagok nagyobb anyagi támogatását, aszociális alap emelését. Foglalkoztak a kedvezőtlien körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezeteik munkájának javításával. Megállapították, hogy a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának rendszere bevált, az alap vagyona ma máiéiért az ötmilliárd forintot. A testület indokoltnak látja, hogy hamarosan létrejöjjön a mező- gazd as ági tér m el ős zöve t kezetek szakosított pénzintézete. Szóltak az országos tanács tagjai a termőtalajok javításának, a meliorációs munkálatok folytatásának szükségességéről is. Mások szorgalmazták az egymáshoz közel gazdálkodó nagyüzemek együttműködését például a szolgáltatásokban és az élelmiszer- termelésben, mivel a szállítási és anyagmozgatási költségeknek egy jelentős részét így megtakaríthatják. Szükségesnek ítélték a kutatás úiabb eredményeinek hasznosítását, s azt. hogy a tsz- eknek már a műszaki fejlesztés során a biotechnikai kutatások gyakorlati bevezetésre éreti úiabb módszereit is gyorsan át kell venniük a fe!i'esztő intézményektől. menetrend szerint javul a Magyarországra beutazó NDK-beli és csehszlovák turisták utazási lehetősége is. A Lipcse és Fonyód között közlekedő Favorit három órával hamarabb ér el a Balatonhoz, mint korábban. Az új menetrendeket május 15-től árusítják a MÁV közönségszolgálati irodájában, valamint a pályaudvarokon. A tájékoztatón szó volt a kedvezményekről is. A MÁV-nak nincs lehetősége ebben az évben új állandó utaskedvezmények bevezetésére, azt azonban bejelentették, hogy a nyugdíjasok hétfőtől péntekig szóló kedvezményes utazási lehetőségét egész hétre kiterjesztették. Az idén is több rendezvényre biztosít a vasút viszonylag magas alkalmi kedvezményt. ötvenszázalékos kedvezménnyel utazhatnak majd a látogatók a szegedi ipari vásárra és az őszi BNV-re. A hortobágyi lovasnapok és a tavaszi BNV látogatói 33 százalékos kedvezménnyel utazhatnak. A nyugatra utazó, s 26 évesnél fiatalabbak részére ajánlja a MÁV az lnter-rail igazolvány megvásárlását, amely a magyar vonal- szakaszokon 50 százalékos kedvezményt biztosít, a nyugat-európai vasútvonalakon pedig további díjfizetés nélküli utazásra jogosít. Az egy hónapig érvényes igazolvány ára jelenleg körülbelül 8200 forint. A nyugatra utazó 60 évesnél idősebb nők és 65 évesnél idősebb férfiak részére az RES-kedvezmény igénybevételét javasolják. A 300 forintért megvásárolható igazolvány alapján a vasutak 30, illetve 50 százalékos kedvezményt nyújtanak. ben. A SZOT elnöksége "úgy ítéli meg, hogy a segélyek szétosztásában még nem kallóén érvényesül a differenciálás elve, vagyis, hogy nagyobb összgeket kapjanak azok. akik jobban rászorulnak. Helyes volt viszont a segélyezési gyakorlatban, hogy a nagycsaládosokat, illetve a nyugdíjasokat részesítették előnyben. Tavaly 260 ezer nagycsaládos szakszervezeti tag és 160 ezer nyugdíjas kapott segélyt. Mivel tavaly a 2,3 milliárd forintos bevétellel 2,4 milliárd forintos kiadás állt szemben, az ágazati szakszervezetek jó része kénytelen volt jelentős összegeket felhasználni tartalékalapjá- ból is. Az előbbrejutás feltételei a termelőszövetkezetekben SEGÉLY 260 EZER NAGYCSALÁDOSNAK Szakszervezeti gazdálkodás Június 1-től új vasúti menetrend Fogadások a Parlamentben
