Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

OiV\$ SJ.íy. Mihail Gorbacsov a csernobili szerencsétlenségről Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap beszédet mondott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremja című műsorban. Lázár György prágai látogatása Lázpr György, a Miniszterta­nács elnöke Lubomir Strougal- nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására a közeli napokban baráti munkalátogatásra Cseh­szlovákiába utazik. Várkonyi Péter hazaérkezett Várkonyi Péter, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere szerdán befejezte Oskar Fischer- nek, az NDK külügyminiszterének meghívására, a Német Demokra­tikus Köztársaságban tett két­napos hivatalos, baráti látogatá­sát. A magyar külügyminisztert szerdán fogadta Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke és Willi Stoph, a Német Demokra­tikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A megbeszélések szívélyes, elv­társi légkörben zajlottak le és a megvitatott kérdésekben a tel­jes nézetazonosság nyilvánult meg. Várkonyi Péter hivatalos baráti látogatásra hívta meg Ma­gyarországra Oskar Fischert, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. Várkonyi Péter külügyminisz­ter szerdán a kora esti órákban hazaérkezett Budapestre. — Önök mindannyian tudják, — kezdte a főtitkár —, hogy nemrég baj ért bennünket, sze­rencsétlenség történt a cserno­bili atomerőműben. A szeren­csétlenség fájdalmasan érintet­te a szovjet embereket, megráz­ta a nemzetközi közvéleményt. Először kerültünk ténylegesen szembe egy olyan félelmetes erő­vel, mint az ellenőrzés alól ki­szabadult nukleáris energia. Figyelembe véve a Csernobil­ben történtek rendkívüliségét és veszélyességét, a Politikai Bizott­ság vette kezébe a szerencsétlen­ség lehető leggyorsabb felszámo­lására, következményeinek kor­látozására irányuló munkák megszervezésének egészét. Kor­mánybizottságot hoztunk létre, amely azonnal az esemény hely­színére utazott, a Politikai Bi­zottságon belül pedig Nyikolaj Ivanovics Rizskov vezetésével csoportot alakítottunk az opera­tív kérdések megvizsgálására. Lényegében a nap huszonnégy órájában folyik a munka. Mozgó­sítottunk mindent, ami csak ren­delkezésünkre állt az egész or­szág tudományos, műszaki és gazdasági lehetőségeit tekintve. A szerencsétlenség körzetében dolgoznak sok országos minisz­térium és főhatóság szervezetei a miniszterek irányításával, veze­tő tudósok és szakemberek, a szovjet hadsereg csapategységei és a belügyminisztérium alegysé­gei. A munka és a felelősség hatal­mas részét vették vállukra Uk­rajna és Belorusszia párt-, álla­mi és gazdasági szervei, önfelál- dozóan és hősiesen dolgozik a csernobili atomerőmű munka­társainak kollektívája. Mi is történt? A szakemberek jelentései sze­rint, miközben folyt a negyedik blokk terhelésének tervszerű csökkentése, hirtelen megnőtt a reaktorteljesítmény. A jelentős gőzkitermelődés és az azt követő reakció hidrogén képződéséhez vezetett, majd annak robbanásá­hoz, a reaktor összeomlásához és az ezzel kapcsolatos radioaktív kilövelléshez. Egyelőre még korai véglegesen meghatározni a szerencsétlenség okait. A kormánybizottság foko­zott figyelmének tárgyát képezi a probléma valamennyi vetülete — az építői, a tervezői, a műsza­ki és az üzemeltetési problémák. Természetesen, a bekövetkezett szerencsétlenség okainak feltá­rását követően minden szükséges következtetést levonnak, és a ha­sonló események megismétlődé­sét kizáró intézkedéseket hoznak. Mint már említettem, először kerültünk szembe olyan jellegű rendkívüli eseménnyel, amikor arra volt szükség, hogy gyorsan megzabolázzuk az ellenőrzés alól kikerült atom veszélyes erejét, és a lehető legkisebbre korlátozzuk a szerencsétlenség méreteit. Nyilvánvaló volt, hogy súlyos a helyzet. Sürgősen és szaksze­rűen kellett értékelni ezt a hely­zetet. S amint megkaptuk az el­ső megbízható információkat, azokat a szovjet emberek ren­delkezésére bocsátottuk és dip­lomáciai csatornákon továbbítot­tuk a külföldi országok kormá­nyainak. Ugyanezen információ alapján bontakozott ki a gyakorlati mun­ka is a szerencsétlenség felszá­molására, súlyos következmé­nyeinek korlátozására. A kialakult helyzetben elsőd­leges kötelességünknek — rend­kívül fontos kötelességünknek — ítéltük, hogy biztonságba helyez­(Folytatás a 2. oldalon.) ELŐKÉSZÜLETEK A KONGRESSZUSRA TAKARÉKOS TALÁLMÁNY „PREMIERJE” A KISZ-tagság reményteli várakozása Tegnap tartotta Kecskeméten első ülését a KISZ újjáalakult Bács-Kiskun megyei bizottsága. A testület első titkára, Molnár Mihály javaslatára elsőként a megyei KISZ-bizottság és az irá­nyítása alá tartozó bizottságok, valamint a bajai politikai kép­zési központ 1985. évi gazdálko­dásáról szóló jelentést tárgyal­ták meg a résztvevők. A beszá­molót — a pénzügyi ellenőrzés ismertetett észrevételeivel együtt — a testület elfogadta. Ezt követően a kongresszusi felkészülés aktuális kérdéseiről tartott tájékoztatót Katus Zol­tán, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára. Röviden értékelte a megyei küldöttgyűlés tapaszta­latait is, sikeresnek, tartalmas­nak ítélte a rendezvényt. Mint mondta, felfokozott várakozás jel­lemzi a fiatalokat továbbra is: a mozgalom megújhodását remé­lik a kongresszustól, nem riadva meg a KISZ-munkában eléjük támasztandó magasabb követel­ményektől sem. Végül Habuda Ibolya megyei úttörőtitkár tájékoztatta az ülés résztvevőit a megalakulásának 40. évfordulójára készülő úttörőmoz­galom reformtörekvéseiről. Je­lentős változások várhatók — mondta — a működési és szer­vezeti szabályzatban. A vitára bocsátott dokumentumtervezet­ben egyebek között olyan — bi­zonyára sokak ellenzését kivál­tó — felvetés is megfogalmazó­dott, hogy a gyerekek maguk választhassák meg mozgalmi ve­zetőiket. A szövetség gyökerés tartalmi és formai megújulását célzó új szabályzatról az úttörő- vezetők októberi országos konfe­renciája dönt majd. Sz. K. A szakemberek mérései szerint a Dunától keletre eső országrészben — így megyénkben is —- a talaj 60—80 centiméteres felső rétegéből 80—100 milliméter májusi csapadék hiányzik. A kisebb esőzések sem változtattak ezeken az értékeken. Bács-Kiskunban, ahol erre mód van — elsősorban Kalocsa környékén — öntöznek. Felvételünk a dusnoki termelőszövetkezet zöldségesében készült. (Pásztor Zoltán felvétele.) A PÉNZ SZÁMOLVA JÓ Véget ért a miskolci tv-fesztivál Tegnap Básti Jánosnak, a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsa; vezető titkárának zárszavával és a díjak átadásával véget ért a 26. miskolci tv-fesztivál, amelynek keretében 41 versenyfilmet vetítettek a Rónai Sándor Művelődési Központban. Romany Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, a zsűri elnöke (a tévétalálkozóról adott nyilatkozatát lapunk 3. oldalán közöljük) hirdette ki a bíráló­bizottság döntését: A pénzintézetek nagyobb hiva­talaiban naponta több százezer forint az érmeforgalom. Az eb­ből eredő feldolgozási munkát könnyíti meg a kiskőrösi FKOTO­KON kisvállalkozás tőkés Impor­tot helyettesítő mikroszámító- gépes érmeszámiáló készüléke, melyet az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is kiállíta­nak. A gép eddigi eladási sikerei arra a reményre jogosítanak fel, hogy a KGST- és a tőkés piacon is lesz rá kereslet. A posta és az OTP után jelen­leg a Magyar Nemzeti Banknál folynak egy gép üzemi „nyúzó­próbái”. Képünkön Zeníai Antal és Jakó István műszerész beál­lítja a számolóautomatát. (Kép és szöveg: Straszer András) A Szakszervezetek Országos Tanácsának fődíját A mester cí­mű film nyerte. Borsod megye nagydíját az Éhe a kenyérnek, éhe a változásnak című film kapta. Miskolc város nagydíját a Velünk élő történelem című sorozat Válság és kibontakozás című része érdemelte ki. A zsűri diját a következő alkotások nyer­ték el: az India: indulatok, erő­próbák c. film, A Rolitron sztori című riport, a Quartett című film, a Kölyköd voltam... című film, a Holtpont című film, a Ja­pán című film. A Magyar Televízió elnökének különdíját Baló György kapta. Az operatőri díjat Neumann Lászlónak ítélte a zsűri. A ren­dezői díjat Mátray Mihály vet­te át. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját a Hétvége Szakemberek a műanyag­feldolgozásról műsorának Piac című része nyer­te. A MAFILM díját az Állapít­tatott: 1868 című film nyerte el. A Hazafias Népfront díját A ká­li medence című film nyerte. A Reflektor Kiadó díját a Hűsége- gesek című film kapta meg. A társadalmi zsűrik által odaítélt közönségdíjat a Körösi Csorna Sándor nyomában című film kapta. A díjakat Romány Pál, továb­bá Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke, Pethö Tibor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, Zödi Imre, a Hazafias Népfront Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bi­zottságának titkára, György István, a miskolci filmfesztivá­lok igazgatója, Patainé Tamás Mária, a Reflektor Kiadó igazga­tója és Bayer József, az MTV ke­reskedelmi főigazgatója adta át. * Hazánkban — egyelőre — a számítógépe­ket adatfeldol­gozásra hasz­nálják. Figye­lemre méltó kezdeménye­zés, hogy a kecskeméti fő­iskola! mű­anyag-feldol­gozási tanszé­kén .% fröccsön­tés folyamatá­nak irányításá­ra számítógépet alkalmaznak. Már hagyomány, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület kecskeméti és budapesti műanyagfeldol- gozási szakbizottságai által közösen rendezett ankét a Bács-Kiskun megyei műszaki hónap legsikeresebb megmozdulásai közé tartozik. Az eseménynek ott­hont adó Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kolán működik ugyanis az országban az egyetlen műanyag-feldolgozási tanszék, amelynek munkatársai az oktatás mellett széles körben elis­mert kutató-fejlesztő tevékenységet is folytatnak. A rendezvénynek szakmai körökben rangja van. nemcsak Bács-Kiskunból, hanem más megyékből és a fővárosból is szép számmal érkeztek a tegnap meg­tartott XIV. ankétra érdeklődők, akik közül nem egy a kecskeméti műszaki főiskolán szerezte műanyag-feldolgozási Ismereteit. Az első előadást László György gépészmérnök, a Metalloplast Ve­gyesipari Kisszövetkezet elnöke tartotta. Rámutatott a műanyag- feldolgozásban használatos szab­ványos szerszámelemek előnyei­re, amelyek hazánkban elterjed­tek ugyan, de csak importból sze­rezhetők be. Cége új típusú ön­tött szerszámházakat fejlesztett ki, amelyek szabadalmi eljárása Magyarországon már befejező­dött, s most van folyamatban az NSZK-ban, az USA-ban és Ja­KÖZGYŰLÉS AZ IZSÁKI SÁRFEHÉR TSZ-BEN Teljesítményhez kötődik a jövedelem Rendhagyó közgyűlést tartott szerdán a 2400-as létszámú Izsáki Sárfehér Tsz: mi­előtt elemezték a tavalyi, eddigi legeredmé­nyesebb — 34 millió forintos nyereséget ho­zó -l- gazdálkodást, megemlékeztek a ter­melőszövetkezetek megalakulásáról és átte­kintették az egykori három tsz egyesülése óta eltelt tíz évet. Ebbői is kiderült, hogy jó döntés volt 25 esztendeje föladni az egyéni gazdálkodás lét­formáját és belépni a közösbe. Kialakultak az arányos fejlesztésnek azok a feltételei, amelyeket hasznosítva tisztes jövedelemhez Juthatott a tagság. Együttesen elérték, hogy mostoha természeti körülményeik között is olyan személyes jövedelmet tudtak garantál­ni — 1985-ben 58 ezer forintot —, ami nem marad el a jobb adottságú területeken gaz­dálkodó szövetkezetekétől sem. Fontos mód­ja ennek, hogy a meg-megújuló érdekeltségi rehdszerük egyre szorosabb kapcsolatot te­remt a valós teljesítmények és jövedelmek között. A tegnapi közgyűlésen ismét átérez- hetővé vált, hogy a közös anyagi gyarapodás­nak megfelelően javulhattak az élet- és mun­kakörülmények, eszerint törődhetnek az idő­közben nyugdíjassá vált alapítókkal, s já­rulhatnak hozzá a településfejlesztéshez is. További gyarapodást szolgál a tennivalók becsületes elvégzése. Jó eredményeket csak a fegyelmezett, pontos, minőségi munkával lehet elérni — hangzott ki a vezetőségi be­számolókból és a hozzászólók véleményéből, összeegyeztethető a munkafegyelem, vagyon­védelem szigorításával a téesz történetéből Is levont tanulság: mindig azok jártak jól, akik mertek, keresték az újat és volt elég bátor­ságuk, kitartásuk a megvalósításhoz. A vitát választás követte. Az Izsáki Sár­fehér Tsz elnöke ismét Szemők József lett. az elnökhelyettesi tisztséget Édes Imre és Izsák István vette át a nyugállományba! vo­nult Farkas Jánostól. A vezetők egyhangú voksolással kaptak bizalmat. H. F. pánban. Az ismertetést élénk ér­deklődés kísérte, számos jelenlé­vő szakember tett fel kérdéseket az öntött szerszámlapok árára, beszerezhetőségére és előnyeire vonatkozóan. Utóbbiakról az elő­adó azt állította, hogy alkalma­zásuk a felhasználó számára 30 —40 százalékos költségmegtaka­rítást eredményez. Fehér László, a GAMF adjunk­tusa előadásában kifogásolta, hogy hazánkban a forrócsatornás szerszámok alkalmazása a kívá­natos mértéket nem éri el. En­nek okául a méretezési hozzáér­tés hiányát jelölte meg, majd is­mertette a fellépő hödilatációs problémák megoldásának mód­ját. Dr. Gallyas Katalin a Tisza Cipőgyárban alkalmazott mű­anyag-feldolgozási eljárásokról adott diaképekkel illusztrált át­tekintést, dr. Füzes László pe­dig a Műanyagipari Kutatóinté­zetben létrehozott számítógépes adatbank alkalmazásának elő­nyeiről beszélt. Dr. Csikai Imre, a főiskola do­cense a Major Istvánnal közösen vizsgált szerszámtöltési folyamat tapasztalatairól számolt be, majd Major István a GAMF ötfős kol­lektívája által Laocon madulok- kal megvalósított számítógépes fröccsöntés-irányítás részleteibe avatta be a hallgatóságot. Utób­bit a résztvevők működés köz­ben is megtekintették. B. F. I. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI AB MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI. évf. 113. szám Ár*: 1,80 Ft 1986. május 15. csütörtök Öntöznek Bács-Kiskunban NÉPE *

Next

/
Oldalképek
Tartalom