Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
1986. május 29. PETŐFI NÉPE 6 2 A kereskedelem befolyásolja a lakosság közérzetét A napirendi pont megtárgyalása előtt kötelességem, hogy mindazok nevében, akik megyénk kereskedelmében munkálkodnak, köszönetét mondják a megtisztelő figyelemért, amely a testületi ülések kapcsán is fokozottan ráirányítja közvéleményünk érdeklődését a nem éppen gondok nélkül dolgozó ágazatra. A kereskedelem kifejezetten az a területe népgazdaságunknak, amely a lakosság közérzetét közvetlenül befolyásolja, amelyről a vele való napi érintkezések során mindenkinek van véleménye, és mindenki ért hozzá. Számunkra, a tanácsi kereskedelmi szakigazgatásban dolgozók számára ez a lakossági érdekeket tükröző nézőpont a legfontosabb. Ugyanakkor a kereskedelmi ellátás színvonalát sokféle tényező kölcsönhatása határozza meg. Ezért is olyan jelentősek és fontosak a testületi értékelésék és feladatmeghatározások, mert ezek a lehető legteljesebb képet rajzolják az áruellátásról, az ágazati munka színvonaláról, irányrputatást adva a célok meghatározásához és eléréséhez, él ets zí n vona 1 -pol i tiká n k megvalósításához. Ütemes fejlődés Megyénk tanácsa a mai alkalmat megelőzően 12 esztendővel ezelőtt tárgyalt külön napirendi pont keretében a kereskedelemről. Az akkor megfogalmazott elvek és feladatok alapvetően helyesnek bizonyultak. Ezt állapították meg különböző magas szintű értékelések, így legutóbb az országgyűlés kereskedelmi bizottsága is, amely áprilisban Kecskeméten ülésezett. Fejlődésünket jól érzékelteti, hogy az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom Bács-Kiskun megyében 1960-ban még majdnem a legalacsonyabb volt az or- szágbán: utolsó előttiek voltunk. Ma az országos rangsorban a negyedik helyre kerültünk, ezen belül az egy lakosra jutó vegyes- iparcikk-íprgalcm alapján megyénk a második az országban. Hasonló dinamizmus tapasztalható a kereskedelmi hálózat alapterületének növekedésében is. Míg az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi hálózati alapterüiet megyei mutatója két évtizede 28,5 százalékkal alatta maradt az országosnak, addig a VI. ötéves terv végére csaknem 3 százalékkal haladta meg azt. Mindez csak úgy válhatott valóra, hogy gyorsított ütemben növeltük a kereskedelmi egységek alapterületét, fejlesztettük a kereskedelmi technikát, biztosítottuk a vásárlóerő lekötéséhez szükséges árualapokat, korszerűsítettük a szervezeti rendszert. Vagyis ebből a szempontból egy különösen jól sikerült VI. ötéves tervet, mondhatunk magunkénak. A vállalatok és szövetkezetek vegyes profilú vállalkozás irányába való nyitása a vállalati gazdálkodás és a lakossági ellátás szempontjából egyaránt helyesnek bizonyult. Korszerűsítettük a megye állami vendéglátását, a Dunavidé- ki Vendéglátó Vállalat területünkön működő hálózata tanácsi irányítás alá került, majd a megyei tanács a méreteiben megnövekedett egészmegyés vállalatból két, piacérzékenyebb, rugalmasabban irányítható, és szakmailag megújított vállalatot alapított. A tanácsi kiskereskedelmi vállalatok mindegyike zökkenőmentesen áttért a vállalati tanácsra alapozott új vezetési formára. Tanyák, külterületek A vezető testületeink — legutóbb a megyei tanács végrehajtó bizottsága — az elismeréssel értékelt fejlődés eredőjét a kereskedelemben dolgozók döntő P. Kovács István vitaindítója többségének becsületes munkájában, hivatástudatában és áldozatos feladatvállalásában is látják. Amikor pedig a közvéleményünkben a kritika hangja az erősebb egyes bolti dolgozókkal vagy felszolgálókkal szemben, sajnos az is igaz. A szakma erkölcsét herdálok egy-egy tette a közvélemény előtt erősen elhalványítja a becsületes kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók munkáját, helytállását. A kereskedelmi munka elismerést érdemlő értékeinek számbavétele mellett józan mérséklettel szembe kell néznünk a lakosság ellátását terhelő feszültségekkel is. Ezek forrása alapvetően az, hogy a kereskedelmi ágazat fejlődési üteme még így is, a felsoroltak ellenére is elmaradt a termelő ágazatok dinamizmusa mögött, lépéshátrányban van a növekvő lakossági igényekkel szemben. Mindezek alapvetően és sajátosan határozzák meg megyénk fogyasztási szerkezetét. Az ezzel járó gondok sajátosan jelentkeznek kereskedelmünkben, nevezetesen a kistelepülések, a külterületek és a tanyák ellátása, amely szinte egyedülállóan a megye huszonhárom áfészének feladata. A külterületeken, tanyákon élők alapellátása is többet jelent ma már, mint a sóval, cukorral, paprikával, kenyérrel való kereskedés. Az itt élők számára biztosítani kell a háztartásvezetéshez szükséges élelmiszereken felül az élvezeti cikkek, napi felhasználású iparcikkek vásárlá- , si lehetőségét is. A 160 bolti, 48 vendéglátóipari egység és 7 áfész- mozgóbolt látja el ezekkel a cikkekkel a tanyai lakosságot, többnyire elismeréssel. A külterületi és tanyai boltok 1 négyzetméter alapterületére, jutó éves forgalom 28 ezer forint,- szemben az áfész-szintű 58 ezer forinttal. Az egy dolgozóra jutó árbevétel, pedig 26' százalékkal alacsonyabb a szövetkezeti átlagnál. A tanyai és mozgóboltok veszteségesek. Ezeket a gondokat alapvetően — mint ahogy az országgyűlés kereskedelmi bizottsága is ipeg- íogalmaztá — kormányzati intézkedésekkel lehet rendezni. Ugyanakkor a történelem által is igazolt igazság és e vidék lakosságának megszenvedett tapasztalata, hogy a külterületeken, a tanya közelségében összefogás nélkül előrejutni nem lehet. Ezért a tanácsok felelőssége az összefogás kezdeményezésében, szervezésében az eddigieknél nagyobb. A területen lévő valamennyi gazdálkodó szervezet pedig ágazati és szek-torális hovatartozástól függetlenül ismerje fel érdekeltségét a népesség helybentartásában. Nyereség, munkaerő, kereslet A kereskedelmi ellátás másik neuralgikus területe a gazdálkodási helyzetében holtpontra jutott bolti élelmiszer-kereskede-' lem. Tevékenységének teljesítményre orientált szabályozottsága nincs összhangban korlátozott cselekvési lehetőségével. Az alig 1 százalékos árbevétel-arányos nyereség már nem biztosít fedezetet sem a bátrabb üzletpolitika folytatásához, sem a jövedelmezőbb tevékenység feltételeinek megteremtéséhez. A megyei tanács a VII. ötéves gazdasági és településfejlesztési tervében 23 millió forint támogatást biztosított a kistelepülések, a tanyák és a városok külterületi él el mis zer- kér es kedel mi alapellátásának • javításához. A támogatás felhasználása a helyi erőforrásokat mozgósító pályázati rendszerben a végrehajtó bizottság ellenőrzésével történik. A pályázat feltételeinek kidolgozása folyamatban van. Szólnom kell még.a kereskedelem ^munkaerő- és szakemberellátottságának helyzetéről. Megyénk kereskedelmében majdnem 24 ezer ember dolgozik. Ezen belül a hálózati dolgozók aránya 82 százalék. 1980—85 között a foglalkoztatottak száma 2 százalékkal csökkent. A kereskedelmi vállalatok, szövetkezeteit szakember-ellátottsága nem kielégítő, kevés a felsőfokú végzettségű. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség, hogy a vendéglátásban az összlétszám több mint háromnegyede nem rendelkezik középfokú végzettséggel. Ilyen műveltségi háttér mellett sajnos gyakran előfordul, hogy még a társas emberi érintkezés alapszabályai (köszönés, beszédmodor stb.) sem ismertek a pult mögött állók, a vendéggel foglalkozók előtt. A kereskedelemben foglalkoztatottak átlagkeresete szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb az anyagi ágakban' dolgozók átlagkeresetéhez viszonyítva, az ország valamennyi megyéjében. Az t országos rangsorban megyénk ’ kereskedelmi dolgozóinak átlag- keresete az 1984. évi összehasonlítást alapul véve a 13. helyen, az utolsó harmadban helyezke-. dik el. Ennek hatására a bolti élelmiszer-kereskedelemben, ahol naponta egy dolgozónak átlagosan 10—15 mázsa árut kell átrakodnia, megmozdult az eddig stabilnak tudott munkavállalói gárda is. Elodázhatatlan tehát a szakma jövőjét is érintő anyagi ösztönzés helyes arányainak kialakítása az ágazaton belül és az ágazatok között egyaránt; Fellendülő vendéglátás A vendéglátó szakma helyzetének megítéléséhez is szükséges néhány kiegészítő mondatot elmondanom. A megújulás jelei az 80-as évektől mutatkoznak. A megye mező- gazdasági nagyüzemei és más ágazaton kívüli gazdálkodó szervezetek, újabban a tanácsi vendéglátás és az áfészek, valamint a felkarolt magánvállalkozás jóvoltából a helyi lakosság és az idegenforgalom igényeit' egyaránt szolgáló hangulatos vendéglátó egységek egész sora épült. Az elmúlt 5 év alatt szám szerint 17 korszerű fogadó, panzió, és további 51 korszerű üzlet létesült. Mindemellett a szakma hálózatszerkezetében sajnos még nem általánosak az ilyen stílusú üzletek. Nem ritka — különösen a megye déli térségeiben, illetve a községekben — csupán a higiénés feltételek minimum-értékét is alig kielégítő egység. A vendéglátás elé tűzött célok: mindent a vendégért, jó ételek, elfogadható árak, kulturált, higiénikus környezet, ne csak szólamok legyenek. Reméljük, egyszer ide is eljutunk, ebben segíthet az új üzemelési formák térhódítása. Sokat várunk e tekintetben is a két újonnan alapított tanácsi vendéglátó vállalattól, ezért fokozott figyelemmel és segítőkészséggel ügyelünk tevékenységükre. A .termelési és ellátási bizottság és u végrehajtó bizottság tagjai közül többen felvetették, hogy bizalmi válságban szenved a kereskedelem ármunkája. Gyakran nem megfelelő az ártájékoztatás, nincs ár vagy több ár is szerepel egyidőben a terméken, a vásárló nem tud bizonyosságot szerezni az alkalmazott vételár helyességéről. Ezt a fogyasztói közérzetet sajnos ellenőrzési tapasztalataink alátámasztják. Árellenőrzés, nyitvatartás A kereskedelmi munka fontos része a nyitvatartási rend, amely egyik fokmérője az ágazat szolgáltatási kultúrájának. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan lényeges hangsúlyozni, hogy annak a legteljesebb mértékig igazodni kell a helyi tényleges igényekhez: a fogyasztó igénye legyen a meghatározó. Fel kell figyelnünk arra, hogy mind több helyen követelik meg a munkaidő teljes kihasználását, ezért a vásárlások időben eltolódhatnak, amivel már most számolni kell a kereskedelem Tiyitvatartásának. A nyitvatartás megállapításaA SZAKMA KIVÁLÓ BRIGÁDJA Bár mesterségük címere a képen látható autó, a Bács-Kiskun Megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kiskunhalasi üzemének Kardos Pál szocialista brigádja nemcsak az ülepítőaknák tartalmának fuvarozásával foglalkozik, hanem ezenkívül számos egyéb szolgáltatással is megrendelőik rendelkezésére áll. Felvételünkön az épülő kiskunhalasi felüljáró töltésének tömörítőlocsolására készülnek, de az olajipari fúróiszap, vagy a kábelgyári emulzió szállítása ugyanígy tevékenységi körükbe tartozik. Részt vesznek az autószervizekben veszélyes hulladékként jelentkező olajos iszap kísérleti hasznosításában, ezt ugyanis a Közúti Építő Vállalat bitumenbe keveri be. Munkájuk elismeréséül a közelmúltban az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, valamint a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének közös kitüntetését, a Szakma Kiváló Brigádja címet nyerték el. lehetőségeken belül valóban a legoptimálisabban szolgálják az igényeket. A béke iparága kor különös figyelmet kell fordítani a hétvégi, ünnepnapi nyitvatartás meghatározására is. Ez elsődlegesen az idegenforgalmi területeinket látogatók szükségletét hivatott kielégíteni, emellett a helyi lakosság számára is egyértelmű előnyöket jelenthet. Gondosan kell azonban kiválasztani a nyitva tartó boltokat, tekintettel azok típusára, nagyságára. hogy a rendelkezésre álló Szeretnék még említést tenni megyénk idegenforgalmáról, ami napjainkban több szempontból felértékelődött, hiszen életmódunkban is mind rangosabb helyre kerül és egyre többet említjük a nemzetgazdasági szerepét. Hazánk idegenforgalmi koncepciójába jól illik megyénk kínálata, a részben feltárt, részben feltárandó adottságainkkal. A jó propaganda és a turisták változó kereslete mindinkább rátereli a figyelmet megyénk sajátos.értékeire, ami tájaink egyedi hangulatával és romantikájával je* lenik meg, mint a hajósi és a Solti pincerendszerek, népművészetünk, zenekultúránk, sportolási, gyógyulási, üdülési lehetőségeink, hagyományos emlékeink és figyelemre méltó jelenünk. Azt szokták mondani, hogy az idegenforgalom a béke iparága. Nekünk ezért is fontos az idelátogató turisták előzékeny és jó kiszolgálása, a munkálkodás a béke ilyen értelmű erősítésében is. A napirend vitája A hálózati egységek árellenőí- zési feladatait jellemzően a helyi tanácsok látják el, míg a kereskedelmi központok ármunkájának Vizsgálatát — az esetenkénti hálózati ellenőrzésekkel együtt — megyei árhatósági szinten végezzük. Ha figyelembe vesszük, hogy a magánszektor .vállalkozásaival ’ együtt megyénkben majdnem 5500 az ellenőrizendő egységek száma, sajnos azt kell mondanunk, hogy a hatósági ár- ellenőrzések preventivitását magába foglaló feladat és az ellátáshoz rendelkezésre álló feltételek nincsenek összhangban. Évente erőnkből körülbelül 1500 , vizsgálatra futja, így — figyelembe véve a visszatérő ellenőrzések szükségességét is — gyakorlatilag nincs lehetőség arra, hogy minden egység ármunkáját megvizsgáljuk háromévenként. 1985-ben 1548 ellenőrzést tartott a megye árellenőrző szervezete, amelyből 512 esetben kellett valamilyen szankciót alkalmazni. Ennek során 1,7 millió forint bevételelvonásra került sor és 5 esetben kezdeményeztünk büntető eljárást. Az ellenőrzési és szankcionálási munka szigorának fokozása mellett a hálózati áralkalmazási munka javításában a vállalatok és szövetkezetek belső ellenőrzési tevékenységének erősödése kozhat további javulást. A kereskedelemről szóló napirendi pont vitájában először Dudás Ferenc (megyei tanácstag) kért szót. A kereskedelem szakember-ellátottságáról, az utánpótlás szükségességéről és gondjairól beszélt, majd a kistelepüléseken működő boltok egyre romló állagáról, a kistermelők áruinak felvásárlásáról, az árak csökkenéséről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy e kedvezőtlen jelenségek az áruellátás színvonalát is veszélyeztetik. Lörincz István (megyei tanácstagi az alapellátás tárgyi, technikai színvonaláról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy az utóbbi években ezen a téren .javúlás tapasztalható, de az ái'u nem több és nem jobb minőségű. Pedig erre éppen úgy, mint a választék bővítésére a kistelepüléseken is szükség van. mint a megtartó erő fontos tényezőjére. Erdélyi Ignác (megyei tanácstag), a MÉSZÖV elnöke a kereskedelmi munka jövedelmezőségéről beszélve kiemelte, hogy különösen az élelmiszer-kereskedelemben kritikusan alacsony az árrés és ez már-már az ellátás rovására megy. Felszólalásában foglalkozott az áfészek szerepével, a kistelepülések és a tanyák lakóinak ellátása érdekében kifejtett munkájukkal. Elmondta, hogy az utóbbi öt évben az áfészeknél megvalósult beruházások nyolcvan százaléka az említett helyeken javította a körülményeket, az ellátás minőségét, színvonalát. szerepe van annak, hogy a megye párt- és tanácsi, vezetése figyelemmel kíséri és következetesen törődik ezzel a fontos területtel. Az ellátás körülményei és összességében az élelmiszer-ellátás nem egy vonatkozásban jobb, mint az Országos átlag — hangsúlyozta a miniszterhelyettes, majd a továbbiakban az iparcikk-, a ruházati kereskedelem múlt évi országos tapasztalatait elemezte. Szólt az ajapellátás javításának, kiegyenlítettségének szükségességéről, az élelmiszerkereskedelem gondjairól, s a megoldásukra irányuló központi törekvésekről. A kereskedelmi fejlesztésekre rátérve Spilák Ferenc a megye ilyen törekvéseit reálisnak, megalapozottnak és jól átgondoltnak minősítette. Végül a kereskedelem néhány alapvető és országos érvényű tapasztalatáról, az azokkal összefüggő rugalmas intézkedésekről szólva utalt a felszólalásokban elhangzott kérdésekre, s elmondta, hogy azok közül nem egy olyan érvényű, amellyel minisztériumi szinten is érdemes és szükséges lesz foglalkozni. Bessenyi István, a Konzum vállalat igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-kereskedelem nem egyszerűen ellátási, hanem egyúttal politikai kérdés is. Szólt a vállalat által megvalósított és tervezett fejlesztésekről, az ehhez szükséges együttműködés során szerzett jó tapasztalatokról, a szerződéses üzletekről, s arról, hogy az élelmiszer- kereskedelemnek nagyfokú és drága a gépigénye, s megterhelő az ott dolgozók igénybevétele. Szarka Balázs, a kecskeméti Univer Áfész elnöke a szövetkezetnek a lakosság ellátásában betöltött szerepét vázolta, ugyanakkor beszélt az ezzel összefüggő gondokról is. Elmondta, hogy különös figyelmet 'fordítanak, a külterületeken, a tanyákon lakó emberek ellátására. Érintette a nyitvatartással kapcsolatos igényeket, hozzátéve, hogy ezek megvalósítása létszámgondokat vet fel. Horváth József, a Bácska Kereskedelmi Vállalat igazgatója a ruházati kereskedelemről szólva arról beszélt, hogy miként tudják megteremteni a kielégítő választékot, amely nemegyszer külföldi szakemberek elismerését is kiváltja. Ehhez nagyban hozzájárul a vállalatnak az a törekvése, hogy új és jobb áru, a vásárlói igényeknek megfelelő cikkek kerüljenek az üzletekbe, szem előtt» tartva az elfogadható árakat is. Következetes törődés Ezután Spilák. Ferenc miniszterhelyettes kért szót. Elmondta azt a véleményét, hogy Bács-Kis- kunban a kereskedelem megfelel . rendeltetésének, s ebben nagy A vitában elhangzottakra P. Kovács István válaszolt. A beszámolót és az írásban kiküldött határozati javaslatokat a megyei tanács elfogadta. Irta: Gál Sándor, fényképezte: Tóth Sándor A BÁCS-KISKUN MEGYEI MUNKAÜGYI SZOLGÁLAT új szolgáltatása! Gyors iratmásolás közületek és magánszemélyek részére A 4 formátum 4,— Ft Várjuk jelentkezésüket, megrendelésüket! Címűnk: Kecskemét, Horváth Döme u. 2. Telefon: 20-097. Telex: 26-752. Hétfőtől péntekig 8—18 óráig. Szombaton: 9—12 óráig 430 ■
