Petőfi Népe, 1986. május (41. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

i • PETŐFI NÉPE # 1986. május 29. AZ IPARFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI Központi programokhoz kapcsolódva A megyei ipar Víl. ötév.es tervi fejlesztésére hosszú távú tervkoncepció' készült, amely érintette a szomszédos megyék gazdasági fejlesztését is. A koncepciót az MSZMP megyei bi­zottsága megtárgyalta és irányelveket határozott meg. Ugyan­csak irányelveket hagyott jóvá a megyei pártbizottság a VII. ötéves gazdaságfejlesztési programra is. Mindezek alapján dolgozták ki a megye iparfejlesztésének VII. ötéves tervét, melynek célkitűzése, hogy a szocialista ipar termelése 14—16 százalékkal, ezen belül a gépipari ágazat termelése ezt meg­haladva növekedjen. Az előirányzott termelésnöve-, kedésnél azonban nagyobb mér­tékben kell, hogy nőjön az ex­port. A termelésbővítést alátá­masztja a sajáterős és különböző h itelkonstrukciókban tervezett beruházások végrehajtása. Cé­lunk, hogy vegyenek részt a me­gye ipari üzemei a központi gaz­daságfejlesztési programok meg­valósításában. A vállalatok, szövetkezetek a központi programhoz kapcsoló­dóan készítsenek saját fejleszté­si elgondolást termelési adottsá­gaiknak megfelelően: az elektro­nika társadalmi-gazdasági alkal­mazására és elterjesztésére; a biotechnikai gép. és berendezé­sek gyártására: a gazdaságos anyagfelhasználásra és a techno­lógiák korszerűsítésére; az ener­gia ga zdálkod ás ésszerűs í lésére; a Hulladékok és másodnyers­anyagok hasznosítására. Tennivalók az ágazatokban A bányászatban fokozni kell a szénhidrogén-kutatás hatékony­ságát. Új lelőhelyek feltárásával, másodlagos és harmadlagos ter­melési módszerek alkalmazásával biztosítani kell az elért termelé­si nagyságrend szinten tartását, esetleges növelését. A csökkenő kőolaj- és földgázvagyon mellett változatlan termelési produktum biztosítása megyei vonatkozásban felveti a Kiskőrös—Soltvadkert— Kecel—Kiskunma jsa térségében található gázlenc.sék hasznosítá­sát. Ezek kitermeléséhez népgaz­dasági erőforrások igénybevétele szükséges. A gépipari ágazat fő feladata az export és a belföldi értékesí­tés színvonalának emeléséhez szükséges gyártmány- és gyártás­fejlesztések eredményes meg­valósítása, a kiemelt programok­hoz való csatlakozás. A gépiparon belül a megyei műszer- és híradástechnikai ipar törekedjen a progresszív iparfej­lesztési elképzelések megvalósítá­sában való részvételre. Több me­gyei üzem (a BRG kecskeméti gyára, az MMG kecskeméti gyá­ra, a REMIX tiszakécskei gyá­ra) alkalmas az elektronikai al­katrészek és részegységek gyár­tására. Ezért szükséges, hogy a megye üzemei is kapjanak sze­repet az intenzív iparfejlesztési tervekben. Folytatódjon a Mezőgép Válla­lat dinamikus gyártmányfejlesz­tése és eredményes piaci mun­kája a mezőgazdasági, a ter­ménytároló és konzervipari gép­gyártásban. A kapacitásbővítő és korszerűsítő beruházások meg­valósításához szükséges a válla­lat világbanki hitelkonstrukció­ban való részvételének támoga­tása. A vegyipari és atomenergeti­kai gépgyártás jelentős bázisa fejlődött ki a megyében. Az Áp­rilis 4. Gépipari Műveli felada­tait a népgazdasági célok hatá­rozzák meg. A vállalat nagy szel­lemi és technikai alapjaira tá­maszkodva kapcsolódjon a bio­technikai eszközök gyártásához. Az akkumulátorgyártás terüle­tén beruházás megvalósításával Kunszentmíklóson épülő új ipar­telep a megye ipari profilját bő­víti. A gyárépítés a fővárosi ipar vidékre telepítése keretében, vál­lalati beruházás formájában va­lósul meg. Már a gyárépítés kez­deti időpontjától szükséges a kör­nyezet- és- egészségvédelmi elő­írások maradéktalan betartása. A fémtömegcikkipari vállalatok közül a reszelőgyár termékszer­kezetének korszerűsítésével kell, hogy javítsa piaci pozícióit. A Kecskeméti Zománc- és Kád­gyárnál központi intézkedést igé­nyel a gazdálkodásban jelentke­ző problémák rendezése. A gépek és gépi berendezésék gyártásában a budapesti ipar vi­dékre telepítése kapcsán bővül a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyá­rának profilja. A Kismotor- és Gépgyár, az ÉVIG, a Ganz Vil­lamossági Művek vállalati köz­pontjaiban korszerűsödik termék­szerkezetük, és szükséges, hogy a megyei üzemek is minél nagyobb arányban alkalmazzák a vezér­léstechnika. mikroelektronika eredményeit. A Fémipari Válla­lat tovább bővíti exportképes ter­mékszerkezetét. . A műanyagfeldolgozó jpar szer­vesen kapcsolódik a többi ága­zat termeléséhez — gépipar, épí­tőipar —, annak kiszolgáló hát­téripara. Fejlesztési szükségletét így a készárutermelő ágazat igé­nye határozza meg. Mód van itt is átlagot meghaladó fejlődés el­érésére a központi programok­hoz való kapcsolódás révén. Versenyképes termékekkel A könnyűipar országosan fe­szítő fejlesztési gondjai Bács- Kiskun megye üzemeit is érin­tik. A könnyűipari üzemek leg­főbb feladata a termelés korsze­rűsítésével a minőség javítása. A bel- és külföldi vevők igényeit kielégíteni tudó üzemek képesek csupán piaci pozíciójukat tartani. A textil- és ruházati ipar a legdivatérzékenyebb ágazat. Nagy figyelmet kell fordítani az alap­anyaggyártástól a feldolgozás minden fázisára. Fontos, hogy az iparág vegye figyelembe, és'hasz­nálja ki a szovjet piac keresle­tét. és ezáltal is fokozza export­ját. A papír- és nyomdaiparban előnyben, kell részesíteni az élel­miszeripart' kiszolgáló fejlesztése­ket. Több ágazat közös fejlesz­tésével biztosítható a magasabb sz í n v ona iú cs urna goi óainya g- gy á r- tás. A Petőfi Nyomda és a Kő­bányai Könnyűfémmű kecskemé­ti gyára ilyen irányú kooperációs tevékenysége bővüljön a tervidő­szakban. A bútor- és faiparban fontos követelmény, -hogy minőségben és mennyiségben elégítse ki a belföldi szükségleteket, lehetőség szerint növelje export kivi telét és versenyképességét. A cipőiparban az Alföldi Cipő­gyár újszerű kezdeményezéssel a minőségi és hatékonysági köve­telmények egyidejű fejlesztését tervezi megoldani á ,.kereskedő­ház” létesítésével. A „kereskedő­ház” létrehozásához központi erőforrások igénybevétele is szük­séges. Gyorsítani a tempót A VII. óléves tervi célkitűzé­sek eléréséhez a megye gazdál­kodó egységeinek fel kell gyorsí­tani műszaki-fejlesztési, innová­ciós munkájukat. Ez részben vál­lalati keretek között valósul meg, de az eddigieknél jobban támasz­kodni kell a 'kutatóintézetek, egyetemek, főiskolák ez irányú munkájára. Különösen figyelembe veendő ,a gépipar területén a, GAMF ilyen irányú tevékenysége. A fő­iskola eddig is bekapcsolódott a megye üzemei fejlesztési felada­tainak megoldásába. Eddig nem volt kielégítő az ipari üzemek li- cenc- és know-how vásárlása. Céljaink eléréséhez e területen is javulást kell elérni, A beruházá­si eszközök hiánya előtérbe he­lyezi egyes korszerű technológiák lízing útján való beszerzését. Ma már erre is van példa a megyé­ben, több vállalat élt ezzel a le­hetőséggel (Április 4. Gépipari Művek, Finomposztó Vállalat). Számolni kell megyénk egyes térségeiben foglalkoztatási gon­dokkal és azok megoldásával. A , párt- és tanácsi szervék ösztön­zést adnak a megye gazdálkodó egységeinek, hogy kooperáció­ban, vagy új ipari telephely lé­tesítésével ipari munkahelyeket hozzanak létre. Az Ipari Minisztérium a me­gyei területi problémák feltárá­sára, a feszültségpontok érzéke­lésére és azok felszámolására bi­zottságokat hozott létre. Me­gyénkben is megalakult a Terü­leti Energiaipari és a Területi Ipari Bizottság. Mindkét bizott­ság munkájávai elősegíti a me­gye gazdaságfejlesztési problé­máinak megoldását, ipari hala­dásunk meggyorsítását. (Vége) Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője (7' 1 Nem túlzás azt monda- ' '/ ni, hogy amikor feltűnt mint fotómodell, valóságos kis szenzációt keltett. A Laff, a Peek és a See az ö képét hozza címlapon. Dienes felvételeit is a borítón hozza az VS Camera, a Pageant és a Parade is, ami nagy rang a mosolyiparban, ám ennek ellenére is egyelőre még be van zárva a reklámfotó ketre­cébe, filmszínészségről még szó sem lehet. Egyelőre még a szí­niiskolába sem iratkozott be. Emmeline Snively azonban olyan, mint ' egy hollywoodi bokszfilmben az edző: kis kali­berű. piti pasas, akinek olyan srác kerül a keze alá, amilyen tehetségest ő még soha életében nem látott, és aztán mégis, ön- feláldozóan átadja a fiút a nagy menedzsernek, mert így kívánja a boksz érdeke, a bokszot pedig ú mindennél jobban szereti. Ki­agyal egy kis álhírecskét, és el­küldi Hedda Hoppernek és Louella Parsonsnak, akik felte­hetőleg lekötelezettjei. A hír meg is jelenik a lapokban. Előzménye az, hogy Howard Hughes-t épp akkor szedték ki csodálatosképp élve egy lezuhant repülőgép roncsai közül, és ezért minden újság címoldalon foglal­kozik vele. Mivel a Norma Jean Dougherty nem nagyon jó fotó- modellnévnek, a kis hírlapi ka­csa a következőképpen szól: „Howard Dughes minden jel szerint jobban van. A kórházból jelentették, hogy tegnap már át­fordult a másik oldalára a vas­(N. Malier: Marilyn — Coronet Kiadó, 1974; — magyar fordítása 199S-ban jelenik mee a Corvina Kiadónál. Ebből .köziünk részle­teket.) tüdőben és az iránt érdeklődött, nem tudhatna-e meg valami kö­zelebbit Jean Normáról, akit a Laff e havi számának címlapján látott.” A hír csakugyan' kiváltott né­mi érdeklődést a filmstúdiók környékén. De hát a faktoidok egyik legrejtélyesebb tulajdon­sága, hogy épp azok dőlnek be nekik a leginkább, akik maguk is faktoidok kiagyalásával fog­lalkoznak. Nem egy hollywoodi koponyában tehát tényként rak­tározódik el, hogy Howard Hughes érdeklődik iránta. Fel­bukkant volna tehát az új Jane Russel? Még maga Norma Jean sem lehet' egészen biztos benne, nem vetett-e Howard Hughes mégiscsak legalább egy futó pil­lantást arra a címlapra. E kis szellő szárnyán Norma Jean az önismeret eddig soha nem ismert magaslataiba emel­kedik, és elhatározza, hogy sző­ke lesz, méghozzá szőke-szőke, vagyis méz-szőke, arany-szőke, hamvas-szőke, platinaszőke, ezüst-szőke, — ahogy épp a leg­jobban esik. Emmeline valósá­gos hadjáratot folytatott ezért az átváltozásért. méghozzá azóta már, hogy védence először át­lépte a Blue Book küszöbét. Ugyanis Norma Jean természe­tes világosbarna haja, amit Em­meline megvetően „piszkos-sző­kének” nevezett, túlságosan is egyértelműen barnának látszott a/ képeken, míg a szőke árnya­lata az expozíciós idő változtatá­sával tetszés szerint sötétíthető, vagy világosítható. Van azonban a dolognak egy ennél vélhetőleg mélyebb, pszi­chológiai oka is: agyának va­lamelyik zugában Snively pon-­tosan tudja, hogy ez az átala­kulás olyasmi, mint a kínai nőit el,kötözött lábfeje — ha csak­ugyan el akarod játszani ezt u szerepet, akkor tessék magad elkötelezni mellette. Ha az a ter­ved, hogy kiállsz a világ elé, ak­kor tessék tudomásul venni, hogy nem te rendelkezel önmagaddal. Norma Jean azonban hevesen ellenállt. Üly kevéssé van tisz­tában önmagával, nemigen en­gedheti meg magának, hogy sze­mélyiségének bármely apró ré­sziről is lemondjon, és ha mosl szőkévé kell lennie, akkor meg­lehet, végképp elveszíti minden tájékozódási pontját. Továbbá az is félelmes kilátás lehet a számára, hogy a szőkeség nyil­ván tovább fokozza majd sze­xuális vonzerejét. Mint majd a Merymannel készült interjúban tizenöt évvel később megfogal­mazza: „Velem mindig az tör­ténik, hogy befészkelem magam az emberek tudatalattijába”. Mindeközben azonban félénk kislány. Minden elismerésünket megérdemli, amiért képes volt összeszedni a bátorságát, és el­szántan, talán halálra szántan, kilépni a figyelem középpontjá­ba holott jól tudta, micsoda vad és ádáz erők grasszálnak szabadon az emberek tudatalat­tijában. Nprma Jean tehát elment a hollywoodi „Frank and Joseph” fodrászszalonba: . levágták jó rövidre, kapott egy dauert" — isten veled farmernadrág, isten veled rágógumi — „aztán kisző­kítették olyan aranyos-szőké­re... véffül pedig beletettek egy szép laza, elgáns hullámot. Nem nagyon tetszett magának, mert kicsit mesterkéltnek találta az új frizuráját ...........Az a nő egy­ál talán nem én voltam." De az­tán meggyőződhetett róla, hogy a hatás nem maradt el. Címlapfotók, válás, újsághír, új haj. és végül Emmeline ré­vén egy hollywoodi ügynökre is szert tesz. Az Előadóművészek Országos Szövetsége (National Concert Artists Corporation) ve­szi pártfogásába, azaz Harry Lipton. Már híres filmszínésznő, amikor Harry' Lipton így em­lékszik vissza a kezdetekre: ,*,l... olyan bizonytalan volt, annyira hiányzott belőle min­den magabiztosság — rányomta a bélyegét az a szörnyű családi háttér ... szóval nagyon más volt, mint a többiek.” Sikerül bejutnia Ben Lyonhoz, aki vala­ha maga is színész volt. és Jean Harlow partnere A pokol an­gyalaiban, de most a Főárnál van, és ő szerződteti a színésze­ket. Norma Jean szólni is alig tud, valóságos elveszett gyermek, még soha nem szerepelt filmen, és eléggé rosszul artikulál. „Amennyire tőlem telt, igye­keztem bedolgozni magam a szakmába, de eddig csak' fény­képészekkel dolgoztam.” Azon­kívül persze látni is megtanult. Lyon, aki talán hiszi,' talán nem, hogy Hughes csakugyan érdek­lődik a lány iránt, próbafelvé­telt készített, méghozzá színes­ben — azt akarja, hogy a szí­nészi képzettség hiánya helyett inkább az derüljön ki, hogyan mutat a vásznon. Megkéri Walter Lángot (aki épp A mama feszes nadrágot vi­selt fordatja Betty Grable-lel a főszerepben), hogy a napi forga­tás után csinálja meg még a próbafelvételt, amire nem habo­zott rászánni harminc méter szí­nes némafilmet, Lang egész idő alatt szünet nélkül beszél hozzá, mintha a lány remegő idegeit akarná nyugtatni. A lámpák fé­nyében a három szakember, Lyon, Lang és az operatőr kon­centrált figyelmének középpont­jában alighanem úgy érzi ma­gát, mint egy műtőben, az ope­rálóasztalon. Zolotov szerint az operatőr, Leon Shamroy azt mondta, hogy miután másnap egy vetítőben megnézte a felvé­telt, „végigfutott a hátamon a hideg. Volt ebben la 'lányban valami, amit a némafilmek óta. nem láttam. Olyan fantasztiku­san szép volt, mint Gloria Swanson, aki pedig akkor volt nagy. amikor egy filmszínésznő­nek még szépnek kellett lennie, és olyan szexis volt a vásznon, mint Jean Harlow." (Folytatjuk.) (Bart István fordítása.) Irányjelzö A gyalogosbalesetek » Hazánkban a biztonságos köz- fYIOnűI ATliaf a1/ lekedés akut problémája a gya- lllCbClUcillulUK logoseliitések nagyon magas rész- ° aránya. Az elmúlt évtizedben az összes személysérüléses baleset 3» százaléka gyalogosokkal történt. A nálunk lényegesen fejlettebb mo­torizációval rendelkező országokban ez a részarány csak 10—15 szá­zalék. A statisztikából ismeretes az Is, hogy a balesetek következté­ben meghaltak száma rendkívül magas más országok adataihoz vi­szonyítva. Megdöbbentő, hogy az elhalálozottak 40 százaléka gyalo­gosként vett részt a közlekedésben. A többi résztvevő halálozási rész­aránya ennél jóval alacsonyabb: például a személygépkocsi-vezetők ■13, a motorosok és segédmotorosok 6—6, a kerékpárosok 14, az uta­sok 18 százaléka halt meg közlekedési baleset következtében. Vigyázzunk a gyerekekre! További kedvezőtlen tendencia, hogy az elmúlt tíz évben másfél- szeresére emelkedett a kijelölt gyalogos - át kel őh elyeken történt elütések száma. Sajnálatos a gyer- mekbalesetek számának növe­kedése; hatéves 'korig megkét­szereződött, .7—14 (között meghá­romszorozódott a korosztályokon belül balesetet szenvedettek ará­nya. Az elemzések azt mutatják, hogy a gyalogosbalesetek mint­egy kétharmadát maguk a gyalo- gosoík okozzák. A kijelölt gyalo­gos-átkelőhelyen ez a részarány mintegy 50 százalékos. Elgondol­kodtató adat az is, hogy hazánk­ban a .gyalogosbalesetek egyhar- mada a zebrákon történik. Ezek a részarányok a helytelen gyalo­gos- és járművezetői magatartás elterjedtségére figyelmeztetnek, egyben megkérdőjelezik a gyalo­gos-átkelőhelyek elhelyezésének, kialakításának biztonságát. A leggyakoribb okok Leggyakoribb hiba a gyalogo­soknál a vigyázatlan hirtelen, le- lépés az úttestre. Ez teszi !ki , a balesetek zömét, mintegy 50—70 százalékát. Ezt követi az álló jármű vagy oszlop előtt való át­haladás, majd a tilos jelzésnél, illetve tiltott helyen történő át­kelés, a zavaró magatartás. Az életkor szerinti elemzések kimu­tatták, hogy a gyermekek, a fia­talok nagyobb arányban okozói, az időskorúak gyakrabban szen­vedő alanyai a gyalogosbaiese- teknek. A járművezetők hibájából be­következett gya lo g osba lesetekben a főbb okok: a gyalogosok szá­mára az elsőbbség meg nem adá­sa és a sebesség nem megfelelő alkalmazása mintegy 40—40 szá­zalék arányban, ezekhez járul még a látási viszonyokhoz való nem megfelelő alkalmazkodás. Közlekedésünk sajátosságai Minden közlekedő egyben gya­logos is. Lakott településen a közlekedés sem most, sem a ké­sőbbiekben nem képzelhető el a gyalogosközlekedési rendszer nélkül. Ez a tény kiterjeszti a te­lepülés közlekedési sajátossá­gaiból eredő kellemetlen hatást a gyalogosközlekedésre is: tö­megszerűséget, illetve az egyé­nenkénti igényt, időbeni egyen­lőtlenséget, pályához nem kötött­séget, mozgékonyságot, hirtelen irányváltoztatást. A gyalogos­mozgás fontos ismérve még; a gyalogosok száma és a sebessé­gűk. A gyalogosok sík úton mérhe­tő sebességét több tényező befo­lyásolja. Ezek közül legfonto­sabbak: az életkor, a nem, a tö­meg. mint haladásisebesség- csökkentő. A gya logos át. kelésnél meghatározó a közeledő jármű távolsága és sebessége. Az úgynevezett gya logos áram­latokat elvileg fel lehet osztani az úttal párhuzamos hosszirá­nyú, valamint az útra merőleges keresztirányú mozgásra. Mind a két gyalogos-mozgásfajtát jog­szabályok korlátozzák, és olyan létesítmények felé irányítják őket, amelyek műszaki irányelvekben rögzített normák szerint létesül­tek. Ilyen például a gyalogjárda, a zebra, a jelzőlámpás gyalogos- átkelőhely, az alul. és felüljáró, amelyek egyfajta védettséget is biztosítanak. Veszélyhelyzetek, magatartásformák * A gyalogosközlekedés veszély- helyzetei abból az objektív kö­rülményből adódnak, hogy a gya­logosként közlekedők részben, il­letve egészében szabályozatlan áramlata egy szabályozott jár­műforgalommal találkozik. A gyalogosok heterogenitását nemcsak az jelenti, hoigy mozgás­jellemzőik nagymértékben elté­rőek, hanem a közlekedési sza­bályok ismerete is egyénenként változó. Az utóbbi egyrészt a ko­rábbi évek kismértékű motori- zációs szintjéből, másrészt egyes korosztályok ez irányú oktatásá­nak hiányosságaiból következik. A gyaloglás és a gyalogos- közlekedés a szabályok tudatos alkalmazásakor válik el egymás­tól, ugyanakkor a gyalogos ezt a kettősséget nem különbözteti meg. A gyalogos gyakran nincs tisz­tában a feléje közeledő gépjár­mű fizikai mozgástörvényeivel sem. Nem ismeri például a súr­lódási tényezőket, sem a jármű kormányzási és fékezési tulaj­donságait. Főleg a gyermekek, de sok felnőtt is abszolutizálja saját mozgástörvényét, abból kiindul­va, hogy a gépkocsi is olyan rö­vid idő alatt tud megállni, mint ő, és irányát, is olyan gyorsan tudja változtatni. Ez lehet, az egyik oka a fegyelmezetlenségen kívül a járdáról való hirtelen le- lépésnek. az álló jármű, illetve oszlop mögül való kilépésnek is. Megszívlelendő tanácsok A közlekedésben egymás tá­jékoztatása, a kölcsönös infor­máció a jó partneri viszony ki­alakulását ségíti, s hozzájárul a biztonság növeléséhez. A jármű­vezetők körében kialakuló kom­munikációba be kelil vonni a gyalogosokat, mint a közlekedés leginkább védtelen résztvevőit. A járművezetők a fénykürt mű­ködtetésével, kézjelekkel és szándékukat IS kifejező jár­műmozgással adhatnak egyértel­mű információkat, s így a közle­kedési konfliktusok számát csök­kentve elősegíthetik a balesetek megelőzését, ♦ A városban ritkán vezető autóvezetők számára a helyis­meret. hiánya mellett megnehe­zíti a vezetést a járművek sok­félesége, bonyolultsága áttekint- közLekedés folyamaltossá gát be­folyásoló tömegközlekedési esz­közök, az útkereszteződések sok­féleségé. bonyolultsága, áttekint­hetetlensége. Egyes helyeken sok az olyan útkereszteződés, amely­ben a jobbké7,szabály érvénye­sül. A tájékozatlan vidéki, kül­földi vezetők gyakran akadá­lyozzák rövid ideig a forgalmat. Gondoljunk arra,.mi ás közleke­dünk idegenként más varasok­ban, országokban! * Gyakran hangoztatott érvelés a biztonsági övét ellenzők kö­rében, hogy a balesetet észlelve még ki tudják .támasztani ma­gúkat. Erre a legritkábban van elegendő idő, elé az ember áltál kifejthető erő Sem elégséges. Kísérleti eredmények szerint az. átlagos, erejű 75 kilós férfiak ülő helyzetben, karral körülbe­lül 125. lábbal körülbelül 350 kp támasztóerőit, képesek kifej­teni. A gépkocsi 50 km,óra se­bességgel történő ütközésekor u testsúly 25—40-szet'eteét (tehát 1 «975—3000 kp-ot) kellene meg­tartani. <r Csak a helyes kialakítású fej- támasz .töltheti be a funkció­ját. a nyakcsigolyák védelmét. Az ülésig utólag felszerelhető puha, szivacsból készült fejitá- maszok biztonsági értéke mini­mális. Egv fokkal jobbak az utólag felszerelhető, de állítha­tó magasságú, fémvázas- típusok. A legjobbak az. üléssel egybe­épített. vagy az ülésben kikép­zett vezetősínben elhelyezhető, i- bban mozgatható típusok. A fejtámaszok magassági beáililiítása akkor helyes, ha felső peremük legalább a szem vonaláig ér fel. A fejitániasz elsősorban nem ké­nyelmi eszköz. Feladata, hogy ráfutásos ütközéskor meggátol­ja a fej túlzott há trollen dőlését az ülés felett, illetve frontális ütközéskor .korlátozza a biztonsági cv csúzlihatásából eredő ugyan­ilyen mozgást. Ezáltal megaka­dályozza az i lyen esetekben gyakori nyakcsigolya- és .ideg- rendszeri sérüléseket. A bizton­sági öv és a fej támasz együttes 'használata Jelenti jelenleg az autóban ülők optimális belső védelmét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom