Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1986. április 1. MAGÁTÓL TERMELŐDIK-TOVATŰNT GAZDAGSÁG- KIK LÉPTEK A KÖNNYEBB ÚTRA? — PROFI VEVŐK, AMATŐR ELADÓK Veszélybe, sőt, sokak szerint már- már a szakadék szélére sodródott egy olyan magyar áru, melynek termelésében hazánk második a világon. A toll, különösen pedig a libatoll fölött kong a vészharang. Az egyre gyöngülő piaci pozíciót (magyar) túlkínálat, ennek következményeként mind alacsonyabb árak, folyamatosan csökkenő valuta- bevétel jellemzi a népgazdaság szintjén. Külön-külön: vállalatonként, termelőszövetkezetenként vannak, akik ma a korábbinál jóval több nyereségre tesznek szert, s kevés a veszteséget szenvedettek száma. A különérdekek hálója annyira bonyolult, hogy egyesek már a tollexport témájának felvetésétől is a gazdasági reformot féltik, bár józanul mérlegelve a helyzetet, aligha kétséges, hogy makroökonómiai okok miatt szükség lenne változtatásra. A tollmonopólium visszaállítására senki nem gondol, de az exportőrök egyeztetett fellépésének kívánalma sok szakemberben felmerül. A toll-ügy Drágább, ha magyar A (liba)toll rendkívül értékes nyersanyag, melynek külön értéke, hogy pluszkiadás nélkül, „magától termelődik — a pehely száz kilogrammjának 4001) dollár körül van az ára. A magyar tou- a nemzetközi piacon — a szállítók által folyamatosam garantált kiváló minősége miatt — magas áron jegyzik. A nyugatnémet boltokban például 30—40 százalékkal többért avulják azt a terméket, amire ráírhatják: „magyar tollal töltve”. A valuta-ínséges esztendőkben cseppet sem mellékes, hogy a toll jóval 50 forint alatti ráfordítással ad egy dollárt — ez alacsonyabb a népgazdasági és az iparági átlagnál is. . Mégsem óvjuk, sőt! Mindez azonban nagyobbrészt múlt időiben értendő. Á -boldogságot és nyereséget hozó gazdag esztendők mintha tovatűntek volna a Baromfiipari Tröszt megszüntetése óta. Ezzel a döntéssel csaknem egyidejűleg termelők és kereskedők több érdekcsopor-tia kapott párhuzamosan tollexport- jogot. (A múlt nem a tröszt léte miatt csillogott fényesebben, a mai helyzetnek inem a tröszt megszüntetése az oka.) Bács-Kiskunban mindemellett az sem lieihet közömbös, hogy a Itallmizénia a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat (BFV) eredményeit is megingatta. (Magyarországon évente 3000— 3500, legföljebb 4000 tonna toll keletkezik. Ez a vil ágitermelés 8—9 százaléka: nagyon nagy mennyiség. Sok-sok dollár. ,(Ezt az értéket óvnunk kellene, mint a szemünk fényét, mert párhuzamosan termelődő nyersanyagból származik” — hangoztatja dr. Tobak István, a BFV vezérigazgatója. Mégsem óvjuk, sőt! A világpiacon a nyolcvanas évek elején megfontolásra érdemes folyamatok késztették taktikai és stratégiai váltásra a magyar toli-exportot eddig egy kézben tartó Terimpexet. és Legnagyobb partnerét, a BFV-t. Mivel ekkorra már kiépült az egész magyar -tolLtermésit biztonságosan feldolgozni képes gépi kapacitás — Kecskeméten — a termelés egyszerű bővítése helyett immár minőségi követélmények elérését tűzhették maguk elé. Erre már csak azért is szükség volit, mert a piac 1980 óta. pangott. A magyar termelők elképzelése az volt, hogy ha tollat nem itud- naik jó áron értékesíteni, megpróbálkoznak a konfekcionálásával, s így még jobban járnak: hisz nemcsak az alapanyagot, hanem a még értékesebb munkát is valutára váltják. A Fővárosi Ruhaipari Vállalat az Intercoop és a Hungarotex erőfeszítéseket tett tollal bélel-t dzsekik, tollal, töltött ágyneműk gyártásának bevezetésére, ám nagyraibörő terveik közül csak kevés vált valóra. A pangó piacon kemény diónak bizonyult az értékesítés. (Azért-e, mert nem volt megfelelő a piaci bevezető, munka, vagy azért, mert a külkereskedők kényelmessége gátolta a hódításit? — ma már nehéz megválaszolni.) Az ötlet — a konfekcionálás — jó volt, ám a továbbiakban az érintettek nem vállalták a nagyobb haszonért a több munkát, a szokásos nyereségért inkább a könnyebb útra léptek): hagyták a konfekcionált termékeket. és inkább tollat exportáltak. Ráadásul a feldolgozott, tehát drágább helyett nyerstollat kínáltak — ami kifejezetten kapóra jött a vevőknek. (Az ő szempont juhiból nagyon is érthetően: olcsón jutnak alapanyaghoz, s ezt saját gyáraikban dolgozhatják föl.) Elmaradt haszon Majdnem napra—hónapra ugyanebben az időszakban engedélyezték a tollexportot a Terim- pexen kívül más cégeknek is (ma a többi között a Hungarotex, az I-ntercoop, a Konsurnex, a Hunga- rocoop rendelkezik önálló exportjoggal.) A tolipiacon jobbára ismeretlen cégek — ez ma már v - lágosan látszik — az árubeveze- tés minden esetben nehézségekkel járó folyamatában, s az egyeztetés hiánya miatt sorra elcsúsztak egy banánhéjon-: a vevők (akiket ugyebár minimum dör- zsöltnek keli neveznünk) profi viselkedésén. (Nehéz elképze’ni, hogy remek árakat sikerül elérni azon az üzleti tárgyaláson, a-hol a vásárló az első pillanatban felmutat három konkurens cégtől érkezett levelet, s azt közli: „uraim. ők 10 százalékkal kevesebbet kérnek”. Igaz? Nem igaz? Az eladók — hisz otthon nem egyeztettek egymással — ezt nem tudhatják. Ha üzletet akarnak csinálni, egyet tehetnek: mérséklik áraikat. A vevő éppen ezt akarta.,..) A végeredmény: a megszokottnál alacsonyabb áron kínálták ugyanazt a -tolláit amit tegnap, -tegnapelőtt -még egyetlen exportőr ajánlott. A pangó piacon -még tovább csökkentek az árak. Ez a külpiac. A belpiacon azonban szinten érzékeny árveszteség keletkezett (legal áibbis az exportőrök szempontjából.) Az a körülmény ugyanis hogy Magyarországon nagyjából mindig ugyanannyi toll keletkezik, s hogy ezen egy-ik pillanatról a másikra egy helyett több cégnek kellett osztoznia, automatikusan fölverte a fölvásárlási árat, íbiszem -minden újdonsült exportáló exportálni akart, ehhez pádig — bármilyen áron — árura volt szüksége. A -termelőik tol jártak, egyébként is az áremelkedésben érdekelitek. Ám az rs nyilvánvaló, hogy maga a toll rosszabbul járt: ugyanannyi pénzért — az alacsonyabb árak miatt _ ma sokkal többet kell belőle exportálni. Különös gond, hogv a nyerstoltoxport miatt k-ihasiznalat- lan a hazai feldolgozókapacitás. amiből szintén származik vesztesé1» (precízen: elmaradt haszon), hiszen a feldolgozott tolinak tova! magasabb 32 úra. Az, hogy ma már a BFV-n, kívül számos cég foglalkozik a tollal, sok - külföldi - szakembert elégedett mosolyra fakasztott. Elképzelhető Például a Nyugatnémet Ágytollgyaro- sok Szövetségének meghökkenése a hirtelen megsokszorozo- dott magyar jelentkezesek latén. Mi sem természetesebb, hogy kihasználták a számukra előnyös helyzetet, úgy, hogy az egyeztetést is szükségesnek tartották tagjaik között. ,,Magyarországon még^ áregyeztetés sem történt sereg Vinczellér Károly, a BFV toliüzemének Igazgatóhelyettese. Az igazgató, Derzsy Donwkos így érvel a piac újbóli felosztása ellen: „Húsz esztendő alatt egyetlenegy uj vevő jelentkezett nálunk. Attól, ^ gy többen áruljuk ugyanazt, nóvek- szik-e vajon a vevők szánto. Néhány hónapja az NSZ^'bhan’ Svájcban és Franciaországban voltam üzleti kőrútom Tud jam volt a legmegdöbbentőbb. Látni a konkurens magyar cég üzletkötőinek ajánlatát. A mi toliunkat kínálták — csak épp nálunk olcsóbban..." v Amit ehhez tudni kell: a BFV számára a toll stratégiai jelentőségű cikk, 1983-ban másfél milliárd forintos tőkés exportárbevételt értek el belőle és általa. Ez az aranyló múlt. Elnöki példabeszéd Vannak, akik a visszaesést szubjektív okokkal magyarázzák. Dr. Kósa Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet (MSZBTSZ) elnöke úgy véli, hogy a BFV nyereségét a többi „libások” elirigyelték. (Az MSZBTSZ a BFV egyik legjelentősebb libaszállító partnere, az elnök itt nem magukra gondolt.) Dr. Kósa Antal — csak látszólag nem a témához tartozó megjegyzésén — érdemes elgondolkodni. „Csak amióta én vagyok téesz- elnök, kellett legalább kétféle máj. Előbb a nagy, mert drága. Csináltunk nagyot. Nem jó, verték egyre lejjebb az árakat: ezt nem tudják megfizetni. Csináltunk kicsit. Ezt meg azért veszik olcsón,- mert nem nagy. Mit lehet ebből kiolvasni? Ez egy példabeszéd. Arról szól: igazi kereskedőkkel állunk szemben. Milyenek vagyunk mi? Sokban ha- Sanlítunlk a valamikori hajcsárokhoz, akik felhajtották a marhát Becsbe, és rettentő büszkék voltak, hogy kibírta. Azóta is ez a bajunk: nyersanyagot exportálunk feldolgozott áru helyett, ráadásul olcsón, de hogy miért. ..? Talán a magyar kényelmesség az oka, talán más. Mindenesetre én azt tapasztalom: külkereskedőink, különösen ha „csak” néhány tízmillió, ne adj isten, pár millió dolláros tételről van szó, nem jönnek tűzbe.” Az MSZBTSZ levonta a szükséges tanulságokat. A törzsliba- állományt 10-ről 8 ezerre csökkentették, s az 1984-es 80 ezerről 1985-re 45 ezerre fogyasztották a soványliba-termelésüket. Ma már csak a jó libások munkájára támaszkodnak — igaz, ők még megtalálják a számításukat. (Milyen áron? A turnus utolsó harmadában — egy hétig — naponta hatszor kell tömni. Ilyenkor a libások nem alszanak. Keresetük elérheti a 20—25 ezer forintot is — ha nem üt be vész.) A közös gazdaság nem kacérkodik más gyárral, továbbra is a BFV partnere akar maradni. „Órákon belül tudok szállítani, telefonon elérhető vagyok, ezt ki kell használnom. Az én számomra a partnerségnek erős logikai alapja is van” — indokolja dr. Kósa Antal, hozzátéve: a liba, és a toll még mindig jobb, mint akár a sertés, akár a marha. (240 milliós a libabevételük, ebből 12 százalék a nyereségük). Megengedhetjük magunknak ? ______ A Mezőgazdasági Termékek Világpiaca című, a Konjunktúra és Piackutató Intézet (Kopint) által szerkesztett kiadvány szerint „a jelenlegi tolipiacra nagy mennyiségű eladatlan készletek, nyomott árak, és további árcsökkenésre számító spekuláció jellemző. A közeljövőben — így ők — a tollpiaconi kedvező változás nemigen várható.” ,y1986-ban várhatóan elég lesz a magyar toliból 3500 tonna is a világpiacon a korábbi 4000 helyett; Ennél komolyabb gond, hogy 15—20 százalékkal csök- kenteniünk kell árainkat, hogy piacképesek maradhassunk. Ez természetszerűleg visszaszorítja a termelési kedvet, ami a meny- nyiség csökkenését okozza — ez pedig áremelkedést idéz elő. Egyik sem jön jól” — jellemzi és összegzi a helyzetet Derzsy Domokos. A helyzet — másképp? Kihasználatlanul állnak korszerű tollfeldolgozó gépek (majdnem 80 milliót költöttek rájuk) — miközben más cég másutt állami hitelt kapott, hogy tollfeldolgo- zó-üzemet állítson fel. Kecskeméten egyébként elvileg és gyakorlatilag az egész magyar toll- mennyiséget képesek lennének feldolgozni. A már említett Kopint-kiad- vány így foglalja össze a teendőket: „a megváltozott helyzethez alkalmazkodva a magyar tollágazat jövője érdekében feltétlenül szükséges a nyersanyagfeldolgozók, a gyarapodó külkereskedelmi vállalatok nagyobb összefogása, és az üzleti munka koordinálása”. Ettől azonban még messzire vagyunk — bár történtek kezdeti lépések az árak egyeztetésére, szűkebb körben. Kérdés, hogy az egyetemes érdek képes lesz-e felülemelkedni a (pillanatnyi) vállalati érdeken? Ezt a jövő mutatja meg. Addig marad, ami van. A termelők magasabb árakat harcoltak ki a tollért (nekik tehát jól jött az utóbbi három-négy év), néhány párhuzamos exportjogot kapott cég a korábbi semmi helyett komoly összegeket szed be a tollért — ugyanakkor a nemzetközi piacon veszélyes mértékű konkurenciát okozva saját magunknak, a tegnapinál jó pár millió dollárral kevesebb forgalmat sikerül csak elérni. Jó volna, ha valóban olyan gazdagok lennénk, hogy ezt szó nélkül megengedhetnénk magunknak! Ballal József IVÓVÍZNEK NEM ALKALMAS, KÍSÉRLETEZNI KITŰNŐ T r j Jt 1 f t • • Mérés közben a víztechnológiát Víztechnológiai telep a Sugovica-parton Baján, a Sugovica mellett emelkedik a víztechnológiai kísérleti telep épülettömbje. Kevesen tudják, hogy milyen feladatot lát el ez, a Polláck Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetéhez tartozó üzem. Vezetője, Ábrahám Ferenc segítségével egy egész Európában ritkaságszámba menő intézmény tevékenységével ismerkedhetünk meg. A bajai víztechnológiai telep a víz fogyasztásaira — emberi vagy termelési célra — alkalmassá tételének technológiáját kutatja és oktatja. Ez nem jelenti azt, hogy az itt tisztított víz bárkinek a konyhájában a csapból folyik majd; nem kerül a városi hálózatba. A közelmúltban befejeződött kísérletsorozatban azt vizsgálták meg, hogyan lehet a derítők hatásfokát növelni. (iNem kerülhetjük el a fogalom megmagyarázását: a derítés alatt olyan fizikai és kémiai folyamatok játszódnak le, amelyek eredményeként a víz megszabadul a benne lebegő élő és élettelen szennyezőanyag októl, és a benne oldottak egy részétől is.) Napjainkban már nemcsak az a feladat, hogy a lebegő szennyezésektől mentesítsük a vizet: legalább olyan fontos, hogy a csak műszerekkel érzékelhető szerves anyagokat — beleértve az ipari eredetű, az egészségre kifejezetten ártalmasakat is — eltávolítsuk belőle. A kísérleti telepen ezzel kapcsolatos kutatásokat végeznek. Az eredmény birtokában a technológiát azután hazánk vízmüveiben) sokszorta nagyobb — általában tízszeres, százszoros vagy kétszázszoros — méretben alkalmazzák. A Sugovica vize nagyon megfelel a kutatásokhoz, mert élővilága igen fejlett: a benne élő algák száma többszöröse a Duna vizében találhatóknak. Ivóvizet persze nem lenne célszerű előállítaná belőle, de kísérleti célokra kitűnő. A kísérleti telepen modellezni tudják az ország összes vízmüvében előforduló helyzetet. Az üzem másik fő feladata az oktatás, az üzemmérnökképzés. A kísérleti üzemben a hallgatók valóságos körülmények között gyakorolhatják és mélyíthetik el elméleti tudásukat. Jobban megismerhetik a gépi berendezések működését, tanulmányozhatják a víztisztítás teljes folyamatát, megtanulhatják a mérőműszerek kezelését. Ugyanitt fogadják a már végzetteket továbbképzésre is. Az oktatást, a kutatást és fejlesztést tizen,ketten végzik, köztük két mérnök és hat technikus. Mind- annyiuknak legalább két szakmája van. Az indulás óta, 1983-tól egymillió forint értékű kutatómunkát végeztek, és ugyanennyire nyújtottak be most is pályázatot. G. Z. ALLATGYÓGYÁSZAT Szoros kapcsolat a gyakorlattal A Phylaxia Oltóanya'gtermelő Vállalat alapítása a századfordulón egy Magyarországra is behurcolt és rendkívüli károkkal járó sertéspestisjárvánnyal függött össze. Az alapító dr. Köves János profesz- szor Európában elsőként sikerrel oldotta meg a betegség leküzdésében jelentős hatékony szérum termelését. A későbbi fejlődés minden lényeges állomásai a gyakorlat egyre növekvő igényeivel függött ösz- sze. Az első klasszikus termékek a különböző immunszérumok és bakteriális vakcinák voltak. A közelmúltban dr. Czeldeng Ferenc, a Phylaxia OJtóarnyag- tcrmelő Vállalat igazgatója Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában ismertette az állatorvosok és a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei előtt jelenlegi munkájukat és további elképzeléseiket. Az előadás után 'találkoztam a vállalat igazgatójával. Először azt kérdeztem tőle, hogy a hatvanas évek eléje Óta kialakult nagyüzemi állattartás milyen új feladatok elé ámította a kutatókat, és a gyártókat? — A termékpalettánkon megjelentek a premixeik, vagyis a takarmánykiegésizítők, új gyógyszerkészítmények és fermentációs termékek. Napjainkban mintegy 270 különböző állat- gyógyászati terméket fooigaima- mazunik, és megkezdtük a biotechnológiai kutatásokat is — válaszolta. A későbbiekben elmondta, hogy gyártmányaik három csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak az oltóanyagok, köztük a szérumok, vakcinák. Másik csoport a gyógyszerezett készítmények, többek között az antibiotikumok, vitaminok, fertőtlenítők, vétőül a fermentációs termékek; enzimek, agrobiológiai készítmények. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a vállalatnak szükséges alkalmazkodni az állategészségügy és az állattenyésztés gyakorlati igényeihez, ezúttal ezek az igények adják a létalapját. — A Phylaxiának alapvető érdéke, hogy a gyakorlattal szoros kapcsolata legyen, és azt igyekezzen megtartani, bővíteni, egyre tartalmasabbá tenni'. Úgy gondolom, hogy la gyakorlati szakemberek csak akkor végezhetnek eredményes munkát, ha ismerik és alkalmazzák a korszerű állatgyógyászati eszközökot, módszereket — hagoztatja az Igazgató. A vállalatnál mintegy 100 állatorvos, biológus és vegyész dolgozik a kutatásban, és a termelésiben. Olyan- szellemi bázis ez, amely nemcsak országos, de nemzetközi összehasonlításban ia megállja a helyét. A vállalat együttműködik szinte valameny. niyi hazai szakmai intézmény- nyel és jelentősek, állandóan szélesednek a külföldi kapcsolatai is. — Szakembereink szinte folyamatosan jelen vannak a nemzetközi kongresszusokon, tanulmányutakon vesznek részt Mindez azt bizonyítja, hogy tájékozottak és kutatásaik valóban a legkorszerűbb termékek kifejlesztésére irányulnak. — Ebből következik, hogy a gyakorlati szakembereket el tudjuk látni a legkorszerűbb állatgyógyászati termékekkel, és megismertetjük őket azokkal az eljárásokkal, amelyek nemzetközi szempontból is a liegibatá- sosabbak. Mi nemcsak termékeink révén szeretnénk a kapcsolatokat tartani, hanem olyan találkozókat is rendezni —. mint a legutóbbi kecskeméti volt — amelyek alkalmasak arra. hogy megvitassuk azokat a napa gondokat, amelyek segítséget adnak munkánk megjavításához. Abból indulunk ki, hogy a magyar állattenyésztés és állategészségügy egységes rendszerén belül a Phylaxia, mint háttéripari bázi, komoly, felelősségteljes tevékenységet folytat —, mondja végezetül a vállalat igazgatója. K. S. \ MÁRCIUS 3—15-IG MEGRENDEZETT vásár nyertes sorsjegyei I. RÉSZ. (FOLYTATÁS A HOLNAPI, ÁPRILIS 2-1 SZÁMUNKBAN): grillsütő kristálytál autó-tetőcsomagtartó illatszercsomag parfümcsomag parfümcsomag szőnyeg gyékény késkészlet tükörkészlet díszdoboz kalocsai váza melegítő damilkészlet gyermekjáték gyermekruha tolikészlet kínai album, mintás kínai album, plüss Siemens elektromos kés sajtsütő kerámia váza kazetta (diplomatatáska) 106 373. sz., szegedi papucs 207 860. SZ., 223 799. sz., Michel játszóbaba 107 051. sz., 133 051. sz., króm gyertyatartó 222 172. sz., 286 201. sz., rézmozsár 280 582. sz., 288 273. sz., Fabulisslmo krém + ampulla 219 501. sz., 031 408. sz., Denim desodor + borotvahab 030 232. sz., 223 523. sz., szerelőkulcskészlet, 8 részes 034 116. sz., 283 557. sz., szerelőkulcskészlet, 12 részes 247 554. sz., 283 161. sz., Tomi gála mosópor 219 662. sz., 068 550. sz., Tomi gála mosópor 131 501. sz., 245 180. sz., Tomi gála mosópor 218 072. sz., 219 147. sz., gardéniaterítő 288 789. sz., 131 710. sz., tótkomlós! futó 137 150. sz., 295 013. sz., hetési szőttes 023 578. sz., 024 201. sz., Aladdin, 67X140 105 749. sz., 220 569. sz., ajándékcsomag 287 841. sz., 245 471. sz., tálalóik észlet 296 904. sz., 224 381. sz., pecsenyesütő 219 661. sz., 106 344. sz., kormányvédő 220 422. sz., 222 217. sz., bukósisak 205 186. sz., 208 799. sz., hajszárító 219 653. sz., 068 455. 13» 444. sz., sz., v rézdoboz 024 162. sz.
