Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

1986. április 30. ® PETŐFI NEPE ö 3 A TANÁCS SIKERRE SZÁMÍT — KIBOCSÁTÁS: MÁJUS 12. Bajai kötvény kórházfelújításra A Heti Világgazdaság rendszeresen közli a kötvényárfolyamokat. Azokét részletesen is, amelyeknél a kibocsátott összeg meghaladja a 40 millió forintot. Végignézve e táblázaton, néhány tény azonnal meg­állapítható: a magánszemélyek által vásárolható 29 kötvényből egy 7 százalékkal, egy az eredménytől függően 9—13 százalékkal kamato­zik, az összes többi évente 11 százalékot hoz a tulajdonosának. (Kis szépséghiba ugyan, hogy a Kecskeméti Városi Tanács kötvényénél nem jelzik, hogy ez — a többitől eltérően — kamatos kamatozású.) A lejárati idő, vagy futamidő 5 évtől 12 évig terjed, e két szélső érték között azonban a leggyakoribb a 6 és a 7 esztendő. Ezek után több mint figyelemre méltó, hogy a Bajai Városi Tanács 3_év lejárattal és 10 százalékos kamatos kamattal bocsát ki kötvényt rövidesen, mégpedig 49 millió forint értékben. Ezzel felkerül a HVG részletes listájára is, és ott nagyon ki fog ugrani a többiek közül. A kötvénykibocsátás okáról és szokatlan feltételeiről kérdez­tem dr. Kincses Ferencet, a Ba­jai Városi Tanács elnökét. I- — Mire kell és miért kell a tanácsnak a kötvényérté­kesítésből származó pénz? — ötszázmillió forintba kerül a kórházrekonstrukció, s az ösz- szeg nagyabbik részét a terv­időszak végére kapjuk meg. Ne­künk viszont az ütemes teljesí­téshez előbb kellene a pénz. Je­lenleg a nőgyógyászati épület fel­újításán, korszerűsítésén dolgoz­nak. A munka a tervek szerint 1988-ban fejeződik be. Nyolcvan- millió forintba kerül, s ebből idén 36 milliót, jövőre pedig 39 mil­liót kell kifizetni. Hogy ezt meg- tehessük, mindkét esztendőben 25—25 millió forintra van szük­ségünk. — Ezért adnak ki köt­vényt. Miért nem vett fel a tanács OTP-hitelt? — A kötvényt tartottuk a ked- ' vezőbb megoldásnak. Egyébként a kibocsátást az OTP-vel bonyo­lultat jufc le. — Volt választási lehe­tőségük? — A Takarékpénztár mellett a Fejlesztési Bank is ajánlatot tett. I — S mi alapján döntöt­tek? I I — A decemberi tanácsülés úgy határozott, hogy a jobbik, anya­gilag előnyösebb ajánlatot fo­gadjuk el. S ez az OTP-é volt, mert a lényegében megegyező alapfeltételek mellett néhány részkérdésben kedvezőbb javas­lattal állt elő. Például a lebo­nyolítás költségeit csökkentve több százezer forintot takarít meg a tanács. — Végül is hogyan ha­tározták meg a lejárati időt és a kamatot? — A kötvényt az ötszázmillió forint terhére bocsátjuk ki, te­hát abból fizetjük vissza. S mi­vel ez a pénz 1990-ig áll rendel-. kezésünkre, szükségszerű volt a megszokottnál rövidebb idő. így alakult ki a három év, s ennek nyomán 1989. június 1-től esedé­kes a visszafizetés. Számításba vettük azt is, hogy a jelenlegi tanácsnak és vezetőinek a meg­bízatása szintén 1990-ig szól. így az általunk vállalt kötelezettség bennünket terhel. ■ — A megállapított ka­mat azonban kisebb a leg­gyakrabban alkalmazott­nál ... — Igaz, 10 százalék. De úgy gondoltuk, hogy a lényegesen rö- videhb lejárati idő mellett még így is vonzó lesz. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a miénk kamatos kamat! Ilyennel eddig csak a kecskeméti tanács pró­bálkozott, s igen eredményesen. — A kötvénykibocsátás üzlet. Az tény, hogy a ta­nács ezáltal gyorsabban megoldja a város számára igen fontos egészségügyi kérdést. De mit hoz ez az ügylet a vásárlónak, aki jövedelem reményében fekteti be a pénzét? — Nézzük a számokat. Százezer forintra három év után 133 ezer 100 forint a visszafizetés. Az ösz- szehasonlításhoz annyit: halen­ne három esztendőre 11 százalé­kos, nem kamatos kamatú köt­vény, arra csak 3641 forinttal fi­zetnének töibbet, szintén százezer forint után. De ilyen kötvény nincs! Azt pedig mindenki tud­ja, hogy a bankár a rövid átfu­tási időt kedveli, mert utána —* esetleg még kedvezőbb feltéte­lek között — fektetheti be ismét a pénzét. — Van-e már érdeklő­dés? — Az OTP-nél nem is egy em­ber jelentkezett, s a tájékozódó beszélgetéseken jelentős össze­gekről esett szó. Egyébként a kötvényeket három településen, Baján, Kecskeméten és Budapes­ten is árusítani fogják az OTP- fiókok. Eddig tehát a tervek, amelyeket gondos mérlegelés, alapos előké­szítés után alakítottak ki. De az első igazi vizsga mégis május 12-e lesz, amikor a kötvényt meg lehet vásárolni. A későbbiekre pedig az esetleges adásvételkor kerül sor. Baján mindenesetre bíznak a siker- ben- Váczi Tamás Űj egészségház és fedett fürdő Kiskunmajsán Másfél hete vehették birtokukba a kiskun- majsaiiiak a település korszerű, új egészség- ügyi központját. A több mint tízmillió forintos beruházás költségeit a helybeli gazdálkodó szervezetek, kisiparo­sok, KISZ-es fiatalok társadalmi munkájuk­kal egészítették ki. A cipőipari szövetkezet volt téléphelyém épült egészségháziban három körzeti orvosi .rendelő, URH-val felszerelt ügyeleti helyiség, foga. • A fogászaton, a körzeti és gyermekorvosi rende­lőben egész nap várják a betegeket. Képünkön az egyik gyermekorvos, dr. Koncz Erzsébet munka köz­ben. • A cipészszövetkezet volt irodaházát felújították, a régi műhely helyén teljesen új épületet húztak fel az egészségház kivitelezői. szaft, laboratórium, anya- és nővédelmi ta- r ácsiadó, valamint gyer­mekorvosi rendelő ka­pott helyet. Az emele­ten három szolgálati la­kást is kialakítottak. Hamarosan beindul a gépjárművezető-alkal­massági és sportorvosi vizsgálat is. A helyi tanács költ­ségvetési üzeme kivite­lezésében készült mo­dern létesítményt hiva­talosan a tegnap tar­tott ünnepségen adta át a kiskunmajsaiaknak dr. Geri István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács eLnökhelyettese. • Ma adják át rendeltetésének a kiskunmaíjsai Jonathán Termelőszövetkezet fürdőjének új, 600 négy­zetméteres fedett részét. A 25 millió forintos költséggel épített létesítmény tovább növelheti a tele­pülés idegenforgalmi vonzerejét. : , . ’ . g|||§#» i.-> «' 4» . A GAZDÁLKODÓK PÉNZFORGALMA . Igények és tények Az országos tendenciával ellentétben me­gyénkben a gazdálkodó szervezetek pénzfor­galma dinamikusabban növekszik, mint az ezt megelőző bármelyik évben. Ez azonban nem je­lent minden esetben termelésnövekedést is. A gazdálkodó szervezetek péruzszükséglete több mint egymilliárd-százmillió forinttal nagyobb, mint az előző év első negyedévében volt. Eb­ből csaknem hétszázmillió forint a hitelállo­mány-bővülés és több mint négyszázmillió a vállalati betétek csökkenése. Megalapozatlan bérkiáramlás A tavalyi megyei mérlegeket vizsgálva, főleg az élelmiszer-gazdaság területén — a mezőgaz­daságban és az élelmiszeriparban — egyértel­műen megállapítható, hogy olyan eredményron­tó tényezőket (mint például fagykárok, nem normatív támogatások stb.), veszteségeket pro­longáltak és határoltak el időben mérlegükben, amelyek elszámolása esetén csaknem egymilliárd forinttal lett volna rosszabb az élelmiszer-gaz­daság eredménye. Ebből a nem létező vállalati ’ eredményből ebben az évben alapokat kellett képezni, nyereségrészesedést és prémiumot fi­zettek ki, sőt gazdálkodó szerveink adót is fi­zetlek, ez után a fiktív eredmény után. Csak a nyereségrészesedés és a prémium az elmúlt ne­gyedévben száznyolcvanmillió forint vásárlóerő­növekedést tett lehetővé a múlt év hasonló idő­szakához képest. De ezen túlmenően is nőtt a lakosság vásárlóereje, pedig a termelésemelke­dés nem indokolta a bérek ilyen ütemű kiáram­lását. A szocialista szektorban 7,9 százalékkal, a mezőgazdasági szövetkezeteknél 4,6 százalékkal nőtt a munkabér. Ugyancsak jelentős növeke­dést mutat — amely mintegy 21—22 százalékos — az a 270 millió forint többlet vásárlóerő­kiáramlás, amit a lakosság felvásárlásból mond­hat magáénak. Jelentősen emelkedett a társa­dalombiztosítási kifizetés, ebből több mint száz­millió forintot a nyugdíjak emelkedéséből ka­pott meg a lakosság, összesen a megye lakói­nak vásárlóereje az első negyedévben ^13—14 százalékkal, vagyis kilencszázmillió fo'rinttal volt nagyobb, mint 1985 első negyedévében. Nemcsak a lakosság vásárlóerejének növeke­désével hozható összefüggésbe a gazdálkodó szervek pénzszükségletének emelkedése. Köz­rejátszott ebben az a készletnövekedés is, amely a múlt év végén 1,5 milliárd forint értéket ért el. Ennek ugyan harmada az állóeszközök át­minősítéséből származik, így a múlt évi ter­melésnövekedéssel arányos készletnövekmény alapozta meg az idei termelésnövekedést is. Je­lentősen közrejátszottak még a termelési költ­ségek emelkedéséből és a fizetőképesség csök­kenéséből eredő gondok. Banki tapasztalatok A hitelkapcsolatok lehetővé teszik, hogy — a termelő ágazatokban épp úgy, mint a szolgálta­tó és forgalmi körökben — összegyűjtsük azo­kat a tapasztalatokat, amelyek alapján a bank hitelkihelyezései biztonságosak, vagyis megté­rülnek. Megállapítottuk, hogy a gépipar terü­letén például a belföldi értékesítés növekedésé­vel, a rubel-export szinitentartásával és a tőkés export csökkenésével kell számolni. Az egyik jelentős vállalatunknál veszteségre számítunk, az alaphiány olyan mértékű, hogy csak szaná­lással lehet rendezni. A könnyűipar területén értékesítési gondokkal, magas induló készlet­állománnyal és ugyanakkor a befejező munká­latokhoz szükséges apróbb anyagok hiányával nap mint nap találkozhatnak. A termelési elő­irányzataik bizonytalanok az államközi szerző­déskötések elhúzódása miatt. Ebben az ágazat­ban eredményjavulással az idén sem számol­hatunk, ennek következtében a pénzügyi fe­szültségükben javulás aligha várható. Növekedést mutat a megyében az építőipar építési és szerelési tevékenysége. A felújítási munkálatokban a növekedés dinamikus. Az élelmiszer-gazdaságban az élelmiszeripar ki­szállításainak késedelme (főleg konzerv, toll. szeszes ital), valamint az állattartás visszaesése miatt a takarmánykészletek növekedése követ-“ keztében pénzügyi zavarok keletkeztek. Jelen­tősen növekedett a külkereskedelmi szervezetek fizetési késedelme, amelyet sajnos nem gyorsí­tanak meg a gazdálkodó szervek a modern pénz- forgalmi eszközök alkalmazásával. Alig tapasz­talni váltóleszámítolást, kereskedelmihitel­refinanszírozást vagy követeléseik megvásárlá­sának felajánlását. Az állami gazdaságoknál a bevételek mérsékelten, a mezőgazdasági szö­vetkezeteknél dinamikusan növekednek. ' A kiskereskedelmi forgalom 8—9 százalékos! bővülése nem kötötte le a lakosság vásárlóere-! jének gyors növekedését, mégis az egyéb erő­források, valamint a vállalati eredmények ked­vező alakulása az árualapok beszerzéséhez meg­felelő forrást biztosítottak, aminek következté­ben az ágazat pénzügyi egyensúlya kedvező. Hitelek az exportnöveléshez A hitelpolitikai irányelvek és az azt követő­en megjelent exportárualapok növelését célzó pályázati felhívások megyénk gazdálkodó szer­veinél is kedvező visszhangra találtak. Már a! korábbi években is jelentős — ágazatonként eltérő összegű — exportalapok növelését célzó hiteleket vettek igénybe gazdálkodó szerveink, főleg a világbanki hitelkonstrukciókban. A je­lenleg folyamatban lévő tőkés exportfejlesztő-s sekhez szükséges hitelek elbírálása folyik és szinte valamennyi ágazatra kiterjed. Mintegy! ötszázmillió forintos fejlesztési program kez­dődött a baromfihús-kivitel növelése érdekében.: Több mint kétszázmillió forint beruházást je­lent a húsipar rekonstrukciója és annak alkal­massá tétele exporttermékek előállítására. Csak­nem 180 millió forint szükséges a tjpolás és a termékcsomagolás korszerűsítéséhez. A háttér­ipar területén 260 millió forintos fejlesztéssel közvetetten ugyancsak az exportképességet ja­vítjuk, elsősorban a csomagolástechnika korsze­rűsítésével. A fogyasztási cikkek exportnövelését (a fém ipar és könnyűipar területén háromszázmillió torint értékű beruházás teszi lehetővé. A bank támogatja és segíti a mezőgazdasági gépek és alkatrészek, a tárolástechnika, valamint az élel­miszeripari ge*p- és alkatrészgyártás fejleszté­séhez szükséges beruházásokat, elsősorban a külföldi vállalkozások (tenderek) sikere érdeké­ben. A korábbi esztendőkben folyósított hiteleink segítségével általában a vállalt, tervezett ered­ményeket elérték a hiteligénylő vállalatok; csak ritka esetben kellett megtagadni a kamatked-; vezményeket, s csupán egyetlen esetben kellett a hitelt felmondani. Ez bizonyítja, hogy a gaz­dálkodó egységek és a bankszervek képesek ha­tékonyan együttműködni, ami jelentős eredmé­nyeket hozhat, mivel javítja nemcsak az áru­alapok megtermelésének lehetőségét, hanem a modern technika meghonosítását is segíti, s ezáltal javul a gazdálkodás hatékonysága. Szendrey Sándor, az MNB megyei igazgatóságának igazgatója IIÉ(lfclÍÍllMIÍiSlltll§ SEGÉLYSZOLGÁLAT, HIBAELHÁRÍTÁS, MENTÉS Felkészült a nyárra a Magyar Autóklub Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve, a Magyar Autóklub ebben az évben is jelentős feladatának tekinti az autózás, a turisztika és az idegenforgalom segítését. Nyúl Józsefet, a Magyar Autóklub megyei titkárát arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a nyári felké­szülésről. — Hogyan szervezték meg az országúti segélyszolgálatot? — Alapvető célunk, hogy az országúti segélyszolgálat min­den fontosabb útvonalra kiter­jedjen. Ennek alapján az év min­den napján üzemeltetjük az E 5-ös és az 51-es út megyei sza­kaszán a segélyszolgálatot, 8— 20 Űráig. Az E5-ösöm a támasz­pont Kecskeméten, a Shell üzem­anyagtöltő állomás mellett van, az 51-es úton pedig a klub bajai műszaki állomásán. Május 1-től szeptember 30-ig hétvégi segély- szolgálat áll az autósak rendelke­zésére az 53-as és az 55-ös út ke­reszteződésében, útvonala Kele- biától • Kiskunhalasig, Ásottha­lomtól Tataházáig terjed. Tata­házától a Dunáig a bajai támasz­pont látja el a munkát. Hétvégi segélyszolgálat van Solton az 51- es és 52-es út kereszteződésében, útvonala Kalocsától Tassig és Dunaföldvártól az 52-es úton lé­vő Vadászcsárdáig terjed. Hét­végi szolgálatot telepítettünk Solitvadkertre az 53-as és az 54- * es út kereszteződésébe. Útvona­la Kiskunhalastól Soltig, Jakab- szállástól Császártöltésig tart. Se­gélykérő telefon működik a 44- es út 19-es és az 52-es út 30-as kilométerénél. — Ügy tudjuk, CB-rádión is lehet segítséget kérni. — Az említett két helyről a segélykérés telefonon vagy CB- rádión a klub kecskeméti mű­szaki állomására érkezik. Innen vonul ki a „sárga angyal” a mű­szaki hibás járműhöz. Ez a szol­gálat látja el a Tiszaug—Kecs­kemét, a Jakabszállás—Kecske­mét, és az említett Vadászcsárda —(Kecskemét közötti útszaka­szok felügyeletét. A segélyszolgá­latos gépkocsik CB-rádiós kap­csolatban vannak egymással, így lehetőség kínálkozik a segítség- adás meggyorsítására is. A hét­végi szolgálat pénteken 16—20 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon 8—20 óráig tart. A segélyszolgálat igény- bevétele a klubtagoknak díjmen­tes, a többi autós részére nem. Lehetőség van a klubba a hely­színen is belépni, ez esetben a szolgáltatás díjmentes. — Milyen lehetőségei vannak a hibaelhárításnak, a gyors se­gítségnyújtásnak? — A gyors hibaelhárítást se­gítik a megyében működő mini műszaki állomások is, de csak klubtagok részére és térítéssel. Ilyen van Tompán, Jánoshalmán, Mélykúton, Hartán, Kunszent- miklóson, Soltvadkerten, Kis­kunfélegyházán, Kunszálláson, Orgoványon, Jakabszálláson, He- tényegyházán, Tiszakécskén, Kecskeméten, Helvécián, Város­földön és Lajosmizsén. Felada­tuk 20 kilométeres körzetben a segélyszolgálat ellátása is. A mi- niállomások már jelentősebb di­agnosztikai vizsgálatok elvégzé­sére és javításokra alkalmasak, egészen a műszaki vizsgára tör­ténő felkészítésig. — Amikor az elromlott jármű az országúton nem javítható, mit tehet a tulajdonos? — Autómentő szolgálatunk éj­jel-nappal igénybe vehető. Hív­ható a 25-809-es telefonszámon. Belföldön, de külföldön is azon­nal tud szállítást vállalni. A szol­gálat természetesen térítéses, de a klubtagok kedvezményt kap­nak a fuvardíjból. — Milyen szolgáltatásokat ve­hetnek még igénybe a klubta­gok, illetve a külföldre utazó autósok? — Igen jelentősek a klub egyéb szolgáltatásai is, amelyek fokoz­zák az utazás, a turisztika biz­tonságát. Hitellevelek kiadásá­val segítséget nyújtunk a külföl­dön bajba jutott honfitársunk­nak. Ezek többféle változatban válthatók ki és meghatározott összeghatárig kifizethető vele az elromlott jármű javítási számlá­ja ; tartalmazhat MALÉV-haza- utazási, alkatrész-utánküldési és jármű-hazaszállítási szelvényt. Ezek igénybevétele esetén itthon forintban kell kifizetni. Nemzet­közi kempingigazolvány kiadá­sával, Casco-» baleset-, és pogy- gyászbiztosításokkal, térképpel, más kiadványokkal zavartala­nabbá tudjuk tenni az utazást. Szeretnénk tovább bővíteni szol- gáltatólhelyeink számát, ennek érdekében — ha tárgyalásaink eredményesek lesznek — a me­gye OTP-fiókjainál, IBUSZ-ki- rendeltségeinél is lehetőség nyí­lik az említett szolgáltatások igénybevételére. Gémes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom