Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-30 / 101. szám
2 © PETŐFI NÉPE • 1986. április 30. Kádár János Angyalföldön Az MSZMP főtitkárának beszéde S£ ‘,'írt,“‘l (Folytatás az 1. oldalról.) Elöljáróban köszönetét mondott a fogadtatásért, majd arr61 szólt, hogy készülünk a munkásosztály hagyományos, nagy szolidaritási ünnepére, amely hazánkban mindannyiunk, az egész nép ünnepévé vált. — Az önök kollektívája jó érzésekkel nézhet az ünnep elé — folytatta —, hiszen, ahogy a tájékoztatókból, az itteni felszólalásokból is kitűnt, az öt alkalommal egymás után elnyert Kiváló Vállalat cím, s a hatodik, amelyre méltán számítanák, bizonyítja munkájuk sikerét. Mai tetteikben közrejátszik, hogy ennek a gyárnak nagyok és sok évtizedre visszanyúlóak a munkásmozgalmi hagyományai. A kapitalista rendszerben is itt mindig volt támasza a magyar forradalmi munkásmozgalomnak. Ez a mai napig érezteti a hatását, például. abban, hogy a párttagok, vagy a törzsgárda aránya jóval meghaladja az országos ipari átlagot. Ez és a szocialista brigádmozgalom ereje minden bizonnyal a sikerek fontos összetevője. Mondhatjuk vágy is: amit elértek, az mindenekelőtt a cselekvési egységnek, az üzemben uralkodó jó politikai légkörnek, rendnek és fegyelemnek köszönhető. Öntudat., felelősség, érdele Kádár János ezután a vállalat munkájának olyan vonásaira hívta fel a figyelmet, amelyek összefüggenek a népgazdaság egészének kulcsfontosságú feladataival. Mint mondotta, ez a gyár a könnyűipari üzemek sorában az elsők között, s igen korán, már a hetvenes években végrehajtotta a világpiac által igényelt termékváltást. — Helyes volt a hagyományokat a vállalat nevében is megőrizni, kiegészítve a műanyagokra utaló új megnevezéssel, de ha körülnézünk, ma már sem jutá-' val, sem kenderrel nem dolgoznak a gépsorokon. Olyan termékeket állítanak - elő, amelyeket az egész magyar ipartól igénylünk: korszerű, valamennyi piacon versenyképes cikkeket. Tudom, nem volt könnyű az átállás — másutt sem az —, gyakran a pihenőnapok feláldozását is megkívánta a kollektívától. De kulcskérdés, hogy ebbe az irányba előrelépjünk. Mint ahogyan az is elengedhetetlen az előrehaladáshoz, hogy az emberek öntudatára, társadalmi felelősségére és az egyéni érdekeltségre egyaránt építsünk. Ez volt az 1968-ban bevezetett új gazdaság- irányítási rendszer, és sok, azóta tett lépésünk lényege. Ügy tűnik, önöknél sikerül a társadalom, az üzemi kollektíva és az egyes ember érdekei közötti összhangot újra meg újra megteremteni. Erre kell törekedni mind szélesebb körben, a népgazdaság minden területén. A fiatalok ügye az egész társadalom ügye A párt főtitkára ezután az elhangzott felszólalások néhány gondolatára reagált. Évről évre egyre többet és jobban kell dolgozni — ismételte meg az egyik hozzászóló szavait, hozzáfűzve: érvényes ez mindannyiunkra, az élet minden területén. A magasabb színvonalú munka mindenkor érvényes követelmény — mondotta. A munkaerőgondokkal kapcsolatos megjegyzésekre utalva a munkásgárda utánpótlását jövőnk egyik nagy kérdésének nevezte. Az egész társadalom ügye ez — hangsúlyozta —, és nem intézhetjük el csak azzal, hogy elmarasztaljuk a fiatalokat, mert érdeklődésük gyakran a könnyedebb életforma felé fordul. — Sok összetevője van ennek. Most csak egyet említek: a szülők felelősségét. Az a szemlélet, hogy „kapjon meg mindent a gyerek, amiben nekünk nem lehetett részünk”, oda vezethet, hogy a fiatal életviteléből hiányzik a felelősségérzet. Enélkül pedig nagyon nehéz megbirkózni az önálló élet kezdésének nehézségeivel. A háromműszakos munkarenddel összefüggésben hangsúlyozta: a jövő útja a folyamatos termelés bevezetése minden olyan munkahelyen, ahol a körülmények ezt lehetővé teszik. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy korszerű technológiát hozzunk létre, nagy értékű, termelékeny gépeket üzemeltessünk, de csak felében-harmadában használjuk ki azokat. Egyetértéssel reagált az adózás korszerűsítését, az igazságosabb adózási rendszer megteremtését szorgalmazó véleményre, hozzáfűzve, hogy napirenden van a jelenlegi rendszer felülvizsgálata és a társadalmi szükségletekhez igazítása. Ez a kérdés ösz- szefügg azzal a törekvésünkkel — folytatta —, hogy az emberek jövedelme egyre inkább megfeleljen a valóságos teljesítményüknek. S ennek a kívánalomnak tulajdonképpen a másik oldala az, hogy a társadalmi igazságosság szempontjait is szem előtt tartsuk, vagyis akiknek magas a jövedelmük, azok nagyobb mértékben járuljanak hozzá közkiadásaink fedezéséhez. A továbbiakban arról szólt Kádár János, hogy napjainkban a közéletben — a sajtóban, a különböző társadalmi és szakmai fórumokon egyaránt — sok szó esik a gondjainkról. — Ez persze nem b=g — mondotta —, mert a hélyzetünk reális megítéléséhez, a gondok megoldásához tudni és beszélni kell azokról. De éppen a valós helyzetfeltárás érdekében szükséges az is, hogy tudatában legyünk az eredményeinknek. Mert ha ezekről nem esik szó, ha elfededkezünk róluk, akkor a munkánk, mindennapos küzdelmünk veszítheti értelmét. — Vannak eredményeink, korszakosak a változások, csak gyakran nem vesszük észre azokat. Évtizedek óta beszélünk példáiul — joggal — a lakáshelyzetről, mint a legfeszítőbb társadalmi kérdésről. De eközben szerte az országban új otthonok százezrei épültek fel. Ma Budapesten 800 ezernél több az önálló lakások száma; ez nagyjából megfelel a,z itt élő családok számának. .—r Én 1931-ben jártam először a Kender-Jutában, akkor egy kommunista röpgyűlést szervez— üimieKszem a rosszul ui tűzött, falvakból bejáró munkásasszonyokra, sokuk arca 30 évesen már egy-két évtizeddel többet mutatott a valóságos koruknál. Nézzünk körül ma az országban: egyre inkább ennek a fordítottja igaz! Ilyenkor, a május elsejei ünnepen el-elnézegetem á szüleik oldalán felvonuló gyerekeket. Az ő gondtalan vidámságukat látva csak arra gondolhatok: ha semmi másért, de értük érdemes volt küzdeni. Életkörülményeink változásában benne vannak a szocialista rendszer eredményei, értelmet, tartalmat adnak dolgozó népünk erőfeszítéseinek. Vívmányaink megbecsülésének fontosságáról szólva Kádár János emlékeztetett arra: a szocializmus kezdeti időszakában először az igényeket, a vívmányokat, a jogokat hirdettük meg, és csak azután fogtunk hozzá az ehhez szükséges anyagi feltételek megteremtéséhez. S ez a gyakorlat azóta is vissza-visszatér. Bevezettük például az ötnapos munkahetet, és ma már sokan azt is értetlenkedve fogadják, hogy megpróbáljuk elkerülni a három- vagy négynapos munkaszüneteket. Én azokkal értek egyet, akik látják ennek a hátrányait, mert a három nap igen nagy kiesést jelent az ország egészének teljesítményét tekintve, és különösen káros, hogy ez gyakorlatilag legalább további kétszer fél nap kiesést jelent. Teljesítmény szerinti bérek A teljesítményfedezet szükségessége elsődleges a bérezésben is. Ebben az üzemben is jelentősen növekedtek a keresetek, de úgy, hogy megteremtették ennek feltételeit a vállalati ipaunkában. Csak ezen az úton lehet járni. Hiszen előrejutni csak úgy tudunk, ha a szavakat tettek követik. A magyar nép történelmi útja a szocializmus, ebben az országban munkával, a szocializmus erejével boldogulhatunk. A párt főtitkára végezetül arról szólt, hogy feladatainkat bonyolult nemzetközi körülmények közepette kell elvégezni. A külpolitikai kérdéseket érintve rámutatott: a Szovjetunió, a Varsói Szedődv^kesavas- latai igazságosaik, mindkét fel érdekeinek megfelelnek. A tömegpusztító fegyverektől mentes világ megteremtésére vonatkozó program, az egyenlő biztonság koncepciója, a kölcsönös ellenőrzés mellett megvalósuló leszerelés indítványa, rrtind-mind egy békésebb világ megteremtésére ad lehetőséget. Biztató válasz azonban a másik oldalról még nem érkezett: ellenkezőleg, újabb feszültséget keltő lépésekről érkeznek hírek. Pedig nincs más út az emberiség előtt, mint a béke, s ezt fel kell ismernie mindenkinek, függetlenül attól, hogy milyen a világnézete. Két társadalmi rendszer van, s ha élni akarunk, akkor meg kell tanulnunk egymás mellett, békében élni. Bízom abban, hogy ezt minden érdekelt fél megérti, s a józanság kerekedik felül — mondotta Kádár János, majd további sikereket kívánva búcsúzott el vendéglátóitól. Megsérült egy atomreaktor Az ukrajnai* Csernobilban levő atomerőműben hétfőn megsérült egy reaktor, többen megsebesültek, az áldozatok számáról és a károk mértékéről részletek nem ismeretesek. A sugárveszély elhárítása azonnal megkezdődött. Tegnap reggel a hírügynökségék azt jelentették, hogy Skandinávia fölött az átlagosnál nagyabb radioaktivitást észleltek. Dr, Fehér István, a Központi Fizikai Kutató Intézet sugárvédelmi főosztályának vezetőije szerint csekély a valószínűségé annak, hogy Magyarország fölé érkezzen egy radioaktív felhő. Intézetükben éjjel nappal kétféle mérést végeznek. Az egyik a gammasugárzással kapcsolatos, eddig műszereik erről semmiféle változást nem mutattak ki. A másik mérésük a radioaktív jód- és VIETNAM egyéb izotópok megjelenését vizsgálja. Ezek is igen nagy távolságra képesek „utazni”. Elvileg elképzelhető, hogy ebből juthat Magyarország légterébe, de a valóságban ennek igen kicsi a valószínűsége. * * * A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint az Országos Meteorológiai Intézet és az Országos Polgári Védelem Meteorológiai Szakszolgálata folyamatosan műszeres légköri vizsgálatokat végez. A mérések hazánk légrétegeiben a csernobili atomreaktorban keletkezett sérülést követően sem mutatnak változást. Az intézetek szakértőinek megállapítása szerint a reaktor sérüléseiből adódó következmények a későbbiekben sem veszélyeztetik lakosságunkat és környezetünket. BELGIUM: Erősödő bányászsztrájk A belgiumi Limburg szénmedencéjének 20 ezer bányásza hétfőn folytatta egy hete megkezdett sztrájkját és elhatározta: követelései kiharcolásáig nem hagyja azt abba. A sztrájkolok a kormány ama terve ellen tiltakoznak, hogy az állami költség- vetés nagy hiányának csökkentésére veszteséges bányaüzemeket akar bezárni és a munkásokat elbocsátani. A sztrájkotokat felháborította, hogy* Martens miniszterelnök válasz nélkül hagyta levelüket, amelyben küldötteik meghallgatását kérték. A sztrájkoló bányászok hétfőn haragjukban már pályaudvarokat foglaltak el és főútvonalakat, csomópontokat torlaszoltak el. r Áprilisi győzelem Tizenegy éve, éppen a nemzetközi munkásosztály legnagyobb ünnepének előestéjén Saigon (ma HoSi Minh-város) felett, az elnöki palotán már a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányának zászlaja lengett. A vietnami nép a legszebb május 1-jei ajándéknak örvendezhetett: egész Dél-Vietnam felszabadult! Évtizedekig tartott a küzdelem a japán, a francia, majd az amerikai elnyomók, a régi és az új gyarmatosítók ellen. A- győzelemben oroszlánrésze volt annak az összefogásnak, amely Dél-Vietnam hazafias erői és északi testvéreik között valósult meg, s amelynek során hatékonyan kapcsolták öszsze a katonai, politikai és diplomáciai erőfeszítéseket. Ennek is köszönhető, hogy a véres küzdelem befejező szakasza nem kívánt fölösleges áldozatokat és nem adott módot az imperializmus szélsőséges katonai köreinek a beavatkozásra. Most, e győzelem évfordulóján ha számvetést akarunk készíteni, elmondhatjuk: a Dél-Vietnam felszabadítása után hamarosan ismét egységes Vietnam népe a munka frontján is szép sikereket ért el azóta, s remélhetőleg mihamarabb már teljes figyelmét és energiáját csak a békés országépítésnek szentelheti. Javaslat kecskeméti főiskolára Harmincöt éves a Kodály iskola (Folytatás az 1. oldalról.) méti. Az emberformálás, az érzelmi nevelés különösen fontos az érzelmeket kevésbé becsülő korunkban, amikor különböző okokból csökken a kultúra hatékonysága. A továbbiakban arról szólt, hogy tapasztalatai szerint Kodály szülővárosában jó úton haladnak. Bízik abban, hogy a gimnáziummal, majd szakközépiskolával bővült énekes iskolán kívül zenei főiskolája is lesz a hírős városnak. A jó hangulatú, színvonalas hangversenyen fellépett a kicsinyek kórusa (vezényelt: Ubrizsy- né Érsek Éva), az általános iskola kórusa (karnagy: Sipos Erzsébet), a gimnáziumi vegyeskar (vezényelt: Smuta Attila), a középiskolai leánykar (P. Párdányi Judit irányításával) és a zene- művészeti szakközépiskola kórusa (karnagy: Kiss Katalin). Noha a megyei művelődési központ színháztermének a hangvető fal használhatatlansága miatt a szokottnál is rosszabb az akusztikája (a szólamok nem hallották egymást), valamennyi kórus jó, az iskola hírnevéhez és az alkalomhoz niéltó teljesítménnyel segítette az est sikerét. A közönség különösen Kodály Angyalok és pásztorok című, az általános iskolások által előadott művét, valamint Bartók Falun című remekét — ezt a középiskolai leánykar szólaltatta meg, Kemenes András zongorakíséretével — jutalmazta hosszú tapssal. A hangszeroktatás magas s?ín- vonalát Liptai Gabriella (gordonka) Gellén Christa és Sze- lecz Nikolett fuvolakettőse (Völ- gyesi Zsuzsa zongorakíséretével), Szűcs Zoltán, Klenyán Csaba, Szabó Bálint és Papesch László klarinétnégyese, valamint Rubinstein—Liszt: Az Acra című művét zongorán megszólaltató Erdei Márta tanúsította. Horváth Hajnalka és Kovács Miklós zongorakettősét is tetszéssel fogadták. A népi hagyományok ápolása fontos része az iskolai nevelésnek, ezért került az első osztályosok népi játéka (tanár: Nagy Béláné), valamint a Gergely-já- rás a műsorba. Ez utóbbinál közreműködött az általános iskola kórusa Sárosiné Szabó Márta vezetésével, Rajz Istvánná Kiss Katalin tanár és több ötödik osztályos diák. A szép hangverseny — amelyen megjelent Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, valamint a megyeszékhely kulturális életének számos vezetője — Händel Herkules választása című műve zárókórusával fejeződött be. A zeneművészeti szakközépiskola kórusát, zenekarát Kiss Katalin vezényelte. Méltán ünnepelte a közönség valamennyiüket. Azzal a megnyugtató tudattal távoztak a megjelent szülők, érdeklődők, hogy a Nemesszeghy Lajosné kezdeményezésére 35 éve megteremtett új énekes iskola — hála. az utódok ügyszeretetének — további gazdag terméssel biztat. H. N. (Folytatás az 1. oldalról.) képző és óvónőképző intézetet egy szervezetbe kell integrálni. 1986. szeptembertől pedig egyebek között a Budapesti Műszaki Egyetemen természet- és társadalomtudományi kar, a Miskolci Nehézipari Egyetemen pedig társadalomtudományi kar létesül,, amelyek alapvető feladatta a mérnök- és műszaki pedagógusképzés, valamint a mérnökök közgazdasági képzése. Az integráció során lehetővé válik az is, hogy az intézetek karai nagyobb önállóságot kapjanak. A vitában több képviselő kifejtette: a társadalmi-gazdasági igények rugalmas kielégítéséhez alapvetően fontos az integráció, s a többlépcsős képzés miséges szűrővizsgálatok elvégzése. Ennek az alaprendeltetésnek kiválóan megféleltek, emellett repülőorvosi tapasztalataikat jól kamatoztatták a polgári egészségügyi ellátásban is. A BHSE sportolóinak, az ifjúsági törnászválogatott lányainak, több hegymászó expedíció tagjainak, valamint a válogatott sakkozók speciális vizsgálatára is jutott idejük. Részt vettek a Balatonfüredi Honvéd Szanatórium és az Állami Szívkórház rehabilitációs programjában, valamint a Cavin tan-programban. A Chinoin Gyógyszergyárral és a Hollós József kórház belgyógyászati osztályával a depogén gyógyszereket próbálták ki. A tudományos kutatásuk jelentős lépésekkel haladt előre: a balatonfüredi kardiológiai napokon, a drezdai repülőorvosi és az Interkozmosz-kongresszuson elhangzott előadásaik széles visszhangot váltottak ki. Több sárnak ez csak egyik oldala. Mindez az alkotó ember nélkül csak az eredmények töredékét hozná. A szövetkezet szorgos tagsága nemcsak a közös földeken, a gazdaság. tehenészetében tevékenykedik, hanem a háztáji kisgaz- dlaságokban. is. így a Munka Vörös Zászló Érdemrend, amit Kállai Gyula adott át dr. Berta "Jenőnek, mindannyiuk munkájáelőbbi megvalósítása. Dr. Gajdócsi István (Bács-Kiskun m.) szólt azokról a társadalmi erőfeszítésekről és kezdeményezésékről, amelyek a nevelés-oktatás feltételeit javítják. A felsőoktatással kapcsolatban meggyőzően bizonyította: szükséges, hogy tanítóképző főiskolává alakuljon át a Kecskeméti Óvónőképző Intézet. Támogatta a Művelődési Minisztériumnak' azt az elképzelését, amely a szervezeti változást tartalmazza. A gyakorlatban már évek óta készítenek fel óvónőket és tanítókat itt a hivatásukra. A kecskeméti főiskola feladatai közé tartozna majd — a helyi énekés zenei intézményekkel együttműködve — az ének- és zenepedagógusok képzése is. tudományos intézettel, kórházzal van szoros szakmai, tudományos kapcsolatuk, s rendszeresen továbbképzik az intézetben a szak- és a csapatorvosokat. Jelentős az anyagi eszközökkel való ésszerű takarékoskodás eredménye. A karbantartás, javítás jó megszervezésével 400 ezer, kilenc újítással több mint másfél millió, az import fogyóeszközökkel való ésszerű bánásmóddal 318 ezer, az egyéb anyagokkal való jó gazdálkodással pedig több mint 60 ezer forint megtakarítást sikerült elérniük. A Szocialista Munka Intézete oklevelet Bartha István alezredes, a Magyar Néphadsereg Had- tápfőnöksége pártbizottságának titkára nyújtotta át dr. Kovács Jenő orvos ezredesnek, a ROV- KI parancsnokának. Dr. Hideg János orvos vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálatának főnöke egyéni kitüntetéseket adott ót. nak elisimerése. Hárman a Ter- fhélőszövetkezétélí 1 OíÜzáÜ&s' "tanácsának Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért járó kitüntetését, hatan pedig miniszteri dicséretet vehettek át. Az ünnepség után a termelő- szövetkezet székházában felavatták Nagy Kristóf fafaragó agrártermelést megörökítő dom- borművét. Cz. P. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® Intézkedések az atomerőmű sérülése után Minit szovjet részről korábbam már közölték, a Kijievtől 130 kilométerre északra fekvő csernobili atomerőműben szerencsétlenség történt. Az előzetes felmérésék szerint a szerencsétlenség az atomerőmű négyes számú energ i a blokk j á n ak egyik helyiségében történt, összeomlott a reaktor épületszerkezetének egy része, megsérült a reaktor és bizonyos mennyiségű radioaktív anyag szivárgott ki. Az erőmű tová.bbi három eniergiablokkját leállították. Ezek sértetlenek és jelenleg tartalék állapotban vannak. A szerencsétlenség következtében két ember meghalt. Megtették a iegsürgősébb intézkedéseket a szerencsétlenség következményeinek elhárítása érdekében. Az atomerőműhöz tartozó lakótelepről, és közelben fekvő három további lakott településről a lakosságot elszállították. A Szocialista Munka Intézete (Folytatás az 1. oldalról.) Szovjet küldöttség Bács-Kiskunban A Hazafias Népfront munkájával ismerkedtek Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének küldöttsége, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására tartózkodik hazánkban. A delegáció vezetője Jevgenyij Ivanov, az SZBTSZ elnökségének első elnökhelyettese, tagjai Julija Rjabkova, az SZBTSZ elnökségi tagja és Viktor Jeszakov, az SZBTSZ titkára. Kíséretükben volt Ivan Bagyul, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa és Ribánszki Róbert, a HNF OT titkára. A vendégeket Kecskeméten Farkas József megyei népfront- titkár köszöntötte, majd beszélt Bács-Kiskun megyéről, a népfront szervezeti felépítéséről, s a 187 HNF-bizottság munkájáról. Különösen ez utóbbira volt kíváncsi a szovjet -delegáció. A küldöttséget fogadta Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, s tájékoztatást adott a megye nemzetközi kapcsolatairól, értékelve a múlt héten lezajlott krími napok eseménysorozatát; szólt a pártélet időszerű kérdéseiről is. A vendégek ezután Kecskemét nevezetességeivel ismerkedtek, majd felkeresték a Helvéciái Állami Gazdaságot. A delegáció az esti órákban visszautazott Budapestre. V. T. A fajszi Kék Duna Tsz kitüntetése • ' •-■W. -,rt Í.--rí A tfU trrOiOXOyi í'YíátU (Folytatás az 1. oldalról.)
