Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-29 / 100. szám
4 9 PETŐFI NÉPE 9 1986. április 29. FALUSI ÉRTELMISÉGIEK A fürészhal " — Milyen! a viszonya a férjével? — kérdezték a fűrész- hajtól. — Hát milyen lehet a viszonyom ezzel a faibuskával ? — felélte az. » A borjú — iMi újság? — kérdik a borjútól. — A kapu. Az új — feleli a borjú. 9 A medve — Mi a legfontosabb ön szerint az életben? — kérdezik a medvét — A legfontosabb dolog az, hogy legyen jó erős mancsunk. HUMOR A Lityeraturaaja Gazetából — No és mi a véleménye a zenéről? — Megsúgom, csak jöjjön még közelebb. * A holló A hollót megkérdezik, hogy mi a véleménye a fehér Ihollóről: — Befeketíteni! — válaszol a holló. A méhecske — Ugyebár egy kilogramm méz összegyűjtéséhez önnek 67 ezerszer kell kirepülnie a virágokra? —‘ kérdezik a méhecskét. — iNem számoltam. Nem érek rá — -mondta, — és elrepült a mezőre. A várható időjárás Holnapra olyan idő várható, hogy a jó gazda még a kutyáját sem szívesen zavarja tó a lakásból. Holnapután aztán már nyugodtan ki lehet zavarni. • 9 Kutya-macska barátság Ha kutya és macska közt barátság létezik, ez vagy az állat- idomár dicsősége, vagy a kutya és a macska ellen irányuló akciója. K. J. Kömpöci közérzetjelentés 9 Beregszászi István tanár: — Fiatal pedagógusként mindennel megbíztak. 9 Dr. Mihályit György: — A Mercedes ne tévessze meg! goskodik a menyasszony óvónő. Ha Kömpöc nagyobb település lenne, az esküvő után ide költöznének. De más életvitelre rendezkedett be, amin változtatni mái1 nem akar. — Háromezer-nyolcszázhúsz forint az alapfizetésem, erre jönnék a pótlékok — magyarázza Szik óra Éva. — A bórietköltség java részét is téríti a tanács. Jó kapcsolatban vagyok a helyi pedagógusokkal!, a szülőkkel, a község vezetőivel. Sok szép emlék fűz Kömpöehöz, felejthetetlen évéket töltöttem eddig itt. S hogy elmenjek innen, még meg sem fordult a fejemben ... Legyen példakép Beregszászi István tanár lassan harminc esztendeje Kömpöc lakója, és ö sem gondolt még arra, hogy elmenjen a faluból, új közösségben keresse helyét. Annáik idején a félegyházi tanítóképzőben arra nevelték: becsülettel álljon helyt a munkában, legyen példakép. S amikor az egykori tanítványai felkeresik, érzi, sikerült megszerettetnie magát a gyerekekkel. — Feleségem idevalósi, én kecskeméti vagyok — kezdi a beszélgetést. — íliiaital pedagógusként szinte mindennel megbíztak a tantestületben, 1957-ben mi alapítottuk meg a faluban a KISZ-t, színjátszókká! foglalkoztáim, irányítottam az úttörőcsapatat, az MHSZ tevékenységét. Most a fiatalabbakra várnak ezek a teendők. Sok jó ismerősünk, barátunk van, akikkel együtt váltunk felnőtté, együtt építettük a falut, a házakat. Ahol egykoron orgonasövény állt, ma emeletes ház látható. A község fejlődése nyomon követhető ... Nekünk is van kényelmes otthonunk, A közérzetemet kérdezi? Ha valaki kiegyensúlyozott életet ól, nem zavarja semmit, nincs baj a lelkiismeretével, ritkán kell „orvoshoz” mennie, hogy nem jó a közérzete ... Én is így vagyok ezzel. A falubeli itanárok, értelmiségiek jól érzik magukat, ha élvezettel végzik munkájukat, hivatásuknak élhetnek, ráadásul elegendő fizetéssel a zsebükben, nem okoz gondot a település peremhelyzete ... • S az sem, hogy a művelődési házban jelenleg vegyesbolt kapott helyet. Hogy olyan csöppnyi a posta... Hogy ritkán jár arrafelé autóbusz... Hogy hét-nyolc utca van... Hogy alig van ezer lakó... Hiszen nemcsak ezek határozzák meg a diplomások közérzetét. Börzéik Tibor Vándortáborozás előtt a szarkási úttörőknél Kömpöc peremhelyzetben van. Kistelek és Kiskunmajsa között található az alig ezer lakost számláló, nyugodt hangulatot árasztó kisközség. Ritkán fordul meg arrafelé újságíró, archívumunkban is csak hét cikket találtam a faluról, amit az utóbbi négy évben írtunk. Ezúttal a kömpöci diplomások közérzetére vagyunk kíváncsiak. Orvos és párttitkár Dr. Mihályfi György körzeti orvosra várok a rendelő folyosóján. Nincsenek sokan, türelmes vagyok. Az udvaron Mercedes áll, bizonyára a szolgálati laikáis is kielégíti az orvos igényeit. — Mivel kínálhatom meg? — kérdezi vendéglátóm. Egy kávéban egyezünk meg. Közben szorgalmasan jegyzetelem ,Jköz- érzetjelentését.” — Tizennegyedik éve vagyok Kömpöcön. Szegeden végeztem, ott egy esztendőt húztam l!e körjeti orvosként, de össze sem lehet hasonlítani a falusi tevé- kenykedésislel. Én voltam itt az eiső körzeti orvos. Kezdetben gyakran kellett harcolni bizonyos dolgokért, hiszen a falusi értelmiséginek akkor jó a közérzete. ha a köz.ségvezetők megadják a támogatást. Keresetemmel elégedett vagyok, hétezer- száz forint a fizetésem. A lakás •kenyelmeSi, otthonos... Valóban barátságos. — S a Mercedes? — érdeklődöm, miután úgy gondolom, márkás kocsija nincs minden falusi értelmiséginek. — Ne tévessze meg. a Merkúrtól való, leadott kocBi — kapom a választ. — Sokat járok vele. Szinte hetente megyek Kiskunhalasra. bonctand továbbképzésre. PártMadaitaim is vannak a városban. S a vadászás... Számomra ez jelenti a kikapcsolódást. a környezet lenyűgöző. valóban alkalmas a pihenési«. Mii kell a nyugodt élethez? A család hangulata is számít, s Mihályfiék jól érzik magukat Kömpöcön. A feleség Kistelekre jár át tanítani, s hogy közel a város, ez azért is fontos, mert «általában ott vásárolnak be, oda tárnak szórakozni, művelődni a kőmpöciek. — Érzem, hogy megbecsülnek a faluban — mondja a doktor. — Az orvos először párttag raajd tanácstag, aztán vb-tag lesz, egyszóval számítanak rá a közéletben. így .történt ez az én esetemben is. 1980 óta párttitkár vagyok Kömpöcön. Ügy gondolom, mint orvosi, tudok az embereken segíteni, ha ügyes-bajog dolgaikkal hozzám fordulnak, ráiittiitkárként pedig még többet intézhetek éli bizonyos fórumokon jobban mghallgatnak. Ha nem kap szenet a vevő, ideges, de ntem biztos, hogy a Seduxen oldja meg a problémáját ... Vezető óvónő Majsáról Már-már kömpöoinek érzi magát Szikora Éva, az óvoda vezetője. Kapott volna szolgálati lakást, de mégis úgy döntött, inkább vállalja a kijárás hátrányát. Kiskunmajsán él szüleivel. — Négy éve végeztem Kecskeméten, az óvónőképző intézetben. Pályázat útján kerültem a faluba, 1982. július elsején. Majsán nem volt állási csak szerződéses helyet ajánlottak. Szeretem a hivatásomat, azért is érzem kitűnően magam Köm- pccön, mert elgondolásaimat megvalósíthatom, s a felszerelés*, a 'környezet is jó. Tavaly lam- bériáztak, bevezették a központi fűtést, a játékbfirodálorn szintén hangulatos. Tizenhat óvodás jár ide. Kevés gyermek születik Kömpöcön, s miután nincs megfelelő munkalehetőség a faluban. a fiatalok eljárnak Kistelekre. Majsára. Sokan el is költöznek. Éva ötkor kel, hat óra hét perckor gördül ki a majsiai állomásról a busz. A napi munka elvégeztével, a fél négyes járattal hagyja el a falut. Otthon a háztartásban, a kiskertben szoir9 Szikora Éva vezető óvónő: — Jól érzem magam, mert elgondolásaimat megvalósíthatom. (A szerző felvételei) Rejt vényfejtőknek Az elmúlt alkalommal közölt rejtvény helyes megfejtése: Sem emlék, sem varázslat. A helyes megfejtést beküldők közül a következőknek kedvezett a szerencse,. részükre könyvjutalmat postáztunk: ifj. Zsvkla István, Kerekegyháza; Keresztúri Ildikó, Kiskőrös; Kugelmann Péter, Scdtvad- kert; Király Róbert, Orgovánv; Várkonyi Irén, Dörrusöd; Cseri István, Kiskunfélegyháza; Szabó Gábor, Hetényegyháza; Horváth Piroska, Tompa; Szommer Roland, Kecskemét; Csohány József, Akasztó. Az úttörőmozgalom 40. évfordulójához kapcsolódó FILMES TOTÓ kérdései Csalás az ötösért Az osatálytátkár mit tesz azért, hogy ne maradjon Se a 6. b? Hurrá, nyaraltunk Miért zárják ki az úttörőtáborból Kosztyát ? Gyermekrablás a Palánk utcában Mi a „gyermekraíbiás” igazi oka? Mennyi váltságdíjat (követetnek Lajcsiért? Sortűz egy fekete bivalyért Mely jelenetekből derül ki, hogy mikor játszódik a történet? Milyen tárgyak utalnak erre? Szafft Melyik nagy írónk regényében született meg az eredeti Szafíi? Milyen alakiban menti meg először Szatti Jónás életét? Minden városi úttörő megirigyelheti a szarkási úttörők iskoláját, annak környezetét, tisztaságát, rendjét. Ottjártunkkor az udvaron virágba borult facsoport mellett testnevelési órát tartottak. A friss levegőn hajladozó gyerekek élvezhették a tavasz üdítő levegőjét. Az úttörőszobában beszélgettünk. A Dobó Katalin úttörőcsapat tagjai örömmel szóltak a közelgő nyár nagy eseményéről, a kéthetes vándortáborról, amit csapatvezetőjükkel, Tóth-Szőllős Mihállyal terveznek, s melyre már hónapok óta készülnek. Bódogh Szabolcs, Petreczki Zoltán, Nagy Zoltán, Bodor Erika, Hegyi Tünde, Csontos Mónika, Her- czeg János, Nagy Erzsébet, Marton Szabolcs, Kárpáti Irén, Major Ildikó, Kovács Andrea, Pulai Zoltán, Juhász Zsolt foglalták össze a legutóbbi gyalogtúrával és az úttörőéletükkel kapcsolatos élményeket. — A Pilisben túráztunk, nagyszerű volt, mondták. Húsz kilométert gyalogoltunk, mégsem fáradtunk el... — Többnapos kiránduláson is részt vettünk az ország nyugati határán. Láttuk a kőszegi várat, voltunk Fertődön, Sopronban, koszorúztunk Nagy- cenken és megnézhettük a könyvtárat Pannonhalmán. — É_s ezek a kirándulások tulajdonképpen próbák, főpróbák voltak számunkra ... — Az idei kéthetes gyalogtúrátok hol lesz? — A Balaton-felvidéken. Tapolcáról indulunk, majd a Bükkben, a balatoni községekben, városokban ismerkedünk a nevezetességekkel. Érintjük Badacsonyt, Füredet, Tihanyt. Harmincötén megyünk, hátizsákkal, gyalog ... Sokba kerülnie, ha nem gyűjtenénk papírt, vasat a MÉH-nek. Az Alföld Szakszövetkezetben szilvát szedtünk. Segítenek paitronó'Lóink is: a kecskeméti reszelőgyár, az Alföld Szakszövetkezet, ahol szüléink dolgoznak, a Magyar Néphadsereg Kilián György KlSZ-alap- szervezete, meg mások is. — Hogyan készültök a nagy útra? — Mindennap erről beszélünk, útikönyveket olvasunk, s gondolatban már gyalogolunk a gyönyörűszép tájakon. Persze azért van más érdekes do- l,°g is nálunk. Nagyon szépek a gyermeknapok, az úttörőavatások. Ilyenkor meghívjuk szüleinket és a csapat patronálóit is. Mivel nincs nagytermünk, az udvaron tartjuk ezeket az ünnepélyeket. • Cttörőavatás a szarkási iskola udvarán. — Szeretjük szakköreinket. A kézimunka-, a sport-, a bábszakkör és a vöröskeresztes csoport már évek óta jól működik. Most az őrsvezetők fórumára járunk, ahol kutatjuk a csapat, az Iskola múltját... Elég kevés a dokumentum, de annál többet beszélgettünk az úttörőmozgalomról szüléinkkel. Elmondták, hogy mennyire szerették ezt az iskolát, hogy milyen szép ünnepélyeik voltak. — Az én édesanyám — ezt Major Ildikó mondta — még a nyolcadikos bizonyítványát is megmutatta nekem. Kitűnő tanuló volt. Büszke vagyok rá! Az úttörőszoba falát az elmúlt évek versenyeinek írásos emlékei borítják. Petreszki Zoltán csapattitkár ugyancsak jól szerepelt a mesemondó-versenyeken, Kecskeméten: két alkalommal a második, egyszer pedig a harmadik helyen végzett. Búcsúzául arra kértem az iskola úttörőit, mondják el, miért szeretik iskolájukat, csapatukat. Nem töprengtek hosszan a válaszon: — Kilen even egyen vagyunk, isimerjük egymást valamennyien. Ide jártak szüléink, s tőlük azt tanultuk, hogy tiszteljük nevelőinket, akik értünflc fáradoznak. Mindent közösen csinálunk, ha kell, se>- gítün-k egymásnak. A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban tartották meg a hagyományos Kazin- czy-versenyit Kecskemétről és a környező községek iskoláiból harminckilenc gyermek érkezett, s mondta el a bírálók előtt a kötelező és a szabadon választott prózát. Kazinczy-verseny Az ötödik—hatodik osztályosok vetélkedőjének első helyezettje Kállai Szilvia (Izsák), a második Szemerédi Anita (kecskeméti Kodály iskola), a harmadik pedig Megyes Melinda lett (kecskeméti Hunyadi János iskola). A hetedik és nyolcadik osztályosok közül első lett Kazy Csilla (Lánchíd utcai iskola), második Veszelszki Ilona (II. Rákóczi Ferenc iskola), harmadik pedig Kri- zsán Anikó (Jókai Mór iskola). KISVÁLLALATOK, KISSZÖVETKEZETEK, GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, POLGÁRI JOGI TÁRSASAGOK! ^DUTÉP ▼ ▼ KECSKEMÉT A DUTÉP 2. sz. telepét felparcellázva felkínálja megvételre A telep út—közmű csatlakozása biztosított. Szükség esetén szolgalmi joggal az iparvágány használata is megoldható. DUTÉP, 6000 Kecskemét, Klapka u. 34. Eőry Kálmán, telefon: 28-799/233. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET
