Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-29 / 100. szám
1986. április 29. W PETŐFI NÉPE ® 5 ÉLENJÁRÓ SZÖVETKEZETEK Minőség, hatékonyság, export Ahhoz, hogy megyénk ipari szövetkezetei meg tudják valósítani a VI. ötéves tervüket, tevékenységük minőségén kellett változtatni. Volt, ahol ez sikerült a termelési szerkezet, a korábban kialakult módszerek lényeges módosítása nélkül, volt, ahol a teljes megújulás garantálhatta a várt eredmények elérését. Több, hagyományos szervezeti formában működő szövetkezet kisszövetkezetté alakult, mások a szolgáltató tevékenységük folytatására leányvállalatot hoztak létre. Újonnan alakult kisszövetkezetek léptek a termelői és a lakossági igényeket kielégítők sorába. A termelés növelésében, tevékenységük minőségének javításában nemcsak egymással és más gazdasági egységekkel versengtek (végső soron a minél kedvezőbb piaci pozícióért), hanem tulajdonképpen önmagukkal is, azaz korábbi eredményeik javítása, túlteljesítése volt egyik fontos célkitűzésük. A munkaversenyben élenjáró ipari szövetkezeteink közül a legjobbakban a napokban került, illetve kerül sor a kitüntetéseket átadó ünnepségekre. A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet 1977 óta minden eszteinídőben a munkában élen járók között ttalálható: a múlt évi eredményei alapján ismét elnyerte az Ipari Minisztérium Kiváló Szövetkezete címet. A több mint hétszázhatvan dolgozót foglalkoztató szövetkezet termelésének értéke 245 millió forint volt 1985-ben, ez 32 százalékos növekedést jelent a VI. ötéves tervben. Többféle termékük közül talán a legismertebb a bukósisak. Az árutermelés mellett szolgáltató tevékenységet is folytatnak. Ezen belül 22 millió forint volt a lakossági szolgáltatás— az építőipari, az autójavítás stb. —, 23 millió forint a fogyasztási szolgáltatás — a fodrászat, cipőjavítás stb. — árbevétele. Nyereségük megközelítette a 29 millió forintot. Autójavításra tavaly leányvállalatot alapítottak. Termelési struktúrájukban lényeges változtatást nem terveznek, viszont a piac igényeinek megfelelően korszerűsítik termékszerkezetüket. 1986-tól kezdve több importot helyettesítő gépalkatrészt, termosztátszelepet gyártanak. Kiváló Szövetkezet lett a Kecskeméti Asztalos- ipari Kisszövetkezet. Korszerű, jó minőségű stílbútorokat gyártanak, ennek feltételeit az elmúlt években megteremtették. Termékszerkezetüket korsze- i ürítették, a kolóniái bútorcsaládjukat újabbakkal egészítették ki. Közvetett tőkés exportjuk értéke 3,1 millió forint volt az elmúlt esztendőben, az importot helyettesítő stílbútor gyártásának növelésével hozzájárulnak a népgazdasági egyensúly javításához. Kisszövetkezetté az idén januárban alakultak, mivel piaci lehetőségeik igen jók, továbbra is ko- lonj^l bújn^o^ gyártanak. Újdonság viszont, hogy 1986-tól „kimaradt" anyagból kisbútorokat is ké• Készülnek Kiskőrösön az export-bukósisakok. (Archív felvétel) Jó munkája, eredményei elismeréseként az ágazati minisztérium oklevelét kapta a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet és a Kiskunfélegyházi Asztalosipari Kisszövetkezet. Az Ezermester tevékenységének túlnyomó részét a készárutermelés teszi ki, az általuk gyártott vegyi fülke határainkon túl is ismert és elismert. iMúlt évi termelési tervüket túlteljesítették, jelentős mértékű volt szocialista és tőkés exportjuk. Ez utóbbi növelésére törekednek az idén, egy NDK- beli partnercégükkel együttműködve pedig két új termék gyártásába kezdenek. A kiskunfélegyházi aszrtalasszövetkezet 1982-ben alakult kisszövetkezetté: azóta bebizonyosodott, hogy a tagok döntése helyes volt. Termelésük dinamikusan növekedett, gazdasági mutatóik azt jelzik, javult a munka minősége. A bútorpiacon valamennyi termékük keresett, ezeket a szövetkezet szakemberei tervezik. Egyedi megrendelésre is készítenek bútorokat, e tevékenységükben lépést akarnak tartani a növekvő igényekkel. Az OKISZ vándorzászlaja ezúttal a kecskeméti Építő- és Szolgáltató Ipari Szövetkezethez került. Kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezet, legfontosabb tevékenysége a magánerős lakásépítés segítése Bács-Kiskun megyében. Elsősorban e szolgáltatásuk fejlesztését tervezik a közeljövőben. A Megye Kiváló Szövetkezete címet a Kecskeméti Alumíniumipari, a jánoshalmi Bácska Ipari, a Kiskunfélegyházi Háziipari, és a szintén félegyházi Építőipari Szövetkezetnék ítélték oda. Almási Márta EGYIK HELYEN FELESLEGES, MÁSUTT HIÁNYZIK Eszköz- és vagyongazdálkodás az áfészeknél A MÉSZÖV ellenőrzési irodája megvizsgálta az áfésztek eszköz- és vagyongazdálkodását. A tapasztalatokat a megyei elnökség összegezte a napokban. Megállapították, hogy a szövetkezeteknél az anyagokkal, készletekkel, fogyó- és állóeszközeikkel, Ingatlan okkal, valamint a pénzügyi követelésekkel valló gazdálkodós sokait javult. Az áruval és a göngyölegekkel igyekeznek jól gazdálkodni az egységvezetők. Több szövetkezetben ösztönzőkkel segítik a zökkenőmentes munkált, a jó gyakorlót azonban még nem vált általánossá. Olyan tapasztalat is van, hogy a készlet túllépéseket, vagy a forgási idő be nem tarlósát következmények nélkül hagyták, vagyis aiz ebből származó költségeket nem hárították át a szabályokat megszegőkre. A legjobb hatékonysági mulatókká dolgozó áfészeknél is lehet találkozni olyan felesleges fogyóeszközeikkel, anyagokkal, amelyeket máshol használni tudnának. Jó módszer, hogy néhány áf észnél árverést rendeztek, vagy hirdetés útján értékesítették, esetleg bérbe adták a feleslegessé vált magasabb értékű fogyóeszközöket. A példákat érdemes követni. Eredményesek a szövetkezeti vagyon megóvására tett intézkedések. Beszerezték és felszerelték azokat a készpénzmegőrző és -szállító eszközöket, amelyek megfelelő biztonságot nyújtanak. Több helyen már olyan tűz- és betörésjelző készülék van Kecskeméten, amely a rendőrkapitányságnál azonnal jelez. A va- gyonmegóvás fogalomkörébe tartozik az anyagok, eszközök, áruk tárolása, raktározása is. E tekintetben — a számottevő javulás ellenére — még sok a gond. Különösen a tüzép-telepeken, a felvásárflóhelyeken, egyes szövetkezeti üzemeiknél nincs elegendő, megfelelő raktár. A vagyonvédelemhez tartozik a leltározási, amelyet terv szerint, mindenütt lelkiismeretesen elvégeznek a szövetkézétek. Javult a 'Leltározás tartalmi színvonala és az elszámolási fegyelem. Éhben jelentős szerepe van az új üzemelési formák széles körű alkalmazásának. Az elnökségi ülésen megállapították, hogy általános törekvés: minél kevesebb eszközzel érjenisk el — a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit kihasználva —, az eddiginél jobb eredményeket A SZÖVOSZ a megye áfészeimek céljait elismerően értékelte, és megállapította az erről szóló jelentésiben, hogy a megye szövetkezetei több szempontból országosan az elsők közé kerülték. K. S. Műanyagból—a mezőgazdaságnak Megkezdte a termelést a TSZKER berettyóújfalui központjában berendezett műanyagzsák-ké- szítő üzem. Évente 1000—1200 tonna különböző méretű és rendeltetésű, őt—ötven kilogrammos súlyt elbíró műanyag zsákot gyártanak. A műanyagüzemben évente mintegy ötmillió méter különböző méretű dréncsövet is előállítanak, továbbá a betakarításhoz nélkülözhetetlen bálazsineget is itt készítik. Az idén mintegy 260 millió forint értékben gyártanak mezőgazdasági műanyagtermékeket. ••-Vifi*,yÄy ó |ggggg8§g||g jgggggggggS Sl| Kg A BANK PARTNER Űj ültetvényeket Bács-Kiskunban! Megyénk gyümölcstermesztésének gondjait és fejlesztési elképzeléseit csak a termő alapok ismeretében láthatjuk tisztán, amelyekről ma már végleges adatok állnak rendelkezésünkre. A VI. ötéves terv időszakában Bács-Kiskun megyében gazdaságaink 6251 hektár gyümölcsöst vágtak ki, és helyett^ csupán 668-at telepítettek. A kivágások ütemét túl gyorsnak, a telepítéseket lassúnak ítéljük.- A tartalékok kimerülnek A kivágások fajonkénti megoszlása figyelemre méltó. Almából 2935, körtéből 283, cseresznyéből 63, meggyből 454, szilvából 234, kajszibarackból 1364, őszibarackból 608, más gyümölcsből pedig összesen 310 hektár került fejsze alá. Jelenlegi ültetvényeink fele korszerűtlen. Megyénk gyümölcsöseinek állapotára és eredményeire nagymérteikben ha- §§f§ tott az aszályos időjárás az elmúlt öt évben. A csonthéjas gyümölcsök termőképességét §!§§ kedvezőtlenül befolyásolta a vírusfertőzött- ség. A minőségi termesztés nagy gondja, hogy az új szabályozók büntetik a sók ’kézi munkát felhasználó kertészeti ágazatokat. Mindezek következményeként az alacsony |§§§ termésátlagok, a korszerűtlen fajtaösszetétel, az elavult ültetvények hibái együttesen okoz- j§ü zák az eredménytelen gazdálkodást. Üzemeink gazdaságtalan termelés esetén folyamatosan csökkentik a ráfordításokat. De ha a JH§§ veszteség így is megmarad, elhagyják az ültetvényeket. mígnem indokolttá válik a kivágás. A tsz-ek telepítenének A termelőüzemek többsége már felhasználta termelési tartalékait, és a telepítéshez szükséges saját erővel kevesen rendelkeznek. (A faiskolai felkészüléstől a termőrefordulásig 6—8 év szükséges.) Mindezek alapján tisztán láthatjuk, hogy a VII. ötéves tervben induló telepítések késésük miatt nem befolyásolják jelentősen a terv teljesítését. A Kiskunsági TESZÖV felmérést készített a megye északi részén, és két nap alatt mintegy 3500 hektár telepítési igényt állapított meg. Ha az ültetésekhez a bank adózatlan nyereségből törleszthető hitelt ad, és ha lesz Szaporítóanyag, a telepítésnek nem lesz akadálya. Ismereteink szerint a bank ezt vállalja. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a bank tőkével, tulajdonosként lépne a termelésbe. Meggyőződésünk, hogy ez jobban elősegítené í;|| a vertikális integráció gyors megvalósítását. Az új telepítéseknek a kutatási eredmények teljességére támaszkodva, a legjobb termőhelyen kell megvalósulniuk, és a hol- llíllf nap igényét kel! minőségben, mennyiségben, Jg§§ gazdaságosságban és fajtaösszetételben kielégíteniük. A művelési formáknál fel kell használni a jól bevált szakcsoporti integrációt. A telepítések állami támogatását az infláció függvényében folyamatosan napirenden kell tartani. Az üzemeknek legyen módjuk'az ültetvényekben gyorsított amortizációs leírásra. A nagyüzemi telepítéseket a feldolgozással Hfj§ összehangolva a szakosítás jegyében kell megvalósítani. A gyümölcsös fajtaösszetételének egy része exportra irányuló legyen. Az ennél gyengébb minőségű áru képezheti az ipari feldolgozás, alapanyagát. Szükséges ezenkívül ipari célú, gépi betakarítása gyümölcsös telepítése is. A termelőüzemek számára lehetővé kell tenni az exportérdekeltséget, és olyan 1 melői érdekeltségű kereskedelmi és feldolgozó szervezetet kell létrehozni, amely a működéssel arányosan osztja el a hasznot az ei - dekeltek között. E módszer közvetlenül érvényesíti a piac értékítéletét, és kedvezően hat vissza a termelés fejlesztésére. A kivitel során a kertészeti termékeknek is meg kell kapniuk a más ágazatokban ki alakult exporttámogatást. (A tartósítóipar exportja például 19 százalékkal nagyobb támogatást kap, mint a friss export.) Jövőalapozás A VII. ötéves tervben végzett telepítések ,i VIII. ötéves terv megalapozását szolgálják ,i gyümölcstermelésben. A mi jelenlegi gondunk a VII. ötéves terv igényeinek kielégítése. A terv a belső ellátás javítását, a feldolgozóipar igényeinek kielégítését, valamint az export növelését tűzi ki célul. A gondot az jelenti, hogy a VI. ötéves tervben végrehajtott gyümölcsfakivágásokat nem követték új telepítések. Nem javult a termelés szerkezete, és kevés a ma igényének megfelelő új telepítésünk. Ennek következménye a termelés gazdaságtalansága az üzemek egy részében. A gyümölcsvertikumban mindenki megtalálja a számítását — a termelő kivételével. Napjainkban az exportikereskedelem 45 százalék árkiegészítést kap, és 68 százalékot a feldolgozóipar. Megyénk gazdaságai készek a telepítések megkezdésére. Termelőszövetkezetünk is csaknem ezer hektáros — zömében csonthéjas — telepítést kezdett ,el a VI. ötéves terv utolsó évében. Nincs sok idő! A gyümölcstermelés a modern ültetvényekben, vertikális feldolgozással egybekötve, nyereséges ágazat. Ismereteink szerint nagy az érdeklődés a friss és feldolgozott gyümölcsök, sűrítmények, koncentrátumok rubelelszámolású exportja iránit. Hasznos lenne, ha a tárcához tartozó termelőüzemek a feldolgozáshoz beruházási lehetőséget kapnának. Az így elérhető nyereség javítaná a VII. ötéves tervben a termelés gazdaságosságát, és megteremtené a VII—IX. ötéves terv termelőültetvényeinek fejlesztési alapját. Nincs túl sok idő a gondolkodásra, hisz máris óriási késésben vagyunk önmagunkhoz és néhány KGST-szomszédunkhoz viszonyítva is, akik időközben importőrből exportőrré léptek elő. A VII. és VIII. ötéves terv megvalósítása érdekében az irányító szerveknek sürgős intézkedéseket kell tenniük a megfelelő szaporítóanyag biztosítására és az üzemek termelési kedvének megújítására. Dr. Kása Antal, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke MUNKÁBA CSAK JÓZANUL! Sándor, József, Benedek, zsákban hoz. zák a meleget. Március hűvös közepe rácáfolt e népi megfigyelésre. Azonban a nevek viselői és az őket köszöntők közül számosán jó idő helyett mást hoztak a Kecskeméti Konzervgyárba, őrizve azt a rossz hagyományt, hogy a névnapozásból az otthon és a kocsmák után a munkahely se maradjon ki, az idén is beloptak valamennyi szeszes italt az üzembe. Így a Sándor- napi ellenőrzéskor az üzemrendészet Alcohol tester készüléke tizenhárom dolgozónál jelezte szirénázva és piros fénnyel, hogy ittas. Ami ezután történt, arra a IS ezer forintért vásárolt — műszak végén kétszáz-háromszáz személy szondázására alkalmas — Alcohol tester alighanem elpirult volna, föltéve, hogy az emberi indulatokra is érzékeny. A leleplezéstől egyesek mérgükben földhöz vágták a táskájukat. Mások egykedvűen fogadták a bizonyosságot. Akadt olyan is, aki a következő reggel önként jelentkezett újabb ellenőrzésre, tiszta fejjel, hogy utólag „ment. se” magát: — Lám, a készülék most nem jelez! Tegnap biztosan rossz volt... Természetesen felelősségre vonás követte a Sándor-, József- napi munkahelyi italozást. Az a tény pedig, hogy az elmúlt 12 évben három halálos baleset volt a gyárban, és mindháromnál szerepet játszott az alkohol, az üzemrendészettől továbbra fs nagy éberséget kíván. Ám a leleplezésnél és a büntetésnél még fontosabb a megelőzés. Tavaly alkoholellenes bizottságot alakítottak két orvosnő, szakszervezeti és KlSZ-tagok, s Mátyus Gyula rendészeti osztályvezető részvételével a dolgozók egészségének védelméért és a munka- fegyelem erősítéséért. A megelőzésben a szocialista brigádokra is számítanak. Szigorú feltételt szabtak számukra. Az a kö. zösség, amelynek valamelyik tagja ittasan jön a munkahelyére, vagy úgy távozik onnét, nem kaphat kitüntetést és pénzjutalmat. Űj dolgozók felvételét aszerint is mérlegelik, hogy ki folytat italozó életmódot, ki a durva, erőszakos, fegyelmezetlen ember. Nem meglepő, hogy a rendészet egyik feladata, keresni a gyárudvaron az üres italosüvegeket és munka közben rendszeresen látogatni a visszaeső italozókat. A gyár törzsgárdája és a KISZ-fiatalok példamutatása is segíthet az alkohol és más káros szenvedély száműzésében. Az ezernyolcszáz főt foglalkoztató vállalat rendészeti osztályvezetőjének nyilván nem lenne erkölcsi alapja Alcohol tester- rel szondázni, ha ó maga nem volna antialkoholista. Egyértelműbbé válik az alkoholizmus elleni küzdelem azáltal is, hogy a jövőben az ifjúsági rendezvényeken nem árusítanak szeszes italt. A dohányzás csökkentésére az osztályvezetők elhatározták, hogy értekezleteiken ezentúl nem gyújtanak rá. A dolgozók egészségéért és a munkafegyelemért hozott intézkedések azonban könnyen kudarccal végződhetnek, míg a Munkába csak józanul! gazdasági és társadalmi követelmény nem válik általánossá. Amíg viszont a gyár is a többi üzem (környékén élősködő zug bor- és pálinkamérök háborítatlanul nyithatnak reggelenként, és a kocsmák egész nap hangosak, igencsak kérdéses: Munkába csak józanul... ? Kohl Antal • Tavaszi munka a Magyar— Szovjet Barátság Tsz gyümölcsösében (Tóth Sándor felvétele)
