Petőfi Népe, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-29 / 100. szám

1986. április 29. « PETŐFI NEPE • 3

I.AZUI.Ó FEGYELEM. FORMÁLIS FÓRUMOK

Érvényesüljön a törvényesség

Interjú Szvorény Jánossal, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökével

Az elmúlt években igen sok és nagyon jelentős vizsgálati feladatot oldott meg a Bács-Kiskun Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Ezek egy része az országos vizsgálatokhoz kapcsolódott, másik része pedig saját kezdeményezésű ellenőrzés volt. E vizsgálatok reális helyzet- elemzésre adtak lehetőséget, feltárták a mind gyakrabban tapasztalható munkahelyi ellentmondások okait, s ezek alapján jelzések, javaslatok kerültek az illetékesek asztalára, akik eldönthették, milyen módon lehet megoldani a problémákat. Szvorény Jánossal, a megyei NEB elnökével arról beszélgettünk, hogy az általa vezetett állami ellenőrző szerv hogyan vett részt a törvények és a rendelkezések betartatására, a gazdálkodási fegyelem megszilárdítására irányuló tevékenységben.

— A népi ellenőrzés munkáját 1985-ben a megyei tanács és az illetékes tanácsok által elfogadott munkatervek alapján végezte. Tevékenységünk az időszerű társadalom- és gazdaságpolitikai feladatokhoz kapcsolódott, ezért is válthatott ki több vizsgálatunk széles körű érdeklődést. Az elmúlt esztendő a népi ellenőrzés számára is fontos politikai és szervezeti feladatot adott. Így két új NEB létrehozására, választására került sor. Márciustól nyolcra nőtt a területi NEB-ek száma, Bácsalmás és Kunszent- miklós bekapcsolódásával. A múlt évben több átfogó vizsgálatban vettünk részt, országos és helyi kezdeményezésű témákban egyaránt. Ezek közül kiemelt helyet foglalt el a magánerős lakásépítés helyzetével, a zöldség -gyümölcs-ellátás és -forgalmazás kérdéseivel foglalkozó ellenőrzés, s a környezet- és természet- védelemmel összefüggő vizsgálatunk. De ilyen volt a vállalati gazdasági munkaközösségek, vagy a lakossági szolgáltatás helyzetének elemzése és Baja térségében a községek népességcsökkenése okainak feltárására folytatott vizsgálatunk.

— Önök a munkájukat 111 nemcsak testületek segítsé- ,.,, , *éve|,, végzik. Igen széles

a népi ellenőrzés társadalmi bázisa is. Milyen létszámban segítették a munkájukat?

— A . megyében foglalkoztatott 1275 népi ellenőr munkája meghatározója volt vizsgálataink elvégzésének. Az elmúlt évben a megyei és területi bizottságok 97 téma- és célvizsgálatot folytattak le, foglalkoztak 213 közérdekű bejelentéssel, 44 rrfagánpanisz- szal. Száznegyvenkilenc esetben segítettünk az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak elintézésében. A vizsgálataink kapcsán tavaly 547 esetben csaknem 1000 népi ellenőr jelent meg. Háromszázhetvenhat esetben javaslattal éltünk és 101 alkalommal tettünk felhívást a törvényes rend helyreállítására.

— Hatósági szerepkört természetesen nem tölthet be a népi ellenőrzés. Ha egy-egy vizsgálat során törvénysértést tapasztalnak, milyen módon hívják fel erre az illetékesek figyelmét?

— Számos javaslatot tettünk a tanácsi gazdálkodási szerveknek. Ezen javaslatok többsége beépült a városi, a megyei éves és középtávú tervekbe, tervkoncepciókba, illetve a tanácsi szakigazgatási szervek javaslataiba és ellenőrzéseibe. Több témánkkal párt- és társadalmi szervek is foglalkoztak, felhasználták azokat különböző politikai határozatok meghozatalánál is. A súlyosabb esetekben büntető feljelentést, fegyelmi felelősségre vonást, szabálysértési és egyéb hatósági eljárást kezdeményeztünk. Ezek száma az 1984. évihez képest, sajnos, emelkedett. Érzékelhető az állampolgári és a munkafegyelem lazulása. Az ilyenfajta ügyekben kezdeményezésünket az intézkedésre jogosult szervek megfelelően fogadják és az esetek döntő többségében mindent megtesznek a törvényes rend helyreállítására. Nem ennyire kedvező a tapasztalatunk ott, ahol az intézkedéseket az adott gazdálkodó szerv vagy intézmény vezetőinek vagy vezető testületéinek kell megtenni. Ha észrevételeink konkrét személyeket is érintő felelősség- revonási javaslatot tartalmaznak, gyakran ütközünk ellenállásba. Nem mindenütt vonják le ezeknek megfelelően a tanulságokat és nem hoznak az érintett személyekkel szemben az elkövetett mulasztással arányban álló intézkedéseket. Ilyen esetekben további vitára van szükség, el kell fogadtatni azt, hogy javaslataink nem az adott közösség vagy személy ellen, hanem értük történik. A mulasztások megszüntetése kedvezőbb körülményeket teremthet az adott munkahelyen, biztosíthatja a kiegyensúlyozottabb feltételeket.

Gyakran találkozunk azzal a népi ellenőrzéssel szemben megfogalmazott igénnyel, hogy ha mi tártuk fel a hiányosságo-- kát, emberi mulasztásokat, azokat mi szüntessük meg. Nem ilyen egyszerű a képlet, hiszen jogosítványaink arra hatalmaznak fel bennünket, hogy ellenőrizzünk és a megállapításaink alapján javaslatot tegyünk. Mi tehát senkit nem tudunk fegyelmezni, leváltani, ezeknek a döntéseknek a meghozatala az adott helyen működő testületek joga és kötelessége.

— Figyelemmel kisérik-e a vizsgálatok hatásait, azok utóéletét?

— Arra törekszünk, hogy vizsgálataink mind szélesebb körben váljanak ismertté, azok utóélete ne záruljon le a realizáló leveleknek a címzettekhez történő továbbításával. Erre számos módszer alakult ki az elmúlt években, de keressük az újabbakat is. Jól bevált forma az utóvizsgálat, amelyből a múlt’ évben 13 volt.. Ilyen a beszámoltatás, tájékoztatáskérés a vizsgált szerv vezetőitől arról, hogy a korábbi javaslatainkra tett intézkedések hogyan valósultak meg.

Egy-egy vizsgálat utóéletének tekintjük azt is, amikor a vizsgált szervek illetékesei részvételével ankétot, tanácskozást tartunk az adott téma tapasztalatai közkinccsé tétele céljából.

— A bejelentések nyomán kezdődő vizsgálatok igen sokszor közérdeklődésre tartanak számot. Ezekkel kapcsolatban milyenek a tapasztalataik, megkapják-e a bejelentők a szükséges jogvédelmet?

— A népi ellenőrzéshez az elmúlt évben mérsékelten növekvő számban érkeztek olyan közérdekű bejelentések és panaszok, amelyek szoros összefüggésben vannak belpolitikai életünk eseményeivel, a társadalmi életben kibontakozott demokratizálódási folyamatokkal. A megye lakossága e fórumok mellett szóvá tesz

— bejelentés, jelzés formájában

— dolgokat más különböző szerveknél is. A munkahelyi fórumok működése sok esetben formális, így az elmúlt évben a bejelentések és panaszok kritiku- sabbak és a hibákkal, hiányosságokkal szemben türelmetlenebbek lettek. Ezzel párhuzamosan nőtt a nehezen feltárható régi ügyek száma, amelyek több fórum után kerültek hozzánk. A bejelentések témaköreit tekintve figyelmet érdemel néhány terület, amely rontja a lakosság, a dolgozók közérzetét, sérti az állampolgárok igazságérzetét. Ilyenek a kereskedelem munkájára, az ellátás gondjaira és a kevésbé kulturált kiszolgálásra utaló jelzések. Változatlanul visszatérő gondként jelzi a lakosság a szolgáltatások egyes területein meglévő fogyatékosságokat, a lakások minőségét, egyes lakás- szövetkezetek érdekvédelmi tevékenységének hiányosságait. A dolgozók fokozott érdeklődéssel figyelik a vezetők magatartását, várják tőlük a példamutatást. Megítélésünk szerint a vezetői morál nem javul, sok vezető követ el jogellenes cselekményt.

— A központi erőfeszítések ellenére sem javul a gazdálkodási fegyelem, s a népgazdasági elvárások a munkahelyi gondolkodásban és cselekvésben sem tükröződnek mindig. Milyen tapasztalataik voltak

I

a névtelen bejelentések vizsgálata során?

— A bejelentések tavaly is sok mulasztást, a közösség terhére tanúsított nagyvonalúságot tártak fel. Több bejelentő tette szóvá az anyagi eszközök hanyag kezelését, eltulajdonítását, a háztáji gazdálkodást eltúlzó vezetői magatartást, jogtalan anyagi előnyökhöz jutást és juttatást. A változatlanul laza bizonylati rend és nyilvántartási- fegyelem mind nehezebbé teszi a bejelentések dokumentumok alapján történő ellenőrzését. Mintha az a felfogás élne, hogy az áttekinthetetlen bizonylati „rendben” az ellenőrzést meg lehet hiúsítani, illetve akadályozni. A közérdekű bejelentések megállapi-' tásai alapján 57 személy ellen kezdeményeztünk fegyelmi eljárást, 28 esetben kártérítést, valamint öt személy ellen büntető feljelentést, 30 esetben szabálysértési eljárást. Ezek többsége megfelelő szankcionálással is zárult. Néhány esetben, ahol indokoltnak tartottuk a felelősségre vonást, mérlegelési jogkörre hivatkozva mégis fegyelminek nem minősülő figyelmeztetéssel zárták. Ügy vélem, az .ilyen eljárás sem az ügyet, sem pedig az érintett közösség vagy egyén érdekét nem szolgálja, amit jelez az a tény is, hogy hasonló iezá- rással végződő ügyekben és helyekről általában rövid időn belül újabb bejelentés érkezik.

A bejelentők a következményektől való félelem miatt nem írják alá nevüket, pedig a bejelentőt a törvény védi, s nevét kötelező titokban tartani. Az elmúlt évben történt néhány eset kapcsán tapasztaltuk, hogy a bejelentőt különböző negatív hatások érték, egyes helyeken személyének felderítésére nagyobb energiát fordítottak, mint az elkövetett hiányosságok megszüntetésére. Nyilvánvaló, e területeken a jövőben sem születik névvel ellátott bejelentés.

— Milyen új vonásokkal gazdagodik a jövőben a népi ellenőrzés munkája?

— Vizsgálati témáink megválasztásának fontos rendező elve, az ellenőrzés hatékonyságának pedig mércéje, hogy az adott időpontban és az adott helyen menynyire segítjük a fő gazdasági célok elérését, a társadalmi közérzet javítását, a lakosság közéleti, munkahelyi aktivizálását. Céltudatosabban és következetesebben kívánunk foglalkozni a lakosságot irritáló kérdésekkel. Munkánkkal elő kívánjuk segíteni, hogy társadalmi méretekben, itt a megyében is, a rend, a szervezettség, a fegyelem, a törvényesség érvényesüljön. Módszerünkben a változtatás igényét elsősorban a vállalatok új irányítási formáihoz való igazodás jelenti. A népi ellenőrzés jogosítványrendszere nem változik, de az eddigiekhez képest más körülmények között, a növekvő vállalati önállóság mellett kell a munkát végezni.

I

— Melyek a konkrét. 1986. évi feladatok?

— 1986-ban is több közérdeklődésre számottartó téma vizsgálatára kerül sor. így például megnézzük a lakásépítések minőségének és szavatossági kötelezettségének teljesítését, az egészségügyi műszerellátás helyzetét, a mezőgazdasági haszonbérbe adás és részesművelés gondjait, a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítását az állami ellenőrző szervek munkájában és a beruházási gyakorlatot. Szervezési feladataink között szerepel Tiszakécskén társadalmi népi ellenőrzési bizottság létrehozása, Izsákon és La- josmizsén pedig népi ellenőrzési csoport megalakítása.

Tuza Béla

Gondolkodni és javasolni

Aki figyelemmel kíséri a pártéletet, tapasztalhatja: az éves beszámoló taggyűléseknek növekszik a becsülete. A bizalmiak már hetekkel előbb megkeresik pártcsoportjuk tagjait, kérik őket, hogy adják hozzá véleményüket a beszámolóhoz. A gondolataikat. Mi volt a jó, mi az elhibázott az éves munkában. S a párttagok beszélnek. Magam valami jóleső megtiszteltetést látóik ebben. Kérdez a párt. Számít rám.

Az év végi beszámoló taggyűlésekről szólva sokszor eszembe jut: milyen okosok tudunk mi lenni — utólag. Mennyive jobb lenne — célravezetőbb is — menet közben, a magunk munkaterületén érvényesíteni azokat az elgondolásokat, amelyek révén az adott feladat könnyebben, hatékonyabban teljesíthető. Nem várva az esedékes értekezletre.

Odáig rendben van a dolog, hogy aki gondolkodik, annak rendszerint valami javaslata is van. De az már nincs rendben, hogy a javaslatok tálalásához valamiféle szertartásrendet képzelünk el

—, s helyenként érvényesítünk — elnökséggel, vörös terítővei az asztalon, feketekávéval, aprósüteménnyel, üdítővel. E külsőségektől a résztvevők egy része már eleve megilletődik, „szürke”, hétköznapi felvetéseivel, javaslataival nem akar ünneprontó lenni.

Még inkább fékező, ahogyan, ameddig egy-egy javaslat megteszi a maga útját. Mire fölérnek, már senki nem tudja: tulajdonképpen miről is volt szó. Persze, hiszen ezt csak az tudja igazán, aki a maga gépénél, íróasztalánál valami újat, hasznosat kigondolt, és volt bátorsága nem kérni jóváhagyást rá. Bár ez ellentmond a megkövesedett hivatali gyakorlatnak, mégiscsak azt kell mondani, hogy tisztelnünk kell az ilyen bátorságot, s hinnünk kell abban, hogy előbb-utóbb nem is kell bátorság így dolgozni.

Mi az, aimi kell? Hivatásszeretet és hozzáértés. Szüntelen előrejutás a magunk munkaterületének, szakmájának az ismeretében. S a bizalom felülről: ő ért hozzá, hadd csinálja, az ' a fontos.

hogy jó legyen, amit csinál. Kell aztán még valami. Szerénység. Valljuk meg: a kommunisták között is akad — tisztesség ne essék szólván —, aki, ha neki hasznosnak tűnő javaslata van, megvárja vele a lehető legkedvezőbb alkalmat: szerepelni, „villogni” kíván. Aztán ha sor kerül erre, kivágja a magas cét, s méltatlankodva veszi tudomásul : hogyan, hogy nem szólalnak meg a harsonák?

Ha valakinek van elgondolása, azt a maga munkájában akkor is érvényesítse, ha „nem veszi észre” seski. Nem írják rá a személyi lapjára, nem terjesztik fel kitüntetésre. Legfontosabb az eredményesebb munka, ami az önbecsülés nélkülözhetetlen kelléke.

Az ilyen munkastílus támaszainak a pártszervezeteknek kell lenniük. Nem elsősorban olyan értelemben, hogy időről időre deklarálják a gondolkodás és kezdeményezés szükségességét, hanem tagjaik révén, akiknek a hétköznapok történései mélyén szövetségesekre lelni is feladatuk.

K. I.

TEÁK,

FŰSZEREK

Ételízesítő fűszereket és teákat készítenek, csomagolnak a Herbaria nagyhalászi üzemében. A társüzemektől kapott alapanyagokból 70 féle teakeveréket állítanak össze iés /II féle hagyományos, 'konyhakész fűszer kiszerelését, végzik. Termékeik több mint 60 százalékát külföldi piacokon értékesítik, ezenkívül ellátják a saját szaküzleteiket és a nagykereskedelmi vállalatot is.

VÁLASZ CIKKÜNKRE

(CB-rádión továbbra sem?)

A lapjuk folyó év április 1-i számában megjelent „CB- rádión mentőket” című cikkhez az alábbi észrevételeket fűzöm:

Az egészségügyi ellátás javítása érdekében központi program készült az alapellátás UHH-rádióhálózatának kiépítésére. A program végrehajtása Bács-Kiskun megyében is folyamatban van.

1972 óta jogszabály írja elő, hogy „ ... ahol a posta csak meghatározott időben tart szolgálatot, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a szolgálati szünet ideje alatt, kijelölt állomásról (pl. tűzjelzésre kijelölt állomásról) az Országos Mentőszolgálat illetékes mentőállomását hívni lehessen.” A csaknem másfél évtizede megjelent jogszabály hatására ma már Bács-Kiskun megyében sem az a jellemző, hogy a kistelepüléseken a helyi posta bezárása után a körzeti orvosi telefon megnémul.

Az előző tények tükrében túlzás a cikk állítása, mely a telefon és az URH teljes hiányára utal.

Alapvetően téves a cikk azon állítása, miszerint ? mentőszolgálat működése a megye egészségügyi intézményeitől független. A mentő- szolgálat szervezetileg önálló, azonban működését szoros integráció jellemzi a megye (és bármely megye) egészségügyi intézményeivel, szolgálataival. A mentőfeladatok túlnyomó többségét — 85 százalékát — a megyében működő körzeti orvosok, rendelőintézetek, kórházak kezdeményezik, meghatározva azt is, hogy a betegszállítást mikor és milyen módon kell végrehajtani.

Az Országos Mentőszolgálat vezetőinek „elzárkózásához” :

1982-ben, az akkor alakult OB-Rádiósoik Országos Egyesülete, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és az Országos Mentőszolgálat

együttműködési megállapodást kötött a GB-rádiósok segélyhívó szolgálatáról. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy ezt a CB ROE hozza létre. A BM Tűzoltság Országos Parancsnoksága hozzájárult ahhoz, hogy az általa kijelölt tűzol tóparancsnoksá- gökon telepítsenek fogadóállomásokat. Vállalta továbbá, hogy a segélyhívásokat saját hírrendszerén keresztül az illetékes szervekhez — a mentőállomásokhoz is — továbbítja. A szerződéssel összhangban adta ki a CB ROE a CB segélyhívó szolgálat működési szabályzatát.

Az Országos Mentőszolgálat tapasztalatszerzés céljából és egyedi elbírálás alapján nem zárkózott el helyi megoldások elől sem. Bács-Kis- kun megyében Tiszakécskén kapcsolódott be a helyi mentőállomás egy zárt egészség- ügyi URH-láncba a tanács által biztosított készülékkel.

Megjegyezni kívánom, hogy a hírközlés további javítása érdekében a megyei tanács egészségügyi osztályvezetőjével felvettük a kapcsolatot, és reméljük *az eredményes tovább- és együttműködést.

A további együttműködésre készen

Dr. Bencze Béla,

az OMSZ főigazgatója

Örömmel olvastuk az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának levelét. A válaszában felsoroltak azonban továbbra sem adnak kielégítő feleletet arra: miért nem hívhatóik a mentők CB-rádión? A sürgős eset mialtt tanyára kihívott orvos — és a beteg — gondját nem oldja meg sem a tfaluközpontbao elhelyezett segélykérő telefon, sem az URH-lánc, ha gépkocsijában csak CB-rádió van. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos lenme az azonnali kapcsolatteremtés, amikor minden perc számít. A tűzoltóparancsnokságők közreműködése a CB-n étkezett mentőhívások továbbításában dicséretes, ám veszélyéről már elmondtuk véleményünket: nemcsak a hír továbbítása lassul le a közbeiktatott állomással, az áttételen keresztül csorbát szenvedhet az információ .pontossága is. (Nem biztos, hogy egy tűzoltó mindenre rákérdez, amire a mentősöknek szükségük, volna!)

Az OMSZ és a megyei egészségügyi vezetés valóban eredményes együttműködésében bízva várjuk a további fejleményeket.

Szabó Klára

DUNAVECSÉRŐL, KUNSZÁLLÁSRÓL IS SZÁLLÍTANAK

Minisztériumi megbízottak az exportnövelésért

A Külkereskedelmi Minisztérium az ország egész területén kiépítette megyei megbízotti hálózatát. Tizennyolc megyében dolgoznak szakembereik, segítve a termelők külpiaci tájékoztatását, támogatva a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködését.

Segítségükkel mind több szervezet kapcsolódik be a külkereskedelmi munkába. Ennek eredményeként számos termék, elsősorban aprócikk, exportját szervezték már meg. Bács-Kiskun megyében a dpnavecsei Fémipari Vállalat fűrészgépek szállítását kezdte meg Iránba. A vállalat ezzel több mint 50 millió forint exportbevételre tett szert. A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet melléküzemága különböző élelmiszercikkeket értékesített első ízben a múlt esztendőben Svédországba.

A külkereskedelmi megbízottak számos cikkről állapították meg, hogy külföldön is értékesíthető. Ennek révén Tolna megyében a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet faszénizzító edényeket szállított az NSZK-ba, a szekszárdi Zöldért Vállalat pedig 4,5 millió forint értékben különböző raklapelemeket készített exportra. A simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat által előállított báránybőr gépkocsihuzatok az Egyesült Államokban bizonyultak keresetteknek.

A megbízotti hálózat szervező munkája révén bővül a termelési együttműködés és az árucsere is. Csongrád megyében a ba- lástyai Alkotmány és a bordányi Előre termelőszövetkezet külföldi cégek megbízásából vetőmagok termelését kezdte meg. A Baranya megyei TSZKER jugoszláv partnerével olyan árucsere-megállapodást hozott létre, amelynek keretében mezőgazdasági kisgépekért és repcevetőmagért futózott gépkocsigumikat szállít. A Lenti Faipari Szövetkezet gépkocsi-utánfutók kooperációs gyártásába kapcsolódott be. A futóművek a jugoszláviai partner- vállalatnál készülnek, a felépítményt a magyar szövetkezet adja. A termékeket mindkét országban értékesítik.